4/1997. (I. 10.) KTM rendelet

a környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

1997.01.10.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet mellékleteként kiadom.

2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Baja Ferenc s. k.,
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

Melléklet a 4/1997. (I. 10.) KTM rendelethez

JEGYZÉK

az állam által elismert – a környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó –
egyes szakképesítésekhez kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről

OKJ azonosító száma	Szakképesítés megnevezése	Bevezetésének kezdő napja	Alkalmazásának utolsó napja
52 4 3649 08 3 0 01	Barlangi idegenvezető	A rendelet hatálybalépésének időpontja	Visszavonásig
52 5 3126 16 7 0 05	Hulladékkezelő technikus	A rendelet hatálybalépésének időpontja	Visszavonásig
52 2 5379 14 7 0 09	Környezeti asszisztens	A rendelet hatálybalépésének időpontja	Visszavonásig
52 4 5399 07 9 0 01	Környezet- és természetvédelmi szakmunkás	A rendelet hatálybalépésének időpontja	Visszavonásig
52 2 7542 07 9 0 10	Környezetvédelmi laboráns	A rendelet hatálybalépésének időpontja	Visszavonásig
52 5 3126 16 7 0 09	Környezetvédelmi méréstechnikus	A rendelet hatálybalépésének időpontja	Visszavonásig
52 4 5399 14 7 0 02	Környezetvédelmi szakelőadó	A rendelet hatálybalépésének időpontja	Visszavonásig
52 5 3126 16 7 0 08	Környezetvédelmi (szak)technikus	A rendelet hatálybalépésének időpontja	Visszavonásig
52 5 3126 16 7 0 06	Települési és nem veszélyes hulladék kezelő	A rendelet hatálybalépésének időpontja	Visszavonásig
52 1 5399 14 7 0 05	Települési és nem veszélyes hulladék gyűjtő és szállító	A rendelet hatálybalépésének időpontja	Visszavonásig
52 2 5399 14 7 0 16	Települési környezetvédelmi technikus	A rendelet hatálybalépésének időpontja	Visszavonásig
52 5 3125 16 7 0 17	Természetvédelmi technikus	A rendelet hatálybalépésének időpontja	Visszavonásig

Barlangi idegenvezető

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 4 3649 08 3 0 01

2. A szakképesítés megnevezése: barlangi idegenvezető

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

Szakszerű vezetés és tájékoztatás nyújtása az idegenforgalom számára kiépített és a turista forgalom számára megnyitott barlangok látogatói számára.

2. A munkaterület jellemzése

Az idegenforgalomra kiépített, azaz a nagyközönség számára bemutatandó barlangokban az üzemelési szabályzat szerint meghatározott nagyságú látogatócsoportok vezetése. Ennek keretében különösen

– a látogatók szakszerű tájékoztatása a bemutatott barlangról és a barlangokról áltatában, a látogatók kérdéseinek megválaszolása,

– a látogatók biztonságának felügyelete,

– a barlang védelmének biztosítása.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

3649 egyéb idegenforgalmi ügyintézők

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

Idegenvezetés:

– az üzemelési szabályzatban rögzített nagyságú látogatócsoportok végigvezetése a barlang túraútvonalán, a meghatározott megállóhelyeken a barlang(ok) keletkezésével, történetével, formakincsével, élővilágával, klímájával, különlegességeivel (pl. ősrégészet, ősállattan) kapcsolatos szakmailag helytálló tájékoztatás nyújtása, közérthetően, szabatos előadásban,

– a látogatók kérdéseire a fenti igényű válaszadás,

– a barlangi látogatás során a barlang bemutatását szolgáló létesítmények (világítási rendszer, hangszórók, fényjáték stb.) előírások szerinti kezelése, üzemeltetése,

– a belépőjegyek kezelése, illetve ellenőrzése.

Baleset-megelőzés:

– a látogatók biztonsága érdekében a barlang természetes eredetű veszélyforrásainak (pl. kőzetpergés, árvíz), valamint a mesterséges berendezések (betonjárdák, lépcsők, létrák, korlátok, világítási rendszer) állapotának folyamatos és rendszeres figyelemmel kísérése, és a hiányosságok, változások azonnali jelentése, illetve az elhárítás érdekében szükséges intézkedések megtétele, kezdeményezése,

– a látogatók figyelmének felhívása a látogatás során betartandó biztonsági, baleset-megelőzési előírásokra.

Barlangvédelem:

– a látogatók figyelmének felhívása a barlang és képződményei károsításának visszafordíthatatlan folyamatára, a szemetelés tilalmára, ennek betartatása és ellenőrzése, fellépés az esetleges fegyelmezetlenkedőkkel szemben, az esetleges látogatói barlangrongálás esetén a szükséges intézkedések megtétele,

– a látogatók által elszórt, illetve karbantartás során keletkezett hulladékok eltávolítása (eltávolíttatása) a barlangból.

2. Részletes követelmények

Rendszerezett ismeretekkel rendelkezzen az alábbi témakörökben:

– a barlangokról általában (a barlangokkal kapcsolatos tevékenységek, a több szakterületet érintő barlangtan tudománya, a barlangkutatás állami, szakmai és társadalmi szervezetei, a barlangok hasznosítása, a barlangkutatás rövid története),

– barlangföldtan, a barlangok keletkezése, morfológiája, kitöltése, ásványai, hidrológiája, klimatológiája,

– barlangok élővilága (állatvilág, növényvilág, fosszilis maradványok),

– barlang, mint régészeti lelőhely, az ember és az emberi tevékenység nyomai a barlangokban, emberi alkotások a barlangokban, hazai barlangok régészeti leletei,

– barlangokra vonatkozó jogi szabályozás és barlangvédelem, a barlangvédelem története hazánkban, veszélyeztető tényezők, a gyakorlati barlangvédelem, a hatályos jogszabályok, az engedélyezések rendje, a természetvédelem szervezete,

– földünk jelentősebb karsztterületei és barlangjai, leghosszabb és legmélyebb barlangjai,

– Magyarország karsztvidékei és barlangjai, védett karsztterületek, fokozottan védett barlangok,

– a barlangok idegenforgalmi kiépítése és üzemeltetése (kiépítés szempontjai és módjai, megvilágítás tervezése és kiépítése, üzemeltetés és karbantartás),

– barlangi mentés, mentőszolgálat,

– az idegenforgalmi és turista jellegű barlangjaink (9 idegenforgalmi és 7 turista jellegű barlang részletes megismerése),

– a környező országok idegenforgalmi barlangjai,

– a barlangi idegenvezetők viselkedési normái,

– a barlangjárás technikája, balesetvédelem, elsősegélynyújtás,

– beszédtechnika, előadásmód, kommunikációs készség.

Elméleti ismerteit önállóan tudja alkalmazni:

– barlangjárás technikája, a balesetvédelem, az elsősegélynyújtás területén,

– a látogatócsoportok vezetése, tájékoztatása során,

– a pézügyi, elszámolási szabályok vonatkozásában.

Legyen képes:

– elméleti ismereteit a látogatócsoportok kisérése, vezetése során közérthető formában szabatosan előadni és az érdeklődők kérdéseire választ adni,

– a különböző világító, hangosító eszközök szakszerű és biztonságos kezelésére,

– a balesetvédelemmel kapcsolatos ismeretei alkalmazására,

– fellépni a fegyelmezetlenkedőkkel és rongálókkal szemben.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette és gyakorlata eredményes volt. A vizsgára való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány bemutatása.

2. A szakmai vizsga részei:

– gyakorlati vizsga,

– szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Túravezetés.

Témakörök:

A részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok gyakorlati alkalmazási készségéről kell számot adni a tételben meghatározott túraútvonal bejárása során.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

Szóbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A vizsgán a részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

– az idegenvezetés,

– a természetvédelem, barlangvédelem,

– a baleset-megelőzés, munkavédelem

témakörökben.

A munkavédelem témakör számonkérése során az általános munkavédelmi szabályokon túl a magyarországi idegenforgalmi és turista jellegű barlangokra vonatkozó munkavédelmi szabályok ismeretét is számon kell kérni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

Hulladékkezelő technikus

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5 3126 16 7 0 05

2. A szakképesítés megnevezése: hulladékkezelő technikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

A gazdasági életben (termelés, üzemeltetés, szolgáltatás) és a szakigazgatásban a hulladékgazdálkodási szakterülethez kapcsolódó középszintű műszaki, illetve műszaki-szakigazgatási feladatok megoldására alkalmas szakemberek képzése.

2. A munkaterület jellemzése

– a termelési folyamatok elemzése hulladékgazdálkodási szempontból (anyagtakarékos és hulladékszegény technológiák, hasznosítás, ártalmatlanítás, anyagmérleg),

– a különböző hulladékfajták összetételének meghatározásához szükséges mintavétel és alapvető vizsgálatok végzése,

– a hulladékgyűjtés, -tárolás, -szállítás, a hulladékkezelés bármely fázisához kapcsolódó munkatevékenység elvégzése, illetve közvetlen irányítása, a munka- és balesetvédelmi előírások betartása és betartatása, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás és a felhasználás lehetőségeinek megteremtése,

– a feladathoz kapcsolódó adminisztráció elvégzése: adatgyűjtés, -rendszerezés (számítógépes feldolgozás), -nyilvántartás és -szolgáltatás,

– rendszeres kapcsolattartás a környezet- és természetvédelmi, vízügyi, építésügyi (önkormányzati) hatóságokkal, részvétel hatósági bejárásokon, a hatósági előírások végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

3126 környezetvédelmi technikusok

4. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

3910 egyéb ügyintéző

3159 egyéb üzemfenntartási foglalkozások

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok

Szakmai irányítás, közreműködés a következőkben:

– a termelési folyamatok elemzése, anyag- és energiatakarékos technológiák kialakítása, anyagmérlegek készítése, hulladékok összetételének vizsgálata, hulladékhasznosítás,

– települési hulladékok gyűjtése, szelektív gyűjtése és szállítása,

– veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő gyűjtése, szállítása, és kezelése,

– hulladékok tárolása és végleges lerakással történő ártalmatlanítása,

– fizikai, kémiai, biokémiai folyamatokra épülő hulladékkezelési eljárások végrehajtása,

– hulladékok égetőműben való ártalmatlanítása, égető berendezés üzemeltetése,

– komposztáló, biogáztermelő telepek üzemeltetése,

– a fentiek középszintű irányítása és a biztonságtechnikai előírások betartatása,

– szakterületéhez kapcsolódó alap- és középszintű, elsősorban műszaki, illetve műszaki és szakigazgatási adminisztrációs feladatok ellátása,

– a szakterülethez kapcsolódó munkavédelmi, biztonsági előírások betartatása.

2. Részletes követelmények

Feladatai megoldásához szükséges mélységben ismerje:

– a környezeti elemek védelmének szükségességét, a globális és helyi környezeti problémákat, a természeti és az épített környezet közötti összefüggéseket,

– a természetvédelem alapfogalmait (védett területek, terület nélkül védett természeti értékek, földtani természetvédelem, tájvédelmi és kultúrtörténeti értékek),

– a talajt, mint élőhelyet, a termelési technológiák talajra gyakorolt hatását,

– a víznek, mint környezeti elemnek minősítési eljárásait, a leggyakoribb szennyeződések hatását a vízi ökoszisztémára,

– a levegő összetételét, a szennyező anyagok hatását, az öntisztulás folyamatát,

– a levegőszennyezettségnek az élővilágra gyakorolt hatását, a különböző szennyező forrásokat,

– a mintavétel szabályait és módszereit, a vizsgálati eljárásokat, a mérőeszközöket,

– a szakterületre vonatkozó műszaki szabványokat, előírásokat,

– a különböző településszerkezeteket és a települések működtetéséhez szükséges hálózatokat,

– a zajvédelem és a rezgésellenőrzés alapfogalmait, a zaj és a rezgés élettani hatásait és a rendeletileg meghatározott határértékeket,

– a környezetvédelem különböző területein alkalmazott fontosabb technológiákat, azok általános műveleteit,

– a hulladék fogalmát, fajtáit, a hulladékok összetétele, tulajdonságai, gyűjtésük és lerakásuk közötti összefüggéseket, a hulladékkezelés speciális technológiai megoldásait, berendezéseit, a hulladékok jellemzői és az alkalmazott technológia közötti összefüggést,

– veszélyes és radioaktív hulladékok fajtáit, környezetre gyakorolt hatásukat és a kezelésükre vonatkozó előírásokat

– a szelektív hulladékgyűjtés, kezelés és szállítás megoldásait,

– a környezetvédelmi tevékenységet végző államigazgatási, tudományos és oktatási intézményrendszer felépítését, tevékenységét, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó civil szerveződéseket,

– a környezetvédelmi törvényt és a kapcsolódó jogszabályokat,

– a környezeti hatásvizsgálat és a környezeti auditálás alapfogalmait és célját,

– a szabványosítás és a minőségbiztosítás alapjait, jelentőségét,

– a területi környezetvédelmi műszaki igazgatási, illetve hatósági eljárások ügymenetét és a gazdálkodó szervezetek környezetvédelemmel összefüggő feladatait,

– az alapvető gazdasági, vezetési szervezési összefüggéseket,

– a környezetvédelem közgazdasági alapkérdéseit, (a makro- és mikrogazdasági szempontok érvényesülését a környezetvédelemben),

– a vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat,

– a számítástechnika alapjait,

– a műszaki ábrázolás szabályait.

Gyakorlati feladatok megoldásához alkalmazás szinten

– értse a mérőeszközök és műszerek működési elvét, önállóan válassza ki a különböző mintavételi eszközöket, és tudjon mintát venni (talaj, víz, hulladék, levegő), mintát tartósítani, illetve előkészíteni,

– önállóan végezze el a környezeti elemek és a hulladékok alapvető fizikai, kémiai, biológiai helyszíni vizsgálatát: önállóan alkalmazza a minősítési előírásokkal kapcsolatos ismereteit, legyen képes rendszerezni a vizsgálati eredményeket, értelmezze a határértékeket,

– a kémiai analitikai eljárások közül önállóan végezze el és értékelje a gravimetriás, titrimetriás, kolorimetriás, a fotometriai és elektrokémiai eljárásokat, termokémiai méréseket, (az elválasztási módszerek közül) a kromatográfiás méréseket,

– a biológiai módszerek közül legyen gyakorlott a mikroszkópos fajfelismerésben (indikátor-szervezetek); tudja alkalmazni ismereteit a jellegzetes ökoszisztémák vizsgálatában, az eutrofizáció mértékének meghatározásában és a környezetszennyező anyagok élő szervezetre gyakorolt hatásának egyszerű módszerekkel történő kimutatásában,

– tudjon biológiai vízminősítést végezni, a biotechnológiai folyamatokat ellenőrizni és a működési hatásfokot biológiai módszerekkel meghatározni (anaerob fermentáció, komposztálás, eleveniszapos és fixfilmes rendszerek),

– terepi körülmények között tudjon hordozható víz- és talajvizsgáló műszerekkel helyszíni tájékozódó (gyors) méréseket végrehajtani, valamint emisszió- és zajméréseket végezni,

– a mérési eredmények birtokában tudjon következtetni egy-egy környezeti elem állapotára,

– a geodéziai mérési eljárások közül ismereteit önállóan alkalmazza a hulladéklerakók, valamint a vezetékek kitűzéséhez, illetve utólagos felméréséhez szükséges eljárások során,

– legyen felkészülve az üzemi, a terepi és laboratóriumi mérési munkák biztonságtechnikai előírásaira és a mérési eljárásokra vonatkozó műszaki előírások és szabványok alkalmazására,

– a gyakorlatban önállóan alkalmazza általános környezettechnikai ismereteit a hulladékkezelés különböző feladatainak megoldásában az alábbi területeken:

= hulladékminősítés rendszere – a veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása (ADN, ADR, RID), ártalmatlanítása, a veszélyes és a nem veszélyes hulladékok kezelési fázisainak nyilvántartása, műszaki adminisztrációja (anyagmérleg, anyagforgalmi diagramm),

= hulladéklerakók üzemeltetése,

= hulladékégető berendezések üzemeltetése, füstgáztisztítás, maradékanyag kezelése,

= hulladékok szerves frakcióinak hasznosítása: anaerob szeméterjesztés, biogáztermelés,

= szemétkomposztálás, települési hulladékhasznosítás,

= az iszapkezelés módszerei, víztelenítés, égetés, lerakás,

= folyékony szennyvizek kezelése, elhelyezése, hasznosítása,

= a hulladékkeletkezés csökkentésének lehetőségei, anyagtakarékos és hulladékszegény technológiák,

= termelési hulladékok (vas, acél és egyéb fémek, papír, műanyag és gumi, építési törmelék, egyéb hulladékok) kezelése és hasznosítása,

– legyen képes a munka végzésénél előforduló balesetek megelőzésére, az élet-, egészség- és környezetvédelmi előírások betartatására,

– a műszaki ábrázolás szabályainak ismeretében tudjon rajzot készíteni, illetve olvasni,

– a gyakorlatban is ismerje a területi környezetvédelmi műszaki igazgatási, illetve hatósági eljárások ügymenetét és a gazdálkodó szervezetek környezetvédelemmel összefüggő feladatait,

– tudja alkalmazni a szakterületére vonatkozó műszaki szabványokat, jogszabályokat és szakigazgatási előírásokat,

– tudjon alkalmazni – felhasználói szinten – egy integrált programcsomagot (szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelő, grafikus ábrázolás),

– rendelkezzen megfelelő kommunikációs készséggel írásban és szóban.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

2. A szakmai vizsga részei:

– írásbeli vizsga,

– gyakorlati vizsga,

– szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Írásbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A vizsgán a különböző tantárgyak keretében tanult – a részletes követelményekben meghatározott – ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni

– a szakmai számítási,

– a környezettechnológiai,

– a mérési, eredményfeldolgozási, értékelési, minősítési,

– a résztervezési és rajzi

feladatok keretében.

Időtartam: 240 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A vizsgán a részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

– a különböző hulladékok gyűjtéséhez, szállításához szükséges eszközök, gépek, berendezések, egyszerűbb technológiai részfolyamatok gyakorlatban történő előírás szerinti kezelése, irányítása,

– a gépek, berendezések karbantartási, hibakeresési és üzemzavar-elhárítási feladatai,

– a geodéziai és laboratóriumi mérési, eredmény-feldolgozási és értékelési

témakörökben meghatározott feladatok keretében.

A tételek ,,A'' része elméletigényesebb és bonyolultabb gyakorlati feladat végrehajtása, ,,B'' része manuális igényű és egyszerűbb gyakorlati feladat végrehajtása.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell. A jelölt az egyes gépek kezelését csak a gépre (géptípusra) előírt kezelési feltételek (egészségi alkalmasság, érvényes gépkezelői jogosítvány) maradéktalan megléte esetén végezheti. A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Szóbeli vizsga

Megnevezés:

a) Környezettechnológiai és hulladékgazdálkodási ismeretek.

b) Jogi, igazgatási és gazdasági ismeretek.

Témakörök:

A vizsgán a különböző tantárgyak keretében tanult – a részletes követelményekben meghatározott – ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

– az általános környezeti ismeretek,

– a méréstechnikai ismeretek,

– a környezettechnológiai ismeretek,

– a hulladékgazdálkodási ismeretek,

– a gazdasági, vezetési, szervezési és biztonságtechnikai ismeretek

témakörökben.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

Környezeti asszisztens

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 4 5399 07 9 0 09

2. A szakképesítés megnevezése: környezeti asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

Környezetvédelmi közönségkapcsolati, tájékoztatási és ügyviteli részfeladatokat ellátó középfokú képzettségű szakember biztosítása, önkormányzatok, civil szervezetek és gazdálkodó szervezetek számára.

2. A munkaterület jellemzése:

– a környezetgazdálkodás területén felelős vezetők, elsősorban az önkormányzatok vezetőinek segítése, a helyi környezetvédelmi feladatok végrehajtásában,

– környezetvédelmi információk közvetítése a lakosság, a gazdasági szféra, az intézmények és a sajtó között,

– a környezeti tudat és etika, a környezetbarát életmód és magatartási forma kialakításának támogatása és gyakorlatának segítése elsősorban a lakosság felé,

– a helyi iskolák környezetvédelmi nevelő- és oktatómunkájának támogatása, segítése,

– környezeti érdekegyeztetések, lakossági kezdeményezések, mozgalmak felkarolása, segítése,

– közreműködés a helyi környezetpolitikai, környezetszociológiai, jogi- és műszaki kérdésének megoldásában.

3. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

3199 egyéb műszaki ügyintézők

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok:

– környezetvédelmi ügyekben kapcsolattartás és szervező, ösztönző szerep ellátása a helyi önkormányzat, a vállalatok és intézmények, a környezet, illetve természetvédelmi hatóságok és az állampolgárok között,

– a helyi intézményekre, vállalkozásokra és állampolgárokra vonatkozó környezet- és természetvédelmi előírások, műszaki szabványok, határozatok gyűjtése, feldolgozása, a környezet állapotáról tájékoztató jellegű információk szolgáltatása az érdeklődőknek,

– közreműködés a település üzemeltetéséből, a településen lévő ipari, szolgáltató és mezőgazdasági munkavégzésből származó környezeti ártalmak számbavételében, azok megelőzésére, korlátozására vonatkozó intézkedések kidolgozásának, végrehajtásának segítése és a végrehajtás ellenőrzésében való közreműködés,

– a helyi környezetpolitika, a környezettudat és a környezetbarát magatartás kialakításában, formálásában való aktív közreműködés, követésre méltó példák népszerűsítése, környezetvédelmi közönségszolgálat működtetésében való közreműködés,

– közreműködés az egészséges életmód kialakítását és a lelki egészség megóvását célzó tevékenységekben,

– a helyi oktatási intézményekben (óvoda, általános- és középfokú oktatási intézmény) a környezeti oktatás, a környezeti tudat és etika, a környezetbarát magatartásforma kialakításának és fejlesztésének segítése,

– a különböző helyi környezet- és természetvédelmi pályázatok készítésének segítése, pályázati lehetőségek népszerűsítése,

– a környezet- és természetvédelemmel összefüggő rendezvények, akciók szervezésében való közreműködés,

– a környezetvédő mozgalmak és lakossági kezdeményezések felkarolása, az érdekegyeztetés segítése,

– településfejlesztési és az épített környezet védelmét szolgáló intézkedések végrehajtásában való részvétel.

2. Részletes követelmények

Feladatai megoldásához szükséges mélységben ismerje

– az ökológiai törvényszerűségeket,

– a környezet védelemre szoruló elemeit,

– környezetkémia, a természeti erőforrások, a természet és tájvédelem, a levegőtisztaság-védelem, a vízminőségvédelem, a talajvédelem, a zaj- és egészségvédelem, a hulladékgazdálkodás és az épített környezet védelmének alapfogalmait,

– a környezet- és természetvédelem jogi és műszaki szabályozásának alapjait és a legfontosabb törvényeket,

– a szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás, zajvédelem és rezgésellenőrzés, a radioökológia alapjait,

– a környezetegészségügy alapjait,

– a környezetszociológia alapjait,

– a gazdasági alapfogalmakat, a környezetgazdaságtan alapjait,

– a társadalom működésével kapcsolatos alapvető összefüggéseket,

– a környezeti hatásvizsgálat és a környezeti auditálás alapfogalmait és gyakorlatát,

– ismerje az egészségvédelem alapjait és az egészségvédelem pszichológiai alapjait,

– az alapvető szervezési és vezetési tudnivalókat.

Ismereteit önállóan tudja alkalmazni az alábbiakban:

– közvetlen környezetének értékelése,

– az önkormányzati és a környezetvédelmi szakigazgatás rendszerében való eligazodás,

– a környezet- és természetvédelmi előírások összegyűjtése, rendszerezése, tartalmi feldolgozása

– az adott településre, illetve annak kisebb egységeire vonatkozó előírások kiválasztása, nyilvántartása, adatszolgáltatás,

– közvetlen környezetére jellemző környezeti mutatók tájékoztatásra vagy adatszolgáltatásra alkalmas formában való összegyűjtése, feldolgozása, szolgáltatása,

– egyszerűbb környezetvédelmi mérések végrehajtása,

– az ipari szolgáltató üzemekkel, a lakossággal és a különböző társadalmi szervezetekkel való írásbeli és szóbeli kapcsolattartás,

– környezeti károk megelőzésére vonatkozó lakossági programok kidolgozása, szervezési feladatok megoldása,

– a lakosságot környezet- és természetvédelmi kérdésekben tájékoztató fórum működtetése,

– számítógépes környezetvédelmi adatbázis és szövegszerkesztő program használata,

– informatikai rendszerek használata,

– egyszerűbb adminisztrációs feladatok (jelentések, kimutatások elkészítése, adatlapok kitöltése stb.) ellátása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette, a tanulmányutak beszámolóit és szakdolgozatát elkészítette. A vizsgára való jelentkezéshez érettségi bizonyítvány bemutatása szükséges.

A szakdolgozat a részletes követelményekben meghatározott témakörben a jelölt által kiválasztott és a képző intézmény által jóváhagyott, a tanultakat alkotó módon alkalmazó témában készített 20-30 oldal terjedelmű önálló munka.

2. A szakmai vizsga részei:

– gyakorlati vizsga,

– szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó az elméleti és gyakorlati képzés során szerzett ismeretei alapján készített szakdolgozatát szóban megvédi. A záródolgozatot a vizsga időpontja előtt 30 nappal kell benyújtani.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak bizonyítania kell, hogy képes egy környezeti problémát komplex módon vizsgálni, más szakemberekkel együtt közreműködni annak kezelésében, elméleti és gyakorlati ismereteit alkotó módon alkalmazni.

A gyakorlati vizsga a szóbeli vizsgával azonos napon is lebonyolítható.

Szóbeli vizsga

Megnevezése:

a) Természettudományi ismeretek.

b) Műszaki-technikai ismeretek.

c) Társadalomtudományi ismeretek.

Témakörök:

A szóbeli vizsgán a részletes követeményekben meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni. A vizsgázónak a környezeti asszisztens munkakörébe tartozó ismeretekről kell beszámolnia úgy, hogy a feltett kérdések megfelelő szakszerűséggel kerüljenek megválaszolásra, és igazolják mind az alapozó tárgyak, mind a környezettechnika, mind a környezetvédelem társadalmi vonatkozásainak ismeretét.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

Környezet- és természetvédelmi szakmunkás

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 2 5379 14 7 0 01

2. A szakképesítés megnevezése: környezet- és természetvédelmi szakmunkás

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

Egyszerűbb környezet- és természetvédelmi munkák, valamint beosztott közterület felügyelői, természetvédelmi őri feladatok ellátására alkalmas szakmunkás képzése.

2. A munkaterület jellemzése

Falvakban és kisebb településeken munkahelyi vezetőként, illetve közterület felügyelőként:

– talajerő gazdálkodáshoz, talajok védelméhez kapcsolódó feladatok ellátása,

– mezőgazdasági vegyszertárolás és vegyszerhasználat ellenőrzése,

– állati hulladékok dögkutakban történő ártalmatlanítása, kóbor dúvadak irtásának irányítása, a dögtemetők üzemeltetése,

– közterületeken zöldfelület fenntartás biztosítása, településtisztasági és síkosságmentesítési feladatok ellátása,

– lég- és vízszennyezés elleni védekezésben való közreműködés,

– védett, illetve helyi védelem alatt álló természeti értékek állapotának ellenőrzése, közreműködés azok védelmében,

– a település közigazgatási határán belül mezőgazdasági vagyonvédelmi és közterület őrzési feladatok ellátása.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

5379 egyéb vízellátási és vízgazdálkodási foglalkozások

4. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

6118 park- és kertépítő, -gondozó

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglakozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Természetvédelmi hatósági szakmunkás (segéderő) munkakörben:

– védett területek, védett természeti értékek állapotának ellenőrzése, védelme,

– preparátorműhelyek ellenőrzése,

– termesztő és tenyésztő telepek ellenőrzése,

– természetvédelmi magán- és közgyűjtemények ellenőrzése,

– szabálysértési eljárások kezdeményezése,

– természeti megfigyelések végzése,

– természetvédelmi turizmus segítése,

– természeti katasztrófaelhárítás, illetve az elhárításban való közreműködés.

Önkormányzati környezet-és természetvédelmi szakmunkás munkakörben:

– közreműködés a természetvédelmi és a mezőőri feladatok ellátásában,

– a település közigazgatási határán belül mezőgazdasági vagyonvédelmi és közterület őrzési feladatok ellátása,

– szeméttelepek és hulladéktárolók, komposztáló telepek kezelésében való közreműködés,

– nem veszélyes hulladék lerakó telepek rekultivációjában való közreműködés,

– a védett növényzet gondozása,

– házi szennyvízkezelők ellenőrzése,

– védett élőlények megóvása,

– lakóterületi zöldfelületek ellenőrzése, karbantartásban való közreműködés.

2. Részletes követelmények

Feladatai megoldásához szükséges mélységben ismerje:

– a talaj jellemző tulajdonságait, a talajművelés hatását, a legfontosabb talajtípusokat, a talajjavítás módszereit, anyagait, a legfontosabb talajvizsgálati módszereket, a vízrendezés és az öntözés talajvédelmi jelentőségét,

– a természetvédelmi területeken végzett ipari és mezőgazdasági tevékenységek hatását, a felszín alatti vízkészlet és a talaj szennyezésének megelőzésére alkalmas intézkedéseket,

– a levegő összetételét és szerkezetét, rétegeit, a légkör összetételének és a klímaváltozásnak a legfontosabb összefüggéseit, a légszennyezés helyi és nagy területen jelentkező hatását, a ködkatasztrófa (szmog) kialakulását, lehetséges megelőzését, a legfontosabb levegőtisztaság-védelemhez kapcsolódó eljárások elvi alapjait,

– a víz ökológiai jelentőségét, a víz körforgásának folyamatát, a legfontosabb vízminőségi és vízminőség-védelmi alapfogalmakat, a vízgazdálkodás alapfogalmait, az ivóvízzel kapcsolatos legfontosabb minőségi követelményeket, az emberi tevékenység által okozott mezőgazdasági, ipari, kommunális jellegű vízszennyezéseket,

– a szennyvizek legfontosabb jellemzőit, hatását, csoportosítását, a vízszennyezés elleni védekezés lehetőségeit, a tisztítási technológiák alapjait,

– a vízminőség-védelem információs és mérőrendszerét, a vízminőség-védelem helyi, regionális és országos szervezetét, a legfontosabb vízvizsgálati módszerek alapját,

– a települési hulladékok fajtáit, környezeti veszélyeit, a hulladékok keletkezésének megelőzésében alkalmazható módszerek elvi alapjait, hulladékok lerakásának feltételeit, a lerakóhelyek telepítésének elvi alapjait, a hulladékok mennyiségének csökkentési lehetőségeit, a legfontosabb hulladékártalmatlanítási eljárások elvi alapjait,

– a városiasodással járó környezeti károk megjelenési formáit, a jellemző szennyezéseket, a szennyezések elkerülésének lehetőségeit, a város klíma hatást, a higiénia szerepét, a településhigiéniai előírásokat a lakó-, az ipari- és mezőgazdasági telepek kialakításában, a zöldterületek hatását, szerepét, a különböző közlekedésformák okozta károkat,

– a zaj- és rezgéskárosodás jelentőségét,

– a közművek szerepét, jelentőségét,

– a természetvédelem fogalmát, célját, feladatát, tárgyát, védettségi fokozatokat és kategóriákat, az élőhelyek minősítésének szempontjait, hazánk védett természeti értékeit,

– a természetvédelem hazai és nemzetközi szervezeteit és kapcsolatrendszerét,

– a természetvédelem legfontosabb gyakorlati feladatait,

– a környezetvédelem és a természetvédelem szakterületeinek kapcsolatrendszerét,

– a természetvédelmi és környezetvédelmi jog alapfogalmait,

– a környezetvédelem szakterületeinek (földvédelem, vízvédelem, levegővédelem, hulladékgazdálkodás, települési környezet) legfontosabb jogszabályait,

– a balesetvédelmi és biztonságtechnikai előírásokat.

Ismereteit önállóan tudja alkalmazni a következő területeken:

– a talajszennyezés jellegének feltárása, irányítás mellett a szennyezés elleni védekezés egyszerűbb módszereinek alkalmazása, havária esetén közreműködés a védekezésben,

– a talajpusztulás jellegének, mértékének és okának feltárása, a talajpusztulás elleni védekezés egyszerűbb formáinak alkalmazása,

– a mezőgazdasági vegyszertárolás és -ellenőrzés feladatainak ellátása, ellenőrzési program készítése, az ellenőrzés dokumentálása, a tárolásra vonatkozó előírások alkalmazása, a vegyszerek kijuttatásakor és azt követően szükséges biztonsági egészségvédő rendszabályok, intézkedések betartásának ellenőrzése,

– a dögkutak üzemeltetési előírásai, munka- és egészségvédelmi előírásai betartásának ellenőrzése, az ellenőrzés dokumentálása,

– kóbor dúvadak rendelet szerinti irtása, illetve az irtás irányítása,

– a zöldterülettelepítés és -fenntartás eszközeinek, szerszámainak szakszerű használata,

– a településtisztasági intézkedési terv összeállításában való részvétel, egyszerűbb eszközök, szerszámok használata,

– síkosságmentesítés céljára környezetkímélő anyagok kiválasztása és azok útfelületre juttatása, az esetleges utólagos munkák (takarítás) elvégzése,

– a lég- és vízszennyezés feltárására egyszerűbb mérések végzése, közreműködés a lég- és vízszennyezés forrásainak meghatározásában, a szennyező anyag és a szennyezés okának feltárásában, az egyszerűbb védekezési módszerek gyakorlati alkalmazásában és a dokumentálásban,

– a helyi védelem alatt álló természeti értékek védelmére védelmi és ellenőrzési terv összeállításában, az ellenőrzés elvégzésében és a dokumentálásában való közreműködés,

– a települést érintő, nemzetközi és hazai szinten védett fajok kereskedelmének megakadályozásában (ellenőrzésében) való részvétel,

– a mezőgazdasági vagyonvédelmi ellenőrzési terv összeállítása, az ellenőrzés elvégzése és dokumentálása,

– települési hulladéklerakók, házi szennyvíztisztítók ellenőrzése, a hibás működés felismerése, szükséges intézkedések meghatározása, ellenőrzés és dokumentálás,

– hulladékok tárolására alkalmas létesítmények kialakítása és szakszerű üzemeltetése,

– hulladék-, illetve szennyvíz okozta havária esetén szükséges intézkedések végrehajtásában és a dokumentálásban való közreműködés,

– a legfontosabb laboratóriumi anyagok és eszközök használata, a legalapvetőbb talaj- és vízminőségi vizsgálatok elvégzése,

– munkahelyi adminisztrációs feladatok ellátása,

– balesetvédelmi és biztonságtechnikai rendszabályok alkalmazása.

Rendelkezzen alapvető kommunikációs készséggel szóban és írásban egyaránt.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette, és gyakorlata eredményes volt.

2. A szakmai vizsga részei:

– írásbeli vizsga,

– gyakorlati vizsga,

– szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Írásbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult – a részletes követelményekben meghatározott – ökológiai, egészségvédelmi, környezeti, természetvédelmi ismeretek alapján összeállított tesztfeladatok és kérdések.

Időtartam: 180 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A vizsgán a részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni

– a műszerismeret és alkalmazás,

– a környezettechnológia,

– a növény és állat felismerés,

– a település üzemeltetés, kárelhárítás

témakörökben meghatározott feladatok keretében.

A tételek ,,A'' része elméletigényesebb gyakorlati feladat végrehajtása, ,,B'' része manuális igényű gyakorlati feladat végrehajtása.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell.

A jelölt az egyes gépek kezelését csak a gépre (géptípusra) előírt kezelési feltételek (egészségi alkalmasság, érvényes gépkezelői jogosítvány stb.) maradéktalan megléte esetén végezheti.

A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Szóbeli vizsga

Megnevezés:

a) Szakmai alapismeretek.

b) Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A vizsgán a különböző tantárgyak keretében tanult – a részletes követelményekben meghatározott – ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

– az általános természetvédelmi és környezetvédelmi ismeretek,

– a tájgazdálkodási ismeretek,

– a mezőgazdasági és élelmiszeripari alaptechnológiai ismeretek,

– a jogi-, szabályozási ismeretek,

– a tevékenységre jellemző munkavédelmi ismeretek

témakörökben.

A szóbeli vizsgán az ismeretek szintetizálására kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

Környezetvédelmi laboráns

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 2 7542 07 9 0 10

2. A szakképesítés megnevezése: környezetvédelmi laboráns

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

A környezetvédelmi szakintézmények, az ipari és mezőgazdasági üzemek és egyéb gazdálkodó szervezetek részére laboratóriumi és helyszíni vizsgálatokat végző beosztott szakember (laboráns) képzése.

2. A munkaterület jellemzése

Laboratóriumokban és külső helyszíneken szabványosított és a helyi előírásoknak megfelelő mintavétel, és a fizikai, kémiai biológiai és műszeres vizsgálatok elvégzése, a víz-, a szennyvíz-, a talaj-, a levegő szennyezőanyag-tartalmának, illetve a hulladékok alkotórészeinek meghatározása.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

7540 laboráns

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A tevékenység során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok:

– üzemen belül és külső helyszíneken szakszerű mintavétel, mintaelőkészítés vizsgálatokhoz,

– helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, az analízis eredményének rögzítése,

– mintavételi és laboreszközök kezelése, karbantartása, tisztítása, laborhulladékok elhelyezése, kezelése, tárolása a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások figyelembevételével.

2. Részletes követelmények

Feladatai megoldásához szükséges mélységben ismerje:

– a legfontosabb elemek és vegyületek jelrendszerét, a fontosabb szerves és szervetlen anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait,

– a kémiai anyagmennyiségek fogalmát,

– az oldódás, az oldat és koncentráció fogalmát, és az oldatokkal kapcsolatos alapvető számításokat,

– a kémiai és elektrokémiai folyamatokat,

– a kémhatás – pH érték – fogalmát és a kapcsolódó számításokat,

– a szerves kémiai alapfogalmakat, a szerves vegyületek funkciós csoportjai és tulajdonságaik közötti összefüggéseket, a fontosabb vegyületeket és szerves kémiai reakciókat,

– a szénhidrogének mint nyersanyagok és energiahordozók tulajdonságait, jelentőségüket,

– az ökológiai alapfogalmakat,

– a bioszféra és a környezet elemeit, a környezetvédelem tárgyát, céljait és feladatait, a védett természeti környezet fogalmát,

– a környezetszennyezés főbb forrásait és jellemző hatásait a környezetre, a felszíni, felszín alatti vizekre, talajra, levegőre és az élőlényekre,

– a toxikológiai alapfogalmakat, a laboratóriumi, az ipari és mezőgazdasági gyakorlatban használt fontosabb mérgező anyagokat és hatásukat,

– a hulladék fajtáit, keletkezését,

– a szennyezőanyag-csökkentő és ártalmatlanító eljárások alapelveit és fontosabb módszereit (vízkezelés, szennyvíztisztítás, veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése, talajtisztítás, levegőtisztítás, zajvédelem),

– az analitikában a minta fogalmát, a mintavevők fajtáit, használatukat, a mintavevők megválasztásának szempontjait, a minták tartósítását, tárolhatóság idejét, a klasszikus fizikai és kémiai módszereket, a kolorimetriás, az elektrokémiai és kromatográfiás mérések elvét, az égéshő meghatározását, a vonatkozó szabványok előírásait, a mérési jegyzőkönyvek elkészítésének, az adatok feldolgozásának módját,

– a vízminősítés, a hulladékminősítés, a levegő-, talajminősítés fogalmát és elveit és módszereit,

– a zaj- és rezgésmérések elvét, regisztrálását, az eredmények feldolgozását,

– a vonatkozó jogszabályok főbb elveit, a környezetvédelmi törvényt,

– a biztonságtechnikai előírásokat.

Ismereteit önállóan alkalmazza a következő területeken:

– a vizsgálatokhoz igényelt anyag- és eszközkészlet felmérése, megrendelésének előkészítése,

– a mintavételi eszközök, a helyszíni és laboratóriumi mérőeszközök önálló előkészítése, karbantartása, esetenként kiválasztása,

– üzemen belül és külső helyszíneken mintavétel, a minták tárolása, tartósítása és előkészítése a vizsgálatokhoz,

– helyszíni vizsgálatoknál mennyiségmérés és helyszíni szennyezőanyag-vizsgálatok elvégzése, gyors módszerek, hordozható műszerek alkalmazása,

– a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges oldatok, illetve vegyszerek előkészítése,

– alapvető laboratóriumi fizikai mérések elvégzése (tömeg, térfogat, hőmérséklet, sűrűségmérés, szemcseanalízis),

– a mikroszkóp használata,

– egyszerűbb vizsgálati és kísérleti berendezések összeállítása, kísérletek előírás szerinti üzemeltetése,

– a szerves és szervetlen szennyező anyagok minőségi és mennyiségi meghatározása különböző analitikai módszerekkel,

– a laboratóriumi hulladékok szakszerű gyűjtése és ártalmatlanítása,

– a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások alkalmazása, elsősegélynyújtás, adatnyilvántartás és -feldolgozás módszereinek, számítógép használata.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette és az előírt laboratóriumi gyakorlatot elvégezte.

2. A szakmai vizsga részei:

– írásbeli vizsga,

– gyakorlati vizsga,

– szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Írásbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult – a részletes követelményekben meghatározott – kémiai, környezeti és méréstechnikai témakörökben összeállított szakmai elméleti és számítási feladatok.

Időtartam: 180 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A gyakorlati vizsga során a hallgató – a részletes követelményekben meghatározott témakörben – mérési feladatokat kap, melyet önállóan kell megoldania. A feladatról mérési jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a feladat alapelvét, kivitelezését a mérési adatokat, a szükséges számításokat és az eredmény értékelését.

A tételek ,,A'' része elméletigényesebb és bonyolultabb gyakorlati feladat végrehajtása, ,,B'' része manuális igényű és egyszerűbb gyakorlati feladat végrehajtása.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell.

A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Szóbeli vizsga

Megnevezés: Méréstechnika.

Témakörök:

A vizsgán a részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

– a kémiai alapismeretek,

– az általános környezeti ismeretek,

– a méréstechnikai ismeretek,

– a tevékenységre jellemző munkavédelmi ismeretek

témakörökben.

A szóbeli vizsgán az ismeretek szintetizálására kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

Környezetvédelmi méréstechnikus

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5 3126 16 7 0 09

2. A szakképesítés megnevezése: környezetvédelmi méréstechnikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

Környezetvédelmi intézmények, ipari és mezőgazdasági üzemek részére a környezetvédelmi méréstechnikában jártas, önálló vagy beosztott munkavégzésre alkalmas szakemberek képzése.

2. A munkaterület jellemzése:

– a mintavételek és a mérési folyamatok megtervezése és megszervezése,

– a mintavételek elvégzése, megszervezése,

– a minták előkészítése,

– a mérések elvégzése vagy a mérés irányítása,

– a mérési eredmények rögzítése, feldolgozása,

– részvétel az értékelésben és az adatszolgáltatásban,

– a folyamatos munkavégzéshez anyagok, eszközök biztosítása, a műszerek karbantartása.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

3126 környezetvédelmi technikus

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

– a mintavételi eszközök kiválasztása, beszerzése, egyedi esetekre javaslatkészítés, tervezés, az eszközök működtetése, karbantartása,

– a mérőhelyek megtervezése, mérőműszerek kiválasztása, beépítése vagy beépíttetése, működésük ellenőrzése, gondoskodás a rendszeres kalibrálásokról és karbantartásról,

– a környezetvédelmi monitoring berendezésekkel kapcsolatos észlelési és üzemeltetési feladatok ellátása,

– a mérések és mintavételek szakszerű lebonyolítása, a minták tartósítása, szállítása, tárolása, előkészítése a vizsgálatokhoz,

– víz, szennyvíz, hulladékkezelő levegő tisztaságvédelmi berendezések és létesítmények üzemeltetése; a különböző technológiai folyamatok során szükséges mintavételek megszervezése,

– a mérések szakszerű elvégzése,

– a helyszíni, terepi mérések elvégzése hordozható műszerek alkalmazásával, a műszerek karbantartása,

– a zaj- és rezgésmérések elvégzése, regisztrálása, az eredmények feldolgozása, radioaktív szennyezések mérése és meghatározása,

– a mérési adatok elemzése, következtetések alapján javaslattétel az esetleges beavatkozásra,

– adatfeldolgozás számítógéppel, adatbázis- és táblázatkezelő programok kezelése, ezek segítségével a mért adatok rögzítése és elemzése,

– kísérleti berendezések kialakítása, üzemeltetése.

– a műszerek karbantartása.

2. Részletes követelmények

Feladatai megoldásához szükséges mélységben ismerje:

– a természeti környezet elemeinek kapcsolatát, azok változásait,

– az alapvető elemek geokémiai körforgását, értse környezeti hatásait,

– a környezetben leggyakrabban lezajló kémiai, biológiai, fizikai folyamatokat, és hatásukat,

– a környezet és az egészség kapcsolatát,

– a fontosabb toxikus anyagokat, csoportosításukat, a toxikológiai tesztrendszereket, a toxikus anyagok hatásmechanizmusának alapjait,

– az elemek és vegyületcsoportok környezetet veszélyeztető hatását,

– a kezelő-, tisztítóberendezéseket, az alapműveleteket és alapfolyamatokat, a technológiák alapjait, a beavatkozási lehetőségeket, a gyakori hibák elhárítási lehetőségeit,

– a számítástechnika alapjait,

– a műszaki rajz alapjait,

– a munkavédelmi és a tűzvédelmi előírásokat, az alkalmazott vegyszereket és azok veszélyességét (szabványok, műszaki irányelvek),

– a szakterület jogszabályait, a környezetvédelemi igazgatás rendszerét,

– a környezetvédelem szakterületeit és kapcsolatát,

– a hidrológia, a hidrogeológia, a hidraulika és a meteorológia elméleti alapjait,

– a vízellátási módokat, a vízhasználó berendezések és a vízújrafelhasználási eljárások alkalmazását, szabályozását,

– a víz-, szennyvíz-, levegő- és talajtisztaság-védelem alapfogalmait, a tisztítási módszereket,

– a hulladékok, gyűjtésének, szállításának, előkezelésének, hasznosításának, továbbá lerakásának vagy égetéssel történő ártalmatlanításának alapjait,

– a zaj és a rezgés által okozott káros hatásokat és mérési módszereiket,

– a sugárzások hatásait és mérési módszereit,

– a mérés-, vezérlés- és szabályozástechnika alapfogalmait,

– a mérőműszerek pontosságát, dinamikus tulajdonságait,

– az irányítási rendszer részeit, az irányítás jeleit, jellemzőit, fajtáit,

– a vezérléstechnikai alapfogalmakat,

– a szabályozástechnikai alapfogalmakat,

– a méréstechnika célját, alkalmazási körét,

– a mérési pontosság, érzékenység, reprodukálhatóság fogalmát,

– a laboratóriumi munkaeszközöket és azok karbantartási feladatait,

– a mennyiségmérés módszereit, azok elméletét, alkalmazásuk feltételeit,

– a fontosabb szervetlen és a szerves vegyületek mennyiségi és minőségi meghatározását,

– a laboratóriumi gyakorlatban használt készülékek, műszerek működési elvét, szerkezetét, karbantartását,

– a víz- és a levegőminőség, zajmérés hordozható berendezéseit,

– a gyorstesztek mérési módszereit,

– a mikroszkóp felépítését, működését és használatát,

– a mintavétel szabályait, eszközeit, a szakterület mérési módszereit, a szabványok alkalmazását,

– a környezeti hatásvizsgálat és auditálás elméleti alapjait és módszereit,

– a gazdasági, vezetési és szervezési alapismereteket,

– a szabványosítás és a minőségbiztosítás alapjait és jelentőségét.

Ismereteit önállóan tudja alkalmazni, a laboratóriumi alapműveletek, a különböző mérési módszerek alkalmazásában:

– a (víz, talaj, szennyvíz, levegő, hulladék, iszap) mintavételi eszközök alkalmazása, karbantartása,

– a mennyiségmérő műszerek alkalmazása, kalibráció, a mérések elvégzése és irányítása,

– a mintavételi eszközök, hordozható mérőberendezések kiválasztása és használata,

– a környezetvédelmi gyakorlatban alkalmazott legfontosabb laboratóriumi mérőműszerek kezelése,

– a zaj- és rezgésmérő műszerek kezelése, karbantartása,

– mikroszkóp használata,

– felhasználói szinten szövegszerkesztő és operációs rendszert használni, adatbázis és táblázatkezelő program alkalmazása, statisztikai feldolgozás,

A mért, illetve észlelt adatok rögzítésében, rendszerezésében, elemzésében, értékelésében

– a hiba, a mért érték és valódi érték megítélésében, a mérési eredmények minősítésében, megbízhatóságának megítélésében,

– számítógépek és hálózatok, mérési adatgyűjtők kezelése, a legfontosabb táblázatkezelő és szövegszerkesztő programok alkalmazása,

– a környezeti hatásvizsgálat és a környezeti auditálás,

– a munkavédelmi, tűz- és környezetvédelmi előírások alkalmazása,

Ismerje fel a kezelő-, tisztítóberendezések és az egyszerűbb műszerek hibáit, és tudja alkalmazni a beavatkozási és hibaelhárítási ismereteit.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

2. A szakmai vizsga részei:

– írásbeli vizsga,

– gyakorlati vizsga,

– szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Írásbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult – a részletes követelményekben meghatározott – ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni környezeti és méréstechnikai témakörökben összeállított

– szakmai számítási,

– mérési, erdményfeldolgozási, értékelési és minősítési,

– környezettechnológiai,

– rajzi

feladatok keretében.

Időtartam: 240 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A részletes követelményekben meghatározott témakörben mérési, illetve komplex mérési, értékelési feladat a környezetvédelem bármely szakterületéről.

A tételek ,,A'' része elméletigényesebb és bonyolultabb gyakorlati feladat végrehajtása, ,,B'' része manuális igényű és egyszerűbb gyakorlati feladat végrehajtása

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell.

A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Szóbeli vizsga

Megnevezés:

a) Környezetvédelmi alapismertek.

b) Méréstechnika.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult – a részletes követelményekben meghatározott – ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

– az általános környezetkémiai, környezetbiológiai,

– a környezettechnológiai,

– a méréstechnikai,

– a jogi, szabályozási ismeretek,

– a tevékenységre jellemző munkavédelmi ismeretek

témakörökben.

A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Környezetvédelmi szakelőadó

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 4 5399 14 7 0 02

2. A szakképesítés megnevezése: környezetvédelmi szakelőadó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

Ipari és szolgáltató üzemek, önkormányzati hivatalok környezet- és természetvédelmi feladatainak ügyintézésére alkalmas középfokú képesítésű szakemberek biztosítása.

2. A munkaterület jellemzése

Ipari és szolgáltató üzemekben a környezetvédelmi feladatok adminisztratív intézése a munkavédelmi előírásokat figyelembe véve:

– Az üzemre vonatkozó környezetvédelmi engedélyek, műszaki szabványok, kibocsátási határértékek és egyéb hatósági előírások, határozatok nyilvántartása.

– Az alkalmazott technológiák nyilvántartása, a vízforgalom, az anyagforgalom, energiafelhasználás és a szennyezőanyag kibocsátás szempontjából,

– az előírt rendszeres és időszakos környezetvédelmi ellenőrző mintavételek és mérések elvégzése vagy azok elvégeztetése,

– a környezet állapotát jellemző mérési adatok gyűjtése, rendszerezése (számítógépes feldolgozás), adatszolgáltatási feladatok ellátása,

– rendszeres kapcsolattartás a környezetvédelmi, a természetvédelmi hatóságokkal, részvétel hatósági bejárásokon, a hatósági engedélyezési kérelmek dokumentációjának kidolgozásában, a hatósági előírások végrehajtásának ellenőrzésében,

– a munkahelyi vezetés tájékoztatása az üzem mérésekkel igazolt környezetvédelmi állapotáról, különös tekintettel az üzemmenet környezeti szempontból kritikus pontjaira,

– részvétel az üzemmenettel kapcsolatos környezetvédelmi előírások és kárelhárítási tervek kidolgozásában, a dolgozók környezetvédelmi oktatásában,

– a kárelhárítási tervben előírtak betartásának ellenőrzése.

Önkormányzati alkalmazásban a környezet- és természetvédelmi feladatok adminisztratív intézése:

– környezetvédelmi adatok, előírások, határozatok összegyűjtése, rendszerezése és szolgáltatása a képviselő-testület és szervei, továbbá a jegyző és munkatársai felé, részvétel a hatósági engedélyezési eljárások előkészítésében,

– a települési környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok szervezése, a határozatok és jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése,

– az önkormányzat irányítása alá tartozó közszolgáltatások, közüzemek környezetkímélő üzemeltetésére vonatkozó javaslattétel,

– önkormányzati adatok, információk szolgáltatása hatásvizsgálatokhoz, tervezéshez,

– az önkormányzat hatáskörébe tartozó különböző beruházások terveinek véleményeztetése a környezeti és természetvédelmi hatóságokkal, a kivitelezés ellenőrzése,

– kapcsolattartás a lakossággal és önszerveződéseivel, környezetvédelmi tanácsadás.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

3199 egyéb műszaki ügyintézők

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Az ipari üzemek területén:

– az üzemre vonatkozó környezet- és természetvédelmi előírások, műszaki szabványok, határozatok, engedélyek gyűjtése és feldolgozása,

– a gyártástechnológia, és a segédfolyamatok közbenső ellenőrzése a hulladék- és szennyezőanyag kibocsátás szempontjából,

– rendszeres és időszakos üzemi (belső) ellenőrző mérések, ellenőrzések elvégzése,

– a gyártástechnológiába beépített, környezetterhelést a szennyezőanyag kibocsátást csökkentő berendezések működésének, állapotának, a kibocsátási határértékek betartásának ellenőrzése,

– környezet- és természetvédelmi helyzetjelentések, beszámolók készítése, a vezetés tájékoztatása az üzemmenet környezetvédelmi szempontból kritikus pontjairól,

– közreműködés a környezetvédelmi kárelhárítási tervek készítésében és karbantartásában, az üzemvitelhez kapcsolódó környezetvédelmi előírások és ,,házi'' szabványok kialakításában, majd azokra alapozva az üzemen belüli környezet- és természetvédelmi oktatás megszervezésében,

– környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági engedélyeztetési eljárások anyagának előkészítése,

– rendszeres kapcsolattartás a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokkal, az üzemre vonatkozó jelentések elkészítése, engedélyeztetési eljárások intézése, részvétel hatósági ellenőrzési bejárásokon.

Önkormányzati munkakörben:

– az önkormányzatra vonatkozó környezetvédelmi és természetvédelmi előírások és az önkormányzatok által kiadott határozatok nyilvántartása és szolgáltatása,

– az önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásának nyilvántartása,

– kapcsolattartás a nagyobb ipari üzemek vezetésével és környezetvédelmi felelőseivel,

– kapcsolattartás a lakossággal, tájékoztatás, a vélemények begyűjtése a bejelentések nyilvántartása, kivizsgálása és továbbítása,

– közreműködés a különböző tevékenységekre kiadott létesítési engedélyek környezetvédelmi feltételeinek előírásában és a teljesítés ellenőrzésében,

– környezetvédelmi szempontból közreműködés beruházási tervek hatósági egyeztetésében, a kivitelezési munka ellenőrzésében,

– közreműködés a helyi önkormányzati, környezetvédelmi feladatok ellátásában (vízellátás, csatornázás, helyi vízkárelhárítás, vízrendezés, rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedések, veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységek korlátozása, települési hulladék gyűjtésének és szállításának figyelemmel kísérése),

– közreműködés a településrendezési terv környezetvédelmi és természetvédelmi fejezete kidolgozásában, az egyeztetésekben, a lakossági véleménynyilvánítás figyelembevételének biztosításában,

– a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítási folyamatában való részvétel.

2. Részletes követelmények

Feladatai megoldásához szükséges mélységben ismerje:

– a környezeti elemek, a természeti és az épített környezet közötti összefüggéseket,

– az alapvető természetvédelmi alapfogalmakat (védett területek, terület nélkül védett természeti értékek, földtani természetvédelem, tájvédelmi és kultúrtörténeti értékek),

– a talajt mint ökoszisztémát, a termelési technológiák talajra gyakorolt hatását,

– a vízgazdálkodás: az ár- és belvízvédelmi, a vízrendezés, csatornázás, a víz- és szennyvíztisztítás rendszerét, alapfogalmait, feladatait,

– a víznek mint környezeti elemnek a minősítési eljárásait, továbbá azt, hogy a leggyakoribb szennyeződések milyen hatást gyakorolnak a vízi ökoszisztémára,

– a levegő összetételét, öntisztulási folyamatát, a levegőszennyezettségnek az élővilágra gyakorolt hatását, a különböző szennyező forrásokat,

– a különböző településszerkezeteket és a települések működtetéséhez szükséges hálózatokat, a település és a táj közötti szoros kapcsolatot,

– a zajvédelem és rezgésellenőrzés alapfogalmait, a zaj és rezgés élettani hatásait, a rendeletileg meghatározott határértékeket,

– a környezetvédelem különböző területein alkalmazott technológiák alapjait, a fizikai, a kémiai, a biológiai eljárások lényegét,

– a hulladékok fajtáit, összetételét, környezeti veszélyességét, ártalmatlanításának módszereit, a hulladékok jellemzői és az alkalmazott technológiák közötti összefüggéseket, a hulladékok szállítására vonatkozó előírásokat,

– a hulladéklerakó-helyek lehetséges hatásait a környezetükre (légszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés, felszín alatti szennyeződés, zajszennyezés, negatív esztétikai hatás, élővilágban okozott károk, robbanás- és égésveszély),

– a hulladéklerakó-helyek műszaki kialakításának környezetföldtani és környezetvédelmi szempontjait,

– a radioaktív hulladékok fajtáit és hatásukat a környezetre,

– a nyersolaj és az olajszármazékok előfordulási formáit és mozgását a talajban, hatásukat a vízminőségre és a növényekre,

– a környezeti hatásvizsgálat és a környezeti auditálás alapfogalmait,

– a szabványosítás és a minőségbiztosítás alapjait, jelentőségét,

– a környezetvédelmi törvényt és a kapcsolódó jogszabályokat,

– a gazdasági, szervezési alapfogalmakat,

– a környezetvédelem közgazdasági alapkérdéseit, a makro- és mikrogazdasági szempontok érvényesülését a környezetvédelemben,

– a kapcsolódó biztonságtechnikai előírásokat.

Legyen képes ismereteit önállóan alkalmazni az alábbi területeken:

– tudjon mintát venni (talaj, víz, hulladék, levegő), tartósítani, illetve előkészíteni, tájékozódó (gyors) méréseket végrehajtani, valamint emisszió- és zajméréseket megszervezni,

– mérési eredmények birtokában tudjon következtetni egy-egy környezeti elem állapotára,

– tudja alkalmazni a szakterületére vonatkozó szabványokat, jogszabályokat, biztonságtechnikai és szakigazgatási előírásokat és gazdasági ismereteit,

– a gyakorlatban is ismerje a területi környezetvédelmi műszaki, igazgatási és hatósági eljárások ügymenetét, valamint a gazdálkodó szervezetek környezetvédelemmel összefüggő feladatait,

Az ipari üzemek területén:

– legyen képes adatbázist létesíteni, kezelni, folyamatosan bővíteni és az adatszolgáltatást biztosítani az összegyűjtött (az üzemi tevékenységre vonatkozó) környezet- és természetvédelmi előírásokból, az üzem szennyezőanyag kibocsátására vonatkozó mérési eredményekből,

– kísérje figyelemmel az üzemmenet környezet- és természetvédelmi szempontból kritikus pontjait, és kiugró mennyiségű szennyezőanyag kibocsátás esetén legyen képes (szükség esetén szakértők bevonásával) az üzemmenetbe beavatkozni,

– a mérési eredmények alapján tudjon megalapozott képet alkotni az üzem környezeti állapotáról,

– az üzemi technológia és a környezet- és természetvédelmi előírások közötti összhang megteremtése érdekében működjön közre az üzemmenettel kapcsolatos környezetvédelmi előírások kidolgozásában, a dolgozók oktatásának megszervezésében és az előírások betartásának ellenőrzésében,

– szakértők bevonásával tudjon ,,kárelhárítási tervet'' készíteni, a technológiát kiszolgáló személyzetet felkészíteni,

– havária esetén legyen képes a szükséges szakmai intézkedéseket meghozni, a termelést részlegesen vagy teljesen leállítani, a keletkezett környezeti károk megszüntetését megszervezni,

– a munkaterületre vonatkozó jogszabályok, szakigazgatási előírások ismeretében legyen képes kapcsolatot tartani a környezet- és természetvédelmi hatóságokkal.

Önkormányzati munkakörben:

– legyen képes adatbázist létrehozni, kezelni, bővíteni és az adatszolgáltatást biztosítani az összegyűjtött (a települési környezetre vonatkozó) környezet- és természetvédelmi jogszabályokból, rendeletekből és belső utasításokból, a településen mért emissziós adatokból,

– legyen képes közreműködni a település vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, levegő-, talaj-, zajvédelmi és rezgésellenőrzési, közterületfenntartási, egészségvédelmi kérdéseiben hozott helyi döntések szakmai előkészítésében és megfogalmazásában, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében,

– a települési környezetre vonatkozó jogszabályok, előírások és helyi határozatok ismeretében legyen képes kapcsolatot tartani, részben a környezet-, természetvédelmi és vízügyi hatóságokkal, részben az ipari és szolgáltató üzemekkel, a lakossággal és önszerveződéseivel.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette, gyakorlata eredményes volt és szakdolgozatát elkészítette. A vizsgára való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány bemutatása.

2. A szakmai vizsga részei:

– írásbeli vizsga,

– gyakorlati vizsga,

– szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Az írásbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A vizsgán a különböző tantárgyak keretében tanult – a részletes követelményekben meghatározott – ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni

– a szakmai számítási,

– a környezettechnológiai,

– a mérési, eredményfeldolgozási, értékelési, minősítési

feladatok keretében.

Időtartam: 240 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak bizonyítania kell, hogy képes egy környezeti problémát komplex módon kezelni, más szakemberekkel együttműködni annak megoldásában, elméleti és gyakorlati ismereteit alkotó módon alkalmazni.

A gyakorlati vizsga a szóbeli vizsgával azonos napon is lebonyolítható.

Szóbeli vizsga

Megnevezés:

a) Szakmai alapismeretek.

b) Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni különösen

– az általános környezeti ismeretek,

– a méréstechnikai ismeretek,

– a környezettechnológiai ismeretek,

– a jogi, szabályozási és gazdasági ismeretek

témakörökben

A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Környezetvédelmi (szak)technikus

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5 3126 16 7 0 08

2. A szakképesítés megnevezése: környezetvédelmi (szak)technikus¹

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

A környezetvédelmi hatóságok, az ipari és mezőgazdasági üzemek, települési önkormányzatok részére környezetvédelmi szakember biztosítása, aki önállóan vagy beosztott munkatársként dolgozik a víz-, talaj- és levegőtisztaság-védelemmel, a zajvédelemmel és rezgésellenőrzéssel, hulladékgazdálkodással és a kapcsolódó méréstechnikával összefüggő feladatok megoldásán.

2. A munkaterület jellemzése

Gazdálkodó (ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltató) egységeknél:

– üzemi környezetvédelmi megbízotti (felelősi) feladatok ellátása, a termelési folyamatok elemzése a környezetet károsító melléktermékek, hulladékok, a zajvédelem és rezgésellenőrzés szempontjából,

– a különböző szennyezések (víz, levegő, talaj) és a hulladékok mennyiségi felmérése, analitikai vizsgálata, a mérési eredmények rögzítése, értékelése, a kármentesítés folyamatában való közreműködés,

– a technológia szennyező forrásainak feltárása,

– a melléktermékek, hulladékok mintavételezése, elemzése, intézkedés a hulladékok kezelése, tárolása, szállítása, ártalmatlanítása érdekében,

– a minőségellenőrzési osztályokon környezetvédelmi elemzői, környezetvédelmi ellenőri feladatok ellátása,

– közreműködés a környezetvédelmi jogszabályok és előírások helyi betartatásában,

– közreműködés a munka-, tűz-, biztonságtechnikai előírások helyi betartatásában,

– kapcsolattartás a környezet és természetvédelmi hatóságokkal, munkavédelmi szervezettel, részvétel a hatósági bejárásokon adatgyűjtés, adatfeldolgozás, az eredmények értékelése, számítógépes feldolgozása, beszámolók készítése, részvétel az engedélyezési eljárások előkészítésében.

Önkormányzati munkakörben:

– a település területén lévő gazdálkodó szervezetekre vonatkozó környezetvédelmi mérési adatok figyelemmel kísérése, nyilvántartása,

– közreműködés a település környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainak irányításában,

– közreműködés a polgármester, a képviselő-testület és szervei, továbbá a jegyző és apparátusa környezetvédelmi feladatainak megoldásában,

– közreműködés a települési környezetvédelmi döntések, előírások végrehajtásának ellenőrzésében,

– kapcsolattartás a lakossággal, környezetvédelmi tanácsadás.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

3126 környezetvédelmi technikus

4. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

3910 Egyéb ügyintéző

3159 Egyéb üzemfenntartási foglalkozások

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok

Ipari, mezőgazdasági termelő egységekben vagy a szolgáltatás területén (gazdálkodó szervezeteknél):

– környezetvédelmi megbízotti (felelősi) tevékenység, a gyártástechnológia figyelemmel kísérése a szennyező anyagok kibocsátása, a zajvédelem és a rezgésellenőrzés szempontjából,

– a víz, szennyvíz, levegő szennyezettségét csökkentő és a hulladékok kezelésére, ártalmatlanításra szolgáló berendezések működésének figyelemmel kísérése, szükség esetén a működésébe történő beavatkozás elrendelése,

– analitikai vizsgálatok elvégzése,

– kibocsátási műszaki szabványok (határértékek) nyilvántartása,

– a rendszeres és időszakos környezetvédelmi ellenőrző vizsgálatok az általános környezeti állapotfelmérés, értékelés, megszervezése, eredményeinek értékelése és rendszerezése, adatszolgáltatás,

– beszámolók készítése a környezetszennyezés alakulásáról, figyelemfelhívás a kritikus pontokra,

– termelési folyamatok elemzése, anyagmérlegek készítése, anyag- és energiatakarékos technológiák kidolgozásában való részvétel,

– a szelektív hulladékgyűjtés, -kezelés és átmeneti tárolás technológiájának kidolgozásában és bevezetésében való részvétel,

– közreműködés a kárelhárítási tervek készítésében,

– új beruházások, illetve új technológiák kidolgozása során javaslattétel a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére,

– munkahelyén a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása,

– minőségellenőrzési osztályokon környezetvédelmi elemzői, ellenőri (csoportvezetői) feladatok ellátása;

– kapcsolattartás és együttműködés a környezet és természetvédelmi, vízügyi hatóságokkal, részvétel a hatósági eljárásokban, jelentések, beszámolók készítése,

– részvétel a hatósági ellenőrzési bejárásokon, a hatósági előírások végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése,

– a munka-, tűz-, biztonságtechnikai-, környezetvédelmi előírások betartása, betartatása.

Önkormányzati munkakörben:

– környezetvédelmi adatok, előírások, határozatok összegyűjtése, rendszerezése és szolgáltatása a polgármester, a képviselő-testület és szervei, továbbá a jegyző és apparátusa felé, részvétel a hatósági engedélyezési eljárások előkészítésében,

– részvétel a környezetvédelmi szabályozás kialakításában az érvényes jogszabályok figyelembevételével,

– a települési közszolgáltatások helyzetének vizsgálata környezetvédelmi szempontból,

– a vállalkozási és szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó önkormányzati engedélyek környezetvédelmi előírásainak meghatározása,

– a települési környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok szervezése, a határozatok és jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése,

– önkormányzati adatok, információk szolgáltatása hatásvizsgálatokhoz, tervezési munkákhoz,

– regionális együttműködés szervezése a környezeti problémák településen túlmutató részének megoldásában,

– kapcsolattartás és együttműködés a környezet-és természetvédelmi, vízügyi és egyéb hatóságokkal, részvétel a hatósági eljárásokban, jelentések, beszámolók készítése.

2. Részletes követelmények

Feladatai megoldásához szükséges mélységben ismerje:

– az ökológia törvényszerűségeit,

– a védett területeket, a terület nélküli védett természeti értékeket, a földtani természetvédelmet, a tájvédelmi és kultúrtörténeti értékeket,

– a műszaki ábrázolást, a műszaki rajz alapjait, (géprajz, építészeti ábrázolás, helyszínrajz),

– az elemek és vegyületek környezet szennyező és egészségkárosító hatásait,

– a környezetbiológiai, környezetkémiai összefüggéseket,

– a nehezen vagy nem bomló anyagokat, anyagcsoportokat,

– a környezetvédelmi mérések alapelveit, módszereit és eszközeit,

– a szakterület anyagait, eszközeit, berendezéseit, alapműveleteit, alapfolyamatait, főbb technológiáit, szennyezőforrásait, olyan mélységben hogy értse és ismerje fel a technológia és a környezetvédelmi feladatok közötti összefüggéseket,

– a vízminősítés szempontjait és módszereit (fizikai, kémiai és biológiai vízminősítés), a víznek mint környezeti elemnek a minősítési eljárásait,

– a hazai vizek állapotát, a vízszennyező emberi tevékenységeket, a vízszennyezés hatásait: mérgező, tápláló (eutrofizációs) és egyéb hatásokat,

– a szennyvizek minőségi és mennyiségi jellemzőit, a víz- és a szennyvízkezelés lehetőségeit, költségeit, a szennyvízkezelési műveleteket és technológiákat, a fizikai módszereket, a kémiai tisztítást, a biológiai szennyvíztisztítást, a nehézipari, olajipari, könnyűipari, élelmiszeripari, vegyipari és mezőgazdasági szennyvizek kezelését szolgáló komplex tisztítórendszereket,

– a különleges tisztítási módszereket: sótalanítás, ammónia mentesítés, oldószer- és nehézfém eltávolítás a vegyipari szennyvizek tisztítását,

– a szennyvízkezelés melléktermékeit, az iszapkezelés módszereit,

– a vízszennyezést csökkentő technológiai módosításokat, a víztakarékos technológiákat, értékes anyagok kinyerését a szennyvizekből, a szennyvizek elhelyezését,

– a vízminőség-védelem szabályozásának alapjait, a vízminőség-védelem helyi, regionális és országos szervezetét,

– a gazdasági egységek víz- és szennyvízhálózatát, a vízellátási módokat, a vízhasználó berendezéseket,

– a hulladék fajtáit, összetételét, ártalmatlanítását, a technológia és a hulladékok közötti összefüggést, a szelektív gyűjtés eszközeit, módszereit,

– a hulladékok, iszapok gyűjtését, szállításának szabályait, kezelését és lerakását,

– a veszélyes hulladékok fogalmát, csoportosítását, a minősítéshez szükséges vizsgálatokat, a minősítésre jogosult intézményeket,

– a hulladékok égetését, az égetés elméletét, a veszélyes hulladékok égetési technológiáját, az égetőműveket,

– a biogáz-előállítás és a komposztálás elméletét és technológiáját,

– a lerakásra alkalmas termelési hulladékok körét, a rendezett, biztonságos lerakóhely kiválasztását, kiépítését, a lerakási technológiát, a hulladékok nyilvántartását, az adatközlés, a dokumentálás és átadás szabályait,

– a radioaktív hulladékok fajtáit és hatásukat, lerakásuk különleges szabályait,

– a levegő összetételét, öntisztulási folyamatát, a levegőszennyezettségnek az élővilágra gyakorolt hatását, tudja rendszerezni a különböző szennyező forrásokat,

– a légszennyezés eredetét, fajtáit, hatásait, az SO₂, NO_x, CO₂, az ózon és a szénhidrogének és egyéb szerves vegyületek átalakulását, korróziós, élettani, gazdasági hatásait, szerepét a szmog kialakulásában,

– az üvegházhatás fogalmát, következményeit, az ellensúlyozó tényezőket,

– az emisszió, transzmisszió, immisszió fogalmát, a szennyezés folyamatát, az immissziós határértékeket és alkalmazásukat, a védettségi kategóriákat, a veszélyességi fokozatokat, a terjedés folyamatát és befolyásoló tényezőit, a légköri stabilitás fogalmát,

– a szmog típusait, a szmogriadó fokozatait,

– az emissziós határérték, a területi emissziós határérték fogalmát, számításukat, a technológiai és az egyedi emissziós határérték fogalmát, alkalmazhatóságát, az emisszió számítás módszereit,

– a légszennyezettség csökkentésének módjait, az immisszió és az emisszió csökkentés lehetőségeit, aktív és passzív módszereit, eljárásait és berendezéseit, az adott célnak megfelelő berendezés kiválasztásának szempontjait, a műemlékek levegőszennyezéstől való védelmének lehetőségeit,

– a talajt mint élőhelyet, a termelési technológiák talajra gyakorolt hatását (gépesítés, kemizálás, öntözéses gazdálkodás),

– a talajszennyeződések forrásait, hatásait, a szennyező anyagok mérésének lehetőségeit, a műtrágyák, növényvédő szerek fajtáit, összetételét, környezeti hatását,

– a zajvédelem és rezgésellenőrzés alapfogalmait,

– a zaj- és rezgés élettani hatásait, az általuk okozott károsodások formáit és az ellenük való védekezés módszereit, eszközeit,

– a környezeti hatásvizsgálat és a környezeti auditálás alapfogalmait,

– a szabványosítás és a minőségbiztosítás alapjait, jelentőségüket,

– az érvényben lévő szennyezőanyag kibocsátási határértékeket, illetve a vonatkozó szakirodalmat,

– a munkavédelmet és a munkavédelem területeit (balesetelhárítás, munkaegészségügy),

– a foglalkozási ártalmakat, az ipar veszélyforrásait, az egészségre ártalmas mérgező és maró anyagokat, tulajdonságaikat, veszélyességük fokát, az ellenük való védekezés eszközeit,

– az államigazgatási és a polgári jog felépítését, szerepét, a környezetvédelmi államigazgatási és önkormányzati intézményrendszer felépítését, tevékenységét, a közöttük lévő munkamegosztást

– a gazdasági jog alapjait,

– a környezet-, természet- és tájvédelemmel, területfejlesztéssel, a településüzemeltetéssel kapcsolatos főbb jogszabályokat,

– a szakigazgatás alapjai,

– az önkormányzatok működésének jogi alapjait,

– a településgazdálkodás elemeit, főbb feladatait, szervezeti rendszerét,

– a történeti, az építészeti, a természeti értékek védelmét, a megőrzési feladatokat,

– a terület- és településfejlesztési feladatok tartalmát, az azokhoz kapcsolódó környezetvédelmi feladatokat, követelményeket,

– a vezetés, szervezés, vállalati gazdálkodás alapfogalmait,

– a vállalkozások létrehozására és vitelére vonatkozó főbb előírásokat, személyi, gazdasági, jogi feltételeket,

– a feladata ellátásához szükséges számítógép-kezelést és program alkalmazást.

Ismereteit a gyakorlati munkavégzés során alkalmazni tudja az alábbi területeken:

– legyen képes a környezetvédelmi méréseket megszervezni:

– tudjon az előírások szerint mintát venni (víz, levegő, talaj, hulladék) a szennyezett közegekből,

– tudjon a szakterülethez kapcsolódó geodéziai felméréseket, kitűzéseket elvégezni,

– tudja a mintát tartósítani, előkészíteni az analitikai vagy műszeres méréshez, az egyszerűbb méréseket elvégezni,

– tudja a hordozható mérőberendezéseket kezelni, a teszteket alkalmazni,

– legyen képes adatbázist létesíteni, kezelni, folyamatosan bővíteni,

– legyen képes a termelési folyamatok környezetvédelmi szempontú elemzésére, anyag- és energiatakarékos technológiák kialakításában való részvételre, anyagmérlegek, energiamérlegek készítésére,

– irányítás mellett tudjon általános, folyamatos környezeti állapotfelmérést készíteni, az eredményeket rendszerezni, értékelni, a határértékeket értelmezni,

– tudja ellenőrizni a környezettechnikai berendezések működését, a működésükbe beavatkozni és az üzemzavart elhárítani (elháríttatni),

– tudjon a kárelhárítási feladatok megoldására javaslatot tenni,

– legyen képes rövid és hosszú távú környezetvédelmi tervek kidolgozásában közreműködni, azokat végrehajtani, irányítani és ellenőrizni,

– legyen képes közreműködni a különböző területeken a környezetvédelmi előírások kidolgozásában, a dolgozók környezetvédelmi oktatásának megszervezésében, és az előírások betartásának ellenőrzésében,

– legyen képes a munka végzése során előforduló baleseteket megelőzni, a megelőzés érdekében intézkedni, a munkavédelmi és a biztonságtechnikai előírásokat betartani és betartatni,

– a munkaterületén legyen képes kapcsolatot tartani a környezet- és természetvédelmi hatóságokkal,

– legyen képes az alapvető környezettechnológiai eljárások gyakorlati bemutatására, és hatásfokuk ellenőrzésére,

– legyen képes felhasználói szinten szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis kezelői grafikus számítógépes programokat használni, az adatfeldolgozáshoz, adatszolgáltatáshoz, dokumentumok készítéséhez számítógépet alkalmazni,

– tudjon műszaki rajzot készíteni és olvasni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette, és gyakorlata eredményes volt. A vizsgára való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány bemutatása.

2. A szakmai vizsga részei:

– írásbeli vizsga,

– gyakorlati vizsga,

– szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Írásbeli vizsga:

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult – a részletes követelményekben meghatározott – ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni

– a környezeti és technológiai ismeretek,

– a levegőtisztaság-védelem,

– a vízminőség-védelem,

– a hulladékgazdálkodás,

– a zaj-, rezgés- és sugárvédelem,

– a talajvédelem alapvető ismeretei,

– a szakterületen alkalmazott mérési és értékelési eljárások

– a jogi, műszaki és gazdasági szabályozás

témakörökben meghatározott feladatok keretében.

Időtartam: 240 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A talaj-, víz-, levegő-, hulladék mintavétel és speciális szennyezőanyag-tartalom meghatározás, a mérés értékelése, a vizsgált minta minősítése.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell. A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Szóbeli vizsga

Megnevezés:

a) Környezeti és környezettechnikai ismeretek

b) Jogi, igazgatási és gazdasági ismeretek

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult – a részletes követelményekben meghatározott – ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

– az általános környezeti és technológiai ismeretek,

– a méréstechnikai ismeretek,

– a jogi szabályozási gazdasági ismeretek,

– a tevékenységre jellemző munkavédelmi ismeretek

témakörökben.

A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni.

A szóbeli vizsgán a kimenet szakirányának megfelelő szakmai ismeretekről a Környezeti és környezettechnikai ismeretek tárgy keretében kell számot adni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

Települési és nem veszélyes hulladék gyűjtő és szállító

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1 5399 14 7 0 05

2. A szakképesítés megnevezése: települési és nem veszélyes hulladék gyűjtő és szállító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képesítés célja

A települési és a nem veszélyes hulladékok gyűjtésére és a lerakóhelyre való szállítására szolgáló célgépek kiszolgálására alkalmas betanított munkások képzése.

2. A munkaterület jellemzése

A munkaterület két önálló résztevékenységre bontható:

– Munkacsoportban, irányítás mellett települési és a nem veszélyes szilárd hulladékok gyűjtése, lerakóhelyekre szállítása és ürítése célgépekkel.

– Kommunális szennyvizek, fekáliaiszapok szippantó gépjárművel való felszívása és a kijelölt ártalmatlanító helyre történő leeresztése.

Hulladékszállító célgépet csak a járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel, szakmai, munkavédelmi és gépkezelői jogosítvánnyal lehet kezelni.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakör

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

5359 egyéb lakás-, kommunális szolgáltatási foglalkozások

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

A szilárdhulladék-gyűjtő munkacsoport vezetőjének irányítása mellett, a KRESZ vonatkozó szabályait és a vállalati munkavédelmi előírásokat szigorúan betartva:

– a telephelyről való kivonulás előtt ellenőrzi a munkához szükséges kéziszerszámokat, kipróbálja és ellenőrzi a mechanikus szerkezeteket,

– a hulladékgyűjtés közben az edényeket ürítésre előkészíti, a gépen elhelyezi és a tárolóterébe üríti, az üres edényt a tárolóhelyre visszahelyezi, segédkezik a konténerek ürítésénél, összeszedi a kiszóródott hulladékot,

– a szállítóberendezésről való ürítésnél az erre a célra rendszeresített szerszámmal eltávolítja a hulladékot,

– a gyűjtés, szállítás, ürítés technológiai folyamatában meghatározott jelzésekkel segíti a gépkocsivezető munkáját.

A folyékonyhulladék-gyűjtő munkacsoport vezetőjének irányítása mellett, a KRESZ vonatkozó előírásait és a vállalati munkavédelmi előírásokat szigorúan betartva:

– a tárolómedencéből való szívatásnál, az ártalmatlanító telepen (vagy a kijelölt csatornaszakaszon) történő leeresztésnél összeszereli és a célgéphez csatlakoztatja a flexibilis tömlőket,

– elcsöpögés esetén elvégzi a fertőtlenítést,

– észleli és jelzi azokat az akadályokat, esetleges meghibásodásokat, amelyek miatt szakszerűen és biztonságosan nem folytatható a munkavégzés,

– ellenőrzi az egyéni védőeszközök meglétét és használhatóságát.

2. Részletes követelmények

Feladatai ellátásához szükséges mélységben ismerje:

– a környezetszennyezés fogalmát és hatásait,

– a környezet, az egyes környezeti elemek leggyakoribb szennyező forrásait,

– a hulladék fogalmát és környezeti veszélyességét,

– a hulladékok legfontosabb típusait, azok gyűjtési, szállítási és tárolási módjait,

– a hulladékgyűjtésnél, -szállításnál alkalmazott eszközöket, célgépeket,

– a biztonságtechnikai, közegészségügyi és járványügyi előírásokat, az egyéni védőeszközök közegészségügyi és munkavédelmi előírások szerinti cseréjét, tisztításuk módját,

– a hulladékok gyűjtésére, szállítására vonatkozó vállalati utasításokat,

– a KRESZ előírásait.

Gyakorlati munkavégzése során

– irányítás mellett legyen képes végrehajtani a hulladékgyűjtés és -szállítás technológiai műveleteit, kiszolgálni az elterjedt eszközöket, munka- és célgépeket,

– ismereteit tudja alkalmazni a hulladékgyűjtés, -szállítás és a -hasznosítás során,

– rendelkezzen a munkaköre ellátásához szükséges kapcsolattartási és kommunikációs készséggel.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, és a követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei:

– gyakorlati vizsga,

– szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni. A gyakorlati vizsgán a munkafolyamatokat kell szakszerűen bemutatni.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell.

A jelölt az egyes gépek esetleges kezelését csak a gépre (géptípusra) előírt kezelési feltételek (egészségi alkalmasság, érvényes gépkezelői jogosítvány stb.) maradéktalan megléte esetén végezheti.

A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Szóbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A részletes követelményekben meghatározott ismeretek alapján a vizsgázó a szóbeli vizsgán számot ad az általa végzett munkafolyamatokról, az azokhoz kapcsolódó környezetvédelmi és munkavédelmi veszélyhelyzetekről és azok elkerülésének módjáról. A munkavédelem témakör számonkérése során a vizsgázó munkahelyén érvényes és a VMSz-ben rögzített munkavédelmi előírásokat is figyelembe kell venni.

A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

Települési és nem veszélyes hulladék kezelő

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 2 5399 14 7 0 06

2. A szakképesítés megnevezése: települési és nem veszélyes hulladék kezelő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

A termelés, a településüzemeltetés és a szolgáltatás területén a termelési és a települési nem veszélyes hulladékok közegészségügyi és technológiai előírásainak megfelelő gyűjtésére, szállítására és kezelésére alkalmas szakmunkások képzése.

2. A munkaterület jellemzése

A települési, valamint a nem veszélyes szilárd és folyékony hulladékok gyűjtésében, szállításában és kezelésében való irányítás melletti vagy önálló közreműködés.

Megjegyzés: A foglalkozások gyakorlásához szükség lehet más szakmai képesítésre is (pl. gépkocsivezetői, nehézgépkezelői).

3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

5359 egyéb lakás-, kommunális szolgáltatási foglalkozások

4. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

8311 köztisztasági munkagép- és járműkezelő

8332 településtisztasági szippantógép-kezelő

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok:

– a települési, valamint a nem veszélyes szilárd és folyékony hulladékok gyűjtése és szállítása,

– gyűjtő- és tárolóhelyek létesítése, működtetése,

– fizikai, kémiai, biokémiai folyamatokra épülő egyszerű hulladékkezelési eljárások végrehajtása,

– hulladékégetés technológiai kiszolgálása,

– komposztáló, biogáztermelő telepek működtetésében való közreműködés.

2. Részletes követelmények

Feladatai ellátásához szükséges mélységben ismerje:

– a környezeti elemeket, a leggyakoribb szennyező forrásokat és anyagokat, a szennyezések környezeti hatását, a természeti és az épített környezet közötti összefüggéseket,

– a mintavétel szabályait és az egyszerűbb vizsgálati eljárásokat,

– a természeti környezet védelmének alapfogalmait (védett területek és természeti értékek, tájvédelem),

– a talajt mint ökoszisztémát, a termelési és hulladéklerakási technológiák talajra gyakorolt hatását,

– a települések működtetéséhez szükséges hálózatokat, szolgáltatásokat,

– a zajvédelem és rezgésellenőrzés alapfogalmait, a zaj és rezgés élettani hatásait,

– a hulladék fogalmát, fajtáit, a különböző hulladékgyűjtési és -szállítási módokat,

– a hulladékok összetétele, tulajdonságai alapján történő gyűjtésük és lerakásuk közötti összefüggéseket, a hulladékok jellemzői és az alkalmazott technológia közötti összefüggést, a szelektív hulladékgyűjtés eszközeit, módszereit,

– szükséges egyszerűbb eljárások, egyenesek kitűzése, hosszmérés végrehajtásában,

– a hulladéklerakók kialakításának főbb szempontjait és az üzemeltetésük szabályait,

– a környezettechnikai műveletek, eljárások közül a fizikai, a kémiai és a biológiai eljárások lényegét,

– a hulladékkal kapcsolatos ellenőrzési, hatósági felügyeleti eljárás lefolytatására jogosult területi intézmények jogkörét,

– a szakterületére vonatkozó jogszabályokat és szakigazgatási előírásokat,

– a geodézia és a műszaki ábrázolás alapvető szabályai,

– tevékenysége környezetvédelmi, közegészségügyi, illetve településüzemeltetési jelentőségét.

Ismereteit önállóan tudja alkalmazni:

– a különböző hulladékgyűjtési és -szállítási módok végrehajtásában,

– a feladatához kapcsolódó eszközök, munka- és célgépek kezelése és kiszolgálása során.

Tudja alkalmazni technológiai ismereteit a hulladékkezelés különböző feladatainak megoldásában az alábbi területeken:

– hulladékégetési eljárások, berendezések üzemelése, füstgáztisztítás, maradékanyag-kezelés,

– hulladékok szerves frakcióinak hasznosítása: anaerob szeméterjesztés, biogáztermelés, szemétkomposztálás, hulladékhasznosítás,

– iszapkezelés és a szippantott szennyvizek kezelése, elhelyezése,

– főbb termelési hulladékok kezelése.

Tudjon:

– egyszerűbb mintavevő eszközöket kezelni, tudjon mintát venni (talaj, víz, levegő, hulladékok) és tartósítani,

– legyen képes elvégezni a hulladékokkal kapcsolatos egyszerűbb vizsgálatokat,

– legyen képes a munka végzésénél előforduló baleseteket megelőzni, az élet-, egészség- és környezetvédelmi előírásokat alkalmazni.

Irányítás mellett tudjon részfeladatokat megoldani:

– az ,,öröklött'' szennyeződések kezelésében, ,,vad-lerakók'' feltárásában, felszámolásában, ártalmatlanításában,

– a hulladéklerakók, valamint a csatornák kitűzéséhez, illetve utólagos felméréséhez szükséges egyszerűbb eljárások végrehajtásában (egyenesek kitűzése, hosszmérés).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, és a követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei:

– írásbeli vizsga,

– gyakorlati vizsga,

– szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Írásbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult – a részletes követelményekben meghatározott – környezeti és technológiai ismeretek alapján összeállított szakmai számítási, rajzi és technológiai feladatok.

Időtartam: 180 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni

– a különböző hulladékok gyűjtéséhez, szállításához szükséges eszközök, gépek, berendezések, egyszerűbb technológiai folyamatok előírás szerinti kezelése,

– gépek, berendezések karbantartási és üzemzavar-elhárítási feladatai,

– mérési, értékelési

feladatok keretében.

A tételek ,,A'' része elméletigényesebb gyakorlati feladat végrehajtása, ,,B'' része manuális igényű gyakorlati feladat végrehajtása.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell.

A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Szóbeli vizsga

Megnevezés:

a) Szakmai alapismeretek.

b) Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A részletes követelményekben meghatározott, általános környezeti, technológiai ismeretek és a tevékenységre jellemző munkavédelmi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni. A szóbeli vizsga keretében – amennyiben a vizsgabizottság indokoltnak tartja – számon kérhető az írásbeli vizsga feladatmegoldása.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

Települési környezetvédelmi technikus

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5 3126 16 7 0 16

2. A szakképesítés megnevezése: települési környezetvédelmi technikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

Az önkormányzatok részére a környezetvédelem és különösen az épített környezetvédelem műszaki, technikai, gazdasági kérdéseiben jártas szakember biztosítása, aki önállóan vagy beosztott munkatársként dolgozik településüzemeltetéssel, fejlesztéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok megoldásán.

2. A munkaterület jellemzése:

– a környezetvédelemmel, természetvédelemmel, terület- és településfejlesztéssel, igazgatással és üzemeltetéssel kapcsolatos adatok, előírások, határozatok összegyűjtése, rendszerezése és szolgáltatása a polgármester és a képviselő-testület és szervei, valamint a jegyző felé,

– közreműködés a településüzemeltetési, környezetvédelmi feladatok szervezésében, a jogszabályi előírások, határozatok betartásában és ellenőrzésében, az önkormányzati és egyéb környezetvédelmi feladatokat ellátó szervezetek, személyek tevékenységének koordinálásában,

– részvétel a hatósági engedélyezési eljárások előkészítésében, kidolgozásában és érvényre juttatásában,

– adatok, információk szolgáltatása, hatásvizsgálatokhoz, tervezéshez,

– beruházási tervek, véleményeztetése a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokkal, a kivitelezés ellenőrzése,

– kapcsolattartás a lakossággal és önszerveződéseivel, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokkal.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

3126 környezetvédelmi technikus

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok:

– a településüzemeltetéshez kötődő hatósági, ágazati igazgatási előírások, rendelkezések, utasítások, határozatok betartatása, végrehajtása, ellenőrzési feladatok ellátása,

– közreműködés a településüzemeltetésben, építmények karbantartásának, rehabilitálásának szervezése, kommunális szolgáltatások, települési higiéné, zöldterület-fenntartás szervezése, helyi természeti értékek védelme,

– település környezetkímélő üzemeltetése érdekében javaslattétel, ellenőrzési, szankcionálási feladatok ellátása,

– közreműködés az épített környezet védelmét szolgáló előírások és szabályozások alkalmazásában és betartatásában,

– közreműködés a környezet- és természetvédelmi törvények, egyéb rendelkezések, előírások érvényesítésében, ellenőrzésében, adatok gyűjtésében és a döntés előkészítésében,

– a településközi, regionális együttműködés, a környezeti érdekek képviselete,

– adatok tárolása, elemzése, számítógépes feldolgozása adott programok segítségével,

– a lakosság tájékoztatása településüzemeltetési és környezetvédelmi kérdésekben.

2. Részletes követelmények

Feladatai megoldásához szükséges mélységben ismerje:

– a területfejlesztés, településüzemeltetés, környezetvédelem, természetvédelem jogszabályait,

– a területfejlesztési, településtervezési, területgazdálkodási, településszociológiai fogalmakat,

– a műszaki rajz alapjait,

– az épület fajtáit, szerkezeteit,

– az építési anyagokat, építési technológiákat, az épületfenntartás, -felújítás alapvető módszereit,

– az építészettörténet, a műemlékvédelem alapvető célkitűzéseit, az épített környezet védelmének módszereit,

– az ágazati igazgatás, az építésügyi igazgatás, az építésügyi hatósági eljárások, az építésrendészet szabályozásának célkitűzéseit, tartalmát, körét, módszereit,

– a területfejlesztés, településrendezés ágazati igazgatási előírásait,

– a településüzemeltetés feladatait, eszközeit, gyakorlati megoldásait,

– az alapvető kommunális ellátási és közigazgatási feladatok körét,

– a környezetvédelem és a természetvédelem alapfogalmait,

– az ipari technológiák környezetszennyező és -károsító hatását,

– a környezetvédelmi technológiákat: levegő-, víz-, talaj-, zaj-, sugárvédelem módszereit megelőző intézkedéseit,

– a hulladékgazdálkodási alapfogalmakat, a hulladék kezelésére, szállítására és lerakására, hasznosítására vonatkozó eljárásokat,

– a környezeti hatásvizsgálat és auditálás elméleti alapjait és módszereit,

– a szabványosítás és a minőségbiztosítás alapjait, jelentőségüket,

– a gazdasági, vezetési, szervezési alapismereteket,

– a vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat,

– a környezetvédelem jogi szabályozását, irányítási és intézményrendszerét, az egyes jogszabályokat és kapcsolatukat más jogterületekkel,

– a szakigazgatási és szakhatósági feladatokat, azok intézményi és jogi hátterét,

– a számítástechnikai alapfogalmait, a szakterületen használt leggyakrabban előforduló szoftvereket.

Ismereteit önállóan alkalmazza az önkormányzatok településüzemeltetési és területfejlesztési feladataihoz tartozó következő szakterületeken:

– közreműködés a településüzemeltetési, településfejlesztési feladatok ellátásában,

– az érvényben lévő építési, környezetvédelmi, szakigazgatási, vízügyi stb. jogszabályok alkalmazása a hatósági tevékenység előkészítésében és az ellenőrzési munkák során,

– közreműködés az építési-kivitelezési munkák hatósági ellenőrzésében, építésügyi, igazgatási jogszabályok, határozatok betartatásában, szankcionálási feladatok ellátásában,

– közreműködés területrendezési, építési dokumentációk, költségvetések, kérelmek felülvizsgálatában, azok véleményezése, döntés-előkészítése,

– a település környezetbarát és energiatakarékos üzemeltetése érdekében a település környezeti állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, vizsgálatok eredményeinek értékelése, szakértők felkérése, mérési adatok rögzítése, javaslattétel ellenőrzésre, bírságolásra,

– kapcsolattartás a helyi települést üzemeltető szervezetekkel, a környező települések hasonló feladatot ellátó szervezeteivel,

– a lakosság tájékoztatása a településüzemeltetés és a települési környezet- és természetvédelem aktuális kérdéseiről.

Legyen képes a környezetvédelmi méréseket megszervezni:

– tudjon az előírások szerint mintát venni (víz, levegő, talaj, hulladék) a szennyezett közegekből,

– tudja a mintát tartósítani, előkészíteni az analitikai vagy műszeres méréshez, az egyszerübb a méréseket elvégezni,

– tudja a hordozható mérőberendezéseket kezelni, a teszteket alkalmazni,

– legyen képes adatbázist létesíteni, kezelni, folyamatosan bővíteni,

– irányítás mellett tudjon általános, folyamatos környezeti állapotfelmérést készíteni, az eredményeket rendszerezni, értékelni, a határértékeket értelmezni,

– legyen képes rövid- és hosszú távú környezetvédelmi tervek kidolgozásában közreműködni, azokat végrehajtani, irányítani és ellenőrizni,

– legyen képes felhasználói szinten szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelői grafikus számítógépes programokat használni, az adatfeldolgozáshoz, adatszolgáltatáshoz, dokumentumok készítéséhez számítógépet alkalmazni,

– tudjon műszaki rajzot készíteni és olvasni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette, gyakorlata eredményes volt. A vizsgára való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány bemutatása.

2. A szakmai vizsga részei:

– írásbeli vizsga,

– gyakorlati vizsga,

– szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Írásbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult – a részletes követelményekben meghatározott – ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni

– a területfejlesztési,

– a településüzemeltetési,

– a környezetvédelmi technikai,

– a mérési, az ellenőrzési és az értékelési

feladatok keretében.

Időtartam: 240 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A talaj-, víz-, levegő-, hulladék mintavétel, szennyezőanyag-tartalom meghatározás, a mérés értékelése, a vizsgált minta minősítése.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

Szóbeli vizsga

Megnevezés:

a) Szakmai ismeretek.

b) Jogi, igazgatási és szabályozási ismeretek.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult – a részletes követelményekben meghatározott – ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

– a településfejlesztés,

– a településüzemeltetés,

– a környezetvédelem,

– a környezetvédelmi technikák,

– a mérés és értékelés,

– a jogi és szabályozási,

– a munka- és egészségvédelmi ismeretek

témakörökben.

A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

* * *

Természetvédelmi technikus

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5 3125 16 7 0 17

2. A szakképesítés megnevezése: természetvédelmi technikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A képzés célja

Nemzeti parkok, természetvédelmi igazgatóságok, mező- és erdőgazdasági üzemek, önkormányzatok és természetvédelmi szervezetek, természet- és tájvédelmi feladatainak középszintű ellátására alkalmas technikusok képzése.

2. A munkaterület jellemzése:

– természetvédelmi szakhatósági feladatok (engedélyezési eljárások, ellenőrzések, hatósági bejárások, környezeti hatásvizsgálatok) előkészítése, azok végrehajtásában való részvétel,

– helyi természeti érték- és tájvédelem, közterület felügyeleti feladatok ellátása,

– lakossági kapcsolatok fejlesztése (természetvédelmi turizmus, egyesületek, alapítványok, mozgalmak támogatásában való részvétel,

– erdő- és mezőgazdasági üzemi feladatok ellátásában való részvétel,

– települési zöldfelület gazdálkodási és fenntartási feladatok ellátása,

– a természetvédelemhez és tájvédelemhez kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátása.

3. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

3125 erdő- és természetvédelmi technikus

4. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

--------------------

FEOR szám FEOR megnevezés

--------------------

5355 közterület-felügyelő

1321 mezőgazdasági, erdészeti tevékenységet folytató részegység vezetője

5364 természetvédelmi őr

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

– természeti értékek oltalma, élőhelyek életközösségek, védett fajok védelme (országos, illetve helyi védelem),

– természetvédelmi területeken erdő, gyep és nádgazdálkodási tevékenység, természetvédelmi létesítmények fenntartása,

– hatósági kapcsolattartás a környezetvédelmi és vízügyi hatóságokkal, a bányászat és a mezőgazdaság központi és területi szervezeteivel, a helyi önkormányzati hivatalokkal,

– természetvédelmi információk fotogrammetriai kiértékelése, terepkitűzés, szintezés,

– természet- és környezetvédelmi jogszabályok, előírások végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése,

– a természetet (talaj, víz, levegő, élővilág) szennyező anyagok felismerése, az ellenük való védekezés, elhárítás (eszközök és módszerek) megoldása,

– számítástechnikai módszerek alkalmazása, adatgyűjtés, feldolgozás és adatszolgáltatás.

2. Részletes követelmények

Feladatai ellátásához szükséges mélységben ismerje:

– az ökológiai, környezetvédelmi és természetvédelmi alapfogalmakat,

– az autökológia vizsgálati módszereit, az ökológiai tűrőképességet, az adaptáció lehetőségeit, a minimum faktor elvét,

– a demökológia lényegét, a populációk eloszlását, állapotát, struktúráját, dinamikáját,

– a szünökológia jellemzőit, a társulások tér- és időszerkezetét, fő mutatóit és formáit,

– a produkciós biológia vizsgálati területeit, az anyagok és energia forgalmát az entrópiát,

– az erdőgazdálkodás fogalmát annak fő természet- és környezetvédelmi hatásait,

– a mezőgazdasági tevékenységek jellemzőit, természet- és környezetvédelmi összetevőit,

– a bányászati és vízgazdálkodási munkálatok környezeti hatásait,

– a gazdasági, vezetési, szervezési alapismereteket,

– a számítástechnika alapjait,

– a természetvédelem fogalmát, célkitűzéseit, jelentőségét, történetét és feladatait,

– természeti értékeink felosztását,

– Magyarország növény- és állatföldrajzi jellemzését, felosztását, a legfontosabb természetes életközösségeket,

– Magyarország és a világ legjelentősebb természeti értékeit,

– a természetvédelem hazai és nemzetközi szervezetét és kapcsolatrendszerét,

– a természetvédelmi kutatások feladatait és módszereit,

– a vadon élő fajok szerepét az ökológiai rendszerekben,

– a természeti értékeink megóvásának és védetté nyilvánításának szempontjait, és eljárás módját,

– a védettségi fokozatokat,

– a passzív és aktív természetvédelem, a természetvédelmi területek kezelésének szempontjait,

– a privatizáció és a természetvédelem összefüggéseit,

– a földtörténeti, földtani, vízrajzi, növénytani, állattani, tájképi, néprajzi kultúrtörténeti értékek védelmének összefüggéseit,

– a természetvédelem távlati feladatait,

– nem védett területek természeti értékeinek védelmének lehetőségeit,

– a természetvédelem nyilvántartási és információs rendszerét,

– a rövid, közép- és hosszú távú természetvédelmi tervezést,

– a természetvédelmi elképzelések pénzügyi finanszírozásának lehetőségeit,

– az erdőgazdálkodás és természetvédelem kapcsolatát,

– a mezőgazdasági technológiák hatását a természetvédelemre,

– a növényvédelmi munkák és a természetvédelem összefüggéseit,

– a természetvédelmi területek vadeltartó képessége összefüggéseinek ismeretét,

– természetes élőhelyek minősítését,

– a környezetvédelem fő célkitűzéseit, feladatait,

– a talaj és termőföld szennyeződésének, illetve károsodásának okait,

– kultúr ökoszisztémák hatását a talajra,

– talajszennyezés okait, megelőzésének lehetőségeit, a védekezés módjait, a talajtisztítási eljárásokat,

– a biokultúrákat,

– termőterületek termelésből való kivonásának problémáit,

– az édesvízkészlet és a vízhasznosítás összefüggéseit,

– a Kárpát-medence vízrajzának sajátosságait, a vizek minőségi jellemzőit,

– a víz biológiai oxigénigényét, a vízszennyeződés okait, szennyvizek kezelését és tisztítását,

– a szennyvíziszap-kezelést és -hasznosítást,

– a levegőszennyezés forrásait, a védekezés módjait,

– a zajvédelem és rezgésellenőrzés fogalmait, méréseit, a védekezés módjait,

– a városi környezet, a városi életmód hatásait,

– a hulladékok szállításának és lerakásának módjait,

– az energiatakarékosság szempontjait,

– a globális válságtüneteket és azok megoldási módjait,

– a környezetnek az emberi egészségre gyakorolt hatásait,

– a környezeti hatásvizsgálat és auditálás alapjait,

– a szabványosítás és a minőségbiztosítás elméleti alapjait és jelentőségét,

– a közegészségügy feladatait,

– az államigazgatás szervezeti felépítését, a közigazgatás, az önkormányzatok szervezetét, feladatait, hatáskörét,

– az általános jogi alapfogalmakat,

– az államigazgatási eljárás szabályait,

– a végrehajtást, a pénzösszeg behajtását, az ingóság kiadásának szabályait,

– az önkormányzati törvényt,

– a környezetvédelem és a természetvédelem jogszabályait,

– a települések kialakításának, beépítésének, a lakóterület környezeti kialakításának, zöldövezetek képzésének és a terület rendezésének szabályait,

– a műszaki szakigazgatási feladatokat,

– a vonatkozó szabványokat,

– az önkormányzat településüzemelési feladatait,

– az önkormányzat infrastruktúrájának felmérését és elemzését.

Ismereteit önállóan vagy vezetői irányítással tudja alkalmazni:

– a természeti értékeinket veszélyeztető jelenségek felismerésénél,

– a természetvédelmi területen való gazdálkodás kötöttségeinek értelmezésében,

– a természetvédelmi létesítmények fenntartása során,

– a természetes élőközösségek védelménél,

– a gazdálkodási és természetvédelmi tervek összehangolásánál,

– a védett területeken folytatott erdőgazdálkodásnál,

– a természetvédelmi területen folytatott gyep- és nádgazdálkodásnál,

– a természetvédelmi környezetben folytatott halászati és horgászati tevékenységek esetében,

– az élőközösségek matematikai és számítástechnikai módszerekkel történő vizsgálatánál,

– a növény- és állattársulások elemzésekor,

– az indikátor növény- és állatfajok alkalmazása esetében,

– a természetvédelmi rendelkezések megszegésének jogi, gazdasági szankcionálásában.

Önállóan ismerje fel:

– a jellegzetes kőzettípusokat, geológiai alakzatokat,

– a főbb talajtípusokat, a talajjelző növényeket,

– a védett állat- és növényfajokat.

Ismereteit önállóan alkalmazza:

– a defláció, a talajerózió felismerésében, okainak feltárásában, a megelőzési lehetőség és a védekezés módjainak kiválasztásában és alkalmazásában,

– a tápanyag szegényedés, talaj kilúgozódás, elsavanyodás, szikesedés felismerésében, a megelőzés és a védekezés módjainak kiválasztásában és alkalmazásában,

– a vizsgálati célra történő mintavétel, a minták előkészítése, konzerválása, tárolása, különböző szennyező komponensek mérése, lég- és vízszennyezés, szilárd hulladékok vizsgálata, minősítése, zaj- és radioaktivitás mérése során,

– a különböző módszerekkel történő információgyűjtés és az eredmények kiértékelése során,

– a hatástanulmányok előkészítése során,

– térképi ábrázolás, mérési alappontok, vetületi rendszerek esetében,

– alappont sűrítési eljárások, előmetszés, hátrametszés, sokszögmenet esetében,

– mérési eljárások, szögmérő műszerek, tachiméterek, szintezők esetében,

– részletpontok meghatározása, derékszögű koordinátamérés, poláris mérés, fotogrammetria esetében,

– államigazgatási szerv határozatának előkészítése, javítása, kiegészítése és jogorvoslati lehetőségek során,

– hatósági bizonyítvány és igazolvány kiadásakor.

Önállóan végezzen:

– térképről terepi kitűzést,

– terepi idom térképi ábrázolását,

– a szintezést,

– környezet- és természetvédelmi információk fotogrammetriai kiértékelését.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette. A vizsgára való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány bemutatása.

2. A szakmai vizsga részei:

– írásbeli vizsga,

– gyakorlati vizsga,

– szóbeli vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Írásbeli vizsga

Megnevezés: Szakmai ismeretek.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult – a részletes követelményekben meghatározott – ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni

– a természetvédelmi,

– a szakmai számítási,

– a mérési, az eredményfeldolgozási, az értékelési, a minősítési,

– a rajzi

feladatok keretében.

Időtartam: 240 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Gyakorlati vizsga

Megnevezés: Szakmai gyakorlat.

Témakörök:

A vizsgán a részletes követelményekben meghatározott ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni a

– a műszerismeret és alkalmazás,

– a gyakorlati természetvédelem,

– a növény és állat felismerés stb.

témakörökben meghatározott feladatok keretében.

A tételek ,,A'' része elméletigényesebb gyakorlati feladat végrehajtása, ,,B'' része egyszerűbb gyakorlati feladat végrehajtása.

Időtartam: 300 perc.

A tételeket a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgaelnök hagyja jóvá.

A feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményekről a vizsgázót a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell.

A gyakorlati vizsga lebonyolítására a vizsgáztató intézmény a munkavédelmi előírások betartása mellett programot készít, és azt a vizsgadokumentumok között tartja nyilván.

Szóbeli vizsga

Megnevezés:

a) Szakmai ismeretek.

b) Jogi, igazgatási és szabályozási ismeretek.

Témakörök:

A különböző tantárgyak keretében tanult – a részletes követelményekben meghatározott – ismeretekről és azok alkalmazási készségéről kell számot adni, különösen

– a természet- és környezetvédelmi,

– a technológiai,

– a jogi, igazgatási és szabályozási,

– a tevékenységre jellemző munkavédelmi ismeretek

témakörökbren.

A szóbeli vizsgán a vizsgatárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

A vizsgatételeket a KTM adja ki a vizsgát szervező intézménynek.

Megjegyzés: A szakmegjelölés helyére a kimenet szakirányát (jelenleg élelmiszeripari, geológiai, energetikai, vegyipari, gépészeti, fémipari, vízgazdálkodási, mezőgazdasági) kell jelölni. A végzettek környezetvédelmi szakemberek, képzésükben a szakirányú ismeretek kiegészítő jellegűek.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

4/1997. (I. 10.) KTM rendelet

a környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak