Kifejezéskereső
48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet
a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés a), g) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel, továbbá az ügykörüket érintő kérdésekben az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az e rendeletben meghatározott hatósági ügyekben, eltérő rendelkezés hiányában:
a) első fokon: a városi (kerületi) rendőrkapitányság,
b) másodfokon: a rendőr-főkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: rendőr-főkapitányság) jár el.
(2) Az eljárásra – az e rendeletben megállapított kivételekkel – az a rendőrhatóság illetékes, amelynek illetékességi területén az ügyfél lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye), székhelye, telephelye van.
(3) Azokban az ügyekben, ahol az ügyfél személyes megjelenését jogszabály nem írja elő, az eljárásra az ügyfél meghatalmazottjának lakóhelye (székhelye, telephelye) szerinti rendőrhatóság is illetékes.
(4) A jármű első forgalomba helyezésére az a rendőrhatóság is illetékes, amelynek illetékességi területén a forgalomba helyezéssel kapcsolatos műszaki eljárást a területi közlekedési hatóság lefolytatta.
(5) A rendőrhatóság a közúti közlekedés igazgatási feladatainak ellátásakor az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit alkalmazza.
Járművezetésre jogosító okmányok
2. § Az e rendeletben meghatározott közúti járművet csak
– vezetői engedély (kezdő vezetői engedély),
– járművezetői engedély,
– járművezetői igazolvány,
– ideiglenes vezetői engedély
birtokában szabad vezetni.
Vezetői engedély
3. § (1) A vezetői engedély – a hatósági érvényesítést követően – a következő kategóriákba, alkategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt gépjárművek vezetésére jogosíthat:
a) kategóriák:
– ,,A'': motorkerékpár,
– ,,B'': a 3500 kg-ot meg nem haladó legnagyobb össztömegű gépkocsi, amelyben a vezető ülésén kívül legfeljebb 8 állandó ülőhely van, valamint az ilyen gépkocsiból és a 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó pótkocsiból (a továbbiakban: könnyű pótkocsiból) álló járműszerelvény, továbbá az ilyen gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a nehéz pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonó gépkocsi saját tömegét, és az összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb együttes össztömege sem haladja meg a 3500 kg-ot,
– ,,C'': az autóbusz és a trolibusz kivételével a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsi, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény,
– ,,D'': az autóbusz, valamint az autóbuszból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény,
– ,,E'': gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény a ,,B'' járműkategóriában meghatározottak kivételével (csak kombinált kategóriaként adható ki);
b) alkategóriák:
– ,,A1'': a 125 cm3 hengerűrtartalmat és a 11 kW-os teljesítményt meg nem haladó hajtómotorral ellátott motorkerékpár,
– ,,C1'': az autóbusz és a trolibusz kivételével az olyan gépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja, de nem több mint 7500 kg, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény,
– ,,D1'': az autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb 16 állandó ülőhely van, valamint az ilyen autóbuszból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény;
c) kombinált kategóriák:
– ,,B+E'': a ,,B'' kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, a ,,B'' járműkategóriában meghatározottak kivételével,
– ,,C1+E'': a ,,C1'' alkategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege sem haladja meg a vonó jármű saját tömegét,
– ,,C+E'': a ,,C'' kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény,
– ,,D1+E'': a ,,D1'' alkategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonó jármű saját tömegét, amelynél a pótkocsit nem személyszállításra használják,
– ,,D+E'': a ,,D'' kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynél a pótkocsit nem személyszállításra használják.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közúti járművek fogalmára a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet rendelkezései vonatkoznak.
(3) A vezetői engedély az egészségi alkalmasság határidejének lejárta után is – amennyiben külön jogszabály egészségi alkalmasságot nem ír elő – jogosít a segédmotoros kerékpár, a lassú jármű, a lassú járműből és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény és a kerti traktor vezetésére, valamint az állati erővel vont jármű hajtására.
(4) A vezetői engedély – az ,,A'' kategóriára és az ,,A1'' alkategóriára érvényesítés kivételével az egészségi alkalmasság határidejének lejárta után is – amennyiben külön jogszabály egészségi alkalmasságot nem ír elő – jogosít a mezőgazdasági vontató, a mezőgazdasági vontatóból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény, a lassú járműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, a ,,C+E'' vagy ,,C1+E'' kombinált kategóriára érvényesítve pedig a mezőgazdasági vontatóból és legfeljebb két nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény vezetésére.
Kezdő vezetői engedély
4. § (1) A vezetési jogosultság első alkalommal történő megszerzését igazoló vezetői engedély a kiadásának időpontjától számított két évig kezdő vezetői engedélynek minősül.
(2) A kezdő vezetői minősítést a ,,kezdő vezetői engedély'' szövegnek a vezetői engedélybe történő bejegyzésével kell jelölni.
(3) A kezdő vezetői engedéllyel az ,,A'' kategóriára és az ,,A1'' alkategóriára érvényesített bejegyzéssel utas nem szállítható, a ,,B'', ,,C'', ,,D'', kategóriára és a ,,C1'', ,,D1'' alkategóriára érvényesített bejegyzéssel – a fegyveres erők kezelésében lévő járművek kivételével – pótkocsi nem vontatható.
(4) A rendőrhatóság a ,,kezdő vezetői engedély'' minősítést egy évvel meghosszabbítja, ha:
a) a közúti közlekedés szabályainak megszegésével elkövetett közlekedési bűncselekmény miatt a bíróság az engedély jogosítottjának büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapította,
b) közúti közlekedési szabálysértés elkövetése miatt a vezetői engedély visszavonását – beleértve valamely kategóriába, alkategóriába tartozó jármű vezetésére vagy valamely járműfajtára vonatkozó vezetési jogosultság visszavonását is – a szabálysértési hatóság jogerősen elrendelte.
(5) A ,,kezdő vezetői engedély'' minősítés időtartamába az engedély visszavonásának időtartama nem számít bele.
(6) A ,,kezdő vezetői engedély'' minősítés legfeljebb két alkalommal hosszabbítható meg. A (4) bekezdésben meghatározottak harmadszori megvalósulása esetén a járművezető a külön jogszabály1 által előírt tanfolyam elvégzése után új vizsgára köteles.
(7) A (6) bekezdésben szabályozott vizsgakötelezettség nem terjed ki arra, akit ugyanazért a jogellenes cselekményért a bíróság vagy a szabálysértési hatóság utánképzésre, illetőleg a bíróság a gépjárművezetői jártasság igazolására2 kötelezett.
(8) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott cselekmény a (1) bekezdésben előírt határidő lejártát követő első évben jut a hatóság tudomására, a ,,kezdő vezetői engedély'' minősítést vissza kell állítani.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a minősítés időtartamát úgy kell számítani, mintha a korlátozás folyamatosan állt volna fenn.
(10) A ,,kezdő vezetői engedély'' minősítést az illetékes rendőrhatóság – ha annak feltételei fennállnak – a jogosult kérelmére törli.
(11) A rendőrhatóság a (4) bekezdésben meghatározott esetekben a járművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezheti.
(12) E § rendelkezéseit – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a külföldi vezetői engedély helyett a magyar hatóság által kiadott vezetői engedélyre is alkalmazni kell.
Nemzetközi vezetői engedély
5. § (1) Amennyiben nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az érvényes magyar vezetői engedély valamely külföldi államban járművezetésre nem jogosít, a rendőrhatóság kérelemre, nemzetközi vezetői engedélyt ad ki.
(2) A nemzetközi vezetői engedélybe a rendőrhatóság bejegyzi a kiállítás alapjául szolgáló vezetői engedély számát.
(3) A nemzetközi vezetői engedély csak az érvényes magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes.
Járművezetői engedély
6. § (1) A járművezetői engedélyben érvényesített I. kategória a villamos, a II. kategória a trolibusz vezetésére jogosít.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az egészségi alkalmasság érvényességi idejének lejárta után is jogosít:
a) az I. kategóriában érvényesített járművezetői engedély: kerti traktor vezetésére, az állati erővel vont jármű hajtására,
b) a II. kategóriában érvényesített vezetői engedély: a mezőgazdasági vontatóból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény, segédmotoros kerékpár, lassú jármű, lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvény, kerti traktor vezetésére, az állati erővel vont jármű hajtására.
(3) A járművezetői engedély csak belföldön történő járművezetésre jogosít.
Járművezetői igazolvány
7. § A járművezetői igazolvány az alábbi – ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – egészségügyi alkalmassághoz nem kötött járművek vezetésére jogosít:
a) mezőgazdasági vontató vezetésére érvényesítve a mezőgazdasági vontató, a mezőgazdasági vontatóból és legfeljebb két nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, valamint a lassú jármű, a lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvény, illetve a kerti traktor vezetésére és az állati erővel vont jármű hajtására,
b) lassú jármű vezetésére érvényesítve a lassú jármű, a lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvény, a kerti traktor vezetésére és az állati erővel vont jármű hajtására,
c) kerti traktorra érvényesítve a kerti traktor vezetésére és az állati erővel vont jármű hajtására,
d) segédmotoros kerékpárra érvényesítve a segédmotoros kerékpár vezetésére és az állati erővel vont jármű hajtására, továbbá a 16. életév betöltésétől a kerti traktor vezetésére,
e) állati erővel vont járműre érvényesítve az állati erővel vont jármű hajtására
jogosít.
Ideiglenes vezetői engedély
8. § (1) A vezetői engedély, a járművezetői engedély eltűnése, megsemmisülése vagy megrongálódása esetén a rendőrhatóság kérelemre, ideiglenes vezetői engedélyt adhat ki. Az engedély kiadásához az egészségi alkalmasság igazolása szükséges.
(2) A vezetői engedélybe bejegyzett korlátozásokat az ideiglenes vezetői engedélyben is fel kell tüntetni.
(3) Az ideiglenes vezetői engedély csak belföldön történő jármű vezetésre jogosít.
A fegyveres erők, rendvédelmi szervek kezelésében lévő különleges járművek vezetésére jogosító okmányok
9. § (1) A fegyveres erők (Honvédség, Határőrség), a rendvédelmi szervek (Rendőrség, Nemzetbiztonsági Szolgálat, Tűzoltóság, Polgárvédelem, Büntetés-végrehajtás, Vám- és Pénzügyőrség) kezelésében lévő, a közúton csak ideiglenes jelleggel közlekedő különleges járművek, továbbá a 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott gépjárművek vezetésére jogosító engedélyt, külön jogszabályban3 felhatalmazott szervek adják ki.
(2) Az (1) bekezdés szerint kiadott engedély kizárólag a fegyveres erők, rendvédelmi szervek kezelésében lévő járművek vezetésére jogosít.
Járművezetésre jogosító okmányok
kiadásának feltételei
10. § (1) Járművezetésre jogosító okmányt az kaphat, aki a külön jogszabályban4 meghatározott egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak, továbbá az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.
(2) A járművezetésre jogosító okmány kiadásának és a 3. § (1), 6. § (1), 7. § (1) bekezdéseiben meghatározott jármű vezetésre jogosító bejegyzés érvényesítésének életkori feltételei a következők:
a) segédmotoros kerékpár vezetésére, illetve az állati erővel vont jármű hajtására 14. életév,
b) az ,,A1'' alkategóriába tartozó gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a kerti traktor vezetésére 16. életév,
c) a ,,B'' kategóriába tartozó gépjármű vezetésére 17. életév,
d) – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, ,,A'' kategóriába
– a ,,C'', a ,,C1'', a ,,B+E'', a ,,C+E'', a ,,C1+E'' kategóriába (al-, kombinált kategóriába)
tartozó gépjármű vezetésére 18. életév,
e) a villamos és a trolibusz vezetésére 20. életév,
f) a ,,D'', a ,,D1'' , ,,D+E'', ,,D1+E'' kategóriába (al-, kombinált kategóriába) tartozó gépjármű vezetésére 21. életév.
(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a 18. életév betöltéséig a ,,B'' kategóriára érvényesített bejegyzéssel vezetői engedély csak belföldi közlekedésre jogosít.
(4) Teljesítménykorlátozás nélküli ,,A'' kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést csak annak a személynek lehet érvényesíteni, aki legalább két éve rendelkezik ,,A1'' alkategóriába tartozó gépjárműre érvényesített bejegyzéssel, vagy az (5) bekezdésben meghatározott engedéllyel.
(5) Az ,,A1'' alkategória hiányában ,,A'' kategóriájú gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést legfeljebb 25 kW teljesítményű, vagy 0,16 kW/kg teljesítmény/tömegarányt meg nem haladó motorkerékpár vezetésére lehet érvényesíteni.
(6) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően – teljesítménykorlátozás nélkül – ,,A'' kategóriát annak a személynek lehet érvényesíteni, aki a 21. életévét betöltötte és pályaalkalmassági vizsgálattal igazolja, hogy alkalmas az e kategóriába tartozó gépjármű vezetésére.
(7) A ,,C'' kategóriába, a C1'', ,,D1'' alkategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, aki ,,B'' kategóriába tartozó járművek vezetésére érvényesített bejegyzéssel már rendelkezik.
(8) A ,,D'' kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, aki ,,C'' kategóriába érvényesített bejegyzéssel már rendelkezik.
(9) A 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott járműszerelvény vezetésére jogosító bejegyzés, csak annak a személynek érvényesíthető, aki már jogosult a vonó gépjármű vezetésére. A ,,C'' kategóriával megszerzett ,,E'' kombinált kategória érvényes mindazon kategóriákhoz, alkategóriákhoz, amelyek a vezetői engedélyben érvényesítve vannak, a ,,D'' kategóriával megszerzett ,,E'' kombinált kategória érvényes a ,,B'' kategóriához és a ,,D1'' alkategóriához, amennyiben azok a vezetői engedélyben érvényesítve vannak.
(10) A (2) bekezdés f) pontja rendelkezésétől eltérően a ,,D'' kategóriába vagy a ,,D1'' alkategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító engedély kizárólag a fegyveres erők kezelésében lévő autóbuszok belföldön történő vezetésére való korlátozással, a 18. életév betöltésétől is kiadható, amennyiben a járművezető a ,,D1'' alkategória megszerzése esetén már ,,B'' kategóriára érvényes bejegyzéssel, továbbá ,,D'' kategória megszerzése esetén ,,B'' és ,,C'' kategóriára érvényes bejegyzésekkel rendelkezik. E korlátozás esetén a vezető a 21. életév betöltéséig gépjárművel pótkocsit nem vontathat. A vezetői engedélybe bejegyzett korlátozást a 21. életéve betöltése után kérelemre törölni kell.
(11) Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító járművezetői igazolvány csak akkor adható ki, ha a jelölt megfelel a külön jogszabályban meghatározott 1. egészségi alkalmassági feltételeknek.
11. § Vezetői engedélyt az előírt feltételek teljesülése mellett is csak olyan kérelmezőnek lehet kiadni, akinek lakóhelye, tartózkodási helye Magyarországon van, vagy az engedély kiadását megelőző 6 hónapban folyamatosan Magyarországon tartózkodott, és vezetői engedéllyel, vagy – az e rendeletben meghatározott kivételtől eltekintve – más ország hatósága által kiadott vezetői engedéllyel nem rendelkezik.
12. § (1) Járművezetésre jogosító okmányt nem kaphat az, aki járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan. E rendelet alkalmazásában közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt:
a) akit a bíróság a járművezetéstől jogerősen eltiltott,
b) akinek a járművezetésre jogosító okmány visszavonását a szabálysértési hatóság jogerősen elrendelte, a határozatban meghatározott ideig,
c) akinek kényszergyógyítását vagy kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte, annak időtartamára,
d) akinek a járművezetésre jogosító okmányát a rendőrhatóság jogerős határozatával meghatározott ideig visszavonta, a visszavonás időtartama alatt,
e) akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett.
(2) Akit a bíróság a járművezetéstől véglegesen tiltott el, de utóbb ezen büntetés alól mentesítette, vezetői engedélyt csak tanfolyammentes teljes körű vizsga letételét követően kaphat.
(3) Ha a bíróság vagy a rendőrhatóság a vezetésre jogosító okmány visszaadását, illetve a vezetési jogosultság gyakorlását az utánképzésen való részvételhez, a jártasság igazolásához, új járművezetői vizsgához, az egészségi alkalmasság vagy a pályaalkalmasság igazolásához kötötte, a közlekedésbiztonsági alkalmatlanság mindaddig fennáll, amíg a járművezető a bíróság, illetve a rendőrhatóság kötelezésének eleget nem tett.
(4) A járművezetéstől eltiltás, visszavonás meghatározott kategóriára, járműfajtára történő korlátozása esetén a közlekedésbiztonsági alkalmatlanság is csak az eltiltással, visszavonással érintett kategóriára, járműfajtára terjed ki.
A járművezetésre jogosító okmányok
kiadása, cseréje, pótlása
13. § (1) A rendőrhatóság a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésének igazolása alapján kiadja, érvényesíti vagy cseréli, illetve megrongálódás, eltűnés esetén pótolja:
a) a vezetői engedélyt (1. számú melléklet),
b) a nemzetközi vezetői engedélyt (2. számú melléklet),
c) az ideiglenes vezetői engedélyt (3. számú melléklet),
d) a járművezetői engedélyt (4. számú melléklet).
(2) A járművezetői igazolványt, valamint a járművezetői vizsgát követően a vezetői engedélyt, a járművezetői engedélyt, a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet (a továbbiakban: közlekedési felügyelet) adja ki.
(3) A már kiadott vezetői engedélybe, járművezetői engedélybe a járművezetésre jogosító további bejegyzést a közlekedési felügyelet – illetve kérelemre, a sikeres vizsgáról szóló értesítés alapján, a rendőrhatóság – tehet.
Külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély érvényessége, cseréje
14. § (1) A külföldi hatóság által kiállított és érvényes vezetői engedély (nemzetközi vezetői engedély) – kivéve az ideiglenes jelleggel vagy a járművezetés tanulására kiadott okmányokat – akkor jogosít vezetésre, ha tartalmazza:
a) az engedély jogosítottjának azonosítására alkalmas adatokat,
b) a jogosított fényképét,
c) az engedély kiállításának időpontját,
d) az engedély számát,
e) az e rendelet 3. § (1) bekezdésben meghatározott járművezetésre szóló engedély érvényességének időpontját,
f) a ,,permis de conduire'' címfeliratot, az engedélyt kiadó ország nevét és/vagy államjelzését,
feltéve, hogy a rovatok és a bejegyzések latin betűkkel vagy angol kurzív betűkkel történtek, vagy ebben a formában meg vannak ismételve.
(2) A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt megfelelőnek kell tekinteni, ha:
a) az az ország, amelyben a vezetői engedélyt kiadták csatlakozott az 1968. évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményhez, vagy
b) az engedélyt az Európai Unió valamely tagállamában adták ki.
(3) Amennyiben a külföldi vezetői engedély az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, úgy – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az országhatártól a szálláshelyig, illetve a szálláshelytől a kiléptető határátkelőhelyig jogosít vezetésre.
(4) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az (1)–(2) bekezdés szerinti külföldi vezetői engedély érvényessége a Magyar Köztársaság területén történő folyamatos tartózkodás kezdetétől számított 1 év után megszűnik és azt kérelemre magyar vezetői engedélyre kell cserélni. A bevándorolt, menekült vagy hazatért személy kivételével nem szűnik meg a külföldi vezetői engedély érvényessége, ha annak jogosítottja iskolai tanulmányai folytatása, vagy meghatározott időtartamú foglalkoztatási okból tartózkodik Magyarországon.
(5) Viszonosság esetén meghatározott időtartamú foglalkoztatási ok miatti tartózkodónak minősülnek a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai és családtagjaik is.
(6) A külföldi vezetői engedély a (2) bekezdés esetén, továbbá – viszonosság esetén – az (5) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében járművezetői vizsga kötelezettség nélkül; egyéb esetekben közlekedési ismeretekből történő vizsga letétele után cserélhető. Ez esetben a tanfolyam nélküli vizsga letételét a rendőrhatóság engedélyezi.
(7) A csere iránti kérelemhez csatolni kell a külföldi vezetői engedélyt – illetve a ha az (1)–(2) bekezdésben írt feltételeknek nem felel meg – a vezetői engedély hiteles magyar nyelvű fordítását is. Amennyiben a vezetői engedélyből az egészségi alkalmasság időtartama nem állapítható meg, az arról szóló orvosi – illetve, ha azt külön jogszabály előírja, a pályaalkalmassági vizsgálatról szóló – igazolást be kell mutatni.
(8) Amennyiben a külföldi vezetői engedélyt kiállító hatóság a vezetési jogosultságot korlátozta, a rendőrhatóság annak fordítását az (1) és a (2) bekezdés hatálya alá tartozó személyektől is kérheti.
(9) A csere során kiadott magyar vezetői engedélyt az egészségi alkalmasságnak megfelelő időtartamra és – e rendelet rendelkezéseire figyelemmel – azokra a járművekre és azokkal a feltételekkel lehet érvényesíteni, amelyre a külföldi vezetői engedély is érvényes.
(10) Amennyiben a külföldi vezetői engedélyből a hiteles fordítást követően sem állapítható meg a jármű vezetési jogosultság tartalma, a vezetői engedély tulajdonosát arra nyilatkoztatni kell. Ezt követően a rendőrhatóság a cseréhez a tanfolyammentes közlekedési ismeretek vizsgán kívül gyakorlati vizsgát is megkövetelhet.
(11) A magyar vezetői engedély kiadásakor a rendőrhatóság a külföldi vezetői engedélyt – a menekültek kivételével – viszonosság, illetve két- vagy több oldalú megállapodás alapján, az ok megjelölésével visszaküldi a kiállító hatóságnak, egyéb esetben bevonja és tárolja.
(12) A rendőrhatóság eltekinthet a külföldi vezetői engedély bevonásától, ha a jogosítottnak arra – más személyazonosító okmány hiányában – személyazonosító igazolványként van szüksége.
(13) A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély – amennyiben annak magyar állampolgárságú jogosítottja véglegesen hazatér – a határátlépést követő 6 hónapig érvényes.
(14) Külföldi vezetői engedély cseréje esetén a rendőrhatóság, a magyar vezetői engedélybe bejegyzi a külföldi vezetői engedély számát és a kibocsátó állam államjelzését.
(15) Amennyiben a magyar vezetői engedélyt külföldön cserélik ki és erről a magyar hatóságokat értesítik, e tényt nyilvántartásba kell venni. A magyar vezetői engedély ismételt kiadásakor a külföldi vezetői engedélyt be kell vonni.
(16) A külföldi hatóság magyar vezetői engedélyre vonatkozó adatkérésének teljesítésére, valamint a külföldi vezetői engedély érvényességére vonatkozó adatkérésre a BM Adatfeldolgozó Hivatal, mint az adatkezelésre kijelölt központi gépjármű- és vezetői engedély nyilvántartó szerv (a továbbiakban: Nyilvántartó) az illetékes.
(17) A külföldi hatóság által kicserélt és visszaküldött magyar vezetői engedélyt a Nyilvántartó 1 évig tárolja, ezt követően megsemmisíti.
A járművezetésre jogosító okmányok érvényessége
15. § (1) A járművezetésre jogosító okmányok a következő határidőig jogosítanak vezetésre:
a) az ideiglenes vezetői engedély a kiállításától számított 30 napig,
b) a vezetői engedély és a járművezetői engedély a külön jogszabályban5 előírt orvosi vizsgálaton megállapított időpontig,
c) a nemzetközi vezetői engedély a kiadás alapjául szolgáló vezetői engedélybe bejegyzett érvényességi időpontig,
d) külön jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár, a kerti traktor vezetésére, továbbá az állati erővel vont jármű hajtására jogosító járművezetői igazolvány a visszavonásig.
(2) Az érvényességi időt az okmány kiadásakor vagy kicserélésekor a kiadásra, cserére jogosult hatóság; az érvényességi idő egészségi alkalmassági vizsgálathoz kötött meghosszabbításakor a megállapítására feljogosított orvos jegyzi be.
(3) A járművezetésre jogosító okmányba, engedélybe az egészségi, a pályaalkalmassági feltételeket, korlátozásokat a külön jogszabályban* meghatározottak szerint kell bejegyezni.
A vezetésre jogosító okmányok helyszíni elvétele, visszavonása
16. § (1) A rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha
a) a járművezető azzal gyanúsítható, hogy a közúti közlekedés körében cselekményével megvalósította a segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 172. §), a közúti veszélyeztetés (Btk. 186. §), a járművezetés tiltott átengedése (Btk. 189. §), a cserbenhagyás (Btk. 190. §), közúti baleset során tömegszerencsétlenséget, halált, több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó [Btk. 187. § (2) bekezdés] bűncselekményt,
b) a jármű vezetője ittas vezetés szabálysértés vagy ittas járművezetés bűncselekmény (Btk. 188. §) elkövetésével gyanúsítható,
c) a járművezető a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy a szabálysértési hatóság a vezetői engedélyét jogerősen visszavonta,
d) gyanú van arra, hogy a vezetői engedély hamis, meghamisították, vagy azzal más módon visszaéltek,
e) a járművezetőt – a vezetői engedélyben bejegyzettek szerint – egészségi, pályaalkalmassági szempontból alkalmatlannak minősítették,
f) a vezetői engedély érvényességi határideje több mint 3 hónapja lejárt és azzal gépjárművet vagy ha külön jogszabály az egészségi alkalmasság követelményét előírja mezőgazdasági vontatót vezetnek,
g) a járművezető a jármű biztonságos vezetésére nyilvánvalóan képtelen állapotban van.6
(2) A vezetői engedély helyszíni elvételekor a rendőr köteles megakadályozni, hogy a járművezető a járművel tovább közlekedjen:
a) ha a jármű vezetője a vezetésre nyilvánvalóan képtelen állapotban van,
b) az (1) bekezdés d) pont esetében akkor, ha a vezetői engedéllyel olyan járművet vezetnek, amelyre a járművezetőnek nincs érvényes engedélye,
c) ha a vezetői engedélyt a rendőrhatóság egészségi, vagy pályaalkalmassági szempontból érvénytelenítette.
(3) A rendőr a vezetői engedély elvételéről átvételi elismervényt ad és az elvett vezetői engedélyt legkésőbb a következő munkanapon megküldi az eljárásra illetékes rendőrhatósághoz. A rendőrhatóság a vezetői engedély visszavonásáról a megérkezésétől számított 15 napon belül dönt.
(4) Az átvételi elismervény – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – a lakóhelyig, tartózkodási helyig vagy a jármű telephelyéig jogosít vezetésre.
(5) A vezető engedély helyszíni elvételétől annak visszaadásáig a vezetési jogosultság szünetel.
(6) Az (1) bekezdés d) pontja esetén, kérelemre, a rendőrhatóság az eredeti jogosultságnak megfelelő tartalmú vezetői engedélyt ad ki.
(7) Az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit az e rendeletben szabályozott valamennyi, a közúti járművek vezetésére jogosító okmányra megfelelően alkalmazni kell.
17. § (1) A rendőrhatóság a vezetői engedélyt visszavonja:
a) ha a járművezető a járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan [12. § (1) bek. a), c), e) pont], az alkalmatlanság időtartamára,
b) a 16. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bűncselekmények esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb 1 évre; a 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetése esetén a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb 6 hónapra,
c) ha a járművezető a külön jogszabály alapján elrendelt utánképzésen nem vett részt, az utánképzésen való részvétel igazolásáig,
d) a 16. § (1) bekezdésének e), f), g) pontjaiban meghatározott esetben, továbbá ha a soron kívül elrendelt vagy kezdeményezett egészségi, illetve rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a járművezető önhibájából nem jelent meg, az alkalmatlanság időtartamára, illetve az alkalmas minősítésű igazolás bemutatásáig.
Amennyiben a visszavonás oka a határozat meghozatala előtt megszűnik, a vezetői engedélyt vissza kell adni
e) ha a járművezetői vizsgát a közlekedési felügyelet külön jogszabály7 alapján érvénytelenítette.
(2) A szabálysértési hatóság – amennyiben a szabálysértési tényállást megállapító jogszabály az e rendeletben meghatározott közlekedési igazgatási intézkedés alkalmazását is lehetővé teszi – 1 hónaptól 1 évig terjedő időtartamra elrendelheti a vezetői engedély, illetve egy vagy több kategóriára, járműfajtára vonatkozó jogosultság visszavonását.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az ügyben eljáró ügyészség vagy a bíróság, illetőleg a szabálysértési hatóság kezdeményezésére a rendőrhatóság a vezetői engedélyt a határidő letelte előtt is visszaadja, illetve annak visszavonásától eltekint.
(4) A vezetői engedélyt a rendőrhatóság bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott 1 éves határidő után is visszatarthatja, ha azt az illetékes bíróság kezdeményezi.
(5) A vezetői engedélyt a visszavonásra vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 munkanapon belül az 1. § (2) bekezdés szerint illetékes rendőrhatóságnak le kell adni.
(6) Ha a bíróság vagy a szabálysértési hatóság jogerős határozata alapján a vezetői engedély visszavonása csak meghatározott gépjárműre, vagy járműfajtára terjed ki, a vezetői engedélyt – a visszavonás tényének bejegyzése végett – a (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül a rendőrhatóságnak be kell mutatni.
(7) A járművezetésre jogosító okmány helyszíni elvételétől eltelt idő a visszavonás időtartamába beszámít.
(8) A közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése miatt visszavont vezetői engedély – a (9) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a visszavonás határidejének lejárta után is csak akkor adható vissza, ha
a) a járművezető – amennyiben erre kötelezték – a külön jogszabályban meghatározott utánképzésen való részvételét igazolta,
b) az, akit a bíróság határozatában a gépjárművezetői jártasság igazolására kötelezett, e kötelezettségének eleget tett,
c) soron kívüli orvosi és/vagy rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra kötelezés esetén a járművezető e kötelezésnek eleget tett.
(9) A külföldi hatóság által kiadott vezetői engedélyt, – ha azt annak jogosítottja a visszavonás határidejének lejáratát követő 60 napon belül nem veszi át – a kiállító hatóságnak kell megküldeni. A vezetői engedélyt a visszavonási határidőn belül is vissza kell adni, ha a külföldi – nyilatkozata szerint – az ország területét végleg elhagyja, vagy erre a hatóság kötelezi. A visszavonás időtartama alatt azonban a külföldi a tilalommal érintett vezetési jogát a Magyar Köztársaság területén – kivéve a kiléptető határátkelőhelyig történő közlekedést – nem gyakorolhatja.
(10) Az (1)–(9) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell:
– a határőrség által külön jogszabály8 alapján alkalmazott közlekedésigazgatási intézkedésekre,
– a rendeletben szabályozott, a közúti járművek vezetésére jogosító valamennyi okmányra.
18. § A rendőr a helyszínen elveheti és a rendőrhatóság magyar vezetői engedélyre történő kicserélése céljából visszavonhatja azt a külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt, amelynek érvényessége a 14. § rendelkezései alapján megszűnt.
19. § (1) A rendőrhatóság a vezetői engedély visszavonását elrendelő határozatában, illetőleg a szabálysértési hatóság az előtte folyamatban lévő ügyben a járművezető soron kívüli orvosi vizsgálatát kezdeményezheti, ha a szabályszegés elkövetése, illetve a rendőri intézkedés során a járművezető magatartására figyelemmel, a járművezető egészségi alkalmasságát illetően kétség merül fel.
(2) Soron kívüli orvosi vizsgálatot kell kezdeményezni, ha:
a) a járművezető a közúti közlekedés szabályainak megszegésével halállal, tömegszerencsétlenséggel járó balesetet okozott,
b) a közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével gyanúsítható járművezető a járművezetést hátrányosan befolyásoló egészségi állapotára vagy gyógyszer hatására hivatkozik,
c) a hatósági eljárás során járművezető betegségére, testi vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékosságára vonatkozóan olyan tény merül fel, amely őt a járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teheti.
(3) A rendőrhatóság a járművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezheti, ha az eljárás során a járművezető pályaalkalmasságát illetően kétség merül fel.
A járművek forgalomba helyezése, forgalmi engedéllyel, törzskönyvvel és rendszámtáblával történő ellátása
20. § (1) Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval, a külön jogszabályban meghatározott9 lassú járművel, e járművek által vontatott pótkocsival – kivéve a trolibuszt, valamint ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – közúti forgalomban akkor lehet részt venni, ha azt
– nyilvántartásba vették,
– forgalmi engedéllyel – a lassú jármű esetén igazoló lappal – rendelkezik,
– törzskönyvvel látták el, és
– érvényes rendszámtáblája van.
(2) A rendőrhatóság a törzskönyvbe és a forgalmi engedélybe tulajdonosként, azt a természetes, vagy jogi személyt, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot jegyzi be (illetőleg veszi nyilvántartásba), aki a jármű jogszerű megszerzését és származását igazolja.
(3) A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően a forgalmi engedélybe és a nyilvántartásba a rendőrhatóság – a tulajdonos hozzájárulásával – üzembentartóként más természetes, vagy jogi személyt, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot is bejegyezhet.
(4) A forgalmi engedély, a törzskönyv és a rendszámtábla – az e rendeletben meghatározottak kivételéve – arra a járműre érvényes, amelyre azt kiadták, illetőleg engedélyezték.
(5) Külföldi rendszámtáblával ellátott járművel vámhatósági engedély nélkül – ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a belépéstől számított legfeljebb 6 hónapig lehet Magyarországon közlekedni.
(6) A 6 hónapot meghaladó belföldi tartózkodás esetén a jármű magyarországi forgalomba helyezését (honosítását) kérelmezni kell.
(7) A járművet – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – akkor lehet forgalomba helyezni, ha a közlekedési hatóság azt a külön jogszabályban10 meghatározott feltételek szerint a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősítette, külföldről származó gépjármű esetén a vámhatósági engedélyt az ügyfél bemutatta, ha annak jogszerű megszerzését és származását, valamint a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének meglétét igazolja és a Nyilvántartó regisztrálta.
(8) A jármű származását, amennyiben azt Magyarországon még nem helyezték forgalomba
– a belföldi gyártónak, importőrnek (generálimportőrnek), összeépítési engedéllyel rendelkezőnek,
– a jármű nem kereskedelmi forgalomban történő behozatala esetén annak kell igazolni, aki részére a járművet vámkezelték.
(9) A használt jármű esetén, amennyiben a jármű tulajdonosa annak eredetét kétséget kizáróan nem tudja igazolni, vagy a már forgalomba helyezett jármű eredetéhez kétség fér, a rendőrhatóság, illetve a közlekedési felügyelet elrendelheti a jármű előzetes műszaki eredetiség ellenőrzését. A rendőrhatóság forgalomba helyezés előtt a jármű adatait a rendelkezésre álló nyilvántartásokban ellenőrzi. A rendőrhatóság a külföldről származó használt jármű törzskönyvének kiadását az ellenőrzés végrehajtásáig, de legfeljebb 6 hónapra felfüggesztheti.
(10) A törzskönyv és a forgalmi engedély kiadását a rendőrhatóság megtagadja, ha a jármű tulajdonjogát, eredetét hitelt érdemlően nem igazolják.
(11) A jármű forgalomba helyezésének megtagadása során az eljáró hatóság köteles a megtagadás okát közölni. Köteles továbbá a megtagadásra okot adó hiányosságok, jogsértések miatt szükséges hatósági intézkedéseket megtenni, illetve az arra illetékes hatóságokat ennek érdekében megkeresni.
(12) A (10) bekezdésben meghatározott esetben a forgalmi engedély kiállítható, amennyiben a kérelmező a járművet jóhiszeműen birtokolja. Ez esetben a forgalmi engedélyben fel kell tüntetni, hogy ,,a törzskönyv kiadása az eredet igazolásáig felfüggesztve''.
A rendszámtábla
21. § (1) A rendszámtábla állandó és ideiglenes lehet.
(2) Az állandó rendszámtábla
– sorozatban előállított (általános),
– sorozatban előállított egyénileg kiválasztott,
– egyedileg előállított,
– különleges
lehet.
(3) A járműre sorozatban előállított rendszámtáblát kell kiadni, ha a jármű eltérő üzemeltetése vagy e rendeletben meghatározott egyéb körülmény más rendszámtábla kiadását nem teszi szükségessé.
(4) A sorozatban előállított rendszámtábla a három betűjelből és három számjegyből álló rendszámot, a nemzeti színeket és a H jelet tartalmazza az MSZ 140/1990. Magyar Szabvány szerint.
(5) A rendszámtábla típusai:
a) A típusú, 520 X 110 mm nagyságú,
b) B típusú, 240 X 130 mm nagyságú,
c) C típusú, 280 X 200 mm nagyságú,
d) D típusú, 300 X 75 mm nagyságú (öntapadós fólia).
(6) Az A típusú rendszámtáblát kell felszerelni a személygépkocsira, az autóbuszra, a tehergépkocsira, a vontatóra, a nyergesvontatóra, a mezőgazdasági vontatóra és a lassú járműre előre, ezekre a járművekre, továbbá a pótkocsira és a félpótkocsira hátulra akkor, ha az elhelyezésre elegendő hely áll rendelkezésre, és a rendszámtábla a külön jogszabályban előírt módon megvilágítható.
(7) A B típusú rendszámtáblát kell felszerelni a motorkerékpárra hátulra, a motorkerékpár oldalkocsijára előre.
(8) A C típusú rendszámtáblát kell felszerelni a (6) bekezdésben felsorolt járművekre hátulra, ha az A típusú rendszámtábla felszerelésére nincs elegendő hely, vagy ha az A típusú tábla a külön jogszabályban meghatározottak szerint nem világítható meg.
(9) Ha a rendszámtábla felszerelésére nincs elegendő hely, vagy ha a rendszámtábla az átlagosnál nagyobb sérülési veszélynek van kitéve (pl. autóversenyzés), a rendőrhatóság engedélyezheti a B típusú rendszámtábla felszerelését, illetve a D típusú rendszámtábla előre történő alkalmazását.
(10) A (9) bekezdés szerinti engedély kiadásához a járművet a rendőrhatóságnál szemlére be kell mutatni.
(11) A (9) bekezdés szerinti engedélyezést a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban jelölni kell.
Egyénileg kiválasztott és az egyedileg előállított rendszámtábla
22. § (1) A külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, kérelemre, a rendőrhatóság engedélyezi az általános rendszámtáblák közül a nem soron következőnek a kiválasztását (egyénileg kiválasztott rendszámtábla) továbbá – ha közerkölcsbe vagy jogszabályba nem ütközik – a legalább 3, legfeljebb 5 folyamatos betűjelből és legalább 1, legfeljebb 3 folyamatos számjegyből – együttesen legfeljebb 6 jelből – álló rendszám legyártatását és használatát (egyedileg előállított rendszámtábla).
(2) Az A típusú egyedileg előállított rendszám a betűjelek és a számjegyek között kötőjelet tartalmaz.
(3) Az egyénileg kiválasztott és az egyedileg előállított rendszámtáblát
a) annak jogosítottja a rendőrhatóság engedélyével a tulajdonában, illetve tartós használatában lévő más járműre is átszerelheti a 21. § (6)–(9) bekezdések rendelkezései szerint,
b) az eredeti jogosítotton kívül más személy csak az (1) bekezdés szerinti díj megfizetése ellenében szerelheti fel járművére.
(4) A járműre felszerelt sorozatban előállított rendszámtábla a jármű tulajdonosának kérelmére az (1) bekezdés rendelkezése szerint egyénileg kiválasztott rendszámtáblának minősíthető.
(5) Az egyénileg kiválasztott rendszámtábla megválasztását és az egyedileg előállított rendszámtábla legyártatását az Országos Rendőr-főkapitányság, a sorozatban előállított rendszámtábla egyénileg kiválasztott rendszámtáblává történő átminősítését az első fokú rendőrhatóság engedélyezi.
(6) A rendszámtáblának az egyénileg kiválasztott és egyedileg előállított jellegét a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban jelölni kell.
A különleges rendszámtábla
23. § (1) A különleges rendszámtábla az e rendeletben foglaltak szerint jelzi a jármű üzemeltetési célját vagy üzemeltetőjét.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésére figyelemmel a rendőrhatóság:
a) a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek s ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjai és családtagjaik járműveire DT betűjelű,
b) az a) pontban említett képviseletek, szervezetek igazgatási, műszaki és kisegítő személyzetének nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik járműveire CK betűjelű,
c) a Magyarországon működő tiszteletbeli konzulok járműveire HC betűjelű,
d) az üzletszerűen bérelhető járműre X kezdő betűjelű,
e) a tartósan belföldön üzemeltetett és a 24. § (2) bekezdés a) pontba nem tartozó külföldi tulajdonú járműre C kezdő betűjelű,
f) a külön jogszabályban11 meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző járműre a szabványtól eltérő színű (sárga),
g) a lassú járműre a szabványtól eltérő színű
különleges rendszámtáblát ad ki.
(3) A Magyar Honvédség járműveire a H, a rendőrség és a határőrség járműveire az R kezdő betűjelű, a Vám- és Pénzügyőrség járműveire az RR, a büntetés-végrehajtási testület járműveire a BV betűjelű különleges rendszámtábla szerelhető fel.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendszámtábla a jármű forgalomból történő kivonása után e szervek más járműveire is felszerelhető.
(5) A (2)–(3) bekezdésben szabályozott különleges rendszámtáblák leírását az 5. számú melléklet tartalmazza.
Az ideiglenes rendszámtábla
24. § (1) Az ideiglenes rendszámtáblát azon járművekre kell kiadni, melyet Magyarországon forgalomba még nem helyeztek, vagy onnan végleg kivontak.
(2) A rendőrhatóság
a) a vámelőjegyzésbe vett járműre V betűjelű,
b) kísérlet vagy kipróbálás céljából üzemeltetett járműre P betűjelű,
c) külföldre szállítási céllal belföldön vásárolt jármű kivitelére, indokolt esetben magyar tulajdonú, külföldön tartózkodó rendszám nélküli jármű hazaszállítására, illetve érvényes hatósági engedély nélkül Magyarországon tartózkodó jármű reexportjára, vagy Magyarországon elvesztett, illetve megrongálódott külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására, Z betűjelű,
d) a 23. § (2) bekezdés a)–c) pontjaiban megjelölt olyan járműre, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják és külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélye és rendszámtáblája nincs, CD betűjelű
rendszámtáblát ad ki.
(3) Arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel és rendszámtáblával nincs ellátva és a forgalomban történő ideiglenes közlekedése indokolt (javítás, műszaki vizsga stb.), kérelemre a rendőrhatóság, illetve a külföldről importált, közúton behozott járműre a Vám- és Pénzügyőrség területi szerve E betűjelű rendszámtáblát ad ki.
(4) Az (1), (3) bekezdésben szabályozott ideiglenes rendszámtábla leírását a 6. számú melléklet tartalmazza
A járművek forgalomba helyezésére, a rendszámtábla kiadására, használatára vonatkozó eltérő rendelkezések
25. § (1) A DT, a CK, a HC, a V és a CD betűjelű rendszámtábla kiadására és az ilyen rendszámtáblával ellátott járművekkel kapcsolatos eljárásra a Budapesti Rendőr-főkapitányság az illetékes.
(2) Kérelemre P betűjelű rendszámtáblát kell kiadni a járműgyártó, a járműjavító vagy az új jármű értékesítésére jogosult vállalkozásnak, közlekedési kutatóintézetnek, valamint egyéb olyan vállalkozásnak vagy intézménynek, amelynek tevékenysége indokolja a járművek forgalomba helyezés nélküli ideiglenes részvételét a közúti forgalomban.
(3) A P betűjelű rendszámtáblával ellátott jármű vezetése az ideiglenes forgalmi engedély jogosítottján vagy annak alkalmazottján kívül más személynek nem engedhető át. A P és az E betűjelű rendszámtáblával ellátott járművel a személy- és teherszállítás, valamint a vontatás tilos. A korlátozások alól az engedélyező rendőrhatóság indokolt esetben felmentést adhat.
(4) A P betűjelű rendszámtáblával ellátott járműnek a közúti forgalomban való részvételéről a rendőrhatóság által kiadott indítási naplót kell vezetni. Egy naptári évben összesen 30 napnál hosszabb időtartamra ugyanarra a járműre ilyen rendszámtábla csak különösen indokolt esetben, a rendőrhatóság engedélyével szerelhető fel.
(5) A P és az E betűjelű rendszámtáblával ellátott járművel csak a Magyar Köztársaság területén lehet közlekedni.
(6) Z betűjelű rendszámtábla a Magyarországon forgalomba helyezett járműre akkor adható ki, ha a járművet a forgalomból végleg kivonták.
(7) A P, a Z, a CD és az E betűjelű rendszámtábla csak olyan járműre szerelhető fel, amely a közúti közlekedésre alkalmas műszaki állapotban van. E feltételek betartásáért a jármű üzembentartója felelős.
(8) Amennyiben a jármű üzemeltetési célja vagy üzemeltetője megváltozik, a rendszámtáblát az új állapotnak megfelelőre kell cserélni.
(9) A Magyar Honvédség, a rendőrség, a határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtási testületek a járműveikre a különleges rendszámtáblát közvetlenül a gyártótól is megrendelhetik.
(10) A (9) bekezdésben meghatározott szervek, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az általuk üzemben tartott járműre más rendszámtáblát akkor rendelhetnek meg, ha a külön jogszabály szerint a járművek műszaki vizsgáztatására jogosultak. Ennek hiányában a rendszámtábla megrendeléséhez az Országos Rendőr-főkapitányság előzetes engedélye szükséges.
(11) A járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó vállalkozó legkevesebb három évig nem selejtezhető nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a bérbe adott jármű rendszámát, a bérbe vevő nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét, lakóhelyét (székhelyét, telephelyét, külföldi esetén állampolgárságát is), továbbá a bérbeadás kezdő és befejező időpontját. Ezt a nyilvántartást a rendőrhatóság a vállalkozó telephelyén ellenőrizheti.
(12) A Magyar Honvédség, a rendőrség, a határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtási testületek a különleges rendszámtábláik nyilvántartásáról gondoskodni kötelesek.
Érvényesítő címke
26. § (1) Az érvényesítő címke (a továbbiakban: címke) a rendszámtáblán elhelyezett hatósági igazolás, amely a rendszámtábla hatósági érvényességét jelzi. A címkét – a CD, az E, a P és a Z betűjelű rendszámtábla kivételével – valamennyi rendszámtáblán el kell helyezni.
(2) A címkét jármű időszakos műszaki megvizsgálása során a közlekedési felügyelet; a jármű első belföldi forgalomba helyezésekor és egyéb esetekben a rendőrhatóság – a 25. § (9)–(10) bekezdésében meghatározott szerveknek, kérelemre, az Országos Rendőr-főkapitányság – adja ki.
(3) A címkét a hátsó rendszámtáblára, az A típusú rendszámtáblán a kötőjel fölé, a B típusún a jobb alsó sarkába, a C típusún a H jel alá kell elhelyezni.
(4) A címke sorszámozott. A sorszámot a forgalmi engedélybe be kell jegyezni.
(5) A címke pótlását a rendőrhatóságnál kell kérni.
Járműkísérő lap
27. § (1) A járműkísérő lap a jármű generálimportőrök és a járműgyártók (a továbbiakban: gépjármű-forgalmazók) által Magyarországra behozott, illetve a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott szigorú számadásos okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig vagy exportálásáig (reexportálásáig) – a (3) és az (5) bekezdés alapján kiadott járműkísérő lap kivételével – igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot (7. számú melléklet).
(2) A gépjármű-forgalmazókat kérelemre, a székhelyük szerinti rendőr-főkapitányság látja el járműkísérő lappal.
(3) A rendőr-főkapitányság kérelemre, járműkísérő lapot adhat ki a vizsgálatot végző szervnek a 20. § (9) bekezdésében szabályozott vizsgálat igazolására.
(4) A járműkísérő lapot a jármű belföldi értékesítésekor a vevőnek – a (3) bekezdés esetében a vizsgálatot kérőnek – át kell adni, amit a rendőrhatóság az eljárása során bevon. A jármű belföldi forgalomba helyezés nélküli exportja (reexportja) esetén a járműkísérő lapot, érvénytelenítve, a jármű okmányaihoz kell csatolni.
(5) Az Országos Rendőr-főkapitányság engedélyével a járműkísérő lap más szerv részére is kiadható, ha ezzel a jármű eredetiség igazolása biztonságosabbá tehető.
(6) A rendőrhatóság a járműkísérő lapot a kiadás előtt nyilvántartásba veszi, felhasználását annak bevonásakor ellenőrzi.
(7) A Nyilvántartó a bevont, leadott járműkísérő lapot a jármű forgalomba helyezésére, illetve nyilvántartására vonatkozó okmányokkal kezeli.
A törzskönyv
28. § (1) E rendelet alkalmazásában a jármű tulajdonjogát igazoló okirat a törzskönyv. A rendőrhatóság a jármű első forgalomba helyezése során annak, aki a jármű tulajdonjogát igazolja, törzskönyvet ad ki (8. számú melléklet).
(2) A jármű elidegenítése esetén a tulajdonosváltozásnak a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban történő átvezetése csak az előző törzskönyv bemutatásával, annak bevonását követően történhet meg.
(3) A törzskönyv a jármű közúti forgalomban való részvételének nem feltétele.
(4) A Magyar Köztársaság területét – a 25. § (9)–(10) bekezdésében meghatározott járművek kivételével – Magyarországon forgalomba helyezett járművel a forgalmi engedélyben feltüntetett tulajdonos, illetve üzembentartón kívül más személy csak írásos hozzájárulásukkal hagyhatja el.
(5) A (4) bekezdés rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell a Magyarországon forgalomba helyezett bérbe vett [25. § (11) bekezdés] járművekre is.
(6) Z betűjelű rendszámtáblával ellátott, belföldön már forgalomba helyezett és onnan kivont járművel az ország területét az érvénytelenített törzskönyv bemutatása esetén lehet elhagyni.
(7) A törzskönyv elvesztésekor, megsemmisülésekor annak sorszámát a tulajdonos bejelentése alapján a Belügyminisztérium hivatalos lapjában (Belügyi Közlöny) közzé kell tenni. A közzétételről az Országos Rendőr-főkapitányság gondoskodik.
(8) A törzskönyv másodlat csak a törzskönyv sorszámának közzétételét követő 15. nap eltelte után adható ki.
29. § (1) A törzskönyv kiadásáig a jármű tulajdonjogát igazolja:
a) a jármű kereskedelmi értékesítéséről szóló – a jármű és a tulajdonos azonosító adatait tartalmazó – számla,
b) a külföldről behozott járműveknél – a magáncélra ideiglenesen behozott járművek kivételével – a vámhatóság igazolása, külföldön már forgalomba helyezett használt járműveknél az illetékes külföldi hatóság által külföldön a forgalomba helyezéskor kiadott eredeti vagy hitelesített okmányok,
c) az árverési jegyzőkönyv,
d) a gyártó számlája,
e) a jogerős bírói határozat,
f) a hagyatékátadó végzés,
g) az ajándékozást igazoló okirat,
h) az adás-vételi szerződés,
i) a fődarabok megvásárlásáról szóló számlák és az összeépítési engedély,
j) a járműkísérő lap.
(2) Ha a tulajdonjog igazolásához több okmány is szükséges, azt a rendőrhatóság együttesen is megkövetelheti. A tulajdonjog igazolásához bemutatott – az (1) bekezdésben meghatározott – okmány eredeti vagy hitelesített példányát a rendőrhatóságnak át kell adni, amely azt a Nyilvántartónak továbbítja.
A forgalmi engedély és az igazoló lap
30. § (1) A forgalmi engedély és az igazoló lap a jármű közúti forgalomba történő részvételének jogszerűségét igazoló okmány.
(2) A forgalmi engedély lehet:
a) állandó (9. számú melléklet),
b) ideiglenes (10. számú melléklet),
c) egy alkalomra szóló (11. számú melléklet).
(3) Az állandó és az ideiglenes forgalmi engedélyt, valamint a lassú jármű igazoló lapját kizárólag a rendőrhatóság adja ki.
(4) Állandó forgalmi engedélyt kell kiadni az állandó, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművekre.
(5) Az állandó forgalmi engedély a forgalomba helyezéskor, illetve az időszakos műszaki vizsgálaton bejegyzett időpontig [a 24. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott rendszámtábla esetén legfeljebb a vámelőjegyzésben meghatározott visszaviteli határidőig] érvényes.
(6) Ha az állandó forgalmi engedély műszaki érvényességi ideje lejárt, a közlekedési felügyeletnek a műszaki vizsgáról szóló értesítése, vizsgahatározata, valamint berendelő határozata a jármű műszaki megvizsgálásának napjáig, de legfeljebb a forgalmi engedély érvényességi idejének lejáratát követő 30 napig, – ezt követően pedig csak a vizsga napján – jogosít a közúti forgalomban való részvételre.
(7) Ideiglenes forgalmi engedélyt kell kiadni a P, a Z és a CD betűjelű rendszámtáblához a következő érvényességi időre:
a) a P betűjelű rendszámtábla esetén 6 hónapra, de legfeljebb az engedély kiadási évének végéig,
b) a Z és a CD betűjelű rendszámtábla esetén legfeljebb 30 napra.
(8) Egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt kell kiadni az E betűjelű rendszámtáblával ellátott járműre, valamint a lejárt érvényességi idejű állandó forgalmi engedély pótlására. Az egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt a rendőrhatóság, illetve a Vám- és Pénzügyőrség területi szervei adják ki.
(9) Az ORFK egy alkalomra szóló forgalmi engedély kiadására – indokolt esetben – más szervezetet is felhatalmazhat.
(10) Az egy alkalomra szóló forgalmi engedély legfeljebb 30 napig, különösen indokolt esetben az adott félév végéig érvényes.
(11) Az ideiglenes és az egy alkalomra szóló forgalmi engedély érvényességi ideje kérelemre – indokolt esetben – legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
(12) A forgalmi engedélybe – a műszaki érvényességi határidőre, illetve a műszaki adatokra vonatkozó bejegyzésen kívül – bejegyzést, törlést vagy javítást csak a rendőrhatóság tehet. Tehergépkocsinak személyszállító járművé történő átalakítása esetén a rendőrhatósági eljárásban a jármű fajtájának megváltoztatása akkor jegyezhető be, ha a vámteher-különbözetet megfizették, vagy a kötelezett az alól mentesült.
(13) A közlekedési felügyelet a jármű műszaki érvényességének határidejét, illetve a műszaki adatokat a forgalmi engedélybe a Nyilvántartó egyidejű értesítése mellett bejegyezheti.
(14) A forgalmi engedélyre vonatkozó szabályokat a lassú járműre kiadott igazoló lapra is értelemszerűen alkalmazni kell.
A jármű forgalomból történő kivonása
31. § (1) A rendőrhatóság a járművet a forgalomból a forgalmi engedély érvénytelenítésével, a címke eltávolításával és a kivonás tényének a nyilvántartásban történő rögzítésével vonja ki.
(2) A rendőrhatóság a járművet a forgalomból kérelemre vagy hivatalból kivonja. Kérelemre, kell a járművet a forgalomból kivonni, ha a tulajdonos, annak megbízottja, az ügygondnok vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező más ügyfél kéri.
(3) A rendőrhatóság a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el, ha:
a) a járművet a külön jogszabályban meghatározott engedély nélkül átalakították,
b) a tulajdonos a járművel kapcsolatos gépjárműadó fizetési kötelezettségének nem tett eleget és a jármű forgalomból történő kivonását az adóhatóság12 kéri,
c) bíróság, közjegyző vagy jogszabály által feljogosított más hatóság jogerős határozatában a jármű zár alá vételét rendelte el, illetve a jármű lefoglalását jogerős határozattal elrendelték,
d) a jármű tulajdonosa (üzembentartója) a 33. § (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget,
e) a járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel vettek részt a közúti forgalomban, illetve ha a közlekedési hatóság műszaki vizsgára történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget,
f) a tulajdonos (üzembentartó) nem rendelkezik érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel, vagy a biztosítási-fedezet fennállásáról szóló igazolással,
g) a jármű közúti forgalomban való további részvétele a külön jogszabályban13 meghatározottak szerint közvetlen balesetveszéllyel jár és a járművel ennek ellenére közlekednek,
h) a rendszámtáblával, forgalmi engedéllyel visszaéltek,
i) a rendszámtábla, a forgalmi engedély, a törzskönyv vagy az érvényesítő címke hamis vagy meghamisították,
j) a járművel az előírt hatósági engedély nélkül végeztek közúti közlekedési szolgáltatást,
k) a járműre jogosulatlanul megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést helyeztek el,
l) a járművön annak működési körére, funkciójára, a forgalomba helyező ország államjelzésére vonatkozóan megtévesztő jelzést, feliratot, tárgyat helyeztek el vagy az üzembentartó megtévesztésre alkalmas okmányt jogosulatlanul használt fel,
m) a jármű nyilvántartás szerinti tulajdonosa a rendőrhatóság felhívására a jármű mindenkori üzemeltetőjére vonatkozó adatszolgáltatást jogos indok nélkül megtagadja, vagy valótlan adatot közöl, valamint ha a 25. § (11) bekezdésében előírt nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget,
n) a jármű nem rendelkezik érvényes környezetvédelmi igazoló lappal.
(4) A rendőrhatóság a járművet a forgalomból a következő időtartamra vonja ki:
a) a járműnek a jogosult kérelmére történő kivonása esetén a kérelemben megjelölt időtartamra,
b) a (3) bekezdés a), e), g) pontjai esetén a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig,
c) a (3) bekezdés b), d), f) és n) pontjai esetén a kötelezettség teljesítéséig, illetőleg annak igazolásáig,
d) a (3) bekezdés c) pontja esetén a lefoglalás, illetve a zár alá vétel megszüntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedéséig,
e) a (3) bekezdés h), j)–m) pontjai, illetve, amennyiben az i) pont esetén a jármű tulajdonosát elmarasztaló jogerős bírósági, ügyészségi határozatot hoztak, 2 hónaptól 1 évig,
(5) Amennyiben a jármű elidegenítése esetén a jármű jogszerű megszerzője önhibájából, a 33. § (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének a kötelezettség keletkezésétől számított 3 hónapig nem tesz eleget, a kivonás időtartama 1 hónaptól l évig terjed.
(6) A kivonás időtartamát a kivonásnak a forgalmi engedélybe történő bejegyzésétől – a forgalmi engedély helyszíni elvétele esetén az elvétel időpontjától – kell számítani.
(7) A forgalomból történő kivonást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 munkanapon belül a forgalmi engedélyt az elrendelő rendőrhatóságnál le kell adni, a rendszámtáblát érvénytelenítésre be kell mutatni.
(8) A rendőrhatóság a P betűjelű rendszámtáblát visszavonja, ha azt nem az engedélynek megfelelően használták.
(9) Amennyiben a jogosított több P betűjelű rendszámtáblával is rendelkezik, indokolt esetben valamennyi visszavonható, ha a rendszám jogosítottja:
a) az indítási naplót rendszertelenül, vagy az ellenőrzést nehezítő más módon vezeti,
b) a rendszámtáblát arra jogosulatlannak átadja,
c) a rendszámtáblát a Magyar Köztársaság területén kívül használja,
d) az engedélyben előírt korlátozásokat 6 hónapon belül két alkalommal megszegi.
(10) A P betűjelű rendszámtábla visszavonása 2 hónaptól 1 évig terjedő időtartamra történhet. A visszavont rendszámtáblát a rendőrhatóságnál le kell adni. A visszavonás időtartamának lejártáig az újabb rendszám kiadása iránti kérelmet el kell utasítani.
(11) A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott visszaélés akkor valósul meg, ha:
a) a járműre a jogszabály vagy hatóság által nem engedélyezett rendszámot szereltek fel, illetve a használat jogszerűségét más járműre kiadott forgalmi engedéllyel kísérlik meg igazolni,
b) a járművel a rendőrhatóság által érvénytelenített rendszámtáblával vagy rendszámtábla nélkül vettek részt a közúti forgalomban,
c) a rendszámtáblán e rendeletben meghatározottól eltérő jelzést helyeztek el.
(12) A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott visszaélés arra a járműre is megvalósul, amelyről a tulajdonos (üzembentartó) tudtával és beleegyezésével a rendszámtáblát átszerelték.
(13) A (3) bekezdés l) pont alkalmazása szempontjából a jármű működési körére, funkciójára, a forgalomba helyező ország államjelzésére vonatkozó megtévesztő jelzés, felirat, tárgy: a más ország államjelzése, a megkülönböztető, figyelmeztető, illetőleg hatósági jelzés vagy azok látszatát keltő egyéb hasonló eszköz észlelhető módon történő elhelyezése.
(14) A forgalomból történő kivonás rendőrhatósági elrendelése esetén a jármű a kivonás időtartama alatt is forgalomba helyezhető, ha azt elidegenítették és a jármű forgalomból való kivonásának oka megszűnt. E szabály nem alkalmazható, ha az elidegenítés a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó részére történt.
(15) Amennyiben a jármű forgalomból történő kivonására az ismételt belföldi forgalomba helyezés szándéka nélkül kerül sor, a rendőrhatóság a törzskönyvet érvényteleníti és a jármű tulajdonosának visszaadja.
(16) A jármű forgalomból történő kivonására vonatkozó szabályokat a lassú járműre kiadott igazoló lapra értelemszerűen alkalmazni kell.
A rendszámtábla érvénytelenítése és a forgalmi engedély helyszíni elvétele
32. § (1) A rendőr a forgalmi engedélyt a helyszínen elveheti a 31. § (3) bekezdés a), d)–l) pontjai esetén, valamint ha a jármű forgalomból történő kivonását a rendőrhatóság elrendelte és a forgalmi engedélyt nem adták le.
(2) A 31. § (3) bekezdés g), j) pontja esetén a forgalmi engedély helyszíni elvételére, valamint a rendszámtábla érvénytelenítésére a közlekedési felügyelet is jogosult.
(3) A 31. § (3) bekezdés g) pontja esetén meg kell akadályozni, hogy a járművel tovább közlekedjenek.
(4) Amennyiben a 31. § (3) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott cselekményt a rendszámtábla tekintetében követték el, azt az (1) bekezdésben meghatározott érvénytelenítés helyett a helyszínen el kell venni.
(5) A rendőr a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a lakóhelyig vagy a telephelyig történő közlekedésre jogosít. Az átvételi elismervényen a jármű közlekedési sebessége korlátozható.
(6) Az (1) bekezdés szerint elvett forgalmi engedélyt, valamint a (4) bekezdésben foglaltak alapján elvett rendszámtáblát az intézkedő rendőr legkésőbb a következő munkanapon megküldi az illetékes rendőrhatóságnak.
A járművezető, a járműtulajdonos (üzembentartó) kötelezettségei
33. § (1) A járművezető köteles a külön jogszabályban14 meghatározottakon túl
a) vezetés közben a vezetésre jogosító okmányt – valamint mozgáskorlátozottak esetén az orvosi alkalmasságára, a vezetési feltételekre vonatkozó külön jogszabályban előírt mellékletet – magánál tartani,
b) személyi adatainak megváltozását a rendőrhatóságnál 15 napon belül bejelenteni,
c) közúti ellenőrzés során
– a személyazonosságát igazoló és a vezetésre jogosító okmányt és annak mellékletét
– a forgalmi engedélyt, a környezetvédelmi igazoló lapot és a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló bizonylatot, vagy igazolást az ellenőrzésre jogosult hatóságnak átadni,
d) vezetői engedélyének elvesztését 15 napon belül bejelenteni.
(2) A jármű tulajdonosa a rendőrhatóságnak az e célra rendszeresített nyomtatványon 15 napon belül köteles
a) a törzskönyvbe, a forgalmi engedélybe bejegyzett adatokra vonatkozó változást,
b) a jármű üzemeltetésének – a jármű elhasználódása vagy bármely más okból történő – végleges megszűnését,
c) a forgalmi engedély, a törzskönyv, rendszámtábla, továbbá címke eltűnését, megrongálódását
bejelenteni.
(3) A jármű tulajdonosa köteles a rendőrhatóság felszólítására 8 napon belül a járművet megszemlélésre (vizsgálatra) bemutatni és a jármű mindenkori üzemeltetőjéről adatot szolgáltatni.
(4) A jármű elidegenítése esetén a törzskönyvet és a forgalmi engedély törzslapját a jármű jogszerű megszerzőjének át kell adni.
Nyilvántartás, adatkezelés, adatszolgáltatás
34. § (1) Az e rendeletben szabályozott feladatok ellátásához szükséges központi adatkezeléseket a Nyilvántartó [14. § (16) bekezdés] látja el.
(2) A Nyilvántartó – az adatkezelésről szóló más jogszabályok előírásainak megtartásával – a nyilvántartott adatok tárolásával és szolgáltatásával támogatja azokat a hatóságokat és más államigazgatási szerveket, amelyeknek az e rendeletben foglalt előírások végrehajtása feladata.
35. § (1) A rendőrség területi és helyi adatkezelő szervei, továbbá az ezen szerveknek adatot szolgáltató, igazoló szervek, személyek felelősek az adatszolgáltatás jogszerűségéért, az általuk szolgáltatott adatok helyességéért és időszerűségéért, az okmányok megküldéséért.
(2) A Nyilvántartónak adatot szolgáltató szerveknek tájékoztatni kell a Nyilvántartót, ha a szolgáltatott adatok – akár a szolgáltatáskor, akár azt követően – helytelenek vagy időszerűtlenek. A Nyilvántartó az általa kezelt adatok védelméről gondoskodni köteles.
Az elveszett vagy eltűnt okmány, rendszámtábla, jármű nyilvántartására vonatkozó rendelkezések
36. § (1) A forgalmi engedély, törzskönyv, rendszámtábla eltűnéséről a rendőrhatóság a hozzá érkezett bejelentést követően haladéktalanul értesíti a Nyilvántartót. A Nyilvántartó az értesítés alapján a nyilvántartási adatok mellett az eltűnést megjelöli, az értesítés időpontját és az értesítést adó szervet nyilvántartja.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott okmány, rendszámtábla a kiadására, gyártására jogosulttól tűnt el, e szervek az eltűnést haladéktalanul kötelesek bejelenteni a területileg illetékes rendőrhatóságnak. A további eljárásra az (1) bekezdés rendelkezése vonatkozik.
(3) A rendőrség járműkörözési nyilvántartása és a Nyilvántartó járműnyilvántartása között olyan információs kapcsolatot kell kialakítani, hogy a járműnek a járműnyilvántartásban történő ellenőrzése során a járműnek a körözési nyilvántartásban történő ellenőrzése is megtörténjen.
Igazgatási szolgáltatási díjak
37. § (1) Az e rendeletben meghatározott rendőrhatósági eljárásért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) A forgalomból történő kivonás elrendelését követően a jármű ismételt forgalomba helyezéséhez és a rendszámtábla kiadásához a külön jogszabályban meghatározott díjat nem kell megfizetni, ha az eljárás a 25. § (9)–(10) bekezdésében meghatározott szervek feladatkörébe tartozik.
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
38. § (1) E rendelet – a 39. § és a 40. §-ban írt kivételekkel – 1998. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló, az 5/1991. (IV. 13.) BM rendelettel módosított 20/1990. (VIII. 6.) BM rendelet hatályát veszti.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján a Tanácsnak a vezetői engedélyekről szóló 91/439/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
39. § (1) Az e rendelet hatálybalépéséig kiadott vezetői engedély, járművezetői engedély, járművezetői igazolvány, valamint forgalmi engedély továbbra is érvényes.
(2) A kezdő vezetői engedélyre és azok jogosítottaira vonatkozó rendelkezések nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik e rendelet hatálybalépéséig járművezető-képző tanfolyamra már bejelentkeztek és a képző szervvel írásban szerződést kötöttek.
(3) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott ,,A1'' alkategóriával a 125 cm3 hengerűrtartalmat meghaladó, de a 150 cm3 hengerűrtartalmat meg nem haladó hajtómotorral ellátott motorkerékpárt is lehet vezetni. Az erre vonatkozó jogosultságot a vezetői engedély hivatalos bejegyzések rovatában fel kell tüntetni.
(4) A ,,C1'', ,,D1'' a ,,C1+E'', a ,,D1+E'' al- és kombinált kategória érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket 2000. január l-jétől kell alkalmazni.
(5) A vezetői engedély ,,F'' kategóriájában bejegyzett, a mezőgazdasági vontató vezetésére vonatkozó jogosultságot e rendelet hatálybalépése után a járművezetői igazolvány kiadásával kell érvényesíteni.
(6) A 10. § (2) és (4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a járművezető-jelöltekre, akik e rendelet hatálybalépéséig járművezető-képző tanfolyamra már bejelentkeztek, és a képző szervvel írásban szerződést kötöttek.
(7) 1984. január 1-je és 1992. december 31-e között a fegyveres erők illetékes szerve által kiadott ,,C'' és/vagy ,,E'' kategóriára érvényesített vezetői engedély továbbra is jogosít a fegyveres erők üzemeltetésébe tartozó jármű vezetésére, amennyiben a járművezető a ,,B'' kategóriában érvényesített vezetői engedéllyel is rendelkezik.
(8) E rendelet hatálybalépéséig kiadott ,,D12'' és ,,D25'' alkategóriák a ,,D1'' alkategóriába tartozó járművek vezetésére jogosítanak.
(9) A vezetésre jogosító okmány bármilyen okból történő cseréje, pótlása esetén azt az okmányt, amely helyett az új okmányt kiadták, az új okmány kiadásának időpontjától járművezetésre érvénytelennek kell tekinteni.
(10) E rendeletet a Magyar Köztársaság joghatósága alól mentességet élvező személyekre és szervezetekre, a mentességet biztosító nemzetközi egyezményekre és külön jogszabályokra figyelemmel kell alkalmazni. A 16–19. §-ok, a 31. §-nak a jármű forgalomból való kivonásának elrendelésére vonatkozó rendelkezései és a 32. § a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek tagjaira nem alkalmazhatók.
40. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően forgalomba helyezett helyi közforgalmú közúti személyszállítást végző autóbuszok átrendszámozás nélkül 2000. december 31-ig vehetnek részt a forgalomban. A hatálybalépést követően forgalomba helyezett helyi közforgalmú közúti személyszállítást végző járművekre e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Azokat a járműveket, amelyeket az e rendelet hatálybalépéséig helyeztek forgalomba, kérelemre vagy a járművel kapcsolatos rendőrhatósági ügyintézés alkalmával törzskönyvvel és érvényesítő címkével kell ellátni.
A járművek törzskönyv és címke nélkül 2000. december 31-ig vehetnek részt a közúti forgalomban.
(3) A Magyar Honvédség vonatkozásában e rendeletnek a különleges rendszámtáblára vonatkozó (6. számú melléklet) rendelkezései
a) a személyszállító járművekre 1999. január 1-jén,
b) egyéb járművekre 2000. január 1-jén
lépnek hatályba.
(4) E rendeletnek a törzskönyvre, járműkísérő lapra, az érvényesítő címkére és az egyedileg előállított rendszámtáblára vonatkozó rendelkezései a rendelet hatálybalépését követő 9. hónap első napján lépnek hatályba.
(5) A lassú jármű 1998. december 31-ét követően csak az előírt hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt a közúti forgalomban.
Dr. Világosi Gábor s. k.,
belügyminisztériumi politikai államtitkár
1. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez
2. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez
tartalmi elemei
territoire de Lusqu'su
A le
territoire de Lusqu'su
A le
3. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez
4. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez
5. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez
6. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez
A P és a Z betűjelű rendszámtábla a rendszám után tartalmazza a kiadás évének utolsó két számjegyét, a V betűjelű rendszámtábla esetén a rendszámtábla érvényességi évének utolsó két számjegyét, az E betűjelű rendszámtáblánál a kiadás évének utolsó két számjegyét és római számokkal azt a félévet, amelyben a rendszámtáblát kiadták. Az érvényességi, kiadási évet (félévet) jelző számjegy a rendszámnak nem része.
7. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez
8. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez
,,a gépjármű elidegenítése:'' vevő neve, sz. hely, sz. idő, lakóhely, eladás dátuma, a vevő és az eladó aláírása rovatok.
9. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez
10. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez
…… év …………… hó ……… napig
Próbarendszámmal ellátott gépjárműveken személyt vagy árut szállítani és vontatni tilos. A gépjárművön a kipróbálón kívül legfeljebb egy személy tartózkodhat.
A próbarendszámtábla csak belföldön használható.
A próbarendszámtáblával ellátott gépjárműveken ,,indítási naplóval együtt érvényes, csak a naplóba bevezetett meghatározott útvonalon való közlekedésre jogosít.
11. számú melléklet a 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelethez
19… év …………… hó …… nap
19… év …………… hó …… napig
……… órától ……… óráig és ……… órától ……… óráig
A közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképzéséről szóló 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 57. §-ának (3) bekezdése.
A fegyveres erők részére történő közúti járművezető képzésről, vizsgáztatásról és az ehhez kapcsolódó vezetői engedély kiadásáról szóló 22/1992. (XI. 25.) KHVM–HM–BM együttes rendelet.
A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet, a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM–BM együttes rendelet, 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet.
A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet.
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 4. § (1) bekezdés b) pont.
A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény 45. § (3) bekezdés.
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 17. § (1) bekezdés.
A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény.
