Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet

az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről

1997.03.20.

A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 124/D. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a felsőoktatási intézményekben, illetve a szakközépiskolákban az Ftv. 7/A. §-ának (1)–(2) bekezdése, továbbá az Ftv. 124/E. §-ának b) pontja alapján szerveződő akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésekre.

2. § Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés keretébe tartozó szakképzés, a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja, valamint az Ftv. 7/A. §-ának (1) bekezdése alapján az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) 5.5 szintjét jelenti.

Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési program jóváhagyása és nyilvántartásba vétele

3. § Képzési programot (képesítési követelményeket) engedélyezésre felsőoktatási intézmény nyújthat be.

4. § (1) A képzési program részét képező szakmai és vizsgakövetelményeket a szakképesítésért felelős miniszterhez kell benyújtani elfogadásra. A kérelemnek tartalmaznia kell az 5. § (2) bekezdésének a)–d) és f) pontjában foglaltakat. Ha az ágazati hovatartozás egyértelműen nem határozható meg, az Szt. 5. §-ának (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A kérelemhez csatolni kell

a) a területileg illetékes (megyei, fővárosi) munkaügyi központok, a szakma szerint illetékes kamarák, illetékességgel rendelkező más országos szakmai testületek, minisztériumok nyilatkozatát arról, hogy az új szakképesítésre munkaerőpiaci igény van, a képzési koncepcióval, illetve struktúrával egyetértenek, illetve a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum egyetértését abban az esetben, ha az új szakképesítés közigazgatási feladatkörök ellátására képesít,

b) kimutatást arról, hogy milyen a tervezett szakképesítés viszonya a meglévő OKJ-szakmákhoz: milyen megfelelések, átfedések, eltérések vannak, megjelölve azt, ha már elfogadott OKJ-szakma átminősítését kérik,

c) igazolást a 19. § (1) bekezdése szerinti eljárási díj befizetéséről.

(3) A szakképesítésért felelős miniszter a kérelmezőtől további adatokat kérhet a kidolgozandó képzési program szakmai tartalmára vonatkozóan.

(4) A szakképesítésért felelős miniszter az OKJ-ba vétel, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények kiadhatósága szempontjából foglal állást. Szakhatósági állásfoglalásáról tájékoztatja a kérelmezőt, egyidejűleg a szakmai és vizsgakövetelményeket visszaküldi a kérelmezőnek.

(5) Elutasítás esetén a kérelem nem nyújtható be a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz (a továbbiakban: MAB). Új engedélyezési eljárás a kézhezvételtől számított legkevesebb 1 év múlva kezdeményezhető.

5. § (1) A kérelmező a szakképesítésért felelős miniszter 4. § szerinti állásfoglalása alapján elkészíti a képzési programot, és véleményezésre megküldi a MAB-nak.

(2) A képzési programnak tartalmaznia kell

a) a szakképesítés megnevezését,

b) a képzési cél meghatározását,

c) a szakképesítéssel betölthető legjellemzőbb munkaterület(ek) részletes leírását, a betölthető foglalkozások FEOR kódszámát,

d) a szakképesítés szakmai követelményeit,

e) az oktatandó főbb tanulmányi területeket (a továbbiakban: modulokat) és azok arányait az alábbi tagolásban: alapismereti-képességfejlesztő modulok, kötelező szakmai modulok, kiegészítő választható (szintrehozó, specializációs) modulok. Minden egyes modulnál meg kell határozni a képzési-oktatási célt, a követelményeket, a tananyagtartalmat, az egyes modulok belső arányait (elméleti és gyakorlati órák), a szükséges szakirodalmat, a képzés megvalósításához elengedhetetlenül szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az értékelés, számonkérés módját és az egyes modulok kredit-értékét,

f) a képzés egészére vonatkozó vizsgáztatási követelményeket, illetve vizsgáztatási-értékelési rendet: a képzés egyes szakaszainak lezárását, egymásra épülését. A záróvizsga (szakmai vizsga) típusát, tartalmát, eredményének kiszámítási módját.

g) a felsőoktatásba beszámítható modulokat, a képzés során elérhető, illetve elérendő kredit-pontok mennyiségét, ezen belül különösen a szakirányú egyetemi-főiskolai képzésbe beszámítható kredit-értékeket, illetve az egyéb módon való beszámítást,

h) a képzés összóraszámát és a képzési időt félévekben meghatározva, amely nem lehet kevesebb két évnél.

(3) A kérelemhez csatolandó a képzési program engedélyezését kérő intézmény nyilatkozata a beszámításról az Ftv. 7/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint. Mellékelhető több más felsőoktatási intézmény azon nyilatkozata is, hogy az adott akkreditált felsőfokú szakképzettség megszerzése után a továbbtanuló hallgató a nyilatkozó intézmény mely szakára, mely modulokat, milyen mértékben (kredit-értékkel) tud beszámítani az egyetemi vagy főiskolai alapképzésbe.

(4) A MAB az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés sajátosságainak megfelelően alakítja ki véleményét, különös tekintettel a felsőoktatási alapképzésbe való beszámíthatóságra. Véleményéről tájékoztatja a kérelmezőt, valamint a művelődési és közoktatási minisztert.

(5) A MAB az általa elfogadásra javasolt képzési programot megküldi a szakképesítésért felelős miniszternek, aki kezdeményezi a képzés OKJ-ba történő felvételét, valamint ezt követően miniszteri rendeletben közzéteszi a szakmai és vizsgakövetelményeket, gondoskodik a képzési program kiadásáról, és megállapítja a forgalmazás szabályait. A MAB támogató véleményének hiányában a képzés akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésként nem vehető fel az OKJ-ba.

(6) Az OKJ-ba történő felvétel az Szt. 3. §-ának (1) és (2) bekezdése, 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja, továbbá a 9. §-ának (3) bekezdése szerint történik.

(7) A munkaügyi miniszter az OKJ-ba vételről, a szakképesítésért felelős miniszter a szakmai és vizsgakövetelmények közzétételéről tájékoztatja a művelődési és közoktatási minisztert.

Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés indításának engedélyezése

6. § A felsőoktatási intézménynek az – OKJ-ba felvett – akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési program indítására vonatkozó kérelmét – a MAB előírásainak is megfelelően – a MAB Titkárságára kell benyújtani véleményezésre. A MAB a kérelmet abból a szempontból vizsgálja meg, hogy a programot indítani kívánó intézmény személyi és tárgyi feltételei megfelelő biztosítékot jelentenek-e a képzési program elindítására, különös tekintettel a felsőoktatási beszámításra szakirányú továbbtanulás esetén.

7. § Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési program indítására vonatkozó kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az indítani tervezett képzésért felelős intézmény nevét, székhelyét, vezetőjének, képzési felelősének nevét,

b) az indítani kívánt szakképzés megnevezését, a szakképesítés OKJ azonosító számát, kiadásának évét, a szakképesítéssel betölthető foglalkozások FEOR-számát, a FEOR-szám kiadásának évét,

c) az intézmény képzésért felelős szervezeti egységét, a szakmailag felelős vezetőt, mely más egységekkel, egyéb intézményekkel, szervezetekkel, milyen feladatmegosztásban működik együtt a képzési program megvalósítása érdekében, továbbá a képzésben megállapodás alapján résztvevő más intézményekkel kötött szerződéseket,

d) félévekre, ezen belül hetekre bontott óratervet, feltüntetve, hogy az egyes tanórákat, gyakorlatokat a tervek szerint hol, mely intézményben vagy külső helyszínen tervezik,

e) az elméleti órákat tartók, iskolai és külső gyakorlatvezetők (tanárok, szakoktatók, külső szakemberek) szakmai képesítésére, tudományos fokozatára, nyelvismeretére, jelenlegi lakhelyére és munkahelyére vonatkozó adatokat, továbbá az eddigi szakmai, pedagógiai, felsőoktatási, illetve szakoktatási gyakorlatot, az oktatott téma szempontjából fontos publikációkat, jegyzeteket,

f) a képzési programban megfogalmazott követelmények alapján, és kifejezetten az adott képzési programra vonatkozóan szükséges és rendelkezésre álló feltételeket: helyiségek, gyakorlóhelyek, eszközök, szolgáltatások stb. tételes feltüntetését,

g) a képzésre vonatkozó pénzügyi tervet a teljes képzési időre, összesítve és féléves bontásban,

h) a képzésbe való felvétel, esetleg más képzési formákból való átvétel rendjét,

i) a felsőoktatási alapképzésbe való beszámíthatóság tételes felsorolását,

j) a képzés helyi sajátosságait (például az intézmény milyen kiegészítő – felzárkóztató és/vagy specializációs – modulokat tervez),

k) azon oktatásszervezési formákat, módszereket, amelyekkel az esti, a levelező és a távoktatást a nappali tagozatossal egyenértékűvé teszik,

l) a képzés folyamatos minőségbiztosítására vonatkozó tervet,

m) a 19. § (2) bekezdése szerinti eljárási díj befizetésének igazolását.

8. § (1) A MAB a véleményével ellátott kérelmet az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglalt döntéshozatalra megküldi a művelődési és közoktatási miniszternek. A MAB véleményéről egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt.

(2) Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés tekintetében a művelődési és közoktatási miniszter

a) engedélyezi a képzés indítását, amely alapján legfeljebb 5 évig indítható képzés,

b) az engedély iránti kérelem elutasítása esetén visszaküldi azt a kérelmező intézménynek a MAB egyidejű tájékoztatása mellett,

c) tájékoztatja a munkaügyi és a szakképzésért felelős minisztert az engedély megadásáról vagy elutasításáról,

d) évente nyilvánosságra hozza az indítási engedéllyel rendelkező intézmények és az általuk oktatott akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítések jegyzékét,

e) a törvényes feltételek hiányában, illetve ha a MAB ezt kezdeményezi, visszavonja az engedélyt.

(3) A szakindítási kérelem elutasítása esetén újabb kérelem az elutasítási határozat kézhezvételétől számított egy éven belül nem nyújtható be.

A szakközépiskolák részvételére vonatkozó sajátos rendelkezések

9. § (1) Az Ftv. 124/E. §-ának b) pontja szerint szakközépiskolában történő tanulói jogviszonyt eredményező akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés csak felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezhető.

(2) A szakközépiskolának az e rendelet 7. §-ában foglaltak szerint elkészített programindítási kérelméhez csatolnia kell

a) fenntartójának nyilatkozatát arról, hogy az a kérelemben foglaltakkal, a képzés beindításával egyetért,

b) a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a felsőoktatási intézmény és a szakközépiskola együttműködésére vonatkozó tervet, a szakközépiskolában beinduló képzés személyi és tárgyi feltételeinek esetleges közös biztosítását,

b) a szakközépiskolában folyó képzés folyamatos minőségbiztosítására vonatkozó tervet, ebben a felsőoktatási intézmény szerepvállalását,

c) az együttműködés anyagi alapjaira, alapelveire, illetve konkrét gyakorlatára vonatkozó tervet,

d) a felsőoktatási intézmény szakmai vizsgán való részvételét,

e) a felsőoktatási intézményben – azonos szakirányú továbbtanulás esetén – a legalább egyharmados beszámítási lehetőség tételes felsorolását.

(4) A megállapodáshoz csatolni kell:

a) a felsőoktatási intézménynek a kérelemben és mellékleteiben foglaltakkal kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát,

b) a felsőoktatási intézmény nyilatkozatát arról, hogy az adott szakközépiskola személyi és tárgyi feltételeit a felsőoktatásba való beszámíthatóság szempontjából megfelelőnek találja.

10. § (1) A képzés indítására vonatkozó kérelmet a megállapodással és annak mellékleteivel együtt, a megállapodást aláíró felsőoktatási intézmény és a programot indítani kívánó szakközépiskola vezetője nyújtja be véleményezésre a MAB Titkárságának.

(2) A MAB véleménye alapján – e rendelet 8. §-a szerint – a művelődési és közoktatási miniszter legfeljebb 5 évi időtartamra engedélyezi a képzés indítását. Az engedély önmagában nem jelent finanszírozási kötelezettségvállalást.

(3) A szakközépiskolának a megállapodást minden újabb akkreditált képzési program indítása előtt meg kell kötnie.

(4) A MAB-nak az Ftv. 81. §-ának (4) bekezdése szerint a képzés színvonalának rendszeres vizsgálatára vonatkozó tevékenysége kiterjed a szakközépiskolákban végzett akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés minőségbiztosításának eljárására, különös tekintettel a felsőoktatási beszámíthatóság feltételeinek meglétére.

11. § A szakközépiskolák által folytatott akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés e rendeletben nem szabályozott kérdéseire vonatkozóan az Szt., illetve a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A vizsgáztatás és a bizonyítvány kiadásának rendje

12. § Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés esetében szakmai vizsgát a programindítási engedéllyel rendelkező intézmény szervezhet, az Szt. 12–14. §-a, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet figyelembevételével. Amennyiben a vizsgát szakközépiskola szervezi, a vizsgabizottság elnökét vagy egyik tagját a szakközépiskolával e rendelet szerinti megállapodást kötő felsőoktatási intézmény által javasolt tanárok közül kell kijelölni.

13. § Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására a vizsgát szervező intézmény jogosult. Amennyiben a képzést folytató, illetve a vizsgát szervező intézmény szakközépiskola, a bizonyítványban és a törzslapon fel kell tüntetni, hogy a képzésre mely felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján került sor. A bizonyítványt a megállapodó felsőoktatási intézménynek is aláírással és bélyegzővel kell ellátnia.

Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés finanszírozása, a képzésben részt vevők számára nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak és térítések

14. § (1) A felsőoktatási intézmények által folytatott képzések finanszírozására az Ftv., illetve a képzési normatívák bevezetéséről a felsőoktatásban tárgyú 154/1996. (X. 16.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. Ennek megfelelően az államilag finanszírozott első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben meghirdetett szakképesítések képzési normatívájának összege egyenlő a szakképesítésnek megfelelő főiskolai finanszírozási szakcsoport normatívájának kétharmadával. Az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT) állásfoglalása alapján a művelődési és közoktatási miniszter dönt az első évre felvehető, államilag finanszírozott hallgatói létszámról.

(2) A szakközépiskolák által folytatott képzések esetén az Szt.-nek, illetve a Ktv.-nek az iskolai rendszerű szakképzés finanszírozására, illetve a tanulói juttatásokra és díjakra vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A normatív állami hozzájárulás mértékét a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg.

15. § (1) Az államilag elismert felsőoktatási intézményekben az államilag finanszírozott szakemberképzés területén hallgatói jogviszonyban lévő tanulókra vonatkozóan az Ftv. 9/A. §-ának (1) és (2) bekezdése, 27. §-a és 30. §-a alapján az egyetemi és főiskolai hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló 144/1996. (IX. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) szabályait kell alkalmazni azzal, hogy

a) a kormányrendelet 1. §-a (1) bekezdésének hatálya kiterjed az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben nappali tagozaton tanulmányokat folytatókra,

b) a kormányrendelet 7. §-a (1) bekezdésének, 8. §-ának, 11. §-ának, valamint a 13. §-a (1) bekezdésének hatálya kiterjed az állami felsőoktatási intézmények nappali tagozatán első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatókra is,

c) a kormányrendelet 14. §-a (1) bekezdésének hatálya kiterjed az államilag finanszírozott első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben esti és levelező tagozaton részt vevő hallgatókra, továbbá a képzés formájától függetlenül azokra a hallgatókra, akik nem az első akkreditált iskolai rendszerű szakképzésben vesznek részt.

(2) Az államilag nem finanszírozott képzésekre a kormányrendelet 1. §-a (3) bekezdésének c) pontját kell alkalmazni.

Vegyes rendelkezések

16. § A gyakorlati képzés megszervezésére és lefolytatására az Szt. vonatkozó rendelkezései az irányadók, kivéve az Szt. 15. §-ának (3) bekezdésében megjelölt tanulószerződést.

17. § (1) Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésre érettségi bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű középiskolai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal, továbbá felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel lehet jelentkezni.

(2) A felsőoktatási intézményekben folyó akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésre történő felvétel az Ftv., illetve a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 28/1995. (III. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint történik. A szakközépiskolák által folytatott képzés esetében a Ktv. előírásai az irányadók.

18. § Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésbe az annak megfelelő felsőoktatási szakirányú alapképzésben szerzett ismeretek az Ftv. 7/A. §-ának (1) bekezdésére tekintettel a programindítási engedély szerint beszámíthatók.

19. § (1) Az e rendelet 4. §-a szerint benyújtott kérelem elbírálásához a kérelmezőnek eljárási díjat kell fizetnie a szakképesítésért felelős minisztérium részére. Ennek összege szakképesítésenként 68 ezer forint, mely összeget a miniszter által a pénzügyminiszterrel egyetértésben meghatározott számlára kell befizetni. Az eljárási díj kizárólag a kérelem szakértői elbírálásának költségeire használható.

(2) Az e rendelet 6. §-a szerinti programindítási engedélyezési eljárás díja 102 ezer forint, mely összeget a művelődési és közoktatási miniszter által a pénzügyminiszterrel egyetértésben meghatározott számlára kell befizetni. Az eljárási díj kizárólag a kérelem szakértői elbírálásának költségeire használható.

20. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit először az 1997/1998-as tanévben induló képzésekre kell alkalmazni.

Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás