46/1997. (IX. 5.) IKIM rendelet

az ipari, kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról

1997.09.20.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § Az ipari, kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 20/1996. (III. 28.) IKM rendelettel módosított 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet melléklete e rendelet melléklete szerint egészül ki, illetve egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei vonatkozásában módosul.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Dr. Fazakas Szabolcs s. k.,
ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter

Melléklet a 46/1997. (IX. 5.) IKIM rendelethez

[Melléklet a 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelethez]

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felelősségébe tartozó szakképesítések szakmai követelményeinek jegyzéke

-------------------

OKJ szám Új szakképesítés megnevezése

-------------------

31 5293 01 Fazekas

31 5246 01 Acélfeldolgozó

31 5292 05 Ipari üvegműves

31 5292 09 Porcelánkészítő

51 5276 01 Divat-stílustervező asszisztens

51 5222 01 Felvonószerelő

52 3433 02 Külkereskedelmi vállalkozási ügyintéző

52 5443 01 Acél- és fémszerkezeti technikus

52 5442 04 Gépipari számítástechnikai technikus

52 5499 08 Műszaki üzletszervező technikus

-------------------

OKJ szám, Módosított szakképesítések megnevezése

-------------------

21 5275 03 Varrómunkás

21 5274 01 Nemszőttkelme-gyártó

31 5220 01 Gipszmintakészítő

31 5262 04 Faműves

31 5291 04 Fatömegcikk- és -eszközgyártó

31 5262 01 Asztalosipari felületkezelő

31 5262 02 Asztalosipari szerelő

31 5243 02 Faipari gépmunkás

31 5291 03 Fajátékkészítő

31 5216 09 Fapadlózó és burkoló

31 5216 01 Állványozó

51 7812 01 Kozmetikus

52 3435 06 Vállalkozásszervező

* * *

FAZEKAS

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 31 5293 01

2. Szakképesítés megnevezése: Fazekas

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

7523 Fazekas

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

7523 kerámia égető

7523 kerámikus*

8141 kerámia termékeket gyártó gépkezelő
(korongozó)

7637 cserépkályha és kandalló készítő*

_______

* A megjelölt foglalkozások az alapszakmára épülő átképzés útján szerezhető megfelelő szintű szakképzettséggel tölthető be.

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

a) A fazekas kézműves technológiával egyedi vagy kissorozatú, hagyományos cserép tárgyakat, tárgycsoportokat készít:

– agyagból égetett használati tárgyakat készít, hagyományokra épülő tervek alapján,

– agyagból korongozott, égetett mázatlan vörös (terrakotta) és mázatlan fekete (redukciós égetésű), mázazott (elsősorban ólom- és ónmázas) használati tárgyakat (edényeket, dísztárgyakat) állít elő nem tűzálló, tűzálló vagy lángálló agyagból a fazekasság hagyományos formakincsének és stilisztikai elemeinek alkotó felhasználásával,

– készleteket, tárgygarnitúrákat tervez és készít a hagyományokra építve a mai igények figyelembevételével.

b) Egyéb fazekas munkák készítése:

– korongozott (tál alakú) kályhacsempék (kályhaszemek), kályhafiókok és más égetve készült cserépkályha elemek előállítása.

c) A szakképesítéssel rendelkezők képesek az önálló munkára, a fenti munkadarab típusok elkészítésére.

d) Az idevonatkozó munkavédelmi, tűzrendészeti, környezet-és egészségvédelmi ismeretek birtokában munkájukat úgy tudják megszervezni, hogy saját maguk, munkatársaik és környezetük károsodását elkerüljék.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok.

III/2. Követelmények:

1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása

a) A munkaszerződés (tanulószerződés) lényeges elemeinek felsorolása, megnevezése, értelmezése, a Munka Törvénykönyve és annak legfontosabb rendelkezései.

b) Adózási ismeretek, adótípusok, és a tb-vel kapcsolatos alapismeretek.

c) A szakmára, a műhelyre érvényes munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása.

d) A szakmára vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása a munkafolyamatokban.

e) A baleseteknél, tűzeseteknél alkalmazandó intézkedések, az elsősegélynyújtás szabályai és végrehajtása, a baleset kivizsgálásának segítése.

f) A tűz megelőzésére vonatkozó intézkedések és a tűzoltás szabályainak ismerete, a tűzoltó készülékek kezelése.

g) A mérgező anyagok, oxidtartalmú mázak, gyúlékony anyagok kezelésére vonatkozó előírások ismerete, alkalmazásuk. A műhely megfelelő levegőcseréjének biztosítása.

h) Az elektromos áram élettani hatásainak ismerete az áramütés elleni védekezés szabályai, intézkedések az elektromos áram által okozott baleseteknél.

i) A szakmára, a munkahelyre jellemző környezeti szennyezések felsorolása, a környezetszennyezést csökkentő eljárások, módszerek ismerete, alkalmazása.

2. Vállalkozási ismeretek

a) A vállalkozási alapismeretek, az egyéni vállalkozásról és a gazdasági társaságokról szóló törvény legfontosabb rendelkezéseinek ismerete.

b) A munkahely megfelelő kialakítása, a helyes anyagtárolás, a közlekedési utak biztosítása.

c) A különböző technológiai, folyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása (védőfelszerelések használata) segítőmunkatárs feladatainak ellátása stb.)

3. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése

a) A munka elvállalása során a jelöltek legyenek képesek a feladat megértésére, az elvégzendő munkafeladat műveletekre bontására, a műveleti sorrend meghatározására.

b) Az alapanyagok ismeretében, azok minőségi követelményeinek számbavétele alapján legyenek képesek kiválasztani a célszerűséget meghatározó használati igények figyelembevételével a különböző alapanyagok alkalmazási lehetőségeit (mázas, mázatlan kerámia, hőálló és nem hőálló termékek).

c) Ismerjék a jelöltek a nyersanyagok kitermelésének módszereit, az alapanyag (massza) gyártástechnológiáját és az arra szolgáló berendezések használatát.

d) Legyenek jártasak a műszaki dokumentációk olvasásában, motívumok szabadkézi rajzainak elkészítésében, a vállalt munkadarab terveinek elkészítésében. A méretek, formák meghatározásában.

e) Legyenek képesek tervdokumentáció alapján pontosan, igényesen és önállóan dolgozni. Tudjanak alapfokon méretezni, szerkeszteni, legyenek gyakorlottak a műszaki és gyártástechnológiai rajzok használatában.

f) Legyenek képesek kiválasztani a megfelelő munkafeladathoz és anyaghoz, a formához a kívánt darabszámhoz szükséges anyagokat, szerszámokat, eszközöket, ismerjék azok balesetmentes, szakszerű használatát.

g) Legyenek képesek a célszerűség és a takarékosság elvei szerint előkészíteni a kívánt feladatok megoldását.

h) Legyenek jártasak az egyes tárgyak, tárgycsoportok készítéséhez szükséges kivitelezési módok meghatározásában.

i) Legyenek képesek bemutatni a munkafolyamatok sorrendjét, kivitelezését, megítélni az elkészítendő munkadarab megközelítő időnormáját.

4. Az alapműveletek és a díszítő eljárások végzése

a) Sajátítsák el és alkalmazzák a készség szintjén népi fazekas szakma hagyományos tárgykészítő alapműveleteit, formázó eljárásait, elsősorban a korongozást, de legyenek képesek alkalmazni az egyéb kerámiakészítő és díszítő eljárásokat is: a lapedény készítést, a kézi sajtolást.

b) Legyenek képesek a teljes munkafolyamatot minden részletre kiterjedően megtervezni és kivitelezni, a fazekasság formai lehetőségeinek felhasználásával.

c) Ismerjék a gyakorlatban és a kivitelezésben egyaránt az egységes stílusú kerámiatárgy készítésének lehetőségeit. Legyenek jártasak a hagyományos formák követésében, a Kárpát-medence fazekasságában megőrzött formák és díszítőelemek ismeretében és használatában.

d) Ismerjék az egyes tárgyak készítéséhez szükséges kivitelezési módokat, alapműveleteket és díszítő eljárásokat. Legyenek jártasak a formák, a méretek meghatározásában, a forma egésze és a részletek arányainak esztétikus megválasztásában.

e) Rendelkezzenek megfelelő gyakorlattal a díszítő eljárások alkalmazásában, ismerjék a legfontosabb díszítési, festési és mázazási eljárásokat, azok színvilágát, a mázakat, a földfestékek alaprecepjeit, készítését és keverési arányait.

f) Ismerjék a hagyományos fazekasközpontok formai-, és színvilágát, díszítő eljárásait és díszítményeit, azok felhasználásának lehetőségeit napjaink tárgykultúrájában és kézműves fazekasságában.

g) Legyenek képesek az égetés munkafolyamatainak elvégzésére a gyakorlatban is. Ismerjék fel és tudják alkalmazni az oxidációs és redukciós égetési technikák funkcionális és esztétikai jellemzőit, eltéréseit, és sorolják fel jellegzetességeiket a felhasználás szempontjából.

h) Tegyenek szert bizonyos önállóságra az olyan egyszerűbb használati tárgyak, tárgycsoportok készítésében, amelyek stílusukat tekintve hagyományon alapulnak, de egyben megfelelnek a korszerű, ízléses használati tárgy követelményeinek is.

i) Legyenek képesek bármely működő fazekasműhelyben közvetlen szakmai irányítás és felügyelet mellett bonyolultabb tárgyakat korongozni és azokat hagyományra épülő módon készíteni.

5. A minőségi követelmények részletes ismerete és betartása, az esetleges hibák felismerése, javítása

a) Legyen képes a jelölt a szakma minőségi követelményeinek felsorolására, az egyes munkafolyamatok leggyakoribb hibáinak felismerésére.

b) Rendelkezzen önállósággal a minőségi követelmények ismeretében és betartásában, az esetleges hibák felismerésében és javításában.

c) Ismerje a késztermékkel kapcsolatos utómunkálatokat: a késztermékek megfelelő tárolását, szállítását, csomagolását.

6. Az elkészített tárgyak gazdasági számításainak elvégzése, a vállalkozási lehetőségek ismerete

a) Az alapanyagok és kellékek alkalmassági, minőségi és gazdaságossági szempontú kiválasztásának kidolgozása, a befektethető pénzalapok arányában.

b) A munkafolyamathoz, az anyaghoz és a kívánt darabszámhoz igazodó eszközök, szerszámok meghatározása, műhelyfelszerelés megválasztása.

c) Az egyes fazekastermék-típusok, sorozatok készítéséhez szükséges kivitelezési módok, formák és díszítések megtervezése, beszerzése az eladhatósági szempontok figyelembevételével, az alkalomhoz és a piachoz igazodva.

d) A munkafolyamatok sorrendjének kialakítása, és a termelés megszervezése a megrendelés vagy a várható piac igényei szerint.

e) Az egyes termékek árkalkulációjának elkészítése a termelési ár, a haszon és az adóformák figyelembevételével, a konkrét példák alapján.

f) A számlázással kapcsolatos ismeretek, a számlák szerepe, tartalma, szabályai.

g) Egy egyszemélyes, illetve egy kis létszámú fazekasműhely létesítésének megtervezése.

h) Üzleti terv készítése az alapanyag beszerzéstől az értékesítési forma megválasztásáig, az értékesítésig; a lehetőségek alternatíváinak feltüntetésével és elemzésével.

i) A munkavállalói magatartás, a jogok és a kötelességek ismerete. A szakképzett munkavállaló helye egy közép- vagy nagyobb vállalkozás gazdasági szerkezetében.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Írásbeli vizsga tartalma

(Az írásbeli vizsga feladatait a szakképesítésért felelős miniszter esetenként határozza meg.)

Az írásbeli vizsga tantárgyai:

a) Általános szakmai teszt, amely 15 kérdésből áll. Magába foglalja a

– mesterség történetének néhány jeles hagyomány elemét,

– az alapanyagok és a gyártástechnológiák ismeretét,

– a díszítési eljárásokat,

– a minőségi követelményeket,

– a gazdaságossági, szakmai számításokat.

Időtartama: 60 perc

b) Rajz elkészítése, helyben

– egy rajzlapra előrenyomott tányér díszítése bármely tájegység jellemző mintakincsével.

Időtartama: 60 perc.

c) Önálló házi dolgozat készítése az alábbi témák valamelyikéből:

– a fazekashagyomány egy kiválasztott darabjának szakmai, esztétikai elemzése.

– egy ma is működő fazekas kisiparos, népművész vagy népi iparművész tevékenységének elemző bemutatása.

d) A hallgató nyújtsa be vizsgaremekének komplett gyártási utasításait az alábbi követelmények figyelembevételével:

– a vizsgamunka pontos tervrajza utasításokkal, anyagok rövid leírásának szabályszerűségével, a földfesték receptjeivel, a díszítési eljárások pontos meghatározásával,

– színtanulmányok, méretarányos műhelyrajzok,

– mintaterv hagyományos minták felhasználásával.

A házi dolgozatok benyújtásának határideje az írásbeli dolgozat napja.

A szóbeli vizsga tantárgyai

Szóbeli vizsga tartalma:

A vizsgázónak a kiadott vizsgakérdésekből egy a), b), c) és egy d) vagy e) kérdésből álló feladatcsoportot kell megválasztani, amelyekből:

a) történeti áttekintés Európa és Kárpát-medence fazekas hagyományairól és régészeti emlékeiről,

– a Kárpát-medence népi fazekasságának központjai és a tájegységek formai és stílusjegyei.

b) Szakmai ismeretek

– az edénykészítés folyamata, a különböző formázási eljárások,

– a különböző díszítési eljárások,

– az égetés folyamatai, kemencetípusok, azok használata,

– a fazekastermékek helye a kerámiaipari termékek között, és csoportosításuk.

c) Anyagismeret

– a fazekasság által használt nyersanyagok előfordulási helyei (plasztikus, nem plasztikus nyersanyagok),

– az anyagok előkészítésének kézi és gépi eszközei,

– a mázak és földfestékek készítése és használata,

– a fazekasműhely felszerelése, és eszközei.

d) Biztonságtechnikai ismeretek

– munkavédelem,

– tűzvédelem,

– környezetvédelem,

– egészségvédelem, elsősegélynyújtási ismeretek.

e) Munkajogi, vállalkozási, gazdasági alapismeretek.

A gyakorlati vizsga tantárgyai

A vizsgamunkák (a vizsgaremekek) benyújtásából, és azok alapos értékeléséből, valamint helyszíni bemutatóból áll.

Benyújtandó munkák:

(Ezek körét a vizsgáztató intézmény határozza meg, és az elnök hagyja jóvá.) A vizsgaremekek kijelölésénél az alábbiakat érdemes figyelembe venni:

– 5–8 db tárgyból álló kollekció a felkészülési időszak munkáiból a tanuló választása alapján. A kiválasztott jellemzők (tájegység, stílus, funkció stb.) indoklásával.

– 6 db egyforma méretű tárgy (edény) tervezése és kivitelezése vizsgaremekként önálló munkafeladatként elkészítve. Fontos, hogy a vizsgamunkák tartalmazzák az alapműveletek, díszítő eljárások széles körét, és hogy a jelölt azokat tudatosan alkalmazza, azokról beszélni tudjon.

Értékelés szempontjai:

– a célnak megfelelő forma és külső megjelenés (díszítés) kialakítása, tervezettsége,

– eredetiség és hagyományőrzés, a funkciónak megfelelő önálló alkotótevékenység és hagyományőrzés,

– a részek, részelemek egymáshoz illeszkedése, arányaik kialakítása, a készlet vagy garnitúra stílusegysége,

– a nyersanyag, a funkció, a méret, a forma egymáshoz illeszkedése,

– a díszítő eljárások megválasztása az anyagtechnológia, a hagyomány és a funkció szempontjából, a vásárlói igény és a várható ízlés figyelembevétele,

– az egyszerűbb összetett tárgyak kivitelezésének minőségi elbírálása.

Helyszíni vizsga:

A vizsgázó a gyakorlatban bemutat egy fontos alapműveletet, lehetőség szerint korongozással:

– 3db 20 cm magas egyforma tárgy helyszíni elkészítése korongon,

– 1db szabadon választott nagyobb tárgy elkészítése.

Időtartam: 240 perc.

IV/2. A felmentés feltételei a szakmai vizsga egyes részei alól:

– Felmentést kaphat a szóbeli vizsga anyagismereti témakörből az a jelölt, aki a rokon szakmák valamelyikéből szakmunkás vizsgát tett, és azt oklevéllel igazolni tudja.

– A szóbeli vizsga munka-, tűz- és környezetvédelmi témaköréből felmenthető az a jelölt, aki valamely szakmából eredményes szakvizsgát tett, és azt három évnél nem régebbi oklevelével igazolni tudja.

– Felmentést kaphat írásbeli és/vagy szóbeli vizsga alól a javítóvizsgára utasított vizsgázó, ha korábbi vizsga részeredményeit vizsgajegyzőkönyv kivonattal igazolni tudja.

– Gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.

IV/3. A szakmai vizsga értékelése:

– Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

– Az írásbeli vizsga értékelését a központilag kiadott feladathoz tartozó értékelési útmutató szerint kell végezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

– A szóbeli vizsga három részeredményéből [az a), b), c) tételekből] alakul ki a bizonyítványba bekerülő egyetlen osztályzat.

– A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített munkadarab (vizsgaremek) szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.

– A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.

– Az elméleti vizsgaeredményt az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.

– A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.

– A szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható

– Az írásbeli vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.

– A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.

A szakmai vizsga lebonyolításának rendjét a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.

* * *

ACÉLFELDOLGOZÓ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 31 5246 01

2. Szakképesítés megnevezése: Acélfeldolgozó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

5246 Acélfeldolgozó

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

– –

3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése

– Az acélfeldolgozó feladata a hidegen hajlított szelvényeket (profilok), az acéllemez radiátorokat és a spirálisan hegesztett acélcsöveket gyártó berendezések – alakító és hegesztőgépek – kezelése és működtetése annak érdekében, hogy önállóan tudja az előírt alakú, méretű és minőségű terméket előállítani.

– Legyen képes a gyártóberendezések, a gyártási folyamatok, illetve az előállítandó termék alakjában, méretében, kivitelében és minőségében bekövetkező rendellenességeket felismerni, a kiváltó okokat behatárolni és azokat megszüntetni.

– A vonatkozó munkabiztonsági, tűzrendészeti és környezetvédelmi ismeretek birtokában munkáját úgy szervezze és végezze, hogy saját maga, munkatársai, valamint környezete károsodását elkerülje.

– Fő tevékenysége a következőkre terjed ki:

= az alakító, hasító, sajtoló gépek felszerszámozása, technológiai adatok beállítása, szelvények méretfogása,

= a nagyfrekvenciás-, a fedettívű és az ellenálláshegesztő-berendezések hegesztési paramétereinek beállítása,

= a termékek gyártásközi vizsgálata alaki, méreti, varratszilárdsági előírások biztosítására,

= a gyártási folyamatok, paraméterek, ellenőrző és mérőműszerek felügyelete és beavatkozás rendellenesség esetén,

= szerszámcserék, szerszámbeállítások elvégzése,

= elektródák, induktorok, impéderek cseréje, beállítások elvégzése,

= gyártóberendezések üzemen kívül helyezése, veszély vagy üzemzavar esetén, szükséges óvintézkedések megtétele.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

1. Munkajogi, munkavédelmi tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások ismerete, betartása, alkalmazása

– A munkahelyre vonatkozó szabályok ismerete, betartása.

– A munkahelyen működő szakmai, társadalmi szervezetek tevékenységének, hatáskörének ismerete, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás lehetőségei, feltételei.

– A munkahelyre vonatkozó általános előírások ismerete, betartása.

– A munkahely megfelelő kialakítása, közlekedési utak biztosítása.

– A technológiai munkafolyamat speciális biztonsági szabályainak alkalmazása.

– A munkahelyi balesetnél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve segélynyújtó szolgálat értesítése.

– A baleset kivizsgálásában közreműködés.

– A munkahelyre vonatkozó tűzvédelmi előírások ismerete, betartása.

– A tűzoltó készülékek (tűzcsapok, készülékek) elhelyezésének ismerete.

– A tűzoltó készülékek (por-, hab-, gázoltó) használata.

– A munkahely elhagyására vonatkozó előírások betartása.

– A munkahely, munkavégzés általános környezetvédelmi szabályainak ismerete, betartása.

– Veszélyes hulladékok és azok szelektivitása.

– Veszélyes anyagokkal és készítményekkel való munkavégzés.

2. A munkafolyamat megtervezése előkészítése

– A technikai, technológiai berendezések előkészítése.

– Az elvégzendő munkafolyamat elemekre, műveletekre bontása, műveleti sorrend meghatározása.

– Ellenőrzések előkészítése.

3. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása

– Technológiai, gyártási utasítások valamint a gyártási rajzdokumentációk, tartalmának értelmezése, alkalmazása.

– Ellenőrzési utasítás tartalmának értelmezése, használata.

– Mérő- és vizsgáló eszközök hitelesítési és minősítési kötelezettségeivel kapcsolatos szabályok ismerete, alkalmazása.

4. Ellenőrzés, mérés

– A termékre előírt méretek ellenőrzése

= mérőszalaggal,

= tolómérővel,

= mikrométerrel.

5. Vizsgáló gépek ismerete, használata

– Lapítóprés.

– Szakítógép és tartozékai.

– Rétegvastagság-mérő.

6. Acélfeldolgozó technológiai feladatok

– A hidegen hajlított idomacélok, a spirálcsövek, acéllemez radiátorok gyártástechnológiájának ismerete.

– Acélfelületek kezelésének ismerete (felület-előkészítés, hűtő-kenőfolyadékok alkalmazása, festéstechnológiák, tűzihorganyzás, műanyagbevonatolási technológiák).

– Hegesztésismeretek (általános ismeretek, ellenálláshegesztés, fedettívű hegesztés, nagyfrekvenciás hegesztés).

– A technológiai ismeretek felhasználása a foglalkozás gyakorlása közben.

– Gyártóberendezések üzemeltetése, kiszolgálása.

– Alakítógépek – hidegen hajlított szelvényeket, acéllemez radiátorokat, spirálisra hegesztett acélcsöveket gyártó berendezések működtetése.

III/2. Követelmények

1. Munkajogi, munkavédelmi környezetvédelmi előírások ismerete, betartása, alkalmazása.

– A munkaszerződés tartalmának megismerése és a munkarend következetes betartása.

– A munkahelyre és munkavégzésre vonatkozó általános és speciális munkavédelmi szabályok, előírások ismerete. Alkalmazási szinten kell ismerni:

= a munkahelyi közlekedés szabályait, az üzemi balesetek bejelentésére és kivizsgálására vonatkozó előírásokat,

= áramütéses balesetek és mérgezések esetén teendő intézkedéseket,

= a maró szerek, mérgek kezelésének szabályait,

= az egyéni védőeszközök szakszerű használatát.

– A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások ismerete. Kiemelt követelmény:

= a tűzmegelőzés,

= a tűzoltás módszereinek megismerése,

= a tűz- és robbanásveszélyes anyagok kezelési előírásainak elsajátítása,

= a tűz észlelése esetén teendő intézkedések ismerete.

– A munkahelyre és munkavégzésre vonatkozó alapkövetelmények:

= a megmunkálási hulladék és az elhasznált vizsgáló- és segédanyagok kezelésének, valamint

= a káros légszennyeződés megelőzését biztosító műszaki megoldásoknak az ismerete.

2. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése

– A termék előállításához szükséges gyártástechnológia kiválasztása, a feltételek biztosítása.

– A munkafolyamat meghatározása, a megvalósítás biztosítása a technológiai dokumentációk alapján.

– A munkahely előkészítése a munkafeladatokra.

– Az üzemeltetési és minőségi adatok meghatározása.

3. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása

– Technológiai, gyártási és ellenőrzési utasítások ismerete, alkalmazása.

– Gyártási bizonylatok kiállítása.

4. Ellenőrzés, mérés

– Geometriai mérések előírt pontossággal.

– Emulzió ellenőrzés

5. Mérő- és vizsgálógépek, berendezések ismerete, használata

– Lapítópróba vizsgálat elvégzése.

– Szakítóvizsgálat elvégzése.

– Refraktométerrel emulzió koncentráció mérése.

6. Acélfeldolgozó technológiai feladatok

– A tevékenységhez szükséges alapanyagok tulajdonságainak ismerete, kezelése, használata.

– A fémek és ötvözeteik fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságainak ismerete, alkalmazása.

– Alakítógépek típusainak és a gyártástechnológia ismerete az előállított termékek szerint.

– Acélfelületek előkészítése a technológiai előírásoknak megfelelően.

– Hegesztőberendezések kezelése az előírt hegesztéstechnológiának megfelelően.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

IV/1. A szakmai vizsga részei:

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai:

a) Írásbeli vizsga tantárgya:

– Szakmai és géprajzi ismeretek.

b) Szóbeli vizsga tantárgyai:

– Szakmai és géprajzi ismeretek.

– Munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és biztonságtechnikai ismeretek.

c) Gyakorlati vizsga tantárgyai:

– Gyártóberendezések üzemeltetése, kiszolgálása, üzemvitele.

– Segédberendezések kezelése.

IV/2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

1. Az írásbeli vizsga tartalma

A Szakmai ismeretek vizsgatárgy tartalma

A tanfolyam során elsajátított ismeretek számon kérése az alábbi témakörökből:

– géprajzi alapismeretek,

– profil üzemben alkalmazott hegesztő eljárások,

– acélfelületek kezelése,

– hidegen hajlított nyitott és zárt idomacélok gyártása,

– az acéllemez radiátorgyártás sajtolástechnológiája,

– spirálvarratos acélcsőgyártás alakítástechnológiája,

– hegesztési ismeretek,

– spirálcsövek gyártásának hegesztéstechnológiája,

– ellenállás hegesztés.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

2. A gyakorlati vizsga tartalma

– Gyártóberendezések működtetése és leállítása.

– A kiszolgáló és segédberendezések működtetése.

– A rendellenes működés felismerése, a hibaokok felderítése.

– A gyártóberendezéseken az egyes garnitúracserékhez szükséges gyártóeszközök fel- és leszerelése.

– Munkavédelmi eszközök használata.

3. A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolniuk:

– géprajzi ismeretek,

– profil üzemben alkalmazott hegesztő eljárások,

– acélfelületek kezelése,

– hidegen hajlított nyitott és zárt idomacélok gyártása,

– az acéllemez radiátorgyártás sajtolástechnológiája,

– spirálvarratos acélcsőgyártás alakítástechnológiája,

– hegesztési ismeretek,

– spirálcsövek gyártásának hegesztéstechnológiája,

– ellenállás hegesztés,

– munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és biztonságtechnika ismeretek.

IV/3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

– Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgy alól az a jelölt, aki ezek követelményeit más szakképesítő vizsgán teljesítette és ezt igazolni tudja.

– A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

IV/4. A vizsga értékelése

a) Szakmai elméleti vizsga

– Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni.

– A szóbeli vizsga eredményét, az egyes tantárgyaknál elért eredmény figyelembevételével, egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni.

– A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

= a szóbeli vizsgatárgyak kerekített átlagát egyetlen érdemjegynek kell tekinteni,

= elégtelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vagy a szóbeli vizsgatárgyak valmelyikéből elégtelen érdemjegyet kapott.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

– A vizsgamunka eredménye a feladat értékelésére megadott szempontok figyelembevételével, egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

– Eredménytelennek kell tekinteni a gyakorlati vizsgát, ha az értékelési szempontok közül valamelyik részeredmény érdemjegye elégtelen.

c) A szakképesítő vizsga értékelése

– Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

– A szakmai gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni.

– A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.

* * *

IPARI ÜVEGMŰVES

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 31 5292 05

2. Szakképesítés megnevezése: Ipari üvegműves

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

3729 Üvegműves

2. Rokon munkakörök, foglalkozások

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

7524 Üvegcsiszoló

Üvegfúvó

Üvegfestő és ólomüvegező

7638 Üvegező

Üvegező és képkeretező

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

– Az ipari üvegműves műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján hideg és meleg megmunkálással dolgozza fel a különböző átmérőjű és falvastagságú, különböző minőségű (lágy, illetve kemény) üvegcsöveket és üvegbotokat.

– Fúvólángban történő olvasztás és azt követő kézi, illetve gépi formálás, majd lehűtés útján kísérleti, laboratóriumi és egészségügyi üvegeszközöket, üvegkészülékeket, műszerek üvegalkatrészeit, üveg reklámfeliratokat, üveghőmérőket, díszműárut, üveg karácsonyfadíszeket készít és javít.

– Szakszerűen kezeli az üvegcsöveket és üvegbotokat.

– Az alapműveletek helyes megválasztásával és elvégzésével üvegeszközöket, üvegalkatrészeket készít, és ezekből a készülékeket összeállítja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása

– A munkahelyre vonatkozó speciális szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre, munkaidőre vonatkozó szabályozások) ismerete és alkalmazása.

– A munkahelyre (fúvóműhely, csiszolóműhely, csőtároló, gázpalacktároló, gépház) vonatkozó előírások betartása.

– A különböző technológiai folyamat (üvegcsövek és üvegbotok tárolása, szállítása, tisztítása, olvasztása, alapműveletek) végzése során a védőfelszerelések használata, a biztonsági előírások betartása.

– A tisztító, marató, csiszolóanyagok, töltő- és kimérő folyadékok, beforrasztófémek tulajdonságainak ismerete.

– A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.

– A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása.

– A saját és a környezetben dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása.

– A különböző technológiák, munkafolyamatok során a speciális biztonsági előírások alkalmazása, egyéni és csoportos védőeszközök használata.

– Munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve segélynyújtó szolgálat értesítése.

– Közreműködés a baleset kivizsgálásában, a szükséges információk szolgáltatása a jegyzőkönyv elkészítéséhez.

– A munkahelyre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartása.

– A munkához szükséges tisztítószerek, lúgok, savak tulajdonságainak ismerete.

– Az alap és segédanyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, a megfelelő védőfelszerelések használata.

– A tűz- és robbanásveszélyek megelőzésére vonatkozó előírások betartása.

– A további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből történő kiszabadítása a lehetőségektől, a sérült helyzetétől függően.

– A gépek elhelyezésének, rögzítésének, kezelésének, hibalehetőségeinek ismerete. A gépek tisztítása, ápolása, biztonságtechnikai szempontból történő ellenőrzése, a karbantartás módjának ismerete.

– A különböző hideg és meleg megmunkálási feladatok munkavédelmi, biztonságtechnikai előírásainak ismerete, betartása, alkalmazása.

2. Jogszabályértelmezés, a Munka Törvénykönyvének ismerete

– A munkavállaló és a munkáltató jogainak és kötelezettségeinek ismerete a Munka Törvénykönyve alapján.

– A Kollektív Szerződéssel kapcsolatos szabályozások ismerete.

3. A gazdálkodási folyamatok ismerete

– Közgazdasági alapfogalmak, folyamatok, vállalkozási alapfogalmak ismerete, alkalmazása.

– A munkavállalóra vonatkozó adó- és járulékfizetési kötelezettségek értelmezése.

– A munkavállalással kapcsolatos gyakorlati tudnivalók (önéletrajz, pályázat, munkaszerződés, álláskeresés).

– Önképzés és továbbképzésben való részvétel megszervezése.

4. A munkafolyamat megtervezése, előkészítése

– A munkatárgyak elkészítésének, javításának munkaműveleteit mintadarab, műszaki rajz vagy szabványrajz ( műszaki dokumentáció ) alapján megtervezi.

– A műszaki dokumentáció alapján megállapítja a részműveleteket, meghatározza a műveleti sorrend feladatait (előkészítés, összeszerelés, befejező műveletek).

– A munkát és a munkahelyet önállóan megszervezi.

– Kiválasztja a munkatárgyak előállításához és javításához szükséges félkészgyártmányokat, az alap- és segédanyagokat.

– Kiválasztja a gépeket, berendezéseket, gépi és kéziszerszámokat.

Felismeri, kiválasztja, előkészíti és kezeli az adott művelethez szükséges kézi- és gépi szerszámokat. Gondoskodik ezek ápolásáról.

– Felismeri, kiválasztja, beállítja és kezeli az adott művelethez szükséges gépeket, berendezéseket.

5. Alapvető műveletek elvégzése

– Az üvegek szakszerű kezelése:

= az üvegcsövek, -botok, -eszközök és készülékek szakszerű mozgatása, tárolása, csomagolása, bontása.

– Az üvegcsövek és -botok előkészítése:

= az üvegcsövek és -botok kiválasztása méret és minőség szerint (Sovirel, Pyrex, Simax, Vykor, Ergon, Magnézia, Schilling, Unihost, Ólomüvegek. Kvarcüveg. Szín és alak szerint 3–70 mm átmérőjű hajló, fúvó és vastag falú, színtelen, anyagában színezett és porozott, kör, ovál és szögletes keresztmetszetű, többlyukú, prizmatikus és lapos lyukú kapillárcsövek, kör, négyzet és téglalap keresztmetszetű üvegbotok),

= üvegcsövek és -botok , -eszközök és készülékek tisztítása száraz törléssel, vizes mosással, vegyszeres oldással, alkoholos öblítésük, szárításuk.

– Az üvegcsövek és -botok darabolása:

= csúcskinyitás és darabolás karcolással (csiszolókővel és késsel), vágással (kézi és gépi vágóval), repesztéssel (izzó üvegcseppel, tűlánggal, repesztő berendezéssel), géppel (vágókorongos és gyémántszemcsés),

= az egyenetlen végű csővég lecsiszolása géppel.

– Üvegcsövek és -botok olvasztása:

= különböző segéd- és munkalángok előállítása segédégők (Bunsen-, Teklu-, Heintz- Méker-égő, sorégő), fúvólámpák (egyszerű kvarc, zajtalan külső keveredésű Zenit, kézi forrasztólámpa, egyszerű égő) kezelésével,

= üvegcsövek és -botok tartása, egyirányú és oda-vissza forgatása, lángba helyezése, lágyítása, anyaggyűjtés és eloszlatás, formálás befúvással.

6. Az olvadt üveg formálása

– Az olvadt üveg formálásához a szerszámokat, segédeszközöket kiválasztja, karbantartja.

– A műveletekhez szükséges gépeket beállítja, kezeli és ápolja (parafa és gumi dugók, dugófúró, gumisapkák, csövesdugók, forgóbefúvó [ventill], formáló és lapítócsipeszek, peremező és kihajtó lapátkák, tágítólándzsa, wolframtű, sima és hornyos szénlapok, szénlaphíd, szénrúdfogó, szénformák, szénkónuszok, kézi- és gépi befogószerszámok, nyakaló, forrasztó és hajlítósablonok, spirálhajlítók, támasztó és tartóeszközök, gyűjtőláda és tálca, üvegcserepes láda, kézi és pedálos forma, szinkronforgatógép).

– Az alábbi műveletek elvégzése:

= üvegcsövek és -botvégek leolvasztása,

= csúcshúzás, kinyitás és lezárás, csúcssegédszár megerősítése és központosítása,

= csővégek olivázása (egyszerű, nyomott, fúvott, olivasor készítése),

= kihajtott perem és kiöntőcsőr készítése,

= megerősítéssel készített peremek (összeejtett és vasalt) készítése,

= tölcsér és talpkihajtás,

= gömbölyű és lapos fenekelés,

= hajlítás tompa-, derék- és hegyesszögben, U alakban, spirál alakban. Ív és kör hajlítás,

= üvegcső kilyukasztása kihúzással, kifúvással és wolframtűvel,

= tengely menti összeforrasztás azonos és különböző csőátmérők és falvastagság esetén,

= kiforrasztás azonos és különböző csőátmérők és falvastagság esetén,

= tengely menti és oldalirányú beforrasztás, a váll kialakítása,

= tányérforrasztás azonos és különböző csőátmérők és falvastagság esetén,

= forrasztás kézilámpával,

= golyófúvás egy és két száron, golyósor készítés,

= nagyméretű gömbök, körte és kúp alakú testek fúvása, formába fúvás,

= üveg-fém kötések készítése gyöngybeforrasztással, lapításos kötéssel,

– Üveg reklámfeliratok és -díszek készítése.

– Hőmérőkészítés.

– Díszműáru készítése (karácsonyfadíszek, figurák, díszműüvegek).

7. Az üvegtárgyak feszültségtelenítése

– Temperálás lángban.

– Temperálás hűtődobozban és kemencében.

8. Üvegcsiszolatok készítése

– Hengeres-, gömb-, síkcsiszolatok formálása, illesztése.

– 1:5 és 1:10 kúposságú nem cserélhető és cserélhető csiszolatpárok, üvegcsapok formálása egyszerű kéziszerszámokkal és gépen.

– Az 1:5 és 1:10 kúposságú nem cserélhető csiszolatpárok és kétszárú egyenes áteresztő üvegcsapok illesztése le-, ki- és összecsiszolással egyszerű gépen kúpos csiszolóhüvellyel és kúpos csiszolótüskével.

9. Beosztások készítése

– Az eszközök kimérése, jelek és feliratok, osztásvonalak készítése csiszolással, matricázással, szitanyomással és maratásos eljárással.

– A térfogatmérő etalonok, vízzel és higannyal működő kimérő berendezés használata, viaszolás művelete, osztó és beírótű alkalmazásával osztás és beírás elkészítése körjelző-, síkosztó- és körosztógépen, illetve beírógépen.

10. Készülékismeret

– Főbb munkatermékek működési elvének, felhasználási területeinek, készítési módjának ismerete:

= kísérleti, laboratóriumi és egészségügyi üvegeszközök (mérőlombik, mérőhenger, folyadék és gázpipetta, folyadék és gázbüretta, gáztérfogatmérő eszközök, piknométerek, areométerek, viszkoziméterek, tárolóedények, üvegszűrők, szűrőtölcsérek, csiszolatos csatlakozások, csavarmenetes csatlakozások, üvegcsapok, biztosítócsövek, vízsugárlégszivattyúk, folyadékporlasztók, cseppadagolók, összekötőcsövek, gázmosók, lombikok, feltétek (összekötő, elágazó, habzásgátló, frakcionáló, adagoló), hűtők (sima falú, formázott felületű, spirál), szedők, előtétek stb.,

= üvegkészülékek: desztilláló (egyszerű, vákuum, vízgőz, frakcionáló), extraháló és kivonó készülékek (perkoláló, perforáló, extraháló), gázmosó és -szárító készülékek,

= műszerek alkatrészei: reométer, rotaméter, barométer, manométer, elektródok,

= vákuumtechnikai üvegek: izzólámpák, kvarclámpák, fénycsövek, elektródák.

11. Ellenőrzés

– Hosszúság, átmérő, falvastagság mérése mérőléccel, mérőszalaggal, belvilágmérővel, sablonmércével, tolómérővel, tapintókörzővel., szögmérés szögmérővel.

– Tömeg mérése vegyszermérleggel, térfogatmérés ellenőrző etalonokkal, kifolyási idő mérése stopperórával.

– Feszültség ellenőrzése polariszkóppal.

– Tágulási együtthatók ellenőrzése húzáspróbával.

– Üveg-fém kötések ellenőrzése az oxid színe alapján.

– Saverősség ellenőrzése próbasavazással és areométerrel.

– Csiszolati tömítettség ellenőrzése vákuummal és éterrel.

– Az üvegcsövek és -botok, hutai termékek hibáinak vizsgálata szemrevételezéssel.

– Az üvegcsövek és -botok, üvegtárgyak feldolgozói (hideg és meleg megmunkálás során keletkezett) hibáinak vizsgálata, megállapítása szemrevételezéssel.

– Gépek, berendezések, szerszámok ellenőrzése biztonságtechnikai szempontok alapján.

III/2. Követelmények

1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása

– Tudja szabatosan megmagyarázni a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmakat.

– Tudja definiálni a próbaidővel, a szabadsággal kapcsolatos fogalmakat az MT alapján.

– Tudja felsorolni a munkáltató és a munkavállaló jogait az MT alapján.

– Tudja ismertetni a vállalkozáson belüli és kívüli érdekegyeztetési folyamatokat az MT alapján.

– Tudja definiálni a Kollektív Szerződéssel kapcsolatos fogalmakat az MT alapján.

– Ismerje és alkalmazza a munkahelyére vonatkozó előírásokat és szabályokat.

– Ismerje az egyes műhelyek rendeltetését, tudja szakszerűen használni berendezéseit, tartsa be a vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat.

– Ismerje az egyes technológiai folyamatok végzésére vonatkozó biztonsági előírásokat, tudja alkalmazni azokat.

– Ismerje az egyes műhelyek telepítésével kapcsolatos szabályokat.

– Tudjon munkahelyi baleseteknél a segítségnyújtásban részt venni, közreműködni a balesetek kivizsgálásában.

– Ismerje és tudja alkalmazni a munkahelyre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, ismerje a tűzoltó készülékek használatát.

– Tudja az alap- és segédanyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírásokat alkalmazni, ismerje az egyéni és csoportos védőfelszerelések szakszerű használatát.

– Tudja az egyes műhelyekre, a hideg és meleg megmunkálási feladatokra vonatkozó környezetvédelmi előírásokat betartani.

2. Jogszabályértelmezés, az MT ismerete

– Tudja az adott témára vonatkozó jogszabályokat (törvényeket, rendeleteket), összegyűjteni, értelmezni azokat szakmai útmutatás alapján (pl. környezetvédelem, társasági formák).

– Tudja ismertetni az adott témára vonatkozóan a jogszabályok hozzáférhetőségi helyét és módját.

– Tudja a polgárjogi alapfogalmakat bemutatni a Polgári Törvénykönyv alapján.

3. A gazdálkodási folyamatok jellemzése

– Tudjon személyi jövedelemadó előleget számítani a hatályban levő rendeletek, illetve az adott vállalkozás belső szabályzata szerint, példák alapján.

– Tudja ismertetni az egyéb levonások fajtáit, példák alapján.

– Tudjon személyi jövedelemadó bevallást készíteni az adott időpontban érvényes szabályoknak megfelelően, kiemelve az

= adókedvezmények fajtáit és elszámolásukat konkrét példák alapján,

= adócsökkentő tételek fajtáit és elszámolásukat konkrét példák alapján.

– Tudja felsorolni az adózási mulasztások legegyszerűbb jogkövetkezményeit.

– Tudja ismertetni az alaki előírások figyelembevételével a számlák jellemzőit az adott időpontban érvényes jogszabályok alapján.

– Tudja szabatosan megfogalmazni a bankszámlákkal kapcsolatos törvényi előírásokat, tudja kitölteni a bankszámla nyitásával kapcsolatos bizonylatokat útmutatás alapján.

– Tudja a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó legfontosabb törvényi előírásokat szabatosan megfogalmazni.

– Tudjon általános forgalmi adót számítani egyszerű példa alapján.

– Tudja felsorolni a hitelezési módokat.

– Tudja ismertetni egy adott vállalkozás hitelfelvételi lehetőségeit egyszerű példák alapján.

– Tudja a hitelek után számított kamatok mértékét kiszámítani egyszerű példák alapján.

– Tudja megkülönböztetni a költség és a kiadás kategóriáit példák alapján.

– Egyszerű példán tudjon költségszámítást végezni.

– Tudja felsorolni az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóit.

– Tudjon szervezési feladatokat ellátni

= tudja saját munkáját megszervezni a munkaterületének megfelelően,

= tudja koordinálni a szükséges kapcsolatokat.

– Tudja elsajátítani az adott időszak legújabb ismereteit önképzés során és továbbképzésen való részvétel megszervezésével.

– Tudja definiálni az önéletrajz, a pályázat és a munkaszerződés fogalmát tartalmi sajátosságaik alapján.

– Tudjon a magyar nyelv kiejtési és nyelvhelyességi szabályainak megfelelően beszélni.

– Tudjon tömören és lényegretörően üzenetet továbbítani.

– Tudja ismertetni az illemtan, etikett főbb szabályait, és gyakorlati helyzetekben tudja bemutatni azokat.

– A köznapi kommunikáció követelményeihez igazodóan legyen képes a biztonságos eligazodásra (értés, közlés).

– Tudja bemutatni és alkalmazni a köszönés, a bemutatkozás, a bemutatás, a megszólítás formáit és szabályait munkahelyen és magánéletben, helyzetgyakorlatokkal.

4. A munkafolyamat megtervezése, előkészítése

– Tudja műszaki dokumentáció alapján a munkadarab elkészítésének, javításának munkaműveleteit megtervezni.

– Tudja mintadarab alapján a részműveleteknek megfelelően a szabadkézi vázlatrajzot elkészíteni, ez alapján a munkaműveleteit meghatározni.

– Tudja a munkadarab elkészítéséhez meghatározni az előkészítés, összeszerelés és befejező műveletek szakszerű, gazdaságos kivitelezési sorrendjét.

– Tudja a munkafeladatnak megfelelően önállóan megszervezni a munkát.

– Tudja az alap- és segédanyagokat szakszerűen, gazdaságosan kiválasztani és a feladathoz előkészíteni, illetve azokat használni.

– Tudja a technológiai folyamathoz célszerűen kiválasztani az adott lehetőségeken belül a gépeket, berendezéseket, gépi és kéziszerszámokat.

5. Alapvető műveletek elvégzése

– Tudja műhelyszinten az üvegcsövek és -botok egyenkénti és csoportos mozgatását, csomagolását, kibontását és szakszerű tárolását elvégezni.

– Tudja a munkafeladatnak megfelelően az üvegcsövet és -botot kiválasztani méret és minőség szerint.

– Tudja az üvegcsövek és -botok, üvegeszközök és -készülékek tisztításához a megfelelő módszert és tisztítóanyagot kiválasztani.

– Tudja a tisztítást elvégezni száraz törléssel, vizes mosással, vegyszeres oldással.

– Ismerje az üvegcsövek és -botok szakszerű darabolásának feltételeit, válassza meg a feladatnak megfelelően a minőségi, gazdaságos munkát biztosító módszert, válassza ki a munkafeladat elvégzéséhez szükséges szerszámokat, gépeket.

– Tudja a darabolást elvégezni méretpontosan vágókéssel, vágókorongos géppel, gyémántszemcsés vágógéppel. Tudja a csúcsvégeket biztonságosan kinyitni karcolókővel.

– Tudja a fúvóasztal felszerelését biztonságosan kezelni, karbantartani (lámpák, csővezetékek, csapok, tartó és támasztó eszközök, üvegcserepes láda).

– Tudja az üveg meleg megmunkálásához szükséges lángféleségeket segéd és fúvólámpán előállítani. Ismerje az üveg minőségének, az adott munkafolyamathoz legmegfelelőbb lángfajta kiválasztásának szempontjait.

– Ismerje a megmunkáláskor tapasztalható jelenségeket (láng elszíneződése, üveg elszíneződése, viszkozitás, diffúzió, jegecesedés megjelenése, gravitáció hatása, a felmelegítés és lehűtés szempontjai, az előforduló törés okai), tudja ezek okait.

– Tudja a fokozatos felmelegítést és lehűtést az üvegcsövek és -botok minőségének megfelelően végrehajtani fúvólámpán történő helyes lángbeállítással gáz, sűrített levegő és oxigén adagolásával.

– Tudja a különböző átmérőjű és méretű üvegcsöveket és -botokat, üveg alkatrészeket egyenletes olvadást biztosítva forgatni, ismerje a forgató és a tartó kéz szerepét, a forgatási hibákat és ennek következményeit. Tudja a hibákat javítani.

6. Az olvadt üveg formálása

– Ismerje az üveg felmelegítésének, forgatásának, leolvasztásának követelményeit, végezze el a feladatot különböző átmérőjű, falvastagságú, minőségű üvegcsövekkel és -botokkal, üvegalkatrészekkel fúvólángban.

– Tudja a csúcshúzást különböző méretű és minőségű üvegcsövekkel és -botokkal elvégezni, a segédszárat megerősíteni, központosítani maximum 50 mm átmérőig.

– Ismerje az összekötőcső, az olivakészítés minőségi követelményeit, készítse el az egyszerű, nyomott, fúvott olivákat maximum 20 mm átmérőig méretpontosan, tudjon olivasort készíteni.

– Tudja a kihajtott, összeejtett, vasalt peremkészítés minőségi előírásainak megfelelően elvégezni a műveleteket egyszerű kéziszerszámokkal.

– Tudja a gömbölyű és lapos fenekelést elvégezni egyszerű kéziszerszámokkal.

– Tudjon csőrt készíteni kihajtószerszámmal.

– Készítse elő és végezze el a tengely menti összeforrasztást azonos és különböző átmérőjű üvegcsövekkel és -botokkal kézzel és szinkronforgató gépen.

– Tudja a tompa-, derék-, hegyesszögű hajlításokat elkészíteni maximum 30 mm átmérőjű üvegcsövekkel.

– Készítse elő és végezze el a kiforrasztás műveletét azonos és különböző átmérőjű csövekkel.

– Tudja kiválasztani a feladatnak megfelelő lukasztási módszert, tudja elvégezni kifúvással, kihúzással, wolframtűvel történő kifúrással az adott méretre.

– Tudja a tengely menti és oldalirányú beforrasztáshoz az alkatrészeket előkészíteni, a segédeszközöket és szerszámokat célszerűen megválasztani. Tudjon tengely menti beforrasztást végezni gyűrűs és ráejtéses módszerrel kitámasztással, illetve anélkül.

– Tudja a kézi lámpával történő munkafolyamatokat megtervezni, egyszerű forrasztásokat végezzen el úgy, hogy az egyik cső rögzített, illetve úgy, hogy mindkét cső rögzített.

– Tudja a tányérforrasztáshoz az üvegcsöveket előkészíteni lapos, illetve gömbölyű fenekeléssel, a csövek megerősítésével, a forrasztást elvégezni maximum 30 mm átmérőjű csövekkel.

– Készítse elő csúcshúzással, a csúcsok megerősítésével, központosításával az üvegcsövet golyófúváshoz, tudjon egy és két száron egyenletes falvastagságú golyót fújni maximum 60 mm átmérőig. Tudjon golyósort készíteni rajz alapján, méretpontosan maximum 40 mm átmérőig.

– Ismerje a nagyméretű gömbök, körte és kúp alakú testek fúvásának műveleti sorrendjét, tudja az adott formákat fúvással kialakítani maximum 40 mm átmérőig.

– Tudjon kis méretű tárgyakat kézi, illetve pedálos formába fúvással elkészíteni.

– Tudja a tölcsér és talpkihajtást nyeles szénszerszámmal, kihajtólapáttal elkészíteni maximum 40 mm átmérőig.

– Ismerje a fémbeforrasztások anyagait, ezek kiválasztásának szempontjait, előkészítésének műveleteit. Tudjon gyöngybeforrasztást készíteni dumet vagy más fémhuzalokkal.

7. Az üvegtárgyak feszültségtelenítése

– Ismerje a temperálási eljárások megválasztásának szempontjait.

– Tudja kiválasztani az üveganyag minőségének, a munkadarab megmunkáltságának megfelelő temperálási módszert úgy, hogy feszültségből adódó selejt ne keletkezzen.

– Tudja elvégezni a temperálást lángban különböző minőségű üveganyagok és munkadarabok esetén.

– Tudja beállítani a műhelyben használatos temperáló kemencét a lágy és a kemény üvegek feszültségtelenítéséhez.

– Ismerje fel, tudja megmagyarázni és javítani a hűtési hibákat.

8. Üvegcsiszolatok készítése

– Ismerje a hengeres-, gömb-, síkcsiszolatok készítésének műveleti sorrendjét (formálás, illesztés), tudja kiválasztani a szükséges alap- és segédanyagokat, szerszámokat.

– Ismerje az 1:5 és 1:10 kúposságú cserélhető csiszolatpárok formálásának és illesztésének műveleti sorrendjét, tudja kiválasztani a készítéshez szükséges szerszámokat, a szükséges alap- és segédanyagokat.

– Tudja a nem cserélhető 1:5 és 1:10 kúposságú csiszolat tokok és dugók formálását elvégezni egyszerű kéziszerszámokkal (szénkónusz, szénlap, szénlaphíd, formázóolló, forma), illesztését le-, ki- és összecsiszolással egyszerű gépen kúpos csiszolóhüvellyel, illetve kúpos csiszolótüskével.

– Ismerje az üvegcsapok fajtáit felhasználás és szerkezet szerinti csoportosításban, tudja megtervezni a készítésük műveleti sorrendjét, ismerje a minőséggel kapcsolatos szabványelőírásokat. Tudja elkészíteni az egyenes kétszárú összekötő áteresztő csapot tömör, illetve fúvott dugóval méretpontosan. Ismerje a csap illesztésének műveleteit és szerszámait, tudja felismerni és kiválasztani a csiszoláshoz szükséges alap- és segédanyagokat.

9. Beosztások készítése

– Ismerje a beosztások készítésének műveleti sorrendjét (kimérés, viaszolás, osztás, beírás, savazás, tisztítás, festés), ismerje a maratásos eljáráson kívül a festéssel, matricázással, szitanyomással történő módszerek főbb jellemzőit.

– Tudja kiválasztani a különböző technológiai folyamatok elvégzéséhez szükséges szerszámokat, eszközöket, alap- és segédanyagokat.

– Tudja ellenőrizni a térfogatmérő üvegeszközök kimérését térfogatra, etalonokkal.

10. Készülékismeret

– Ismerje a főbb munkatermékek működésének elvét, felhasználását, a velük szemben támasztott követelményeket, szabványelőírásokat:

= térfogatmérő eszközök,

= sűrűségmérő eszközök,

= tárolóedények

= szűrők,

= csiszolatos csatlakozások,

= üvegcsapok,

= szivattyúk, porlasztók,

= desztilláló készülékek és alkatrészei,

= extraháló készülékek és alkatrészei,

= gáztisztító, -szárító készülékek és alkatrészei,

= műszerek alkatrészei,

= vákuumtechnikai üvegek,

= üveghőmérők,

= reklámfeliratok,

= díszműáruk,

= figurák, karácsonyfadíszek.

11. Ellenőrzés

– Tudja az alkalmazandó mérőeszközt kiválasztani.

– Tudja a hosszúságot, átmérőt, falvastagságot, hajlásszöget pontosan meghatározni a kiválasztott mérőeszközzel.

– Tudja ellenőrizni a feszültséget polariszkóppal.

– Tudja a hőtágulási együtthatót húzáspróbával ellenőrizni, a húzáspróbát elvégezni, az eredményt megállapítani, a következtetést levonni.

– Tudja az oxid színéből megállapítani az üveg-fém kötés minőségét néhány gyakran alkalmazott fém esetén (wolfram, dumet, platina).

– Tudja ellenőrizni a csiszolati tömítettséget a vonatkozó szabványelőírásoknak megfelelően.

– Szemrevételezéssel tudja megállapítani a hutai hibákat (anyag-, illetve munkahiba), tudja a feldolgozás során az ebből eredő selejt keletkezését megelőzni.

– Ismerje fel a feldolgozói (hideg és meleg megmunkálás során keletkezett) hibákat, tudja a javíthatóságot megállapítani és a további selejt keletkezését megelőzni.

– Tudja a gépeket, berendezéseket, szerszámokat rendeltetésszerűen használni, biztonságtechnikai szempontból ellenőrizni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek a szint megjelölésével

Szakmai ismeret témakörből

– Tudja jellemezni és csoportosítani a szakma által megmunkált üvegcsöveket és -botokat felhasználási terület, anyagminőség és méret szerint.

– Tudja ismertetni az üvegkezelés előírásait, megmagyarázni a módszerek, szabályok betartásának szükségességét balesetvédelmi szempontból.

– Tudja jellemezni a tisztítás szerepét, anyagait, eszközeit, elmagyarázni a feladatnak megfelelő módszer kiválasztási szempontjait.

– Tudja ismertetni a különféle darabolási módszerek kiválasztásának szempontjait, tudja az eljárásokat összehasonlítani szerszámaik, eszközeik, gépeik alapján.

– Tudja ismertetni a fúvóasztal felszerelését, tartozékait, jellemezni a különféle lámpákat szerkezetük, működési elvük, kezelésük alapján.

– Tudja elemezni az üveg meleg-megmunkálásakor tapasztalható jelenségek okait, hatásaikat az üveg felmelegítésére, formálására.

– Tudja felsorolni az alapműveletek (forgatás, leolvasztás, csúcshúzás, forrasztás, hajlítás, fenekelés, peremezés, olivázás, csőrkészítés) elvégzésének hibalehetőségeit és azok okait megnevezni, ismertetni a műveletek részfeladatait.

– Tudja a feszültségek keletkezésével kapcsolatos fogalmakat magyarázni, ismertetni a polariszkóppal történő ellenőrzés fénytani és anyagszerkezeti alapjait.

– Tudja ismertetni a feszültségvizsgálat módját, szerepét a selejtmentes termelésben.

– Tudja az összeforrasztás, kiforrasztás, beforrasztás, tányérforrasztás, kézilámpás forrasztás műveleti sorrendjét megállapítani, megnevezni a szükséges szerszámokat, eszközöket, ismertetni a minőségi előírásokat.

– Tudja jellemezni a golyófúvás, gömbfúvás, golyósorkészítés részműveleteit, a kihajtások műveleti sorrendjét, ismertetni a minőségi előírásokat.

– Tudja ismertetni az üvegcsiszolatok alkalmazási területeit, műszaki követelményeit, az érvényes szabványelőírásokat.

– Tudja az üvegcsapokat szerkezetük szerint megkülönböztetni, ismertetni részeit, a készítésükre vonatkozó szabványelőírásokat.

– Tudja összehasonlítani a különböző üveg-fém kötési módszereket kivitelezésük, anyaguk, alkalmazási területeik alapján.

– Tudja a szakszerű munkavégzéshez szükséges szakmai számításokat elvégezni (anyagnorma, teljesítmény, kúposság, költség, térfogat, sűrűség).

– Tudja ismertetni a szakma fejlődésének a történetét.

Anyag- és gyártásismeret témakörből

– Tudja megmagyarázni az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggéseket.

– Tudja alkalmazni az ásványtani és földtani alapismereteket a szilikátipari ágazatok nyersanyagainak ismertetésekor.

– Tudja megmagyarázni az üveges állapot létrejöttének okait, tudja jellemezni az üveges állapotot.

– Tudja jellemezni a különböző szilikátüvegek szerkezetét, az alap- és segédanyagok, illetve az adalékanyag hatását az üveg szerkezetére, tulajdonságaira.

– Tudja megnevezni a beépülő oxidok nyersanyagait, tudja ismertetni ezek előkészítését az üveggyártás folyamatában.

– Tudja meghatározni az üveggyártás szakmai feladatait az olvasztás és a formálás során, tudja csoportosítani a gyártmányféleségeket és ismertetni ezek feldolgozási lehetőségeit.

– Tudja jellemezni a szilikátüvegek fizikai és kémiai tulajdonságait, tudja megmagyarázni ezek szerepét, hatását a felhasználás, feldolgozás során.

– Tudja jellemezni az üvegolvasztás részfolyamatait.

– Tudja megnevezni az üvegolvasztás legfontosabb berendezéseit, ismertetni fő jellemzőit, tudja megkülönböztetni az olvadék kidolgozásának módszereit.

– Tudja ismertetni a hutai termékeken az anyag- és munkahibákat és azok okait.

– Tudja ismertetni az üvegkészítés fejlődésének történetét, megkülönböztetni a fejlődés során kialakult fő stílusjegyeket.

– Tudja jellemezni a formaadó és díszítő technikák fejlődését a különböző művészettörténeti korokban.

– Tudja megnevezni a különböző művészettörténeti korokhoz kapcsolódó legjellemzőbb iparművészeti emlékeket az üvegipar területéről.

Készülékismeret, munkatervezés

– Tudjon mintadarab alapján szabványos jelölésekkel műhelyrajzot készíteni, meghatározni az előkészítési méreteket.

– Tudja a műszaki dokumentáció alapján megtervezni a készítés műveleti sorrendjét (előkészítés, összeszerelés, befejező műveletek), kiválasztani a műveletek végzéséhez szükséges szerszámokat, eszközöket, gépeket.

– Ismerje fel a szakma által előállított legjellemzőbb munkatárgyakat, tudja azonosítani a készülékeket elemeik alapján, ismertetni azok felhasználását (térfogat-, sűrűségmérő eszközök, folyadékok és gázok mechanikája alapján működő eszközök, desztilláló készülékek, extraháló készülékek, üvegcsapok).

IV/2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati részből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

– üvegműves szakmai ismeretek 240 perc,

– munkatervezés 240 perc.

b) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

– vizsgaremek készítése,

– vizsgamunka 360 perc.

2.1. Az írásbeli vizsga tartalma

A) Az üvegműves szakmai ismeret vizsgatárgy tartalma

Az üvegműves szakmai ismeret vizsgatárgy az alábbi területek három-három megoldandó kérdését tartalmazza:

a) Szakmai ismeretek

– a hideg és meleg megmunkálási módszerek jellemzése, alapműveletek és bonyolultabb formálási módszerek jellemzése, a megmunkáláskor jelentkező hibalehetőségek és ezek megelőzési, illetve javítási módja.

b) Készülékismeret

– desztilláló, extraháló, gázelemző készülékek működése, a készülékek alkatrészeinek jellemzése, felhasználása.

c) Anyag- és gyártásismeret

– a szilikátüvegek szerkezete, nyersanyagai, fajtái, fizikai és kémiai tulajdonságai, az üvegolvasztás folyamata, az üvegolvadék előállítása és kidolgozása, formázási és feldolgozási módszerek kivitelezése, anyag- és munkahibák jellemzése.

B) A munkatervezés vizsgatárgy tartalma

a) Mintadarab vagy összeállítási rajz alapján elkészíti a kijelölt alkatrész műhelyrajzát az előkészítési méretek megadásával.

b) A munkadarab kivitelezéséhez szükséges feladatok meghatározása, a műveletek elvégzéséhez szükséges gépek, eszközök, szerszámok kiválasztása.

c) Műveleti sorrend megtervezése (előkészítés, összeszerelés, befejező műveletek).

d) A feladathoz kapcsolódó szakmai számítások elvégzése.

e) A munkadarab elkészítésekor betartandó munkavédelmi, biztonságtechnikai előírások ismertetése.

f) Munkajogi ismeretek (a munkavállaló és a munkaadó jogai és kötelességei).

g) Gazdasági alapismeretek (vállalkozási formák, adózás, önképzés, továbbképzés).

Az f), g) feladatok számon kérése 10-10 kérdést tartalmazó tesztlappal is lebonyolítható.

2.2. A gyakorlati vizsga tartalma

A) Vizsgaremek

A vizsgaremek szabadon választott munkadarab elkészítése, amely tartalmazza a szakmára jellemző bonyolultabb műveleteket. A vizsgaremekhez mellékelni kell a műhelyrajzot, valamint a technológiai leírást.

B) Vizsgamunka

A vizsgamunka két részből áll

a) egy darab bonyolultabb műveletekből álló munkadarab elkészítése (pl. ötgolyós szabványméretű hűtő),

b) három darab kisebb méretű tárgy elkészítése, amelyek jellemzően a vizsgázó képzési helyének profiljába tartozó termékek.

IV/3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

– Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól az a jelölt, aki javítóvizsgát tesz és a korábbi vizsgaeredményét igazolni tudja.

IV/4. A vizsga értékelése

– A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a vizsgaremek és a vizsgamunka vizsgatárgy súlyozott (25–75%) számtani átlagértékének a vizsgamunka osztályzata felé kerekített értékeként kell meghatározni.

– Eredményes vizsgát tett a jelölt, ha minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

– A szakmai gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni. (Minden vizsgarész vizsgáját). Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után tehet a jelölt.

– A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet. Az írásbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható.

* * *

PORCELÁNKÉSZÍTŐ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 31 5292 09

2. Szakképesítés megnevezése: Porcelánkészítő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

7523 Porcelánkészítő

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

3729 Keramikus

7637 Kályhás

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

– Díszműáruk, szerviz, műszaki, egészségügyi és ipari porcelán nyerstermékek készítése.

– Nyerstermék előállítása kézi formázással.

– Kézi-gépi, gépi formázással, öntéssel, sajtolással, faragással és esztergályozással a minta követelményeinek betartásával.

– A technológiai dokumentációk ismeretével és gyakorlatban való alkalmazásával.

– A munkavégzéshez szükséges alap- és segédanyagok ismerete, rendeltetésszerű használata.

– A munkavégzéshez szükséges gépek, berendezések ismerete, rendeltetésszerű használata.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1.1. Feladatcsoportok, feladatok a technológiai folyamatok sorrendjében

Technológiai folyamatok:

– anyag-előkészítés,

– formázó- faragó és öntőmassza készítése,

– alakítás öntéssel,

– alakítás kézi-gépi formázással, faragással,

– elkészítés, kiegészítő tevékenység.

Feladatcsoportok feladatokra bontva:

Anyagelőkészítés:

– masszakészítés,

– homogenizálás,

– szűrőpréselés,

– vákuumozás.

Az alakítási módtól függően a megfelelő eszközök kiválasztása, előkészítése.

Öntésnél:

– üreges és tömörfalu öntés kézi, gépi eljárással,

– falvastagság ellenőrzése,

– kiszedés, utómunkálatok.

Formázás: kézi-gépi eljárással

– befogó gyűrű, sablon kiválasztása, rögzítés, formázási paraméterek beállítása,

– lapsodrás, ráformázás,

– masszabáb készítés, beformázás,

– súly és falvastagság ellenőrzése,

– ki-, illetve leszedés, további megmunkálás,

– sajtolás,

– préselés (izosztatikus).

Elkészítés:

– előkészítés, nedves tisztítás, nyersáru kezelés,

– nyerstermék összeállítása ragasztással,

– szárítás, retusálás,

– áttörés, fonás, virágkészítés,

– esztergályozással, faragással készített nyerstermék előállítása,

– gépi faragásnál a munkadarabok befogása és faragása.

1.2. Szerszámok, eszközök ismerete

– Kiválasztása, használata és kezelése: különböző anyagú (fa, műanyag, fém), kiképzésű és rendeltetésű mintázó, kaparó, retusáló, simító, vágó, esztergályozó, karcoló, lyukasztó, fúró, bélyegző kéziszerszámok, gipszből: lap, munkaforma, gömbszelet, befogógyűrű, továbbá: ecsetek, szivacs, formázó sablon, formázó fej.

– Elkészítése: kaparók, retusáló, karcoló, lyukasztó és fúró eszközök.

1.3. Gépek, berendezések beállítása, kezelése

– Masszaüzemi gépek ismerete.

– A nyerstermék alakításához használt gépek ismerete.

– Öntő, formázó gépkorongok, automata és félautomata formázókorongok, szárítók (folyamatos, szakaszos üzemű) kezelése.

1.4. Segédberendezések ismerete, kezelése

– Munkahelyi elszívás rendszere.

– Formaporoló működése, használata.

– Szállítás gépeinek ismerete, targonca, emelők.

– Szállítás eszközei: tálcák, deszkák, szállító kocsik.

– Masszatömb átemelők, masszaszeletelők, bábvezető gyűrűk, menesztő tárcsák, szerelő-tároló állványok.

1.5. A munkatárgyak méreteinek, súlyának méréséhez és ellenőrzéséhez szükséges mérőeszközök használata

– Kiválasztása és használata a következő eszközöknek: mérlegek, mérőléc, tolómérők, faragó kések.

– Elvégezni az alábbi méréseket: munkadarab súlyát, falvastagságát.

1.6. Munkatárgyak elkészítésének, darabrészek megmunkálásának műveleteit mintadarab alapján önálló részműveletekre (alapműveletekre) bontani, műveleti sorrendet meghatározni

Ezzel kapcsolatban a munkát, a munkahelyet önállóan megszervezni.

1.7. A készítendő munkatermékekhez a követelményeknek, az előírásoknak megfelelő nyersanyagokat, félkészgyártmányokat felismerni, segédanyagokat megválasztani, azokat előkészíteni, felhasználni, a technológiai dokumentációban rögzítettek szerint kezelni

Egyszerűbb anyagvizsgálatokat ismerni, alkalmazni.

– A főbb munkatermékek:

= egyszerű és bonyolult figurális termékek,

= díszítő elemek: virágok, rózsák, szabadkézzel alakított termékek,

= asztali porcelán,

= hotel porcelán,

= szaniter termékek,

= ipari porcelántermékek.

– Nyersanyagok, félkészgyártmányok:

= porcelán alap- és nyersanyagok, kaolin, földpát, kvarc, mészkő, dolomit, félkész termékek, színesmassza, atomizer poros, porcelánformázó és öntőmassza, porcelánmáz, munkaformák,

= szerelvények, portlandcement, kén-kitt, ragasztóanyagok, sajtolómassza-granulátum.

– Segédanyagok:

= folyósítók (természetes, mesterséges), ragasztók, gipsz, petróleum, olajok.

– Anyagvizsgálatok:

= a feldolgozásra kerülő porcelánmassza (formázó, öntő, sajtoló) alkalmasságának észlelésen alapuló gyakorlati vizsgálata, tisztaság, nedvesség, egyneműség,

= segédanyagok minősítése.

– A műszaki dokumentációk használata:

= technológiai leírások fogalma, ismerete,

= technológiai utasítások,

= műveleti utasítások,

= termék törzslapok kezelése,

= fehéráru mintadarab.

1.8. A selejt termék felismerése, okainak megszüntetése

– A megfelelő termék fogalma (pl. ISO előírás).

– Selejt fogalma.

– Mérethiba.

– Selejt okainak ismerete.

– Selejt megszüntetésének módja

= technológiai hibák esetén, munkavégzésből adódó selejtképződés esetében.

1.9. A foglalkozás során előforduló munkavédelmi, munkajogi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírások ismerete

– Baleseti lehetőségek: elcsúszás, kéz-, lábsérülés, áramütés.

– Munkaártalmak: porártalom, bőrkiszáradás.

– A balesetek megelőzése és elhárítása.

– Védőberendezések: porelszívó, légszűrő, védőburkolat.

– Védőfelszerelések: munkaruha, védőruha, védőkrémek.

– Munkahelyekre vonatkozó sajátos szabályozások ismerete és betartása.

– Szakmai képviseletek és érdekképviseletek ismerete.

III/2. Képzési követelmények

2.1. A gyakorlatban legyen képes:

– a szakma anyagainak ismeretére és ezek előkészítésére a gyártáshoz,

– egyszerű és bonyolultabb figurák, dísztárgyak, egészségügyi termékek készítésére öntéssel,

– üreges és tömörfalu öntés kivitelezésére,

– egyszerű és összetettebb dísztárgyak, edények készítésére, be- és ráformázással,

– forgástestek és eltérő formájú munkadarabok elkészítésére, tisztítására,

– több darabrészből álló termékek készítésére ragasztással,

– finom művű porcelántermékek áttöréssel történő diszítésére,

– speciális igények szerinti fonott termékek elkészítésére (kosárfonás),

– önálló és díszítő virágok szabadkézzel történő kialakítására speciális igények szerint (minta után),

– kézi és gépi faragással előállított termékek készítésére,

– nagyméretű porcelánszigetelők precíz megmunkálására, az alkalmazott berendezés, gép kezelésére.

2.2. A szakmai képzés tantárgyai és témakörei

Szakmai ismeret

Ismerje:

– A porcelán fogalmát.

– A porcelángyártás alap- és segédanyagait, azok felhasználására vonatkozó technológiai előírásokat.

– Porcelángyártási tevékenység elvégzéséhez szükséges műveleteket.

– Egyszerű termékek előállítását öntéssel, formázással.

– Bonyolult termékek előállítását ragasztással, áttöréssel, díszítéssel.

– Minta utáni szabadkézi alakítás műveleteit.

– A műveletek elvégzéséhez szükséges kéziszerszámok, segédeszközök, berendezések kezelését, szerepüket a technológiai folyamatban.

– A különböző kerámiai termékek általános gyártási ismeretét.

– A nyersanyagok előkészítését, masszák készítését, szárítást, égetést, mázolási módokat, a folyamatok során alkalmazott berendezések ismeretét.

– A gipszforma gyártását.

– Díszítési és színezési módokat.

– Egyszerű, bonyolult porcelánszigetelők faragását.

– A porcelánszigetelők szerelvényezését.

– A baleset-elhárítási és egészségvédelmi előírásokat.

– A munkavédelemi és környezetvédelemi előírásokat.

Szaktörténet

Ismerje:

– Az ősi agyagművesség kialkulását, a kerámiaipar fejlődését.

– A porcelán feltalálását (Kína).

– Az európai porcelán feltalálását (Meissen).

– Nevezetesebb európai porcelángyárak történeti áttekintését.

– A magyar népi fazekas kerámiaipar és porcelánipar fejlődését.

Anyag- és gyártásismeret

Ismerje:

– A kerámiaipar gyártmányait.

– A kerámiaipar nyersanyagait (keletkezésük, kitermelésük, felhasználásuk).

– A földtani, ásvány- és kőzettani alapismereteket.

– A kerámiaipar nyersanyagainak tulajdonságát és tulajdonságuk vizsgálatát.

– A kerámiaiparban felhasználásra kerülő egyéb anyagokat (gipsz, műanyagok és segédanyagok).

– A szakma alap- és segédanyagainak fizikai és kémiai tulajdonságait.

– A kerámiai masszák összetételét.

– A kerámia mázakat, és nyersanyagait.

– A kerámiai égető berendezéseket, égetési segédeszközöket és azok nyersanyagait.

– A kerámiaipar díszítő festékeit, azok tulajdonságait.

– A szerelvények fajtáit.

Szakrajz

Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztési módokat:

– Mértani testek látszati és axonometrikus ábrázolását.

– Vetületben ábrázolást, méretarány, méretek megadásával.

– Porcelántermékek műhelyrajzának készítését.

– Különböző porcelánformák vetületi ábrázolását és metszeteit.

– Műhelyrajz készítését, rajz olvasását a porcelániparban.

– Természeti tárgyak rajzolását.

– Kicsinyítés, nagyítás elvégzését.

– Anatómiai rajzok készítését.

– Porcelánok ornamentális és figurális díszítményeinek rajzolását.

– Egyszerűbb drapéria rajzok készítését.

Művészettörténet és szaktörténet

– A különböző korok és stílusok műalkotásainak ismerete az őskortól napjainkig az egyetemes és hazai művészettörténetben.

– Az őskor művészete.

– Az ókori kultúrák

= Egyiptom, Mezopotámia művészete,

= Görög művészet, Kréta-Mykéne,

= A római birodalom művészete.

– A középkor

= Bizánc,

= Iszlám.

= A népvándorlás kora és a karoling művészet.

– Románkori művészet.

– A gótika.

– Magyarország középkori művészeti emlékei.

– A reneszánsz.

– A magyarországi reneszánsz művészet.

– A barokk.

– A magyarországi barokk művészet.

– A XIX. század művészete: klasszicizmus, historizmus, romantika.

– Magyarország XIX. századi művészete.

– A XX. század művészete.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartamai:

– Szakmai ismeret 120 perc,

– Anyag és gyártásismeret 60 perc,

– Szakrajz 60 perc.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

– Szakmai ismeret,

– Munkavédelmi ismeretek,

– Anyag- és gyártásismeret,

– Művészettörténet- és szaktörténet.

A vizsgázó minden tantárgyból a húzott tétel alapján ad feleletet. Egy-egy feleletre maximálisan 5–10 perc fordítható.

A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama:

– Gyakorlati vizsgaremek készítése.

– Vizsgamunka a kijelölt gyakorlati

vizsganapon 420 perc.

IV/2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

2.1. Az írásbeli vizsga tartalma

Szakmai ismeret vizsgatárgy tartalma:

– Porcelán termék előállítása öntéssel, formázással, sajtolással, esztergályozással és faragással.

– Porcelán termék összeállítása ragasztással. Elkészítése tisztítással.

– A folyamatok során alkalmazott masszák, segédanyagok, szerszámok, segédberendezések, gépek ismerete.

– A folyamatok során előforduló hibalehetőségek és ezek elhárítása.

– Szakmai számítások: terület, térfogat, anyagösszetétel, teljesítményszámítások, gyártási idő, anyagköltség számítása.

Anyag- és gyártásismeret vizsgatárgy tartalma:

– Az alapanyagok, nyersanyagok és a segédanyagok tulajdonságai, felhasználása és vizsgálata.

Szakrajz vizsgatárgy tartalma:

A Szakrajz tantárgy vizsgája az alábbi területet egy-egy megoldandó feladatát tartalmazza:

– egyszerű ornomentikák kicsinyítése és nagyítása,

– vetületi ábrázolás, méretezés,

– axonometrikus ábrázolás,

– műhelyrajz készítése.

2.2. A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi tantárgyakból (témakörökből) összeállított vizsgakérdésekre kell megválaszolniuk.

– Szakmai ismeret.

– Anyag- és gyártásismeret.

– Művészettörténet, szaktörténet.

– Munkajogi, munkavédelmi ismeretek (jogok, kötelességek, érdekképviseletek).

2.3. A gyakorlati vizsga tartalma

A vizsgamunka tartalma:

Gyakorlati vizsgaremek készítése a szakmunkásvizsgát megelőzően:

– Olyan munkadarab készítése, amelyben az alábbi műveletek komplex módon érvényesülnek:

= bonyolult öntési, formázási, ragasztási, tisztítási munkafolyamattal készre kivitelezett, önálló feladat megoldás.

– Vizsgamunka a kijelölt gyakorlati vizsganapon a helyi sajátosságoknak megfelelően:

= összetett feladat készítése, mely magában foglalja a tanult műveleteket és tudnivalókat, a vele szemben támasztott minőségi és mennyiségi követelményeket.

IV/3. A vizsga értékelése

Szakmai elméleti vizsga:

A vizsgarészek tantárgyait külön-külön (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

– Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

– A szóbeli vizsgát tantárgyanként egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az érvényes szakmai vizsgáztatás általános szabályai szerint:

– A szóbeli vizsgatantárgyakat kerekített átlaguk alapján egyetlen osztályzatnak kell tekinteni.

– Az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kell megállapítani.

– Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

Szakmai gyakorlati vizsga:

– Gyakorlati vizsgaremek feladat készítése, 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

– Vizsganapon készített gyakorlati feladat készítése, 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

A szakmai gyakorlati vizsga végső érdemjegyét úgy kell megállapítani, hogy az elbírálásban a vizsganapon elkészített vizsgamunka érdemjegye nagyobb súlyt képviseljen.

Ha bármely érdemjegy elégtelen a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.

A szakképesítő vizsga értékelése:

– Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

– A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni.

– A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.

* * *

DIVAT-STÍLUSTERVEZŐ ASSZISZTENS

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 51 5276 01

2. Szakképesítés megnevezése: Divat-stílustervező asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

7329 Divat-stílustervező asszisztens

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

7321 Szabó, varrónő, modellkészítő

3. A munkakör rövid, jellemző leírása

– Ruhatervező iparművész irányításával vagy önállóan végez öltözködési stílus és divattanácsadást.

– Szalonokban egyéni megrendelésre segíti kiválasztani a legmegfelelőbb modellt, kellékeket, kiegészítőket.

– Egyéni megrendelésre, vagy kollekció összeállításához különböző rajztechnikákkal modellrajzot készít.

– A mintadarab elkészítéséhez gyártmányrajzot készít.

– Bemutatókhoz vagy kereskedelmi kollekció összeállításához megtervezi a női, férfi, gyermekruházat darabjait (blúz, szoknya, nadrág, mellény, ruha, kosztüm, kabát, kötött öltözék, bőrruházat, fehérnemű, fürdőruha, sportruházat, formaruha stb.) a legcélszerűbb anyagok, szabásvonalak és a divatirányzatok figyelembevételével.

– Megtervezi a modellekhez felhasználandó anyagokat, vagy meglevő anyagokhoz tervez modelleket.

– Részt vesz a kiállítások, divatbemutatók, kollekciók, valamint az egyéni viselet darabjainak színkiválasztásában, a színek összehangolásában, a színkombinációk kiválasztásában, kidolgozásában, az egyéniség, az életkor, az alkalom stb. figyelembevételével.

– Elkészíti a kereskedelmi kollekciók modellterveit különféle színvariációkban.

– Részt vesz a modellek készítése során a varrási műveletek kiválasztásában, a kidolgozási munkák irányításában.

– Részt vesz reklám- és fotóirodák, modellügynökségek, divatlapok, áruházak, szalonok arculatának kialakításában, megtervezésében.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlata során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok:

1.1. Rajzfeladatok

Rajzok kivitelezésének gyakorlati feladatai:

– Ruhaterv vonalas rajzának elkészítése.

– Anyagszerűség ábrázolásainak kivitelezése a tervezés során.

– Geometrikus és térbeli ruhadarabok, drapériák rajzainak készítése.

– Rajzi jelölések alkalmazása tervrajzokon.

– Figura nélküli ruhatervek ábrázolása.

– Gyorsrajzkészítés (krokizás).

Alakrajzkészítés feladatai:

– A test arányainak, a testrészek viszonyának ábrázolása rajzban.

– A gerincoszlop szerepének érzékeltetése a mozdulat során rajzban.

– Alapállások változatainak megrajzolása.

– Frontális és oldalnézeti ábrázolások készítése.

– Kontraposztos mozdulatok ábrázolása.

– Testarányok változtatásának érzékeltetése a divatrajzokon.

– Divatrajzok készítése különféle technikákkal.

Rajztechnikai megoldások feladatai:

– Mozgó figuraábrázolások kivitelezése különböző öltözékekben és különféle rajztechnikákkal.

– Színes rajztechnikák kivitelezése a tervezési munkák során.

– Anyagféleségek rajzainak készítése különféle technikákkal.

– Kollázskészítés.

Divatrajzkészítés feladatai:

– Különféle típusú és stílusú modellek divatrajzainak elkészítése.

1.2. Anatómiai ismeretek és alkalmazásának feladatai:

– Az emberi test felépítésének ismerete és jellemzése.

– A csontrendszer felépítésének bemutatása csontvázon és illusztrálása rajzban.

– Az izomrendszer felépítésének bemutatása maketten és illusztrálása rajzban.

– Az emberi test arányainak jellemzése.

– Anatómiai rajzok készítése.

1.3. Színelméleti ismeretek és alkalmazásának feladatai:

– A színek jelentőségének magyarázata.

– Színkeverés alkalmazása a színek tulajdonságainak felhasználásával.

– A színek hatásának értelmezése, megkülönböztetése, jelentésük magyarázata.

– A folt és vonal jelentőségének ismerete és alkalmazása a tervrajzokon.

1.4. Divattrend ismeretek és alkalmazásának feladatai:

– A divattrend szerepének és jelentőségének meghatározása.

– Trendcsoportok meghatározása.

– Trendek összetételének jellemzése.

– Trendstílusok jellemzőinek magyarázata, megkülönböztetése.

1.5. Viselettörténet ismerete és alkalmazása a tervezés során

– Az öltözködés kialakulásának a különböző történelmi korok öltözködéskultúrájának ismerete és jellemzése.

– Az öltözködés kezdete, lepelruhák.

– Az európai román és gótikus viselet.

– A reneszánsz viselet.

– A barokk viselet.

– A magyar viseletek a honfoglalástól a XVIII. század végéig.

– Klasszicizmus és empire viseletek 1793–1814.

– Biedermeier, neobarokk, neorokokó viseletek 1814–1898.

– Historizmus.

– A divat terjedésének, viseletrajzok, divatlapok, divatházak, divatcégek kialakulásának bemutatása.

– A szecesszió divatja.

– Reformkori magyar viselet.

– Az 1920–1940-es évek divatja.

– Az öltözködés kialakulása.

1.6. Tervezés

– Szabás nélküli kiterített formák (drapéria, lepelruha) tervezése.

– Anyagtársítások készítése különféle ruhaformák terveihez.

– Alkati sajátosságok és az öltözködés összefüggéseinek alkalmazása a tervezés során (különféle szabásvonalak, színek, minták hatása a testalkatra).

– Kereskedelmi kollekció tervezése az aktuális divatirányzat, trend figyelembevételével.

– A magyar népviselet, népművészet és a modern öltözködés hatásainak jellemzése és alkalmazása a tervezési munkában.

– Tervezés elmúlt korok inspirációi alapján.

– Kalap tervezése.

– Alkalmi női ruhák tervezése.

1.7. Divatbemutató előkészítése, lebonyolítása:

– A divatbemutató koncepciójának összeállítása.

– A kiválasztott időszak színeinek ismertetése, alkalmazása a bemutatókon.

– Anyag- és színtablók készítése.

– Célcsoportok öltöztetésének jellemzése.

– Kellékezés.

– Szabászati elvek ismerete és alkalmazása a szabászati konzultációk során.

– Próbák irányítása, közreműködés a lebonyolításban.

– Modellkészítés és varrás irányítása, alapvető feladatainak elvégzése, konzultáció a kivitelezővel.

– Tablók készítése.

– Mozgáspróbák szervezése és közreműködés a lebonyolításban.

– Stábértekezlet szervezése és közreműködés a lebonyolításban.

1.8. A ruházat alap- és kellékanyagai erdetének, tulajdonságainak, felhasználásának ismerete és kiválasztásuk a technológiai megoldásoknak megfelelően

– Természetes és mesterséges szálasanyagok eredete és fajtái, feldolgozásuk (fonás, cérnázás).

– Természetes és mesterséges szálakból készült alapanyagok, kellékek előállítása (szövés, kelmeképzés).

– Természetes és mesterséges szálakból készült textíliák fajtái, tulajdonságai, a különféle ruházati cikkek megmunkálásánál.

1.9. Szabás-varrás-vasalás gyakorlati kivitelezése

Divatrajz, divatlapolvasás:

– Divatrajzok, divatsajtó, szakfolyóiratok, szakirodalom, szakkifejezések ismerete és alkalmazása.

– Öltözéktípusok, ruhaformák jellegzetességeinek szakszerű leírása, funkció, szín, alapanyag, szabászati jelleg szerint.

Szabásminták szerkesztése:

– Női arányos testalkat felépítésének jellemzése.

– Mérettáblázatok használata.

– Arányostól eltérő alkatok jellemzése.

– Alapvető női felsőruházati cikkek szerkesztése (szoknya, ruha, blézer, nadrág).

Modellezés:

– Divatrajzról, alapminták felhasználásával különféle fazonú, divatvonalú ruhák szabásmintáinak elkészítése.

Szabás-varrás-vasalás terén:

– Kézi és gépi öltések, varratok készítése.

– Ruhaalkatrészek készítése és rajzi ábrázolása (formázóvarrások, ujjak, nyakköreldolgozások, gallérok, hasítékok, záródások, felhajtások, zsebek stb.).

– Alapvető ruhadarabok technológiai megmunkálása és rajzi ábrázolása kézműves módszerekkel.

III/2. Követelmények

2.1. Rajzfeladatok követelménye

Rajzok kivitelezésének gyakorlati feladatai terén

– A textilfajták viselkedését és a formák összefüggéseit tudja alkalmazni a tervek készítése során.

– Tudja az anyagszerűséget egyszerű rajzban érzékeltetni.

– Tudjon síkban kiterített geometrikus ruhákat és ruharészleteket arányosan ábrázolni.

– Próbababán lévő modelleket tudjon térbelileg ábrázolni.

– Képes legyen egyszerű rajzi jelölésekkel különféle díszítéseket (hajtások, plisszék, szegők stb.) alkatrészeket (gallér és zsebformák, váll- és ujjamegoldások stb.) ábrázolni.

– Tudjon figura nélküli ruhaterveket esztétikusan ábrázolni.

– Alkalmazza a ruha és a mozgás kapcsolatát különböző testhelyzetű női figurák rajzain. Tudjon krokizással gyorsrajzot készíteni.

Alakrajzkészítés terén

– Tudja ábrázolni a test arányait, a testrészek egymáshoz való viszonyát.

– Tudja érzékeltetni a gerincoszlop meghatározó szerepét a mozdulatokban és annak ábrázolásában.

– Tudjon alapállásokat vázolni mozdulatok szempontjából.

– Tudjon alakrajzot készíteni frontális és oldalnézetből.

– Értse és alkalmazza a kontraposztot, mint a divatmozdulat legelterjedtebb alapmozdulatát, tudja, hogy mi történik a testen belül, hova kell kerülnie a súlypontnak, hogyan kell kicsavart testhelyzetekben, felemelt karokkal, bonyolultabb mozdulatokkal alakot ábrázolni.

– Ismerje a testarányok megnyújtásának szerepét, a lendületes, kifejező divatrajz készítésének részleteit.

– Tudjon különböző technikákkal divatrajzot készíteni ceruzával, szénnel, tussal, pasztell krétával, akvarellel, különféle papírtípusokra.

Rajztechnikai megoldások terén

– Alapvető készségszinten legyen képes figuraábrázolásokra különféle öltözékekben és mozdulatokkal, különféle rajztechnikákkal.

– Ismerje és tudja alkalmazni a különféle színes technikákat.

– Tudjon különféle rajztechnikákkal anyagféleségeket ábrázolni.

– Ismerje és alkalmazza a kollázskészítés technikáját a tervezési munkában.

Divatrajz készítés terén

– Legyen képes a ruha, a sziluett, a mozdulat és a ruha karakter összhangjának rajzi megjelenítésére.

– Tudjon krokit, divatrajzot készíteni egy meghatározott technológiával.

2.2. Anatómiai ismeretek és alkalmazásuk terén

– Tudja meghatározni az emberi test alapvető anatómiai jellemzőit, felépítését.

– Tudja bemutatni csontvázon és rajzban illusztrálni a csontrendszer feladatát, összetételét, kapcsolatait, a test felosztását, az egyes csontformák szerepét, funkciójuk szerint.

– Tudja jellemezni az izomrendszert, mint a test külső megjelenési formájának hordozóját, kialakítóját, az izmok összetételét, működését.

– Tudja megnevezni a csontrendszert mozgató izmokat, megrajzolni vázlatosan külső formai megjelenítésüket, felsorolni funkciójukat a test különböző területein és meghatározni felosztásukat.

– Tudja megnevezni a medence izmait, az alsó végtag izmait, meghatározni működésüket, működés közbeni változásaikat.

– Tudja jellemezni a felső végtag, a koponya és a nyak izmainak működését, a működés közbeni formaváltozásokat.

– Tudja definiálni az emberi test fejlődését és növekedési folyamatát.

– Legyen tájékozott az ideális testarányváltozásokról a művészet tükrében.

– Tudja meghatározni az arány szerepét a figura esztétikája terén és a látvány egészében, alkalmazni az alkati sajátosságokat, eltéréseket a korrekciós lehetőségeket az öltözék kialakításánál.

– Legyen felkészült az anatómiai és ergonómiai kutatások szerepét, lényegét, a mérettáblázatok, méretrendszerek kialakításának elvét illetően.

2.3. Színelméleti ismeretek és alkalmazásuk terén

– Ismerje a színek jelentőségét életünkben és alkalmazza a ruházkodásban a színek tulajdonságait a fizika szempontjából, a színek felosztását a színérzet, a színjelleg szempontjából.

– Tudja elvégezni a színmérés és a minőségellenőrzés feladatait.

– Tudja meghatározni és alkalmazni a színkeverés elvét, a színek tulajdonságait, a színkontrasztok, a színcsaládok, a színritmus jellemzőit.

– Tudja bemutatni a színek hatásait: térhatás, pszichikai, fiziológiai hatások.

– Tudja definiálni a színekhez kapcsolódó asszociációkat, a színek jelentését (népi, társadalmi, vallási), bemutatni a szín és az egyéniség összefüggéseit.

– Tudjon színeket összehangolni.

– Tudja bemutatni a színek egymásra gyakorolt hatását, a színkombinációk hatásait, a színarányok szerepét adott felületen és egy ruhafelületen belül.

– Alkalmazza a szín és a színfolt befolyásoló szerepét az öltözéken belül, a kiemelés, a felosztás, a kiegyensúlyozottság, az arányeltolódás lehetőségeit.

– Tudja demonstrálni a folt és a vonal jelentését, jelentőségét: a minta és szín érvényesülésével különböző helyzetekben (kiállítás, divatbemutató, mindennapi viselet), az öltözék színvariációs lehetőségeivel, a színsorok hatásaival, egymással való kapcsolatukkal, a mintakombinációkkal.

2.4. Divattrend ismeretek és alkalmazásuk terén

– Tudja megmagyarázni a divattrend létrehozásának szükségességét, folyamatát, szerepét az öltözködési divat iparágaiban.

– Tudja meghatározni a trendcsoportokat szakterületek szerint, egymásraépülésüket időrendben és funkcióban, összefüggéseiket, kapcsolataikat.

– Tudja összeállítani a trendek korcsoportok, nemek, öltözéktípusok, funkciók szerint, és meghatározni felosztásukat a nemeken belül.

– Tudja jellemezni a trendstílusok kialakulásának folyamatát, befolyásoló tényezőit (gazdasági, kutatási, kereskedelmi, piaci, kulturális, művészeti, politikai stb. hatások).

– Legyen tájékozott az információbázisokról, az információs lehetőségekről, felhasználásuk célszerűségéről, hatásukról.

2.5. Viselettörténet ismeretének alkalmazása terén

– Tudja meghatározni az öltözködés kialakulásának hipotéziseit, valamint jellemezni az öltözködés kezdeteit jelentő lepelruhák típusait:

= egyiptomi ágyékkötő és ingruha,

= asszír rojtos köpeny,

= görög ing,

= római tunika, tóga,

= arab, afrikai, indiai lepelruha,

= bizánci és ókeresztény viselet,

= szabott ruhaváltozatok kezdetei a XII–XIII. században.

– Tudja megfogalmazni a román és a gótikus viselet jellemzőit Európában, és jellemezni a divat megjelenését, variánsait a XIV–XV. században, felsorolni a burgundi divat ismertetőjegyeit.

– Tudja jellemezni az olasz reneszánsz viselet darabjait a XV. század második felében, a reneszánsz változatait a XVI. században, az olasz, a német, a spanyol reneszánsz viselet ismertetőjegyeit.

– Tudja felismerni a barokk viselet ismertetőjegyeit a XVII. században, jellemezni a 30 éves háború divatját, felsorolni a divatközpontokat (Franciaország, Németalföld, XIV. Lajos a Napkirály udvartartása), valamint bemutatni a francia divatipar megalapozásának történetét.

– Ismerje fel a rokokó viselet stílusjegyeit és változatait a XVIII. században:

= regence,

= XV. Lajos stílus,

= copf stílus,

= Marie Antoinette mint divatkirálynő,

= polgári divat a XVIII. század végén,

= angol hatás, felvilágosodás eszméi a divatban,

= a francia forradalom és a divat.

– Tudja jellemezni a magyar viseletet a honfoglalástól a XVIII. század végéig. Ismerje fel a keleti típusú öltözködést és harcmodort, a török hatást a XV. századtól kezdve.

– Legyen tájékozott a XVII. századi jellegzetes magyar viseletről és átalakulásáról a XVIII. században.

– Tudja jellemezni a klasszicizmus és empire (1793–1814) reformját az öltözködésben és az életmódban, az antik eszményképek újjáélesztését, a Napóleon császári pompát, London új divatközponttá alakulását.

– Ismerje fel a biedemeier, a neobarokk, a neorokokó (1814–1898) főbb stílusjegyeit. Tudja Bécs divatközpont kialakulásának történetét.

– Tudja definiálni a női és férfi szerep kettéválását.

– Tudja jellemezni a férfi ruházat egyszerűsödését, a női divat rangjelző szerepét az ingruhától a krinolinig.

– Tudja a historizmus divatjának ismertetőjegyeit felsorolni, és jellemezni a turnür viseletet.

– Legyen tájékozott a divat terjedéséről, megjelenítési formáiról (viseletrajzok, divatlapok), a divatcégek megjelenéséről a XIX. század végéig, a francia haute couture kialakulásáról.

– Tudja jellemezni a szecessziós divatot, a női divat reformját a századfordulón (Paul Poiret, Gazette du Bon Ton).

– Ismerje a magyar viselet újjászületését a reformkorban és az 1860-as években.

– Legyen tájékozott a magyar divattervezés kezdeteiről, a magyar díszruha változatairól 1867, 1869, 1916-ban.

– Ismerje az ,,art deco'' és a népi ízlés jellemzőit az 1920-as, 1930-as években. Tudja felsorolni a divatirányzatokat; Chanel garszon ideál, sport lady, konzervatív férfi ideál, az 1940-es évek ideálja, Hollywood hatása, a magyaros divat.

– Tudja jellemezni a pop art, a népies stílus, a hippizmus jelenségét, az öltözködés szerepének átalakulását az 1970-es években, a konfekció elterjedését, a rétegízlések kielégítését, a japán és punk hatást az 1980-as években, a sport szerepét a márkanevek fetisizálását napjainkban.

– Ismerje napjaink nagy divatházait.

– Tudja alkalmazni viselettörténeti ismereteit a speciális célú tervrajzok készítése során.

1.6. Tervezés feladatok megoldása során

Szabás nélküli kiterített formák tervezésének követelményei:

– Tudjon tervezni drapériát szabad formaalakítással, egyedi ruhaterveket szabászati szerkesztés nélkül geometrikus elemekből (kör, négyzet, téglalap stb.) és ókori lepelruhaformákból modern változatban textilből, papírból.

Anyagtársítások készítésének követelményei:

– Legyenek képesek arány- és anyagábrázolási, szabászati ismereteik alapján kreativitásuk fejlesztésére, neves ötletadó tervezők példáinak bemutatása alapján pedig önálló öltözéktervezésre.

Alkati sajátosságok és az öltözködés összefüggései:

– Ismerje fel a jellegzetes női testformákat, tudja alkalmazni az alakot legjobban öltöztető formákat, szabásvonalakat, színeket, mintákat az aktuális divattrend felhasználásával. Ismerje a tipikus testalkatok, helyes és helytelen öltözködésének jellemzőit, a kellékek szerepét, az ízlésformálás fontosságát.

Kereskedelmi kollekció tervezése terén

– Tudjon tervezni egymással kombinálható modellekből kereskedelmi kollekciót.

– Ismerje a kollekció alaptípusok jellemzőit, az egyéni vagy alapruhatár és a kereskedelmi kollekcióalap összetevőit.

– Tudjon koordinált kollekciót tervezni adott témakörhöz stílus és alkalom szerint egymáshoz illeszkedő modellekből.

– Legyen képes az adott kollekción belül a szín, az alapanyag, a szabásvonalak, a díszítőelemek összhangjának megteremtésére.

– Tudjon kollázsokat készíteni a stílus, az anyag és a szín összehangolásával.

Tervezés a magyar népművészet alapján

– Tudja jellemezni a különböző népviseletek hatását a közelmúlt divattrendjében.

– Legyen képes önálló gyűjtés alapján saját kezű rajz illetve fotódokumentációs anyag összeállítására, a tervező számára érdekes, ötletadó részletek ábrázolására, a felhasználási módok megfogalmazására.

– Tudjon sikeresen beépíteni egy önmaga által választott ötletet a mai divatirányzatba, és az alapötletet képes legyen továbbfejleszteni.

Tervezési követelmények elmúlt korok inspirációja alapján:

– Képes legyen ötletet meríteni az elmúlt korok öltözékeinek tárházából és az inspirációkat átértékelve a mai kor igényeinek megfelelő öltözékterveket elkészíteni.

Kalaptervezés:

az öltözék igényes összképéhez tartozó sapka, kalap, fejdísz megtervezése, illetve szakszerű kiválasztása.

Alkalmi női ruhák tervezésének követelményei:

– Tudja meghatározni a kollekciózás feladatait.

– Tudjon női alkalmi ruha kollekciót kialakítani és megtervezni a stílushoz illő zenét bemutató környezetet.

1.7. Divatbemutató előkészítése, lebonyolítása terén

– Tudja meghatározni a divatbemutató koncepcióját (év, évszak, alkalom), a célt, célpontot, akiket a koncepcióba kell elhelyezni.

– Ismerje és tudja alkalmazni a kiválasztott időszak színeit, legyen képes anyag- és színtablók készítésére.

– Tudja az egyes célcsoportok öltöztetési elveit.

– Tudjon tervezni színekre, anyagokra, stílusokra.

– Ismerje a kellékezés koncepcióját.

– Ismerje a szabászati, szerkesztési elveket, a próbák előkészítését, az első próba feladatait, a korrekciók elvégzésének módját, a varrás, műveleteit, a második próba feladatait.

– Ismerje a tablók szerepét (öltöztetés, kellékezés, zene, mozgásterv), tudja megszervezni a kollekció bemutatóra szóló előkészítésének feladatait, a mozgáspróbákat, a stábértekezletet.

1.8. A ruházat alap és kellékanyagai eredetének, tulajdonságainak, felhasználásának és kiválasztásának terén

– Ismerje a textilipar nyersanyagainak fajtáit (természetes, mesterséges szálak) főbb fizikai, kémiai tulajdonságait, a felhasználás területeit.

– Tudja meghatározni a fonalgyártás lényegét, a fonalféleségeket.

– Tudja meghatároznia cérna fogalmát, a cérnagyártás elvét, a cérnatípusokat és alkalmazási területüket.

– Tudja definiálni a kötéstani alapfogalmakat, a kötések ábrázolásának elvét, a legfontosabb alap- és levezetett kötéseket.

– Ismerje a szövés elvét, a szövés mechanizmusát, a mintázás lehetőségeit.

– Ismerje a szövetek kikészítésével kapcsolatos tudnivalókat, a kikészítések felületalakító hatását és a szövettulajdonságokban bekövetkező változásokat.

– Ismerje fel és tudja jellemezni a különféle szövettípusokat (pamut, pamuttípusú szövetek, len, lentípusú szövetek, selyem, selyemtípusú szövetek, gyapjú, gyapjútípusú szövetek).

– Legyen tájékozott a szövetek kezelése és az öltözködésben történő felhasználása terén.

1.9. Szabás-varrás ismeretek terén

Divatrajz olvasás, divatlapolvasás követelményei:

– Ismerje a ruhaipar területén használatban levő szakkifejezések, a divatsajtó, a szakfolyóiratok, a szakirodalom nyelvezetét.

– Tudja felsorolni az egyes öltözéktípusok, ruhaformák jellegzetességeit, szakszerű leírását a funkció, szín, alapanyag, szabászati jelleg szerint.

Szabásminták szerkesztésének követelményei:

– Ismerje az arányos női test felépítését, a testalkat hosszúsági, szélességi felosztását.

– Ismerje és tudja jellemezni az eltérő női testalkatokat.

– Tudjon méretet venni mérőszalaggal, ismerje a mérettáblázatok fajtáit, tartalmát, és tudja alkalmazni egyszerű szerkesztéseknél.

– Legyen képes segédlettel az alapvető női felsőruházati cikkek: szoknya, ruha, blézer, nadrág szerkesztésére. Az alapminták szerkesztésének normál középméretre tudja elkészíteni.

Modellezés követelményei:

– Legyen képes divatrajzolvasással egyszerű modellezési feladatok megoldására a modellezési szabályok tudatos alkalmazásával.

Szabás-varrás-vasalás követelményei:

– Ismerje és alkalmazza a szabásminták felfektetésének szabályai.

– Tudja szakszerűen felrajzolni, és a szükséges varrás és hajtásszélességekkel kiszabni a ruhaféleségek alkatrészeit.

– Tudja értelmezni a kézi és gépi öltések, varrások rajzi jelöléseit.

– Tudja elkészíteni a ruhakészítésben használatos alapvető kézi öltéseket.

– Tudja alkalmazni egyszerű ruhadarabok készítése során a gépi varrástípusokat, és a vasalási műveleteket.

– Tudja kezelni a varrógépeket (sima, speciális), és a vasalás kézi eszközeit.

– Tudja elkészíteni az egyedi megmunkálás módszerei alkalmazásával egyszerű női szoknyát, blúzt.

– Ismerje a különféle szakszerű alkatrészkészítési technológiákat (formázóvarrások, ujjavégződések, nyakköreldolgozások, gallérok, hasítékok, záródások, ujjabevarrások, zsebkészítések stb).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsga részei

A tanulmányokat záró szakmai vizsga szakmai elméleti és gyakorlati vizsgarendszerekből áll.

A) Szakmai elméleti vizsgarészek:

– Írásbeli vizsga.

B) Szakmai gyakorlati vizsgarészek:

– Tervrajzok.

– Modellbemutató.

– Varrástechnológia.

IV/1. Vizsgarészek tantárgyai és időtartama

a) Szakmai elméleti vizsga

Írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

– Viselettörténet dolgozat

– Szakelméleti ismeretek 300 perc.

A szakmai elméleti vizsga megkezdésének feltétele, hogy a hallgatók a Viselettörténeti dolgozatot leadták.

A szakelméleti ismeretek vizsgafeladatainak kiadása központi feladatok alapján történik.

b) Szakmai gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

– Tervrajzok készítése (beadandó feladatok).

– Modellbemutató (szervezése, lebonyolítása, saját tervezésű kollekcióval).

– Varrás (különféle alkatrészek elkészítése).

A szakmai gyakorlati vizsga megkezdésének feltétele a tervrajzok beadása.

IV/2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

2.1. Írásbeli vizsga tartalma

2.1.1. A viselettörténeti dolgozat vizsgatárgy tartalma:

Egy 20–30 oldalas gépelt dolgozatot kell leadni, saját rajzaikkal vagy másolt ábrákkal illusztrálva, a hallgató által kiválasztott viselettörténeti témából. Lehetőleg egy kiválasztott év divatját dolgozza fel eredeti divatlapok alapján, esetleg egy kiegészítő darab pl. kalap, cipő változását több év alatt.

A feladat lényege: egy pályázati kiírásnak megfelelő dosszié készítése.

2.1.2. Szakelméleti ismeretek vizsgatantárgy tartalma:

Szabás-szakrajz: Az alábbi témakörből feltett kérdésekre írásban kell válaszolni.

Arányos női testalkat felépítése, hosszúsági és szélességi felosztása.

Méretvétel helyei, mérettáblázatok fajtái, tartalma. Alapminta szerkesztés mérő- és rajzeszközök segítségével, méretarányosan az alapvető női felsőruházati termékek köréből (szoknya, ruha, blézer, nadrág). A szerkesztést a testméret és a szerkesztési táblázat segítségével kell elkészíteni.

Modellezés: Megadott divatrajz alapján alapminta átalakítás a modellezési szabályok alkalmazásával

Anatómia

– az emberi test felépítése,

– a test mozgása következtében létrejövő formaváltozások helyei,

– a formaváltozások és a szerkesztés közötti összefüggések ismerete (funkcionális öltözékek),

– helyes testarányok kialakítása érdekében végzendő szabászati megoldások összefüggései.

Alapanyagismeret:

– az öltözködéshez használt textilalapanyagok eredete, tulajdonságai, feldolgozása, felhasználási területei,

– adott szövetminta főbb jellemzőinek ismertetése az alkalmazási terület és az aktuális divatirányzat szerint.

2.2. A gyakorlati vizsga tartalma

2.2.1. Tervrajzok (témazáró tervezési feladatok gyűjteménye)

A dokumentációnak tartalmazni kell:

– a modellcsoport stílusát,

– a modellrajzot előlről és hátulról,

– a modellek kicsinyített szabásmintáját,

– az anyagválasztás indoklása,

– milyen alkatra,

– milyen alkalomra,

– milyen célcsoport számára tervezte a kollekciót.

2.2.2. Modell bemutató szervezése, előkészítése, lebonyolítása

A vizsgázónak meg kell szerveznie egy szabadon választott témájú kollekció (az anyagi támogatástól függő min. 3 db) terveinek kivitelezését és bemutatóját.

A bemutató a már megvédett dokumentációra épül.

2.2.3. Varrástechnológia

Különféle alkatrészek, technológiai megoldások kivitelezési módjai (kézi öltések, varratok, vasalások, gépi öltések, gépi varratok, formázó varrások, apró alkatrészek, zsebek, gallérok, nyakköreldolgozások, ujjabevarrások, záródások, hasítékok, aljafelhajtások).

IV/3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés

Ha a vizsgázó más szakmai vizsga keretében az adott tantárgyból eredményesen vizsgázott, felmenthető a tantárgy tanulása alól és a vizsga letétele alól is.

A hallgatónak a jogosultságát okmányaival hitelesen kell igazolnia.

IV/4. A vizsga értékelése

A) Szakmai elméleti vizsga

4.1. Írásbeli vizsga értékelése

4.1.1. A viselettörténeti dolgozat értékelésénél elsődleges szempont annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes volt-e a szakirodalom alapján a választott témát feldolgozni, és egy képzőművészeti iskolázottságot tanúsító dossziét összeállítani.

Vizsgálni kell még azt is, hogy önálló vagy másolt munkát adott-e be a vizsgázó, valamint a külalak színvonala megfelelő-e?

A tartalmi és kivitelezési szempontok alapján a dolgozatot 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

A dolgozat jegyét az írásbeli vizsga végső osztályzatának megállapításánál kell figyelembe venni.

4.1.2. Szakelméleti vizsga értékelése

Írásbeli vizsgafeladatokat a mindenkori feladatsorhoz készített útmutató szerint kell értékelni, és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal minősíteni.

A pontok osztályzattá alakítása:

0– 60 pont 1 elégtelen

61– 70 pont 2 elégséges

71– 80 pont 3 közepes

81– 90 pont 4 jó

91–100 pont 5 jeles

Az írásbeli vizsga végső érdemjegyét a kerekítés általános szabályai szerint kell megállapítani.

4.2. A szakmai elméleti vizsga eredménye

A szakmai vizsga eredményét az írásbeli vizsga érdemjegyeinek átlaga alapján egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt bármelyik vizsgarészre elégtelent kapott.

4.3. A gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga jegyét 1–5-ig terjedő osztályzattal a

– tervrajzok,

– modellbemutató,

– varrástechnológia

gyakorlati kivitelezésre kapott érdemjegy átlagával kell megállapítani. Kerekítő tényezőként a modellbemutató érdemjegyét kell figyelembe venni.

Eredménytelennek kell tekinteni a gyakorlati vizsgát, ha bármelyik vizsgára kapott érdemjegy elégtelen.

B) A szakképesítő vizsga értékelése

Eredményesen vizsgázott az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (valamennyi vizsgarész, szakmai elméleti és gyakorlati vizsga) meg kell ismételni.

A szakmai elméleti vizsgarész eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.

Az írásbeli, a gyakorlati vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.

* * *

FELVONÓSZERELŐ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 51 5222 01

2. Szakképesítés megnevezése: Felvonószerelő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

7623 Felvonószerelő

2. A szakterület rövid, jellemző leírása

A felvonószerelő szakmában az általános szerelési, hibakeresési, mérési, készreszerelési, munkavédelmi, környezetvédelmi feladatokon túlmenően a felvonószerelő szakma gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati felkészültség, valamint a megadott dokumentációk alapján a felvonószerelő:

– Legyen képes a telepítési tervek értelmezésére, az aknabemérés elvégzésére, a felvonóberendezés terv szerinti pontos telepítésére, a kapcsolódó szakiparosokkal való konstruktív együttműködésre.

– Legyen képes a felvonó szerkezeti egységeinek (sebességhatároló, forgókészülék, ellensúly, fülke, felvonógép stb.) szét- és összeszerelésére, azok pontos beállítására.

– Legyen képes a felvonó villamosításának elvégzésére, villamos kapcsolási rajz alapján való megépítésére, a huzalozási terv elkészítésére.

– Legyen képes a felvonó hajtásának villamosítására és a berendezés elindítására.

– Legyen képes a felvonó vezérlőegységének villamosítására és megfelelő program segítségével annak beállítására és üzembe helyezésére.

– Legyen képes a felvonó műszaki átadását lebonyolítani, ismerje a műszaki átadás technikai követelményeit.

– Ismerje és alkalmazza a mindenkor érvényes felvonókra vonatkozó szabvány előírásait.

– Ismerje a felvonó-karbantartás kötelezettségére, jogosultságára, a szakképzettségére, valamint a karbantartási felelősségére vonatkozó előírásokat, jogszabályokat.

– Legyen képes felvonó-meghibásodás esetén: hibadiagnosztikára, a hibás alkatrészek cseréjére, és tudja a felvonó a javítás utáni üzembe helyezésére vonatkozó előírásokat, s azokat alkalmazza.

– Tudja elvégezni a szükséges műszeres vizsgálatokat, és azok eredményeit mérési jegyzőkönyvben rögzíteni.

– Ismerje a hidraulikus berendezések szerelését, képes azokat hibátlanul magas nyomású üzemre felkészíteni.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok

1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások betartása és gyakorlati alkalmazása

– Munkahelyre vonatkozó sajátos szabályok (munkaköri leírás, munkarend, munkaidő, bérezés).

– Munkahelyi szakmai képviseletek jogosítványai.

– Munkahely általános előírásai (kialakítás, anyagtárolás, közlekedési utak, bizonylatok, okmányok).

– Általános munkavédelmi és balesetvédelmi ismeretek.

– Munkahely speciális munkavédelmi és balesetvédelmi előírásai.

– Baleset esetén követendő eljárás, jelentési kötelezettség.

– Általános és speciális munkahelyi tűzvédelmi előírások, tűzvédelmi készülékek elhelyezése, működtetése.

– Érintésvédelmi előírások.

– Munkahelyi környezetvédelmi előírások.

– Segédanyagok és segédeszközök, tisztítószerek, festékek kezelése, tárolás felhasználás előtt és után.

– Emelőberendezések telepítése és azok működtetése. Építőipari felvonók ismerete, telepítése, hibaelhárítása, karbantartása.

– Állványozással kapcsolatos előírások használata.

– Feszültség alatti munkavégzés előírásai.

2. Szervezési, gazdálkodási, munkaszervezési, raktározási és ügyviteli ismeretek

– Anyag- és szerszámszükséglet felmérése.

– Munkahelyi anyagkivételezési, raktározási és egyéb bizonylatok használata.

– Munkafolyamat megszervezése, munkaterület átvétele, emelési feladatok megtervezése és szervezése.

– Próbaüzem megszervezése, beszabályozási ismeretek.

– Műszaki átadás lebonyolításának előkészítése, a szakértői átadás elvégzése.

– Raktározás és komplettírozás.

3. Műszaki dokumentációk használata, mérési és hibafelvételi jegyzőkönyvek készítése, felhasználásuk

– Műszaki ábrázolás alapvető szabályainak használata, rajzolvasás.

– Szituációs rajz és villamosenergia-ellátási, vezérlési, hajtásoldali rajzok értelmezése, rajzolvasás.

– Egyszerűbb gépészeti műhelyvázlat, gyámkiosztási vázlat készítése.

– Szimbolikus jelölések használata.

– Huzalozási vázlat készítése.

– Táblázatok kezelése.

– Javítási, szerelési, beszabályozási, üzembe helyezési utasítások használata.

– Mérési, hibafelvételi jegyzőkönyv készítése, használata.

– Felvonókönyv, gépkönyvek, kezelési utasítások használata.

– Darabjegyzék, anyagszükséglet összeállítása, ezek kiértékelése.

4. Műszaki mérések, minőségbiztosítás

– Alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méretének meghatározása mérőeszközzel, mérőműszerrel és idomszerrel.

– Mennyiségmérés (áramló térfogat, áramló tömeg, sebesség stb.).

– Villamos hajtóberendezések műszeres vizsgálata, vezérlések programozása, műszeres hibabehatárolása, alapmérések ismerete.

– Beszabályozás, beállítás, átadásra való felkészítés.

– Mérési jegyzőkönyv készítése.

– Minőségi előírások és mért értékek összehasonlítása.

– Minőségbiztosítási szabvány.

5. Kézi és gépi forgácsolás

– Fémek kézi és gépi megmunkálása.

6. Forgácsnélküli alakítás

– Forrasztás: technológiája, lágyforraszok ismerete és munkavédelme.

– Hegesztés:

= a különböző anyagok (öntöttvas, alumínium és ötvözetei, erősen ötvözött acélok, réz és ötvözetei, egyéb fémek) hegeszthetőségi problémáinak ismerete alapján a hegesztési eljárás kiválasztása az előkészítő és utólagos munkálatok előírása.

– Ragasztás:

= műszaki dokumentációban előírt ragasztókkal, szilárdsági és tömítettségi előírások betartását, ismerje a ragasztás technológiáját.

– Lemezmegmunkálás:

= előrajzolás, fémvonalzók, körző, rajztű, pontozó alkalmazásával (0,3 mm pontossággal),

= darabolás kézi, gépi fűrésszel, gyorsvágóval 0,5 mm pontossággal,

= hajlítás satuban, élhajlítóval, hajlítósablonban, a műszaki dokumentációban rögzített pontossággal,

= egyengetés hidegen (lemezek, idomrudak) a feladattól megkívánt pontossággal.

7. Gépelemek, gépegységek, szerkezetek szerelése

– Szegecskötés, szegecselés.

– Csavarkötés, csavarbiztosítás.

– Szerelés szerszámai és készülékei.

– Egyszerű és összetett gépelemek, szerkezetek szerelése és biztonságtechnikája.

– Gépek, szerkezeti elemek beállítása, üzembe helyezése.

– Hibafelismerés, -elhárítás.

8. Villamos szerelési anyagok szerelésének és alkalmazásának technológiája

– Vezetékhuzalozás és vezetékméretezés.

– Műanyag csatornák és védőcsövek szereléstechnológiája.

– Bekötés elvégzése, csatlakozók és kábelszerelvények szerelése.

– Földelési és átütési vizsgálatok.

– Kábelszerelési ismeretek, rögzítési módok.

– Hibakeresés eszközei, használatuk.

– Mérési és beszabályozási ismeretek és azok alkalmazása.

– Programozás és hibakeresés.

III/2. Követelmények

1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások

Legyen tisztában a szakképesítésének megfelelő munkahely előírásaival az alábbiak szerint:

– Legyen tájékozott a munkaköri leírás, munkarend, bérezés vonatkozásában.

– Ismerje a különböző szakmai érdekképviseletek jogait, jogosítványait.

– Tudja alkalmazni a munka- és balesetvédelmi előírásokat, alkalmazza a baleset esetén követendő eljárásokat.

– Legyen tájékozott a tűzmegelőzési és tűz esetén követendő eljárásokról.

– Tartsa be és használja az érintésvédelmi előírásokat és jelzéseket.

– Tudja kezelni a veszélyes és környezetkárosító anyagokat, festékeket, tisztítószereket.

– Használjon munka- és védőruhát, tartsa be a védőfelszerelések használatának szabályait.

– Tudja alkalmazni a szállítási, anyagtárolási, hulladékkezelési előírásokat.

– Tartsa be és alkalmazza a felvonószabvány előírásait.

– Ismerje az emelőberendezések használatának biztonsági előírásait.

2. Szervezési, gazdálkodási, munkaszervezési, raktározási és ügyviteli ismeretek

– Az elvégzendő feladat alapján tudja felmérni a művelethez szükséges anyag- és szerszámigényt.

– Tudjon bizonylati nyomtatványokat készíteni, azok helyi előírásait alkalmazni.

– Tudjon felvonókönyvet vezetni, alkalmazza az építési napló vezetésének előírásait.

– Tudja megtervezni a kapcsolódó szakipari munkák kezdési és befejezési idejét.

– Kezelje a munkaterület átvétel, átadás szabályait.

3. Műszaki dokumentáció használata, mérési és hibafelvételi jegyzőkönyvek készítése, felhasználásuk

– Alkalmazza a gépészeti műszaki rajz készítésének alapvető szabványait.

– Tudjon készíteni egyszerűbb gépészeti műszaki rajzokat.

– Tudjon terveket, műhelyrajzokat olvasni, tudja értelmezni a jelképi jelöléseket, megmunkálási jeleket.

– Tudja a javítási, hibafelvételi, üzembe helyezési jegyzőkönyvek tartalmát és alkalmazásukat.

– Tudja kezelni a táblázatokat, szabványlapokat, kezelési utasításokat, gépkönyveket.

– Tudjon a dokumentumok alapján gyámkiosztási vázlatot, illetve huzalozási tervet készíteni.

– Tudja a rajzok alapján a megfelelő anyagszükségletet meghatározni.

– Alkalmazza a számítógépes adatfeldolgozást, éljen az adatszolgáltatás lehetőségeivel.

4. Műszaki mérések, minőségbiztosítás

– Használja a hosszmérés, szögmérés, tűméret-ellenőrzés, csavarodás-ellenőrzés mérőeszközeit, tudja elvégezni a feladathoz kapcsolódó méréseket és beállításokat.

– Tudja alkalmazni a különféle mennyiségek mérésére szolgáló műszereket (áramló folyadék, villamos és gépész jellemzők).

– Tudja összeállítani és értékelni a mérési eredményeket tartalmazó jegyzőkönyvet.

– Érvényesítse a vonatkozó szabványok minőségbiztosítási előírásait.

– Alkalmazza a gépbeállítás szabványos előírásait.

– Legyen képes az aknai villamos érzékelők pontos elhelyezésére, azok beállítására.

5. Kézi és gép forgácsolás, darabolás

Rendelkeznie kell azzal a tudással, ami a felvonószerelő szakma gyakorlásához szükséges: szerszámok, kisgépek használatával, azok helyszíni körülmények melletti alkalmazásával, részben a javító, hibaelhárító tevékenységhez kapcsolódóan, részben új berendezés telepítésénél.

– Használja a fém megmunkálás, alakítás kéziszerszámait és eljárásait, tudjon azokkal dolgozni.

– Tudja használni a fúrógépeket, tudja elvégezni a köszörülés, darabolás, csiszolás, menetvágás műveleteit.

– Használja az ütvefúrógépeket és a szögbelövőt, tartsa be azok biztonságtechnikai előírásait.

– Legyen tájékozott a különféle szerszámgépek működéséről.

– A forgácsnélküli alakítás lakatos munkaterülethez kapcsolódó technológiáit ismerje, és tudjon azokkal műveleteket végezni.

– Tudjon lágy- és keményforrasztást végezni.

– Tudja jellemezni a lánghegesztést, az égőgázok fajtáit, felhasználási területüket, a hegesztőégők felépítését, a hegesztőláng részeit és fajtáit, tudja kiválasztani a hegesztendő anyagtól függő lángfajtát, hegesztőpálcát, ismerje a balesetvédelmi előírásokat.

– Ismerje a különböző anyagok (öntöttvas, alumínium és ötvözetei, erősen ötvözött acélok réz és ötvüzetei, egyéb fémek) hegeszthetőségi problémáit, az alkalmazható eljárásokat.

– Tudja előírni a hegesztés előkészítési műveleteit, a hegesztési eljárást jellemzői alapján, az utólagos munkálatokat.

– Tudjon ívhegesztést végezni.

– Alkalmazza a ragasztóanyagokat és a ragasztás műveleteit.

– Tudjon lemezmegmunkálást végezni.

– Tudjon szegecselést végezni.

– Tudjon gyorsdarabolóval helyszíni körülmények mellett biztonságosan dolgozni.

– Telepítse és kezelje a különféle emelőberendezéseket.

6. Gépelemek, gépegységek, szerkezetek szerelése

A gépelemek leíró ismeretén túl tudjon szerelési műveleteket végezni azokkal az alábbiak szerint:

– Használja a szerelés egyetemes szerszámait és a különféle célszerszámokat.

– Tudja meghatározni összetett szerkezetek szerelési sorrendjét és végrehajtani a szerelést.

– Alkalmazza a gépbeállítás fogásait, gyakorlati megoldásait.

– Tudjon aknai körülmények között fülke- és ellensúlyszerelést végezni.

– Tudjon kötelet behúzni, a kötélbekötéssel járó feladatokat végezze el.

– Tudjon aknaajtókat pontosan beállítani és telepíteni.

– Ismerje a járulékos biztonsági berendezések szereléstechnológiáját és azok pontos beállítását, próbáját.

7. Villamos berendezések szerelése és üzembe helyezése

– Ismerje a különféle úszókábelek szerelési és rögzítési módjait.

– Tudjon műanyag vezetékcsatornával és védőcsövekkel dolgozni.

– Ismerje a huzalozási terv elkészítésének módjait, a kábelkorbács leképzésének módozatait.

– Tudjon erőátviteli berendezéseket villamosítani, ismerje a vezetékméretezés előírásait.

– Ismerje és alkalmazza a földelésre és a villámvédelemre vonatkozó előírásokat.

– Tudjon vezérléseket programozni, ismerje azok beállításának módjait.

– Ismerje és legyen képes a különféle hajtású felvonók beszabályozására és üzembe helyezésére.

– Ismerje a korszerű hibakeresési módokat, legyen képes műszeres hibabehatárolásra.

8. Hidraulikus felvonók szerkezeti elemei, felépítésük és működésük ismerete. Hidraulikus liftek vezérlései, villamos gépek és hajtások, az anyagmozgatás gépei, berendezései

A felvonószerelő szakma önálló műveléséhez, irányító feladatok ellátásához szükséges további elméleti és gyakorlati ismeretek:

– Ismerje a hidraulikus felvonók szerkezeti felépítését, alapvető működési sajátosságaikat, ismerje a hidraulikus körfolyamrajzot.

– Ismerje a csőszerelvényeket, csővezetékeket, az alapvető áramlástani folyamatokat.

– Legyen jártas a mágnesszelepek alkalmazásában, ismerje technikai funkciójukat.

– Ismerje a hidraulikus szivattyúk működését, szabályozásukat.

– Tudja elvégezni az alapvető számításokat, kiválasztáshoz, illetve ellenőrzéshez szabványok és katalógusok alkalmazásával.

– Legyen jártas a villamos gépek alkalmazásában, kiválasztásukban, működési elvük ismeretében, üzembe helyezésükben.

– Legyen jártas a szabályozási feladatok végrehajtásában.

– Ismerje és biztonságosan használja az anyagmozgatás gépeit, különös tekintettel a hidraulikus emelőkre.

III/3. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Alapfokú számítógép-kezelés

– Személyi számítógépek és perifériák általános jellemzése.

– A számítógép üzembe helyezése a munkavédelmi és baleset-elhárítási jogszabályokban előírtaknak megfelelően: a számítógép szabályszerű csatlakozásainak ellenőrzése megtekintéssel, a számítógép bekapcsolása, kikapcsolása és újraindítása a megfelelő billentyűk használatával.

– Vírusellenőrzés és vírusirtás definiálása és módszereinek alkalmazása.

– Egy (a lehető legfejlettebb) operációs rendszer használata, file szabályszerű létrehozása, másolása, törlése, átnevezése lemezen, illetve lemezek között, könyvtár létesítése lemezen, katalógus lekérdezése lemezről.

– Egy (a lehető legkorszerűbb) szövegszerkesztő program használata.

– Az adott szövegszerkesztő program jellemzőinek szakszerű magyarázata.

– A szakszerű mentés, visszatöltés az adott szövegszerkesztővel.

– Nyomtatás megfelelő formátumú papírra, borítékra a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűkkel.

– Táblázat, grafika beillesztése egy adott dokumentumba, importálva a táblázat- és adatbázis-kezelő programokból.

– Egy (a lehető legkorszerűbb) táblázatkezelő program használata; oszlop, sor, mező, rekord, relatív és abszolút cím, tartományok fogalmának definiálása szabatosan; diagramkészítés címmel, jelmagyarázattal, tengelyfeliratozással szemléletes formában; táblázatok tervezése, létrehozása, importálása, formázása a táblázatszerkesztés szabályainak és esztétikai szempontoknak a figyelembevételével.

– Egy (a lehető legfejlettebb) adatbázis-kezelő program használata; a legfontosabb alapfogalmak (relációs adatbázis, mező, mezőtípusok, rekord, rekordmutató) definiálása a tanultak alapján szabatosan; egyszerű adatbázisok megtervezése és létrehozása.

– Egy hálózati rendszer használata egy felvonós vállalkozásnál.

2. A gazdálkodási folyamatok jellemzése

– A számlák jellemzőinek ismertetése az adott időpontban érvényes jogszabályok alapján, az alaki kellékek figyelembevételével szabályosan.

– Egyes pénzforgalmi előírások szabatos megfogalmazása, alkalmazása egy adott vállalkozás pénzforgalmára vonatkozóan.

– Bankszámlákhoz kapcsolódó előírások szabatos megfogalmazása, és a bankszámla nyitásával kapcsolatos bizonylatok kitöltése útmutatás alapján.

– A társadalombiztosítási járulékra vonatkozó legfontosabb törvényi előírások ismerete.

– Általános forgalmi adó számítása egyszerű példa alapján.

– Hitelezési módok felsorolása.

– Egy adott vállalkozás hitelfelvételi lehetőségeinek ismertetése egyszerű példák alapján.

– Költség és kiadás kategória megkülönböztetése példák alapján.

– Költségszámítás egyszerű példák alapján.

– Az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak ismertetése.

– Szervezési feladatok végzése

= felvonószerelés munkájának megszervezése,

= a szükséges kapcsolatok koordinálása.

– Önéletrajz, pályázat, munkaszerződés fogalmának meghatározása a tartalmi sajátosságai alapján.

3. Kommunikáció

– A magyar nyelv kiejtési és nyelvhelyességi szabályainak felhasználásával megfelelő beszéd.

– Üzenettovábbítás tömören és lényegretörően.

– Kommunikáció formáinak alkalmazása a felettesekkel és a munkatársakkal.

– Telefonkártya, telefonkönyv és az üzenetrögzítő használatának ismertetése, gyakorlati alkalmazása a használati útmutatók és tapasztalatok alapján.

– Szaknévsor és menetrend felépítésének, használatának bemutatása és gyakorlati alkalmazása megadott példák alapján.

– Az illemtan, etikett főbb szabályainak ismertetése és gyakorlati helyzetekben történő bemutatása.

– A köznapi kommunikáció követelményeihez igazodóan a biztonságos eligazodás (értés, közlés) képességének fejlesztése.

– A köszönés, a bemutatkozás, a bemutatás, a megszólítás formáinak és szabályainak bemutatása és alkalmazása munkahelyen és magánéletben helyzetgyakorlatokkal.

4. Munka- és környezetvédelem

– Munka- és környezetvédelem jellemzése adott felvonószerelő vállalkozásnál példák alapján.

– Baleset-elhárítás szabályainak ismertetése egy vállalkozás példája alapján.

– Munkahelyi baleset bejelentésével kapcsolatos feladatok ismertetése, alkalmazva az adott időszakban érvényes jogszabályokat, szabványokat, valamint az adott munkahelyre, illetve munkafolyamatokra vonatkozó szabályzatokat.

– Gépek kezelésével kapcsolatos általános személyi követelmények betartása; gépek kezelésére vonatkozó általános magatartási követelmények alkalmazása az adott időszakban érvényes szabványokban, műszaki szabályzatokban, valamint az adott munkaeszközök technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

– A munkavégzés (fizikai, szellemi) élettani és pszichikai hatásainak elemzése.

– A foglalkozási ártalmak és hatásuk elleni védekezés gyakorlati alkalmazása adott időszakban érvényes jogszabályokban és szabványokban előírtaknak megfelelően.

– Egyéni védőeszközök védőhatásának ismerete alapján azok alkalmazása az adott időszakban érvényes jogszabályokban és szabványokban előírtaknak megfelelően.

– A munkafolyamat során fellépő, illetve keletkező káros környezeti hatások csökkentésében, illetve megszüntetésében való közreműködés a lehetőségeknek és az adott időszakban érvényben lévő jogszabályokban és szabványokban előírtaknak megfelelően.

– Közreműködés a munkahelyre, tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartásában.

– A munkahelyek kialakításának munkavédelmi és ergonómiai szempontjainak összehasonlítása az előírások érvényesítésével.

– Etikai elfogadtatása.

5. Felvonós szakterület

– A környezet szennyezésének forrásai (szennyező anyagok, technológiák), ezek károsító hatásának ismertetése.

– A környezetszennyezés megelőzésének szabályozási lehetőségei (műszaki-technológiai megoldások).

– A környezetbarát anyaghasználat és technológiák ismertetése és alkalmazása.

– A zajcsökkentés műszaki megoldásainak ismertetése, alkalmazása.

6. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása, összeállítása

– A feladat kivitelezéséhez szükséges egyszerűbb rajzi dokumentációk

= építészeti (alaprajzok, metszetrajzok, helyszínrajzok stb.),

= gépészeti (vázlatos, nézeti, metszeti, elrendezési rajzok stb.),

= villamos (elvi-, működési, egyvonalas, áramutas, kapcsolási rajzok).

– Az elkészített rajzi és egyéb műszaki dokumentációk felhasználásával a munkafeladat szakszerű elvégzése.

– Az elkészített munka minőségi ellenőrzése és ennek dokumentálása mérési jegyzőkönyvben.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki elméleti és gyakorlati képzésben részt vett, a követelményeket teljesítette, a képzés során a köztes vizsgákon, illetve gyakorlatból eredményes érdemjeggyel rendelkezik.

IV/2. Szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A) A vizsgarészek tantárgyai és időtartama:

Szakmai ismeretek 240 perc.

Szakrajz 60 perc.

Az írásbeli vizsgán számon kérhető a felvonók, emelők szakmai ismerete, a műszaki ábrázolás, a szakmai számítások és az üzemeltetést biztosító szabványok ismeretanyaga.

B) Szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

Szakmai ismeretek:

– A szóbeli vizsgán számon kérhető a felvonóépítő-elemek ismerete, szervizelése, karbantartása, illetve az építőelem megfelelő kiválasztása, a felvonóüzemeltetés, -fenntartás munkajogi és munkaszervezési ismeretanyaga. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz, egy feleletre 30 perc fordítható.

C) Gyakorlati vizsga feladatai és időtartama:

– Építőelemek, részegységek szét- és összeszerelése, hibafeltételezése, mérése.

– Egy alkatrész felújítási technológiájának meghatározása, az alkatrész építőelemeinek karbantartása.

– Új felvonónál szerelési gyakorlat, építőelemek helyének meghatározása, beszabályozása, bemérése.

– Mérési gyakorlat műszeres bevizsgálása, hibadiagnosztika, beszabályozás, bevizsgálás, próbaüzem.

A négy részfeladatra max. 240 perc fordítható.

IV/3. Szakmai vizsgán számon kérhető feladatok, ismeretek

Gyakorlati vizsga:

– Felvonó szerkezeti elemei és felépítése.

– Felvonó gépészeti egységeinek kiválasztása.

– Felvonó biztonsági berendezései.

– Felvonóvezérlések funkcióáramkörei és azok kiválasztása.

– Felvonóhajtások és az ott alkalmazott alkatrészek kiválasztása.

– Felvonó beszabályozása.

– Felvonó szabvány előírásai, építési szabvány előírásai.

– Telepítési terv értelmezése és kiértékelése.

– Felvonóalkatrészek ábrázolása.

– Műhelyrajz készítése egy konkrét felvonóalkatrészről.

– Mérési gyakorlat:

= műszeres hibakeresés,

= vezérlőszekrény műszeres bevizsgálása,

= felvonómotor üresjárási és terhelési vizsgálata,

= alapmérések végzése, mérési jegyzőkönyv kitöltésével.

– Szerelési gyakorlat:

= építőelemek szét- és összeszerelése,

= akna bemérése, ajtók beállítása, gép elhelyezése,

= főáramköri és vezérlő áramköri hibakeresés,

= funkció áramkörök rajz szerinti megépítése és beüzemeltetése,

= gépegységek, építőelemek karbantartása.

Írásbeli vizsga

– Szakmai ismeret:

= funkció áramkörök ismertetése (áramút terv),

= elektrotechnikai számítások,

= villamos erőátviteli számítások,

= érintésvédelmi számítások,

= hibaelhárítási munkálatok megtervezése (javítási technológia, anyag-, szerszám-, időigény stb.) a javításhoz előírt műszaki dokumentáció szerint.

– Szakrajz:

= Ábrázoló geometriai alapfogalmak.

= Műszaki rajzi alapfogalmak.

= felvonóalkatrész ábrázolása, rajzhiba kijelölésével,

= elrendezési vázlat készítése,

= felvonóalkatrészről műhelyvázlat készítése.

Szóbeli vizsga

– Munkavédelmi ismeretekből.

– Munkajogi és munkaszervezési ismeretekből.

– Tűzvédelmi ismeretekből.

– Érintésvédelmi ismeretekből.

– Gépészeti és telepítési ismeretekből.

– Műszaki ábrázolás ismeretekből.

– Vizsgálati szabályok ismeretéből.

– Felvonóalkatrészek ismeretéből.

– Szereléstechnológiai ismeretekből.

– Vezérléstechnikai ismeretekből.

– Hajtástechnikai ismeretekből.

– Biztonságtechnikai berendezések és beállítások ismeretéből.

– Beállítási, beszabályozási ismeretekből.

– Szabványismeretekből.

– Üzembe helyezési és szakértői vizsgálatok ismereteiből.

– Hidraulikus felvonók ismereteiből.

– Építési felvonók ismeretéből.

– Különleges felvonók és emelők ismeretéből.

– Villamos szerelés technológiai ismeretekből.

– Környezetvédelmi ismeretekből.

– Műszaki adminisztráció ismeretekből.

– Informatikai ismeretekből.

A felvonószerelő foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok bármelyike számon kérhető a szakképesítés megszerzésére irányuló vizsgán.

A felvonószerelői szakma veszélyes üzemű besorolása folytán döntő a vizsgázó önállósága, határozottsága, ismeretanyagának és tudásszintjének alapossága, magabiztossága.

A kitűzött feladatokat önállóan, az érvényes szabványok, munkajogi előírások, a baleset-, tűz-, környezetvédelmi előírások, dokumentumok szerint, az előírt időben, szakszerűen, esztétikusan kell elvégezni.

IV/4. A szakmai vizsga értékelése

A) Szakmai elméleti vizsga

Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekben kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét egyetlen osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga írásbeli felé kerekített átlagával kell megállapítani.

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy az írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

B) Szakmai gyakorlati vizsga

A feladatok elvégzését a pontosság, a szakszerű munkavégzés, a minőségi követelmények és a munkavédelmi előírások betartásának figyelembevételével, egyetlen osztályzattal kell értékelni.

A gyakorlati vizsga eredményét a négy részfeladatra adott jegy átlagából kell meghatározni.

Eredménytelennek kell tekinteni a gyakorlati vizsgát, ha bármelyik feladat osztályzata elégtelen.

C) A szakképesítő vizsga értékelése

Eredményes szakképesítő vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

V. Egyéb

A) Köztes vizsga funkciója

A felvonószerelő képzés eredményességének mérésére a képzési folyamat nagyobb képzési szakaszainak lezárásaként szervezett köztes vizsga szükséges, melynek célja az adott képzési szakaszban elért tudásszint felmérése. A szakképesítő vizsgára bocsátás feltétele, hogy a köztes vizsgák eredményesek legyenek.

B) A szakmai gyakorlat teljesítése

A szakmai gyakorlat igazoltatása és eredményes zárásának feltétele, hogy a szakmai kamaránál tagként bejegyzett és tanuló foglalkoztatására engedéllyel rendelkező egyéni vagy társas vállalkozás adja az igazolást, illetve a minősítést.

* * *

KÜLKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 52 3433 02

2. Szakképesítés megnevezése: Külkereskedelmi vállalkozási ügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

3621 Külkereskedelmi vállalkozási ügyintéző

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

3621 Külkereskedelmi ügyintéző

3621 Külkereskedelmi asszisztens

3619 Egyéb gazdasági ügyintézők

3629 Egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintézők

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A külkereskedelmi vállalkozási ügyintéző feladatköre a megkötött külkereskedelmi ügyletek (üzletek) realizálásában való aktív közreműködés és a külkereskedelemmel is foglalkozó kis- és középvállalkozások üzleti-vállalkozási tevékenységében segíteni a vállalkozót a gyakorlati feladatok megoldásában.

Ennek érdekében és keretében a külkereskedelmi vállalkozási ügyintéző feladata

– gondoskodni a kis- és középvállalkozások alapításához szükséges okmányok, tanúsítványok, engedélyek beszerzéséről, pontos elkészítéséről, szabályszerű kitöltéséről,

– elvégezni – pontosan és naprakészen – a kis- és középvállalkozás működtetésével összefüggő feladatokat,

– folyamatosan kapcsolatot tartani a bel- és külföldi üzletfelekkel, hatóságokkal, intézményekkel,

– gondoskodni a külkereskedelmi ügyletek realizálásához szükséges engedélyek, okmányok, bizonylatok beszerzéséről, szabályszerű kitöltéséről,

– ellátni az áru fuvaroztatásával, illetve a szállítmányozási szerződés megkötésével kapcsolatos ügyintézői feladatokat,

– gondoskodni a szállítmánybiztosítási szerződés megkötéséről, és ismerni a vámkezeléssel kapcsolatos teendőket,

– intézni az üzleti ellenérték kifizetésével kapcsolatos teendőket,

– közreműködni a váratlan üzleti események negatív következményeinek elhárításában.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. Általános ismeretek és készségek, személyiségvonások

a) Általános műveltség

A külkereskedelmi vállalkozási ügyintézőtől elvárható általános műveltségállomány minimuma a középiskolai (gimnáziumi, szakközépiskolai) érettségi bizonyítvány által tanúsított tudásszint.

b) Személyiségvonások, tulajdonságok

Kívánatos, hogy a külkereskedelmi vállalkozási ügyintéző személyiségét az alábbiak jellemezzék:

– megbízhatóság és igényesség,

– pontosság,

– felelősségtudat és a felelősségvállalás képessége,

– önuralom, türelem, tolerancia,

– figyelmesség, udvariasság,

– szorgalom és kitartás,

– dinamizmus, sikerorientáltság.

c) Kommunikációs készség

A külkereskedelmi vállalkozási ügyintéző rendelkezzék olyan szintű kommunikációs készséggel, amely lehetővé teszi számára, hogy

– írásban és szóban érthetően, világosan, kifogástalan nyelvhelyességgel fogalmazzon (a magyar mellett idegen nyelven is),

– legyen képes kapcsolatteremtésre, rendelkezzék tárgyalástechnikai, illetve tárgyalástaktikai ismeretekkel,

– ismerje és tudja alkalmazni az illem-, etikett-, protokoll-szabályokat (kultúraspecifikusan is),

– külső megjelenését a rendezettség, ápoltság, a társadalmi elvárásoknak megfelelő öltözködés jellemezze,

– célszerűen és kulturáltan tudja használni a telekommunikációs eszközöket; ismerje és tudja alkalmazni a számítógépes rendszerek szolgáltatásait.

III/2. Szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek

a) Közgazdasági ismeretek

A külkereskedelmi vállalkozási ügyintéző műveltségállományának része a közgazdasági alapműveltség. Elvárható, hogy az ezen a területen dolgozó szakember ismerje a nemzetgazdaságban és a nemzetközi piacokon mikro- és makroszinten bekövetkező jelentősebb események közötti összefüggéseket. Legyen tájékozott a döntéseket befolyásoló gazdaságpolitikai eszközrendszerben és annak alkalmazási lehetőségeiben.

Ismerje a piacgazdaság főbb szereplőit és működésének szabályait. Ismerje és értse a gazdasági törvényszerűségeket, az ok-okozati összefüggéseket, azok hatásmechanizmusainak működését.

Kívánatos, hogy legyen tájékozott az aktuális gazdaságpolitikai problémák lényegét illetően, és véleményét szakszerűen meg tudja indokolni.

b) Jogi ismeretek

Rendelkezzék általános tájékozottsággal az egyes jogágak jellemzőiről. Ismerje a polgári jogi alapfogalmakat, valamint a polgári jognak a tulajdonra, a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseit (a szerződések létrejötte, módosítása, megszűnése, szerződésszegés stb.), továbbá a kártérítési felelősség legfontosabb szabályait.

Ismerje a polgári eljárásjog legfontosabb jogintézményeit, az igényérvényesítés lehetséges útjait (hatáskör, illetékesség, peres eljárás menete, perorvoslat, fizetési meghagyásos eljárás).

c) Vállalkozási alapműveltség

A külkereskedelmi vállalkozási ügyintézőnek a vállalkozásban való szakszerű közreműködéshez ismernie kell a vállalkozási formákat, a gazdálkodás alapvető típusait és a vállalkozás ügyvitelének menetét.

Rendelkeznie kell olyan ismeretekkel, amelyek birtokában szakszerűen ellátja a vállalkozás tervezési és alapvető számviteli feladatait. Legyen képes megoldani a vállalkozásra vonatkozó statisztikai feladatokat – a beszámolási kötelezettségnek megfelelő módon. Tudja elemezni és értékelni a statisztikai adatokat a gazdaságosság és hatékonyság szempontjából.

d) Irodai, levelezési ismeretek

A külkereskedelmi vállalkozási ügyintéző legyen képes a gyakorlatban előforduló ügyiratok, levelek alaki és tartalmi szempontból megfelelő megfogalmazására és a formai követelmények szerinti kivitelezésére (írógép vagy számítógép alkalmazásával.) Tudja a gyakorlatban alkalmazni a korszerű irodatechnikát: irat-előállító, sokszorosító, adattároló és feldolgozó, valamint telekommunikációs eszközöket.

Tudjon személyi számítógépen szöveget szerkeszteni.

III/3. Szakmai ismeretek

a) Idegen nyelvi ismeretek

A megfelelő kommunikáláshoz és az okmányok kitöltéséhez, kezeléséhez szükséges, hogy a külkereskedelmi vállalkozási ügyintéző két idegen nyelvben legyen jártas, de legalább egy idegen nyelvet ismerjen – külkereskedelmi szakmai anyaggal bővítve – minimálisan a középiskolai érettségi vizsgakövetelmény szintjén.

b) Nemzetközi gazdasági és külkereskedelmi technikai ismeretek

-----------------------

Témakör | Ismeri | Alkalmazza |

-----------------------

1. A külkereskedelem makrogazdasági vonatkozásai: külgazdasági kapcsolatok, nemzetközi együttműködés, világkereskedelem. Magyarország nemzetközi kereskedelmi kapcsolatai | * | |

2. Külkereskedelmi üzlettípusok: egyszerű áruügyletek (export-import), különleges áruügyletek, különleges külkereskedelmi ügyletek | * | |

3. A külkereskedelmi ügyletek előkészítése: a piacok kiválasztása és megismerése, az ajánlati-ajánlatkérési tevékenység, az alkukapcsolatok | * | |

4. A külkereskedelmi szerződés: létrejötte, formái, típusszerződések | * | |

5. A szokások és szokványok jelentősége és alkalmazásuk a külkereskedelmi szerződésben | * | |

6. Az INCOTERMS 1990. klauzulái, a költség- és a kockázatmegosztási hely, az eladó és a vevő kötelezettségei | | * |

7. A nemzetközi kereskedelem tipikus okmányai. Engedélyek, számlák, az áru származását és minőségét tanúsító okmányok. Értékpapírok az okmányok között, kiállításuk és átruházásuk | | * |

8. A szállítmányozói szerepkör jellemzői, a szállítmányozó igénybevételének szükségessége és ésszerűsége, a szállítmányozási megbízás. Raktározás | | * |

9. A nemzetközi árufuvarozás alapvető kérdései

9.1. Fuvarozási módok és az azokat szabályozó nemzetközi megállapodások. A vasúti, közúti, légi, folyami és tengeri árufuvarozás jellemzői | | * |

9.2. A fuvaroztatók jogai és kötelezettségei | | * |

9.3. A kárbejelentés, reklamációk, a fuvarozók kártérítési kötelezettségei | | * |

9.4. Az egyes fuvarozási módokhoz kapcsolódó okmányok. Az áru feletti tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok az okmányok között | | * |

10. Nemzetközi biztosítási ismeretek

10.1. A biztosítási alapfogalmak, a biztosítási szerződés létrejötte. és tartalma | * | |

10.2. A nemzetközi szállítmánybiztosítás jellemzői, feltételei, költségvonzata, a kárigény érvényesítésének lehetőségei | | * |

10.3. A termékfelelősség-biztosítás | | * |

10.4. Az exporthitel-biztosítás | | * |

11. Vámismeretek

11.1. A vámmal kapcsolatos alapfogalmak | | * |

11.2. Nemzetközi vámszerződések és egyezmények (GATT, Európai Közösség, ETA, CEFTA, Magyarország különböző megállapodásai) | | * |

11.3. A vámtarifa felépítése és harmonizálása | | * |

11.4. A vámkezelés tennivalói | | * |

11.5. A vámokmányok és kitöltésük | | * |

12. Pénzügyi ismeretek

12.1. A külgazdasági kapcsolatokat kísérő nemzetközi elszámolások rendszere (eszközök, pénzforgalmi politika, államközi szintű megállapodások) | * | |

12.2. A kereskedelempolitika alapfogalmai, irányzatai, eszközrendszere | * | |

12.3. A nemzetközi pénzügyi intézmények és a Magyarországra vonatkozó kapcsolatok | | * |

12.4. A bankok szerepe, fajtái, feladataik a nemzetközi elszámolásokban. A magyar bankrendszer | * | |

12.5. Bankügyletek, bankműveletek | * | |

12.6. A fizetés eszközei: valuta, deviza és árfolyamaik, számlapénz. A devizapiacok működése. Devizagazdálkodás és a vonatkozó jogi szabályok | | * |

12.7. Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben: bankátutalás, akkreditív, okmányos inkasszó, váltó és csekk | | * |

12.8. A céghitelnyújtás szempontjai, kockázatai, költségei. Hitelbiztosítékok, biztosítás | | * |

13. A külkereskedelmi ügylet lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók eladói, illetve vevői feladatkörben | | * |

c) Kis- és középvállalkozások alapítása és működtetése

-----------------------

Témakör | Ismeri | Alkalmazza

-----------------------

1. A kisvállalkozások története, helye a gazdasági kapcsolatokban | * | |

2. A vállalkozó és a társadalom, az üzlet és az etika

2.1. Az üzlet és etika történeti kapcsolódása | * | |

2.2. Az egyes társadalmi csoportok viszonya a moralitáshoz | * | |

2.3. Csoportok, értékek, etikák és szubkultúrák a magyar társadalomban | * | |

3. A vállalkozás alapítására vonatkozó döntésekhez szükséges információk | * | |

4. Az egyéni és társas vállalkozások alapítása, működtetésének jogi szabályai és kockázatai | | * |

5. A magánszemélyek által alapítható társas vállalkozási formák: kft., rt., bt., kkt. alapítása, működtetésének legfontosabb kérdései | | * |

6. Alapítványok létrehozása és működtetése | * | |

7. Vállalkozási formák és lehetőségek a nemzetközi kereskedelemben | * | |

8. A kis- és középvállalkozások érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezetei | * | |

9. Marketing ismeretek

9.1. Alapfogalmak, marketingszemlélet, stratégiák, matketing-mix | * | |

9.2. Piacok típusai, résztvevők és versenykapcsolataik, versenytárs-vizsgálat szempontjai | * | |

9.3. Termék- és szolgáltatásmarketing | * | |

9.4. Árképzés, árpolitika | * | |

9.5. Értékesítési utak. Értékesítési csatornapolitika döntési területei | | * |

10. A vállalkozások üzleti tervezése

10.1. Az üzleti terv készítésének célja, a terv részei és jogi vonatkozásai | | * |

10.2. Az üzlet pénzügyi terve, a nyereség-veszteségszámítás, fedezeti pont számítás, nyitó- és zárómérleg, cash-flow elemzés | | * |

10.3. A vállalkozás marketing terve | | *

10.4. Számítások az üzleti tervezés szolgálatában | | * |

11. A vállalkozások gazdálkodása

11.1. A vállalkozás eszközei, forrásai | * | |

11.2. Mérleg és mérlegkészítés | | * |

11.3. Gazdasági műveletek elszámolása, tételszerkesztés, idősoros és számlasoros könyvelés | | * |

11.4. Költségelszámolási fogalmak, elszámolási módok, könyvelési tételek | | * |

11.5. Az értékesítés elszámolása és eredményének megállapítása; beszámolási kötelezettség | | * |

11.6. Könyvvezetési kötelezettség és könyvelési bizonylatok | | * |

11.7. Egyszerű zárási munkák | | * |

11.8. Számlakeret, egyszeres könyvvitel vezetése | | * |

11.9. Alapokmányok: pénztárfőkönyv, naplófőkönyv | | * |

12. A vállalkozás élőmunka-gazdálkodása és a társadalombiztosítás

12.1. Gazdálkodás az emberi erőforrásokkal. Munkakapcsolatok | * | |

12.2. A magyar társadalombiztosítási rendszer | * | |

12.3. A kisvállalkozások társadalombiztosítási kérdései, befizetése és elszámolásai | | * |

12.4. A külföldön munkát vállalók társadalombiztosítási kérdései | * | |

13. A kis- és középvállalkozások finanszírozása | | * |

14. A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó adózási ismeretek

14.1. Adózási ismeretek | * | |

14.2. Az adózás rendje, nyomtatványai | * | |

14.3. Adótípusok, adók kiszámítása, ügyintézése | | * |

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A vizsgára jelentkezhet, aki

– középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, valamint

– a vizsgára felkészítő oktatásban eredményesen vett részt, és erről igazolást mutat be.

IV/2. A szakmai vizsga részei

a) Írásbeli vizsga, melynek keretében a vizsgázó

– a kis- és középvállalkozások alapítása és működtetése tárgyból komplex feladatot old meg a szakmai, illetve a szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek alapján – összesen 240 perc időtartamban – két részben:

= tesztfeladat – időtartama 60 perc – a vállalkozások szakkifejezéseinek ismerete, gazdasági alkalmazása, a vizsgálati módszerek helyes megválasztása, a rendszerezések, az értékelések, az elvi döntések meghozatala, a marketingismeretek felhasználása és az adózási ismeretek tárgykö- réből;

= gyakorlati ismereteket igénylő komplex feladat – időtartama 180 perc –, amely több összefüggő részfeladatot tartalmaz. Megoldása során a vizsgázó bizonyítja jártasságát a gyakorlati ismereteket felölelő számítások elkészítésében. A főbb gazdasági műveletcsoportok logikája alapján képes összekapcsolni a feladatban megjelölt témaköröket és azokat az üzleti dokumentumok előírásai szerint megoldja és/vagy elkészíti. A részfeladatok témakörei lehetnek: a vállalkozások nyitó- és zárómérlegének elkészítése, gazdaságossági számítások, nyereség-veszteségszámítás, cash-flow, fedezetszámítás, fedezeti diagram készítése, adóelszámolások (adóelőlegek elszámolása, magánszemélyek jövedelemadója, általános forgalmi adó, társasági adók), társadalombiztosítási járulékok és ellátások elszámolása.

– A választott idegen nyelv tantárgyból – szótár segítségével – szakmai jellegű szöveget fordít idegen nyelvről magyarra és magyarról idegen nyelvre – 180 perc időtartamban.

b) Szóbeli vizsga, amelynek keretében a vizsgázó – az általa húzott tétel alapján számot ad

– külkereskedelem-technikai és nemzetközi gazdasági ismereteiről. A tételek

= a külkereskedelmi ügylet,

= a nemzetközi árufuvarozás és szállítmányozás, raktározás,

= a nemzetközi szállítmánybiztosítás,

= a külkereskedelemben használt leggyakoribb szokványok,

= a nemzetközi fizetési eszközök,

= a kereskedelempolitika alapfogalmai,

= a vámismeret,

= a nemzetközi pénzforgalom elszámolása,

= a nemzetközi pénzügyi egyezmények és szervezetek,

= a fizetési módok,

= a külkereskedelem finanszírozása és szabályozása,

= a nemzetközi gazdasági integrációk,

= a magyar külkereskedelem jellemzői

= tárgykörök és az ezekhez kapcsolódó szakmai alapozó és kiegészítő tárgykörök ismeretanyagából kerülnek összeállításra;

– a választott idegen nyelven nyelvi felkészültségéről az alábbiak szerint:

= idegen nyelven ismerteti, összefoglalja a tétel tartalmát,

= a témával kapcsolatban rövid társalgást folytat idegen nyelven a vizsgáztatóval,

= a tétel témájához kapcsolódóan rövid szituációt ad elő megadott magyar nyelvű instrukció alapján a vizsgáztató résztvételével,

= egy-két speciális kifejezést, illetve nyelvtani szerkezetet tartalmazó magyar mondatot fordít idegen nyelvre.

IV/3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Idegen nyelvből mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgarész alól felmenthető, aki három éven belül megszerzett külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített középfokú ,,C'' típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik.

IV/4. A vizsga lebonyolításának szabályai, a teljesítmények értékelése

A szakmai vizsga lebonyolítására vonatkozó általános szabályokat a 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.

Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a jelölt, aki az írásbeli vizsgán elégtelen (1) teljesítményt nyújtott idegen nyelv tantárgyból. [A sikertelen vizsgarészt teljes egészében meg kell ismételnie annak, aki elégtelen (1) érdemjegyet kapott a fordítás bármelyik részére.]

A kis- és középvállalkozások alapítása és működtetése tantárgy írásbeli vizsgájának tételrészeit külön kell értékelni (a tesztfeladat 50 pont, a komplex gyakorlati feladat 100) és a vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie annak, aki bármelyik vizsgarészre elégtelen (1) osztályzatot kapott. A tantárgy végső értékelése az összesített pontszám alapján történik.

A szóbeli vizsga eredménytelen, ha a jelölt idegen nyelv vagy külkereskedelmi technika, vagy nemzetközi gazdasági ismeretek tantárgyból elégtelen (1) érdemjegyet kapott. A sikertelen tantárgyi vizsgarész külön megismételhető.

A szakmai vizsga eredményét az a szakmai vizsgabizottság állapítja meg, amely előtt a jelölt az utolsó eredményes vizsgáját letette.

* * *

ACÉL- ÉS FÉMSZERKEZETI TECHNIKUS

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 52 5443 01

2. Szakképesítés megnevezése: Acél- és fémszerkezeti technikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

3129 Acél- és fémszerkezeti technikus

2. A szakképesítéssel betölthető további rokon munkakörök, foglalkozások

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

3142 Diszpécser

3151 Energiagazdálkodó

3154 Üzembentartó

3159 Egyéb üzemfenntartási foglalkozások

3191 Újítási műszaki ügyintéző

3199 Egyéb műszaki ügyintéző

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az ipar területén mérnöki és üzemmérnöki felkészültséget nem igénylő gépészeti jellegű műszaki fejlesztő, tervező, irányító, és ellenőrző feladatok ellátása. Ennek érdekében

Részt vesz:

– gyártmányok, gépek és berendezések korszerűsítési munkálataiban,

– a gépelemek, gépegységek, szerkezetek tervezésében, illetve tervek adaptálásában,

– az új technológiák bevezetésében,

– az adott gyártmányok minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában,

– a gépek, berendezések és műszerek gazdaságos kihasználásának tervezésében,

– a gépek, berendezések és műszerek biztonságos üzemeltetésének megszervezésében,

– a hibafeltárásban,

– a javítási technológiák előírásaiban,

– helyszíni gyártások, szerelések operatív irányításában.

Folyamatosan ellenőrzi:

– a technológiai fegyelem betartását a gyártás, szerelés folyamán,

– az üzemeltetés, gyártás, szerelés, javítás és rendszeres karbantartás során felhasznált anyagok, segédanyagok, gépek, mérőeszközök műszaki paramétereit.

Gondoskodik:

– a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások adaptálásáról, betartásáról,

– a hatáskörébe tartozó gépek, műszerek és berendezések megfelelő műszaki állapotáról,

– a folyamatos üzemeltetéshez, termeléshez, karbantartáshoz, javításhoz szükséges anyag-, gép-, szerszám-, készülék-, mérőeszköz- és energiaellátásról,

– a minőségbiztosítás előírásainak betartásáról.

Magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkák végzése:

– laboratóriumi, géptermi és mérőszobai feladatok ellátása,

– próbaüzemeltetés, hibafeltárás, elhárítás,

– kivitelezési munkák szervezése, lebonyolítása, átadás-átvétele, kapcsolat az építőmesteri szakipari munkákkal, ismeri ezek egymásra épülését,

– kísérleti munkákban részvétel,

– környezetében a munkavédelmi, tűzvédelmi szerződésbe, baleset-elhárítási, környezetvédelmi, jogi előírások betarttatása.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok

1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

– Vállalkozáslélektan.

– A vállalkozások ismerete.

– Egy tervezett vállalkozás beindításának hatósági, személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeinek elemzése.

– Egyéni vállalkozás esetén az érvényes rendeletek figyelembevételével elvégzi az adózással kapcsolatos adminisztrációkat, pénzügyi teendőket.

– Állandóan figyelemmel kíséri a piackutatás eredményeit, a kereslet-kínálat alakulását, a banki közleményeket.

– Az adott munkahelyre vonatkozó Kollektív Szerződés ismerete és betartása.

– Közreműködik a munkahelyén működő szakmai képviseletek, szakszervezetek munkájában, illetve igénybe veszi segítségüket egyéni és közösségi problémák megoldásában.

– A munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelezettségeinek ismeretében szervezi saját és beosztottjai munkáját.

2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása

3. Műszaki dokumentációk felhasználása

– Gépelemek, gépegységek, szerkezetek különféle rendeltetésű rajzainak elemzése.

– Anyagszükséglet meghatározása.

– A gépelemek, gépegységek, szerkezetek gyártási, javítási folyamatának megtervezése, a művelettervek, technológiai utasítások felhasználása.

– A gépkönyv (kezelési, szerelési, karbantartási útmutatás) összeállítása, illetve használata.

4. Gépegységek, szerkezetek, szerkezeti elemek, kötések tervezése

– A szabványok és katalógusok felhasználásával a célnak leginkább megfelelő szerkezeti megoldás kiválasztása.

– A szerkezetre ható terhelések következtében létrejövő igénybevételek elemzése, értékelése, nagyságuk meghatározása.

– Az igénybevételek hatására ébredő feszültségek jellegének, valamint az alkalmazni kívánt anyagok szilárdsági és keresztmetszeti jellemzőinek ismeretében a szerkezet geometriai méreteinek meghatározása, a szabványos elemek kiválasztása.

5. Az anyagok, előgyártmányok önálló megválasztása, anyagvizsgálatok

– Az anyagok tulajdonságainak ismeretében az adott gépelem, szerkezet, anyagminőségének megválasztása.

– A gazdaságos anyagfelhasználás és a megkívánt mechanikai tulajdonságok biztosítása érdekében a megfelelő előgyártmányú (öntött, kovácsolt, hengerelt és húzott stb.) előírása.

– Az anyag mechanikai tulajdonságainak – célnak megfelelő – megváltoztatását biztosító hőkezelési technológia kiválasztása.

– A hűtő- és kenőanyagok rendeltetés szerinti kiválasztása.

– Az anyagok és termékek hibáinak, tulajdonságainak megállapítására irányuló (összetétel, mechanikai, technológiai, szövetszerkezeti) laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, a mérési eredmények dokumentálása, az anyag minősítése.

6. Szerkezetgyártás

– Az alkalmazandó gyártási eljárások dokumentációinak tanulmányozása.

– A technológiai sorrend figyelembevételével a gyártási műveletek elvégzése, végellenőrzés, minősítés.

7. Szerelés

– Az alkalmazandó gyártási eljárások dokumentációinak tanulmányozása.

– A szükséges segédanyagok, szerszámok, gépek, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök szakszerű használata.

– A technológiai sorrend figyelembevételével a szerelési műveletek elvégzése.

– Végellenőrzés, próbaüzemeltetés, üzembe helyezés, minősítés.

– A munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelességeit.

– Az alapvető vezetési, irányítási módszereket.

– A tárgyalások, értekezletek, megbeszélések levezetésének módszereit.

8. Mérés és minősítés műhelyben, laboratóriumban, gépteremben és mérőszobában

– Alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteinek meghatározása mérőeszközökkel, mérőműszerekkel és idomszerekkel.

– Működésvizsgálat.

– A mért jellemzők rögzítése, kiértékelése, a vizsgált alkatrész, gépegység, szerkezet minősítése.

– Minőségbiztosítás és a termék-megfelelőség tanúsítása.

9. Üzembe helyezés

– Adott rendeltetésű, profilú és kapacitású munkahely, műhely, üzem, létesítmény (célnak leginkább megfelelő) gépeinek, berendezéseinek, szerszámainak, eszközeinek, valamint energiaellátásának, felmérése, kiválasztása.

10. Üzemeltetés, karbantartás, javítás

– A hatáskörébe tartozó szerszámok, erő-, munka- és szerszámgépek, valamint berendezések karbantartási ciklusának tervezése; időszakos karbantartási munkálatok és szükség szerinti javítások elvégzése; a helyes működés ellenőrzése.

– Üzemzavar esetén a hiba okának feltárása; a szükséges szétszerelési munkák elvégzése; a meghibásodott alkatrészek javítása, cseréje, összeszerelés, próbaüzemeltetés, a helyes működés beállítása.

– A karbantartási és javítási munkák bizonylatolása.

– Szerelőipari kisgépek karbantartása, időszakos felülvizsgáltatása (földelés, érintésvédelem).

III/2. Követelmények

1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

A munka világában sikeres vállalkozói tevékenység kifejtése érdekében alkalmazás szintén ismerni kell:

– a gazdasági, a pénzügyi és a jogi alapfogalmakat,

– a vállalati és a vállalkozási formákat,

– a piaci igény felmérésének eszközeit,lehetőségeit,

– a vállalkozás beindításának hatósági, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit,

– a legfontosabb adójogszabályokat,

– a vállalkozói szerződések tartalmát és formáját,

– a kereslet-kinálat összefüggéseit,

– a beruházások visszatérülési idejét befolyásoló tényezőket,

– a vállalkozás gazdasági helyzetét meghatározó tényezőket,

– a munkahelyszervezés módszereit,

– a minőségszabályozó folyamatokat,

– az anyaggazdálkodás folyamatait, a folyamatos anyagellátás feltételeit,

– a létszámelemzés módszereit és mutatóit.

2. A balesetmentes környezetkímélő munkavégzés érdekében az általános munka-, környezet- és tűzvédelmi, valamint biztonságtechnikai előírásokon túlmenően, alkalmazás szintjén ismerni kell:

– a munkahely kialakításának alapvető ergonómiai szempontjait,

– a különböző (előkészítési, gyártási, szerelési stb.) munkafolyamatok végzése során leggyakrabban előforduló baleseti veszélyeket, azok megelőzésének, illetve elhárításának lehetőségeit,

– a különböző tűzveszélyességi osztályba sorolt munkahelyekre vonatkozó speciális tűzvédelmi előírásokat,

– a mérgező, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolására, kezelésére vonatkozó speciális előírásokat,

– a villamos áram élettani hatásait, az áramütés elleni védekezés speciális szabályait és a szükséges intézkedéseit a villamos áram által okozott baleseteknél,

– a szakterület, a konkrét munkahelyre, az egyes technológiákra jellemző környezetszennyezési forrásokat és a környezetszennyezést megakadályozó, illetve csökkentő eljárásokat, módszereket,

– az észlelt baleseteknél, tűzeseteknél vagy rendkívüli környezetszennyezéskor alkalmazandó intézkedéseket.

3. Műszaki dokumentációk felhasználása

A műszaki dokumentáció céljának megfelelő szabványos ábrázolási mód és a meglévő rajzok értelmezése érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell:

– a géprajzi ábrázolás érvényes szabványait,

– a felvételi vázlatkészítés szabályait,

– a technológiai dokumentációkban alkalmazott szabványos jelképes jelöléseket,

– acélszerkezeti rajzok készítésének szabályait,

– a különféle iparágakban használatos szabványos jelképes jelöléseket,

– a technológiai dokumentációk tartalmát és fajtáit,

– a gépkönyv összeállításának szabályait,

– a rajzeszközök használatát,

– a számítógéppel támogatott szerkesztői (CAD) programok kezelését.

4. Gépelemek, gépegységek, szerkezetek tervezése

– A gépelemek főbb csoportjainak ismeretében az idevonatkozó szabványok és katalógusok felhasználásával a célnak leginkább megfelelő anyag- és szerkezeti megoldás kiválasztása.

– A terhelt elemek szilárdsági és geometriai méretezése.

– A gyártáshoz, szereléshez, üzemeltetéshez szükséges műszaki rajzok és utasítások értelmezése.

– A szerelés és üzemeltetés során felmerülő konstrukcióváltoztatási javaslatok kidolgozása.

A fenti tervezési folyamat elvégzéséhez alkalmazás szintjén ismerni kell:

– a különböző rendeltetésű – az alábbi fő csoportokba tartozó – gépelemek, szerkezetek, kötések jellemző igénybevételeit és szilárdsági méretezési eljárásait:

= kötőgépelemek, kötések,

= tengelyek és csapágyazásuk,

= csövek, csőszerelvények,

= súrlódásos hajtások,

= kényszerkapcsolatú hajtások;

– a szerkezeti anyagok tulajdonságait, szilárdsági jellemzőit;

– a szerkezeti elemek igénybevétele, valamint ezek következtében az anyagban ébredő feszültségek jellegének és nagyságának számítását;

– a tervezést segítő számítógépes felhasználói programokat;

– az érvényes géprajzi és acélszerkezeti szabványokat;

– a működés közben fellépő dinamikus hatások csökkentésének lehetőségeit.

5. Az anyagok, előgyártmányok önálló megválasztása, anyagvizsgálatok

Az anyagok fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságainak ismeretében az adott gépelem, szerkezet, szerszám anyagminőségének helyes megválasztása érdekében:

– tudja csoportosítani a gépipar területén használatos anyagokat;

– ismerje az anyagszabványok rendszerét;

– tudja jellemezni az egyes alapanyaggyártó és minőségjavító eljárásokat;

– tudja megkülönböztetni a szennyező- és ötvözőanyagokat, azok hatását az anyagok fizikai-, mechanikai- és technológiai tulajdonságaira;

– alkalmazás szintjén tudja a használatos anyagok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit.

A gazdaságos anyagfelhasználást és a megkívánt mechanikai tulajdonságokat biztosító előgyártmány megválasztása érdekében

– tudja jellemezni az alábbi technológiákkal elérhető mechanikai tulajdonságok, alak-, helyzet- és méretpontosság, valamint felületi minőség, továbbá az egyes gyártási eljárásokkal feldolgozható anyagok és a gyártás során felhasznált segédanyagok, gépek, szerszámok, készülékek, berendezések ismeretében:

= a különféle öntési eljárásokat,

= a különféle kovácsoló eljárásokat,

= a különféle hengerlési eljárásokat,

= az egyéb képlékenyalakító eljárásokat.

Az anyag mechanikai és technológiai tulajdonságainak (szívósság, keménység, kopásállóság, egyneműség, feszültségmentesség, szemcseméret, szemcseszerkezet) célnak megfelelő megváltoztatásához a hőkezelő technológia kiválasztása érdekében:

– tudja jellemezni a fémes anyagok metallográfiai szerkezetének befolyását az anyagok fent említett mechanikai és technológiai tulajdonságaira;

– tudja jellemezni és végrehajtani a fémes anyagok fenti tulajdonságait befolyásoló hőkezelési eljárásokat;

– ismerje az egyes hőkezelési eljárások eszközeit, berendezéseit, segédanyagait.

A hőerő és egyéb gépek, gépelemek biztonságos üzeméhez, az egyes technológiai folyamatokhoz (az üzemi viszonyokhoz és az alkalmazott technológiához) legjobban megfelelő hűtő- és kenőanyagok kiválasztása érdekében:

– tudja definiálni a hűtő- és kenőanyagok fő jellemzőit,

– katalógusból tudja kiválasztani a fő jellemzők ismeretében a célnak megfelelő hűtő- és kenőanyagot,

– tudja értékelni a hűtő- és kenőanyagok állapotának és jellemzőinek üzem közbeni változása okait,

– ismerje az alkalmazott hűtő- és kenőanyagok környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait, ismerje és alkalmazza a környezetvédelmi módszereket.

Az anyagok előgyártmányok félkész áruk segéd- és üzemanyagok minősítése érdekében:

– ismerje az anyagvizsgálat módszereit berendezéseit és szabványait,

– tudja kiválasztani az alkalmazandó vizsgálati eljárást,

– tudja alkalmazni a matematikai statisztika módszereit a vizsgálandó darabszám és a mérési eredmények meghatározásához,

– alkalmazási szinten tudja elvégezni:

= az anyagok jellemző fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálatát,

= a szilárdsági vizsgálatokat,

= a keménységméréseket,

= a fajlagos ütőmunka vizsgálatot,

= a metallográfiai vizsgálatokat,

= a technológiai próbákat (hajlító és hajtogató, mélyhúzó, szikrapróba),

= az edzhetőség vizsgálatot (Jominy-próba),

= a hibakereső vizsgálatokat (mágneses repedés, ultrahang),

= a hegesztett kötések vizsgálatát;

– ismerje a számítógép felhasználási lehetőségeit a mérési eredmények kiértékelésében, valamint az automatizált számítógép-vezérelt mérőrendszerekben.

6. Szerkezetgyártás dokumentációjának tanulmányozásához az alkalmazás szintjén ismerni kell:

– a hegesztett acélszerkezetek sajátosságait,

– a hegesztett acélszerkezetek alapanyagait,

– a vas és acélgyártás eljárásait,

– az acélok mechanikai tulajdonságait és azok vizsgálatát,

– az acél fémtani szerkezetét vegyi összetételét, átalakulásait,

– hazai és külföldi szerkezeti acél típusokat,

– acélöntvényeket, azok megmunkálási eljárásait,

7. Szerelés

A dokumentáció tanulmányozása alapján a helyes szerelési technológia megválasztása, a szükséges segédanyagok, gépek, szerszámok, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközők szakszerű használata érdekében:

– tudja jellemezni a szerelésnél alkalmazott segédanyagokat, gépeket, szerszámokat, készülékeket, mérő- és ellenőrző eszközöket;

– tudja mérlegelni a szerelési szempontokat;

– a szerelés jellegétől függően tudja megszervezni a munkafolyamatot és szakszerűen elvégezni a szerelési műveleteket;

– tudja elvégezni a szerelés közbeni ellenőrzéseket, a szükséges statikus és dinamikus kiegyensúlyozásokat;

– ismerje az anyagmozgatás módszereit és eszközeit;

– a szerelés fázisainak és a kapcsolódó építőmesteri, szakipari, épületgépészeti és villanyszerelési munkák egymásra épülésének ismerete.

A helyes végellenőrzés, kipróbálás, üzembe helyezés, minősítés érdekében:

– tudja kiválasztani és szakszerűen használni a készreszerelt gyártmányok, szerkezetek, berendezések előírt jellemzőinek vizsgálatához szükséges mérő- és ellenőrző eszközöket;

– tudja a működési próba során felmerülő anyag-, gyártási és szerelési hibákat megkülönböztetni;

– a költségcsökkentés aktív és passzív módszereit;

– számítógépes információs rendszer kialakításának és használatának legfontosabb követelményeit;

– tudjon javaslatot tenni az esetleg felmerült hiba kiküszöbölésének módjára;

– tudja a felmerült kisebb hibákat javítani;

– tudja az üzemeltetési adatokat dokumentálni.

8. Mérés és minősítés műhelyben, helyszíni szereléskor laboratóriumban, gépteremben, mérőszobában

Az alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteinek meghatározása érdekében tudja – az előírt pontosság függvényében – a mérőeszközt, mérőműszert, illetve idomszert megválasztani, a mérést végrehajtani. Ennek érdekében:

– tudja jellemezni és használni a hosszmérő eszközöket (mérőhasáb készlet, tolómérő, mikrométerek, indikátorok, optikai hosszmérő eszközök, pneumatikus hosszmérők, villamos hosszmérők;

– tudja jellemezni és használni a szögmérő eszközöket (szögmérőtestek, szögmérőlap készlet, állítható szögmérő, szinuszvonalzó);

– tudja jellemezni és használni az idomszereket;

– tudja ellenőrizni a gépelemek jellemző méreteit menetek, kúpok, fogaskerekek esetében;

– tudjon felületi érdességet mérni;

– tudja összeállítani a mérési berendezést az alak, helyzet, illetve az összetett alak- és helyzetméretek meghatározásához;

– ismerje a kontaktusmentes méret- és minőségellenőrzés korszerű módszereit;

– tudja a gépkönyv alapján elvégezni a szerszámgépek saját pontossági vizsgálatát.

A gyakorlatban általánosan használt legjellemzőbb alapgépek minősítéséhez ismerje a főbb géptípusok működési elvét, jellemző paramétereit, azok befolyásoló tényezőit, a minősítésükhöz használható mérőberendezéseket és eszközöket, ezek szakszerű használatát.

A mért jellemzők rögzítése, kiértékelése; a vizsgált alkatrész, gépegység, szerkezet minősítése érdekében:

– ismerje a mérési jegyzőkönyvekre vonatkozó tartalmi előírásokat;

– tudja a mért jellemzőket a mérési jegyzőkönyvben rögzíteni, a szükséges számításokat elvégezni;

– tudja a mért, illetve számított eredményeket a műszaki dokumentációban szereplő értékekkel összehasonlítani;

– ismerje a vizsgált alkatrész, gépegység, szerkezet minősítési szempontjait, a termékmegfelelőségi tanúsítás előírásait.

9. Üzembe helyezés

Adott rendeltetésű (gyártó, javító, kísérleti), profilú (tiszta, vegyes) és kapacitású munkahely, műhely, üzem gépeinek, berendezéseinek, szerszámainak, eszközeinek, valamint energiaellátásának felmérése és kiválasztása érdekében ismerje és tudja elemezni:

– a minőségi,

– a gazdaságossági,

– a munkavédelmi és

– a környezetvédelmi

követelményeket.

10. Üzemeltetés, karbantartás, javítás

Üzemzavar miatti gépállások csökkentése érdekében:

– tudja meghatározni a gép, berendezés, szerszám és az energiarendszer tényleges üzemi viszonyainak hatását a karbantartási ciklus átalakulására;

– tudja megtervezni és ütemezni a szükséges karbantartási munkákat;

– tudja felmérni a karbantartási és javítási munkák várható segédanyag- és szerszámszükségletét;

– tudja a gépek, berendezések, szerszámok helyes működését ellenőrizni, elvégezni a szükség szerinti javításokat, beszabályozásokat.

Üzemzavar esetén:

– a rendelkezésre álló eszközök segítségével tudja behatárolni az üzemzavar okát, a meghibásodás helyét;

– tudjon intézkedni az üzemzavar-elhárítás érdekében;

– a hatásköréhe tartozó hibákat tudja kijavítani;

– tudja a javítás utáni próbaüzemeltetést végrehajtani, a helyes működést beállítani.

A karbantartási és a javítási munkák bizonylatolása:

– ismerje a gépkártyák felépítését, vezetésük fontosságát.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek a szint megjelölésével a szakmai tantárgyak szerint

1. Műszaki ábrázolás – acélszerkezeti szakrajz

– rajzeszközök szakszerű használata,

– rajzlapméretek, rajztechnika ismerete,

– ábrázoló geometriai ismeretek, síkmértan szerkesztése, technikai görbék származtatása, szerkesztése,

– ábrázolás képsíkrendszerben, síkmetszések, áthatások szerkesztése,

– felületek kiterítése, hálózata (lemez szabási termékkészítése),

– vetületek, metszetek részletek szabványos ábrázolása,

– gépelemek jelképes ábrázolása,

– szakszerű (szabványos) ábrázolás és méretmegadás,

Acélszerkezetek ábrázolása

– hálózati rajzok,

– nézetek, metszetek részletek, csomópontok ábrázolása,

– részletrajzok, összeállítási rajzok készítése, méretmegadás darabjegyzék, elemkimutatások készítése,

– a tervekhez műszaki leírás, technológiai utasítás készítése, gyártás és szerelés vonatkozásában,

Egy számítógépes szerkesztő CAD program ismerete, illetve alkalmazása, felhasználása.

2. Gépészeti ismeretek:

– gépelemek rendszerezése, gépelemek felosztása, méretezési elvek számítási eljárások ismerete,

– gépelemek igénybevételeinek meghatározása, szilárdsági méretezése, ellenőrzése,

– kötések, kötőelemek fajtái, felosztása, alkalmazási területei, igénybevételi módok méretezési elvek alkalmazása

= acélszerkezeti kötések,

= csavarkötés,

= szegecselt kötések,

= hegesztett kötések,

– kialakítások ismerete, felhasználási területük, szilárdsági méretezésük, ellenőrzésük.

Elhelyezési, kivitelezési előírások, szabványok ismerete:

– tengelyek, csapágyak ismerete,

– anyagválasztás, méretezési elvek ismerete,

– tengelykapcsolók, nyomatékátszármaztató hajtások alkalmazási kiválasztása, elemek szerkezeti méretezése, ellenőrzése (lapos és ékszíjhajtás).

Valamennyi gépelem jelképes és szabványos ábrázolása, méretek megadása.

A tanulók ismerjék:

– a dörzs és lánchajtás,

– a fogaskerekek,

– a fékek, kilincsszerkezetek,

– a hajtóművek, mechanizmusok,

– az energetika: vízgépek, szivattyúk,

– a hőtan, hőerőgépek,

– a belső égésű motorok, kompresszorok alapvető felépítését, részeit, típusait, működtetésüket, kiválasztásukat, alkalmazásuk feltételeit,

– az anyagmozgatás gépei témakörben

– a külső-belső szállítás gépei,

– az emelőgépek és berendezések működését, kiválasztását a szükséges teljesítmény meghatározását.

A gépészeti ismeretek vizsgáztatási követelményei keretében a tanulók ismerjék a méretezés során használt statikai szilárdságtani alapfogalmakat, táblázatokat, szabványokat és előírásokat, igazodjanak el a különféle katalógusokban, gyártmányismertetőkben.

3. Villamos gépek és készülékek:

A tanulók ismerjék:

– a villamos energia jelentőségét, felhasználási módját, területeit,

– az elektrotechnikai alapvető törvényeit,

– érintésvédelem: a villamos áram élettani hatásait, az érintésvédelem módjait, ezek szükségességét,

– transzformátorok, aszinkron-szinkron motorok, egyenáramú motorok, üzemi jellemzőit, működésüket, felhasználási területüket, kiválasztásukat, alkalmazásuk feltételeit,

– ipari, elektronikai elemek: félvezetők működését, felhasználási területeit,

– villamos vezérléstechnika: vezérlési lánc WARD LEONARD hajtásokat, tirisztoros hajtásokat,

– gépipari üzemek villamos hálózatát,

– világítástechnika alapvető kérdéseit,

– gépipari üzemek villamos hálózatát,

– a teljesítménytényező javításának szükségességét,

– gépjárművek villamos berendezéseit,

4. Acél- és fémszerkezettan

A tanulók ismerjék:

– acélszerkezetek: rácsszerkezetek, nyílászárók, acél és alumínium ablakok, ajtók, portálok, üvegfalak, lépcsők, bútorok, állványok kialakítását, gyártását,

– középnehéz és nehéz acélszerkezetekre vonatkozó méretezési eljárásokat és előírásokat,

– húzott és nyomott elemek kialakítását, szerkesztési szabványait és méretezésüket,

– oszlopok, saruk alátámasztások méretezése,

– tömör és gerinclemezes tartók erőjátékát, igénybevételi ábrák alapján történő szilárdsági méretezésüket, grafikus és analitikus módszerekkel,

– rácsos tartók kialakítását, csuklós és rácsos rúdszerkezetek esetén, ezek méretezését,

– szegecselt és hegesztett csomópontok kialakítását, méretezését és ezek alapján kiviteli tervdokumentáció készítését, a kötések elhelyezésének előírásait,

– tartályok, lemezszerkezetek típusait, alkalmazását, kialakítását, méretezését,

– acélvázas épületek, csarnokszerkezetek típusait, főbb jellemzőit erőjátékát, méretezését,

– daruk, darupályák elemeit fajtáit, részeit ezek méretezését, a szerkezetre ható igénybevételek alapján,

– acélhídszerkezetek osztályozását, kialakítási lehetőségeit, a csomópont-kiképzések megoldásait, a hidak erőjátékát, a saruk terhelésfelvételét,

– oszlopok, toronyszerkezetek anyagait, kialakítását, fajtáit, terheléseit, méretezését, toronyszerkezetek lehorgonyzását,

– hajó- és járműszerkezetek részeit, kialakításukat.

5. Építési ismeretek

A tanulók ismerjék:

– a magas építési szabályrendeleteket, szabványokat, műszaki előírásokat,

– építőanyagok fajtáit, tulajdonságait, felhasználását (tégla, terméskő, műkő, beton, adalékanyagok, fa, acél, fémek, alumínium, üveg, műanyagok),

– alapozási szerkezeteket, sík és mélyalapozások technológiáját, alkalmazását,

– falszerkezeteket (kőfalak, faragott kőfalak, tömör téglafalak) falak vastagságát, téglakötések kialakítását, válaszfalak, szellőzők, kémények falazását,

– nyílásáthidalók anyagát, alkalmazását,

– beton, vasbeton munkákat, a betonozás technológiáját, a zsaluzás módját, a betonacél-szerelés technológiáját,

– a beton bedolgozását, tömítését és utókezelését,

– az előregyártás fogalmát, előnyeit, alkalmazási területét,

– vasbeton födémek, lépcsők kialakítását, építésének technológiáját,

– a fedélszerkezeteket, ácskötéseket az egyszerűbb fafedélszékek alkalmazását,

– cserép-, pala-, üveg- és lemezfedéseket ezek anyagait a kivitelezés előírásait,

– a szakipari munkákat, ezek anyagait a kivitelezés módját, előírásait, ilyenek:

= a bádogszerkezetek,

= a burkolómunkák,

= a szigetelőmunkák,

= a szerelőmunkák, (gáz-, víz-, fűtés-, csatorna szerelés),

– nyílászáró szerkezetek: anyagát, kialakítását, jellemző méreteit,

– ajtó-ablak-kapuszerkezeteket,

– korszerű építési technológiákat

= öntöttfalas,

= blokkos,

= függönyfalas,

= paneles építési módokat,

– a baleset-elhárítás feladatait az építőipari munkáknál,

– az építéskivitelezés dokumentumait ( szerződések, építési, szerelési napló, felmérési napló, méretkimutatások, jegyzőkönyvek, műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv).

6. Acél- és fémszerkezeti technológia

A gyártási eljárások témakörében tudja értelmezni a megmunkálási pontosság fogalmát, tudja jellemezni az egyes gyártási eljárásokat az elérhető méret-, alak- és helyzettűrések szempontjából, tudja definiálni a gyártásgeometriai alapfogalmakat. Tudja osztályozni a gyártási eljárásokat a részecskék kapcsolódásában beálló változás alapján.

Alaklétrehozás

Tudja összehasonlítani gazdaságossági, az elérhető méretpontosság- és felületminőségi szempontból az egyes öntési eljárásokat.

Tudja definiálni a ráhagyások, a minta, a forma és a mag fogalmakat. Tudja jellemezni a homlokformába történő öntést az alkalmazási terület szempontjából az alkalmazott minta, a forma jellege, a forma anyaga, valamint a formázás módja szerint.

Tudja jellemezni az alábbi öntési eljárások gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, balesetvédelmi előírásait:

– öntés homokformába,

– héjformázás,

– precíziós öntés,

– kokillaöntés,

– nyomásos öntés, folyamatos öntés.

Tudja jellemezni az öntvénytisztítás célját, eljárásait, a jellemző öntvényhibákat.

Tudja osztályozni a műanyag-feldolgozó eljárásokat a műanyagok hővel szembeni viselkedése alapján.

Tudja jellemezni a műanyag sajtoló eljárásokat, a sajtolási előkészítő műveleteket, a műanyag sajtoló eljárások anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait.

Tudja jellemezni a műanyagok fröccsöntését, a fröccsöntő eljárások anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait.

Tudja jellemezni a műanyagok extrudálását, az extrudálás gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. Ismerje a rétegelt anyagok előállítási módjait, felhasználási területeit. Tudja jellemezni a porkohászat felhasználási területeit. Ismerje a vákuumgőzölés célját, felhasználási területeit.

Képlékenyalakítás

Tudja összehasonlítani a gazdaságossági, az elérhető méretpontossági és felületminőségi, valamint anyagszerkezet-változási szempontból az egyes képlékenyalakító eljárásokat.

Tudja definiálni a képlékenység fogalmát, az alakítási szilárdságot, tudja jellemezni a különféle képlékenyalakító eljárásokkal alakítható anyagok jellemző tulajdonságait.

Tudja ismertetni a hideg és a meleg képlékenyalakító eljárások hatását az anyag szerkezetére.

Tudja csoportosítani a hideg és a meleg képlékenyalakító eljárásokat.

Tudja jellemezni a kovácsoló eljárásokat.

Ismerje a kovácsolás szerszámait, műveleteit, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait.

Ismerje a képlékeny cső- és rúdgyártó eljárásokat.

Tudja jellemezni a hengerlési folyamatot, ismerje a hengerlés szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait

Tudja jellemezni a hidegfolyatást, ismerje a hidegfolyatás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait.

Tudja jellemezni a hajlítást, tudja kiszámítani a minimális hajlítási sugarat, a hajlítás erő-, munka- és teljesítmény szükségletét.

Ismerje az anyagok viselkedését hajlításkor, a hajlítási műveleteket, a hajlítás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált segédanyagait, balesetvédelmi előírásait.

Tudja jellemezni a mélyhúzást, tudja kiszámítani a forrástestek esetében a kiinduló tárcsaátmérőt, a szükséges húzások számát, a ráncfogó alkalmazásának szükségességét, a mélyhúzás erő-, munka és teljesítményszükségletét.

Ismerje az anyagok viselkedését mélyhúzáskor, tudja csoportosítani a mélyhúzószerszámokat felépítésük szerint, a mélyhúzás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait.

Ismerje az egyéb képlékenyalakító eljárásokat (domborítás, peremezés, dombornyomás, szűkítő és bővítő nyomás), jellemző alkalmazási területüket, a felhasználható anyagokat, a jellemzően alkalmazott gépeket.

Forgácsnélküli anyagszétválasztó eljárások

Ismerje a forgácsnélküli darabolás kézi és gépi módszereit, az anyag igénybevételét, az erőszükséglet csökkentésének módját tudja kiszámítani a gépi ollóval történő darabolás erőszükségletét, ismerje az ollóval történő darabolás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, balesetvédelmi előírásait.

Tudja definiálni a kivágást és a lyukasztást, tudja jellemezni az alakítandó anyag igénybevételét, tudja elemezni a vágás feltételeit (pontosság, az alkatrész alakja, gazdaságosság), tudja kiválasztani gazdaságossági szempontból a legkedvezőbb megoldást, tudja méretezni az alakadó elemeket, a szerszám nyomásközéppontját, tudja megkülönböztetni az egyes vágószerszám-típusokat, tudja jellemezni a vágószerszámok részeit kialakításuk, anyaguk szerint, tudja kiszámítani adott esetben az erő-, munka- és teljesítményszükségletet, ismerje gépeit, berendezéseit, balesetvédelmi előírásait.

Ismerje az egyéb vágóműveleteket, azok gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, balesetvédelmi előírásait.

Anyagleválasztás forgácsolással

Tudja definiálni a forgácsolástechnológiai alapfogalmakat, tudja ábrázolni a forgácsoló szerszámok élgeometriáját, tudja jellemezni a forgácsképződés folyamatát, a forgácsoláskor fellépő erőhatásokat, hőjelenségeket, a fajlagos forgácsolási ellenállást, a megmunkált felület minőségét, ismerje a forgácsoló sebesség hatásait, a szerszámok kapási jelenségeit.

Tudja jellemezni a szerszámgépek külső mozgásgeometriáját, a hagyományos szerszámgépek feladat szerinti mozgásait (alakító, beállítás, segéd), tudja megválasztani a jellegzetes felületek (külső és belső hengerfelület, síkfelület, alakos felületek) forgácsolással történő előállításának leggazdaságosabb módját, a vonatkozó balesetvédelmi szabályokat.

Ismerje a forgácsolószerszámok anyagának kiválasztási szempontjait, tudjon méretlánc, illetve bázisváltási számításokat végezni.

Tudjon CNC gépre megmunkáló programot készíteni.

Anyagrészecskék leválasztása villamos úton

Ismerje az elektroeróziós megmunkálások elvét, jellemző felhasználási területeit.

Anyagrészecskék leválasztása, szétválasztása kémiai úton

Ismerje a kémiai maratás elvi alapjait, alkalmazási területeit.

Ismerje a lángvágás feltételeit, tudja jellemezni a lángvágás folyamatát. Ismerje a vágópisztoly kialakítását, a kézi és gépi lángvágási módszereket.

Anyagrészecskék leválasztása ultrahangos megmunkálással

Ismerje az ultrahangos megmunkálás elvi alapjait, alkalmazási területeit.

Termikus megmunkálások

Ismerje a plazmasugaras, az elektronsugaras és a lézeres megmunkálás elvi alapjait, felhasználási területeit, fejlődési irányait.

Egyesítő eljárások

Ismerje és tudja kiválasztani a konstrukciós előírások figyelembevételével a csavarkötés szerszámait.

Ismerje a szegecskötés elemeinek előzetes megmunkálási előírásait, a hideg és meleg szegecselési eljárások szerszámait.

Tudja jellemezni a forrasztás fajtáit, az alkalmazott kötőanyagot, jellemző felhasználási területüket, ismerje eszközeit, szerszámait, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait.

Tudja jellemezni a hegesztést, a hegeszthetőség fogalmát, a hegesztési varrat és a kötés kialakulását, a varratfém kristályosodását, a hegesztési feszültségek keletkezésének okait, ismerje a technológiai lehetőségeket a hegesztési alakváltozások és feszültségek csökkentésére, a hegesztés során fellépő hibákat.

Tudja csoportosítani a hegesztő eljárásokat.

Tudja jellemezni a lánghegesztést, az égőgázok fajtáit, felhasználási területüket, a hegesztőégők felépítését, a hegesztőláng részeit és fajtáit, tudja kiválasztani a hegesztendő anyagtól függő lángfajtát, hegesztőpálcát, ismerje a balesetvédelmi előírásokat.

Tudja előírni a hegesztés előkészítési műveleteit, a hegesztési eljárást jellemzői alapján, az utólagos munkálatokat, mikor milyen vizsgálatot kell elvégezni.

Tudja jellemezni a hegesztő ívben lejátszódó folyamatokat, a nyíltívű kézi villamos ívhegesztés technológiáját, tudja megkülönböztetni az egyenáramú és a váltakozó áramú hegesztés jellemzőit, ismerje a különböző kémiai összetevők hatását az alapanyagra, a hozaganyagra és a heganyagra, az elektródavezetés és az elektróda szögének megválasztási szempontjait, tudja kiválasztani az alkalmazandó elektródát a velük szemben támasztott követelmények alapján, tudja megválasztani az alkalmazandó áramerősséget, ismerje a hegesztő áramforrásokat, a hegesztés segédberendezéseit, szerszámait, védőfelszereléseit, a hegesztés munkavédelmi előírásait. Tudja jellemezni a fedettívű hegesztési eljárásokat, felhasználási területüket, a poralatti fedettívű automatikus hegesztés befolyásoló tényezőit a varrat alakjára, ismerje a hegesztőporok jellemzőit.

Tudja jellemezni a védőgázas ívhegesztésnél alkalmazott védőgázok szerepét, fajtáit, az egyes védőgázas ívhegesztő eljárásokat, alkalmazási területüket, az argonvédőgázas hegesztésnél a polaritás szerepét a beolvadás mélységére, ismerje az AWI, az AFI, valamint a CO₂ védőgázas hegesztő eljárásoknál alkalmazott eszközöket, gépeket, anyagokat, berendezéseket, segédanyagokat.

Tudja csoportosítani a sajtolóhegesztési eljárásokat, ismerje az ellenállás-hegesztések fizikai alapjait, tudja megkülönböztetni a sajtoló és a leolvasztó tompahegesztési eljárásokat, a pont-, a vonal- és a fóliahegesztést, ismerje az egyes acélfajták ellenállás-hegesztésénél fellépő hatásokat, a varat hibáit, a tompa-, a vonal- és a ponthegesztő gépek felépítését.

Ismerje a különböző anyagok (öntöttvas, alumínium és ötvözetei, erősen ötvözött acélok, réz és ötvözetei, egyéb fémek) hegeszthetőségi problémáit, az alkalmazható eljárásokat.

Ismerje a ragasztás technológiáját, a ragasztás anyagait, berendezéseit.

Ismerje a sajtolókötés kialakítását, a szükséges fedés és felületi simaság szerepét, a sajtolás erőszükségletét, a nyomatéki terhelhetőség növelésének eljárásait.

Ismerje a különféle zsugorkötési eljárások technológiáit, a szükséges hőmérsékletkülönbség létrehozási módjait, szerszám-, eszköz-, és segédanyag-szükségletét, valamint az eljárások balesetvédelmi előírásait.

Ismerje az anyaggal és alakkal záró kötések (ráolvasztás, beágyazás, betapasztás, kiöntés) technológiáját, szerszám-, eszköz-, és segédanyag-szükségletét, valamint az eljárások balesetvédelmi előírásait.

Bevonási eljárások

Ismerje a korrózió fogalmát és lefolyását, a korrózió fajtáit, a bevonatok előkészítési eljárásait (mechanikai, vegyi), tudja jellemezni a fémes bevonatok készítési eljárásait galvanizálással, valamint tűzi úton, ismerje a nem fémes bevonatok készítésének anyagait, technológiáját, ismerje a bevonó eljárásokra vonatkozó balesetvédelmi előírásokat.

Anyagtulajdonság változtatása

Tudja csoportosítani a hőkezelő eljárásokat, tudja jellemezni a hőkezelési eljárások célját, a hőkezelő eljárások szakaszait, tudja definiálni és megkülönböztetni az edzhetőség és az átedzhetőség fogalmát, ismerje a hevítés, a hőtartás valamint a hűtés jellemzőit, az alkalmazott berendezéseket, anyagokat.

Tudja jellemezni a gyakorlati hőkezelő eljárásokat (feszültségoldó izzítás lágyítás, újrakristályosítás, normalizálás, diffúziós izzítás, öregítés, ausztenites lágyítás, edzés, megeresztés, nemesítés), az alkalmazásukkal elérhető anyagtulajdonság-változásokat, alkalmazási területüket.

Ismerje az ötvözőanyagak befolyását az anyag hőkezelhetőségi tulajdonságaira, a dekarbonizációs jelenség hatásait, a hőkezelés berendezéseit, anyagait.

Tudja jellemezni az anyagtulajdonság-változtatás módjait az anyagrészecskék bevitelével (cementálás, nitridálás), jellemző felhasználási területüket, ismerje az eljárásokat, az alkalmazott anyagokat, berendezéseket.

Tudja jellemezni a kérgesítő eljárásokat (lángedzés, indukciós edzés, betétedzés), felhasználási területüket, szerszámaikat, berendezéseiket.

7. Az irányítástechnika és automatika témakörében:

Irányítástechnikai alapfogalmak

Tudja definiálni az automatizálás alapfogalmait.

Tudja jellemezni és elemezni az irányítás műveleteit, folyamatait, jelenségeit. Tudja megkülönböztetni a kézi és önműködő irányítást, a szabályozást és a vezérlést.

Tudja alkalmazni az irányitástechnikai ábrázolási módszereket (szerkezeti, működési és hatásvázlat) a folyamatok jellemzésére, a irányítástechnikai rendszerek vázolásához.

Tudja értelmezni, megkülönböztetni az irányítási folyamatoknál használt fogalmakat (elem, szerv, jel), tudja ezeket alkalmazni irányítástechnikai problémák elemzésénél, irányítástechnikai rendszerek jellemzésére. Tudja definiálni a tagot.

Tudja definiálni és jellemezni a különböző irányítástechnikai tagokat. Ismerje a tagok és az irányítási folyamatok matematikai jellemzését, tudja elemezni az irányítástechnikai tagok viselkedését, tudja értelmezni a matematikai elemzést irányítási feladatok megoldásánál.

Tudja értelmezni a vezérlési vonal, illetve a szabályozási kör részeit, jeleit, jellemzőit, tudja alkalmazni a fogalmakat különböző irányítástechnikai feladatok megoldását.

Tudja jellemezni, elemezni és leírni a vezérelt és szabályozott szakaszok típusait.

Tudja jellemezni, elemezni és leírni az irányító (vezérlő és szabályozó) berendezések működését, zavarelhárító hatásukat, tudja alkalmazni ismereteit különböző irányítási feladatok megoldására.

Irányítástechnikai eszközök és berendezések működésének elemzése, magyarázata, jellemzése

Ismerje az irányítástechnikában használt segédenergiákat, alkalmazásuk feltételeit.

Tudja kiválasztani a segédenergiát irányítástechnikai feladatok megoldásához. Tudja jellemezni a gépipari gyakorlatban alkalmazott legfontosabb pneumatikus, hidraulikus, villamos, elektro-pneumatikus vezérlések és szabályozások szerkezeti elemeinek, szerkezeti egységeinek, műszereinek és berendezéseinek működését; tudjon jellemző egyszerű vázlatrajzokat készíteni.

Ismerje és tudja kiválasztani a gépipari gyakorlatban előforduló fontosabb paraméterek (nyomás, erő, áramerősség, feszültség, ellenállás, fordulatszám, hőmérséklet, folyadékszint stb.) szabályozásának gyakorlati megoldásait. Ismerje az irányítástechnikában alkalmazott műszerek, berendezések, szerkezeti egységek

– biztonságos működtetésének, üzemeltetésének feltételeit,

– szerelésének és karbantartásának műveleteit,

– a hibafeltárás és a hibaelhárítás lehetőségeit.

Tudja leolvasni az irányítástechnikában alkalmazott műszereket, táblaműszereket.

Tudja értékelni a leolvasott eredményeket, és ezek alapján tudjon beavatkozni az automatizált folyamatokba.

8. A műszaki mérések témakörében

Tudja definiálni a méréstechnikai alapfogalmakat, tudja jellemezni a méréshez felhasznált mérőeszközöket és mérőműszereket.

A gyártmány megfelelő minőségének ellenőrzése és biztosítása érdekében a kiinduló anyagok vizsgálatához, a gyártás közbeni mérésekhez, a végtermék beszabályo-zásához tudja a célnak megfelelő mérési, ellenőrzési eljárást kiválasztani. Ismerje a minőségbiztosítással kapcsolatos előírásokat. Tudja a mérést elkészíteni, ismerje és alkalmazza a mérés során a biztonságtechnikai előírásokat.

Tudja a felhasználásra kerülő anyagok, szerkezetek, berendezések, szerszámok és mérőeszközők, valamint gépek és tartozékaik jellemző paramétereinek vizsgálatához és az esetleges hibák feltárásához szükséges méréseket, ellenőrzéseket elvégezni

Tudjon mérési jegyzőkönyvet készíteni, tudja a mért értékeket elemezni, a szükséges kővetkeztetéseket levonni.

Tudja szakszerűen végrehajtani az alábbi méréseket:

– geometriai mérések

= mérőhasábok ellenőrzése,

= közvetlen mérés mérőhasábbal,

= beállítás mérőhasábbal,

= mérés tolómérővel, mikrométerrel,

= méreteltérés, illetve alakhelyesség ellenőrzése mérőórával, illetve finomtapintóval (miniméter, ortotest, mikrokátor, villamos finomtapintók), hossz- és szögmérés műhelymikroszkóppal, spirálmikroszkóppal, alakellenőrzés profilprojektorral,

= hosszmérés, alakellenőrzés fényinterferenciávaI,

= pneumatikus hosszmérés,

= szögek mérése szögmérőtesttel, szögmérőlap-készlettel,

= szög mérése szögmérőlapokkal és indikátorórával,

= mérés, beállítás szinuszvonalzóval,

= idomszeres mérés,

= menetek mérése idomszerrel, menetmikrométerrel,

= kúpok ellenőrzése idomszerrel, mérőcsapokkal,

= felületi érdesség meghatározása etalonnal, villamos elven működő érdességmérőkkel;

– anyagszerkezeti vizsgálatok, anyagok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata

= acélanyagok mikroszkópi vizsgálata,

= szakítóvizsgálat,

= rugalmassági modulus meghatározása,

= fajlagos ütőmunka meghatározása,

= keménységvizsgálati eljárások (Brinell, Rockwell, Vickers, Shore), hajlítóvizsgálat;

– az anyagok technológiai tulajdonságainak vizsgálata

= hajtogatóvizsgálat,

= mélyhúzhatósági vizsgálat;

– hibakereső vizsgálatok

= festékdiffúziós repedésvizsgálat,

= mágneses repedésvizsgálat;

– villamos mérések

= akkumulátorok vizsgálata, töltés, kisütés; egyenáramú gépek vizsgálata; aszinkronmotorok vizsgálata,

= transzformátorok vizsgálata.

9. Munkajogi, vállalkozói, gazdasági és vezetési ismeretek témakörben

Tudja felsorolni az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóit.

Tudja definiálni az önéletrajz, a pályázat és a munkaszerződés fogalmát tartalmi sajátosságaik alapján.

Tudja szabatosan megmagyarázni a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmakat.

Tudja definiálni a próbaidővel és szabadsággal kapcsolatos fogalmakat az MT alapján.

Tudja felsorolni a munkáltató és munkavállaló jogait az MT rendelkezései alapján.

Tudja ismertetni a vállalkozáson belüli és kívüli érdekegyeztetési folyamatokat az MT alapján.

Tudja definiálni a Kollektív Szerződéssel kapcsolatos fogalmakat az MT alapján.

Tudja ismertetni a jogszabályok hozzáférhetőségi helyét és módját.

Tudja példák alapján megkülönböztetni a jogszabályokat azaz a törvényeket és rendeleteket.

Tudja a polgári jog alapfogalmait bemutatni a Polgári Törvénykönyv szerint.

Tudja egy tervezett vállalkozásra vonatkozó jogszabályokat összegyűjteni és értelmezni azokat (pl. környezetvédelem, társasági formák).

Legyen képes a gazdasági társaságok megkülönböztetésére jogi és gazdasági kritériumok alapján.

Tudja elemezni a vállalkozás indításának feltételeit. Tudja jellemezni az egyéni és társas vállalkozásokat.

Tudja felsorolni a vállalkozáshoz szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételeket.

Tudja ismertetni és megkülönböztetni a vállalkozás pénzügyi és egyéb feltételeit.

Tudja elmagyarázni, hogy a vállalkozás üzletpolitikáját és stratégiáját hogyan kell kialakítani és kidolgozni.

Tudjon személyi jövedelemadó-előleget számítani a hatályban lévő rendeletek, illetve az adott vállalkozás belső szabályzata szerint, példák alapján.

Tudja ismertetni az egyéb levonások fajtáit példák alapján.

Tudjon személyi jövedelemadó-bevallást készíteni az adott időpontban érvényes jogszabályoknak megfelelően, kiemelve az

– adókedvezmények fajtáit és elszámolásukat, konkrét példák alapján,

– adócsökkentő tételek fajtáit és elszámolásukat, konkrét példák alapján. Tudja szabatosan megfogalmazni a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó legfontosabb törvényi előírásokat.

Tudja felsorolni az adózási mulasztások jogkövetkezményeit.

Tudja jellemezni a pénzforgalom formáit, fizetési módokat.

Tudja ismertetni az alaki előírások figyelembevételével a számlák jellemzőit az adott időpontban érvényes jogszabályok alapján.

Tudja szabatosan megfogalmazni az egyes pénzforgalmi előírásokat, tudja az előírásokat alkalmazni egy adott vállalkozás pénzforgalmára vonatkozóan. Tudja szabatosan megfogalmazni a bankszámlákkal kapcsolatos törvényi előírásokat, ismerje a bankszámla nyitásával kapcsolatos bizonylatokat. Tudjon általános forgalmi adót számítani egyszenű példa alapján. Tudja felsorolni a hitelezési módokat.

Tudja ismertetni egy adott vállalkozás hitelfelvételi lehetőségeit egyszerű példák alapján.

Tudja megkülönböztetni a költség és a kiadás kategóriát példák alapján. Tudja mérni a vállalkozás eredményességét, az eredményre ható tényezőket elemezni.

Tudja megkülönböztetni és jellemezni a lineáris, a funkcionális és a törzskari vezetési elveket.

Tudja elmagyarázni a vezetés funkcióit. Tudja jellemezni a döntési stratégiákat.

Tudja megkülönböztetni és jellemezni a döntési folyamat fázisait. Tudja osztályozni az információkat a döntéshozatal szempontjából, ismertetni az információtorzulás lehetséges okait.

Tudja elmagyarázni a döntés-előkészítés és döntéshozatal szingularitásának és pluralitásának problémáját.

Tudja jellemezni az autokrata, a demokratikus, illetve a liberális vezetői stílust. Tudja felsorolni a vezető személyiségével szemben támasztott követelményeket, az eredményes vezetés általános stílusjegyeit. Tudja jellemezni a vezetői magatartás leggyakoribb hibáit.

Tudja elmagyarázni a hatékony vezetés megszervezésének feltételeit.

10. Munka- és környezetvédelmi ismeretek

Tudja ismertetni a különböző műhelyek létesítésére vonatkozó követelményeket.

Tudja felsorolni a műhelyek tartozékainak (mosdó, öltöző, WC, irodafülke, raktár stb.) létesítésével összefüggő előírásokat.

Tudja ismertetni a műhelyben a közlekedő és a biztonsági utak létesítésével, biztosításával kapcsolatos szabályokat.

Tudja ismertetni a munkahelyek, gépek és egyéb berendezések kialakításánál figyelembe veendő ergonómiai követelményeket.

Tudja elmagyarázni a helyes anyagtárolás követelményeit.

Tudja ismertetni a különböző jellemző technológiák, munkafolyamatok végzése során a vonatkozó speciális biztonsági előírásokat (védőberendezések, védőfelszerelések használata, segítőmunkatárs feladatainak ellátása stb.).

Tudja ismertetni a munkahelyi baleset bekövetkezésekor szükséges rendkívüli intézkedéseket.

Tudja ismertetni a jellegzetes munkahelyekre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírásokat.

Tudja felsorolni a tűzvédelmi berendezések (tűzjelzők, tűzoltó készülékek, tüzivízcsapok) elhelyezési szempontjait.

Tudja elmagyarázni a készenlétbe helyezett kézi (valamint az esetleg telepített önműködő) tűzoltó készülékek működési elvét, alkalmazásuk, időszakos felülvizsgálatuk szabályait.

Tudja felsorolni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok felhasználásával járó tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. Tudja ismertetni a gépek és villamos berendezések elhelyezésére és használatára vonatkozó érintésvédelmi szabályokat.

Tudja ismertetni a jellemző munkahelyekre vonatkozó munka- és környezetvédelmi rendelkezéseket (a levegőszennyezés csökkentése porelszívás alkalmazásával, zajszennyezés csökkentése stb.).

Tudja ismertetni az egyes technológiai folyamatok során keletkezett hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi előírásokat.

IV/2. A szakmai vizsga részei:

A szakmai vizsga

a) írásbeli,

b) szóbeli,

c) gyakorlati vizsgarészekből

áll.

1. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama:

a) Írásbeli vizsga

– acél- és fémszerkezettan 300 perc,

– acélszerkezeti technológia 300 perc.

b) Szóbeli vizsga

– acél- és fémszerkezettan 10–12 perc,

– acélszerkezeti technológia 10–12 perc.

c) Gyakorlati vizsga

műhelygyakorlatok

– anyagmegmunkálás 180 perc,

– hegesztés, szerelés 180 perc,

– mérések vizsgálata 180 perc,

(mechanikai, geometriai, villamos mérések).

Az írásbeli vizsgák tartalma

– Acél- és fémszerkezettan tantárgy:

A témakörben megfogalmazott 4–6 komplett feladatok megoldása, az ismeretek gyakorlati alkalmazására rajzos, számítási feladatok.

– Acél- és fémszerkezeti technológia tantárgy:

Az anyagismeret, technológiák, megmunkáló gépek témakörében 4–6 összetett feladat számítással, komplex rajzos formában történő megoldása.

A szóbeli vizsgák tartalma

Mindhárom tantárgyban előre a képzési intézmény szakmai munkaközössége által kiadott és a felügyeleti szerv által jóváhagyott tételsor alapján történik, amely tételsorokat a tanulók már a tanév elején megkapnak.

A tételsorok felölelik a képzés folyamán az elméleti szaktárgyakat, illetve azok tanulása során megszerzett ismeretek tartalmát.

Gyakorlati vizsga tartalma

Műhelygyakorlatok:

– forgácsoló megmunkálás komplex munkadarabon, műhelyrajz alapján,

– szerkezeti elemek illesztése, szerelése,

– láng- és ívhegesztés.

Műszaki mérések:

– anyagok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata,

– geometriai mérések,

– villamos mérések.

A mérésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a mérési eredményeket és azok értékelését.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

a) Felmentést kaphat egyes vizsgatárgyak alól a jelölt, ha javítóvizsgát tesz, és a korábbi vizsga eredményét anyakönyvi kivonattal igazolni tudja.

b) Felmenthető a gyakorlati vizsga egyes részei alól az a jelölt, aki adott vizsgarész tananyagát tartalmazó szakmában szakképesítéssel rendelkezik.

3. A vizsga értékelése

a) Szakmai elméleti vizsga

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és az írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

– az írásbeli vizsgatárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni,

– a szóbeli vizsgatárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni,

– az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy az írásbeli vizsgatárgyak közül bármelyikre elégtelen osztályzatot kapott.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

A Műhelygyakorlatok vizsgatárgy feladatainak értékelési szempontjait a vizsgáztató intézmény szakmai munkaközössége állítja össze – különös tekintettel a pontosságra, szakszerű munkavégzésre, a munka megtervezésére, munka- és környezetvédelmi előírások betartására – és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. A vizsgatárgy részeit a jóváhagyott értékelési szempontok alapján egy-egy (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni. A részosztályzatok között elégtelen nem tehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, a tantárgy vizsgáját eredménytelennek kell minősíteni.

A Mérések, vizsgálatok vizsgatárgy feladatainak értékelési szempontjait a vizsgáztató intézmény szakmai munkaközössége állítja össze, különös tekintettel a pontosságra, szakszerű munkavégzésre, a munka megtervezésére, munka- és környezetvédelmi előírások betartására és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. A vizsgatárgy részeit a jóváhagyott értékelési szempontok alapján egy-egy (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni. A részosztályzatok között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, a tantárgy vizsgáját eredménytelennek kell minősíteni.

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a Műhelygyakorlat és a Mérések, vizsgálatok vizsgatárgyak súlyozott (40–60%) számtani átlagértékének alapján a kerekítési szabálynak megfelelően kell meghatározni. Eredménytelennek kell a gyakorlati vizsgát értékelni, ha egy tantárgy osztályzata elégtelen.

4. A szakképesítő ( technikusminősítő ) vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit legalább elégséges szinten teljesítette.

A szakmai elméleti és/vagy gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.

* * *

GÉPIPARI SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TECHNIKUS

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 52 5442 04

2. Szakképesítés megnevezése: Gépipari számítástechnikai technikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

3117 Gépipari számítástechnikai technikus

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

3129 Anyagvizsgáló és minőségbiztosító technikus

3117 Gépésztechnikus

3129 Fémipari minőségbiztosítási technikus

3117 Gépgyártás-technológus technikus

3117 Gépszerkesztő technikus

8192 NC, CNC gépkezelő

3139 NC, CNC programozó technológus

3139 PLC programozó

3139 Számítógép-kezelő

3139 Számítástechnikai szoftverüzemeltető

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gépipari számítástechnikai technikus feladata az ipar területén a nem mérnöki tevékenységet igénylő gépészeti jellegű gyártmány- és gyártásfejlesztési, gyártásirányítói és minőségbiztosítási feladatok ellátása. Ennek érdekében:

– Részt vesz

= a gyártási folyamatok számítógéppel segített tervezésében,

= a meglévő gyártási folyamatok korszerűsítési munkálataiban, felhasználva az idevonatkozó számítástechnikai ismereteit,

= az adott gyártmány minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában és a minőségbiztosítási folyamat számítógéppel segített rendszerének kiépítésében és működtetésében,

= a gyártás során felmerülő problémák elemzésében, az okok feltárásában és azok elhárításában,

= a gyártmányok minősítésében,

= az új, korszerű technológiák kidolgozásában és bevezetésében,

= a gyártmányok, a gépek és a berendezések korszerűsítési munkálataiban,

= a számítógépes adatfeldolgozás rendszerének kifejlesztésében, megvalósításában és működtetésében,

= automatizált gyártási rendszerek létrehozásában és működtetésében.

– Folyamatosan ellenőrzi

= a technológiai fegyelem betartását,

= a gyártás során felhasznált anyagok, segédanyagok, gépek, berendezések és mérőeszközök műszaki paramétereit és tulajdonságait,

= a gyártási folyamatokat annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a termékfelelősségi törvény előírásainak,

= az egyes területekre vonatkozó minőségügyi dokumentációk meglétét, és adott esetben intézkedik azok pótlásáról.

– Gondoskodik

= a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások adaptálásáról és betartatásáról,

= a folyamatos üzemeltetéshez, termeléshez és karbantartáshoz szükséges alapanyag-, segédanyag-ellátásról.

– Elvégzi a képzettségének megfelelő magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkákat

= laboratóriumi, minőség-ellenőrzési, anyagvizsgálati feladatok ellátása,

= próbaüzemeltetés, hibafeltárás és hibaelhárítás,

= NC, CNC gépek programozása és kezelése,

= automatizált rendszerek felügyeletének ellátása,

= gyártási folyamatok számítógépes felügyeletének ellátása,

= kísérleti, fejlesztési munkákban való részvétel.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatok

1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása az alábbi területeken:

– Vállalkozási formák, szervezeti kialakításuk.

– A sikeres vállalkozás.

– Befektetési formák.

– A piac.

– A vállalkozás költségei, eszközei.

– Gazdaságosság, jövedelmezőség, termelékenység.

– Eszköz-, anyag- és energiagazdálkodás.

– A minőség biztosítása.

– Marketing.

– Vállalkozások indítása.

– Adó- és pénzügyek, könyvvitel.

– Üzleti terv készítése.

– Munkaszervezés.

– Vezetés és irányítás.

– Munkaviszony, munkaszerződés.

– Jogorvoslat.

2. Munka- és környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai és ergonómiai ajánlások és előírások ismerete, betartása és alkalmazása az alábbi területeken:

– Munkaegészségügy, az egészséges munkahely.

– Foglalkozási ártalmak, betegségek.

– Egyéni egészségvédelem.

– Környezetkárosító hatások, veszélyes ipari hulladékok.

– Környezetvédelem.

– Biztonságtechnika.

– Vegyi anyagok, anyagszállítás és tárolás biztonságtechnikája.

– Villamos biztonságtechnika, érintésvédelem.

– Balesetek okai, baleset-elhárítás.

– Elsősegélynyújtás.

– Tűzvédelem, megelőzés, tűzoltás.

– Ergonómia a munkakörnyezetben.

3. Számítógépes tervezés, szervezés, adatfeldolgozás, folyamatirányítás

– Különböző technológiák számítási, tervezési, ellenőrzési munkáit végző programcsomagok használata.

– Számítógéppel segített gyártás (CAM) tervezése és működtetése.

– Számítógépes mérés, adatgyűjtés, feldolgozás, kiértékelés.

– Számítógépes hálózatok működtetése és használata (Internet stb.).

– Egyszerűbb tervezési feladatok számítógépes kidolgozása.

4. Műszaki dokumentációk összeállítása, felhasználása

– Gépelemek, gépegységek, különféle rendeltetésű rajzdokumentációinak számítógéppel (CAD) történő elkészítése, a dokumentációk kezelése, javítása és naprakész állapotban tartása.

– Technológiai dokumentációk számítógépes kidolgozása, nyilvántartása és kezelése (CAD/CAM).

5. Anyagtudományi ismeretek

– Az ipari folyamatokban használt anyagok ismerete, a felhasználandó anyagok megfelelő minőségben való kiválasztása, minősítése.

6. Gyártástechnológiák és gépi berendezéseinek ismerete

– Gépelemek, hajtások ismerete.

– A gyártástechnológiák gépi berendezéseinek ismerete.

– Villamosenergia-átalakító berendezések, meghajtó motorok, hajtóművek üzemi viszonyainak ismerete.

– A gyártási pontosság előírásainak ismerete.

– Forgácsnélküli gyártások, alakítások és gépi berendezéseinek ismerete.

– Forgácsoló eljárások és gépi berendezéseinek ismerete.

7. Mérés és minősítés, anyagvizsgálatok

– Alkatrészek, szerkezetek geometriai méreteinek meghatározása mérőeszközökkel, mérőműszerekkel és idomszerekkel.

– A mért jellemzők rögzítése, feldolgozása, kiértékelése, a vizsgált alkatrész, szerkezet minősítése.

– Mérőeszközök alkalmassági vizsgálata számítógéppel, az iparban is használatos szoftver segítségével.

– Az anyagok és termékek tulajdonságainak, hibáinak megállapítására irányuló (összetétel, mechanikai, technológiai, szövetszerkezeti, roncsolásmentes) laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, mérési eredmények feldolgozása, kiértékelése, az anyag minősítése.

8. Minőségbiztosítási rendszerek működtetése

– Minőségüggyel foglalkozó szabványok alkalmazása.

– Egyes termelési folyamatok ellenőrzésének és az ellenőrzés különböző fázisaiban ellenőrzési utasítások megtervezése.

– A minőségügy statisztikai módszereinek alkalmazása.

– Ügyviteli ismeretek alkalmazása.

9. Irányítástechnika

– Irányítástechnikai alapfogalmak, az irányítási folyamat felépítése.

– Vezérlés és szabályozás fogalma, működési vázlatuk és az azokban szereplő jelek és elemek értelmezése, alkalmazási területük.

– Logikai alapműveletek és függvények fogalma.

– Logikai hálózatok fogalma, fajtái és jellemzői.

– Pneumatikus irányítástechnikai rendszerek és azok eszközei.

– Elektropneumatikus (PLC) irányítástechnikai rendszerek és eszközei.

– Hidraulikus irányítástechnikai rendszerek és eszközei.

III/2. Követelmények

1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

– Ismerje

= a vállalkozási formákat, szervezeti kialakításukat,

= a sikeres vállalkozóra jellemző tulajdonságokat,

= az egyes befektetési formákat,

= a piac fogalmát és működési jellegzetességeit,

= a vállalkozások indításának feltételeit,

= a vállalkozás költségtényezőit, eszközeit, a költséggazdálkodás elveit,

= a gazdaságosság és a termelékenység fogalmát,

= az eszköz-, anyag- és energiagazdálkodás fő feladatait,

= a karbantartás szerepét a vállalkozásban,

= a minőségbiztosítás fogalmát és lényegét,

= a marketing-mix elemeit,

= a vállalkozások adó- és pénzügyi jellemzőit,

= a számviteli alapfogalmakat,

= a mérleg szerkezetét,

= a könyvviteli alapfogalmakat és a kettős könyvvitel célját,

= a munkaszervezés célját és lényegét,

= a vezetés és irányítás főbb elveit,

= a munkaviszony fogalmát, lényegét,

= a jogorvoslati lehetőségeket és az érdekképviselet szerepét.

– Tudja értelmezni

= az Á–K–N függvénykapcsolatot,

= a jövedelmezőséget,

= a mérleg alapgondolatát.

– Tudja jellemezni

= a makrogazdaságot,

= a bankrendszert,

= a piacot,

= a vállalatot.

– Tudjon

= egyszerűbb gazdaságossági számításokat végezni,

= egyszerűbb üzleti tervet készíteni,

= mérleget olvasni,

= munkaszerződést készíteni.

2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonsági előírások ismerete, betartása és alkalmazása

A munkavédelmi és munkaegészségügyi előírások betartása érdekében:

– Ismerje

= a munkavédelem területeit,

= a baleset fogalmát, specifikus jegyeit,

= az üzemi baleset fogalmát, tárgyi és személyi okait,

= a baleset-elhárítás vezetői koncepcióját,

= a balesetekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettséget,

= a foglalkozási ártalmak és betegségek fő jellemzőit és megelőzésüket,

= az egyéni egészségvédelem módszereit és eszközeit,

= a munkáltató és a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelességeit,

= a munkavédelmi, a környezetvédelmi hatóságok, valamint az érdekvédelmi szervezetek jogait,

= a korszerű munkakörnyezet kialakítására vonatkozó általános előírásokat.

– Használja előírásszerűen az egyéni védőeszközöket.

A környezetvédelem érdekében:

– Ismerje

= a környezetvédelmi fogalmakat,

= a környezetkárosító hatásokat,

= a környezetszennyezés elhárításának módszereit,

= a szakmaspecifikus környezetvédelmi sajátosságokat.

– Tudjon környezetvédelmi gyorsméréseket végezni.

A tűzvédelem érdekében:

– Ismerje

= a tűzvédelem jogi és igazgatási vonatkozásait,

= a tűz keletkezésének okait, terjedésének módjait,

= a tűzmegelőzési intézkedéseket,

= az oltóanyagokat és a tűzoltás módjait,

= a munkahelyi tűzoltó készülékek tárolási helyét és ellenőrzésének rendjét,

= a tűzvédelmi hatóságok jogait.

– Automatikusan cselekedjék a tűzoltó készülékek használata során.

A biztonságos munkavégzés érdekében:

– Ismerje

= a biztonságtechnika fogalmát, feladatait,

= a technikai védelem fokozatait,

= a termelőberendezések általános biztonsági követelményeit,

= a villamos áram élettani hatásait,

= a villamos biztonságtechnikai mérések elveit,

= az elsősegélynyújtási módszereket.

– Tartsa be

= az érintésvédelmi előírásokat,

= az üzemen belüli közlekedés biztonsági előírásait,

= az anyagszállítás és raktározás biztonsági szabályait,

= a vegyi anyagokra vonatkozó biztonsági előírásokat,

= az öntvénygyártás és a hőkezelő üzemek speciális biztonságtechnikai előírásait.

– Legyen képes

= az egyszerűbb érintésvédelmi mérések elvégzésére,

= az elsősegélynyújtásra.

Az ergonómiai ajánlások munkakörnyezetben való alkalmazása céljából:

– Ismerje

= az ergonómia jelentését, célját,

= az ergonómia és a munkavédelem határait és átfedéseit,

= az emberi tényezők csoportosítását,

= a fiziológiai jellemzőket,

= a pszichológiai tényezőket,

= a szociológiai jellemzőket.

– Tudjon

= egyszerűbb ergonómiai méréseket végezni,

= esettanulmányokat készíteni a munkahelyi környezetében,

= javító intézkedésekre javaslatot tenni.

3. Számítógépes tervezés, szervezés, adatfeldolgozás, folyamatirányítás

– Ismerje az informatika, az adatfeldolgozás alapfogalmait, a számítástechnika alapvető eszközrendszerének felépítését, részeit, fogalmait, a működtetésükhöz szükséges szoftverféleségek jellemzőit.

– Tudja a munkahelyi adatfeldolgozó számítógépeket kezelni, használni, az általánosan használt szoftvereket alkalmazni, számítógépes hálózatban dolgozni.

– Ismerje a felhasználói programkészítés folyamatát.

– Tudjon egyszerűbb tervezési feladatokat megoldani, legyen képes más keretrendszerekbe (szövegszerkesztő, táblázatkezelő stb.) történő integrálásra.

– Ismerje a számítógépes mérés, adatgyűjtés, feldolgozás, kiértékelés alapjait, szakterületein (laboratórium, mérőszoba) tudja alkalmazni.

– Ismerje a CAD/CAM rendszerek alapelveit, és legyen betekintése az NC programtervezés alkalmazásába.

– Ismerje az integrált vállalati termelésirányítási rendszerek felépítését, alapelveit.

– Ismerje és tudja alkalmazni a számítógéppel segített termeléstervezés és irányítás megvalósítási lehetőségeit.

4. Műszaki dokumentációk összeállítása, felhasználása

– Géprajzi ábrázolás szabályainak ismerete, alkatrészrajzok értelmezése, készítése.

– Technológiai dokumentációk készítése.

– Rajzolás eszközeinek ismerete, használata.

– Számítógép-alkalmazás lehetőségeinek ismerete, használata a műszaki dokumentációk készítésénél

= különböző CAD rendszerek,

= adatbázisok kezelése stb.

5. Anyagtudományi ismeretek

– Ismerje az ipar területén használatos nemfémes anyagokat, eredetüket, tulajdonságukat, jellemző felhasználási területeiket.

– Ismerje az iparban használatos vas- és fémötvözetek fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságait, előállítási folyamataikat, szerkezetüket.

– Tudja a felhasználás céljának megfelelő anyagot szabványból megválasztani.

– Ismerje a fémes anyagok hőkezelési eljárásait.

6. Gyártástechnológiák és gépi berendezéseik ismerete

– Gépelemek, hajtások ismereténél

= a hagyományos gépelemek szerkezetének, felhasználásának, főbb méretezési, tervezési elveinek ismerete,

= súrlódó és kényszerkapcsolatú hajtások kialakításának, működési jellemzőinek ismerete, kinematikai, geometriai vizsgálata, méretezése.

– Gyártástechnológiák gépi berendezéseinek terén

= a forgácsmentes gyártás, alakítás gépi berendezéseinek megismerése,

= képlékeny alakítás gépi berendezéseinek szerkezeti kialakítása, működési jellemzőinek ismerete,

= kivágás, sajtolás szerszámainak, gépi berendezéseinek ismerete, működésük erőtani viszonyainak ismerete,

= mechanikus mozgásátalakítók, hajtóművek szerkezeti megoldásai, felhasználása.

– A gyártás során előforduló pontossági követelmények meghatározása és ellenőrzése érdekében ismerjék

= a gyártási hibák fajtáit és ezek eredetét,

= a tűrések származtatását,

= a bázisok, ráhagyások szerepét a gyártási folyamatban.

– A kellő pontosság meghatározása érdekében alkalmazás szintjén legyenek jártasak

= a tűrés és illesztés szabványos meghatározásában,

= a helyes bázis megválasztásában, bázisváltási műveletekben,

= egyszerű ráhagyás számításokban.

– A forgácsnélküli hidegalakító eljárásokkal kapcsolatban ismerjék

= a hidegalakítás fogalmát, tulajdonságait, változatait, eszközeit, főbb paramétereit,

= a hidegalakítás tervezési elveit.

– A forgácsoló eljárások témakörében ismerjék

= a forgácsoló eljárások gyártási folyamatban betöltött szerepét, biztonságtechnikáját,

= a forgácsoló eljárások szerszámkialakítását, főbb paramétereit.

– A forgácsoló eljárások közül konkrét ismeretekkel rendelkezzenek

= az esztergálás,

= gyalulás, vésés,

= fúrás, furatmegmunkálás,

= marás,

= üregelés (húzó marás),

= köszörülés,

= menetmegmunkálás,

= fogazás,

= finom felületi megmunkáló eljárások,

= egyéb különleges megmunkálások alkalmazási területeiről, szerszámairól, gépeiről, főbb paramétereiről, pontossági lehetőségeiről.

– Átfogó ismereteik legyenek a gépipari gyártórendszerekről, az NC, CNC gépekről, megmunkáló központokról, aggregát egységekből felépített célgépekről, a különböző gyártósorokról.

– Ismerjék a számítógéppel integrált gyártás (CIM) főbb moduljait, ezek feladatát. Komplex, rendszerszemléletű látásmódjuk legyen a gépipari megmunkálások területén.

7. Mérés és minősítés, anyagvizsgálatok

– Félgyártmányok, alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteinek meghatározása mérőeszközökkel, mérőműszerekkel és idomszerekkel.

– A mért jellemzők rögzítése, kiértékelése, a vizsgált félgyártmány, alkatrész, gépegység, szerkezet minősítése.

– Mérőeszközök alkalmassági vizsgálatának ismerete, a feltételek meghatározása, a vizsgálat lefolytatása számítógép segítségével az iparban használatos szoftverek alkalmazásával.

– A statisztikai gyártásellenőrzés (SPC) berendezéseinek működtetése.

– Mechanikai, villamos és mikroszkópos anyagvizsgálatok

= roncsolásos anyagvizsgálatok,

= roncsolásmentes anyagvizsgálatok,

= szövetszerkezetek vizsgálata mikroszkóppal,

= technológiai vizsgálatok,

= alapvető villamos mérések,

= nemvillamos mennyiségek villamos mérése.

8. Minőségbiztosítási rendszerek működtetése

– Ismerje a minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmakat.

– Ismerje a szabványosítás lényegét, igazodjon el a szabványügyi kiadványok között.

– Tudja alkalmazni szakmájában a minőségüggyel kapcsolatos szabványokat.

– Ismerje a vonatkozó rendelkezéseket, szabványokat, melyek ismeretében tudja a célnak legmegfelelőbb módon kiválasztani és integrálni a minőség-ellenőrzés kialakítását, vállalati felépítését.

– Ismerje a minőségbiztosítási rendszer modelleket.

– Ismerje és alkalmazza a minőségbiztosítás érdekében a fogyasztói kapcsolatok, a reklám és piackutatás, a fogyasztói érdekvédelem törvényeit, formáit.

– Ismerje a minőségügy vállalati és állami rendszerét.

– Tudja használni a minőségügy statisztikai módszereit (SPC), az erre vonatkozó szabványokat, számítási módszereket, táblázatokat.

– Ismerje a minőségbiztosításban használatos eszközöket és dokumentációkat, a feldolgozást segítő számítógépes szoftvereket, valamint ezeket alkalmazás szintjén tudja kezelni.

– Legyen tisztában a minőségügy ügyviteli szabályaival.

– Tudja hasznosítani a vevőszolgálat minőségüggyel kapcsolatos észrevételeit.

9. Irányítástechnika

– Ismerje az irányítástechnika alapfogalmait, az irányítási folyamat elvi felépítését, a kézi és önműködő irányítás lényegét, az irányítási folyamat részműveleteit.

– Ismerje a jel fogalmát, az irányítási folyamatban betöltött szerepét, különböző szempontok szerinti csoportosítását.

– Ismerje a vezérlés és szabályozás fogalmát, működési vázlatát, a működési vázlatban szereplő jelek és elemek értelmezését, jellemzését a zavaró hatások, illetve működési stabilitás alapján, alkalmazási területeit.

– Ismerje az irányítástechnikában használt segédenergiákat, ezek jellemzőit, alkalmazásuk főbb területeit.

– Ismerje a logikai alapműveletek (,,és'', ,,vagy'', ,,nem'') fogalmát, ábrázolását (igazságtáblázattal, kapcsolástechnikailag), alapösszefüggéseit.

– Ismerje a sűrített levegő tulajdonságait, a kompresszorok fajtáit, ezek működési elvét, a sűrített levegő előállításának segédberendezéseit.

– Ismerje a pneumatikus automatikai elemek jelölését, működési elvét, csoportosításukat.

– Ismerje a pneumatikus vezérlések alapkapcsolásait, tudja összeállítani ezeket.

– Ismerje a pneumatikus ciklusok ábrázolásmódját, tervezését, tudja összeállítani ezeket.

– Ismerje az elektropneumatikus jelátalakítók jelölését, működési elvét, az elektropneumatikus hálózatokban betöltött szerepét.

– Ismerje a PLC felhasználását, működését és üzembe helyezését.

– Ismerje a PLC programozásának alapjait.

– Ismerje a folyadékok tulajdonságait, az energia átalakulását hidraulikus berendezésekben, a hidraulikus energiát előállító szivattyúk fajtáit, működési elvüket.

– Ismerje a hidraulikus automatikai elemek jelölését, működési elvét, csoportosításukat.

– Ismerje a hidraulikus vezérlések alapkapcsolásait.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. Az alábbi követelményrendszerben meg nem található vizsgakövetelmények a III/2. fejezetben szerepelnek, és azzal azonosak.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Műszaki ábrázolás

Szakszerűen tudja használni a rajzeszközöket

– Ismerje

= a különféle rendeltetésű rajzokra vonatkozó szabványelőírásokat,

= a szabványos ábrázolási módokat,

= az átlagos érdesség és egyenetlenség magasság fogalmát, számszerű értékének meghatározási módját, mértékegységét,

= az alak-, helyzet- és mérettűrések lényegét, fajtáit és rajzi jelöléseit,

= a felvételi vázlat készítésének célját.

– Tudja megválasztani a különféle szabványos rajzlapméreteket, vonalfajtákat, betűméreteket és a használandó szövegmező típusát.

– Tudja alkalmazni műszaki rajzok készítésénél a különféle síkmértani szerkesztési eljárásokat.

– Tudja képsíkrendszerben ábrázolni

= a különböző térelemeket,

= általános és speciális helyzetű egyeneseket, síkokat,

= síklapú és forgástesteket.

– Tudja szerkeszteni

= a síklapú testek síkmetszetét,

= valódi nagyság meghatározását transzformálással és képsíkba forgatással,

= az eredeti és a csonkolt test kiterítésének módszereit,

= különféle síklapú és forgástestek áthatását, szeletelő és segédgömbös módszerrel,

= különféle síklapú és forgástestek axonometrikus képét.

– Tudjon felbontani különféle tárgyakat, illetve munkadarabokat szabályos mértani testekre.

– Tudja alkalmazni szabvány szerint

= a méretmegadásra, illetve a mérethálózat felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a különleges méretmegadásokat és egyszerűsítési lehetőségeket.

– Tudja alkalmazni a szabványos ábrázolási módokat

= a vetületi képek elhelyezésénél,

= az egyszerű és összetett metszetek készítésénél,

= a félvetületek, segédvetületek, csúsztatott vetületek és részvetületek készítésénél,

= a szelvények készítésénél és elhelyezésénél.

– Tudjon nézetben, illetve metszetben ábrázolni és beméretezni

= csavarmenetet orsón és anyában, valamint összeszerelve,

= különféle csavarfejeket, anyákat és csavarbiztosításokat,

= különféle szegecsfajtákat és szegecskötéseket,

= különféle eljárásokkal kialakított hegesztett kötéseket, hegesztési varratokat,

= különféle anyagú, alakú és igénybevételű rugókat, rugós szerkezeteket,

= különféle szerkezetű sikló- és gördülőcsapágyakat, azok beépítését,

= különféle fogazott alkatrészeket, fogaskerekeket, lánckerekeket,

= kapcsolódó fogaskerekeket,

= különféle kialakítású ékeket és ékkötéseket,

= különféle reteszeket és szerelt reteszkötéseket,

= különféle bordás agyakat, bordás tengelyeket és szerelt bordás kötéseket.

– Tudjon adott alkatrészről felvételi vázlatot készíteni.

– Tudja értelmezni az illesztési rendszereket és illesztési előírásokat.

– Tudja kikeresni a táblázatból az adott illesztési előíráshoz tartozó tűrésértékeket.

– Tudja alkalmazni

= a felületi érdesség szabványos jelölését alkatrészrajzokon,

= a különféle illesztésekre, alak-, helyzet- és mérettűrésekre vonatkozó szabványos rajzi jelöléseket.

Mechanika

Statikai alapfogalmak

– Tudja jellemezni

= az erőket, erőrendszereket,

= a nyomatékvektort, az erőpárt.

– Tudja elvégezni

= a vektorokkal kapcsolatos műveleteket,

= az erőáthelyezést.

– Tudja alkalmazni

= a nyomatéki tételt,

= a statika alaptörvényeit.

– Tudja meghatározni szerkesztéssel és számítással

= közös hatásvonalú és közös pontban metsződő erőrendszer eredőjét, egyensúlyát,

= párhuzamos hatásvonalú erőrendszer eredőjét és egyensúlyát,

= síkidomok súlypontját.

Síkbeli szerkezetek, kéttámaszú tartók

– Ismerje

= a síkbeli szerkezetek erőviszonyait,

= a kéttámaszú tartók szerkezetét, típusait.

– Tudja meghatározni szerkesztéssel és számítással

= síkbeli összetett szerkezetek reakcióerőit, a rúderőket, kötélerőket,

= kéttámaszú és egyik végén befogott (koncentrált, megoszló terhelésű) tartók reakcióerőit, veszélyes keresztmetszetét, maximális hajlítónyomatékát.

– Tudja megszerkeszteni a kiszámított eredmény alapján az igénybevételi ábrákat.

Szilárdságtan

– Ismerje az igénybevételek osztályozását.

– Tudja értelmezni a feszültség és alakváltozás kapcsolatát.

– Tudja alkalmazni a Hooke-törvényét műszaki problémák megoldására.

Húzó és nyomó igénybevételek vizsgálata

– Tudja kiszámítani

= a húzó- és nyomófeszültséget,

= belső túlnyomásnak kitett csövek, tartályok, kazánok falvastagságát,

= a hőmérséklet-változás hatására létrejövő alakváltozásokat.

– Tudjon elvégezni méretellenőrzést húzás, nyomás, felületi és palástnyomás esetén.

– Tudjon méretezési feladatokat megoldani húzás, nyomás, felületi és palástnyomás esetén.

Nyíró igénybevételek vizsgálata

– Tudja kiszámítani a nyírófeszültséget.

– Tudjon elvégezni méretellenőrzést nyíró igénybevétel esetén.

– Tudjon méretezési feladatokat megoldani nyíró igénybevétel esetén.

Hajlító igénybevétel vizsgálata

– Tudja értelmezni síkidomok tengelyre számított inercianyomatékait és keresztmetszeti tényezőit, fő másodrendű nyomatékait.

– Tudja jellemezni az igénybevételt.

– Tudja kiszámítani

= a hajlítófeszültséget,

= síkidomok tengelyre számított inercianyomatékait és keresztmetszeti tényezőit, fő másodrendű nyomatékait.

– Tudjon méretellenőrzést elvégezni hajlító igénybevétel esetén.

– Tudjon méretezési feladatokat megoldani hajlító igénybevétel esetén.

Csavaró igénybevételek vizsgálata

– Tudja értelmezni kör és körgyűrű keresztmetszetű rudak csavaró igénybevételét.

– Tudja kiszámítani

= a csavarófeszültséget és az alakváltozást,

= a poláris inercianyomatékokat és keresztmetszeti tényezőket egyszerűbb esetekben.

– Tudjon méretellenőrzést elvégezni csavaró igénybevétel esetén.

– Tudjon méretezési feladatokat megoldani csavaró igénybevétel esetén.

Egyirányú és többirányú összetett igénybevételek

– Tudja értelmezni az egyirányú és többirányú összetett igénybevételeket.

– Tudja kiszámítani a feszültséget egyirányú és többirányú összetett igénybevételek esetén.

– Tudjon méretellenőrzést elvégezni egyirányú és többirányú összetett igénybevétel esetén.

– Tudjon méretezési feladatokat megoldani egyirányú és többirányú összetett igénybevétel esetén.

Ipari anyagok

– Ismerje

= az acél- és öntöttvasszabványok rendszerét,

= a használatos acél- és öntöttvasanyagok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit.

– Tudja definiálni

= az anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságait,

= a nyersanyag, alapanyag, előgyártmány, segédanyag fogalmakat,

= a kritikus hűtési sebességet.

– Kenőanyagok, hűtőanyagok, hűtő- és kenőanyagok

= diffúziós, a martenzites és a bainites átalakulás jelenségét, a keletkező szövetszerkezeteket,

= a leggyakoribb ötvözőanyagok és szennyezőanyagok hatását az acél tulajdonságaira,

= az öntöttvasak szövetszerkezetét, a szilícium és a hűtési sebesség hatását, a szilárdságnövelés lehetőségeit, a grafit méretének, illetve alakjának megváltoztatási módjait,

= az iparban használt egyéb fémeket (alumínium, réz és ötvözetei, ón, ólom, nikkel, wolfram, kobalt, molibdén stb.), jellemző felhasználási területüket.

– Tudja megmagyarázni

= az ideális kétalkotós állapotábrák (Tamman-ábrák) olvasási szabályait,

= a visszamaradó ausztenit okát és hatását,

= a rekrisztallizáció jelenségét.

– Tudja megkülönböztetni

= az izotermikus és a folyamatos hűtésre érvényes C-görbéket, az izotermikus, illetve a folyamatos hűlés során létrejövő szövetszerkezeteket,

= a hidegalakítás hatását az anyag kristályszerkezetére.

– Tudja elemezni

= az Fe–Fe₃C, illetve az Fe–C állapotábrát (ikerdiagramot),

= a nyersvas széntartalmának, szennyezőinek csökkentési lehetőségeit,

= a lehűlés során lejátszódó folyamatokat, a kristályosodás folyamatát,

= az acélok hőmérséklet-változásakor lejátszódó folyamatokat, az ausztenit-perlit a széntartalom befolyását a keménységre.

Gépelemek – géptan

Csavarmenetek, csavarok, csavarkötések

– Ismerje a különféle csavarbiztosítási eljárásokat.

– Tudja kiválasztani a különféle csavarbiztosítási eljárásokat.

– Tudja ábrázolni a csavarmenet modelljét, a különféle szabványos orsó- és anyameneteket.

– Tudja jellemezni a csavarmenet modelljét, a különféle szabványos orsó- és anyameneteket.

– Tudja méretezni szilárdsági szempontból az adott rendeltetésű és elrendezésű menetes szerkezetek elemeit.

Ék-, retesz-, csapszeg- és bordáskötés

– Tudja meghatározni az adott rendeltetésű kötés elemeit terhelő erők irányát és nagyságát.

– Tudja kiválasztani a szabványos kötések kötőelemeit.

– Tudja méretezni, illetve ellenőrizni szilárdsági szempontból a szabványos kötések kötőelemeit.

Szegecsek és szegecskötések

– Ismerje a szabványos szegecsek fajtáit és fő alkalmazási területeit.

– Tudja megválasztani a különféle szegecskötési megoldásokat (átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros).

– Tudja ábrázolni a különféle szegecskötési megoldásokat (átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros).

– Tudja alkalmazni a szegecskötések szilárdsági méretezési, illetve ellenőrzési eljárásait.

– Tudja a csavar-, csapszeg-, szegecskötések mint főbb szerelési eljárások szerszámait és eszközeit megválasztani, valamint alkalmazni a gyakorlatban egy komplex feladat elkészítése során.

Hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések

– Ismerje

= az összekötendő elemek előzetes megmunkálását és felületi kezelését,

= a gázhegesztés eszközeit, anyagait, segédanyagait,

= a villamos ívhegesztés eszközeit, berendezéseit, anyagait, segédanyagait,

= a keményforrasztás eszközeit, anyagait, segédanyagait,

= a lágyforrasztás eszközeit, anyagait, segédanyagait,

= a ragasztás eszközeit, anyagait, segédanyagait.

– Tudja kiválasztani az alkalmazandó eljárást a kötéssel szemben támasztott szilárdsági követelmények és a technológiai lehetőségek ismeretében.

– Tudja elvégezni a kialakított kötés szilárdsági ellenőrzését.

Zsugorkötések, kúpos kötések

– Ismerje fel azokat a műszaki követelményeket, amelyek indokolják a zsugorkötés alkalmazását.

Tengelyek és csapágyazásuk

– Ismerje

= a siklócsapágyak fő szerkezeti kialakítását,

= az érintkező felületeken kívánatos teherbíró olajfilm kialakulásának feltételeit és folyamatát,

= a használatos persely- és bélésanyagokat,

= a különböző irányú terhelések felvételére alkalmas gördülőcsapágy szerkezeteket,

= a csapágykatalógusok belső rendszerét,

= a megfelelő csapágy kiválasztásához felveendő jellemzőket,

= a gördülőcsapágyak kenési és porvédelmi megoldásait.

– Tudja megválasztani

= a tengely rendeltetésének és igénybevételének ismeretében a célnak leginkább megfelelő anyag, alak és keresztmetszetet,

= a tengely és az állvány kapcsolatát.

– Tudja meghatározni szilárdsági számításokkal a tengely egyes keresztmetszeteinek méretét.

– Tudja jellemezni

= a fellépő palástnyomás hatását a siklócsapágy helyes működésére,

= a siklócsapágyak kenési rendszereit, a tömítési és porvédelmi megoldásokat.

Rugók, lengéscsillapítók

– Ismerje

= a rugók feladatát,

= a különböző rendeltetésű rugók anyagát és szerkezeti kialakítását,

= az adott feladatnak legjobban megfelelő rugó kiválasztásának elvét,

= a lengéscsillapítás lényegét.

Fékek

– Ismerje

= a fékek rendeltetését (rögzítőfék, üzemi fék, vészfék),

= fő szerkezeti kialakításainak vázlatát (pofás fékek, villamos fékek, szalagfékek, tárcsafék, kúposfék),

= működtetésük (mechanikus, hidraulikus, pneumatikus és elektromágneses) megoldásainak elvét.

– Tudja elemezni adott szerkezetű fékberendezésen a fékezésben közvetlenül részt vevő elemek (fékdob, fékpofa, fékszalag, sík-, illetve kúpos tárcsa, fékkarok stb.) igénybevételeit és méretezési elvüket.

– Tudja kiszámítani egyszerűbb esetekben a fékezés erő- és nyomatékszükségletét.

Mechanizmusok

– Ismerje a különféle mechanizmusok jellegzetes alkalmazási területeit, szerkezeti kialakításait.

Csövek, csőszerelvények

– Ismerje

= a közeg áramlását szabályozó, különféle típusú szerelvények (csapok, szelepek, tolózárak) szerkezetét, működését,

= a különböző anyagú és rendeltetésű csővezetékeknél alkalmazott csőkötési megoldásokat, tömítő- és hőszigetelő anyagokat, valamint a csőkiegyenlítő, alátámasztó és felfüggesztő szerkezetek kialakítását.

– Tudja megválasztani

= a különböző halmazállapotú, hőmérsékletű, vegyi hatású és nyomású anyagok szállítására alkalmas csővezeték anyagát,

= adott esetben – a velük szemben támasztott követelmények alapján – a különböző anyagú és rendeltetésű csővezetékeknél alkalmazott csőkötési megoldásokat, tömítő- és hőszigetelő anyagokat, valamint a csőkiegyenlítő, alátámasztó és felfüggesztő szerkezeteket,

= szabványból a szükséges névleges átmérőjű és nyomású csövet.

Tengelykapcsolók

– Ismerje

= a különféle rendeltetésű tengelykapcsolók főbb szerkezeti kialakítását, működését,

= merev tengelykapcsoló (tárcsás, héjas stb.),

= rugalmas tengelykapcsolók (acéltűs, acélszalagos stb.),

= mozgékony tengelykapcsolók (körmös stb.),

= hajlékony tengelykapcsolók (kardáncsukló stb.),

= súrlódó tengelykapcsolók (szárazlemezes, kúpos stb.),

= biztonsági kapcsoló.

– Tudja kiválasztani az összekötendő tengelyek viszonylagos helyzetének, a kialakítandó kapcsolat jellegének és az átviendő nyomaték nagyságának függvényében a célnak leginkább megfelelő tengelykapcsoló-szerkezetet.

Hajtások

– Tudja kiválasztani az összekötendő tengelyek viszonylagos helyzete, a megvalósítandó áttétel, az átviendő nyomaték és az üzemi viszonyok ismeretében a célnak leginkább megfelelő hajtást.

– Tudja számítással meghatározni

= ékszíjhajtásnál a szükséges ékszíj hosszúságát és keresztmetszeti méreteit, az alkalmazható minimális tárcsaátmérőt, az ékszíjtárcsákban kialakítandó horony méreteit, és adott terhelési viszonyok mellett a párhuzamosan alkalmazandó szíjak darabszámát,

= hengeres egyenes- és ferdefogazatú, belsőfogazatú, valamint kúpkerékhajtásnál az elemi fogazás jellemzőit,

= csigahajtásnál a hajtás hatásfokának számítási módját, és az önzárás feltételét,

= lánchajtásnál a különféle lánc- és lánckerék kialakításokat.

Anyagalakító gépek

– Ismerje

= a fémipari forgácsoló szerszámgépek fő típusait, fő szerkezeti részeinek anyagát, rendeltetését, igénybevételeit, a fő- és mellékhajtóművek szokásos kialakításait, kapcsolatukat biztosító szerkezeti megoldásokat,

= a képlékeny hideg- és melegalakító gépek fajtáit, fő szerkezeti részeit, mozgásviszonyait, igénybevételeit,

= a numerikus vezérlésű szerszámgépek egységeit.

Mérés és minősítés területén

A mérőeszközök helyes használata, a mérési feladatok pontos és megbízható elvégzése érdekében legyen tudatában a méréstechnikai alapfogalmakkal, mérési módszerekkel, mérési hiba fogalmával, kiküszöbölésének lehetőségeivel.

Az alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteinek meghatározása érdekében tudja az előírt pontosság függvényében a mérőeszközt, a mérőműszert, az idomszert megválasztani, a mérést végrehajtani. Ennek érdekében:

– Tudja jellemezni és használni a hosszmérő eszközöket

= mérőhasábkészlet, tolómérő, mikrométerek, indikátorok, optikai hosszmérő eszközök.

– Tudja jellemezni és használni a szögmérő eszközöket: szögmérő teste, szögmérőlap-készlet, állítható szögmérő, szinuszvonalzó.

– Tudja jellemezni és használni az idomszereket.

– Tudja ellenőrizni a gépelemek jellemző méreteit

= menetek,

= kúpok,

= fogaskerekek esetében.

– Tudjon felületi érdességet mérni.

– Tudja összeállítani a mérési elrendezést az alak és a helyzetméretek meghatározásához.

– A hagyományos mérőeszközök használatának ismerete mellett legyen képes a korszerű mérőeszközök használatára.

– Ismerje a digitális és hagyományos mérőeszközök közötti különbségeket, jellemzőket, előnyöket, hátrányokat, a mérési adatgyűjtés jelentőségét és eszközeit, a számítógépes feldolgozás, kiértékelés lehetőségeit.

– Tudja alkalmazni hosszmérésekre a digitális alapmérőeszközöket.

Roncsolásos anyagvizsgálat területén

– Ismerje a mechanikai, technológiai, szövetszerkezeti anyagvizsgálatok célját, szerepét, előírásait.

– Tudja elvégezni a vizsgálatokat, kezelni a berendezéseket, és a vizsgált adatok alapján kiértékelni, minősíteni.

Roncsolásmentes anyagvizsgálat területén

– Ismerje az ultrahangos, radiográfiai, mágneses hibakereső folyadék behatolásos vizsgálatok elméletét, szabványelőírásait.

– Tudja a roncsolásmentes vizsgálatokat elvégezni.

– Tudja a vizsgálatok eredményeit a szabványelőírások alapján kiértékelni.

Számítógépes tervezés, szervezés, adatfeldolgozás, folyamatirányítás területén

Számítástechnikai alapismeretek

– Ismerje az információ és adat fogalmát, a számítógép belső adatábrázolási módjait.

– Ismerje az aritmetikai-logikai műveleteket.

– Ismerje az adattípusokat, az egyszerű adatszerkezeteket (tömb, rekord, állomány fogalma).

– Ismerje a hardver fogalmát, a számítógép felépítését, funkcionális részeit, perifériák típusait és jellemzőit, tudja ezeket kezelni, tudjon egy korszerű konfigurációs rendszert üzembe helyezni.

– Ismerje a szoftver fogalmát, operációs rendszereket, rendszerközeli szoftvereket, hálózati szoftvereket, általános és egyedi alkalmazások fogalmát.

Operációs rendszerek

– Ismerje az operációs rendszer felépítését, telepítését, a betöltés folyamatát.

– Ismerje az operációs rendszer parancsainak szerkezetét, kapcsolatokat, paramétereket.

– Üzembiztosan tudja alkalmazni a lemez-, könyvtár-, állománykezelő parancsokat.

– Ismerje a parancsállomány és rendszerkonfiguráció fogalmát, és tudja alkalmazni.

Rendszerközi programok, speciális alkalmazások területén

– Ismerje az operációs rendszer grafikus felületen keresztül történő alkalmazásának lehetőségeit, és tudja az üzemeltetés, karbantartás, konfigurálás napi feladatait alkalmazni ilyen környezetben.

– Ismerje és tudja alkalmazni az adatvédelem szoftver és hardver eszközeit.

– Napi tevékenység során ismerje és tudja alkalmazni a különböző segédprogramokat (tömörítés, vírusvédelem, tesztprogramok stb.).

Hálózati ismeret területén

– Ismerje a hálózatok működésének alapelveit, felhasználási területeit.

– Ismerje és tudja alkalmazni az alapvető hálózati parancsokat, menüs programokat.

Programozási ismeretek területén

– Ismerje egy programnyelv fontosabb utasításait.

– Ismerje és egyszerű feladatokon tudja alkalmazni az alapvető programszerkezeteket, elemi algoritmusokat, strukturált programszerkezetet.

Általános célú alkalmazások területén

– Ismerje a szövegszerkesztés fogalmát és egy korszerű szövegszerkesztő alkalmazásán keresztül tudjon szöveget formázni, tárolni, menteni, nyomtatni, ismerje a lábléc, fejléc, helyesírás-ellenőrzés, tartalomjegyzék stb. fogalmát.

– Ismerje a táblázatkezelés fogalmát, a táblázat felépítését, a gazdasági számítások, kalkuláció, statisztika stb. fogalmát és egy korszerű táblázatkezelő alkalmazásán keresztül tudjon adatot beírni, javítani, másolni, mozgatni, formázni. Ismerje és tudjon használni képletet, függvényt, tudjon grafikont készíteni, nyomtatni.

– Ismerje az adatbázis-kezelés fogalmát, az adatbázistípusokat, a rekord, mező fogalmát, tudjon adatbázist létrehozni, és egy korszerű adatbázis-kezelő használatán keresztül ismerje és tudja alkalmazni a karbantartást, keresést, válogatást, rendezést, összesítést, lekérdezéseket stb.

Műszaki szakmai célú alkalmazások területén

– Ismerje a CIM (számítógéppel integrált gyártás) fogalmát, főbb moduljait, ezek kapcsolatait.

– Ismerje a CAD (számítógéppel segített tervezés) fogalmát, jellemzőit, hardver szükségletét, működési elvét, a tervezés főbb lehetőségeit, a CAD helyét és szerepét a CIM-ben.

– Tudjon egyszerűbb 2 D-s műszaki rajzot készíteni egy konkrét grafikus tervező rendszerrel.

– Ismerje a CAQ (Computer Aided Quality Assurance, számítógéppel segített minőségbiztosítás) fogalmát, helyét a számítógéppel integrált gyártáson (CIM, Computer Integrated Manufacturing) belül:

= alkalmazási készség szinten sajátítson el egy számítógépes SPC (Statistical Process Control, Számítógépes statisztikai folyamatszabályozás) alkalmazást; a szoftverrendszer megfelelő moduljaival tudjon mérési adatokat gyűjteni, szabályozókártyát készíteni, a folyamatba szükség esetén beavatkozni, az adatokat a gép segítségével elemezni, kiértékelni; ehhez ismerje a matematikai statisztika idevágó fogalmait (hisztogram, eloszlás- és sűrűségfüggvény, szórás, konfidencia- és szignifikanciaszint, regressziós egyenes, szabályozottságon kívüliség esetei, Pareto-elemzés);

= alkalmazási készség szinten sajátítson el egy minősítéses jellemzők alapján működő SPC rendszert; ismerje az alkalmazhatóság területeit, kritériumait.

– Ismerje a CAM (számítógéppel segített gyártás) fogalmát, jellemzőit, helyét és szerepét a CIM-ben.

– Ismerje a CNC gépek fogalmát, felépítését, működési elvét, jellemzőit, helyét és szerepét a termelésben.

– Ismerje a CNC szerszámgépen történő gyártás előkészítésének fő tevékenységeit, a CNC gépen történő munka főbb vonzatait.

– Ismerje a CNC-programozás alapfogalmait és szabályait.

– Képes legyen jártasság szinten, közepes bonyolultságú alkatrész CNC gyártás dokumentációjának elkészítésére.

Gyártási eljárások

– Tudja értelmezni a megmunkálási pontosság fogalmát, tudja jellemezni az egyes gyártási eljárásokat az elérhető méret-, alak- és helyzettűrések szempontjából, tudja definiálni a gyártásgeometriai alapfogalmakat.

Alapanyag-előállítás területén

– Tudja összehasonlítani gazdaságossági, az elérhető méretpontosság és felületminőségi szempontból az egyes öntési eljárásokat.

– Tudja elemezni az öntvényszerkesztést a felhasználás, a gyártás és a szerszámozás szempontjából.

– Tudja jellemezni a homokformába történő öntést az alkalmazási terület szempontjából az alkalmazott minta, a forma jellege, a forma anyaga, valamint a formázás módja szerint.

Képlékenyalakítás területén

– Tudja összehasonlítani a gazdaságossági, az elérhető méretpontossági és felületminőségi, valamint anyagszerkezet-változási szempontból az egyes képlékenyalakító eljárásokat.

– Tudja definiálni a képlékenység fogalmát, az alakítási szilárdságot, tudja jellemezni a különféle képlékenyalakító eljárásokhoz alkalmazott anyagok fő tulajdonságait, az alakítás hatását az anyag szerkezetére a hideg és meleg képlékenyalakító eljárások során, tudja csoportosítani a hideg és a meleg képlékenyalakító eljárásokat.

– Tudja jellemezni a kovácsoló eljárásokat, ismerje a munkadarab-szerkesztési előírásokat a felhasználás, a gyártás és a szerszámozás szempontjából, tudja definiálni a ráhagyásokat.

– Ismerje a kovácsolás szerszámait, műveleteit, gépeit, ezek erőtani viszonyait, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait.

– Ismerje a képlékeny cső- és rúdgyártó eljárásokat (Mannesmann-, Stiefel–Erhardt-eljárás, cső- és rúdhúzás, cső- és rúdsajtolás).

– Tudja jellemezni a hengerlési folyamatot, erőtani viszonyait, ismerje a hengerlés szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait.

– Ismerje a drót- és rúdhúzás gépi és segédberendezéseinek szerkezeti kialakítását, működését, a húzás alakváltozási, erőtani viszonyait.

– Tudja jellemezni a hidegfolyatást, ismerje a hidegfolyatás szerszámait, gépeit, berendezéseit, balesetvédelmi előírásait.

– Tudja jellemezni a hajlítást, tudja kiszámítani a minimális hajlítási sugarat, a hajlítási erőszükségletet, ismerje az anyagok viselkedését hajlításkor, a hajlítási műveleteket, a hajlítás szerszámait, balesetvédelmi előírásait.

– Tudja jellemezni a mélyhúzást, tudja kiszámítani a forgástestek esetében a kiinduló tárcsaátmérőt, a szükséges húzások számát, a ráncfogó alkalmazásának szükségességét, tudja csoportosítani a mélyhúzószerszámokat felépítésük szerint, ismerje az anyagok viselkedését mélyhúzáskor, a mélyhúzás szerszámait, balesetvédelmi előírásait.

– Ismerje az egyéb képlékenyalakító eljárásokat (göngyölítés, korcolás, bordagörgőzés, fémnyomás, robbantásos lemezalakítás), jellemző alkalmazási területüket.

Anyagszétválasztás területén

Forgácsnélküli anyagszétválasztó eljárások

– Ismerje a forgácsnélküli darabolás kézi és gépi módszereit, az anyag igénybevételét, az erőszükséglet csökkentésének módját, tudja kiszámítani a gépi ollóval történő darabolás erőszükségletét, ismerje az ollóval történő darabolás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, balesetvédelmi előírásait.

– Egyszerűbb alkatrészek elkészítéséhez tudja használni a kézi és gépi darabolás eszközeit és szerszámait.

– Tudja definiálni a kivágást és a lyukasztást, tudja jellemezni az alakítandó anyag igénybevételét, tudja elemezni a vágás feltételeit (pontosság, az alkatrész alakja, gazdaságosság), tudja kiválasztani a gazdaságossági szempontból a legkedvezőbb megoldást, tudja méretezni az alakadó elemeket, a szerszám nyomásközéppontját, tudja megkülönböztetni az egyes vágószerszámtípusokat, tudja jellemezni a vágószerszámok részeit kialakításuk, anyaguk szerint, tudja kiszámítani adott esetben az erőszükségletet, ismerje gépeit, berendezéseit, balesetvédelmi előírásait.

Anyagleválasztás forgácsolással

– Ismerje a kézi forgácsoló eljárások (fűrészelés, reszelés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés stb.) elvét és gyakorlatát, és tudja alkalmazni ezen ismereteit egy-egy egyszerűbb komplex alkatrész elkészítésénél.

– Tudja definiálni a forgácsolástechnológiai alapfogalmakat, tudja ábrázolni a forgácsolószerszámok élgeometriáját, tudja jellemezni a forgácsképződés folyamatát, a forgácsoláskor fellépő erőhatásokat, hőjelenségeket, a fajlagos forgácsolási ellenállást, a megmunkált felület minőségét, ismerje a forgácsolósebesség hatásait, a szerszámok kopási jelenségeit.

– Tudja jellemezni a szerszámgépek külső mozgásgeometriáját, a hagyományos szerszámgépek feladat szerinti mozgásait (alakító, beállító, segéd), tudja megválasztani a jellegzetes felületek (külső és belső hengerfelület, síkfelület, alakos felületek) forgácsolással történő előállításának leggazdaságosabb módját, a vonatkozó balesetvédelmi szabályokat.

– Ismerje az esztergálási, gyalulási, vésési, fúrási, furatmegmunkálási, marási, üregelési, köszörülési folyamatok elméleti alapjait, tudja megválasztani szerszámait, gépeit, főbb készülékeit, tudja meghatározni a műveletek során elérhető pontosságot.

– Tudja megtervezni az egyes forgácsolási eljárások műveleti sorrendjét és a gép és szerszámok ismeretében tudja meghatározni a technológiai adatokat.

– Tudjon egyszerűbb alkatrészeket a fenti forgácsoló eljárásokkal elkészíteni.

– Ismerje a menetkészítés elvi lehetőségeit, konkrét eljárásait, gépeit, szerszámait, mozgásviszonyait, a menetes gépelemek felhasználási lehetőségeit.

– Ismerje a fogazatkészítés elvi lehetőségeit, a fogaskerékgyártás módjait, a lefejtő eljárások fajtáit, ezek mozgásviszonyait, a fogaskerékgyártás kiegészítő műveleteit, a fogazott gépelemek felhasználási lehetőségeit.

– Ismerje a gyártásautomatizálás irányait, lehetőségeit, a sorozatnagyság hatását a gyártóeszközök megválasztására, a célgépek, aggregátcélgépek, programozható gépek szerepét az automatizált gyártásban.

– Ismerje az NC–CNC gépek működési elvét, főbb szerkezeti egységeit, programozásának alapjait.

– Tudjon különböző típusú (eszterga, maró) CNC gépekre programokat írni manuálisan és számítógépes szimulációs rendszerek segítségével.

– Ismerje a CAD/CAM rendszerek elvét, és tudja alkalmazni az alkatrészgyártás területén.

– Ismerje a robottechnika alapjait.

– Tudjon alkalmazási programot írni a rendelkezésre álló robotokra adott megmunkálási feladatra.

– Ismerje a számítógéppel integrált gyártás (CIM) fő moduljait, ezek kapcsolati rendszerét.

– Ismerje a finomfelületi megmunkálási eljárások (finomesztergálás, finomfúrás, finomköszörülés, dörzsköszörülés, tükörsimítás, tükrösítés, simítóhengerlés, kalibrálás, tömörítés) elméleti alapjait, szerszámait, gépeit, mozgásviszonyait, az adott eljárással elérhető pontosságot, a pontosságnövelés gazdaságossági következményeit, a finomfelületi megmunkálások alkalmazási területeit.

– Ismerje a különleges megmunkálási eljárások (homokfúvás, folyadéksugaras csiszolás, ultrahangos megmunkálás, szikraforgácsolás, galvanoplasztika, elektroformázás, lézertechnika) elvét, alkalmazási területeit.

Egyesítő eljárások területén

– Ismerje és tudja kiválasztani a konstrukciós előírások figyelembevételével a csavarkötés szerszámait.

– Ismerje a szegecskötés elemeinek előzetes megmunkálási előírásait, a hideg- és melegszegecselési eljárások szerszámait.

– Ismerje az alakkal záró kötések kialakítási módjait, a kötésben részt vevő elemek előzetes megmunkálási előírásait, a kötés létrehozásához alkalmazott szerszámokat.

– Tudja jellemezni a hegesztést, a hegeszthetőség fogalmát, a hegesztési varrat és a kötés kialakulását, a varratfém kristályosodását, a hegesztési feszültségek keletkezésének okait, ismerje a technológiai lehetőségeket a hegesztési alakváltozások és feszültségek csökkentésére, a hegesztés során fellépő hibákat, tudja csoportosítani a hegesztőeljárásokat.

– Olvasztóhegesztések

= tudja jellemezni a lánghegesztést, az égőgázok fajtáit, felhasználási területüket, a hegesztőgépek felépítését, a hegesztőláng részeit és fajtáit, tudja kiválasztani a hegesztendő anyagtól függő lángfajtát, hegesztőpálcát, ismerje a balesetvédelmi előírásokat,

= tudja előírni a hegesztés előkészítési műveleteit, a hegesztési eljárást jellemzői alapján, az utólagos munkálatokat,

= tudja jellemezni a hegesztő ívben lejátszódó folyamatokat, a nyíltívű kézi villamos ívhegesztés technológiáját,

= tudja jellemezni a fedettívű hegesztési eljárásokat, felhasználási területüket.

– Sajtolóhegesztés

= tudja csoportosítani a sajtolóhegesztési eljárásokat, ismerje az ellenálláshegesztések fizikai alapjait, tudja megkülönböztetni a sajtoló és a leolvasztó tompahegesztési eljárásokat,

= ismerje a sajtolókötés kialakítását, a szükséges fedés és felületi simaság szerepét, a sajtolás erőszükségletét, a nyomatéki terhelhetőség növelésének eljárásait.

Anyagtulajdonság változtatása, vizsgálata területén

– Tudja csoportosítani a hőkezelő eljárásokat, tudja jellemezni a hőkezelési eljárások célját, a hőkezelő eljárások szakaszait.

– Tudja definiálni és megkülönböztetni az edzhetőség és az átedzhetőség fogalmát, ismerje a hevítés, a hőntartás, valamint a hűtés jellemzőit, az alkalmazott berendezéseket, anyagokat.

– Tudja jellemezni a gyakorlati hőkezelő eljárásokat (feszültségoldó, izzítás, lágyítás, újrakristályosítás, normalizálás, diffúziós izzítás, öregítés, ausztenites lágyítás, edzés, megeresztés nemesítés), az alkalmazásukkal elérhető anyagtulajdonság-változásokat, alkalmazási területüket.

– Ismerje az ötvözőanyagok befolyását az anyag hőkezelhetőségi tulajdonságaira, a dekarbonizációs jelenség hatásait, a hőkezelés berendezéseit, anyagait.

– Tudja jellemezni az anyagtulajdonság-változtatás módjait az anyagrészecskék bevitelével (cementálás, nitridálás), jellemző felhasználási területüket, ismerje az eljárásokat, az alkalmazott anyagokat, berendezéseket.

– Tudja jellemezni a kérgesítő eljárásokat (lángedzés, indukációs edzés, betétedzés), felhasználási területüket, szerszámaikat, berendezéseiket.

– Ismerje a metallográfia és mechanikai vizsgálatok módszereit, gépi berendezéseit, a jellegzetesebb vizsgálatok elvégzését.

Irányítástechnikai alapismeretek

– Ismerje az irányítástechnika alapfogalmait, az irányítási folyamat elvi felépítését, a kézi és önműködő irányítás lényegét, az irányítási folyamat részműveleteit.

– Ismerje az irányítástechnikai ábrázolási módszereket (szerkezeti vázlat, működési vázlat, hatásvázlat), ezek jellemzőit.

– Ismerje a jel fogalmát, az irányítási folyamatban betöltött szerepét, különböző szempontok szerinti csoportosítását.

– Ismerje az irányítástechnika részletes felosztását, az egyes részterületek jellemzőit.

– Ismerje a vezérlés fogalmát, működési vázlatát, a működési vázlatban szereplő jelek és elemek értelmezését, jellemzését a zavaró hatások, illetve működési stabilitás alapján, alkalmazási területeit.

– Ismerje a szabályozás fogalmát, működési vázlatát, a vázlatban szereplő jelek és elemek értelmezését, jellemzését a zavaró hatások, illetve működési stabilitás alapján, alkalmazási területeit.

– Ismerje az irányítástechnikában használt segédenergiákat, ezek jellemzőit, alkalmazásuk főbb területeit.

Bináris adatfeldolgozási ismeretek

– Ismerje a logikai alapműveletek (,,és'', ,,vagy'', ,,nem'') fogalmát, ábrázolását (igazságtáblázattal, kapcsolástechnikailag), alapösszefüggéseit.

– Ismerje a logikai függvények fogalmát, ábrázolási formáit, a nevezetes kétváltozós logikai függvényeket, ezek kapcsolástechnikai szimbólumait.

– Ismerje a logikai függvények egyszerűsítésének lehetőségeit, szabályait.

– Tudja meghatározni a (maximum négyváltozós) logikai függvények legegyszerűbb alakját.

– Ismerje a relé fogalmát, felépítését, jelölésrendszerét, tudja a logikai függvényeket relés kapcsolással megvalósítani.

– Ismerje a tároló, időzítő és késleltető elemek fogalmát, osztályozását, felépítését, jelölését, működésük jellemzőit.

– Ismerje a logikai hálózatok fogalmát, fajtáit, jellemzőit, a kritikus versenyhelyzet fogalmát, elkerülésének módját.

– Ismerje a párhuzamos és a soros logika fogalmát, a bitprocesszor felépítését, működését, a programozásának elvét, tudjon logikai függvényt megvalósító programot írni.

Pneumatikai alapismeretek

– Ismerje a sűrített levegő tulajdonságait, a kompresszorok fajtáit, ezek működési elvét, a sűrített levegő előállításának segédberendezéseit.

– Ismerje a pneumatikus automatikai elemek jelölését, működési elvét, csoportosításukat.

– Ismerje a pneumatikus vezérlések alapkapcsolásait, tudja összeállítani ezeket.

– Ismerje a pneumatikus ciklusok ábrázolásmódját, tervezését, tudja összeállítani ezeket.

Elektropneumatikai (PLC) alapismeretek

– Ismerje az elektropneumatikus jelátalakítók jelölését, működési elvét, az elektropneumatikus hálózatokban betöltött szerepét.

– Ismerje a PLC felhasználását, működését és üzembe helyezését.

– Ismerje a PLC programozásának alapjait.

– Tudjon önállóan készíteni egyszerűbb PLC programokat és üzembe helyezni berendezéseket.

Hidraulikai alapismeretek

– Ismerje a folyadékok tulajdonságait, az energia átalakulását hidraulikus berendezésekben, a hidraulikus energiát előállító szivattyúk fajtáit, működési elvüket.

– Ismerje a hidraulikus automatikai elemek jelölését, működési elvét, csoportosításukat.

– Ismerje a hidraulikus vezérlések alapkapcsolásait.

A műszaki mérések témakörében

– Tudja definiálni a méréstechnikai alapfogalmakat, tudja jellemezni a méréshez felhasznált mérőeszközöket és mérőműszereket.

– A gyártmány megfelelő minőségének ellenőrzése és biztosítása érdekében a kiinduló anyagok vizsgálatához, a gyártás közbeni mérésekhez, a végtermék beszabályozásához tudja a célnak megfelelő mérési, ellenőrzési eljárást kiválasztani.

– Tudja a mérést előkészíteni, ismerje és alkalmazza a mérés során a biztonságtechnikai előírásokat.

– Tudja a felhasználásra kerülő anyagok, szerkezetek, berendezések, szerszámok és mérőeszközök, valamint gépek és tartozékaik jellemző paramétereinek vizsgálatához és az esetleges hibák feltárásához szükséges méréseket, ellenőrzéseket elvégezni.

– Tudjon mérési jegyzőkönyvet készíteni, tudja a mért értékeket elemezni, a szükséges következtetéseket levonni.

A fentiek érdekében tudja szakszerűen végrehajtani az alábbi méréseket:

– Geometriai mérések

= mérőhasábok ellenőrzése,

= közvetlen mérés mérőhasábbal,

= beállítás mérőhasábbal,

= mérés tolómérővel, mikrométerrel,

= méreteltérés, illetve alakhelyesség ellenőrzése mérőórával,

= hossz- és szögmérés műhelymikroszkóppal,

= szögek mérése mechanikai és optikai szögmérővel,

= idomszeres mérés, ellenőrzés,

= menetek mérése idomszerrel, menetmikrométerrel,

= kúpok ellenőrzése idomszerrel, mérőcsapokkal,

= fogaskerekek ellenőrzése,

= felületi érdesség meghatározása etalonnal, villamos elven működő érdességmérőkkel.

Minősítő vizsgálatok

– Tudja csoportosítani és jellemezni az anyagvizsgáló eljárásokat.

– Tudja előkészíteni az anyagokat a vizsgálathoz.

– Tudja elemezni a mérési eredményeket.

– Tudja végrehajtani az alábbi anyagvizsgálatokat

= acélok, színes- és könnyűfémek, hegesztési varratok mikroszkópi vizsgálata,

= szakítóvizsgálat,

= fajlagos ütőmunka meghatározása,

= keménységvizsgálati eljárások (Brinell, Rockwell, Vickers, Shore),

= hajlítóvizsgálat,

= hajtogatóvizsgálat,

= mélyhúzhatósági vizsgálat,

= hegesztési varrat vizsgálata (szakító, hajlító, ütő és keménység),

= átedzhető keresztmetszet meghatározása.

Hibakereső vizsgálatok

– Tudja jellemezni a roncsolásmentes hibakereső vizsgálatokat.

– Tudja kiértékelni a mérési eredményeket

= mágneses repedésvizsgálatnál,

= ultrahangvizsgálatnál,

= radiológiai vizsgálatoknál.

Villamos gépek és berendezések

Transzformátorok

– Ismerje

= az elektrotechnikai alaptörvényeket,

= a háromfázisú rendszert,

= a transzformátor szerkezetét,

= a váltakozó feszültség jellemzőit.

– Értse

= a működési elvet,

= a helyettesítő kapcsolást.

– Tudja a helyettesítő kapcsolás alapján jellemezni az üzemmódokat

= üresjárás,

= terhelés,

= rövidrezárás.

– Ismereteit tudja alkalmazni a működés alapján a felhasználási terület meghatározásában

= különleges transzformátorok,

= takarékkapcsolású transzformátor,

= mérőtranszformátor,

= hegesztőtranszformátor.

– Legyen képes a veszteségeket meghatározni és a hatásfokot kiszámítani.

Szinkrongépek

– Ismerje

= a forgógépek elvi felépítését,

= a forgógépek mágneses körét,

= a tekercselés mágneses terét.

– Értse a szinkrongépek működését, felépítését.

– Tudja értelmezni

= a szinkrongépek jelleggörbéit,

= a szinkrongenerátor üzemmódjait.

Aszinkron indukciós gépek

– Ismerje az aszinkron gépek szerkezetét.

– Értse

= a forgó mágneses mező kialakulásának elvét,

= az aszinkrongépek működését,

= a forgórész frekvenciájának alakulását a szögsebesség függvényében,

= a forgórész indukált feszültségének keletkezési okát,

= a forgórész reaktanciájának szerepét.

– Legyen képes kiválasztani az egyfázisú aszinkronmotorok alkalmazási területeit.

Egyenáramú gépek

– Ismerje

= a mágneses indukciót,

= a mágneses tér erőhatását,

= a vas mágnesezési jelleggörbéjét,

= az egyenáramú gépek felépítését.

– Értse az egyenáramú gépek működését.

Egyenáramú generátorok

– Értse

= a generátorok jelleggörbéinek tartalmát,

= a kompaund és antikompaund generátor közti különbséget.

– Tudja ábrázolni és elemezni az egyes generátorok jelleggörbéit

= a külső gerjesztésű generátor,

= a párhuzamos gerjesztésű generátor,

= a soros- és vegyes gerjesztésű generátor,

= a hegesztőgenerátor.

Egyenáramú motorok

– Tudja jellemezni és összehasonlítani

= a külső és párhuzamos gerjesztésű motorokat,

= a soros- és vegyes gerjesztésű motorokat.

– Tudja elmagyarázni kapcsolási rajz és a mechanikai jelleggörbék alapján

= az egyenáramú motorok indítását,

= az egyenáramú motorok szögsebesség-változtatásának lehetőségeit,

= az egyenáramú motorok fékezésének módjait.

– Ismerje a legelterjedtebb alkalmazásokat.

IV/2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga számítógépes gépészeti és technológiai tervezési, korszerű megmunkálási és laboratóriumi gyakorlati, valamint szóbeli vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama

a) A számítógépes gépészeti és technológiai tervezés vizsga és időtartama:

– Gépészeti tervezés
CAD és tervező szoftver alkalmazás 300 perc.

– Technológiai tervezés
CAD/CAM alkalmazás 300 perc.

b) A korszerű megmunkálási és laboratóriumi gyakorlati vizsga és időtartama

– CNC forgácsológépek programozása és
gépkezelés 250 perc.

– Minőségbiztosítás, műszaki mérés 250 perc.

– Irányítástechnika, automatizálás 250 perc.

A vizsgázóknak minden tevékenységi terület anyagából eredményes vizsgát kell tenni.

c) A szóbeli vizsga és időtartama:

A szóbeli vizsga tartalma komplex. A tételek általános, átfogó jellegű ismereteket tartalmaznak az alábbi témakörökből:

– Számítástechnika.

– Gépipari technológia.

– Gépészeti ismeretek.

– Minőségbiztosítás.

– Irányítástechnika, automatizálás.

– Vállalkozási és vezetési ismeretek.

– Ergonómiai és környezetvédelmi ismeretek.

– Villamos gépek és berendezések.

A vizsgázónak a felkészülésre 20, a feleletre legfeljebb 10 perc áll rendelkezésére.

1. A számítógépes tervezés tartalma

a) Gépészeti tervezés

– Egyszerűbb gépalkatrész tervezése és méretezése számítógépes szoftver segítségével.

– Tervdokumentáció elkészítése AutoCAD és szövegszerkesztő segítségével.

b) Technológiai tervezés

– Egyszerűbb esztergályos (több szerszámos) munkadarab gyártásának megtervezése a rendelkezésre álló CAD/CAM rendszeren.

– Gyártási dokumentáció elkészítése számítógéppel.

2. A korszerű megmunkálási és laboratóriumi gyakorlati vizsga tartalma

A vizsga minden tevékenységi területről tartalmazzon komplex feladatokat a szakmai követelmény alapján úgy, hogy azok részmegoldása esetén is értékelhető legyen a vizsgázók alapvető felkészültsége és gyakorlati jártassága.

3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgát a központilag jóváhagyott szóbeli tételsor alapján kell lebonyolítani.

4. A vizsga értékelése

4.1. Szakmai elméleti vizsga

a) Számítógépes gépészeti és technológiai tervezés

A feladatok értékelését a kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és tervezési témánként egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A vizsgafeladatokat mindkét területen úgy kell összeállítani, hogy a megoldásnál maximálisan 100 pont legyen elérhető.

Javasolt értékelés:

0– 52 pont (1) elégtelen

53– 64 pont (2) elégséges

65– 76 pont (3) közepes

77– 88 pont (4) jó

89–100 pont (5) jeles

b) Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyait 1–5-ig terjedő osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsgatárgyak osztályzatát – a tételhez tartozó szakterületek osztályzatát figyelembe véve – átlagolva kell megállapítani.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és a számítógépes gépészeti és technológiai tervezés vizsgaeredményei alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

A számítógépes gépészeti és technológiai tervezés és a szóbeli vizsga átlageredményét kell képezni, kerekítést a tervezési feladatok vizsgaeredményei felé kell végezni.

Eredménytelennek kell tekinteni a jelölt szakmai elméleti vizsgáját, ha a szóbeli vizsgája, illetve bármelyik tervezési vizsgája elégtelen. Javítóvizsgára csak az elégtelen vizsgarészből kell utasítani.

4.2. Szakmai gyakorlati vizsga

Korszerű megmunkálási és laboratóriumi gyakorlati vizsgák

A vizsgafeladatok értékelését témánként a szakszerűség, pontosság, a minőségi követelmények, a munkavédelmi előírások betartásának figyelembevételével egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni az alábbiak szerint:

– CNC forgácsológépek programozása és
gépkezelés 100 pont.

– Minőségbiztosítás, műszaki mérés 100 pont.

– Irányítástechnika, automatizálás 100 pont.

Mindhárom téma értékelése az alábbiak szerint javasolt:

0– 52 pont (1) elégtelen

53– 64 pont (2) elégséges

65– 76 pont (3) közepes

77– 88 pont (4) jó

89–100 pont (5) jeles

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a vizsgarészek átlagát képezve kell meghatározni úgy, hogy a kerekítést a CNC forgácsológépek programozása és gépkezelés vizsgarész felé kell végezni.

Eredménytelennek kell tekinteni a jelölt szakmai gyakorlati vizsgáját, ha bármelyik gyakorlati vizsgarészre elégtelen osztályzatot kapott. Javítóvizsgára csak az elégtelen vizsgarészből kell utasítani.

4.3. A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit legalább elégséges vagy ennél magasabb szinten teljesítette.

5. A szakmai vizsga szervezése

A szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, illetve az ezt módosító 4/1996. (V. 24.) MüM rendeletben foglaltak szerint kell szervezni.

* * *

MŰSZAKI ÜZLETSZERVEZŐ TECHNIKUS

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 52 5499 08

2. Szakképesítés megnevezése: Műszaki üzletszervező technikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

3129 Műszaki üzletszervező technikus

2.1. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

3621 Kereskedelmi ügyintéző

3622 Kiállítási és kereskedelmi propaganda-ügyintéző

3626 Ügynök

2.2. Rokon szakképesítések OKJ száma és megnevezése

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

52 3433 03 Üzleti ügyintéző

52 3435 06 Vállalkozásszervező

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A műszaki üzletszervező technikus fő feladata a műszaki-technikai területekhez kapcsolódóan a gazdálkodó szervezetek (magánvállalkozások, állami cégek, költségvetési intézmények) gazdasági stratégiájának kialakításában való részvétel; működésük szervezése, irányítása, átalakítása.

Tevékenységének részét képezik az alábbi szakmunkaterületek is:

– kisvállalkozások létrehozásában, illetve nagyobb vállalkozások részegységeinek kiépítésében és vezetésében való részvétel,

– ipari termelőegységek piackutatási, piac- és eladás-szervezési feladatainak megoldásában való közreműködés,

– egy kisvállalkozás vagy egy nagyvállalati részleg szervezési és vezetés-módszertani feladatainak megoldásában, munkaköri ellátásában való részvétel,

– kis vagy közepes nagyságú gazdálkodó szervezetek gazdasági adminisztrációjának részben vagy egészben történő lebonyolításában való közreműködés, megfelelő gyakorlat után irányítása és szervezése,

– kis vagy közepes nagyságú termelőegységek irányítási, vezetési feladatainak ellátásában való részvétel,

– gazdálkodó szervezetek informatikai szakfeladatainak ellátásában, üzleti informatikai hálózatok szervezésében, működtetésében való közreműködés,

– a gazdálkodó szervezetek munkaerő-szervezési feladatainak ellátása, munkaerő-piaci igényeinek realizálása,

– üzletkötői tevékenység megszervezése, koordinálása és végzése,

– PR-, reklám- és személyzeti feladatokban való szükség szerinti közreműködés.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatok (1/13. évfolyam)

1. Munka- és környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai és ergonómiai ajánlások és előírások ismerete, betartása és alkalmazása az alábbi területeken:

– Munkaegészségügy, az egészséges munkahely.

– Foglalkozási ártalmak, betegségek.

– Egyéni egészségvédelem.

– Környezetkárosító hatások, veszélyes ipari hulladékok.

– Környezetvédelem.

– Biztonságtechnika.

– Vegyi anyagok, anyagszállítás és tárolás biztonságtechnikája.

– Villamos biztonságtechnika, érintésvédelem.

– Balesetek okai, baleset-elhárítás.

– Elsősegélynyújtás.

– Tűzvédelem, megelőzés, tűzoltás.

– Ergonómia a munkakörnyezetben.

2. Számítógépes tervezés, szervezés, adatfeldolgozás, folyamatirányítás területén:

– Különböző technológiák számítási, tervezési, ellenőrzési munkáit végző programcsomagok alkalmazása és használata.

– Számítógéppel segített gyártás (CAM) tervezése, alkalmazása és működtetése.

– Számítógépes mérés, adatgyűjtés, feldolgozás, kiértékelés.

– Számítógépes hálózatok működtetése és használata (Internet stb.).

– Gépészeti és technológiai tervezési feladatok számítógéppel segített megoldása, valamint a gyártási dokumentációk elkészítése.

3. Műszaki dokumentációk összeállítása és felhasználása területén:

4. Anyagtudomány területén:

– Az ipari folyamatokban – az igényeknek megfelelően – használt anyagok alkalmazása és a felhasználandó anyagok megfelelő minőségben való kiválasztása, minősítése.

5. Gyártástechnológiák és gépi berendezéseinek területein:

– Gépelemek, hajtások kiválasztása és alkalmazása.

– A gyártástechnológiák gépi berendezéseinek kiválasztása és alkalmazása.

– Villamosenergia-átalakító berendezések, meghajtó motorok, hajtóművek üzemi viszonyainak meghatározása.

6. Mérés és minősítés, anyagvizsgálatok területén:

– Alkatrészek, szerkezetek geometriai méreteinek meghatározása mérőeszközökkel, mérőműszerekkel és idomszerekkel.

– A mért jellemzők rögzítése, feldolgozása, kiértékelése, a vizsgált alkatrész, szerkezet minősítése.

7. Minőségbiztosítási rendszer működtetése területén:

– Minőségüggyel foglalkozó szabványok alkalmazása.

– Egyes termelési folyamatok ellenőrzésének és az ellenőrzés különböző fázisaiban az ellenőrzési utasítások megtervezése.

– A minőségügy statisztikai módszereinek alkalmazása.

– A minőségüggyel kapcsolatos előírások és dokumentációk alkalmazása.

8. Irányítástechnika területén:

– Irányítástechnikai folyamatok csoportosítása, felépítése és kiválasztása.

– Vezérlési és szabályozási rendszerek csoportosítása, működtetése és az egyes rendszerekben előforduló elemek megválasztása, alkalmazása.

– Logikai alapműveletek és függvények megválasztása és alkalmazása.

– Logikai hálózatok rendszerbe foglalása és üzemeltetése.

– Pneumatikus irányítástechnikai rendszerek és azok eszközeinek alkalmazása.

III/2. Követelmények

1. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, munkabiztonsági területeken:

A munkavédelmi és munkaegészségügyi előírások betartása érdekében:

– Tudja felosztani és értelmezni

= a munkavédelem területeit,

= a baleset fogalmát, specifikus jegyeit,

= az üzemi baleset fogalmát, tárgyi és személyi okait,

= a baleset-elhárítás vezetői koncepcióját,

= a balesetekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettséget,

= a foglalkozási ártalmak és betegségek fő jellemzőit és megelőzésüket,

= az egyéni egészségvédelem módszereit és eszközeit,

= a munkáltató és a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelességeit,

= a munkavédelmi, a környezetvédelmi hatóságok, valamint az érdekvédelmi szervezetek jogait,

= a korszerű munkakörnyezet kialakítására vonatkozó általános előírásokat.

– Tudja megválasztani előírásszerűen az egyéni védőeszközöket.

A környezetvédelem érdekében:

– Tudja ismertetni

= a környezetvédelmi fogalmakat,

= a környezetkárosító hatásokat,

= a környezetszennyezés elhárításának módszereit,

= a szakmaspecifikus környezetvédelmi sajátosságokat.

– Tudja a környezetvédelmi gyorsméréseket csoportosítani és a lényegüket elmondani.

A tűzvédelem érdekében:

– Tudja ismertetni

= a tűzvédelem jogi és igazgatási vonatkozásait,

= a tűz keletkezésének okait, terjedésének módjait,

= a tűzmegelőzési intézkedéseket,

= az oltóanyagokat és a tűzoltás módjait,

= a munkahelyi tűzoltó készülékek tárolási helyét és ellenőrzésének rendjét,

= a tűzvédelmi hatóságok jogait.

– Automatikusan cselekedjék a tűzoltó készülékek használata során.

A biztonságos munkavégzés érdekében:

– Tudja értelmezni és felsorolni

= a biztonságtechnika fogalmát, feladatait,

= a technikai védelem fokozatait,

= a termelőberendezések általános biztonsági követelményeit,

= a villamos áram élettani hatásait,

= a villamos biztonságtechnikai mérések elveit,

= az elsősegély-nyújtási módszereket.

– Tudja felsorolni

= az érintésvédelmi előírásokat,

= az üzemen belüli közlekedés biztonsági előírásait,

= az anyagszállítás és raktározás biztonsági szabályait,

= a vegyi anyagokra vonatkozó biztonsági előírásokat,

= az öntvénygyártás és a hőkezelő üzemek speciális biztonságtechnikai előírásait.

– Legyen képes

= az egyszerűbb érintésvédelmi mérések elvégzésére,

= az elsősegélynyújtásra.

Az ergonómiai ajánlások munkakörnyezetben való alkalmazása céljából:

– Tudja elmondani

= az ergonómia jelentését, célját,

= az ergonómia és a munkavédelem határait és átfedéseit,

= az emberi tényezők csoportosítását,

= a fiziológiai jellemzőket,

= a pszichológiai tényezőket,

= a szociológiai jellemzőket.

– Legyen képes

= egyszerűbb ergonómiai méréseket végezni,

= esettanulmányokat készíteni a munkahelyi környezetében,

= javító intézkedésekre javaslatot tenni.

2. Számítógépes tervezés, szervezés, adatfeldolgozás, folyamatirányítás területén:

– Tudja ismertetni az informatika, az adatfeldolgozás alapfogalmait, a számítástechnika alapvető eszközrendszerének felépítését, részeit, fogalmait, a működtetésükhöz szükséges szoftverféleségek jellemzőit.

– Legyen képes a munkahelyi adatfeldolgozó számítógépeket kezelni, használni, az általánosan használt szoftvereket alkalmazni, számítógépes hálózatban dolgozni.

3. Műszaki dokumentációk összeállítása, felhasználása területén:

– Legyen képes a géprajzi ábrázolás szabályainak alkalmazására, alkatrészrajzok értelmezésére és készítésére.

– Tudja megválasztani a gépészeti tervezési és technológiai dokumentációkat, valamint legyen képes azok elkészítésére.

– Tudja ismertetni a rajzolás hagyományos, illetve korszerű eszközeit, és legyen képes azok használatára.

– Tudja ismertetni a számítógép adta alkalmazási lehetőségeket, valamint használatát a műszaki dokumentációk készítésénél:

= különböző CAD rendszerek,

= adatbázisok kezelése.

4. Anyagtudományi területen:

– Tudja felsorolni az ipar területén használatos nemfémes anyagokat, eredetüket, tulajdonságukat, jellemző felhasználási területüket.

– Legyen képes alkalmazni az iparban használatos vas- és fémötvözeteket. Ismertetni fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságaikat, előállítási folyamataikat, szerkezetüket.

– Tudja a felhasználás céljának megfelelő anyagot szabványok segítségével meghatározni.

– Tudja csoportosítani a fémes anyagok hőkezelési eljárásait, és ismertetni az egyes eljárások lényegét.

5. Gyártástechnológiák és gépi berendezéseik területén:

– Tudja ismertetni a gépelemek, hajtások témakörben

= a hagyományos gépelemek szerkezetét, felhasználását, főbb méretezési és tervezési elveit,

= a súrlódó és kényszerkapcsolatú hajtások kialakítását, működési jellemzőiket, kinematikai, geometriai vizsgálatukat, valamint méretezési alapelveiket.

6. Mérés és minősítés, anyagvizsgálatok területén:

– Tudja meghatározni félgyártmányok, alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteit mérőeszközökkel, mérőműszerekkel és idomszerekkel.

– Tudja a mért jellemzőket csoportosítani, rögzíteni, kiértékelni, a vizsgált félgyártmányt, alkatrészt, gépegységet, szerkezetet minősíteni.

– Tudja ismertetni a mérőeszközök alkalmassági vizsgálatát, a feltételek meghatározását, a vizsgálat lefolytatását számítógép segítségével az iparban használatos szoftverek alkalmazásával.

7. Minőségbiztosítási rendszer működtetése területén:

– Tudja ismertetni

= a minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmakat,

= a szabványosítás lényegét, igazodjon el a szabványügyi kiadványok között,

= a szakterületén a minőségüggyel kapcsolatos szabványokat,

= a vonatkozó rendelkezéseket, szabványokat, melyeknek ismeretében a célnak legmegfelelőbb módon tudja kiválasztani és integrálni a minőség ellenőrzésének és biztosításának módját, vállalati felépítését,

= a minőségbiztosítási rendszermodelleket,

= a minőségbiztosítás érdekében a fogyasztói, vevői kapcsolatokat, a reklám és piackutatás, a fogyasztói érdekvédelem törvényeit, formáit,

= a minőségügy vállalati és állami rendszerét.

– Tudja értelmezni

= a minőségügy ügyviteli szabályait,

= a vevőszolgálat minőségüggyel kapcsolatos észrevételeit.

8. Irányítástechnika területén:

– Tudja ismertetni

= az irányítástechnika alapfogalmait, az irányítási folyamat elvi felépítését, a kézi és önműködő irányítás lényegét, az irányítási folyamat részműveleteit,

= a jel fogalmát, az irányítási folyamatban betöltött szerepét, különböző szempontok szerinti csoportosítását,

= a vezérlés és szabályozás fogalmát, működési vázlatát, a működési vázlatban szereplő jelek és elemek értelmezését, jellemzését a zavaró hatások, illetve működési stabilitás alapján, alkalmazási területeit,

= az irányítástechnikában használt segédenergiákat, ezek jellemzőit, alkalmazásuk főbb területeit,

= a logikai alapműveletek (,,és'', ,,vagy'', ,,nem'') fogalmát, ábrázolását (igazságtáblázattal, kapcsolástechnikailag), alapösszefüggéseit,

= a sűrített levegő tulajdonságait, a kompresszorok fajtáit, ezek működési elvét, a sűrített levegő előállításának segédberendezéseit,

= a pneumatikus automatikai elemek jelölését, működési elvét, csoportosításukat,

= a pneumatikus vezérlések alapkapcsolásait, tudja összeállítani ezeket,

= a pneumatikus ciklusok ábrázolásmódját, tervezését, tudja összeállítani ezeket.

III/3. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatok (2/14. évfolyam)

1. Az üzleti kommunikáció alapjai, alkalmazása

a) A magyar nyelv mint kommunikációs rendszer ismerete, biztos és adaptív használata különös tekintettel a nyelvtani ismeretekre (szófajok, mondattan, helyesírás)

– Egy adott szöveg kijavítása a helyesírás szabályai szerint.

– Egy adott szöveg kiegészítése a megfelelő írásjelekkel.

b) A hivatalos és a szakmai stílus tartalmi és formai követelményeinek ismerete és érvényesítése, a nyelvi szakszövegek műfajainak (jegyzőkönyvek, beadványok, ajánlatok, körlevelek, beszámolók) célirányos használata az üzleti gyakorlatban

– Szakszöveg (pl. címszavak után történő) megalkotása.

– Adott szövegek rövidítése anélkül, hogy tartalmilag megváltoztatnánk.

– Egy jegyzőkönyv átírása beszámolóvá.

– Egy adott témáról egy fogalmazásszerű beszámoló megalkotása.

– Stílusgyakorlatok (pl. meghatározott hangnemben).

– Idegen szavak mértékletes használata.

c) Az üzleti levél fajtáinak, fogalmazásmódjának ismerete, funkcióik értelmezése, alkalmazásuk a gyakorlatban (ajánlat, ajánlatkérés, megrendelés, reklamáció, minőségi reklamáció, hirdetés, pályázat, álláspályázat, kérvény, felmondólevél) tényszerű, tartalmilag korrekt megfogalmazása a jogi feltételek figyelembevételével

– Egy levél korrekt megfogalmazása címszavak alapján.

– Válaszlevél fogalmazása egy adott levél alapján.

– Formailag hibátlan írásmód alkalmazása (helyesírás, központozás).

d) Az üzleti levél megjelenési formáinak ismerete, valamint a formai és szerkezeti felépítésére vonatkozó kereskedelmi normák alkalmazása

– A megnevezett ismeretek alkalmazása az aktuális kereskedelmi gyakorlat alapján történjen (a megoldások számítógépes kidolgozása).

e) A beszéd- és előadásmódok és technikák ismerete és rövid előadásokon való alkalmazása

– A kiselőadás általános jellemzőinek ismerete, megértése és esetspecifikus alkalmazása a következő tényezőkre kiterjedően: fellépés, nyelvezet, stílus, felkészültség, célkitűzés, a kiselőadás részei és felépítése, a segédeszközök kiválasztása és használata, didaktikai és metodikai alapelemek, ülésrend, a résztvevők tipológiája.

f) A tárgyalások és a viták megértése és a beszélő szándékainak felismerése

– A tárgyalás meghatározása és alapelvei.

– A tárgyalás retorikai tényezői, céljai.

– A jegyzőkönyv, a jegyzőkönyv fajtái, a jegyzőkönyvezés módszerei és menete.

– Egy jegyzőkönyv tartalma (felépítése).

g) Tárgyalási kapcsolatok felépítése és fenntartása, valamint a csoportdinamikai ismeretek figyelembevételével történő kialakítása

– Tárgyalási fázisok – az egyes fázisok súlypontjai.

– Tárgyalástechnika – az aktív figyelés elsajátítása.

– Egy csoport jellemző jegyeinek megállapítása – csoportfajták és csoportfunkciók, csoportstruktúrák, csoportdinamika.

– Résztvevőtípusok.

– Szerepfunkciók, szerepmagatartások egy csoporton belül (építő, megtartó és zavaró szerep).

h) A kommunikációs technikák interiorizált ismerete, a sikeres kommunikáció módszereinek célirányos, hatékony alkalmazása (munkatársi, vételi, eladási, beszerzési, hivatalos tárgyalások)

– A tárgyalás és technikai tényezői, személyi feltételei.

– Érvelés, érveléstechnika (az ellenvetések fajtái, az ellenvetések kezelésének időpontja, az ellenvetésekre való reagálás módszerei).

– Kérdezési módok, kérdezéstechnika (kérdéstípusok, kérdésfajták, az ellenkérdések technikája, ,,mit, mikor, hogyan?'').

– Tárgyalás munkatársakkal.

– Értékesítési tárgyalás és annak fázisai (speciális jellemzők, különbségei más tárgyalási formákhoz képest, a résztvevők helyzete, előkészítés, lefolytatás).

– A figyelemfelkeltés és a tárgyalásba való belépés eszközei és módszerei.

– AIDA, tárgyalási terv, zárási technika, a befejezés időpontja és a befejezés jelzései.

– Árellenvetések megtárgyalása.

– Az értékesítési tárgyalás személyi és technikai segédeszközei.

– Reklamáció- és panasztárgyalások.

– Telefonhasználat, telefontárgyalások.

– Beszerzési tárgyalások.

– Az egészet átfogó szemléletmód kialakítása (egyéni vállalkozás, szállítók, versenytárs, állam, környezet).

– Tárgyalásfajták (műszaki-technikai, kereskedelmi-üzleti, gazdasági, környezetvédelmi, jogi).

– A tárgyalás előkészítése (tárgyi, szervezési, taktikai előkészületek, a tárgyalópartner személyének megismerése).

2. Gazdálkodási és üzleti jogi ismeretek alkalmazása

2.1. Általános nemzetgazdaságtan

a) A nemzetgazdasági alapfogalmak, alapösszefüggések ismerete, helyes értelmezése, használata, a gazdasági körforgás megértése

– A nemzetgazdaságtan tárgya és alapkérdései.

– Gazdaságpolitika (tárgya és alapkérdései, beillesztése a nemzetgazdaságtanba, rendszer-, szerkezet- és folyamatpolitika, a mágikus sokszög kialakulása az idő során, egyéni és közösségi jólét, a szociális értékrendbe való besorolás, a célok közötti kapcsolatok és viszonyok).

– A gazdasági szektorok jelentősége és fejlődése.

– A termelési tényezők.

– A nemzetgazdaság modelljei (jelentőségük, értékelésük).

– Aktuális nemzetgazdaságtani kérdések.

– Egyszerű és bővített körforgás.

– A nemzetgazdasági teljesítmények számbavételének legfontosabb aggregátumai.

b) A különböző gazdasági rendszerek jellemzőinek ismerete, különös tekintettel az irányított szociális piacgazdaságra

– Központi irányítású (tervutasításos) gazdaság.

– Tiszta piacgazdaság.

– Az irányított szociális piacgazdaság.

– Magyarország gazdasági rendje.

c) A gazdasági folyamatok, a gazdasági szférák, a piacelmélet és az árképzés alapvető mechanizmusainak ismerete, értelmezése, gyakorlati adaptálása

– A piacelmélet alapeszméi, legfontosabb piacformák.

– A piaci rugalmasság fogalma (kereslet és kínálat).

– Az árképzés alapvető lehetőségei.

– Kereslet-kínálati diagram (gyakorlati alkalmazások).

– A (törvényileg előírt) maximum- és minimumárak hatásai (alkalmazások a gyakorlatból).

– Az új termékadók bevezetésének hatásai (a keresletre és a kínálatra).

d) A pénz funkcióinak ismerete, értelmezése, alkalmazása, a pénz értékzavarainak elhárítási lehetőségei

– A pénz megjelenési formái és funkciói.

– Pénz és tőke.

– A pénzmennyiségek fogalma.

– Pénzteremtés, pénzmegsemmisítés.

– Monetáris piacok (pénz- és tőkepiacok).

– A pénzromlás lehetséges okai.

– A pénzromlás elhárításának lehetőségei.

e) A gazdasági növekedés alapvető törvényeinek, folyamatainak, hatásainak ismerete, értelmezése, gyakorlati hatása

– Mennyiségi és minőségi növekedés.

– A gazdasági, a környezetvédelmi és a szociális (növekedési) célok közötti feszültségek.

– Egy (erősen/gyengén) növekvő gazdaság struktúra-változásai.

f) A konjunktúrapolitika fő elemeinek, állami eszközeinek, hatásmechanizmusainak ismerete, a gazdálkodó szervezetekre gyakorolt hatásuk kezelése (monetáris és költségvetési intézkedések)

– A konjunktúrapolitika céljai és hordozói.

– Konjunktúraciklusok.

– A konjunktúra ingadozásainak következményei élénk és gyenge növekedés esetén.

– Konjunktúrastratégiák (pl. keynesianizmus, monetarizmus) és ezek eszközei.

g) A külgazdasági alapok és tevékenységi körök áttekintése; folyamatainak, hatásainak, szabályozó rendszereinek ismerete, értelmezése (nemzetközi kereskedelmi, pénz-, és tőkeforgalom, a legfontosabb nemzetközi együttműködési szervezetek)

– A nemzetközi kereskedelmi, szolgáltatási, fizetési és tőkeforgalom (magyarországi példákon keresztül, hozzákapcsolva az összgazdasági jelentőséget).

– A legfontosabb nemzetközi (gazdasági) szervezetek: a lehetséges kooperációs stratégiák.

– A legfontosabb nemzetközi (gazdasági) szervezetek: konkrét példák, ezek fejlődése; jelentőségük a világgazdaság és különösen Magyarország számára. Fontosabb egyezmények: pl. elsősorban az Európai Unió, Európai Gazdasági Közösség, Európai Gazdasági Térség, GATT, és másodsorban az ASEAN, NAFTA, EFTA, OPEC, Bretton Woods-intézmények, IMF és Világbank, OECD, ENSZ.

h) A magyar gazdaság főbb tényezőinek és a gazdaságpolitika fő céljainak ismerete, gyakorlati szerepük értelmezése és magyarázata.

2.2. Üzemgazdaságtan

i) A vállalati formák és sajátosságaik ismerete, értelmezése, az ezzel kapcsolatos ismeretek gyakorlati alkalmazása

– A vállalati célok ismerete és megkülönböztetése, a lehetséges célkonfliktusok felvázolása.

– A különféle gazdasági javak ismerete (szabad/szűkös, termelési/fogyasztási javak).

– A soktényezős vállalati kapcsolatrendszer megvilágítása a közvetlen gazdasági (versenytársak, szállítók, ügyfelek, érdekcsoportok) és a további (szociális, környezetvédelmi, technológiai) környezetével.

– A piac mint a vállalati tevékenység központi eleme, ennek megnyilvánulásait ismerni.

– A vállalat besorolása különböző gazdasági szektorokba és a megfelelő fő feladatainak a bemutatása (őstermelés, feldolgozás, szolgáltatás).

– A továbbiakban az egyes szektorok legfontosabb alcsoportjainak az ismerete (pl. a harmadik szektorban: kereskedelem, bankok, biztosítás, tanácsadás stb.).

– A vállalat besorolása különböző kritériumok alapján (vállalat-tipológia).

– A leglényegesebb jogi formák ismerete a felelősség, a szavazati jog és a tőke tekintetében.

j) A vállalati integrációs és egyesülési formák és tendenciák magyarázata, a telephelyi tényezők ismerete és jelentőségük értékelése

– A vállalati kapcsolatok alapjainak és céljainak a megvilágítása.

– A vállalati egyesülések különböző formáinak (különös tekintettel a joint-venture-ra), azok különbségeinek, legfontosabb előnyeinek és hátrányainak ismerete.

– A különféle vállalati egyesülések jellemzése különböző kritériumok alapján (pl. időtartam, típus, önállóság).

– A lényeges telephelyi tényezők megítélése és mérlegelése egy egyszerű (gyakorlati) példa alapján.

– A telephely előnyei és/vagy hátrányai egy meghatározott vállalkozás alapítása során Magyarországon.

k) A vállalatpolitika és vállalatvezetés fő jellemvonásainak ismerete

– A vállalati eszménykép funkcióinak és fő tartalmi elemeinek az ismerete.

– A környezetelemzés és a vállalat elemzése mint a vállalati eszménykép megalkotásának és eszközeinek ismerete.

– A vállalati koncepció lényeges tartalmi elemeinek ismerete.

– A részkoncepciók tartalmának felvázolása és egyszerű példákon keresztüli bemutatása.

– A különböző tervezési szempontok ismerete, azaz a stratégiai, az operatív és a diszpozíciós tervezés ismerete.

– A vállalati kultúra fogalmának elmagyarázása.

l) A banki ügyletek alapformái, szerepük, működésük ismerete, értelmezése, konkrét hatásuk felhasználása. Egy vállalat működési területei. Egy kereskedelmi vállalat alapfeladatai, a legfontosabb értékesítési formák és értékesítési csatornák leírása

– A fő tevékenységi területek (fizetési forgalom, tőkeközvetítés, értékpapír-kereskedelem, vagyonmegőrzés és vagyonkezelés) leírása.

– A különböző banktípusok és ezek jellemzőinek ismerete.

– A legfontosabb hitelfajták kifejtése.

– A bankok legfontosabb bevételi forrásainak bemutatása és példákon keresztüli megvilágítása.

– A legfontosabb értékpapírok ismerete.

– A legfontosabb tőzsdeügyletek bemutatása.

– A tőkebefektetések céljainak ismerete.

– A vállalat működésének céljai, jelentősége és a beszerzés, termelés, értékesítés funkciók fő feladatainak megvilágítása.

– A három funkció (beszerzés, termelés, értékesítés) összefüggéseinek bemutatása, a lehetséges célkonfliktusok felvázolása.

– Egy kereskedelmi vállalat funkcióinak és jelentőségének magyarázata.

– A nagy- és kiskereskedelem közötti különbség ismerete.

– A különböző kiskereskedelmi típusok jellemzése az áruválaszték, az ár, az eladási hely kritériumai szerint.

– Koncentrációs formák (filiálé-láncok) és együttműködési tendenciák (pl. beszerzési társaságok, szerződéses kereskedelmi rendszer) a kereskedelem területén, ezek megvilágítása és felvázolása.

– Az értékesítési csatornák (direkt, indirekt) kiválasztásának formái és döntéskritériumai, ezek ismerete és példákon keresztüli megvilágítása.

– A különböző értékesítési formák (külképviselet, értékesítési képviselet stb.) ismerete és alkalmazása egy példán keresztül.

m) A kockázati menedzsment (Risk-Management) jelentősége, a legfontosabb személyi és vagyonbiztosítások ismerete

– A Risk-Management fogalmának ismerete tágabb értelmezésben (azaz a Risk-Management mint vezetési feladat felfogása a vállalaton belül).

– A legfontosabb vállalati kockázatok bemutatása példákon keresztül.

– A legfontosabb személyi, dologi és vagyonbiztosítások ismerete.

– A biztosítótársaságok különböző típusainak ismerete.

2.3. Üzleti jogi ismeretek

n) Az általános jogi alapfogalmak, a jogrend lényegének, működésének, felépítésének és a legfontosabb jogforrásoknak ismerete

– A jog fogalma.

– Jogrendszer fogalma, jellemzői, jogforrások felépítése.

o) A polgári jog felépítése, jogképesség, cselekvőképesség, a tulajdonjog tartalma, jellemzőinek ismerete és értelmezése, birtokvédelem, tulajdonszerzés.

p) A kötelmijog alapjainak ismerete, a fontosabb szerződéstípusok (adásvételi, bérleti, megbízási, vállalkozási, fuvarozási-szállítmányozási szerződés) tartalmi és formai előírásainak ismerete értelmezése, és gyakorlati alkalmazása

– A szerződés létrejötte, formái.

– Képviseleti jogosultság.

– A szerződés: fogalma/jellegzetességei, szerződési formák, a szerződés semmissége, megtámadhatóság.

– A szerződés teljesítése (mód, hely és idő).

– Szerződésszegés.

– Az elévülés fogalma, tartalma.

– Szerződések teljesítésének biztosítékai.

– Polgári jogi kártérítési felelősség, termékfelelősség.

– Adásvételi szerződés: fogalma, alakja, írásbeli kényszer, tartalma, a felek jogai, kötelezettségei, a kárveszély viselés átszállása, a szerződésszegés és következményei.

– A bérleti szerződés alakja, tartalma, a legfontosabb jogok és kötelezettségek, a szerződésszegés és ennek következményei, a szerződés felmondása (forma, határidő).

– A kölcsönszerződés fogalma és jelentősége.

– Lízing: fogalma, a lízingformák, jelentősége, elhatárolása a bérlettől és a részletre vételtől.

– Követelés-vétel(factoring): fogalma, jelentősége.

– Vállalkozási szerződés: fogalma, a munkaszerződéstől és a megbízástól való megkülönböztetése.

– Megbízás: fogalma, a munkaszerződéstől és a vállalkozási szerződéstől való megkülönböztetése.

– Szabadalom és licencia-szerződés.

r) A munkajogi szabályozás főbb rendelkezéseinek ismerete

– A munkaszerződés létrejötte, tartalma, megszűnése, megszüntetésének formái (rendes és rendkívüli felmondás).

– A munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei.

s) A társasági jog alapvonásainak, valamint a legfontosabb értékpapírok ismerete

– Társasági formák (fogalmuk, jellemzőik, alapításuk, az üzlettársak bel- és külkapcsolatai, felelősség, képviselet, felszámolás).

– Az értékpapír fogalma és az értékpapírok különbségei (kötvény váltó, csekk részvény).

t) Pénzkövetelések végrehajtása, az előírások ismerete és alkalmazása

– Fizetési meghagyásos eljárás, végrehajtási eljárás.

u) Egyéb jogi ismeretek

– A tisztességtelen gazdasági tevékenység fogalma.

– Az adatvédelmi törvény jellemzői.

3. Könyvvezetési ismeretek alkalmazása

a) A vállalkozások gazdasági környezetének ismerete a számvitel mint információszolgáltatás segítségével, az ezzel kapcsolatos ismeretek értelmezése és alkalmazása

– A kettős könyvelés rendszerének megértése.

– Meg kell érteni a kettős könyveléssel kapcsolatos összefüggéseket a tagolásra és a célra való tekintettel. Ez vonatkozik a készlet- és a nyereségszámlákra is, valamint a kettős nyereségbizonylat tagolásának jelentőségére. A kettős könyvelés alapgondolatát annyira kell megérteni, hogy a könyvelési folyamatokat mindkét számlán végig tudjuk vezetni. Meg kell érteni, hogy a ráfordítások összege miért kell, hogy egyenlő legyen a bevételek összegével.

b) A vállalkozások vagyonának felosztása, nyilvántartási, információs rendszerének ismerete, eljárásainak értelmezése és alkalmazása.

c) A könyvvezetés jogi és szervezési alapjainak megismerése és értelmezése; fő szabályainak adaptív használata

– A megfelelő törvényi előírások ismerete és értelmezése.

d) A könyvelési technika elsajátítása (különösen az áru- és anyagforgalom, bérek és szociális szolgáltatások, fizetési forgalom, értékkorrekciók és céltartalékok)

– A könyvelési technika általános megértésének lényegi eleme a tartozik és követel könyvelési oldal jelentőségének és különbségének a megértése.

– Nagy súlyt kell fektetni az egyszerű könyvelés elsajátítására az áru- és anyagforgalomban; ehhez az is hozzátartozik, hogy lényeges értékelési alapelveket (beleértve a törvényes előírásokat) megértsék a hallgatók.

– A fizetési forgalom könyvelésének elsajátítása. Idetartoznak az adós és a hitelező közötti üzleti esetek is a hitelezési üzletek területéről. Nem csupán bank- és pénztárkönyvelést kell végezni, hanem váltók és más fizetőeszközök könyvelését is el kell sajátítani.

– A bérek könyvelésénél (bérszámfejtésnél) elsősorban azt kell megérteni és megindokolni, hogy a szociális juttatások a bérektől elkülönülnek. Előtérbe kell helyezni a terhek megosztását a munkaadó és a munkavállaló között.

– A törvényes értékelési előírásokat is ismerni kell. Ennek megfelelően tudni kell, hogy a készleteknél és a tárgyi eszközöknél mikor lehet értékcsökkentést végrehajtani. (A megfelelő könyvelési feladatokat el kell tudni végezni.)

e) A számlakeretek és a számlatükör ismerete

– A számlatükör jelentőségének megértése. Az egyes számlaosztályok értelmezése (Fontos itt is, hogy a megértés a kettős könyvelés alaptételeivel összefüggésben történjen.)

f) A legfontosabb vállalati adatok meghatározása és értelmezése. Végelszámolás (mérlegek és eredményszámítások) elkészítése, különbségeinek bemutatása és értelmezése

– A központi pénzügyi számvitel célját és jelentőségét világosan meg kell határozni, értelmezni, és a lényeges különbségeket gyakorlati példán keresztül be kell tudni mutatni. Így a hallgatóknak:

= ismerni kell a törvényes előírások szerinti szabályos könyvvitel jelentőségét,

= tudni kell értelmezni az értékelési és tartalékolási lehetőségeket, illetve a tartalékok felszámolásának lehetőségeit,

= tudni kell értelmezni a mérlegvalódiság és a -világosság fogalmait,

= tudni kell megérteni a számlák tagolását (a mérlegen és a nyereségszámlán belül).

– Más szavakkal tehát: a hallgatóknak képesnek kell lenniük egy egyszerű mérleget felállítani, és egy többfokozatú nyereség- és veszteségszámlát kiállítani.

– A mérleg és a nyereségszámla tartalmának megértéséhez szükség van a megfelelő vállalati mutatók ismeretére. A lényeges mutatókat szükséges meghatározni és értelmezni.

– A hallgatóknak tudniuk kell a képletek megadása nélkül elmagyarázni és kiszámolni a következőket:

= önfinanszírozási és eladósodási fok,

= befektetési intenzitás,

= likviditási fok 1–3 (cash, quick és current ratio),

= saját és össztőke rentabilitás,

= cash flow,

= eladósodottság mértéke,

= befektetési fedezetfokok.

– A képletek megadásával a hallgatóknak ki kell tudniuk számolni a mérlegből és a nyereség- és veszteségszámításból a további mutatószámokat, és értelmezniük kell ezeket.

g) A fontosabb finanszírozási formák ismerete és egy egyszerű finanszírozási terv készítése

– Szükséges, hogy a belső és a külső finanszírozás legfontosabb módjait a hallgató meg tudja határozni. E tudás alapján szükséges egy egyszerű finanszírozási terv kidolgozása.

– Ennél lényeges pont a likviditási többlet és a szűk keresztmetszetek ismerete és értelmezése.

h) A beruházási számítások legfontosabb (statikus és dinamikus) eljárásainak ismerete és alkalmazása

– A mennyiségi eljárásnál a következőket kell tudni:

= statikus eljárások: költség-összehasonlítás, rentabilitási számítás, nyereség-összehasonlítás, pay-back számítás,

= dinamikus eljárások: tőkeérték-eljárások, törlesztési módok, a belső hozamkulcs kiszámításának módjai.

i) Az árukalkuláció alkalmazása

– Az árukalkuláció elkészítését egy kereskedelmi vállalatra (pl. bruttó eladási árig) el kell sajátítani.

j) Vállalati elszámolás elkészítése (költségfajták, költséghelyek, költségviselők) terv- és tényleges költségekkel. A teljes költség- és részköltség-elszámolás megértése

– A vállalati elszámolás és a pénzügyi könyvelés közötti alapvető különbség megértése.

– Az összköltség- és a részköltségszámla közötti alapvető különbség értelmezése.

– Ehhez tartozik az előnyök és a hátrányok felsorolása, a sematikus tagolások alkalmazása, valamint a szokásos elszámolási módszerek. A költségszámítás megértése a fontosabb fogalmak meghatározása és értelmezése alapján folyik; úgymint költségek (szerkezet szerinti ismertetése, befolyásolhatóság és nyomon követhetőségre vonatkozó információk), fedezeti hányad, értékalkotás, haszonküszöb, cash-flow és a beruházás megtérülése (ROI).

– Ki kell tudni tölteni és értelmezni egy vállalati elszámolási ívet. Egy legalább kétfokozatú fedezeti összegszámítást is el kell tudni készíteni (pl. egy profit center szervezetre).

– Tudni kell definiálni mennyiségben és értékben a break-even pontokat.

k) Az elő- és utókalkuláció legfontosabb eljárásainak ismerete

– A kalkuláció jelentőségének és céljainak értelmezése. A kalkulációs eljárások közül el kell sajátítani a divíziós és a pótlékokkal dolgozó kalkulációt az összköltség- és a részköltségszámítás esetében egyaránt.

– Az előkalkuláció következő formáit kell tudni használni:

= időkalkuláció a gyártási költségekig,

= ajánlati és árkalkuláció az ár meghatározására.

– Ugyanez érvényes az utókalkuláció módszerei esetében is:

= követő utókalkuláció,

= egyedi utókalkuláció.

l) A vásárolt készletekkel kapcsolatos elszámolások biztos ismerete és értelmezése, begyakorolt alkalmazása.

m) Munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások ismerete és gyakorlati alkalmazása. Fő fajtáik, szabályaik ismerete, használata különös tekintettel a munkavállalói jövedelmekkel kapcsolatos elszámolásokra.

n) Befektetett eszközök fajtáinak, nyilvántartásuknak ismerete, használata.

o) A termelés-értékesítés jellemző könyvelési feladatai, szabályai, formái, ezek ismerete, értelmezése és gyakorlati alkalmazása.

p) A zárás – mérlegkészítés tipikus formái, eljárásainak ismerete, értelmezése. Mérlegkészítés a gyakorlatban.

q) Az egyszeres könyvvitel szabályainak, dokumentációjának ismerete, értelmezése és gyakorlati alkalmazása.

4. Vezetési, szervezési és módszertani ismeretek alkalmazása

4.1. Vezetési ismeretek

a) A vezetés fogalmának definiálása, a szakmára és a munkatársakra orientált vezetési feladatok ismerete, a legfontosabb vezetési stílusok és típusok, azok előnyeinek, hátrányainak megítélése

– A vezetés fogalma.

– Tárgy- és munkatárs-orientált vezetési feladatok.

– Vezetési stílusok (pl. Blake/Mouton szerint).

– Az egyes vezetési stílusok és ezek jellemzői.

– Különbség vezetési stílus és magatartás között.

– Más lehetséges modellek a vezetési stílussal összefüggésben.

– A visszacsatolás szerepe.

– A ,,jó'' és a ,,rossz'' vezetők felismerése a meghatározó jegyek alapján.

– A vízió – eszménykép – vállalatfilozófia – vállalati kultúra összefüggései és elemei.

– Egyszerű jogi összefüggések (pl. felmondási határidő, a felmondás feltételei).

– A személyzet kiválasztásával kapcsolatos témák: követelménykép/alkalmassági profil; eljárás egy kiválasztásnál, értékelési/elbírálási lehetőségek (pl. értékelő interjú).

– Referenciák, munkabizonyítványok.

b) A Maslow-féle igényszintek, a Herzberg-féle motivációs elmélet (kéttényezős modell), valamint azoknak a személyzet vezetésére és a munkahelyi légkörre gyakorolt hatásának ismerete és értelmezése

– Maslow és Herzberg motivációs elméletei.

– Esetleges más motivációs modellek vagy elméletek.

– Motivációs folyamatok.

– Kritikus megfontolások az elméletekhez.

c) A legfontosabb vezetési módszerek (Management by Delegation, Management by Exception, Management by Objectives) alkalmazási lehetőségeinek bemutatása és megítélése

– A különböző management by-technikák előnyei és hátrányai.

– A ,,Management by Objectives'' a gyakorlatban.

– A gyakorlati célegyeztetés elkészítése.

– A stratégiai és operatív célok közötti különbségek.

d) A csoportfejlődés legfontosabb fázisainak és folyamatainak elemzése és magyarázata, ezeknek a munkatársakra gyakorolt hatásának ismerete

– Egyéni és csoportmunka.

– A jó teljesítményű és a gyenge teljesítményű csoportok közötti különbség.

– Csoportfejlődési fázisok.

– Csoportkonfliktusok.

– Johari-ablak.

– Alfa-, Béta-, Gamma-, Omega-pozíciók.

e) A különböző munkaformák ismerete

– A munka váltogatása (Job-rotation).

– A munka tartalmi gazdagítása (Job-enrichment).

– A munka kiterjesztése (Job-enlargement).

– A munkakörök felosztása több személyre (Job-sharing).

– Lean-production.

f) Új munkatársak kiválasztása, felkészítése és bevezetése

– Személyes tapasztalatok egy új munkahelyen a bevezetési tematikával kapcsolatban.

– Egy főnök (elöljáró) feladatai egy új munkaerő munkába állásakor és annak első munkanapján.

– Egy új munkatárs bevezetésének fázisai.

– A próbaidő célja és értelme.

g) A munkatársak minősítési-értékelési eljárásainak ismerete. Értékelő és fegyelmi interjúk lefolytatása

– A munkatársak minősítésének célja és értelme.

– A minősítés fogalma.

– A munkatársak minősítése a ,,Manegement by Objectives''-szel összefüggésben.

– Egy minősítő lap tartalma és tagolása.

– Minősítési/megítélési fokok.

– Összefüggés a munkaköri leírás és a munkatársak minősítése között.

– A minősítési tárgyalások rendszeressége, folyamatjellege (ki minősít, kit, mikor).

– Egyszerű jogi kérdések a minősítéssel kapcsolatban (a minősítés megtámadhatósága).

– Minősítési tárgyalás/bértárgyalás.

– Minősítési tárgyalás mint az új célok kitűzésének előfeltétele.

h) Bérezési formák ismerete, kiválasztása, gyakorlati alkalmazása

– A bér fogalma, különböző bérformák.

– A munkahelyek értékelése.

– A jogalap nélküli bérek korrigálási lehetőségei.

i) A vezetés etikai szabályainak ismerete, betartása, konzekvens alkalmazása.

j) A vezetői protokollfeladatok szabályainak ismerete, ezek értelmezése, előírások szerinti ellátása.

k) A kreatív, problémamegoldó gondolkodás módszereinek, eszközeinek ismerete, elsajátítása és rendszeres alkalmazása. A személyiségfejlesztés tényezőinek ismerete, tudatos alkalmazása

4.2. Szervezéstan

l) Szervezési alapfogalmak (szervezés, diszpozíció és improvizáció) és ezek vállalatvezetéssel való kapcsolatának ismerete és magyarázata

– A szervezési alapfogalmak (szervezés, diszpozíció és improvizáció) magyarázata.

– Az alapfogalmak értelmezése a vállalatvezetéssel való összefüggéseiben.

– A kialakítás alapelvei.

– A szervezet kialakításának tartalmi aspektusai: elemek, kapcsolódások (szervezeti egységek és folyamat-kapcsolódások), dimenziók.

m) Egy szervezet szisztematikus áttekintése és vizsgálata

– A rendszer fogalma (rendszerek, alrendszerek, részrendszerek).

– A rendszerelvű megközelítés és jelentősége.

– A kialakítási folyamata (empirikus, koncepciózus, eljárások).

– A rendszerelvű megközelítés jellemzői (az egésztől a részletekig, a külsőtől a belsőig, a kapcsolódási pontok meghatározása).

– Gyakorlati problémamegoldás a szervezet egész modelljét érintő keretek között (módszerek, a kialakítást végzők, a kialakítás technikái, magatartás).

n) Egy szervezet felépítésének különböző ábrázolási formái (szervezeti ábra és funkciós diagramm), ezek ismerete és használata. A vezetési kapcsolatok grafikus ábrázolás alapján történő interpretálása

– A vezetési szervezet modelljei:

= funkcionális (tevékenységorientált) szervezet,

= tárgyorientált szervezet,

= ügyfélorientált tagozódás,

= termékorientált tagozódás,

= regionális tagozódás,

= mátrixszervezet,

= stratégiai üzleti területek,

= profit-centerek.

– Egy funkciódiagram elkészítése (többfokozatú, bővített formában).

– Vezetési rendszer (jellemzői és alapmodell változatai).

– Vezetési kapcsolatok mint a munkahelyek közötti hierarchikus viszonyok (szerkezettípusok):

= a vezetési szélessége (vezetési feszültség) és mélysége (alárendeltségi szintek),

= vonali rendszer,

= törzskari vonali rendszer (továbbfejlesztett vonali rendszer),

= többvonalas rendszer,

= a szakai és az ágazati utasítási illetékesség szétválasztása,

= a központi és törzskari szervek korlátozott utasítási joga,

= mátrixszervezet.

o) Egy szervezeti felépítés és a feladatelemzés összefüggéseinek megértése; egy szervezeti felépítés alapján álláshelyek kialakítása és ezek leírása

– A feladatelemzés és a szervezeti felépítés közötti összefüggések felismerése.

– A szervezeti felépítés alapján az egyes helyek összekapcsolása:

= a kialakítási kritériumai

– centralizáció/decentralizáció,

– szabad/kötött helykialakítás (feladat- vagy tárgyi orientáció),

– a feladatok, kompetenciák és a felelősség egyeztetése;

= munkahelyfajták:

– vezetői állások,

– végrehajtói állások,

– törzsállások;

= munkaköri leírás elkészítése.

p) A feladatelemzés technikáinak megértése, feladatok elemzése, egy adott feladat tagolása intézési, tárgyi és földrajzi jegyek alapján

– A feladatelemzés értelme.

– A feladatelemzési technika céljai.

– A feladat jellemzői és a feladat megoldásának sajátosságai.

– A feladatok tagolása:

= elintézési mód,

= tárgy,

= fázis,

= telephely (földrajzi) alapján.

– Feladatok meghatározása és megosztása (személyi és tárgyi meghatározás és megosztás, az egyes feladatok felelősei).

q) A különböző szociális kapcsolati szintek felismerése és egy szervezeten belüli formális és informális kapcsolatok felismerése

– A szociális kapcsolatok szintjei.

– Egy szervezeten belüli formális és informális kapcsolatok.

r) A szervezeti ellentmondások felismerése és ezek elleni intézkedések. Folyamatelemzés és folyamatszervezés közötti különbségek felismerése

s) A folyamatszervezés leggyakrabban használt verbális és grafikus ábrázolásának megértése és használata

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

46/1997. (IX. 5.) IKIM rendelet

az ipari, kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak