Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet

az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról1

2008.01.01.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

2 I.

1–10. §

11–14. §3

15. §4

16–20. §5

21. §6

22–25. §7

26–27. §8

28–33. §9

34. §10

35. §11

36–37. §12

A rendelet hatálybalépése

38. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2)13

1. számú melléklet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelethez14

2. számú melléklet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelethez15


Az építésügyi hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok és közművek

Szakhatóságok

I. fok

II. fok

Követelmények érvényre juttatása

 

 

 

 

I. Belügyminisztérium

 

 

 

1. Tűzvédelem

A területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok

A területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Az ,,A–C” tűzveszélyességi osztályba tartozó és az ,,A–B” tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek, az 500 m2 alapterület feletti ,,D–E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, közösségi épületek, valamint (a pinceszintek kivételével) a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépületek építésügyi hatósági (kivéve a bontás) engedélyezési eljárásaiban.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Polgári védelem

A területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

A polgári védelmi építmény (óvóhely), továbbá egyéb építmények ipari üzem védőterületén belül történő építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Határvédelem

A határőrizeti és határforgalmi kirendeltség

A határőrizeti és határforgalmi igazgatóság

Az államhatártól számított
10 km-en belüli lőtér, a határvonaltól számított
100 m-en belül minden építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

II. Egészségügyi, Szociális
és Családügyi Minisztérium

 

 

1. ÁNTSZ

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi vagy fővárosi kerületi intézete

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fővárosi intézete

A (pinceszint kivételével) a kétszintesnél nagyobb lakó- és üdülőépület, az emberi tartózkodás és a munkavégzés céljára szolgáló építmény építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során, valamint az OTÉK-ban meghatározott, az egyes területfelhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építésügyi hatósági engedélyezése során a közegészségügy és járványügy követelményei érdekében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes sugáregészségügyi feladatokat ellátó megyei intézetei:

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala

A vezeték nélküli távközlési építmények építésével, használatbavételével kapcsolatos sugár-egészségügyi hozzájárulás.

 

– a főváros és Pest megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Fővárosi Intézetek;
– Baranya, Somogy és Zala megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézet;
– Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete;
– Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete;
– Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete;
– Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Hajdú-Bihar Megyei Intézete;

 

 

 

– Tolna, Fejér és Veszprém megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

III. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

 

 

 

1. Természetvédelmi és tájvédelmi hatósági jogkörben, ha a tevékenység nem hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedély-köteles

Az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

A természet- és tájvédelem követelményeinek érvényesítése az országos jelentőségű védett természeti, valamint a Natura 2000 területeken a bel- és külterületeken, a természetvédelmi oltalom alatt nem álló területek esetén is külterületen, egyedi tájérték vagy természeti területek esetén belterületen is az építésügyi hatósági engedélyezés során.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Környezetvédelmi
hatósági jogkörben,
ha a tevékenység nem
hatásvizsgálat- vagy
egységes környezethasználati engedély-köteles

Az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

a) A hulladék kezelésével kapcsolatos építmények építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során,

 

 

 

b) zaj-, illetve légszennyező anyag kibocsátással üzemelő építmények (a kizárólag a jegyző zaj- és rezgésvédelmi, illetve levegőtisztaság-védelmi hatáskörébe tartozó tevékenységet ellátó építmények kivételével) építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során,

 

 

 

c) a talajt, a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségét és minőségét, illetve a környezeti elemek vagy azok rendszerének védelme érdekében kijelölt védelmi övezeteket és védőterületeket érintő építési tevékenység esetében,

 

 

 

d) e rendelet hatálya alá tartozó építmények építésügyi hatósági engedélyezése során az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban foglaltak érvényesítése céljából.

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Vízgazdálkodási ügyekben, ha a tevékenység nem hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedély-köteles

Az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

A vizeket, azok medrét és partját, egyéb víztartó képződményeit, a vizek áramlási viszonyait, a jogszabályban meghatározott parti sávot, illetve hullámteret, a fakadó és szivárgó vizes területeket, a vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt vízbázisok védőterületét, a védősávot, továbbá a vízilétesítményeket, vízimunkákat és vízhasználatokat, valamint a külön jogszabályban meghatározott anyagfelhasználás, illetve ezzel összefüggő építmény engedélyezése esetén a vizek hasznosítását, vagy kártételei elhárításának szempontjait érintő építésügyi hatósági eljárásokban a vízgazdálkodási követelmények érvényre juttatása céljából.

 

 

 

 

 

 

 

 

IV. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke

A régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, műemlékek, műemléki jelentőségű területek és műemléki környezet védelmének céljából.

 

 

 

 

 

 

 

 

V. Honvédelmi Minisztérium

 

 

 

1. Honvédelmi ügyben

Honvéd Vezérkar

Honvédelmi Minisztérium

Az ország védelmét, honvédelmét szolgáló jogszabályok szerint a honvédelmi követelmények érvényre juttatása a védelmi és honvédelmi kapacitások létrehozása, hadszíntér előkészítést is szolgáló építmények építésügyi hatósági engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Az állami repülés biztonsága

A HM Katonai Légügyi Hivatal

A Honvédelmi Minisztérium

a) Repülőtér és repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér (építési telkének, üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül
40 m-nél, bárhol másutt a belterületen 100 m-nél, külterületen pedig 50 m-nél magasabb építmény építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során,
b) helikopterállomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 500 m-en belül 40 m-nél magasabb építmény építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Katonai építésügyi hatóságot érintő ügyben

Katonai építésügyi hatóság

Honvédelmi Minisztérium

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VI. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

 

 

 

1. Polgári repülési ügyben

Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Polgári Légiközlekedési Igazgatósága

NKH Központi Hivatala

A repülőtér és repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési (üzemi területének) szélétől mért
15 km távolságon belül 40 m-nél, bárhol másutt a belterületen 100 m-nél, külterületen pedig 50 m-nél magasabb építmény építése, bővítése, továbbá helikopterállomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 500 m-en belül 40 m-nél magasabb építmény építése, bővítése esetén a polgári repülés biztonsága érdekében.
Távközlési tornyok esetében
15 méter felett, továbbá, ha az épületen elhelyezett tartószerkezet magassága az épülettel együtt meghaladja a 15 métert, valamint a
15 méternél magasabb épületeken elhelyezett antennatartó szerkezeteknél a tetősík (gerinc) felett 4,0 métert meghaladó esetben.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Útügyben

Országos közút esetében:
(a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján) az NKH regionális igazgatósága

Országos közút esetében: az NKH Központi Hivatala

A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 m-en, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 m-en belül tervezett távközlési célt szolgáló építmény, valamint belterületen

 

Helyi közút esetében: az út kezelőjének, üzemeltetőjének előzetes állásfoglalása alapján:

Helyi közút esetében: az út kezelőjének, üzemeltetőjének előzetes állásfoglalása alapján:

kereskedelmi, vendéglátóipari vagy egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, használatbavétele esetében az útügyi érdekek és a közúti közlekedés biztonsága
követelményeinek érvényre juttatása érdekében.

 

a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az NKH regionális igazgatósága,

a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az NKH Központi Hivatala,

 

 

b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a főjegyző,

b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága,

 

 

c) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága

c) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az NKH Központi Hivatala

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Vasúti ügyben

A vasút üzemben tartójának előzetes állásfoglalása alapján:

A vasút üzemben tartójának előzetes állásfoglalása alapján:

A vasúti közlekedés biztonsága követelményeinek érvényre juttatása céljából.

 

a) országos közforgalmú vasút esetében az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága,

a) országos közforgalmú vasút esetében az NKH Központi Hivatala

 

 

b) helyi és saját használatú vasút esetében az NKH regionális igazgatósága

b) helyi és saját használatú vasút esetében az NKH Központi Hivatala

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

1. A területi műszaki biztonsági felügyeletek

Műszaki Biztonsági Főfelügyelet

Építményben kazán vagy más nyomástartó berendezés, gáz- vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés
0,4 KV vagy annál nagyobb feszültségű villamos berendezés, valamint PB-gázpalack cseretelep föld feletti és föld alatti tartályok, autógáz- és üzemanyagtöltő-, továbbá gázfogadó és nyomásszabályozó állomások, 140 kW feletti hőterhelésű
gáz-, vagy olajtüzelő berendezés építményeinek építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése esetén a biztonság követelményeinek érvényre juttatása.

 

2. A területi műszaki biztonsági felügyeletek

Műszaki Biztonsági Főfelügyelet

Hőtermelő építmény építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése esetén a műszaki biztonsági követelmények érvényre juttatása céljából.

 

 

 

 

 

 

 

 

5. Víziközlekedési ügyekben

NKH illetékes regionális igazgatósága

NKH Központi Hivatala

Víziközlekedést érintő ügyekben a víziutak medrétől és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 m-nél kisebb távolságban épülő tűz-, és
100 m-nél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló, valamint az 50 m-nél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló, a jelentős fénykibocsátású, a hajók part mellé kikötését és a partra történő kijárást korlátozó építmények építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezésekor.

 

 

 

 

 

 

 

 

VII. Földművelésügyi
és Vidékfejlesztési
Minisztérium

 

 

 

1. Állategészségügy

Megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás

FVM

Az állategészségügy, az élelmiszer és a takarmány-előállítás követelményeinek érvényre juttatása:

 

 

 

a) állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, állatorvosi laboratórium, export állatrakodó,

 

 

 

b) járványügyi felügyelet alá tartozó helyek (pl. állati nyerstermék- és hulladékgyűjtő, tároló, feldolgozó, forgalmazó hely, állatkereskedés, baromfikeltető, dögkút, dögtér, hullakamra, hullaégető, gyepmesteri telep, trágyakezelő telep, legelő, úsztató, kút),

 

 

 

c) állatvásártér, állatrakodó, állatfelvásárló hely, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatmenhely, állatpanzió, állatkert, állatkereskedés, vadaspark, kegyeleti állattemető (hullaégető),

 

 

 

d) állattartó és forgalmazó hely, élelmiszert előállító és forgalmazó hely, takarmány-előállító, -forgalmazó és -tároló hely, mesterséges megtermékenyítő, embrióátültető, baromfi- és halkeltető állomás, méhanyanevelő telep, és a felsoroltak járulékos létesítményeinek telepítése, építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezésekor.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Erdővédelem

A területileg illetékes erdészeti hatóság

FVM

Erdőterületet érintő, vagy az erdőre hatással lévő – beleértve az erdő talaját, vízháztartását, mikroklímáját – építmények építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Talajvédelem

Illetékes megyei növény- és talajvédelmi szolgálat

Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat

Az építmények termőföldön történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa, valamint az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Termőföldvédelem

Körzeti (fővárosi kerületi) földhivatal

Megyei (fővárosi) földhivatal

A távközlési célt szolgáló építmények termőföldön, illetve a mező- és erdőgazdaság alatt álló belterületi földeken történő hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni, hogy az elhelyezés lehetőség szerint a leggyengébb minőségű földeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Az építmények kivitelezése előtt a termőréteg letermeléséről és máshol való hasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy az engedélyezettnél nagyobb mértékben termőföld más célú felhasználására ne kerüljön sor, ügyelve arra, hogy az érintett és szomszédos ingatlanok megfelelő mező- és erdőgazdasági hasznosítását a létesítmény ne akadályozza.

 

 

 

 

 

 

 

 

VIII. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Az illetékes bányakapitányság

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Robbanóanyagok tárolására szolgáló épület, bányászati célt szolgáló külszíni üzemi épület, bányatelek határai között fekvő ingatlanon tervezett építmény, bányászati (bányaüzemi) építmény védőterületén belül, vagy kőolaj-, kőolajtermék-, gázszállító- és gázelosztó vezeték, valamint propán-bután töltőtelep biztonsági övezetében tervezett építmény, továbbá bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával vagy 300 m2-nél nagyobb alapterületű föld alatti tárolótérrel (pince) érintett területén, illetve nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon előfordulást érintő külterületi építmény építése vagy bővítése esetén a biztonság, illetve az ásvány-vagyongazdálkodás követelményeinek érvényre juttatása.
Az ásványi nyersanyagokat érintő kérdésekben és az építmény földtani megalapozottsága tekintetében az építésügyi hatósági engedélyezés során, kivéve, ha a településrendezési tervek vagy a helyi építési szabályzat jóváhagyásakor a földtani követelmények már tisztázódtak.

 

 

 

 

 

 

 

 

IX.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X. Informatikai és Hírközlési Minisztérium

Hírközlési Területi Hivatal

Hírközlési Főfelügyelet

Antenna, antennatartó szerkezet, valamint az ahhoz tartozó műtárgy tekintetében a frekvenciakijelölési engedélyben vagy koncessziós szerződésben foglalt követelmények, továbbá a megvalósítandó rádióösszeköttetés védelméhez szükséges építési korlátozások érvényesítése. Egyéb építmény esetében az annak környezetében létesült távközlési építmények védelme és az erre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelmények érvényesítése.

 

 

 

 

 

 

 

 

Közművek

 

 

 

1. Víz- és csatornázási művek

 

 

A hálózatukat és más üzemi építményeket érintő csatlakozó, fogyasztói vezetékek és berendezések esetében a szakszerű megoldás követelményei.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Gázművek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Távhőellátó szervek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Áramszolgáltató szervek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. Távközlési szolgáltatók

 

 

A távközlési szolgáltatások igénybevételét lehetővé tévő csatlakozó vezetékeket és szerelvényeket érintően a szakszerű megoldás követelményei, továbbá a távközlési építmények más építményfajtákkal való megközelítésére, védelmére, illetőleg keresztezésére meghatározott műszaki követelmények érvényre juttatása.

 

 

 

 

 

 

 

 

6. A villamosmű üzemben tartója

 

 

A villamosmű biztonsági övezetét, térségét érintő építési munkák esetén a biztonság követelményeinek érvényre juttatása céljából.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kéményseprőipari
Szolgáltató Szerv
(vállalkozó)

 

 

Az égéstermék-(füstgáz-) elvezető kémények esetében a szakszerű megoldás és a biztonság követelményeinek érvényre juttatása céljából.

3. számú melléklet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelethez16

4–5. számú melléklet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelethez17

1

A rendeletet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdés 89. pontja hatályon kívül helyezte 2009. március 1. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

2

Az Általános rendelkezések című I. fejezetet (1–10. §-ok) a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 52. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

3

A 11–14. §-t, valamint a 11. §-t megelőző II. fejezet megjelölését, címet és alcímet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 52. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 15. §-t a 12/2003. (III. 24.) BM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

5

A 16–20. §-t, valamint a 16. §-t megelőző alcímet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 52. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 21. §-t a 12/2003. (III. 24.) BM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

7

A 22–25. §-t, valamint a 22. §-t megelőző alcímet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 52. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 26–27. §-t, valamint a 27. §-t megelőző alcímet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 52. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 28–33. §-t, valamint a 28. §-t megelőző alcímet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 52. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

10

A 34. §-t a 12/2003. (III. 24.) BM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

11

A 35. §-t, valamint az azt megelőző alcímet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 52. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

12

A 36–37. §-t, valamint az 36. §-t megelőző alcímet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 52. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

13

A 38. § (2) bekezdését a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 52. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

14

Az 1. számú mellékletet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 52. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

15

A 2. számú melléklet a 12/2003. (III. 24.) BM rendelet 8. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet 15. §-ának (2) bekezdése, a 45/2005. (X. 21.) EüM–FVM–GKM–IHM–KvVM–NKÖM–TNM együttes rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg. A 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése alapján ahol e rendelet területi műszaki biztonsági felügyeletet említ, ott a 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott területi szervezetet és illetékességet kell érteni. A 2. számú melléklet a 15/2006. (XII. 28.) ÖTM rendelet 2. §-a és 5. § (2) bekezdésének a) pontja, az 1/2007. (I. 31.) ÖTM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 2. §-a alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

16

A 3. számú mellékletet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 52. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

17

A 4–5. számú mellékletet a 12/2003. (III. 24.) BM rendelet 8. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 52. § b) pontja.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás