Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

5/1997. (III. 7.) NM rendelet

a gyógyúszás foglalkoztató szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeinek kiadásáról1

1997.03.12.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A népjóléti ágazatba tartozó gyógyúszás foglalkoztató szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Melléklet az 5/1997. (III. 7.) NM rendelethez


JEGYZÉK
az állam által elismert – a népjóléti ágazathoz tartozó – szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről

Sorszám: 52.
OKJ azonosító száma: 53 5008 01
Szakképesítés megnevezése: Gyógyúszás foglalkoztató
Bevezetésének kezdő napja: A rendelet hatálybalépésének időpontja
Alkalmazásának utolsó napja: Visszavonásig
Vizsga szervezője: Egészségügyi Szakképző Iskola, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítvány
Szakképesítés központi programjának engedélyszáma:
Megjegyzés:

A Jegyzék 52. sorszáma szerint kiadott
gyógyúszás foglalkoztató szakképesítés
szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 53 5008 01
2. A szakképesítés megnevezése: Gyógyúszás foglalkoztató

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR-száma, megnevezése
-----------------------
5320 Egészségügyi, oktatási szolgáltatási foglalkozások (Gyógyúszás foglalkoztató)

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR-száma, megnevezése
-----------------------
– –

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gyógyúszás foglalkoztató
– foglalkoztatható uszodában, tanuszodában, fürdőben, gyógyfürdőben, valamint egészségügyi és oktatási, állami és magánintézmények egyéb, szabályozott területén. Tevékenységi körében:
– felméri a szakorvos által habilitációs-rehabilitációs, rekreációs, illetve egészségügyi állapotot szinten tartó rendszeres gyógyúszás foglalkozásra küldött betegek állapotát, mozgáskészségét, mozgáslehetőségeit, terhelhetőségét,
– beilleszti a beteget az állapotának megfelelő – lehetőleg homogén, kis létszámú – gyógyúszó csoportba,
– megtervezi a fokozatos terhelést és az orvos által kitűzött rehabilitációs célok megvalósítását segítő csoportos vízi mozgás- és úszásprogramot (edzéstervet),
– elkészíti a csoportos gyógyúszás foglalkozásokba még beilleszkedni nem képes beteg egyéni fejlesztési programját,
– személyre szólóan irányítja az egyéni felzárkóztatást,
– folyamatosan megfigyeli a csoport fejlődését, s ennek megfelelően módosíthatja az edzéstervet,
– gondoskodik a rendszeres kontrollvizsgálatok időpontjának betartásáról,
– együttműködik a beteg kezelését, fejlesztését végző többi szakemberrel,
– biztosítja a csoport sokoldalú fejlesztéséhez szükséges uszodai segédeszközöket,
– folyamatosan dokumentálja a gyógyúszás foglalkozások tapasztalatait, eredményeit,
– kapcsolatot tart a beteg hozzátartozóival,
– betartja a tevékenységével kapcsolatos etikai és jogi normákat,
– szükség esetén tud vízből menteni és elsősegélyt nyújtani,
– szükség esetén intézkedik az egyes betegek probléma esetén történő gyógyszereléséről, illetve speciális ellátásáról,
– a foglalkozások alatt gondoskodik a munkavédelmi, balesetvédelmi és higiénés előírásoknak megfelelő környezetről.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb szakmai feladatok

A gyógyúszás foglalkoztató képes az alábbi betegségekben szenvedő gyermek, serdülő és felnőtt betegek részére egyéni és csoportos fejlesztési programot készíteni, és a programot megvalósítani:

1. congenitalis vitiumok
– operáció előtti könnyített víz alatti torna, könnyített úszás összeállítása,
– operáció utáni fokozódó fizikai terhelés korrekciós és gyógyúszás edzések összeállítása.

2. primer juvenilis hypertónia:
– kezdők számára könnyített víz alatti torna összeállítása, könnyített úszás, a fokozódó terhelés megállapítása, beállítása.

3. asthma bronchiale:
– kilégző feladatok tanítása, a négy úszásnem alaptechnikájának megtanítása, fokozódó terhelés megállapítása.
4. cistas fibrosis:
– három úszásnem alaptechnikájának megtanítása,
– a váladékeltávolítás idejének felismerése,
– állóképességet fejlesztő gyógyúszás edzések összeállítása.

5. strukturális gerincdeformitások:
– a törzs mobilizálását segítő víz alatti torna összeállítása,
– korrigált alaphelyzetekben szimmetrikusan erősítő torna- és gyógyúszás feladatok egyéni beállítása,
– korrigált helyzetekben alkalmazható úszó mozgások tanítása.

6. mellkasi deformitások:
– a vállöv és a törzs mobilizálását, erősítését segítő víz alatti feladatok és légző feladatok megtanítása,
– a megengedett úszásnemek megtanítása,
– a fokozódó terhelés megállapítása.

7. Perthes-kór:
– a csípőt mobilizáló víz alatti torna beállítása,
– az egyes úszások karütemének megtanítása,
– az alapállóképesség fokozatos fejlesztése.

8. obesitas:
– a négy úszásnem megtanítása,
– légzőfeladatok beiktatásával állóképességet fejlesztő úszóprogramok összeállítása.

9. központi és perifériás idegrendszeri sérülés, károsodás:
– a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika program kezdő, középhaladó és haladó víz alatti mozgásfeladatainak tréningrendszerű megtanítása,
– analitikus szintre lebontott úszásoktatás beállítása,
– preventív és korrekciós víz alatti torna és gyógyúszás feladatok megállapítása.

10. juvenilis chronikus arthitis (JCA):
– korrekciós, mobilizáló, erősítő víz alatti torna beállítása,
– három úszásnem megtanítása, és változatos gyakoroltatása.

11. haemophilia:
– a négy úszásnem megtanítása és változatos gyakoroltatása,
– az állóképesség fejlesztésére irányuló gyógyúszás foglalkozások levezetése.

12. veleszületett és szerzett súlyos végtaghiányok:
– víz alatti mobilizáló, tartásjavító egyensúlyérzék-fejlesztő feladatok megtanítása,
– a speciálisan szükséges ritmusérzék kialakításával az egyes úszásnemek megtanítása,
– a fizikailag lehetséges úszómozgások változatos gyakoroltatása.
13. értelmi fogyatékosság:
– a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika program kezdő, középhaladó és haladó feladatainak megtanítása,
– a lehetséges úszásnemek megtanítása és változatos gyakoroltatása,
– a szükséges korrekciós feladatok összeállítása és alkalmazása.

III/2. Követelmények

A gyógyúszás oktató legyen képes:
– a beutaló orvos diagnózisa és a beteg, illetve a beteg hozzátartozójának szakszerű kikérdezése után megállapítani a betegség súlyosságától függő aktuális fizikai állapotot és a terhelhetőség mértékét, kezdeti időtartamát,
– betegségre, állapotra jellemző kezdő alapstátust felvenni minden betegről, és 1–3 havonta összehasonlítani a kontrollvizsgálatokkal,
– edzéselméleti ismeretei alapján eldönteni, hogy a gyógyúszásban a beteg milyen célzott uszodai fejlesztésben részesüljön (állóképesség-, erő-, gyorsaság-, mobilitás-, koordináció-, egyensúlyfejlesztés, állapotmegőrzés, valamint, hogy mely úszó- és mozgásfeladatok nem végezhetők),
– a beteg és a csoport aktuális állapotának, mozgástudásának megfelelően meghatározni a mozgás- és úszástanítás közeli és középtávú feladatait; havonta edzéstervet írni, jelölni a gyógyúszó beteg, illetve csoport általános és speciális fejlesztési szükségleteit, valamint az ehhez kapcsolódó mozgásfeladatokat,
– a betegség és az állapot függvényében meghatározni a gyógyúszás javasolt időtartamát, s a hosszú távú tervezést ennek megfelelően elkészíteni,
– felismerni az élettani és edzéselméleti ismeretei alapján az alulterhelés és a túlterhelés jeleit, illetve a beteg hőháztartásának zavarait,
– alkalmazni a teljesítménymérések, illetve a terheléses mérések fajtáit; a kapott eredményeket a következő edzéstervbe beépíteni és hatékony fejlesztést végezni,
– ismeretei alapján alkalmazni a mozgástanítást megkönnyítő pedagógiai, pszichológiai módszereket,
– a beteg-csoport életkori sajátosságának és adott értelmi szintjének megfelelően – a hatékonyság érdekében – kiválasztani az oktatói attitüdjét,
– felismerni és kezelni a betegekben, szüleikben mutatkozó – a betegség következtében kialakuló – ,,másságot'' és együttműködést hátráltató tényezőket,
– szakszerűen alkalmazni a gyógyúszás körében a magyarországi gyógyvizek kedvező hatásait,
– értelmezni és alkalmazni a gyógyúszással kapcsolatos hatályos jogszabályokat, a tevékenységével kapcsolatosan igénybe vehető állami támogatások módjait, mértékét,
– feladataihoz kapcsolódóan tanítani a négy úszásnemet, oktatni a hibás mozgástanítás megelőzését és a korrigálást segítő feladatokat,
– rosszullét, baleset alkalmával magatehetetlenné váló betegét szakszerűen és gyorsan kimenteni a vízből, és elsősegélyben részesíteni,
– megismerni a gyógyúszó csoportba járó betegek gyógyszerszedését, annak hatásait és mellékhatásait, és folyamatosan tájékozódni a beteg orvosi és gyógytorna kezeléséről,
– felismerni és dönteni arról, hogy az egyes betegségeknél, mely úszó- és mozgásfeladatok nem alkalmazhatók,
– munkájához rendszeres orvosi konzultációt igénybe venni, tájékozódni az egyes betegségekkel kapcsolatos orvos és gyógytornász által végzett kezelésekről,
– betartani a gyógyúszással kapcsolatos alapvető higiénés követelményeket,
– a gyógyúszásban részt vevő betegeket a foglalkozás ideje alatt mozgásban segíteni, a helyváltoztatáshoz segédeszközt igénybe venni,
– folyamatos önképzésben részt venni, a HRG Alapítvánnyal szakmai kapcsolatot tartani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

1.1. Középiskolai végzettség.

1.2. Szakmai előképzettség (az alábbi szakmai képesítés valamelyike):
– úszó-szakedző,
– középfokú úszóedző,
– egészségügyi szakképesítés (általános ápoló és általános asszisztens, ápoló, szakápoló, gyermekápoló, csecsemő- és kisgyermek-gondozó, szülésznő, fizioterápiás asszisztens, gyógymasszőr, gyógyfoglalkoztató szakasszisztens),
– tanító,
– gyógytornász,
– konduktor,
– óvodapedagógus,
– gyógypedagógusi végzettség.

1.3. Biztos úszástudás és megfelelő fizikai-egészségi állapot.

1.4. Tanítási gyakorlat és hospitálások hiánytalan letöltése, a tanítási és a hospitálási napló leadása a szakmai vizsgát szervező intézmény részére.

Kötelező tanítási gyakorlatok:
– 1 alkalommal egyszerre egy végtaghiányos gyermek vízhez szoktatását és úszásoktatását 45 percig elvégezni (a korábbi hospitálási megfigyelésekre támaszkodva; edzéstervvel felkészülve),
– 1 alkalommal végtaghiányos gyermekcsoport gyógyúszás foglalkozását irányítani (45–60 percig),
– 1 alkalommal asthmás csoport gyógyúszás foglalkozását irányítani,
– 2 alkalommal értelmi sérült gyermekcsoportban beosztott segítőként együttműködni a gyermekekkel; majd egy következő alkalommal ugyanebben a csoportban 30 percig saját, a csoport gyógyúszás oktatójával egyeztetett edzésterve alapján foglalkozást tartani,
– 2 alkalommal saját hallgatótársaknak 20 perces tanítási gyakorlaton tanítani HRG-tréningeket,
– 2-2 alkalommal beosztott segítőként részt venni a kezdő, középhaladó és a haladó HRG-csoportok munkájában,
– 1 alkalommal szívbeteg, magas vérnyomásos, illetve kövér gyermekek foglalkozását kell megtartani,
– 1 alkalommal 60 perces zárótanítást tartani egy erre a célra kijelölt HRG-csoportban.

Kötelező hospitálási gyakorlatok:
– 1 alkalommal scoliózisos, gerincdeformitásos beteg egyéni gyógytorna foglalkozása,
– 1 alkalommal hydrobic-foglalkozás megfigyelése majd aktív részvétel,
– 2 alkalommal uszodai foglalkozás gyógytestnevelés órán (a gerincdeformitások vízi mozgásos korrekcióját megfigyelve),
– 1 alkalommal végtaghiányos gyerekek gyógyúszás foglalkozásán az úszásoktatás menetének rögzítése,
– 1 alkalommal a vízi bordásfalon végezhető feladatok megfigyelése; majd aktív kipróbálása gyógytornász irányításával,
– 1 alkalommal egészséges gyermekcsoport vízhez szoktatását megfigyelni,
– 2 alkalommal asthmás csoport oktatását megfigyelni, edzéstervét tanulmányozni,
– 1 alkalommal kezdő értelmi fogyatékos csoport fejlesztését megfigyelni,
– 1-1 alkalommal az ICP-sek kezdő, középhaladó illetve haladó HRG-csoportjának foglalkozását megfigyelni.
A vizsga megkezdéséig hospitálási és tanítási gyakorlatokon a vizsgázó a részvételét és a gyakorlati feladatok teljesítését az előre megadott vizsgaszempontok figyelembevételével a hospitálási naplójában és a tanítási naplójában a gyakorlatvezető igazolja.
A hospitálásra és a tanítási gyakorlat lefolytatásában olyan intézmények vehetnek részt, ahol
– legalább fél éve rendszeren működik szakképzett foglalkoztató által irányított gyógyúszás foglalkoztatás, fejlesztés szempontjából homogén betegcsoport; akiknek a teljesítményét, eredményeit folyamatosan – szakorvos irányításával és közreműködésével – mérik és dokumentálják,
– az adott gyógyúszó csoport a kezdettől fogva rendelkezik fejlesztési (edzés) tervvel.
A hospitáláson és a foglalkozásokon való aktív részvétel, illetve az eset-, óra-, edzésterv-elemzések a későbbi önálló munka kialakítását készítik elő.
Az egyes hospitálások megfigyelési eredményeit minden vizsgázónak saját hospitálási naplójában kell vezetni, és a részvételt a gyakorlatvezetőnek igazolni kell.

HOSPITÁLÁSI NAPLÓ

A hallgató neve:

A hospitálás ideje:
helye:

A megfigyelt gyógyúszás-csoportban a betegek diagnózisa(i) (hány fő):



A megfigyelt gyógyúszás-csoport szintje (kezdő, középhaladó, haladó):

A megfigyelt gyógyúszás-csoport legfontosabb fejlesztési céljai (állóképesség, gyorsaság, erő, hajlékonyság, egyensúly, mozgáskoordináció fejlesztése, egyéb):

A megfigyelt foglalkozás edzésanyaga (milyen mozgásfeladatot milyen ismétlésszámmal, milyen tempóban, mennyi pihenőidővel hajtottak végre stb.):

– bemelegítés:

– a foglalkozás fő része:

– levezetés:

A foglalkoztató gyógyúszás irányítására vonatkozó magatartása:

A foglalkoztató és a csoport együttműködése:

A csoport munkájának intenzitása:

Ellenőrző vizsgálatok fajtái, eredményei, ideje, helye az edzés során:

Egyéb megfigyelések:

…………………………………
gyakorlatvezető

TANÍTÁSI NAPLÓ

A hallgató neve:

A foglalkozás ideje:

helye:

A gyógyúszás-csoport betegeinek diagnózisa(i) (hány fő):


A gyógyúszás-csoport szintje (kezdő, középhaladó, haladó):

A csoport előző edzéstervének elemzése (megtörtént, nem történt meg):

A mellékletként csatolt edzésterv a csoport
– szintjének,
– mozgásállapotának,
– tudásának,
– figyelmi-idegrendszeri-pszichés kapacitásának
megfelelő, nem megfelelő.

A foglalkozás előkészítése (az edzésterv elkészítése, eszközök előkészítése, a gyermekek nevének, betegségének, egyéni feladatmegoldásának megtanulása) megfelelő, hiányos.

A foglalkozás megvalósítása az edzéstervnek megfelelően történt:

Edzéstervtől eltért
– kisebb részletekben:
– érdemi részekben:

A betegségnek megfelelő elsősegélynyújtó eszközök, ellenőrző és mérőeszközök használata
– a megfelelő időben megtörtént:
– nem történt meg (indoklás):

A hallgató a csoport figyelmét folyamatosan fenn tudta tartani
– a csoport egészének,
– a csoport felének,
– a csoport néhány tagjának.

A hallgató a tervezett feladatokat
– a tervezett idő alatt oldotta meg,
– rövidebb idő alatt oldotta meg,
– hosszabb idő alatt oldotta meg.

Egyéb észrevétel (segítségadás, hibajavítás, együttműködés a beosztott segítőkkel, irányítói magatartás):

Javasolt érdemjegy:

…………………………………
gyakorlatvezető

IV/2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szakmai elmélet (írásbeli és szóbeli) és szakmai gyakorlat vizsgarészekből áll.

A szakmai vizsga tantárgyai

a) Alaptantárgyak:
1. Edzéselmélet.
2. Élettan.
3. Fejlesztésmódszertan, neveléspszichológia.
4. Testvázlat, mozgásszervezés, pszichoszomatika.
5. Habilitáció és rehabilitáció.
6. Balneológia.
7. Úszás.
8. Jogi és vállalkozási ismeretek.
9. Elsősegélynyújtás és vízből mentés.

b) Szaktantárgyak:
10. Belgyógyászati ismeretek:
– congenitális vitiumok,
– primer juvenilis hypertónia,
– haemophilia,
– obesitas.
11. Pulmonológiai ismeretek:
– asthma bronchiale,
– cistas fibrozis.
12. Orthopédiai ismeretek:
– strukturális gerincdeformitások,
– mellkasi deformitások,
– veleszületett, szerzett végtaghiányok.
13. Reumatológiai ismeretek:
– Perthes-kór.
14. Gyógypedagógiai ismeretek:
– értelmi fogyatékosság,
– juvenilis chronikus arthritis (JCA).
15. Neurológiai ismeretek:
– központi idegrendszeri sérülések.

Tantárgyak témakörei

Alaptantárgyak:

1. Edzéselmélet

Az edzéselmélet kialakulása, az edzéselmélet és edzésmódszertan összetevői.
Az edzéselmélet fajtái.
Az edzettség jellemzői.
A teljesítőképesség jellemzői, határai, korlátai.
Az alkalmazkodás biológiai, pszichológiai összetevői és szintjei.
Az edzés hatására történő kifáradás egészséges, beteg és sérült személyeknél.
Az edzésterhelés összetevői.
A kondícionális képességek csoportosítása.
A gyorsaság meghatározása, fajtái, fejlesztése.
Az erő meghatározása, fajtái és fejlesztésük.
Az állóképesség meghatározása, fajtái és fejlesztésük.
A mozgáskoordináció meghatározása és szerepe.
A mozgásszerkezet fogalma.
A mozgástanulás szakaszai.
A hibajavítás helye, módjai és jelentősége a mozgástanítás egyes szakaszaiban.
Az információ forrásai.
Az edzéstervezés módja, körülményei, szakaszai.
Az edzéstervezés hangsúlyai a különböző életkorokban.
A szárazföldi és az uszodai terhelés összehangolásának lehetőségei.
A rendszeres sport hatása a szervezetre.
A versenyzésre való felkészítés szempontjai.

2. Élettan

Az élettan tárgya, az emberi szervezet funkcionális felépítése.
A mozgás jelentősége az egészséges életmód fenntartásában.
A mai gyermekek mozgási lehetőségei (különös tekintettel a sérült gyermekek esetén).
Az úszás jelentősége az egészség szempontjából.
A vízben végzett mozgások és az úszás mechanikai, élettani, fizikai jelentősége.
A mozgás szervrendszere, a mozgás passzív szervei.
A mozgás aktív szervei, az izmok.
Az izmok eredése, tapadása, funkciói, sérülésük.
A szabályozásról általában.
Az idegrendszer részei és működése.
Az endokrin rendszer.
Az érzékszervek, szerepük a mozgásban.
Az oxigénszállítás rendszere, a vér és a légzőrendszer, funkciói és betegségeik.
Az anyagcsere.
Az emésztés és a felszívódás.
Az alapanyagcsere.
Az alapanyag-csere változásai betegségek, illetve terhelés esetén.
A hőháztartás gyermekkori sajátosságai, a bőr.
Az egészséges táplálkozás mennyiségi és minőségi szempontjai.
Az élettanban használatos mérések, melyek a terheléssel és a terhelhetőséggel függnek össze.

3. Fejlesztésmódszertan, neveléspszichológia

A gyógyúszás foglalkoztató munkához szükséges elméleti és alkalmazott pszichológiai ismeretek bevezetése.
A fejlődés multifaktoriális szemlélete, a fejlődés ellentmondásai.
A korszerű fejlődésmodellek.
A pszichikum fejlődésének alaptörvényei, az érzelmi és az akarati élet sajátosságai, ellentmondásai.
Az utánzás szerepe az egyedfejlődésben és az oktatásban.
A tanulás törvényszerűségei, modellnyújtás.
A játék szerepe, a játék és a tanulás összefüggései.
A megismerő tevékenység szerepe a kisgyermek fejlődésében.
Az ékletkori sajátosságok szerepe a motiváció, irányítás és a tanítás szempontjából.
A tanulás és a motiváció pedagógiai vonatkozásai.
A preventív és a korrektív fejlesztés stratégiái.
A gyógyúszás foglalkozásokba és a HRG-programba beépíthető megismerő funkciók csoportosítása.
A betegségek testi-lelki-szociális deformáló hatásai.
A deformáló hatással szembeni lehetséges preventív stratégiák, korrekciók.
A beteg gyermek és a család kapcsolata, a játszmák.
A beteg és az orvosok, rehabilitációs szakemberek kapcsolata.
A beteg és sorstársai, valamint kortársai kapcsolata.
A gyógyúszás foglalkoztató szerepe, azonosulás a feladattal.
A beteg és a gyógyúszás foglalkoztató optimális kapcsolatának irányelvei.
A foglalkoztató és a csoport kapcsolata, azonos érték- és normarendszer kialakítása.
A foglalkoztató kapcsolata és az együttműködési lehetőségek a szülővel, orvossal, illetve a többi szakemberrel.
A gyermek betegségének deformáló hatása a szülő biztonságérzetére.
A gyógyúszás foglalkoztató szerepének sokoldalúsága, nehézségei.
Az empátia, a szeretet és a következetes oktatás-nevelés összefüggései, kölcsönhatásai.
A bűntudat kialakulása, megoldási módok.
A gyógyúszás foglalkozások tervezésével és irányításával kapcsolatos rövid, közép- és hosszú távú célok pontos kitűzése.
Problémamegoldás a kölcsönös előnyök alapján.
A jó személyes kontaktus jellemzői és kialakításuk lehetséges módjai.
A beteg gyermek viselkedése, indítékai, elvárásaik, megnyerhetőségük.
A torzító játszmák és leépítési lehetőségeik.

4. Testvázlat, mozgásszervezés, pszichoszomatika

A központi idegrendszerről általában.
A gerincvelő, az agy részei és funkciójuk, a kérgi területek.
A mozgásszervezés (testtartás, izomtónus, mozgásszabályzás).
A veleszületett mozgásminták és a leépülésük.
A mozgásfejlődés alapjai, feltételei.
A mozgástanulás szakaszai.
A tanulás-érés kapcsolata és kölcsönhatásai.
A testvázlat fogalma és kialakulása.
A testvázlat funkciója és diszfunkciója.
A szenzoros integráció fogalma, összetevői és jelentősége.
Az integráció fejlesztési lehetőségei.
A szenzoros integráció lehetőségei a HRG módszerben.
A mozgástervezés zavarainak okai, korrekciói.
A test és a lélek összhangja.
A test és a lélek betegségei (átfedések, betegségelfogadás).
A pszichoterápia feltételei és hatásmechanizmusa.
A már gyermekkorban kialakult pszichoszomatikus betegségek enyhítésére alkalmazható pszichoterápiás irányzatok ismertetése.

5. Habilitáció és rehabilitáció

A habilitáció és rehabilitáció fogalma és célja:
A rehabilitáció területei:
– az orvosi rehabilitáció
= célja, feladatai, módszerei,
= szakintézményei,
= a technikai segédeszköz-ellátás;
– pedagógiai rehabilitáció
= feladatai, módszerei,
= a gyermek rehabilitációja,
= gyógypedagógia és intézményei,
= szakmai képzés és átképzés,
= a felnőttoktatás jellegzetességei;
– foglalkozási rehabilitáció
= feladata és módszerei,
= a munkaalkalmasság egészségügyi, pszichológiai és jogi feltételei,
= alkalmassági vizsgálatok;
– szociális rehabilitáció
= célja, feladata, eszközei, intézkedései,
= kieső jövedelempótlás módjai,
= szociális segélyezés módjai.
A rehabilitáció alapelvei.
A társadalom különböző szerveinek feladatai a rehabilitáció folyamatában:
– az egészségügy feladatai,
– pedagógiai feladatok,
– munkaügyi feladatok,
– szociális gondoskodás,
– az államigazgatás szerepvállalása a rehabilitációs feladatok irányításában.
A rehabilitáltak érdekvédelmi és szakmai szervezetei.
A rehabilitáltak gondozása.

6. Balneológia

A balneológia helye és szerepe a tudományok között.
A gyógyvizek hatása a szervezetre (gyógyítás, ellenjavaslatok).
A balneológiában ismert meleg hatású kezelések és élettani hatásuk, indikációjuk, kontraindikációjuk.
A hideg hatású kezelések és élettani hatásuk (indikációjuk, kontraindikációjuk).
A víz különböző hőmérsékletének élettani, fizikai hatásai.
A balneológiában alkalmazott eljárások csoportosítása az ingerek erőssége szerint.
Borogatások, pakolások, fürdőkezelések.
A magyarországi gyógyvizek csoportosítása gyógyhatásuk szerint.
A víz és gyógyvíz felhasználása orvosi javaslatra.
A gyógyúszásban résztvevők higiénéje:
– uszodai fertőtlenítés szabályai,
– a gyógyúszást korlátozó, kizáró fertőző betegségek, bőrelváltozások.

7. Jogi és gazdálkodási ismeretek

A gyógyúszással kapcsolatos jogszabályok.
Az Egészségbiztosítási Pénztárral való szerződéskötés feltételei.
Az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásának feltételei, illetve az ellenőrzésük módjai.
A gyógyúszás hazai és nemzetközi kapcsolatai (a gyógyúszást segítő egyesületek, alapítványok, intézetek).
Csoportszervezési, könyvelési ismeretek.

8. Az úszás

Az úszásoktatás területeinek felosztása, elemzése.
A helyes és hatékony pedagógiai módszerek kiválasztása.
A vízhez szoktatás menete, feladatai.
A hátúszás alaptechnikájának oktatása.
A gyorsúszás alaptechnikájának oktatása.
A mellúszás alaptechnikájának oktatása.
A pillangóúszás alaptechnikájának oktatása.
A hibák megelőzésének és javításának szempontjai.
Az egyéni technika fokozatos kialakítása.
A haladási napló vezetésének szempontjai.
Az úszásoktatás segédeszközei, jelentőségük, szerepük és esetleges gátló hatásaik.

9. Elsősegélynyújtás és vízből mentés

Az elsősegélynyújtás általános szabályai.
A legfontosabb elsősegélynyújtási ismeretek:
– törés, ficam, rándulás tünetei, elsődleges ellátásuk,
– sebek, vérzéscsillapítás módjai,
– eszméletvesztés felismerése és elsődleges ellátása,
– orvos-, mentőhívás,
– az újraélesztés elméleti alapjai, kivitelezése.
A vízbe fulladás okai, előzményei, körülményei.
A mentésnél használatos úszásnemek technikai ismertetése.
A mentő ugrások, merülések.
A fuldokló kimentése, mentési fogások.
Önmentés.
Szabadulási fogások.

Szaktantárgyak:

10. Belgyógyászati ismeretek

CONGENITÁLIS VITIUMOK
A congenitalis vitiumok okai, kialakulásának ismertetése.
A vitiumok fajtái.
A pre- és posztoperációs rehabilitáció szerepe, jelentősége.
A gyógytorna szerepe és feladatai.
A gyógyúszás feladatai, orvosi szempontjai.
A terhelhetőség megállapításának módjai.
A rendszeres kontroll szerepe.

PRIMER JUVENILIS HYPERTONIA
A betegség kialakulásának okai, fajtái.
Vérnyomásmérés.
A gyógytorna szerepe, a gyógyúszás jelentősége.
A gyógyúszás foglalkozások mozgásanyagának összeállítási szempontjai.
Az intenzitás kérdése.
A folyamatos ellenőrzés módjai.
A terhelhetőség.

HAEMOPHILIA
A vérzékenység (haemophilia) bemutatása, kialakulása.
A vérzékenység tünetei.
A faktorhiányok.
A vérzések helye, rendszeressége, erőssége.
Az orvosi terápia.
A vízben történő erősítés, állóképesség-növelés kérdései.
A gyógyúszás ellenjavallatai.
Az uszodai biztonságos közlekedés megteremtése.

OBESITAS
A kövérség (obesitas) előzményei, kialakulásának okai.
A kövérséggel járó rizikófaktorok.
A kövérség fajtái.
A kövérség kezelése megfelelő étrenddel.
A kövérség hatása a mozgatórendszerre.
A kövérség hatása a légzőrendszerre.
A kövérség hatása a szív- és keringési rendszerre.
A mozgás jelentősége a kövérség mérséklésében.
A kövérséggel járó pszichés sérülési lehetőségek.
A gyógytorna és a vízi mozgásfejlesztés, valamint a gyógyúszás feladatainak és intenzitásának főbb szempontjai.
A nem javasolt feladatok.

11. Pulmonológiai ismeretek

ASTHMA BRONCHIALE
Az asthma kialakulásának okai.
Az asthma tünetei.
Allergiát előidéző anyagok.
A hörgőgörcs és a nehéz légzés kialakulása.
A légzésfunkciós vizsgálatok.
A diagnózis felállítása.
Az asthma osztályozása a tünetek megjelenése szerint.
Az asthma prognózisa gyermekkorban.
A gyógyszeres kezelés.
A helyes táplálkozás és a megfelelő életmód.
Az asthma és a levegőváltozás (tengerpart, hegyvidék, barlangkúra).
Az úszás előnyei.
Célszerű információk a csoportba illesztés kezdetekor.
Az úszás ellenjavallatai.
A fokozatos terhelés kérdései.

CISTAS FIBROSIS
A CF meghatározása, tünetei, okai.
A fizikoterápiás eljárások.
A CF-es betegek besorolása tüneteik szerint.
A gyógyúszás céljai, fontossága.
A fizikai terhelhetőség javítása.
A gyógytorna és a gyógyúszás összekapcsolása.
Az úszás ellenjavallatai.

12. Orthopédia

STRUKTURÁLIS GERINCDEFORMITÁSOK
A gyermek- és serdülőkori tartáshibák csoportosítása.
Az élettani gerincgörbületek.
A tartáshibák, s a rájuk jellemző megváltozott gerincgörbületek.
A kompenzáció kérdése.
A Scheuermann-betegség.
A korai öregedési folyamatok.
A gerinc statikai stabilitásának megváltozása.
A tartáshibák kezelésének módjai.
A nem megengedett feladatok.
A pályaválasztás kérdése.
A scoliózis meghatározása.
Az ismert eredetű scoliózis kialakulásának leggyakoribb okai.
Az ismeretlen eredetű scoliózis csoportosítása.
A scoliózis kezelésének szempontjai.
A pre- és posztoperációs gyógytorna.
Az iskolai testnevelési óra alól történő részleges felmentés szempontjai.
Az úszás szerepe és ellenjavallatai.

MELLKASI DEFORMITÁSOK
A tyúkmell (pectus carinatum) eredete, kialakulásának okai.
A betegség tünetei.
A gyógytorna feladatai, céljai.
A gyógyúszás céljai és feladatai.
Ajánlott úszásnemek, illetve vízi mozgások.
A gyógytorna és a gyógyúszás összekapcsolása.
A tölcsérmell (pectus excavatum) eredete, tünetei.
A tölcsérmell élettani következményei.
A tölcsérmell tüneteinek mérséklése érdekében alkalmazott gyógytorna szempontjai.
A gyógyúszás feladata, ajánlott úszásnemek és mozgások.

VELESZÜLETETT, SZERZETT VÉGTAGHIÁNYOK
A végtaghiányok kialakulásának okai.
A végtaghiányok topográfiája.
A korai gyógytorna fontossága és szempontjai.
A korrekciós lehetőségek, a protézissel való ellátás szempontjai.
Az úszás alaptechnikájának lebontott tanítása.
Az egyéni oktatás szükségessége.
A veleszületett, illetve a szerzett végtaghiányosok oktatásának különbségei.

13. Reumatológiai ismeretek

PERTHES-KÓR
A betegség kialakulásának ideje.
A betegség tünetei, lefolyása.
A csípődeformitás megelőzésének lehetőségei.
A gyógytorna és a tehermentesített vízi torna megkezdésének szempontjai.
A gyógytorna feladatainak csoportosítása.
A vízi mozgások és az úszás felépítésének szempontjai.
A veleszületett csípőficam (luxatio coxae congenita) kialakulásának okai.
A csípőficam tünetei, a korai felismerés és kezelés fontossága.
A nem kezelt csípőficam tünetei.
A víz alatti torna feladatai.

JUVENILIS CHRONIKUS ARTHITIS (JCA)
A betegség kialakulásának időpontja és tünetei.
A szisztémás kötőszöveti forma.
A sokízületi forma.
A kevés ízületet érintő forma.
A komplex kezelés szempontjai.
A gyógyszerelés.
A gyógytorna, fizikoterápia szempontjai.
A víz alatti torna feladatai, felépítésének szempontjai.

14. Gyógypedagógiai ismeretek

AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG
Az értelmi fogyatékosság értelmezése.
Az értelmi fogyatékossággal kapcsolatban álló tudományok, s a közös területek bemutatása.
Az értelmi fogyatékosság meghatározása, súlyossági fok szerinti felosztása.
A négyes osztályozás.
Az általános pszichomotoros fejlődés és a beszédfejlődés jellemzői.
Az értelmi fejlődésben való elmaradás felismerése a gyakorlati egészségügyi munkában.
A pszichomotoros fejlődés jellemzői az értelmi fogyatékos gyermeknél.
A beszédfejlődés eltérései az értelmi fogyatékos gyermeknél.
Az érzelmi fejlődés és a szociális kapcsolatteremtés jellegzetességei.
A kezelés módjai.
A mozgásnevelés és a vízi mozgásfejlesztés jelentősége a fogyatékos gyerekek életében (a HRG-módszer hosszú távú alkalmazásának előnyei).

15. Neurológiai ismeretek

KÖZPONTI IDEGRENDSZERI SÉRÜLÉSEK
A központi idegrendszeri sérülés okai, jellemzői, eredete, megjelenési formái.
A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika módszerének bemutatása.
A központi idegrendszeri sérülések vízben is fellépő, jellegzetes tünetei.
A HRG-program főbb oktatási céljai.
A HRG-módszer oktatási programja és az egyes szakaszok feladat-típusai.
A HRG-program alkalmazása közben a fokozódó és komplex terhelés lehetőségei.
A tanulási zavarok okai.
A csoportos kezelés hatékonyságát hátráltató egyéb problémák.
A HRG-oktatás környezeti feltételei.
Az alapfeladat-típusok csoportosítása.
A vízhez szoktató feladatok.
A passzív és aktív vesztibuláris feladatok.
A testkontaktushoz való szoktatás.
A primitív reflexek leépítése, a reflexgátolt helyzetek létrehozása.
A Wernicke–Mann-tartás és a csecsemőtartás leépítésére ajánlott feladatok.
A csípőhajlító izmok fokozott tónusának és rövidülésének csökkentésére ajánlott feladatok.
A keresztező tendencia és az ollózó merevség leépítésére irányuló feladatok.
Az alátámasztási pontok megváltoztatására irányuló feladatok.
A súlypontot áthelyező feladatok.
A vertikalizációra irányuló, a lokomóciával és a gravitációval összefüggő feladatok.
A szem-kéz, szem-láb, szem-mozgáskoordináció kialakítását fejlesztő alapfeladatok.
Az alapfeladatok páros, szimmetrikus mozgásai.
A HRG-program középhaladó szakasza.
A légzőfeladatok.
A vesztibuláris feladatok.
Az eszközök segítségével végezhető mozgásfeladatok (kötél, úszógumi, kétfülű bögre, labdák, kis és nagy karikák, úszódeszka, vízijárda, felfújható gumiállatok, vízipisztoly).
Az úszómozgások tanításának szempontjai.
A siklás.
A mellúszás.
A gyorsúszás.
A hátúszás.
A pillangóúszás.
A HRG-foglalkozások mérhető hatásai kezdő, középhaladó és haladó csoport esetében.
A terhelés és a terhelhetőséges ciklusok fokozatos kialakítása.
A túlterhelés, túledzettség.
A mérhető pozitív fizikai változások.
A speciális korai fejlesztés terhelési szerkezete.
Az edzésnapló, illetve az edzésterv formai-tartalmi követelményei.
A csoportos foglalkozás előnyei és hátrányai.
Az egyéni foglalkozás előnyei és hátrányai.
A csoportos foglalkozások szervezési kérdései.

2.1.1. Írásbeli vizsga

A vizsgázók a HRG Alapítvány által lektorált, a Népjóléti Minisztérium2 által központilag kiadott nyílt és zártrendszerű kérdésekből álló feladatlapot oldanak meg a IV. fejezet 2. pontban meghatározott tantárgyi témakörökből.
A feladatlap megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.

2.1.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a vizsgázók komplex feleletet adnak a IV. fejezet 2. pontjában meghatározott tantárgyak nagyobb témaköreiből összeállított tételek alapján.
A szóbeli vizsga – HRG Alapítvány által lektorált – tételeit a Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.

2.2. Szakmai gyakorlati vizsga

A szakmai gyakorlati vizsgán a III. fejezet ,,Szakmai követelmények''-ben meghatározott feladatokat oldanak meg a vizsgázók.
A vizsgabizottság előtt gyógyúszás foglalkozás:
– 60 perces foglalkozás megtervezése, edzésterv készítése és a foglalkozás vezetése,
– folyamatos mozgás korrigálás,
– egyénre szabott részfeladatok kiosztása.

IV/3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretet átfogja, ezért a vizsgázó részére a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ában foglaltakon túl nem adható.

IV/4. A vizsgázó teljesítményének értékelése

4.1. A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
– az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani,
– amennyiben bármelyik vizsgarész elégtelen a szakmai elméleti vizsga végső osztályzata is elégtelen.

4.2. A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

Az osztályzat kialakításával kapcsolatos megfigyelési, értékelési szempontokat a tanítási napló tartalmazza.
Elégtelen a vizsgázó teljesítménye, ha
– az edzésterv pontatlan, hiányos,
– az aktív csoportmunkát nem tudja megtervezni,
– a megadott időt nem tudja kitölteni.
A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletében foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázók gyógyúszás foglalkoztató szakképesítést kapnak, melyet a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít, és a III. fejezet b) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosít.
A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére feljogosítja a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG) Alapítványt és az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet.
1

A rendeletet a 32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelet 2. § (4) bekezdés 14. pontja hatályon kívül helyezte 2008. augusztus 15. napjával. Lásd e rendelet 2. § (3) bekezdését.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás