61/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet
a Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltételeiről
A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (1) bekezdésének a) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Általános szabályok
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatás, illetőleg a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás [Hpt. 3. § (6) bek., a továbbiakban együtt: szolgáltatás] engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező alapító okiratát,
b) a kérelmező bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést – ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette –, bejegyzett cég esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot,
c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban résztvevő személynek, már működő cég esetén a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,
d) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot,
e) a kérelmező szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzés rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,
f) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve (társas) ügyvédi iroda lehet,
g) annak igazolását, hogy a kérelmező rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
h) a jegyzett tőke teljes összegének befizetésére vonatkozó igazolást,
i) a h) pontban említett összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást, illetőleg nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás milyen mértékben történt az alapítás, illetőleg a működés megkezdése érdekében,
j) a középtávú – az első három évre vonatkozó – üzleti tervet,
k) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó általános szerződési feltételeket és üzletszabályzatot,
l) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatási tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
m) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült.
(2) A hitelintézetnek nem kell igazolnia a szolgáltatás engedélyezése iránti eljárásban az (1) bekezdés a)–f) és h)–i) pontjában, valamint pénzváltási tevékenységnek az engedélyezése iránti eljárásban az (1) bekezdés j) pontjában említett feltételek meglétét.
(3) Az MNB az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.
2. § (1) Az MNB az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező
a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b) nem felel meg a jegyzett tőkére, a társasági formára, a tulajdonlásra vonatkozó törvényi követelményeknek,
c) devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja.
(2) Az MNB az engedély iránti kérelmet elutasíthatja, ha a kérelmező
a) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,
b) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá az MNB rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a működésre vonatkozó jogszabályok és jegybanki rendelkezések előírásainak.
3. § (1) Az MNB az engedélyt visszavonhatja, ha
a) azt az MNB megtévesztésével vagy más jogszabályt sértő módon szerezték meg,
b) a pénzügyi szolgáltatást, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) – törvény által – tiltott tevékenységet folytat,
c) a szolgáltató az engedély kézhezvételétől számított hat hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,
d) a szolgáltató tizenkét hónapon keresztül nem – vagy csak jelentéktelen mértékben – folytat szolgáltatási tevékenységet,
e) a szolgáltató már nem felel meg a tevékenységre vonatkozó jogszabály vagy jegybanki rendelkezés előírásainak,
f) a szolgáltató több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá a tevékenységre vonatkozó jogszabály vagy jegybanki rendelkezés, valamint az MNB és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,
g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a szolgáltató e rendelet hatálya alá tartozó működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat,
h) a szolgáltató tevékenységi engedélyét – a 4. §-nak megfelelően – visszaadja.
(2) Az MNB a szolgáltató engedélyét – az (1) bekezdésben felsorolt eseteken felül – akkor is visszavonhatja, ha a szolgáltató
a) tevékenységét hat hónapnál hosszabb időre beszüntette,
b) esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,
c) nem tud eleget tenni kötelezettségeinek.
4. § A szolgáltató az engedélyét az MNB-nek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokból származó kötelezettsége nincs. Az MNB meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a szolgáltató működését – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.
5. § Az MNB az engedélyt meghatározott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.
6. § (1) Az MNB e rendelet szerinti eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az MNB központjának illetékes szervezeti egysége által hozott első fokú határozat elleni fellebbezést az MNB elnöke bírálja el.
7. § A szolgáltató köteles az MNB-nek bejelenteni, ha az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenységét szünetelteti. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szüneteltetés időtartamát.
8. § (1) Aki ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének III–VII. címében, a XVII. és a XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig a szolgáltatónál vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a pénzfeldolgozási vagy pénzváltási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási vagy pénzváltási tevékenységet közvetlenül végző személy ellen a 10. § (1) bekezdésének b) pontjában, illetőleg a 13. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt van büntetőeljárás folyamatban.
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása
és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása
9. § A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez – az 1. §-ban említetteken túlmenően – mellékelni kell a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatásokhoz felhasznált számítógépes programok tesztfuttatási eredményeit.
Pénzfeldolgozási tevékenység
10. § (1) Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél vezető állású személy és a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet olyan személy, aki
a) büntetett előéletű,
b) a kérelem benyújtását megelőző három éven belül mentesült a jogerős bírósági határozatban megállapított, közbizalom elleni, gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól,
c) a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapított, tulajdon elleni, deviza, pénzügyi szabálysértést követett el.
(2) A pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél a vezető állású személynek felsőfokú végzettséggel, továbbá a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezetőnek vagy a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző legalább egy személynek felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakirányú gyakorlattal kell rendelkeznie.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában szakirányú gyakorlatként kell figyelembe venni az MNB-nél vagy hitelintézetnél legalább érdemi ügyintézői munkakörben vagy a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben, valamint pénzügyi vállalkozásnál vagy pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben eltöltött munkaviszonyt.
11. § A pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez – az 1. §-ban említetteken túlmenően – mellékelni kell:
a) 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt [10. § (1) bek. a)–b) pont],
b) a vámhatóság szabálysértési hivatalának igazolását [10. § (1) bek. c) pont],
c) a felsőfokú végzettségről és az előírt gyakorlati időről igazoló okiratokat [10. § (2) bek.],
d) a felelősségbiztosítási szerződést.
12. § Pénzfeldolgozási tevékenység esetén az MNB az engedélyt – a 3. §-ban felsorolt eseteken felül – akkor is visszavonhatja, ha a szolgáltató a tevékenységet nem a jegybanki rendelkezésben foglaltaknak megfelelően látja el, és ezt az MNB ellenőrzése során ismételten megállapította.
Pénzváltási tevékenység
13. § (1) Nem kaphat pénzváltási tevékenységre engedélyt az a jogi személy, amely a kérelem benyújtását megelőző három éven belül adókötelezettségének nem, hiányosan vagy késedelmesen tett eleget, illetőleg adóbevallási, bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy késedelmesen teljesítette, s vele szemben az adóhatóság jogerős határozatában joghátrányt (bírságok, önellenőrzési pótlék kivételével pótlékok) alkalmazott.
(2) Pénzváltási tevékenységet végző jogi személynél vezető állású személy és a pénzváltási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzváltási tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet olyan személy, aki
a) büntetett előéletű,
b) a kérelem benyújtását megelőző három éven belül mentesült a jogerős bírósági határozatban megállapított, közbizalom elleni, gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól,
c) a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapított, tulajdon elleni, deviza, pénzügyi szabálysértést követett el,
d) a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül olyan vállalkozásnak – ideértve a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságot is – volt vezető tisztségviselője, illetőleg vezető állású személye, továbbá olyan egyéni vállalkozó, aki (amely) korábban pénzváltási tevékenységet engedély nélkül folytatott, vagy a pénzváltási tevékenységre vonatkozó engedélyét az MNB visszavonta.
(3) A pénzváltási tevékenységet közvetlenül végző személy kizárólag olyan személy lehet, aki rendelkezik
a) szakirányú tanfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal,
b) a pénzváltási tevékenység folytatása földrajzi helyének és ügyfélkörének megfelelő idegennyelv-ismeretekkel.
(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a számfejtőre és az ellenőrre is.
14. § A pénzváltási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez – az 1. §-ban említetteken túlmenően – mellékelni kell:
a) az adóhatóság igazolását [13. § (1) bek.],
b) 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt [13. § (2) bek. a)–b) pont],
c) a vámhatóság szabálysértési hivatalának igazolását [13. § (2) bek. c) pont],
d) a kérelmező nyilatkozatát [13. § (2) bek. d) pont],
e) a valutapénztárosi és -ügyintézői ismeretek tanfolyam elvégzését tanúsító bizonyítványt [13. § (3) bek. a) pont],
f) a legalább alapfokú idegennyelv-ismeretet igazoló okiratokat [13. § (3) bek. b) pont].
15. § (1) Az MNB az engedély iránti kérelmet – a 2. § (2) bekezdésében felsorolt eseteken felül – elutasíthatja, ha a kérelmező üzleti tervéből megállapítható, hogy a pénzváltási tevékenységet csak jelentéktelen mértékben fogja folytatni [3. § (1) bek. d) pont], vagy a kérelmező más tevékenységének folytatása nem összeegyeztethető a pénzváltási tevékenységgel.
(2) Az MNB az engedély iránti kérelmet akkor is elutasíthatja, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül pénzváltási tevékenységet engedély nélkül folytatott, vagy a pénzváltási tevékenységre vonatkozó engedélyét az MNB visszavonta.
16. § Az MNB az engedélyt – a 3. §-ban felsorolt eseteken felül – akkor visszavonhatja, ha a pénzváltási tevékenységet végző szolgáltató
a) megszegi a devizajogszabályokat, illetőleg a jegybanki rendelkezéseket,
b) nem tartja be az engedély előírásait,
c) akadályozza vagy meghiúsítja a pénzváltási tevékenység ellenőrzését.
17. § Nem tekintendő pénzváltási tevékenységnek a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása.
Az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus
átutalási rendszer működtetése
18. § Az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszer működtetésének engedélyezése iránti kérelemhez – az 1. §-ban említetteken túlmenően – mellékelni kell:
a) a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítéséhez felhasznált számítógépes programok tesztfuttatási eredményeit,
b) nemzetközi gyakorlattal rendelkező, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékébe felvett könyvvizsgálói társaság igazolását arról, hogy az elszámolóház alkalmas az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszer működtetésére.
19. § (1) A hitelintézeti elszámolóháznál vezető állású személynek nem választható meg, ilyenként nem foglalkoztatható az, aki
a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben vagy hitelintézeti elszámolóházban,
1. amely esetében a fizetésképtelenséget csak az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy
2. amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,
és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;
b) súlyosan vagy ismételten megsértette e rendelet, a Hpt. vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény, illetőleg hitelintézeti elszámolóház gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és emiatt vele szemben az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban bírságot alkalmazott;
c) büntetett előéletű.
(2) A hitelintézeti elszámolóháznál nem lehet vezető állású személy a felügyelőbizottsági tag kivételével – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az sem, aki
a) nem rendelkezik legalább háromévi – a banki vagy vállalati gazdálkodás, illetve az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett – vezetői gyakorlattal, valamint számítástechnikai ismeretekkel;
b) pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló;
c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.
(3) A hitelintézeti elszámolóházzal munkaviszonyban álló személy nem lehet hitelintézetnél vezető állású személy és alkalmazott.
20. § A 19. §-t kell alkalmazni abban az esetben is, ha a hitelintézeti elszámolóház az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszert kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében működteti.
Hatálybalépés
21. § (1) Ez a rendelet 1997. május 1. napján lép hatályba.
(2) Az a jogi személy, amely 1996. december 31. napján pénzfeldolgozási tevékenységet végzett, s e tevékenységét 1997. január 1. napja után is folytatni kívánja, a pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelmet 1997. június 30. napjáig köteles benyújtani.
(3) Az a jogi személy, amely a Hpt. hatálybalépésekor pénzváltási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezett, a Hpt. 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jegyzett tőke követelménynek 1998. január 1. napjáig köteles megfelelni. Az a természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a Hpt. 234. §-ának (4) bekezdése alapján 1998. december 31. napjáig e tevékenység végzésére jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot hoz létre, vagy ilyen társasággá alakul át, a létrehozatalkor, illetőleg az átalakuláskor köteles megfelelni a Hpt. 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jegyzett tőke követelménynek.
(4) Az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszert működtető jogi személy köteles 1997. június 30. napjáig eleget tenni a Hpt.-ben és az e rendeletben reá meghatározott szabályoknak, és ezt az MNB által előírt módon igazolni.
(5) E rendelet alkalmazásában vezető állású személy:
a) hitelintézet esetén a Hpt. 2. számú mellékletének III. 25. pontjában meghatározott személy,
b) az a) pont alá nem tartozó, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény szerinti vezető tisztségviselő, felügyelőbizottság elnöke, tagja,
c) szövetkezet esetén – ide nem értve az a) pont alá tartozó szövetkezeti hitelintézetet – a tisztségviselő.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzváltási tevékenység devizahatósági engedélyezéséről szóló 147/1991. (XI. 30.) Korm. rendelet, a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról szóló 161/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 19. §-a (2) bekezdésének b) pontja és a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról rendelkező 161/1995. (XII. 26.) Korm. rendeletet módosító 92/1996. (VI. 28.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
