Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 42/1997. (XI.05.) önkormányzati rendelete

A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79.§, 80.§ (1) bekezdés, 80/A.§ alapján, tekintettel az 1.§ (6) bekezdés pontjára, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 105/A.§, 105/B.§, 105/C.§, 105/D.§, 108.§ (1)-(2) bekezdése, a 109.§, alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1/A.§ A rendelet hatálya kiterjed:

Várpalota Város Önkormányzatára, annak szerveire, továbbá az Önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);

Várpalota Város Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlanaira és ingó vagyontárgyaira, valamint a vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

Az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges vagyontárgyak vásárlására, amelyek nem tartoznak a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény hatálya alá.

Az önkormányzati vagyon

1.§ Az önkormányzat vagyona

ingatlan tulajdonokból,

ingó vagyontárgyakból,

vagyonértékű jogaiból,

készpénzből és

értékpapírokból áll.

2.§ (1) A nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatok és hatáskörök ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképesség szempontjából:

a) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon – a nemzeti vagyonról szóló törvényben a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonként meghatározott vagyon -, amely vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

b) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a nemzeti vagyonról szóló törvényben korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyonként meghatározott vagyon, amely vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A körülmények megváltozása, valamint új adatok, tények felmerülése esetén a Képviselő-testület a nemzeti vagyontárgyakat bármikor átminősítheti, kivéve a törvény szerinti forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat.

(4) Az önkormányzat üzleti vagyona minden olyan vagyon, amely nem minősül törzsvagyonnak. (3. számú melléklet)

(5) Várpalota Város Önkormányzata a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal nem rendelkezik.

Az értékpapírok

2/A.§ (1) Várpalota Város Önkormányzata tulajdonában lévő értékpapírok:

1. Befektetési célú értékpapírok

2. Forgatási célú értékpapírok

(2) A befektetési célú értékpapírok vásárlásáról a Képviselő-testület dönt, a Polgármester előterjesztése alapján.

(3) A forgatási célú értékpapírok beszerzéséről a Polgármester dönt, a tétlen pénzeszközök terhére.

A Polgármester döntése előtt köteles gazdasági hozam számításokat végeztetni, melyet írásban dokumentálni kell.

Olyan forgatási célú értékpapírt a Polgármester nem vásárolhat, amely a nemzeti vagyon jelentős csökkenésével vagy elvesztésével jár.

(4) Az értékpapírokat a Pénzügyi Iroda tartja nyilván. Az Iroda köteles gondoskodni az értékpapírok megfelelő őrzéséről és védelméről, valamint elvégzi az értékpapírokkal kapcsolatos pénzügyi, számviteli, nyilvántartási és elszámolási feladatokat.

Az önkormányzati vagyongazdálkodás elvei

naprakész nyilvántartás természetben és

értékben,

az önkormányzat és intézményei

működéséhez nem szükséges eszközök és

ingatlanok feltárása és folyamatos

értékesítése, illetve hasznosítása,

a nemzeti vagyon értékének

folyamatos növelése,

a meglévő vagyontárgyak állagának

megóvása, karbantartása,

a nemzeti vagyon gazdasági

társaságba csak osztalékszerzés vagy társaságirányítási céllal a Képviselő-testület döntése alapján vihető be.

4.§ A nemzeti vagyon elsődleges funkciója az önkormányzat illetékességi területén az önkormányzati feladatok ellátásának biztosítása.

A nemzeti vagyon hasznosítása, az ahhoz kapcsolódó rendelkezési jogok, feladat és hatáskörök

5.§ (1) A nemzeti vagyon a következők szerint hasznosítható:

önálló vállalkozás,

gazdasági társaságban való

használatba adás,

koncesszióba adás,

közérdekű kötelezettség-vállalás,

önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jog létesítése.

(2) A nemzeti üzleti vagyont legalább a mindenkori forgalmi érték alapján lehet hasznosítani, kivéve a forgalmi értéken két alkalommal eredménytelenül eladni megkísérelt vagyontárgyat.

(3) Várpalota Város Önkormányzatának tulajdonába került, a Magyar Állam tulajdonában volt és lakóház céljára ingyenes és örökös, határidő nélküli használatba adott, lakóépülettel beépített lakótelek ingatlanok - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi joggal rendelkező - felépítményi tulajdonosai - kérelmük alapján - a szolgalmi joggal terhelt ingatlant megvásárolhatják.

(4) A (3) bekezdés szerinti értékesítés esetén az eladási ár a hivatalos értékbecsléssel meghatározott forgalmi érték.

(5) Az ingó vagyon hasznosítását elsődlegesen önkormányzati intézmények egymás közötti átadásával kell megvalósítani. Amennyiben az intézmények közötti vagyonátadásra nincs lehetőség, a leselejtezését, illetve a feleslegességét rögzítő jegyzőkönyv egy példányát és az ingó vagyontárgyat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájának kell értékesítés céljából átadni. A Pénzügyi Iroda az értékesítést követő 8 napon belül az előre kitöltött vagy igazolt és okszerű költségei levonása után fennmaradó részt az intézmény részére könyveli.

(6) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy üzemeltetésre és kezelésre történő átadása más személy részére csak megállapodás alapján történhet.

(7) A megállapodásban rögzíteni kell:

a vagyontárgyak teljes körét tételesen,

a célt, amelyre a vagyontárgy átadásra

kerül,

a vagyontárgyak használatának rendjét,

a vagyontárgyak vagyonbiztosítását,

a vagyontárgyakban okozott kárért,

valamint a vagyontárgyak által okozott

kárért való felelősséget,

a vagyontárgyak javításának,

karbantartásának feltételeit.

(8) A Pénzügyi Iroda két évente köteles leltározni Várpalota Város Önkormányzatának összes vagyontárgyát. (A költségvetési évről december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat.)

(9) Várpalota Város Önkormányzata részletes leltározási előírásait tartalmazó szabályzat elkészítéséről a költségvetési szerv vezetője gondoskodik.

(10) A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – így különösen a tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása – a polgármester hatáskörébe tartozik.

5/A.§ Várpalota Város Önkormányzata a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9.§ (1) bekezdés j) pontja alapján kizárólagos jogot biztosít a Várpalotai Közüzemi Kft.-nek az alábbi tevékenységek végzésére:

helyi kezelésben lévő, aszfaltozott burkolatú közutak karbantartása, felújítása, ideértve az útburkolati hibák kijavítását, a kátyúzást és a padkajavítást is;

a települési parkfenntartás és –gondozás körében: a közterületi virágágyak ápolása, gondozása; közterületi fák és bokrok nyesése, vágása, sövényvágás; a közterületi fák kivágása, pótlása, fásítási feladatok; űrszelvényezés;

a köztisztasági közszolgáltatási feladatok körében: kézi és gépi úttisztítás; hóeltakarítás, síkosságmentesítés; közterületi hulladékgyűjtő edényzetek és közterületi csikktartók kihelyezése, rendszeres ürítése;

köztemető fenntartása és üzemeltetése.

5/B.§ (1) Önkormányzati tulajdonú ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára – államigazgatási szerv határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot – így különösen: földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és használat jogát, telki szolgalmi jogot, villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogot, vezetékjogot, vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmakat és használati jogokat – lehet alapítani.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanra az (1) bekezdésben felsorolt szolgalmi vagy más használati jog – külön jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezésén túl – írásbeli megállapodással (szerződéssel) kizárólag közérdekből, településfejlesztési érdekből vagy más fontos önkormányzati érdekből alapítható.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szolgalom vagy más használati jog alapításáért kártalanítás jár, melynek teljes összege az önkormányzatot – mint ingatlantulajdonost – illeti meg. A szolgalom vagy más használati jog alapításáért járó kártalanítást előre, egy összegben kell megfizetni az önkormányzat javára.

(4) A telki szolgalom vagy más hasonló jellegű használati jog alapítása esetén az önkormányzatot – mint ingatlantulajdonost – olyan mértékű kártalanítás illeti meg, amely megfelel az abból adódó akadályoztatás (korlátozás) mértékének.

(5) Az önkormányzatot megillető kártalanítás pontos összegét – minden szolgalom- vagy használati jog alapítás esetén külön-külön – ingatlanforgalmi szakértő hiteles értékbecslése és szakvéleménye (írásbeli nyilatkozata) alapján, egyedileg kell megállapítani.

(6) Ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kizárólag a kártalanítás összegszerűségére vonatkozó vita esetén az önkormányzat – az ellenérdekű fél ingatlanforgalmi értékbecslésének (szakvéleményének) ismeretében – a másik fél költségére új szakvélemény beszerzéséről gondoskodik. Az önkormányzat az ismételt szakvélemény megállapításai alapján határozza meg az őt megillető kártalanítás végleges összegét, melyet a szolgalom vagy más használati jog jogosultja köteles haladéktalanul megfizetni.

(7) Ha a telki szolgalmat vagy más használati jogot közterületnek minősülő önkormányzati ingatlanra alapítják, akkor ennek gyakorlása során figyelemmel kell lenni az ingatlan használatát vagy annak tulajdonjogát egyébként már korlátozó (azt akadályozó) közterület-használati előírásokra és engedélyekre is.

6.§ (1) A nemzeti üzleti vagyon

a) megterhelése vagy korlátozása, illetőleg azzal közérdekű kötelezettség-vállalása 15 millió forint értékhatárig, valamint a bérbeadás értékhatártól függetlenül a Polgármester,

b) elidegenítése 15 millió forint értékhatárig a Gazdasági Bizottság (minősített többséggel gyakorolt),

c) minden egyéb - az 5.§ (1) bekezdés szerinti - hasznosítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pont szerinti hatáskörök gyakorlói a vagyonhasznosításról negyedévenként beszámolnak a Képviselő-testületnek.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntések előkészítése a Pénzügyi Iroda, valamint a Hatósági Iroda feladata, a jogügyletek létrejöttének alapjául szolgáló szerződések megkötése a Polgármester feladata.

(4) Az Önkormányzat oktatási, művelődési, kulturális, egészségügyi-szociális, sport és a városi közigazgatás intézményei annak a vagyonnak a használati jogát gyakorolják, amelyet az alapító okiratuk tartalmaz.

(5) Ingatlanok mezőgazdasági célú időleges hasznosítása értékhatártól függetlenül a Polgármester hatáskörébe tartozik.

(6) Az önkormányzat Képviselő-testülete kizárólagos hatáskörébe tartozik a nemzeti vagyontárgy feletti ingyenes rendelkezés joga, kivéve az önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó reprezentációk során átadott szokásos mértékű ajándékozást. Ingyenesen az alábbi esetekben ruházható át vagyontárgy:

alapítványba vitel,

feladatellátás átvállalása,

munkahelyteremtő beruházás megvalósításához, amely esetében forgalmi érték alatti értékesítés is lehetséges, melyre nem vonatkozik az 5.§ (2) bekezdése, valamint a 11.§ Vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó szabályai,

szociális lakásépítési program keretében megvalósuló építkezésekhez rászoruló családok részére önkormányzati tulajdonú ingatlan biztosítása esetén

(7) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatárú, kis összegű behajthatatlan követelések törlése Önkormányzati Intézmény esetén az Intézmény vezetőjének hatásköre. A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti, az Önkormányzat Intézményeit megillető követelések törléséről a Gazdasági Bizottság dönt.

(7a) A behajthatatlan követelések törlése Önkormányzat esetén bruttó 500.000,-Ft értékhatárig a polgármester, bruttó 500.000,-Ft és 3.000.000,-Ft értékhatár között a Gazdasági Bizottság, bruttó 3.000.000,-Ft értékhatár felett a Képviselő-testület hatásköre.

(8)

Az intézmények használatába adott nemzeti vagyonra vonatkozó szabályok

7.§ (1) Az önkormányzati intézményeket a 6.§ (4) bekezdésében foglaltak alapján a 6.§ (1) bekezdése szerinti korlátozással a használatukba adott vagyontárgyakra megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek, a külön jogszabályokban és e rendeletben megfogalmazott eljárási, anyagi rendelkezések betartása mellett.

(2) Az (1) szerinti felhatalmazás értelmében az önkormányzati intézmények alkalomszerűen vagy határozott időre szóló bérleti (használati) szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolja.

(3) Az intézmény a bérbeadásból (használatba adásból) származó bevételt feladatainak ellátására, az intézmény működési színvonalának javítására fordítja.

(4) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(5) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a Képviselő-testületi döntés előtt ki kell kérni az illetékes bizottság javaslatát. A javaslatot a Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Bizottság is véleményezi.

(6) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, ingatlanok általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve ha a Képviselő-testület másképp rendelkezik.

8.§ (1)

(2) A forgalomképtelen vagyoni körbe sorolt vagyontárgyakat csak közterület-használati engedéllyel lehet hasznosítani, amelyről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(3) A lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképtelen vagyonának átminősítési, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyonának hasznosítási folyamata

9.§ (1) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak átminősítésének előkészítéséről az alábbi szempontok alapján:

jogszabályi előírások betartása,

önkormányzati érdek érvényesítése,

a funkció megváltoztatásának

szükségessége,

a kérelemben foglaltak célszerűsége.

(2) A vagyontárgy akkor minősíthető át, ha eredeti funkciója megszűnt vagy jelenlegi besorolása nem indokolt.

A társasági jog hatálya alá tartozó vállalkozásokban való részvétel, illetve képviselet

10.§ (1) A nemzeti vagyonnal vagy vagyonrésszel működő gazdasági társaságok vezetésében, irányításában és felügyeletében az önkormányzat képviseletét biztosítani kell.

(2) A képviseleti jogosultat az önkormányzat Képviselő-testülete választja határozott időre, amely többször is meghosszabbítható.

(3) A képviseleti jogosult megbízólevelét a Polgármester állítja ki.

(4) Az önkormányzat érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság közgyűlésén, illetve taggyűlésén való részvételi és/vagy szavazati joggal rendelkező - képviseletet ellátó - személy meghatalmazása a Polgármester feladata.

(5) Az önkormányzatot tulajdonosi jogcímen képviselő személy a részesedés bekerülési értékét érintő döntésekről köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet, valamint a Hivatalt vagy annak a részesedések nyilvántartásával megbízott dolgozóját.

(6) A képviseletet ellátó személy a közgyűlésen, illetve taggyűlésen történtekről tájékoztatja a Polgármestert.

A tájékoztatót a Polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti.

A vagyontárgyak értékesítésének szabályai

11.§ (1) A vagyontárgyakat - kivéve a (2) és (3) bekezdésben foglalt ingatlant, egyéb vagyontárgyat - pályáztatás, versenytárgyalás, árverés (licit) útján (továbbiakban: pályázat) kell értékesíteni, az alábbiak szerint:

(2) Amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke a 3 millió forintot nem haladja meg, az értékesítésre a polgármester jogosult.

(3) 3-15 millió forint forgalmi értékig az önkormányzati tulajdon értékesítésére a Gazdasági Bizottság (minősített többséggel) jogosult.

(4) 15 millió forint forgalmi értéket meghaladó vagyontárgyat a Képviselő-testület értékesíthet. Ebben az esetben a pályázat kiírója a Képviselő-testület.

A Képviselő-testület a pályázati ajánlatok felbontásával, jogi szempontból történő vizsgálatával, értékelésével a Jogi és Ügyrendi Bizottságot bízza meg.

A Gazdasági Bizottságot pénzügyi, gazdaságossági szempontok szerinti vizsgálatra hatalmazza fel.

A Képviselő-testület a két bizottság véleményét figyelembe véve választja ki a pályázat nyertesét.

(5) Indokolt esetben, önkormányzati érdekből, a pályázat kiírására jogosult zártkörű pályázat kiírásáról rendelkezhet.

(6) Az önkormányzati tulajdont a legjobb ajánlattevő részére kell értékesíteni.

(7) A pályázatás eljárási szabályait a Versenyeztetési szabályzat tartalmazza. (4. számú melléklet)

(8) Várpalota Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 6. melléklete alapján Várpalota Inota Városrész Önkormányzó Testülete egyetértése szükséges Inota városrész területe vonatkozásában önkormányzati ingatlanok értékesítéséhez, tulajdonváltozást eredményező vállalkozásba adásához.

(9) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.

Önkormányzati vagyontárgyak vásárlása

11/A.§ Ezen rendelet 1/A.§-a alapján vásárolható vagyontárgyak esetében

5 millió forint értékhatárig a Polgármester,

15 millió forint értékhatárig Várpalota Város Önkormányzatának Gazdasági Bizottsága,

15 millió forint értékhatár felett Várpalota Város Önkormányzatának Képviselő-testülete jogosult vagyontárgyat cserélni, vásárolni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján Várpalota Város Önkormányzatának elővásárlási jogával kapcsolatosan a Polgármester 10 millió forint értékhatárig jogosult nyilatkozni.

11/B.§ (1) A vagyontárgyak értékesítésére irányuló pályázat kiírása előtt, illetve a 11.§ (2)-(3) bekezdésében foglalt esetekben a vételi ajánlat beérkezése után értékbecslést kell készíttetni, a forgalmi érték megállapítására.

(2) A pályázati kiírásban rögzíteni kell, hogy a megállapított forgalmi értéknél alacsonyabb áron az önkormányzat tulajdona nem értékesíthető.

(3) Az értékbecslés költségét a vételárban érvényesíteni kell.

Értelmező rendelkezések

12.§ (1) E rendelet alkalmazásában:

a) Vagyon: az ingatlan, az ingó, a

vagyonértékű jog.

b) Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi

kapcsolatban álló minden dolog.

c) Ingó: a földdel alkotórészi

kapcsolatban nem álló mindennemű

dolog.

d) Vagyonértékű jog: minden anyagi

előnyt biztosító, mint például:

- használati jog,

- haszonélvezeti jog,

- kezelői jog, szolgalmi jog,

koncessziós jog.

e) Az önkormányzat illetékességi területe:

Az önkormányzati közigazgatási határa

által behatárolt bel- és külterületet

magába foglaló térség, amelyre az

önkormányzati hatáskör kiterjed.

f) Forgalomképes üzleti vagyon:

minden vagyontárgy, amely nem

tartozik a forgalomképtelen, illetőleg

korlátozottan forgalomképes vagyoni

körbe.

g) Egyéb értékpapírok:

részvények, üzletrészek, kötvények,

váltók vagy betétek, számlapénzek,

alapítványok, stb.

h) Önkormányzati intézmény:

Az intézmény költségvetéséből

fenntartott, az önkormányzat által

biztosított közszolgáltatásokat

nyújtó szerv.

i) Önkormányzati közüzem:

minden olyan önállóan gazdálkodó

szervezet, amelyet a Képviselő-testület

közüzemi, közszolgáltatási feladatok

ellátására hozott létre.

j) Vagyontárgy értéke:

Ingó vagyonnál: könyv vagy

nyilvántartás szerinti érték

Ingatlan vagyonnál: forgalmi érték.

k) Behajthatatlan követelés:

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontjában és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet. 1.§ (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott követelés.

l) Pályáztatás:

Az előzetesen megjelentetett pályázati felhívás feltételeinek megfelelő ajánlat kérése zárt borítékban.

m) Versenytárgyalás:

Meghívásos jellegű, azonos tartalmú ajánlatok bekérését követően az önkormányzat az ajánlattevőkkel egyidőben lefolytatott tárgyalás eredményeként dönt.

n) Árverés (licit):

Árverési kiírás alapján történő nyilvános eljárás a legmagasabb ajánlatra vonatkozóan.

Záró rendelkezések

13.§ (1) E rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Várpalota Város Önkormányzatának vagyonáról szóló 51/1992. (XII.29.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 26/1996. (VI.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdésének b) pontja és az 5/1997. (III.3.) önkormányzati rendelet, az önkormányzati tulajdonú ingatlanok árverés útján történő hasznosításáról szóló 6/1992. (II.20.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 26/1995. (VI.29.) és 47/1995. (XI.4.) önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3)