4/1997. (II. 21.) NM rendelet1
a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet végrehajtásáról
1999.04.05.
1. § A veszélyes anyagok veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjait, a veszélyszimbólumok és jelek, az R és S mondatok, valamint az Rszámok és Sszámok körét az 1. számú melléklet; a veszélyes készítmények osztályba sorolásának szempontjait a 2. számú melléklet; a veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények bejelentéséhez, illetve törzskönyvezéséhez benyújtandó bejelentőlap, illetőleg biztonsági adatlapok tartalmi és formai követelményeit a 3. számú melléklet; a veszélyes anyagok törzskönyvezéséhez benyújtandó műszaki dosszié elkészítéséhez szükséges adatok körét a 4. számú melléklet; a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények címkézésének tartalmi és formai követelményeit az 5. számú melléklet; a regisztrációs, illetve törzskönyvezési okirat tartalmi és formai követelményeit a 6. számú melléklet; a bejelentett, illetve törzskönyvezett veszélyes anyagok jegyzékbevételének formáját és adattartalmát a 7. számú melléklet; a veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény tárolásának, a telephelyen belüli szállításának és árusításának közegészségügyi szabályait a 8. számú melléklet; az általános, illetve korlátozott tevékenységi engedély, valamint az országos forgalmazási engedély iránti kérelem benyújtásához szükséges adatok körét a 9., illetve 10. számú melléklet; a mérgezési eset bejelentőlap tartalmi és formai követelményeit a 11. számú melléklet; a veszélyes anyagokkal kapcsolatos egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő igazgatás szolgáltatási díjakat és azok mértékét a 12. számú melléklet tartalmazza.
2. § (1)2 A veszélyes anyag törzskönyvezéséhez szükséges műszaki dosszié adattartalma, illetőleg az összeállításához elvégzendő vizsgálatok száma és félesége függ az újonnan gyártott vagy importált törzskönyvezendő veszélyes anyag tömegétől, amelyről a törzskönyveztető tájékoztatja a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ – Országos Kémiai Biztonsági Intézetet (a továbbiakban: OKK–OKBI), . Amennyiben a törzskönyvezendő veszélyes anyag tömege
a)3 nem éri el az évi 10 tonnát vagy halmozott mennyiségben az 50 tonnát, akkor a 4. számú melléklet alapszint vizsgálatait kell a törzskönyveztetőnek elvégeznie, illetve elvégeztetnie, illetőleg annak eredményeit az OKK–OKBI rendelkezésére bocsátania;
b) eléri az évi 10 tonnát vagy halmozott mennyisége az 50 tonnát, akkor az a) pontban meghatározott vizsgálatok elvégzésén kívül az OKK–OKBI előírhatja a 4. számú mellékletben meghatározott Kiegészítő vizsgálatok 1. szintjének megfelelő vizsgálatok elvégzését, illetve elvégeztetését is;
c) eléri az évi 100 tonnát vagy halmozott mennyiségben az 500 tonnát a 4. számú melléklet szerinti Kiegészítő vizsgálatok 1. szintjében előírtaktól az OKK–OKBI csak szakmailag különösen indokolt esetben tekinthet el;
d) eléri az évi 1000 tonnát vagy halmozott mennyiségben az 5000 tonnát, akkor az OKK–OKBI a 4. számú mellékletben foglalt Kiegészítő vizsgálatok 2. szintje szerint jár el. Az OKK–OKBI a 2. szintben meghatározott egyes vizsgálatok elvégeztetésétől esetenként eltekinthet, ellenkező esetben a törzskönyveztető a 2. szintben összegzett valamennyi vizsgálatot elvégzi, illetőleg elvégezteti és a vizsgálat eredményeit, valamint az eredményekből levont következtetéseket (kockázatok jellemzése, kockázatkezelésre javasolt intézkedések) benyújtja az OKK–OKBI-hez.
(2)4 Az OKK–OKBI az (1) bekezdés a)–d) pontjainak bármelyike szerint elvégzett vizsgálatok esetén kiegészítő vizsgálatokat, adatkiegészítést kérhet.
3. § A veszélyes anyagok jegyzékét, valamint az abban bekövetkezett változásokat a Népjóléti Közlönyben, a 7. számú mellékletben foglalt adattartalommal kell közzétenni.
4. § (1) A veszélyes készítmény összetevőinek hatásai között kialakuló hatást fokozó (potencírozó) vagy gátló (antagonisztikus) kölcsönhatást (interakciót) figyelembe kell venni és az osztályozás során fel kell tüntetni, ha a 2. számú melléklet alapján végzett besorolás a készítmény veszélyességét alul- vagy túlértékelné.
(2) A veszélyes készítmény osztályozásakor figyelmen kívül kell hagyni az olyan komponensek jelenlétét – függetlenül attól, hogy szennyeződésként vagy adalék anyagokként kerültek a készítménybe –, amelyeknek súlyszázalékos koncentrációja kisebb mint
a) 0,1% a nagyon mérgező vagy maró anyagok,
c) 10% az ártalmas vagy irritáló anyagok
esetében, feltéve, hogy nincsenek alacsonyabb értékekre vonatkozó toxikológiai előírások.
(3) A veszélyes készítmény osztályozását újra kell végezni, ha a komponensek bármelyikének a koncentrációja a 2. számú melléklet VII. táblázatában megengedett koncentrációváltozást meghaladja.
5. § (1) Az eredeti kiszerelésen a címke mérete a veszélyes anyag mennyiségétől függ, nagyságát az 5. számú melléklet szerint kell meghatározni.
(2) A lakosság számára forgalomba hozott nagyon mérgező, mérgező, maró hatású, továbbá ólmot, cianoakrilátot, izocianátot, 700-nál kisebb vagy azzal egyenlő molekulasúlyú epoxidot, aktív klórt tartalmazó, továbbá a porlasztásos alkalmazásra szánt veszélyes készítmény esetében a címkék kialakításakor az 5. számú mellékletben foglalt különleges előírásokat is figyelembe kell venni.
(2) A tevékenységi engedély az R. 4. §-ának (5) bekezdése, illetőleg 5. §-ának (3) bekezdése szerint utólagos bejelentési kötelezettség alá tartozó veszélyes anyagokkal, illetőleg veszélyes készítményekkel végzett tevékenységekre a bejelentés igazolása nélkül is kiadható.
(4) Az e rendeletben meghatározott államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjak az államigazgatási eljárást végző, illetőleg az igazgatási szolgáltatást nyújtó intézet bevételét képezik. A díjak beszedésére, nyilvántartására, visszatérítésére az Ir. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
1. számú melléklet a 4/1997. (II. 21.) NM rendelethez
A veszélyes anyagok osztályba sorolása
1. Az anyagok veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjai
E rendelet szerint veszélyesek az R. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott sajátosságokkal bíró anyagok. E sajátosságok szerint történik az anyagok veszélyesség szerinti osztályozása
A veszélyesség megállapításának szempontjai
1. Fizikai-kémiai tulajdonságok
1.2. égést elősegítő, oxidáló
1.3. rendkívüli gyúlékony
2. Toxikológiai sajátosságok
2.6. túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló)
2.7. specifikus egészségkárosító sajátosságok:
szerv vagy szervrendszer specifikus hatások heveny, félheveny vagy idült mérgezésben vagy azt követően, amelyek súlyosak és nem súlyosak, reverzibilisek vagy irreverzibilisek lehetnek
2.10. reprodukciót károsító (szaporodást károsító)
2.10.1. fertilitást (nemzőképességet, fogamzóképességet) károsító
2.10.3. generációkárosító
2.10.4. egyéb reprodukciót károsító hatás
2.11. egyéb jellemző tulajdonságok:
2.11.1. bőrön át felszívódik
2.11.3. egyéb (pl. átmenetileg vagy tartósan hatástalan szöveti raktározás, tárolódás)
3. Ökotoxikológiai, környezetkárosító, környezetet
szennyező sajátosságok
2. Méregerősség szerinti osztályozás
|
Kategória |
orális
LD50, ALD
patkány
mg/kg |
dermalis
LD50, ALD
patkány
vagy nyúl
mg/kg |
inhalációs
LC50, ALC
patkány
mg/liter/4 óra |
|
Nagyon mérgező |
<=25 |
<=50 |
<=0,25 |
|
Mérgező |
25–200 |
50–400 |
0,25–1 |
|
Ártalmas |
>200–2000 |
>400–2000 |
>1–5 |
3. Veszélyszimbólumok és -jelek6
Megjegyzés: (valamennyi szimbólum sárga alapon, fekete rajz)
– Az E, O, F, F+, T, T+, C, Xn, Xi, N betűk az ún. veszélyjelek.
– Ha egynél több figyelmeztető veszélyjel van hozzárendelve egy anyaghoz:
= a T veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az X és C veszélyjel felhelyezése,
= a C veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az X veszélyjel felhelyezése,
= az E veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az F és a O veszélyjelek felhelyezése.
4. A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira
utaló R mondatok
R 1 Száraz állapotban robbanásveszélyes
R 2 Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat
R 3 Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt
R 4 Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez
R 5 Hő hatására robbanhat
R 6 Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes
R 8 Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat
R 9 Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes
R 13 Rendkívül gyúlékony folyékony gáz
R 14 Vízzel hevesen reagál
R 15 Vízzel érintkezve nagyon gyúlékony gázok képződnek
R 16 Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes
R 18 A használat során robbanásveszélyes/gyúlékony gáz-levegő elegy keletkezhet
R 19 Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet
R 20 Belélegezve ártalmas
R 21 Bőrrel érintkezve ártalmas
R 23 Belélegezve mérgező (toxikus)
R 24 Bőrrel érintkezve mérgező (toxikus)
R 25 Lenyelve mérgező (toxikus)
R 26 Belélegezve nagyon mérgező (toxikus)
R 27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező (toxikus)
R 28 Lenyelve nagyon mérgező (toxikus)
R 29 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek
R 30 A használat során nagyon gyúlékonnyá válik
R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek
R 32 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek
R 33 A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes
R 35 Súlyos égési sérülést okoz
R 39 Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat
R 40 Maradandó egészségkárosodást okozhat
R 41 Súlyos szemkárosodást okozhat
R 42 Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet)
R 43 Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet)
R 44 Zárt térben hő hatására robbanhat
R 45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet)
R 46 Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet)
R 47 Torzszülöttet eredményezhet
R 48 Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat
R 49 Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet)
R 50 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre
R 51 Mérgező a vízi szervezetekre
R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre
R 53 A vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat
R 54 Mérgező a növényvilágra
R 55 Mérgező az állatvilágra
R 56 Mérgező a talaj szervezeteire
R 58 A környezetben hosszan tartó károsodást okozhat
R 59 Veszélyes az ózonrétegre
R 60 A fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja
R 61 A születendő gyermekre ártalmas lehet
R 62 A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet
R 63 A születendő gyermeket károsíthatja
R 64 Szoptatott csecsemőt károsíthatja
R 65 Lenyelve ártalmas, aspiráció esetén tüdőkárosodást okozhat
R 14/15 Vízzel hevesen reagál és közben nagyon gyúlékony gázok képződnek
R 15/29 Vízzel érintkezve nagyon gyúlékony és mérgező gázok képződnek
R 20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas
R 21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas
R 20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas
R 20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas
R 23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező
R 24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező
R 23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező
R 23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező
R 26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező
R 26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező
R 26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező
R 27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező
R 36/37 Szemizgató hatású, izgatja a légutakat
R 37/38 Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat
R 36/38 Szem- és bőrizgató hatású
R 36/37/38 Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat
R 39/23 Belélegezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat
R 39/24 Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat
R 39/25 Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat
R 39/23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat
R 39/23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.
R 39/24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat
R 39/23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat
R 39/26 Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.
R 39/26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat
R 39/26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat
R 39/27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat
R 39/27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat
R 39/28 Lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat
R 39/26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat
R 40/20 Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat
R 40/20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat
R 40/20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat
R 40/21 Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat
R 40/21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat
R 40/22 Lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat
R 40/20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat
R 42/43 Belélegezve és bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáció)
R 48/20 Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/21 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/22 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/20/21 Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/20/22 Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/21/22 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/20/21/22 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/23 Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/24 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/25 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/23/24 Hosszabb időn át belélegezve és bőrön keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/23/25 Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/24/25 Bőrön és szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/23/24/25 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat
R 51/53 Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat
R 52/53 Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat
5. A veszélyes anyagok biztonságos használatára
utaló S mondatok
S 2 Gyermekek kezébe nem kerülhet
S 3 Hűvös helyen tartandó
S 4 Lakóterülettől távol tartandó
S 5 …… alatt tartandó (a folyadékot a gyártó határozza meg)
S 6 …… alatt tartandó (az inert gázt a gyártó határozza meg)
S 7 Az edényzet hermetikusan lezárva tartandó
S 8 Az edényzet szárazon tartandó
S 9 Az edényzet jól szellőztethető helyen tartandó
S 12 A tartályt nem szabad légmentesen lezárni
S 13 Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó
S 14 …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg]
S 15 Hőhatástól távol tartandó
S 16 Gyújtóforrástól távol tartandó – Tilos a dohányzás
S 17 Éghető anyagoktól távol tartandó
S 18 Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni
S 20 Használat közben enni, inni nem szabad
S 21 Használat közben tilos a dohányzás
S 22 Az anyag porát nem szabad belélegezni
S 23 A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni (a gyártó határozza meg)
S 24 A bőrrel való érintkezés kerülendő
S 25 Kerülni kell a szembejutást
S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni
S 27 A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni
S 28 Ha az anyag a bőrre kerül, …-val/-vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg)
S 29 Csatornába engedni nem szabad
S 30 Soha nem szabad vízzel keverni
S 33 A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell
S 34 Ütéstől, dörzsöléstől óvni kell
S 35 Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell
S 36 Megfelelő védőruházatot kell viselni
S 37 Megfelelő védőkesztyűt kell viselni
S 38 Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni
S 39 Szem-/arcvédőt kell viselni
S 40 A padlót és a beszennyeződött tárgyakat …-val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg)
S 41 Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni
S 42 Füst-/permetképződés esetén megfelelő légzésvédőt kell viselni (típusát a gyártó adja meg)
S 43 Tűz esetén …-val/-vel oltandó (az anyagot a gyártó határozza meg). Ha a víz használata fokozza a veszélyt, ,,Víz használata tilos'' mondatot is hozzá kell tenni
S 44 Rosszullét esetén orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni
S 45 Baleset vagy rosszullét esetén orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni
S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni
S 47 …°C feletti hőmérsékleten nem tárolható (a gyártó határozza meg)
S 48 …-val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg)
S 49 Csak az eredeti edényzetben tárolható
S 50 …val/-vel nem keverhető (az anyagot a gyártó határozza meg)
S 51 Csak jól szellőztetett helyen használható
S 52 Nagy felületű, tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható
S 53 Kerülni kell az expozíciót, – használatához külön utasítás szükséges
S 54 Az üzemszerű szennyvízkezeléshez az illetékes hatóság jóváhagyása kell
S 55 Csatornába vagy felszíni vizekbe juttatása előtt a rendelkezésre álló legjobb kezelési eljárást kell alkalmazni
S 56 Csatornába vagy a környezetbe juttatni nem szabad. Az anyagot a kijelölt gyűjtőhelyre kell vinni
S 57 A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni
S 58 Veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani
S 59 A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a gyártótól/forgalmazótól kell tájékoztatást kérni
S 60 Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani
S 61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni/Biztonsági adatlap
S 62 Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét
S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó
S 3/7 Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó
S 3/7/9 A tartályt jól lezárva, hűvös és jól szellőztethető helyen kell tartani
S 3/9 A tartályt hűvös és jól szellőztethető helyen kell tartani
S 3/9/49 Hűvös, jól szellőztethető helyen, csak az eredeti edényzetben tárolható
S 3/14 Hűvös helyen, …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg]
S 3/9/14 Hűvös, jól szellőztethető helyen, …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg]
S 3/9/14/49 Hűvös, jól szellőztethető helyen, …-tól/-től távol, csak az eredeti edényzetben tárolható [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg]
S 7/8 Az edényzet hermetikusan lezárva, szárazon tartandó
S 7/9 Az edényzet hermetikusan lezárva és jól szellőztethető helyen tartandó
S 7/47 Az edényzet hermetikusan lezárva ……°C hőmérsékletet nem meghaladó helyen tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg)
S 20/21 A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad
S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást
S 29/56 Csatornába engedni nem szabad, az anyagot és az edényzetet a kijelölt gyűjtőhelyre kell vinni
S 36/37 Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni
S 36/39 Megfelelő védőruházatot és szem-/arcvédőt kell viselni
S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni
S 36/37/39 Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni
S 47/49 … °C hőmérsékleten, csak az eredeti edényzetben tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg)
6. Az osztályba sorolás összegzése,
bemutatása példákkal
A veszélyes anyagoknak az 1. számú melléklet figyelembevételével elvégzett osztályba sorolásának lépései és az osztályba sorolás jellemzéséhez szükséges adatok:
1. veszélyesség szempontjainak meghatározása
2. méregerősség meghatározása
3. szimbólum veszélyjel meghatározása
4. jellemző kockázatok meghatározása (számsor az R betű után, illetőleg a kockázatot jellemző mondat)
5. biztonsági tanácsok a sajátos kockázatok csökkentésére (számsor az S betű után, illetőleg a biztonságra vonatkozó tanács egymondatos leírása)
A sajátos kockázatok (R), biztonsági tanácsok (S) kombinációban is szerepelnek.
Az R és S betűket követő számok kötőjellel vagy per-jellel vannak elválasztva, aminek a jelentése az alábbi:
kötőjel: a sajátos kockázatok (R) vagy biztonsági tanácsok (S) külön-külön történő megfogalmazása,
perjel: a sajátos kockázatok (R) és biztonsági tanácsok (S) egyetlen mondatban való megfogalmazásának a lehetősége.
Azon veszélyes anyagok esetében, amelyek a 67/548 számú EU Irányelv I. Függelékében szerepelnek, az R és S mondatok feleljenek meg a Függelék szövegezésének. Ha az anyag nem szerepel az I. Függelékben akkor a VI. Függelék szerint kell eljárni.
Példa a veszélyes anyagok osztályba sorolására
könnyen gyulladó (F) ártalmas (Xn)
A betűjelekhez tartozó szimbólumokat kötelező szerepeltetni a címkén, illetve a göngyölegen. Ha az anyag mindhárom veszélyességi csoportban (fizikai, toxikológiai, ökotoxikológiai) tartozó sajátossággal rendelkezik, akkor három szimbólum, illetve veszélyjel elhelyezése kötelező.
Anyag neve: orto-etilhidroxilamin
Osztályozás (veszélyek szerint)
--------------------------------------
F; R11 T; R23/24/25 Xn; R48/20 Xi; R36-43 N; R50
--------------------------------------
Veszélyjel, szimbólum, R és S számok kiválasztása7
2. számú melléklet a 4/1997. (II. 21.) NM rendelethez
A veszélyes készítmények osztályba sorolása
A veszélyes készítmények osztályba sorolását az alábbiak szerint kell elvégezni:
Az összes kockázatot fel kell mérni, amit valamely anyag használata az egészségre nézve jelenthet. Ebből a célból az egészségre nézve veszélyes hatások a következőképpen oszthatók fel:
– heveny halálos (letális) hatások (a méregerősség szerinti osztályozás alapja: közepes halálos dózis [LD50] vagy koncentráció [LC50], esetleg az ALD [approximatív letális dózis] vagy ALC [approximatív letális koncentráció]),
– nem letális, maradandó hatások egyetlen expozíció után,
– súlyos hatások ismételt vagy hosszabb expozíció után,
– túlérzékenységet okozó hatások,
– reprodukciót (szaporodást) károsító hatások (beleértve a teratogén hatásokat is).
Az összes egészségre veszélyes hatást a koncentrációkkal kell kifejezni. Ennek segítségével történik a veszélyes készítmények osztályba sorolása, és ez utóbbi alapján határozzuk meg a veszélyszimbólumot, veszélyjelet, valamint a kockázatra és a biztonsági intézkedésre utaló mondatokat. A szimbólumok elsőbbséget élveznek, de a szimbólumon kívül fontos figyelembe venni az összes kockázatra utaló mondatot külön-külön, amelyek az egyes anyagokból eredő kockázatokra vonatkoznak.
1. Heveny halálos (letális) hatások (méregerősség)
Az I. táblázatban rögzített koncentrációhatárok határozzák meg a veszélyes készítmény osztályba sorolását a jelenlévő anyag vagy anyagok egyedi koncentrációjának arányában, ahol az anyagok minősítése szintén fel van tüntetve.
|
Az anyag
osztályozása |
A készítmény osztályozása |
|
nagyon mérgező (T+) |
mérgező (T) |
ártalmas (Xn) |
|
T+ és R 26,
R 27, R 28 |
koncen-
tráció >=7% |
1%<= koncent-
ráció <7% |
0,1%<= koncent-
ráció <1% |
|
T és R 23,
R 24, R 25 |
|
koncent-
ráció >=25% |
3%<= koncent-
ráció <25% |
|
Xn és R 20,
R 21, R 22 |
|
|
koncent-
ráció >=25% |
|
Xn és R 65 |
|
|
koncent-
ráció >=10% |
Az R kockázati mondatokat a következők szerint kell a veszélyes készítményhez rendelni:
– a címkén a megállapított osztályba sorolás szerint kötelező feltüntetni egy vagy több R mondatot a fent említettek közül,
– általános szabály szerint azon anyagra vagy anyagokra vonatkozó R mondatokat kell kiemelni, amelyek koncentrációja megfelel a legszigorúbb minősítésének.
Gáz-halmazállapotú veszélyes készítmények
Az alábbi I.A. táblázatban szereplő térfogat/térfogat százalékban kifejezett koncentrációhatárok határozzák meg a gáz halmazállapotú veszélyes készítmények osztályozását a benne lévő gáz vagy gázok egyedi koncentrációjától függően, ahol az osztályozás szintén jelezve van.
|
Az anyag (gáz)
osztályozása |
A gáz-halmazállapotú készítmény osztályozása |
|
T+ |
T |
Xn |
|
T+ és R 26,
R 27, R 28 |
koncentráció >=1% |
0,2%<= kon-
centráció <1% |
0,02%<= kon-
centráció <0,2% |
|
T és R 23,
R 24, R 25 |
|
koncentráció >=5% |
0,5%<= kon-
centráció <5% |
|
Xn és R 20,
R 21, R 22 |
|
|
koncentráció >=5% |
2. Nem letális maradandó hatások egyetlen expozíció után
Azon anyagok esetében, amelyek egyetlen expozíció után nem letális, de maradandó hatásokat idéznek elő (R 39–R 40), a II. táblázatban rögzített egyedi koncentrációhatárok határozzák meg a veszélyes készítmény osztályozását és a kiválasztandó R típusmondatokat.
|
Az anyag
osztályozása |
A készítmény osztályozása |
|
T+ |
T |
Xn |
|
T+ és R 39 |
koncentráció
>=10%
R 39*, kötelező |
1%<= koncent-
ráció <10%
R 39*, kötelező |
0,1%<= kon-
centráció <1%
R 40*, kötelező |
|
T és R 39 |
|
koncentráció
>=10%
R 39*, kötelező |
1%<= koncent-
ráció <10%
R 40*, kötelező |
|
Xn és R 40 |
|
|
koncentráció
>=10%
R 40*, kötelező |
* Az R 20–R 28 jelű típusmondatokat is alkalmazni kell a szervezetbe jutás útjának vagy az expozíció módjának a jelzésére (1. számú melléklet 4. pontja).
Gáz-halmazállapotú veszélyes készítmények
Az ilyen hatásokkal járó gázoknál (R 39–R 40) a II.A. táblázatban rögzített térfogat/térfogat százalékban kifejezett egyedi koncentrációhatárok határozzák meg adott esetben a veszélyes készítmény osztályozását és a hozzárendelt R mondatot.
|
Az anyag (gáz)
osztályozása |
A gáz-halmazállapotú
készítmény osztályozása |
|
T+ |
T |
Xn |
|
T+ és R 39 |
koncentráció
>=1%
R 39*, kötelező |
0,2%<= kon-
centráció <1%
R 39*, kötelező |
0,02%<= kon-
centráció <0,2%
R 40*, kötelező |
|
T és R 39 |
|
koncentráció >=5%
R 39*, kötelező |
0,5%<= kon-
centráció <5%
R 40*, kötelező |
|
Xn és R 40 |
|
|
koncentráció >=5%
R 40*, kötelező |
* A címkézésnél használni kell az R 20, R 23 vagy R 26 mondatokat is, a szervezetbe jutás útjának vagy az expozíció módjának a jelzésére (1. számú melléklet 4. pontja).
3. Súlyos hatások ismételt vagy hosszabb expozíció után [1. a) melléklet, 2.7.]
Azon anyagok esetében, amelyek ismételt vagy hosszabb expozíció után súlyos hatásokat idéznek elő (R 48), a III. táblázatban rögzített egyéni koncentrációhatárok határozzák meg adott esetben a veszélyes készítmény minősítését és az alkalmazandó R típusmondatot.
|
Az anyag
osztályozása |
A készítmény osztályozása |
|
T |
Xn |
|
T és R 48 |
koncentráció >= 10%
R 48*, kötelező |
1%<= koncentráció <10%
R 48*, kötelező |
|
Xn és R 48 |
|
koncentráció >=10%
R 48*, kötelező |
* Az R 20–R 28 jelű típusmondatokat is alkalmazni kell a szervezetbe jutás útjának vagy az expozíció módjának jelzésére (1. számú melléklet 4. pontja).
Gáz-halmazállapotú veszélyes készítmények
Az ilyen hatásokkal járó gázoknál (R 48) az alábbi III.A. táblázatban rögzített térfogat/térfogat százalékban kifejezett egyedi koncentrációhatárok határozzák meg adott esetben a veszélyes készítmény osztályozását és a hozzárendelendő R mondatot.
|
Az anyag (gáz)
osztályozása |
A gáz-halmazállapotú készítmény osztályozása |
|
T |
Xn |
|
T és R 48 |
koncentráció >=5%
R 48*, kötelező |
0,5%<= koncentráció <5%
R 48*, kötelező |
|
Xn és R 48 |
|
koncentráció >=5%
R 48*, kötelező |
* A címkézésnél használni kell az R 20, vagy R 23 típusmondatokat is a szervezetbe jutás útjának vagy az expozíció módjának a jelzésére (1. számú melléklet 4. pontja).
4. Maró és irritatív hatások
Azon anyagok esetében, amelyek maró hatásokat (R 34, R 35) vagy irritatív hatásokat (R 36, R 37, R 38, R 41) idéznek elő, a IV. táblázatban rögzített egyéni koncentrációhatárok határozzák meg adott esetben a veszélyes készítmény osztályba sorolását.
|
Az anyag osztályozása és/vagy a jellemző
kockázati típusmondat |
A készítmény osztályozása és kockázati típusmondat |
|
Legalább
C és R 35 |
Legalább
C és R 34 |
Legalább
Xi és R 41 |
Legalább
Xi és R 36,
R 37, R 38 |
|
Legalább
C és R 35 |
koncentráció >=10%
R 35; kötelező |
5%<= koncentráció <10%
R 34; kötelező |
5%
|
1%<= koncentráció <5%
R 36/38; kötelező |
|
Legalább
C és R 34 |
|
koncentráció >=10%
R 34; kötelező |
10%
|
5%<= koncentráció <10%
R 36/38; kötelező |
|
Legalább
Xi és R 41 |
|
|
koncentráció >=10%
R 41; kötelező |
5%<= koncentráció <10%
R 36; kötelező |
|
Legalább
Xi és R 36,
R 37, R 38
|
|
|
|
koncentráció >=20%
R 36, R 37, R 38;
kötelező a meglévő
koncentrációtól függően,
ha a mondatokat
a szóban forgó
anyagokra alkalmazzák |
Gáz-halmazállapotú veszélyes készítmények
Az ilyen hatásokkal járó gázoknál (R 34, R 35 vagy R 36, R 37, R 38, R 41) a IV.A. táblázatban rögzített térfogat/térfogat százalékokban kifejezett egyedi koncentrációk határozzák meg adott esetben a veszélyes készítmény osztályozását és a hozzárendelendő R mondatot.
|
Az anyag (gáz)
osztályozása és/vagy az őt jellemző kockázat jelmondata |
A gáz-halmazállapotú készítmény osztályozása |
|
Legalább
C és R 35 |
Legalább
C és R 34 |
Legalább
Xi és R 41 |
Legalább
Xi és R 36,
R 37, R 38 |
|
Legalább
C és R 35
|
koncentráció >=1%
R 35; kötelező
|
0,2%<= koncentráció <1%
R 34; kötelező
|
0,2%
|
0,02%<= koncent-
ráció <0,2%
R 37; kötelező |
|
Legalább
C és R 34 |
|
koncentráció >=5%
R 34; kötelező |
5%
|
0,5%<= koncentráció <0%
R 37; kötelező |
|
Legalább
Xi és R 41 |
|
|
koncentráció >=5%
R 41; kötelező |
0,5%<= koncentráció <5%
R 36; kötelező |
|
Legalább
Xi és R 36,
R 37, R 38 |
|
|
|
koncentráció >=5%
R 36, R 37, R 38;
kötelező az eset szerint |
5. Szenzibilizáló hatások
Az ilyen hatásokat előidéző veszélyes anyagok osztályozása:
– legalább ártalmas (Xn) és az R 42 vonatkozik rájuk, ha a hatás belégzés következtében jön létre,
– legalább irritatív (Xi) és az R 43 vonatkozik rájuk, ha a hatás a bőrrel való érintkezés útján áll elő.
Az V. táblázatban rögzített egyéni koncentrációhatárok határozzák meg adott esetben a veszélyes készítmény osztályba sorolását és a rá vonatkozó R mondatot.
|
Az anyag osztályozása |
A készítmény osztályozása és a kockázati típusmondat |
|
Legalább Xn és R 42 |
Legalább Xi és R 43 |
|
Legalább Xn és R 42 |
Koncentráció >=1%
R 42; kötelező |
|
|
Legalább Xi és R 43 |
|
Koncentráció >=1%
R 43; kötelező |
Gáz-halmazállapotú veszélyes készítmények
Az ilyen hatásokkal járó gázokat legalább ártalmasaknak (Xn) kell besorolni és az eset szerint az R 42 vagy R 42/43-mal ellátni.
Az alábbi V.A. táblázatban rögzített térfogat/térfogat százalékban kifejezett egyedi koncentrációhatárok határozzák meg adott esetben a veszélyes készítmény osztályozását és a hozzá rendelendő R mondatot.
------------------------------------------
Az anyag (gáz) A gáz-halmazállapotú készítmény osztályozása
osztályozása Legalább Xn és R 42
------------------------------------------
Legalább Xn és R 42 Koncentráció ≥ 0,2% R 42; kötelező
6. Rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító hatások [1. a) melléklet, 2.8., 2.9., 2.10.]
Azon veszélyes anyagok esetében, amelyek ilyen hatásokat okoznak a VI. táblázatban rögzített koncentrációhatárok határozzák meg adott esetben a veszélyes készítmény osztályba sorolását. A következő jelzéseket és R mondatokat kell használni:
Karcinogén anyagok: 1. és 2. kategória T; R 45 vagy R 49
Karcinogén anyagok: 3. kategória Xn; R 40
Mutagén anyagok: 1. és 2. kategória T; R 46
Mutagén anyagok: 3. kategória Xn; R 40
Reprodukciót károsító (fertilitás): 1. és 2. kategória T; R 60
Reprodukciót károsító (utódkárosító): 1. és 2. kategória T; R 61
Reprodukciót károsító (fertilitás): 3. kategória Xn; R 62
Reprodukciót károsító (utódkárosító): 3. kategória Xn; R 63
|
Az anyag osztályozása |
A készítmény osztályozása |
|
1. és 2. kategória |
3. kategória |
|
1-es vagy 2-es kategóriájú karcinogén anyagok
R 45 vagy R 49 jelöléssel |
>=0,1% karcinogén,
R 45, R 49; kötelező |
|
|
3-as kategóriájú karcinogén anyagok
R 40 jelzéssel |
|
>=1% karcinogén,
R 40; kötelező |
|
1-es vagy 2-es kategóriájú mutagén anyagok
R 46 jelzéssel |
>=0,1% mutagén,
R 46; kötelező |
|
|
3-as kategóriájú mutagén anyagok
R 40 jelzéssel |
|
>=1% mutagén,
R 40; kötelező |
|
1-es vagy 2-es kategóriájú reprodukciót károsító anyagok R 60 (fertilitás) jelzéssel |
>=0,5% reprodukciót károsító,
(fertilitás) R 60; kötelező |
|
|
3-as kategóriájú reprodukciót károsító anyagok
R 62 (fertilitás) jelzéssel |
|
>=5% reprodukciót károsító,
(fertilitás) R 62; kötelező |
|
1-es vagy 2-es kategóriájú reprodukciót károsító anyagok R 61 (utódkárosító) jelzéssel |
>=0,5% reprodukciót károsító
(utódkárosító) R 61; kötelező |
|
|
3-as kategóriájú reprodukciót károsító anyagok
R 63 (utódkárosító) jelzéssel |
|
>=5% reprodukciót károsító,
(utódkárosító) R 63; kötelező |
Gáz-halmazállapotú veszélyes készítmények
Az ilyen hatásokkal járó olyan gázoknál az alábbi VI.A. táblázatban rögzített, térfogat/térfogat százalékban kifejezett koncentrációhatárok határozzák meg adott esetben a veszélyes készítmény osztályozását. A következő jelzéseket és R mondatokat kell használni:
Karcinogén anyagok: 1. és 2. kategória T; R 45 vagy R 49
Karcinogén anyagok: 3. kategória Xn; R 40
Mutagén anyagok: 1. és 2. kategória T; R 46
Mutagén anyagok: 3. kategória Xn; R 40
Reprodukciót károsító (fertilitás): 1. és 2. kategória T; R 60
Reprodukciót károsító (utódkárosító): 1. és 2. kategória T; R 61
Reprodukciót károsító (fertilitás): 3. kategória Xn; R 62
Reprodukciót károsító (utódkárosító): 3. kategória Xn; R 63
|
Az anyag (gáz) osztályozása |
A gáz-halmazállapotú készítmény osztályozása |
|
1. és 2. kategória |
3. kategória |
|
1-es vagy 2-es kategóriájú karcinogén anyagok
R 45 vagy R 49 jelöléssel |
>=0,1% karcinogén,
R 45, R 49; kötelező |
|
|
3-as kategóriájú karcinogén anyagok
R 40 jelzéssel |
|
>=1% karcinogén,
R 40; kötelező |
|
1-es vagy 2-es kategóriájú mutagén anyagok
R 46 jelzéssel |
>=0,1% mutagén,
R 46; kötelező |
|
|
3-as kategóriájú mutagén anyagok
R 40 jelzéssel |
|
>=1% mutagén,
R 40; kötelező |
|
1-es vagy 2-es kategóriájú reprodukciót károsító anyagok R 60 (fertilitás) jelzéssel |
>=0,2% reprodukciót károsító,
(fertilitás) R 60; kötelező |
|
|
3-as kategóriájú reprodukciót károsító anyagok
R 62 (fertilitás) jelzéssel |
|
>=1% reprodukciót károsító,
(fertilitás) R 62; kötelező |
|
1-es vagy 2-es kategóriájú reprodukciót károsító anyagok R 61 (utódkárosító) jelzéssel |
>=0,2% reprodukciót károsító
(utódkárosító) R 61; kötelező |
|
|
3-as kategóriájú reprodukciót károsító anyagok
R 63 (utódkárosító) jelzéssel |
|
>=1% reprodukciót károsító,
(utódkárosító) R 63; kötelező |
Veszélyes anyagok koncentrációinak megengedett változásai készítményekben
------------------------------
E: Veszélyes anyagok kezdeti (eredeti) koncentráció határai
V: A veszélyes anyagok kezdeti (eredeti) koncentrációinak megengedett változásai
------------------------------
E: > 2,5% ≤ 10% V: +- 20%
3. számú melléklet a 4/1997. (II. 21.) NM rendelethez
Bejelentőlap és biztonsági adatlapok
1.8 TÖRZSKÖNYVEZTETŐ, ILLETVE BEJELENTŐLAP (veszélyes anyaghoz)
Bejelentő, törzskönyveztető (cég) neve:
Dátum: ………………………………………………
Megcímzett, felbélyegzett borítékot kell a bejelentőlaphoz mellékelni!
----------------------------------------------
Bejelentő, törzskönyveztető neve, címe:
A benyújtott anyag regisztrációját az intézet megkezdte.
A benyújtott anyag törzskönyvezését az intézet megkezdte.
Dátum: ………………………………………………
2. BEJELENTŐLAP (veszélyes készítményhez)
Dátum: …………………………………………………
Megcímzett, felbélyegzett borítékot kell a bejelentőlaphoz mellékelni!
-----------------------------------
A bejelentést az ETTSZ tudomásul vette.
Dátum: …………………………………………………
3.9 BIZTONSÁGI ADATLAP (régi veszélyes anyag bejelentéséhez/törzskönyvezendő anyaghoz)
egyéb veszélyes szennyezőanyag: …………… koncentráció tartomány, %
…………… koncentráció tartomány, %
egyéb veszélyes adalékanyag: …………… koncentráció tartomány, %
3. Veszélyesség szerinti besorolás
6. Óvintézkedés baleset esetén
8. Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei
9. Fizikai és kémiai tulajdonságok
10. Stabilitás és reakciókészség
13. Hulladékkezelés, ártalmatlanítás
14. Szállításra vonatkozó előírások (a veszélyes áruk nemzetközi szállítását szabályozó egyezmények szerinti osztály, sorszám, betű szerinti besorolás és megnevezés, amennyiben alkalmazható):
15. Szabályozási információk
Dátum: ………………………………………………
5.11 BIZTONSÁGI ADATLAP (veszélyes készítményekhez)*
Forgalmazó (exportáló) cég neve:
a) veszélyes anyag (CAS-szám:………………)……………… koncentráció tartomány, %
b) veszélyes anyag (CAS-szám:………………)……………… koncentráció tartomány, %
c) veszélyes anyag (CAS-szám:………………)……………… koncentráció tartomány, %
d) veszélyes anyag (CAS-szám:………………)……………… koncentráció tartomány, %
3. Veszélyesség szerinti besorolás
6. Óvintézkedés baleset esetén
8. Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei
9. Fizikai és kémiai tulajdonságok
10. Stabilitás és reakciókészség
13. Hulladékkezelés, ártalmatlanítás
14. Szállításra vonatkozó előírások (a veszélyes áruk nemzetközi szállítását szabályozó egyezmények szerinti osztály,
sorszám, betű szerinti besorolás és megnevezés, amennyiben alkalmazható):
15. Szabályozási információk
Dátum: ………………………………………………
* (i) Nagyon mérgező, maró vagy rákkeltő hatású készítmény bejelentéséhez az ETTSZ részére.
(ii) Foglalkozásszerűen felhasznált készítményekhez a gyártó vagy importáló küldi meg a tevékenységet végzőnek.
(iii) Országos forgalmazási engedély kérelméhez az12 OKK–OKBI részére.
** A veszélyes készítményt legnagyobb térfogatarányokban alkotó (ha van) négy veszélyes anyagot kell feltüntetni; négynél több veszélyes anyagot csak toxikológiai vagy az ökotoxikológiai indokoltság esetén tüntessen fel.
4. számú melléklet a 4/1997. (II. 21.) NM rendelethez
Adatszolgáltatás műszaki dosszié elkészítéséhez*
1.1.1. Név az IUPAC (International Union of Pure and Applied Chemistry) nómenklatúra szerint
1.1.2. Más nevek (elterjedt név, kereskedelmi elnevezés, rövidítés)
1.1.3. C.A.S. (Chemical Abstract Service) szám és C.A.S. név (ha van)
1.2. Tapasztalati és szerkezeti képlet
1.3. Az anyag összetétele
1.3.1. Tisztasági fok (%)
1.3.2. Szennyező anyagok (beleértve az izomereket és melléktermékeket is)
1.3.3. Meghatározó szennyező anyagok százaléka
1.3.4. Ha az anyag stabilizátort, inhibitort vagy más adalékot tartalmaz, ezeket meg kell adni, beleértve mennyiségüket is: ... mg/m3; ... mg/kg; ....%
1.3.5. Spektrális adatok (UV, IR, NMR vagy tömeg spektrum)
1.4. Kimutatási és meghatározási módszerek
Az alkalmazott módszerek leírása vagy az irodalmi hivatkozások megadása. A kimutatás meghatározás módszerein kívül meg kell adni azokat a bejelentő által ismert analitikai módszereket is, amelyek lehetővé teszik az anyag és átalakulási termékeinek kimutatását a környezetben való kibocsátás esetén, illetve a közvetlen humán expozíció meghatározását.
2. Az anyagra vonatkozó információk
Az ebben a részben megadott információnak elégségesnek kell lenni a termelési folyamattal kapcsolatos humán és környezeti expozíció megközelítő, de reális becsléséhez. A termelési folyamat pontos adatai, különösen a kereskedelmileg kényes természetűek, nem szükségesek.
2.1.1. A termelésben használt technológiai folyamatok
2.1.2. A termeléssel kapcsolatos expozíció-becslés:
– általános (lakóhelyi, természetes) környezet
2.2. Tervezett felhasználás
Az ebben a részben adott információnak elégségesnek kell lenni az anyag javasolt/várható felhasználásával kapcsolatos humán és környezeti expozíció megközelítő, de reális becslésére.
* A mellékletben hivatkozott 67/548 EU Irányelv valamennyi Függeléke az ETTSZ-ben rendelkezésre áll (levélcím: Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet, 1450 Budapest, Pf. 22).
2.2.1. A felhasználás típusa
leírandó: az anyag funkciója ..................
a várt hatások .................
2.2.1.1. Az anyag felhasználásával kapcsolatos technológiai folyamatok (ahol ismertek)
2.2.1.2. A felhasználással kapcsolatos expozíció becslése (ahol ismert)
2.2.1.3. Az anyag kereskedelmi forgalomba kerülő formái: anyag, készítmény, termék
2.2.1.4. Az anyag koncentrációja a forgalmazott készítményekben és termékekben (ha ismert)
2.2.2. Felhasználási területek megközelítő részletességgel
– foglalkozásszerű mezőgazdasági és a kézműipari
– foglalkozásszerű mezőgazdasági és a kézműipari
2.2.3. A tervezett felhasználásokból eredő hulladék mennyisége és összetétele (ha ismert)
2.3. Az egyes tervezett felhasználásokra vagy felhasználási területekre előirányzott termelés és/vagy importált mennyiség
2.3.1. Összes termelés és/vagy importálás évente az alábbi tonna-skálában 1; 10; 100; 500; 1000 és 5000
– az első 12 hónapban ...... t/év
– a további években ........ t/év
2.3.2. Termelés és/vagy importálás a 2.1.1. és 2.1.2. szakaszok szerinti bontásban százalékosan
– az első 12 hónapban ...........
– a további években .............
2.4. Javasolt módszerek és óvintézkedések az alábbiakra vonatkozóan:
2.4.1. Kezelés ...................
2.4.2. Raktározás ................
2.4.3. Szállítás (a veszélyes áruk nemzetközi szállítását szabályozó egyezmények szerinti osztály, sorszám, betű szerinti besorolás és megnevezés, amennyiben alkalmazható) .................
2.4.4. Tűzesetek ........................
(az égés- vagy hőbomlási gázok természete, amikor a tervezett felhasználások ezt indokolják)
2.4.5. Más veszélyek, különösen a vízzel való kémiai reakció
2.4.6. Információ az anyag por formájában történő robbanási hajlamára
2.5. Mentesítési intézkedések véletlenszerű kiszóródás esetén
2.6. Mentési intézkedések személyi sérülés, baleset (például mérgezés) esetén
3. Az anyag fizikai-kémiai tulajdonságai
Az anyag állapota 20 °C-on 101.3 kPa nyomáson
.............................................
3.1. Olvadáspont ………………… °C
3.2. Forráspont …………………… °C
3.3. Fajlagos tömeg ……………… (D420)
3.4. Gőznyomás (-tenzió) ……………… Pa ……………… °C
……………… Pa ……………… °C
3.5. Felületi feszültség ……………… M/m (……………°C)
3.6. Vízoldhatóság ……………… mg/l (……………°C)
Oldószer-olaj (pontosítandó) ……………… mg/100 g oldószer (……………°C)
3.8. Megoszlási együttható n-oktán/víz
3.10. Bomlékonyság, bomlástermékek
3.11. Kémiai reaktivitás: oxidáló-redukáló hatás, reakció vízzel, levegővel stb.
3.12. Lobbanáspont ……………… °C nyílttéri zárttéri
3.15. Öngyulladási hőmérséklet ……………… °C
3.16. Az égést tápláló tulajdonságok
3.17. Granulometria (szemcseméret-vizsgálat) – azon anyagok esetében, amelyek inhalációs expozíció veszélyével járó formában kerülnek forgalomba, vizsgálatot kell végezni a forgalomba hozandó részecskék nagyság (átmérő) szerinti megoszlásáról
4. Toxikológiai vizsgálatok
Legalább kétféle expozíciós úton kell meghatározni; az egyik adagolás (expozíciós út) a szájon át történő legyen, míg a másikat a várható humán expozíció útja szerint kell megválasztani.
4.1.1. Beadás szájon át (orális) ALD ……………… mg/kg
Megfigyelt hatások, beleértve a szervekben megfigyelteket is ………………
4.1.2. Bevitel belégzés útján ALC ……………… (mg/m3)
Az expozíció időtartama …… óra
Megfigyelt hatások, beleértve a szervekben megfigyelteket is ………………
Megfigyelt hatások, beleértve a szervekben megfigyelteket is ………………
4.1.4. A gázok és az illékony folyadékok (gőzök) esetében a bevitelt csak belélegeztetéssel kell elvégezni (minimálisan 4 órás expozíciós idővel).
Valamennyi expozíciós út/bevitel esetben az állatokat legalább 14 napig kell megfigyelés alatt tartani. Ellenjavallat hiányában a kísérleteket patkányokon kell elvégezni. A 4.1.1., 4.1.2. és 4.1.3. pontokban előirányzott kísérleteket – ha a törzskönyvező másképpen nem rendelkezik – hím és nőstény állatokon egyaránt el kell végezni.
4.1.7. Bőr szenzibilizáció (túlérzékenyítés)
4.2. Félheveny (szubakut) toxicitás
– ismételt expozíció/adagolás 28 napon át naponta*
Az anyagot két vizsgálatnak kell alávetni. Az egyik bakteriális (reverz mutációs) teszt kell legyen, metabolikus aktivációval vagy anélkül. A második teszt egy nem-bakteriális teszt a kromoszóma aberrációk és károsodások detektálására. Kontraindikációk hiányában ezt a tesztet normálisan in vitro kell végezni, mind metabolikus aktivációval, mind anélkül. Bármelyik tesztben pozitív eredmény esetén a 67/548 Irányelv V. Függelékében leírt stratégia szerint további tesztelést kell elvégezni.
4.3.2. Reprodukciós toxicitásra irányuló szűrés.
4.3.3. Az anyag toxiko-kinetikai viselkedésének becslése, amennyire ez az alap adatok és más releváns adatok alapján megállapítható.
5. Ökotoxikológiai vizsgálatok
5.1. Az élő szervezetekre kifejtett hatások
5.1.1. Heveny toxicitás halakra LC50 ……………… mg/m3
5.1.2. Heveny toxicitás dafnián
5.1.3. Növekedés gátlási teszt algán
5.1.4. Baktérium gátlási teszt azokban az esetekben, amikor a biodegradációt az anyag baktériumok szaporodását gátló hatása akadályozhatja.
Ha az anyag biodegradációja nem gyors, megfontolandó a hidrolízis meghatározása a pH függvényében.
5.3. Abszorpció/deszorpció szűrő teszt
6. Lehetőségek az anyag ártalmatlanítására
6.1. Ipari/kézműipari szint
6.1.1. A visszanyerés lehetősége
6.1.2. A semlegesítés lehetősége
* Az adagolás módját a várható humán expozíció határozza meg. Kontraindikáció hiányában a szájon át történő adagolás részesítendő előnyben. A kísérleti állat (ha nincs ellenkező előírás) patkány.
Leírandó, meghatározandó: az állatokon és szerveiken megfigyelt, detektált hatások, a hatásokat jellemző paraméterek értékei, valamint a legnagyobb hatástalan dózis, koncentráció.
6.1.3. A megsemmisítés lehetősége
6.2.1. A visszanyerés lehetősége
6.2.2. A semlegesítés lehetősége
6.2.3. A megsemmisítés lehetősége
A törzskönyveztetőnek az13 OKK–OKBI kérésére az alábbi kiegészítő információkat kell szolgáltatni, valamint az ezt követően felsorolt kiegészítő vizsgálatokat kell elvégezni/elvégeztetnie.
Információk a további vizsgálatokhoz (1. és 2. szint esetén)
Ha technikailag lehetetlen az információszolgáltatás, vagy az nem látszik szükségesnek, ennek az indokolását meg kell adni.
A vizsgálatokat elismert és az illetékes nemzetközi szervezetek által javasolt módszerek szerint kell elvégezni, ha vannak ilyen ajánlások.
A laboratóriumi vizsgálatokat a laboratóriumoknak a GLP elveivel összhangban kell elvégezni.
A teljes vizsgálatok és a kapott eredmények bemutatásakor pontosítani kell, hogy a vizsgálatokat a kereskedelmi forgalomba hozott anyag használatával végezték el. A minta összetételét meg kell adni.
Ezen felül csatolni kell az alkalmazott módszerek leírását vagy a szabványosított vagy a nemzetközileg elismert módszerekre való hivatkozást, valamint a vizsgálatokért felelős szervezetek nevét.
Csatolni kell továbbá a vizsgálatok jegyzőkönyvét.
Kiegészítő adatok és vizsgálatok
Fiziko-kémiai vizsgálatok
A fiziko-kémia tulajdonságok további vizsgálata az a 67/548 EU Irányelv VII. Függelékében lefektetett vizsgálatok eredményétől függ. Ilyen további vizsgálatok közé tartozhat pl. analitikai módszerek kifejlesztése – amelyek lehetővé teszik az anyag vagy átalakulási termékei megfigyelését, kimutatását – vagy a hőlebomlási termékek vizsgálata.
– A termékenység (reprodukció, szaporodás) vizsgálata (egy faj, egy nemzedék, hímek és nőstények, a legmegfelelőbb beviteli mód).
Az első nemzedékre kétséges eredmények esetén szükség van egy második nemzedékre kiterjedő vizsgálatra is.
Az adagolási sémától függően lehetséges, hogy az anyag teratogenitására leleteket tárnak fel ezek a vizsgálatok. Ez esetben kötelező az átfogó szabályos teratológiai vizsgálat elvégzése.
– A szubkrónikus és/vagy krónikus toxicitás vizsgálata, beleértve a speciális vizsgálatokat is (egy faj, hím és nőstény, a legmegfelelőbb beviteli útvonal) szükséges, ha a 67/548 EU Irányelv VII. Függelékében szereplő szubakut (ismételt expozíciós) vizsgálat eredményei vagy a máshonnan szerzett releváns információk további, megfelelő vizsgálat szükségességét mutatják.
Azok a hatások, amelyek egy ilyen vizsgálat szükségességét jelzik, többek között az alábbiak lehetnek:
a) súlyos vagy visszafordíthatatlan hatások,
b) nagyon alacsony ,,hatás nélküli'' szint vagy ,,hatás nélküli'' szint hiánya,
c) világos kapcsolat a szóban forgó anyag, a kémiai szerkezete, és más létező olyan anyagok kémiai szerkezete között, amelyeknek a veszélyei igazoltak.
– Kiegészítő mutagenitás vizsgálatok és/vagy a rákkeltő képességet kimutató szűrő vizsgálatok a 67/548 EU Irányelv V. Függelékében leírt stratégia szerint.
Ha mindkét fajta vizsgálat az alap szettben negatív, további vizsgálatot kell végezni az anyag specifikus tulajdonságai és tervezett felhasználása figyelembevételével.
Ha mindkét fajta vizsgálat az alap szettben pozitív, kiegészítő vizsgálatot kell végezni, amely magában foglalja ugyanazt vagy más végpontokat egy másik in vivo teszt rendszerben.
Ökotoxicitási vizsgálatok
– Hosszú távú vizsgálat Daphnia magnán (21 nap).
– Vizsgálat magasabb rendű növényeken.
– További toxicitásvizsgálat halon.
– Az egy fajban való felhalmozódásra vonatkozó vizsgálat: egy faj, lehetőleg hal.
Kiegészítő lebontásos vizsgálat: ha lebontás nem bizonyult megfelelőnek, a 67/548 EU Irányelv VII. Függelékében meghatározott vizsgálatokban.
Ha a forgalomba hozott valamely anyag mennyisége eléri az évi 1000 tonnát, vagy halmozott mennyiségben az 5000 tonnát, erről a törzskönyveztetőnek értesítenie kell a törzskönyvező intézetet. A törzskönyvező intézet meghatároz egy, a törzskönyveztető által végrehajtandó vizsgálati programot azért, hogy értékelni lehessen az anyagnak az embert és a környezetet fenyegető kockázatait.
A vizsgálati programnak az alábbi aspektusokra kell kiterjednie, kivéve, ha tények által támogatott alapos ok van az ellenkezőjére:
– krónikus toxicitási vizsgálat;
– a rákkeltőképesség vizsgálata;
– a termékenység vizsgálata (például a szaporodás vizsgálata három nemzedékben) csak akkor, ha a termékenységre kifejtett hatást állapítottuk meg az 1. szinten;
– a peri- és postnatalis hatások fejlődés toxicitási vizsgálata;
– a teratogén hatás vizsgálata (az 1. szinten végzett vizsgálatokban nem használt speciesen);
– kiegészítő toxikokinetikai vizsgálatok, beleértve a biotranszformációt és farmakokinetikát is.
Ökotoxikológia vizsgálatok
– Kiegészítő felhalmozódási, lebomlási és mobilitási abszorpciós/deszorpciós vizsgálatok.
A vizsgálatnak a táplálkozási láncban való esetleges felhalmozódás meghatározására kell irányulnia.
– További toxicitásvizsgálat halon.
– Toxicitásvizsgálat madarakon.
Kiegészítő toxicitásvizsgálat más szervezeteken.
5. számú melléklet a 4/1997. (II. 21.) NM rendelethez
1.14 A címke tartalmi és formai követelményei*
A címkék méretei a veszélyes anyag mennyiségétől függően:
500 l felett 148 X 210 mm
A címkének a következő adatokat kell tartalmaznia:
1 Az anyag/készítmény kereskedelmi/fantázia neve.
3 Összetevők [veszélyes anyag(ok) koncentráció tartománya], %-ban.
4 A veszély jelképe és jele.
6 Magyar azonosítási szám.
8 Gyártó és forgalmazó neve, telephelyének címe.
* A lakosság részére forgalomba hozott veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények esetén a címke mérete eltérő lehet, a veszély jelképét és jelét mindkét esetben jól megkülönböztethető módon kell feltüntetni a címkén.
2. Egyes veszélyes készítmények címkézésére vonatkozó külön rendelkezések
1. A LAKOSSÁGNAK ÁRUSÍTOTT ,,NAGYON MÉRGEZŐNEK'', ,,MÉRGEZŐNEK'' ÉS ,,MARÓ HATÁSÚNAK'' MINŐSÍTETT VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEK
1.1. Az ilyen veszélyes készítményeket tartalmazó csomagolás címkéjén a specifikus óvatossági tanácsokon kívül kötelezően fel kell tüntetni az S 1/S 2 és S 46 jelű óvatossági tanácsokat is (1. számú melléklet 5. pontja).
1.2. Ha a használati utasítást fizikailag lehetetlen ráragasztani a csomagoló eszközre, akkor a pontos és közérthető használati utasítást – amely, ha szükséges, tartalmazza a kiürült edény (csomagolás) megsemmisítésére vonatkozó információkat is – mellékelni kell a csomagoláshoz.
2. ÓLMOT TARTALMAZÓ VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEK
Azon festékek és lakkok csomagolásának címkéjén, amelyeknek az ISO 6503–1984 szabvány szerint meghatározott összes ólomtartalma meghaladja a veszélyes készítmény összsúlyának 0,15%-át (fémsúlyban kifejezve), fel kell tüntetni a következő utalásokat:
,,Ólmot tartalmaz. Ne használjuk az olyan tárgyakon, amelyeket a gyermekek szájukba vehetnek.'' Azon csomagolások esetében, amelyek tartalma nem haladja meg a 125 millilitert, a figyelmeztetés a következő lehet:
,,Figyelem! Ólmot tartalmaz.''
3. CIANOAKRILÁTOKAT TARTALMAZÓ VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEK
A cianoakrilát alapú ragasztókat közvetlenül tartalmazó csomagoláson fel kell tüntetni a következő figyelmeztetéseket:
,,Cianoakrilát; Veszélyes; Néhány másodperc alatt a bőrre és a szembe ragad; Gyermekektől elzárva tartandó.'' A megfelelő óvatossági tanácsokat a csomagoláshoz mellékelni kell.
4. IZOCIANÁTOKAT TARTALMAZÓ VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEK
Az izocianátokat (monomer, oligomer, prepolimer stb. önmagában vagy elegyítve) tartalmazó veszélyes készítmények csomagolásának címkéjén fel kell tüntetni a következő utalásokat:
,,Izocianátokat tartalmaz. Lásd a gyártó által adott tájékoztatót.''
5. 700-NÁL KISEBB VAGY AZZAL EGYENLŐ MOLEKULASÚLYÚ EPOXIDTARTALMÚ VEGYÜLETEKET TARTALMAZÓ VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEK
A 700-nál kisebb vagy azzal egyenlő átlagos molekulasúlyú, epoxidtartalmú vegyületeket tartalmazó veszélyes készítmények csomagolásának címkéjén fel kell tüntetni a következő figyelmeztetéseket:
,,Epoxidtartalmú vegyületeket tartalmaz. Lásd a gyártó által adott tájékoztatót.''
6. PORLASZTÁSOS ALKALMAZÁSRA SZÁNT VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEK
A porlasztás vagy szórás útján alkalmazásra készült veszélyes készítmények csomagolásának címkéjén fel kell tüntetni az S 23 és S 38 vagy S 23 és S 51 jelű biztonsági tanácsokat (1. számú melléklet 5. pontja).
7. A LAKOSSÁG SZÁMÁRA ÁRUSÍTOTT AKTÍV KLÓRT TARTALMAZÓ VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEK
Az 1%-nál több aktív klórt tartalmazó veszélyes készítmények göngyölegén az alábbi jelzéseknek kell rajta lenniük:
,,Figyelem! Ne használjuk más termékekkel kombináltan, mert veszélyes gáz (klór) szabadulhat fel.''
8. KADMIUMOT (ÖTVÖZETEKET) TARTALMAZÓ ÉS HEGESZTÉSRE VAGY KEMÉNYFORRASZTÁSRA SZÁNT VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEK
Az ilyen veszélyes készítmények göngyölegén – olvashatóan és letörölhetetlenül – az alábbi megjegyzéseket kell feltüntetni:
,,Figyelem! Kadmiumot tartalmaz.
Veszélyes füstök fejlődhetnek a felhasználásakor.
Lásd a gyártó által közölt információt.
Tartsa tiszteletben a biztonsági előírásokat.''
6. számú melléklet a 4/1997. (II. 21.) NM rendelethez15
Bejelentést regisztráló/törzskönyvezési okirat
CAS-szám: Azonosítási jel:* |_|-|_|_|_|_|_|_|
Anyag kémiai megnevezése:
regisztráltató/törzskönyveztető neve:
regisztráltató/törzskönyveztető címe:
* Az azonosítási jel 1. pozíciója B=Bejelentett, T=Törzskönyvezett, a 2–7. pozíciói az OMÜI által adott sorszám.
7. számú melléklet a 4/1997. (II. 21.) NM rendelethez16
Bejelentett/törzskönyvezett veszélyes anyagok jegyzéke
Azonosítási jel:* |_|-|_|_|_|_|_|_|
Anyag kémiai megnevezése:
A veszély jellegére utaló R mondat(ok) száma(i):
A biztonsági intézkedésre utaló S mondat(ok) száma(i):
* Az azonosítási jel 1. pozíciója B=Bejelentett, T=Törzskönyvezett, a 2–7. pozíciói az OMÜI által adott sorszám.
8. számú melléklet a 4/1997. (II. 21.) NM rendelethez
A tárolás, a telephelyen belüli szállítás(anyagmozgatás) és az árusítás közegészségügyi előírásai
1.1. Nagyon mérgező hatású veszélyes anyagok
1.1.1. Az anyagokat erősfalú és biztonsági zárral ellátott méregszekrényben vagy kizárólag erre a célra szolgáló, minden oldalról erős fallal körülzárt, szellőztethető, megfelelő megvilágítással és biztonsági zárral ellátott helyiségben vagy elzárhatóan körülkerített rakterületen – ideértve a föld alatti tárolóban, kerítéssel zárt telephelyen az arra kijelölt területen, a tartálykocsiban vagy egyéb szállító- és tárolóeszközben történő tárolást is – (a továbbiakban együtt: méregtároló) anyagonként elkülönítve és jelölve kell tárolni.
1.1.2. A méregtároló ajtajának külső falát szembetűnő módon, szabványos ,,MÉREG'' felirattal és HALÁLFEJ jelzéssel kell ellátni. Amennyiben a tárolt anyagok között maró vagy rákkeltő hatású anyag is van, a méregtárolón a ,,MARÓ'' és/vagy ,,RÁKKELTŐ'' feliratot, illetve jelzést is el kell helyezni.
1.1.3. A méregtárolót használaton kívül zárva kell tartani. A biztonsági zár kulcsát az üzem (vállalat, laboratórium stb.) felelős vezetője vagy az általa megbízott személy köteles őrizni, és a zárat csak az ő jelenlétében szabad felnyitni.
1.1.4. A jellegénél fogva nem zárható méregtárolók védelmét egyéb módon (pl. őrzéssel) kell biztosítani.
1.1.5. A nagyon mérgező hatású veszélyes anyagok tárolása során a mérgező hatású veszélyes anyagok tárolására vonatkozó rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.
1.2. Mérgező hatású veszélyes anyagok
1.2.1. A méregtárolóban a veszélyes anyagokon kívül más árut elhelyezni, illetőleg tárolni tilos.
1.2.2. A méregtároló közvetlen közelében élelmiszert, italt, élvezeti cikket vagy takarmányt, illetőleg gyógyszert raktározni nem szabad.
1.2.3. A méregtárolóban a veszélyes anyagot csak olyan anyagból készült csomagolóanyagban szabad tárolni, amely annak szétszóródását megakadályozza.
1.2.4. A méregtárolóba csak az üzem (vállalat, laboratórium stb.) felelős vezetője vagy az általa a veszélyes kezelésével megbízott szakképzett személy nyúlhat be, illetőleg léphet be. Takarítását csak erre kijelölt és oktatásban részesült személy végezheti.
1.2.5. A méregtárolóban étkezni és dohányozni tilos. A méregtárolót állandóan szennyezésmentesen (tisztán) kell tartani.
1.2.6. A nagykereskedelmi vállalatok a csomagolt és bontatlanul továbbadásra szánt veszélyes anyagot nem veszélyes vegyi anyagokkal közös helyiségben is tárolhatják, amennyiben megoldható az elkülönítés és jelölés. Minden esetben biztosítani kell, hogy a veszélyes anyag az egyéb vegyi anyagokat ne szennyezze, illetőleg az egyéb vegyi anyagok a veszélyes anyagokkal össze ne keveredhessenek. Az ilyen méregtárolókra is alkalmazni kell a fenti 1.1., illetve 1.2. pontok rendelkezéseit.
1.3. Ártalmas veszélyes anyagok
Tárolásukat az előállítási, gyártási helyen úgy kell megoldani, hogy kigőzölgésük, elcsepegésük, porzásuk, elsodródásuk ne következzék be. Veszélyes vagy egyéb károsító hatásukat jelezni kell. Ezen anyagokkal folytatott tevékenység szabályozásában a biztonságos munkavégzést, a környezetszennyezés kizárását is biztosítani kell.
2. Telephelyen belüli szállítás (anyagmozgatás)
2.1. Nagyon mérgező és mérgező hatású veszélyes anyagok
2.1.1. Az anyagokat csak olyan – vegyi összetételének és halmazállapotának megfelelő – csomagolóanyagban szabad szállítani, amelyből szállítás közben szét nem szóródhat, ki nem ömölhet és el nem párologhat. A légnemű halmazállapotú vagy gáztartalmú folyékony halmazállapotú anyagokat tartalmazó törékeny tartályokat külső fém- vagy fafonattal kell körülvenni. A folyékony anyaggal töltött törékeny tartályt erős, kitömött burkolatba úgy kell csomagolni, hogy törés esetén a folyadékot a kitömő anyag (fűrészpor, vatta stb.) teljesen felszívja. A kitömő anyagot úgy kell megválasztani, hogy a kitömő anyag és a kiömlő anyag érintkezése veszélyes anyag (gáz, füst stb.) képződését kizárja. A szállítmányt kísérő személy köteles biztosítani, hogy szállítás közben az anyag ne párologhasson, ki ne szóródhassék, szét ne folyhassék és illetéktelen személyek kezéhez ne juthasson. A csomagolóburkolaton és/vagy a szállítóeszközön el nem távolítható módon a mérgező hatást és a veszélyességet szimbólummal és/vagy felirattal jelezni kell.
2.1.2. A szállítás közben törés vagy más ok folytán kiömlött vagy szétszóródott anyag méregtelenítéséről, esetleg megsemmisítéséről (közömbösítéséről) a szállító azonnal köteles gondoskodni.
2.1.3. Az anyag mozgatásakor használt csomagolóanyagot emberi fogyasztásra használatos anyag, takarmány, valamint ezek alapanyagainak csomagolására használni tilos; más anyag csomagolására (burkolására) csak megfelelő méregtelenítés után lehet felhasználni, a veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó rendelkezések betartása mellett.
2.2. Ártalmas hatású veszélyes anyagok
Ezen anyagok mozgatását úgy kell megoldani, hogy kigőzölgésük, elcsepegésük, porzásuk, elsodródásuk megakadályozásával a dolgozók és a lakosság expozícióját, a környezet szennyezését biztonsággal ki lehessen zárni. Mérgező hatásukat, egészségkárosító hatásukat jelezni kell. A 2.1.3. pontban foglaltak ezen anyagokra is kötelezőek.
3. Árusítás (valamennyi veszélyes hatású anyagra)
3.1. A veszélyes anyag árusítására csak olyan üzlet jelölhető ki, amely a veszélyes anyag tárolásához és árusításához szükséges helyiségekkel, berendezéssel és felszereléssel rendelkezik, és amelyben megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy végzi az árusítást.
3.2. Élelmiszer árusításával foglalkozó üzletben a regisztrációs/törzskönyvezési okirat szerinti lakossági forgalmazásra engedélyezett veszélyes anyag – a 3.1. pontban foglaltakon túlmenően – csak az egyéb áruféleségektől elkülönítetten árusítható.
4.17 A tevékenységi, illetőleg országos forgalmazási engedéllyel rendelkezők a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények tárolását, valamint telephelyen belüli mozgatását az 1–2. pontok alapján, az ipari gyakorlatnak és a munkavédelmi előírásoknak megfelelően elkészített belső szabályzat szerint végzik.
9. számú melléklet a 4/1997. (II. 21.) NM rendelethez18
Általános tevékenységi engedély kérelmezéséhez szükséges adatok
1. Tevékenységet végző neve, telephelye(inek) címe(i), telefonszáma(i).
2. Egy hónapnál nem régebbi cégkivonat másolata, bejegyzés alatt álló cégeknél a bejegyzési kérelem benyújtását igazoló okirat másolata, gazdasági társaságnak nem minősülő szervezetek esetén az alapítást igazoló okirat másolata, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozást engedélyező okirat másolata.
3. A kérelmező vegyi anyagokkal kapcsolatos tevékenységének és szakmai múltjának rövid leírása.
4. Nyilatkozat arról, hogy a tevékenységet végző természetes vagy jogi személy, illetve jogelődje legalább 3 éve folyamatosan folytat tevékenységet veszélyes anyagokkal. Privatizált gazdálkodó szervezeteknél a privatizációt megelőző időszak is beszámítandó.
5. Nyilatkozat arról, hogy a gyártás során a felelős irányító megfelelő felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkezik (vegyészmérnök, vegyész, kémia szakos tanár, gyógyszerész) – oklevél másolatának bemutatása szükséges –, minden egyéb tevékenység irányítása esetében az adott területre vonatkozó szakirányú képzettséggel kell rendelkezni.
6. Nyilatkozat arról, hogy tevékenysége során a munkavállalók és a lakosság egészségét, biztonságát, a környezet védelmét a vonatkozó jogszabályok betartásával biztosítja.
7. Nyilatkozat arról, hogy a tevékenységhez alkalmazni kívánt, 1997. február 24-ét megelőzően már forgalomban lévő, illetőleg előállított, de be nem jelentett bejelentésre kötelezett régi veszélyes anyagokat, illetve veszélyes készítményeket 1998. június 30-ig bejelenti.
8. Az engedély kiadását követően újonnan felhasznált veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények Biztonsági Adatlapjainak másolatát a tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül az engedélyes az engedélyező hatóság részére bemutatja.
Korlátozott tevékenységi engedély kérelmezéséhez szükséges adatok
1. Tevékenységet végző neve, telephelye(inek) címe(i), telefonszáma(i).
2. Egy hónapnál nem régebbi cégkivonat másolata, bejegyzés alatt álló cégeknél a bejegyzési kérelem benyújtását igazoló okirat másolata, gazdasági társaságnak nem minősülő szervezetek esetén az alapítást igazoló okirat másolata, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozást engedélyező okirat másolata.
3. A kérelmező általános tevékenységének és szakmai múltjának rövid leírása.
4. A végzendő tevékenységek tételes, részletes technológia szerinti felsorolása.
5. A gyártani, forgalmazni, illetve alkalmazni kívánt veszélyes anyagok, veszélyes készítmények jegyzéke és Biztonsági Adatlapjai.
6. Nyilatkozat arról, hogy
– tevékenysége során a munkavállalók és a lakosság egészségét, biztonságát, a környezet védelmét a vonatkozó jogszabályok betartásával biztosítja;
– a gyártás során a felelős irányító megfelelő felsőfokú képesítéssel rendelkezik (vegyészmérnök, vegyész, kémia szakos tanár, gyógyszerész) – oklevél másolatának bemutatása szükséges –, minden egyéb tevékenység irányítása esetében az adott területre vonatkozó szakirányú képzettséggel kell rendelkezni.
7. Nyilatkozat arról, hogy a tevékenységhez alkalmazni kívánt, 1997. február 24-ét megelőzően már forgalomba hozott, illetőleg előállított, de be nem jelentett bejelentésre kötelezett veszélyes anyagokat, illetve veszélyes készítményeket 1998. június 30-ig bejelentik.
8. A tevékenységben, a felelősök személyében, a munkavégzés körülményeiben tervezett változást – 30 nappal a változást megelőzően – be kell jelenteni az engedélyt kiadónak. A tevékenység, illetőleg a tevékenységgel érintett veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények körének megváltozása esetén az új tevékenység, illetőleg bármely tevékenység az újonnan a tevékenységi körbe bevont veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények vonatkozásában csak a korlátozott tevékenységi engedély megfelelő módosítását követően végezhető.
10. számú melléklet a 4/1997. (II. 21.) NM rendelethez19
Országos forgalmazási engedély kérelmezéséhez szükséges adatok
1. Forgalmazó neve, székhelyének, telephelye(inek) címe, telefonszáma.
2. Egy hónapnál nem régebbi cégkivonat másolata, bejegyzés alatt álló cégeknél a bejegyzési kérelem benyújtását igazoló okirat másolata, gazdasági társaságnak nem minősülő szervezetek esetén az alapítást igazoló okirat másolata, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozást engedélyező okirat másolata.
3. A tevékenységi engedély másolata, abban az esetben ha a kérelmező a forgalmazással szorosan összefüggő tároláson és szállításon kívül egyéb tevékenységet is folytat.
4. A forgalmazni kívánt veszélyes anyagok, veszélyes készítmények jegyzéke.
5. A felhasználási terület részletes felsorolása/a felhasználók körének megjelölése.
6. A forgalmazni kívánt anyag (CAS-szám), veszélyes készítmény magyar nyelvű Biztonsági Adatlapja és Címketerve. Az országos forgalmazási engedélyt kapott veszélyes anyagok esetében bejelentéskor a Biztonsági Adatlapot és címketervet nem kell ismételten megküldeni az 20OKK-OKBI-be.
7. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező a veszélyes anyag forgalmazásával kapcsolatos tevékenységhez milyen képzettséggel és gyakorlattal rendelkezik.
8. Nyilatkozat arról, hogy
– tevékenysége során az alkalmazottak és a lakosság egészségét, biztonságát, a környezet védelmét a vonatkozó jogszabályok betartásával biztosítja;
– forgalmazott veszélyes anyagok, veszélyes készítmények listájában bekövetkező változást a változást megelőző 30 nappal bejelenti.
11. számú melléklet a 4/1997. (II. 21.) NM rendelethez
Mérgezési eset bejelentőlap
I. A mérgezett. személyi adatai
1. Neve: .................................
Anyja neve: .......................
Szül.: …… év ……………………………… hó …… nap |_|_|_|_|_|_|
2. Lakása: ………………………………………………………… megye
………………………………………………………… város, község
………………………………………………………… utca ……… hsz …… em. |_|_|_|_|
3. Foglalkozása: .................... |_|_|_|_|
4. Munkahelye: ...................... |_|_|_|_|_|
Címe: ...........................
1. A mérgezést okozó anyag megnevezése:
....................................... |_|_|_|_|_|_|
19|_|_| év |_|_| hó |_|_| nap |_|_| óra |_|_| perc
3. Helye: saját lakás, idegen lakás, munkahely, közterület, egyéb:
............................ |_|
4. Jellege: foglalkozási, öngyilkosság, véletlen, kriminális, egyéb:
............................ |_|
19|_|_| év |_|_| hó |_|_| nap |_|_| óra |_|_| perc
2. Helye: saját lakás, idegen lakás, munkahely, közterület, egyéb:
............................ |_|
eszméletlen, zavart öntudatú, ép öntudatú, légzési elégtelenség, |_|
keringési elégtelenség, egyéb: ............... |_|
hánytatás, gyomormosás, orvosi szén, hashajtás, mesterséges lélegeztetés,
külső szívmasszázs, egyéb: ................... |_|_|
végleges ellátás, további kezelés járóbetegként, kórházi beutalás,
egyéb: ................... |_|_|
Ha a mérgezett meghalt, a halál időpontja:
19|_|_| év |_|_| hó |_|_| nap |_|_| óra |_|_| perc
6. Az első ellátást végző neve: ......................
Munkahelye: ......................................
……………………………………… 19 …… év ………………………………… hó …… nap
orvos, mentőtiszt aláírása
19|_|_| év |_|_| hó |_|_| nap |_|_| óra |_|_| perc
eszméletlen, zavart öntudatú, ép öntudatú, |_|
légzési elégtelenség, keringési elégtelenség,
egyéb: ....................... |_|
hánytatás, gyomormosás, orvosi szén, |_|
hashajtás, mesterséges lélegeztetés, külső szívmasszázs,
egyéb: ....................... |_|
4. Kórisme: ...................... |_|_|_|_|
.................................... |_|_|_|_|
5. Kibocsátás, elhalálozás időpontja:
19|_|_| év |_|_| hó |_|_| nap |_|_| óra |_|_| perc
gyógyult, további orvosi ellenőrzést igényel, maradandó
egészségkárosodást szenvedett, meghalt |_|
7. Részletes epikrízis (laborleletekkel, halálos kimenetel esetén kórbonctani leletekkel):
..................................
..................................
..................................
..................................
..................................
..................................
..................................
8. Kórház, osztály megnevezése:
Címe: ....................................
……………………………………… 19 …… év ………………………………… hó …… nap
az orvos olvasható aláírása
12. számú melléklet a 4/1997. (II. 21.) NM rendelethez
A veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos egyes igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak és azok mértéke
Regisztráció: 1500 Ft/anyag
ETTSZ információ: 1000 Ft/anyag vagy készítmény*
Országos forgalmazási engedély kiadása:
150 tételig 1000 Ft/tétel
151 tételtől 2000 tételig 200 000 Ft tételszámtól függetlenül
2001 tételtől 500 000 Ft + 50 Ft tételenként
Általános tevékenységi engedély kiadása:
Korlátozott tevékenységi engedély kiadása:
1–5 tételszámig 10 000 Ft
6–10 tételszámig 15 000 Ft
tételszámtól függetlenül 20 000 Ft
évi < 10 t, halmozott < 50 t 500 000 Ft
évi ≥ 10 t, halmozott ≥ 50 t 200 000 Ft
évi ≥ 100 t, halmozott ≥ 500 t 100 000 Ft
évi ≥ 1000 t, halmozott ≥ 5000 t 200 000 Ft
** E rendelet vonatkozásában ,,kisüzemek''-en az 50-nél kevesebb főt, ,,középüzem''-en az 51–300 főt, ,,nagyüzem''-en a 301 vagy több főt foglalkoztató üzemeket értjük.
*** A törzskönyvezés díjtételei egymásra épülnek; ha a törzskönyveztető (az első alkalommal) évi ≥1000 t, halmozottan ≥5000 t tömegben gyártott importált új anyagot kíván törzskönyveztetni, ennek díjtétele: 500 000 + 200 000 + 100 000 + 200 000 = 1 000 000 Ft.
13. számú melléklet a 4/1997. (II. 21.) NM rendelethez
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal igazgatási szolgáltatási díjai
– Élelmiszer-előállítás során felhasználható fertőtlenítő- és tisztítószer engedélyezése 50 E Ft/anyag,
– Fertőtlenítőszer forgalomba hozatalának és fertőtlenítési technológia engedélyezése 50 E Ft/anyag,
– Ivóvízellátásban felhasználható anyag engedélyezése 50 E Ft/anyag,
– Egészségügyi intézményben felhasználásra kerülő burkolóanyag engedélyezése 50 E Ft/anyag''
