Kifejezéskereső
48/1997. (III. 14.) Korm. rendelet
egyes távközlési szolgáltatások engedélyezéséről
A távközlő hálózatok üzemeltetésének biztonsága, a különböző távközlő hálózatok, illetőleg szolgáltatások együttműködésének zavartalansága, továbbá az adatok védelme érdekében a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 20. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, továbbá 22. §-ának (2) bekezdése alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed mindazokra (a továbbiakban: szolgáltató), akik a Tt. 3. §-ának (2) bekezdése alapján a Szolgáltatások Jegyzékében felsorolt valamely közcélú távközlési szolgáltatást nyújtják, vagy erre a Tt. 20. §-ában foglalt szolgáltatási engedélyt kérnek.
2. § (1) A helyi távközlési szolgáltatás nyújtására feljogosító szolgáltatási engedélyt a területi hírközlési felügyelet1, az országos és regionális távközlési szolgáltatás nyújtására feljogosító szolgáltatási engedélyt a Hírközlési Főfelügyelet2 (a továbbiakban együtt: hatóság) kérelemre adja ki.
(2) A rendelet alkalmazásában
a) országos távközlési szolgáltatásnak – az országos műsorszórást kivéve – az ország egész területének legalább 50%-án,
b) regionális távközlési szolgáltatásnak – a regionális műsorszórást kivéve – legalább két megye közigazgatási területén, de legfeljebb az ország területének 50%-ára kiterjedően,
c) helyi távközlési szolgáltatásnak az a), b) pontokon kívül
igénybe vehető távközlési szolgáltatás minősül.
3. § (1) A hatóság a szolgáltatási engedély iránt benyújtott kérelemre a kérelmező vállalkozására és a kérelmezett távközlési szolgáltatás jellegére figyelemmel elvi szolgáltatási, illetőleg szolgáltatási engedélyt adhat ki.
(2) Szolgáltatási engedély abban az esetben adható ki, ha a kérelmező
a) az engedélyező hatósághoz benyújtotta vállalkozásának alapító okiratát (belföldi gazdasági társaság létesítéséről szóló okirat, vállalkozói igazolvány hitelesített másolata), amelyben a kérelmezett távközlési szolgáltatás (mint tevékenység) már szerepel, vagy az elvi engedély alapján belefoglalta azt;
b) az illetékes hatóságnál igazolta, hogy a kérelem benyújtását megelőzően egy éven belül esedékes adó- és köztartozása nem volt (a helyi adó, gépjárműadó és illeték vonatkozásában a helyi adóhatóság erről szóló igazolásával), továbbá nyilatkozik arról, hogy nincs ellene folyamatban csőd-, illetőleg felszámolási eljárás;
c) a szolgáltatás nyújtásához minden – a szolgáltatás tárgyi feltételeit biztosító – hatósági engedélyt, illetőleg minőségtanúsító okiratot megszerzett, és ezeket az illetékes hatósághoz benyújtott kérelméhez csatolva bemutatta, továbbá
d) tagjai vagy alkalmazottjai közül legalább egy fő rendelkezik szakirányú iskolai végzettséggel (egyetem, főiskola, technikum, szakközépiskola vagy ezeknek megfelelő honosított külföldi képesítés) és legalább két év szakmai gyakorlattal. Ha a kérelmező tagjának vagy alkalmazottjának technikumi vagy szakközépiskolai végzettsége van, a megkívánt szakmai gyakorlat öt év.
(3) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket még nem tudja teljesíteni, a hatóság a kérelmező részére a (2) bekezdésben foglaltak vállalására irányuló írásbeli nyilatkozata alapján egy évig érvényes elvi szolgáltatási engedélyt ad ki, amely alapján a kérelmező megkezdheti vállalkozása tényleges előkészítését. A tevékenységi kör új szolgáltatással történő bővítésének esetében a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak teljesítésének hiányában elvi szolgáltatási engedély nem adható.
(4) A szolgáltatási engedélyről szóló határozatot az eljáró hatóság a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményének figyelembevételével adja ki.
(5) Ha a kérelmező elvi szolgáltatási engedélyt kapott és az abban meghatározott feltételeket teljesítette – a 12–16. §-okban foglalt eljárás eseteit kivéve – a szolgáltatási engedély kiadása nem tagadható meg.
4. § (1) A távközlési szolgáltatás engedélyezésére irányuló kérelemnek a 3. § (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, székhelyét (címét);
b) az ellátni kívánt távközlési szolgáltatás területi kiterjedését, földrajzilag meghatározható helyét (igénybevételi lehetőségét), bevezetésének időbeni ütemezését;
c) a szolgáltatás statisztikai jelzőszámát; továbbá
d) a jogszabály alapján kiadott műszaki előírásra, európai irányelvre, szabványra történő hivatkozást.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a szolgáltató által meghirdetni tervezett vállalkozási feltételeket.
(3) A szolgáltatás leírására vonatkozó formai követelményeket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a hivatalos lapjában, közleményben teszi közzé.
5. § (1) Szolgáltatási engedély tíz évre adható és kérelemre alkalmanként öt-öt évvel hosszabbítható meg.
(2) Az engedély meghosszabbítására irányuló kérelmet – érvényességének lejárta előtt legalább 60 nappal – az illetékes hatóságnál kell benyújtani.
6. § (1) A kiadott engedélyekről az illetékes hatóságok nyilvántartást vezetnek; a nyilvántartás adatait az adatok felvételét követő 30 napon belül továbbítják a Hírközlési Főfelügyelethez. Az országos nyilvántartást és a szolgáltatást nyújtók jegyzékét a Hírközlési Főfelügyelet állítja össze és kezeli.
(2) Az országos nyilvántartást minden érdekelt megtekintheti. A szolgáltatók jegyzékét a Hírközlési Főfelügyelet évente köteles nyilvánosságra hozni.
7. § (1) A szolgáltatási engedély nem ruházható át és nem engedményezhető.
(2) Az engedélyt átengedni kizárólag jogutódlás esetében szabad, amely tényt a hatóságnak a jogutód harminc napon belül köteles bejelenteni.
8. § (1) A hatóság az engedélyt visszavonja, ha
a) ellenőrzése során megállapította, hogy a szolgáltató súlyos jogszabálysértést követ el, illetőleg az engedélytől eltérően végzi tevékenységét, és az eltérést a részére megállapított határidőben sem szünteti meg;
b) a szolgáltatás minősége a műszaki tervekben foglaltaknak és a szabványoknak nem felel meg;
c) a szolgáltató a kihirdetett vállalkozási feltételeit nem tartja meg;
d) a szolgáltató vállalkozásának körülményei, valamint a szolgáltatás nyújtásának feltételei akként változtak meg, hogy az ellenőrzés időpontjában a szolgáltatási engedélyt részére kiadni nem lehetne;
e) ha erre hatósági határozat vagy bíróság kötelezi; továbbá
f) a 7. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy a jogutód szolgáltató nem felel meg a 3–4. §-ban foglalt feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározottak ellenőrzésére a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség is jogosult. Műszaki feltételek figyelmen kívül hagyása vagy a vállalkozási feltételek megszegése esetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség javasolhatja az eljáró hatóságnál a szolgáltatási engedély visszavonását.
9. § Az engedély megszűnik
a) a határozott idő (érvényességi idő) elteltének napján;
b) az engedély visszavonásáról szóló hatósági határozat jogerőre emelkedésének napján;
c) az engedélyes halálának, illetőleg a vállalkozásnak jogutód nélküli megszűnése időpontjában; vagy
d) a szolgáltatás nyújtásának abbahagyásáról szóló bejelentéssel.
10. § (1) Azok a szolgáltatók, akik a Tt. 3. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontja alapján valamely koncesszióköteles távközlési szolgáltatás nyújtására koncessziós szerződésben szereztek jogosultságot, az e rendelet szerint engedélyköteles egyéb távközlési szolgáltatásokat a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságokhoz történő bejelentés alapján (általános engedély) nyújthatják.
(2) Az (1) bekezdésben említett távközlési szervezetek bejelentési kötelezettségüknek – a 4. § megfelelő alkalmazásával, a koncessziós szerződésükbe foglalt szolgáltatásokon túlmenő, a későbbiekben bevezetni kívánt szolgáltatásoknál – azok megkezdését megelőzően 30 nappal kötelesek eleget tenni.
(3) A távközlési szervezet az (1)–(2) bekezdésben említett bejelentésére adott hatósági nyilatkozat kézhezvételétől kezdődően nyújthatja az egyéb távközlési szolgáltatást.
(4) A hatóság a 8. § alapján az adott szolgáltatás nyújtását a távközlési szervezetnek is megtilthatja.
11. § A hatóság a szolgáltatót – az engedély visszavonása vagy a tevékenység megtiltása mellett – az előző évi mérlege szerint az adott szolgáltatásra kimutatott bevételének 0,5–1,0%-áig terjedő, de 30 000 Ft-nál nem kevesebb pénzbírsággal sújthatja.3 A bírság a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium költségvetési bevétele.4
12. § (1) Ha a szolgáltató olyan távközlési szolgáltatást kíván nyújtani, amelyhez frekvenciakijelölés és rádióengedély szükséges, továbbá a külön jogszabály szerint meghatározott mennyiségű (mértékű) és felhasználási célú természeti erőforrás áll rendelkezésre, a hatóságok nyilvános, elosztási célú árverést vagy sorsolást tartanak.5
(2) A hatóságok árverést tartanak, ha a szolgáltatás nyújtása iránt több igény jelenik meg, mint amely a külön jogszabályban6 rendelkezésre álló frekvenciakészlet felhasználásával kielégíthető.
(3) A hatóságok sorsolást tartanak, ha a szolgáltatás nyújtására jelentkezők igénye a frekvenciakészletből kielégíthető volna, de a rendelkezésre álló frekvenciakészlet egyes elemeinek minőségi jellemzői eltérőek.
13. § (1) Az árverést vagy sorsolást a szolgáltatás engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóságnak kell meghirdetnie és megtartania.
(2) Az árverési vagy sorsolási hirdetményt az (1) bekezdésben említett hatóság a szolgáltatás iránti első kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles közzétenni. Helyi szolgáltatásra vonatkozó árverési vagy sorsolási felhívást két helyi napilapban, országos vagy regionális szolgáltatásra vonatkozó felhívást egy országos napilapban kell közzétenni. Az árverési vagy sorsolási hirdetményt az adott szolgálatás iránt kérelmet már benyújtott szolgáltatóknak meg kell küldeni.
(3) Az árverést vagy sorsolást a hirdetmény közzétételét követő százötödik napon kell megtartani abban az esetben, ha a hirdetmény közzétételétől számított 15 napon belül arra érdemi észrevétel nem érkezett, vagy az illetékes hatóság megállapította, hogy az észrevétel indokolatlan.
(4) Az árverési vagy sorsolási hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) az árverés vagy sorsolás helyét és idejét;
b) az árverésre vagy sorsolásra bocsátott távközlési szolgáltatás leírását és az ahhoz tartozó frekvenciakészlet megjelölését;
c) a részvételi díj összegét;
d) árverés esetében a kikiáltási ár mértékét és megfizetésének feltételeit; továbbá
e) az eljárás módjára vonatkozó további feltételeket.
(5) Az árverésen vagy sorsoláson csak azok a szolgáltatók vehetnek részt, akik a meghirdetett szolgáltatás nyújtására elvi szolgáltatási engedéllyel rendelkeznek vagy a szolgáltatást a 10. §-ban foglaltak alapján kívánják nyújtani és a részvételi díjat a hatóság részére befizették.
(6) A részvételi díj összege a kikiáltási ár 2%-a, de legalább 5000 Ft, amely az illetékes hatóságot illeti meg. A kikiáltási ár mértéke nem lehet kevesebb – a külön jogszabályban megállapított – frekvencialekötési díj 50%-ánál, amelyet a nyertes által a továbbiakban fizetendő frekvencialekötési díjba be kell számítani. Ha a külön jogszabály frekvencialekötési díjat nem állapít meg, a kikiáltási ár mértéke nem lehet kevesebb 30 000 Ft-nál.
14. § (1) A hatóságnak esetenként, öt főből álló árverési vagy sorsolási bizottságot kell létrehoznia. A bizottság munkájában a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság egy-egy fővel jogosult képviseltetni magát.
(2) Az árverés vagy sorsolás levezető elnökét a bizottság saját tagjaiból választja meg.
(3) Az árverést vagy sorsolást valamennyi tag részvételével, közjegyző jelenlétében kell megtartani.
15. § (1) Az árverés megkezdésekor az árverés levezető elnöke a kikiáltási ár közlésével ismerteti az árverezőkkel az árverezési feltételeket.
(2) Ha a felajánlott ár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a kikiáltási ár 50%-áig.
(3) Az árverést mindaddig folytatni kell, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés levezető elnöke a megajánlott legmagasabb ár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a szolgáltatás nyújtásához szükséges frekvenciakészletre a legtöbbet ajánló (illetőleg azt teljesíteni képes) jogosult.
(4) Az árverési jogosult köteles a teljes árat készpénzben azonnal vagy legfeljebb két órán belül más, azonnal érvényesíthető pénzügyi művelet végrehajtásával, a helyszínen teljesíteni. Ha ezt nem teszi meg, az árverést a két óra elteltével tovább kell folytatni.
(5) A fizetést elmulasztó ajánlattevő nem vehet tovább részt az árverésben.
16. § (1) Az árverésről vagy a sorsolásról az azt levezető elnök köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) az árverési vagy sorsolási bizottság tagjainak nevét;
b) a résztvevő szolgáltatók nevét;
c) az elárverezett vagy kisorsolt frekvenciakészlet megjelölését;
d) a részvételi díj összegét;
e) árverés esetében a kikiáltási árat és a végleges ár összegét;
f) az árverési vagy sorsolási események rövid leírását;
g) az árverésen vagy sorsoláson jogosultságot szerzett szolgáltató nevét (cégszerű megnevezését) és székhelyét.
(2) A jegyzőkönyvet az árverésen vagy sorsoláson résztvevő közjegyző hitelesíti, és az árverési jogosult is aláírja.
(3) Az első árverés sikertelen, ha
a) nem tettek vételi ajánlatot vagy a felajánlott ár nem érte el a kikiáltási ár felét,
b) ha a jogosult árverező nem fizette be a teljes árat (vagy erre nézve nem intézkedett) az árveréstől számított két óra elteltével.
17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a hatóságok által és a jogszabály hatálybalépését megelőzően kiadott – attól számítva, további harminc napig érvényesnek nyilvánított – ideiglenes szolgáltatási engedélyt az illetékes hatóságnak száznyolcvan napon belül hivatalból felül kell vizsgálnia. Az illetékes hatóságnak a vizsgálat keretében meg kell állapítania, hogy az engedély megfelel-e az e jogszabályban foglalt feltételeknek, illetőleg a szolgáltató mely határidővel tud a hiánypótlásnak eleget tenni. Az ideiglenes szolgáltatási engedélyek a felülvizsgálat alapján hozott határozatok jogerőre emelkedéséig érvényesek.
(2) A 6. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatók jegyzékét a Hírközlési Főfelügyelet legkésőbb 1997. december 1-jéig köteles közzétenni.
(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 1990. június 28-i 387/90/EGK számú irányelve a távközlési szolgáltatások belső piacának a nyílt hálózati hozzáféréssel történő megteremtéséről;
b) a Tanács 1992. március 31-én kelt 92/242/EEC számú döntése az informatikai rendszerek biztonságáról;
c) a Tanács 1992. június 5-én kelt 92/382/EEC számú ajánlása a csomagkapcsolt adatszolgáltatások (PSDS) egységesített biztosításáról a nyílt hálózati hozzáférés (ONP) elvei alapján;
d) a Tanács 1992. június 5-én kelt ajánlása a harmonizált integrált szolgáltatások digitális hálózati (ISDN) hozzáférési intézkedéseiről és az ISDN minimális választékáról, összhangban a nyílt hálózati hozzáférés (ONP) elveivel (92/383/EEC);
e) a Tanács 1992. június 5-én kelt 92/44/EEC számú irányelve a nyílt hálózati hozzáférés bérelt vonalaknál való alkalmazásáról;
f) a Tanács 1992. június 5-én kelt 92/C 158/01 számú határozata az integrált szolgáltatású digitális hálózat (ISDN) mint Európa egész területét átfogó távközlési infrastruktúra fejlesztése a Közösség területén 1993-ban és azon túl.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a távközlő hálózatok alapvető műszaki terveiről szóló 23/1993. (IX. 9.) KHVM rendelet 2. §-a (2) bekezdésének g) pontja és a rendelet Mellékletének ,,VII. A közcélú távközlőhálózat szolgáltatási terve (szolgáltatási terv)'' című fejezete hatályát veszti.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
Az egységes hírközlési hatósági szervezet létesítéséről, valamint egyes hírközlést érintő jogszabályok módosításáról szóló 142/1993. (X. 13.) Korm. rendelet 3. §-a.
Az egységes hírközlési hatósági szervezet létesítéséről, valamint egyes hírközlést érintő jogszabályok módosításáról szóló 142/1993. (X. 13.) Korm. rendelet 2. §-a.
A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 64. §-a (1) bekezdésének c) pontja.
A Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának megállapításáról szóló 144/1994. (XI. 15.) Korm. rendelet.
