4/1997. (I. 31.) MKM rendelet
1997.02.01.
,,(1) A rendelet hatálya az állami felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára – a 11. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – terjed ki.''
2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § ,,Felsőoktatási intézményben oktatói munkakörben közalkalmazotti jogviszony büntetlen előéletű és cselekvőképes személlyel létesíthető.''
3. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
4. § ,,(1) A felsőoktatási intézményekben magasabb vezető beosztások a következők: c) főigazgató (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon),
d) főigazgató-helyettes (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon),
h) egészségtudományi, illetve agrártudományi centrum vezetője,
i) önálló oktatási szervezeti egység vezetője,
j) (kar)igazgató (főiskolán),
l) gazdasági (fő)igazgató.
(2) A felsőoktatási intézményekben vezető beosztások a következők:
a) (kar)igazgatóhelyettes (főiskolán),
b) önálló oktatási szervezeti egység vezetőhelyettese,
c) nem önálló oktatási szervezeti egység vezetője,
d) gazdasági (fő)igazgatóhelyettes,
e) más szervezeti egység vezetője.
(3) Ha az (1) bekezdés k) pontjában foglalt megbízást teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató nyeri el, megbízatása idejére oktatói tevékenységét részben vagy egészben szüneteltetheti. (6) Ha a szövetségi elnöki megbízást teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató nyeri el, foglalkoztatására az Ftv. 59/D. §-ban és a felsőoktatási integrációról szóló külön jogszabályban foglaltak az irányadók. (7) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül legfeljebb négy évig terjedő – pályázat alapján, megszakítás nélkül, egy ízben legfeljebb négy évre meghosszabbítható – határozott időre szóló megbízás adható a következő magasabb vezetői beosztás ellátására: b) főigazgató (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon),
d) (kar)igazgató (főiskolán),
e) az egészségtudományi, illetve agrártudományi centrum vezetője.
(8) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül határozott időre szóló megbízás adható a következő magasabb vezetői beosztás ellátására: c) főigazgató-helyettes (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon).
(9) Az (1) és a (2) bekezdésben felsoroltak közül meghatározott időre szóló vezetői megbízás adható az önálló oktatási szervezeti egység vezetője, valamint a nem önálló oktatási szervezeti egység vezetője részére. A határozott idejű vezetői megbízás legfeljebb öt évre szólhat, amely az Ftv. 63. § (4) bekezdésében foglaltak szerint több alkalommal megismételhető.''
,,(1) Pályázati eljárás lefolytatása során a pályázatot a rektor, a főiskolai főigazgató, valamint a szövetségi elnök esetében a felsőoktatási intézményt irányító miniszter hirdeti meg a minisztérium hivatalos lapjában.
(2) A 4. § (1) bekezdésének b) és d), továbbá az f)–l) pontjaiban foglaltak esetében a pályázatot a felsőoktatási intézmény vezetője a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint teszi közzé. (3) A rektor, a főiskolai főigazgató, a szövetségi elnök magasabb vezetői megbízásra vonatkozó pályázati felhívásának tartalmaznia kell:
a) a munkahely és a beosztás megjelölését,
b) a megbízás időtartamát,
c) a megbízás feltételeit,
d) a pályázóval szemben támasztott követelményeket,
e) a pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét,
f) a pályázat elbírálásának határidejét.
(4) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó:
a) munkahelyének megnevezését, beosztását, munkaköri besorolását,
b) tudományos fokozatát, szakmai díjait, idegennyelv-tudását,
c) szakmai, illetőleg oktatási, kutatási-tudományos vagy művészeti munkáját, valamint vezetői tevékenységét,
d) hazai és nemzetközi tudományos, illetőleg szakmai szervezetekben végzett munkáját, a nemzetközi tudományos életben való részvételét,
e) felsőoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos terveit és azok megvalósítására vonatkozó elképzelését.''
(5) A pályázathoz mellékelni kell:
a) a szakmai önéletrajzot,
b) a végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegennyelv-tudást tanúsító okiratok hiteles másolatát,
c) a fontosabb publikációk és tudományos munkák jegyzékét.''
,,(1) A felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak fizetési osztályba sorolását, a besorolás képesítési feltételeit és a képesítési feltételek alól történő felmentés eseteit – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a rendelet melléklete határozza meg.''
,,(2) Ha korábban az adott szakterületen nem volt felsőfokú (egyetemi, főiskolai) képzés – a Ftv. 120. § (2) bekezdésére tekintettel – a művésztanár munkakör betöltésénél a képzést folytató személy művészi teljesítménye alapján a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképzettség alól véglegesen mentesül.''
6. § Az R. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
8/A. § ,,A felsőoktatási intézményben foglalkoztatott közalkalmazott fizetési fokozatok közötti várakozási idejét – a Kjt. 63. § (2) bekezdésben megjelölt, művészeti területen foglalkoztatottak kivételével – a megszerzés évében egy évvel csökkenteni kell, ha a közalkalmazott állami kitüntetésben részesült.''
,,9. § A felsőoktatásban a Kjt. 66. § (3) bekezdésében meghatározott illetménynövekedés illeti meg az oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, ha a kinevezésben feltüntetett további szakképesítést az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben az intézmény által indított szakon hasznosítja.''
,,9/A. § (1) Az alábbi magasabb vezető beosztású közalkalmazott illetménypótlékának mértéke: főigazgató (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon),
egészségtudományi, illetve agrártudományi centrum vezetője,
(kar)igazgató (főiskolán),
önálló oktatási szervezeti egység vezetője esetén;
(2) Az alábbi vezető beosztású közalkalmazott pótlékának mértéke:
(kar)igazgatóhelyettes (főiskolán),
önálló oktatási szervezeti egység vezetőhelyettese,
nem önálló oktatási szervezeti egység vezetője,
más szervezeti egység vezetője,
gazdasági főigazgató-helyettes esetén;
gazdasági igazgatóhelyettes esetén.''
9. § Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
10. § ,,A felsőoktatás egyes oktatói illetménypótlékban részesülnek, amelynek mértéke: a) a tudományos fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus és főiskolai docens esetén a pótlékalap 50–100%-a,
b) főiskolai tanár és egyetemi docens esetén a pótlékalap 150–300%-a,
c) egyetemi tanár esetén a pótlékalap 300–500%-a.''
,,(2) A felsőoktatási intézmények közgyűjteményi és közművelődési feladatot ellátó közalkalmazottaira a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 30.) Korm. rendeletet; a gyakorló iskolák dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező, többször módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletet; a felsőoktatási intézmények kutatóira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról rendelkező 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.
12. § (1) E rendelet 1997. február 1. napján lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépése előtt megállapított magasabb vezetői, illetve vezetői illetménypótlék mértéke a már kiadott megbízás időtartama alatt nem csökkenthető.
(4) Az R. 10. §-a (1) bekezdésének a), b), c) pontjaiban meghatározott illetménypótlék mértékétől – a felsőoktatási intézmény éves költségvetése előirányzatai terhére, a központi költségvetéssel szembeni többletigény támasztása nélkül – 1997. január 1-jétől az alábbiak szerint el lehet térni:
a) az 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori címmel és az 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr. univ.) rendelkező egyetemi adjunktus, főiskolai docens esetében az illetménypótlék mértéke a pótlékalap 50–100%-a,
b) a tudományos fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus és főiskolai docens esetében az illetménypótlék mértéke a pótlékalap 100–150%-a,
c) főiskolai tanár és egyetemi docens esetében az illetménypótlék mértéke a pótlékalap 200–300%-a,
d) egyetemi tanár esetében az illetménypótlék mértéke a pótlékalap 400–500%-a.
Dr. Magyar Bálint s. k.,
művelődési és közoktatási miniszter
1. számú melléklet a 4/1997. (I. 31.) MKM rendelethez
|
Munkakör megnevezése |
Közalkalmazotti
osztály |
|
alsó
képzett-
ségi
szint |
közép képzettségi
szint |
felső képzettségi szint |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
1. egyetemi tanár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
|
2. egyetemi docens |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
|
3. egyetemi adjunktus |
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
* |
|
4. egyetemi tanársegéd |
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
* |
|
5. főiskolai tanár |
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
* |
|
6. főiskolai docens |
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
* |
|
7. főiskolai adjunktus |
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
* |
|
8. főiskolai tanársegéd |
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
* |
|
9. művésztanár |
|
|
|
|
|
* |
* |
* |
* |
|
|
10. mérnöktanár |
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
* |
|
11. műszaki (gazdasági) tanár |
|
|
|
|
|
* |
|
* |
* |
|
|
12. műszaki (gazdasági) oktató |
|
|
|
|
|
* |
|
|
|
|
|
13. nyelvtanár |
|
|
|
|
|
* |
|
* |
* |
* |
|
14. testnevelő tanár |
|
|
|
|
|
* |
|
* |
* |
* |
|
15. kollégiumi nevelőtanár |
|
|
|
|
|
* |
|
* |
* |
* |
|
16. ügyvivő-szakértő |
|
|
|
|
|
* |
|
* |
* |
* |
|
17. főmérnök |
|
|
|
|
|
* |
|
* |
* |
|
|
18. tanszéki mérnök, tanszéki vegyész |
|
|
|
|
|
* |
|
* |
* |
|
|
19. gazdasági, műszaki, igazgatási ügyintéző |
|
|
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
20. ügyviteli alkalmazott |
|
* |
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
21. technikus, laboráns |
|
|
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
22. műszaki (fenntartási, üzemviteli alkalmazott, szakmunkás, segédmunkás, kisegítő alkalmazott) |
* |
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
2. számú melléklet a 4/1997. (I. 31.) MKM rendelethez
(1) Felsőoktatási intézményben oktatói munkakört az tölthet be, aki
a) egyetemi oklevéllel rendelkezik,
b) az intézmény oktatói, tudományos kutatói vagy művészeti alkotói követelményének – beosztásához mérten – megfelel.
(2) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyes oktatói munkakörök kivételes esetben főiskolai végzettséggel is betölthetők.
Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki – az A) pontban foglaltakon túl – doktori fokozattal és habilitációval rendelkezik, oktató és tudományos, illetve művészi tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a tudományos továbbképzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá, aki idegen nyelven is képes előadás tartására.
Főiskolai tanárrá az nevezhető ki, aki – az A) pontban foglaltakon túl – doktori fokozattal rendelkezik, oktató, tudományos vagy szakmai, illetőleg művészeti tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására.
Egyetemi docenssé az nevezhető ki, aki – az A) pontban foglaltakon túl – doktori fokozattal rendelkezik, alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos, illetőleg művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására, és megfelelő szakmai, tudományos kapcsolatokkal rendelkezik.
Főiskolai docenssé az nevezhető ki, aki – az A) pontban foglaltakon túl – igazoltan elismert alkotó, kutató vagy kiemelkedő szakmai-gyakorlati tevékenységgel rendelkezik, alkalmas a hallgatók és a beosztott oktatók tanulmányi és tudományos munkájának irányítására, és idegen nyelven is képes előadás tartására.
Az Ftv. 123. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a doktori vagy azzal egyenértékű fokozatot szerzettek határozott időre egyetemi adjunktusként, legalább ötéves oktatói-kutatói gyakorlat alapján pedig határozatlan időre egyetemi docensként alkalmazhatók.
A művésztanár, a nyelvtanár, a testnevelő tanár, a műszaki (gazdasági) tanár, főmérnök besoroláshoz szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, a mérnöktanár besoroláshoz szakirányú egyetemi végzettség, a kollégiumi nevelőtanár besoroláshoz egyetemi vagy főiskolai végzettség, a műszaki (gazdasági) oktatói besoroláshoz főiskolai végzettség és szakképzettség szükséges.
Ügyvivő-szakértő elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat (pl. a jogtanácsost, a jogi előadót, a közgazdászt, az egyetemi vagy főiskolai végzettségű tanügyigazgatási munkatársat), továbbá a felsőoktatási intézmény (kar) gazdasági szervezetének gazdasági (műszaki) (fő)igazgatóját, (fő)igazgatóhelyettesét; az igazgatási szervezetet irányító főtitkárt; az intézmény (kar) vezetőjének hivatalát irányító rektori (főigazgatói, dékáni, igazgatói) hivatal vezetőjét, aki nem vesz részt az oktatásban. A gazdasági szervezet vezetőjének az egyetemi vagy főiskolai végzettség mellett szakirányú (pénzügyi, számviteli, közgazdasági) szakképzettséggel is rendelkeznie kell.
Tanszéki mérnök tanszéki vegyész elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt a szakirányú főiskolai vagy egyetemi szintű szakképzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki az oktatást közvetlenül segítő tevékenységet folytat, és részt vesz annak feltételeinek (labor, műhely, hardver, szoftver stb.) megteremtésében, fejlesztésében.
Gazdasági, műszaki, igazgatási ügyintéző elnevezésű munkakörbe lehet besorolni a középiskolai végzettséget igazoló szakképesítéssel, vagy középiskolai végzettséggel és egyetemi vagy főiskolai képzettséget nem tanúsító – felsőfokú szakképesítést igazoló – bizonyítvánnyal, vagy főiskolai végzettséggel rendelkező, szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat.
Ügyviteli alkalmazott elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt az adminisztratív jellegű munkát ellátó közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséggel és arra épülő szakirányú képesítéssel vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik.
Technikus, laboráns elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel, vagy egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal, vagy szakirányú főiskolai szintű szakképzettséggel az oktató-kutató laboratóriumokban közvetlenül segíti az oktatók-kutatók munkáját, a hallgatók gyakorlati képzését, önállóan végez kutatási részfeladatokat.
E munkakörben foglalkoztatott felsőfokú technikusi végzettséggel rendelkező közalkalmazott besorolását az ,,E'' fizetési osztályban előírt, egyetemi vagy főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni. A technikus, laboráns munkakörben a besorolás szempontjából felsőfokú szakképesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni annak a közalkalmazottnak a képesítését, aki ipari, mezőgazdasági vagy egyéb technikumokban szerzett oklevelet, és legalább tíz évig szakképesítésének megfelelő területen dolgozott.