Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 42/1997. (XI.05.) önkormányzati rendelete

1/A. §³ A rendelet hatálya kiterjed:

1. § Az önkormányzat vagyona ingatlan tulajdonokból, ingó vagyontárgyakból, vagyonértékű jogaiból, készpénzből és értékpapírokból áll.

2. § (1)⁵ A nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatok és hatáskörök ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképesség szempontjából:

(3) A körülmények megváltozása, valamint új adatok, tények felmerülése esetén a Képviselő-testület a nemzeti vagyontárgyakat bármikor átminősítheti, kivéve a törvény szerinti forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat.

(4)⁸ Az önkormányzat üzleti vagyona minden olyan vagyon, amely nem minősül törzsvagyonnak. (3. melléklet)

(5)⁹ Várpalota Város Önkormányzata a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal nem rendelkezik.

2/A. §¹⁰ (1) Várpalota Város Önkormányzata tulajdonában lévő értékpapírok: Befektetési célú értékpapírok és forgatási célú értékpapírok

(2) A befektetési célú értékpapírok vásárlásáról a Képviselő-testület dönt, a Polgármester előterjesztése alapján.

(3)¹¹ A forgatási célú értékpapírok beszerzéséről a Polgármester dönt, a tétlen pénzeszközök terhére. A Polgármester döntése előtt köteles gazdasági hozam számításokat végeztetni, melyet írásban dokumentálni kell. Olyan forgatási célú értékpapírt a Polgármester nem vásárolhat, amely a nemzeti vagyon jelentős csökkenésével vagy elvesztésével jár.

(4)¹² Az értékpapírokat a Pénzügyi Iroda tartja nyilván. Az Iroda köteles gondoskodni az értékpapírok megfelelő őrzéséről és védelméről, valamint elvégzi az értékpapírokkal kapcsolatos pénzügyi, számviteli, nyilvántartási és elszámolási feladatokat.

3. § naprakész nyilvántartás természetben és értékben,

4. §¹³ A nemzeti vagyon elsődleges funkciója az önkormányzat illetékességi területén az önkormányzati feladatok ellátásának biztosítása.

5. § (1)¹⁵ A nemzeti vagyon a következők szerint hasznosítható:

(2)¹⁷ A nemzeti üzleti vagyont legalább a mindenkori forgalmi érték alapján lehet hasznosítani, kivéve a forgalmi értéken két alkalommal eredménytelenül eladni megkísérelt vagyontárgyat.

(3)¹⁸ Várpalota Város Önkormányzatának tulajdonába került, a Magyar Állam tulajdonában volt és lakóház céljára ingyenes és örökös, határidő nélküli használatba adott, lakóépülettel beépített lakótelek ingatlanok - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi joggal rendelkező - felépítményi tulajdonosai - kérelmük alapján - a szolgalmi joggal terhelt ingatlant megvásárolhatják.

(4)¹⁹ A (3) bekezdés szerinti értékesítés esetén az eladási ár a hivatalos értékbecsléssel meghatározott forgalmi érték.

(5)²⁰ Az ingó vagyon hasznosítását elsődlegesen önkormányzati intézmények egymás közötti átadásával kell megvalósítani. Amennyiben az intézmények közötti vagyonátadásra nincs lehetőség, a leselejtezését, illetve a feleslegességét rögzítő jegyzőkönyv egy példányát és az ingó vagyontárgyat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájának kell értékesítés céljából átadni. A Pénzügyi Iroda az értékesítést követő 8 napon belül az előre kitöltött vagy igazolt és okszerű költségei levonása után fennmaradó részt az intézmény részére könyveli.

(6)²¹ Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy üzemeltetésre és kezelésre történő átadása más személy részére csak megállapodás alapján történhet.

(7) A megállapodásban rögzíteni kell:

5/A. §²⁵ Várpalota Város Önkormányzata a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés j) pontja alapján kizárólagos jogot biztosít a Várpalotai Közüzemi Kft.-nek az alábbi tevékenységek végzésére:

5/B. §²⁶ (1) Önkormányzati tulajdonú ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára – államigazgatási szerv határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot – így különösen: földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és használat jogát, telki szolgalmi jogot, villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogot, vezetékjogot, vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmakat és használati jogokat – lehet alapítani.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanra az (1) bekezdésben felsorolt szolgalmi vagy más használati jog – külön jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezésén túl – írásbeli megállapodással (szerződéssel) kizárólag közérdekből, településfejlesztési érdekből vagy más fontos önkormányzati érdekből alapítható.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szolgalom vagy más használati jog alapításáért kártalanítás jár, melynek teljes összege az önkormányzatot – mint ingatlantulajdonost – illeti meg. A szolgalom vagy más használati jog alapításáért járó kártalanítást előre, egy összegben kell megfizetni az önkormányzat javára.

(4) A telki szolgalom vagy más hasonló jellegű használati jog alapítása esetén az önkormányzatot – mint ingatlantulajdonost – olyan mértékű kártalanítás illeti meg, amely megfelel az abból adódó akadályoztatás (korlátozás) mértékének.

(5) Az önkormányzatot megillető kártalanítás pontos összegét – minden szolgalom- vagy használati jog alapítás esetén külön-külön – ingatlanforgalmi szakértő hiteles értékbecslése és szakvéleménye (írásbeli nyilatkozata) alapján, egyedileg kell megállapítani.

(6) Ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kizárólag a kártalanítás összegszerűségére vonatkozó vita esetén az önkormányzat – az ellenérdekű fél ingatlanforgalmi értékbecslésének (szakvéleményének) ismeretében – a másik fél költségére új szakvélemény beszerzéséről gondoskodik. Az önkormányzat az ismételt szakvélemény megállapításai alapján határozza meg az őt megillető kártalanítás végleges összegét, melyet a szolgalom vagy más használati jog jogosultja köteles haladéktalanul megfizetni.

(7) Ha a telki szolgalmat vagy más használati jogot közterületnek minősülő önkormányzati ingatlanra alapítják, akkor ennek gyakorlása során figyelemmel kell lenni az ingatlan használatát vagy annak tulajdonjogát egyébként már korlátozó (azt akadályozó) közterület-használati előírásokra és engedélyekre is.

6. § (1)²⁷ A nemzeti üzleti vagyon

(2) Az (1) bekezdés a)–b) pont szerinti hatáskörök gyakorlói a vagyonhasznosításról negyedévenként beszámolnak a Képviselő-testületnek.

(3)²⁹ Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntések előkészítése a Pénzügyi Iroda, valamint a Hatósági Iroda feladata, a jogügyletek létrejöttének alapjául szolgáló szerződések megkötése a Polgármester feladata.

(4)³⁰ Az Önkormányzat oktatási, művelődési, kulturális, egészségügyi-szociális, sport és a városi közigazgatás intézményei annak a vagyonnak a használati jogát gyakorolják, amelyet az alapító okiratuk tartalmaz.

(5) Ingatlanok mezőgazdasági célú időleges hasznosítása értékhatártól függetlenül a Polgármester hatáskörébe tartozik.

(6) Az önkormányzat Képviselő-testülete kizárólagos hatáskörébe tartozik a nemzeti vagyontárgy feletti ingyenes rendelkezés joga, kivéve az önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó reprezentációk során átadott szokásos mértékű ajándékozást. Ingyenesen az alábbi esetekben ruházható át vagyontárgy:

7. § (1) Az önkormányzati intézményeket a 6. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a 6. § (1) bekezdése szerinti korlátozással a használatukba adott vagyontárgyakra megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek, a külön jogszabályokban és e rendeletben megfogalmazott eljárási, anyagi rendelkezések betartása mellett.

(2) Az (1) szerinti felhatalmazás értelmében az önkormányzati intézmények alkalomszerűen vagy határozott időre szóló bérleti (használati) szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolja.

(3) Az intézmény a bérbeadásból (használatba adásból) származó bevételt feladatainak ellátására, az intézmény működési színvonalának javítására fordítja.

(4) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(5)³⁷ Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a Képviselő-testületi döntés előtt ki kell kérni az illetékes bizottság javaslatát. A javaslatot a Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Bizottság is véleményezi.

(6) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, ingatlanok általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve ha a Képviselő-testület másképp rendelkezik.

8. § (1)³⁸

(2) A forgalomképtelen vagyoni körbe sorolt vagyontárgyakat csak közterület-használati engedéllyel lehet hasznosítani, amelyről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(3) A lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

9. § (1) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak átminősítésének előkészítéséről az alábbi szempontok alapján:

10. § (1)³⁹ A nemzeti vagyonnal vagy vagyonrésszel működő gazdasági társaságok vezetésében, irányításában és felügyeletében az önkormányzat képviseletét biztosítani kell.

(2) A képviseleti jogosultat az önkormányzat Képviselő-testülete választja határozott időre, amely többször is meghosszabbítható.

(3) A képviseleti jogosult megbízólevelét a Polgármester állítja ki.

(4) Az önkormányzat érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság közgyűlésén, illetve taggyűlésén való részvételi és/vagy szavazati joggal rendelkező - képviseletet ellátó - személy meghatalmazása a Polgármester feladata.

(5)⁴⁰ Az önkormányzatot tulajdonosi jogcímen képviselő személy a részesedés bekerülési értékét érintő döntésekről köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet, valamint a Hivatalt vagy annak a részesedések nyilvántartásával megbízott dolgozóját.

(6) A képviseletet ellátó személy a közgyűlésen, illetve taggyűlésen történtekről tájékoztatja a Polgármestert. A tájékoztatót a Polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti.

11. §⁴¹ (1) A vagyontárgyakat - kivéve a (2) és (3) bekezdésben foglalt ingatlant, egyéb vagyontárgyat - pályáztatás, versenytárgyalás, árverés (licit) útján (továbbiakban: pályázat) kell értékesíteni, az alábbiak szerint:

(2) Amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke a 3 millió forintot nem haladja meg, az értékesítésre a polgármester jogosult.

(3)⁴² 3-15 millió forint forgalmi értékig az önkormányzati tulajdon értékesítésére a Gazdasági Bizottság (minősített többséggel) jogosult.

(4)⁴³ 15 millió forint forgalmi értéket meghaladó vagyontárgyat a Képviselő-testület értékesíthet. Ebben az esetben a pályázat kiírója a Képviselő-testület. A Képviselő-testület a pályázati ajánlatok felbontásával, jogi szempontból történő vizsgálatával, értékelésével a Jogi és Ügyrendi Bizottságot bízza meg. A Gazdasági Bizottságot pénzügyi, gazdaságossági szempontok szerinti vizsgálatra hatalmazza fel. A Képviselő-testület a két bizottság véleményét figyelembe véve választja ki a pályázat nyertesét.

(5) Indokolt esetben, önkormányzati érdekből, a pályázat kiírására jogosult zártkörű pályázat kiírásáról rendelkezhet.

(6) Az önkormányzati tulajdont a legjobb ajánlattevő részére kell értékesíteni.

(7) A pályáztatás eljárási szabályait a Versenyeztetési szabályzat tartalmazza. (4. melléklet)

(8)⁴⁴ Várpalota Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 6. melléklete alapján Várpalota Inota Városrész Önkormányzó Testülete egyetértése szükséges Inota városrész területe vonatkozásában önkormányzati ingatlanok értékesítéséhez, tulajdonváltozást eredményező vállalkozásba adásához.

(9)⁴⁵ Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.

11/A. § Ezen rendelet 1/A. §-a alapján vásárolható vagyontárgyak esetében

11/B. §⁴⁹ (1) A vagyontárgyak értékesítésére irányuló pályázat kiírása előtt, illetve a 11. § (2)–(3) bekezdésében foglalt esetekben a vételi ajánlat beérkezése után értékbecslést kell készíttetni, a forgalmi érték megállapítására.

(2) A pályázati kiírásban rögzíteni kell, hogy a megállapított forgalmi értéknél alacsonyabb áron az önkormányzat tulajdona nem értékesíthető.

(3) Az értékbecslés költségét a vételárban érvényesíteni kell.

12. § (1) E rendelet alkalmazásában:

13. § (1) E rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Várpalota Város Önkormányzatának vagyonáról szóló 51/1992. (XII.29.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 26/1996. (VI.28.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdésének b) pontja és az 5/1997. (III.3.) önkormányzati rendelet, az önkormányzati tulajdonú ingatlanok árverés útján történő hasznosításáról szóló 6/1992. (II.20.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 26/1995. (VI.29.) és 47/1995. (XI.4.) önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3)⁵³