66/1997. (XII. 10.) BM rendelet

1. § A Hőr.tv. 12. §-ának b) és c) pontjában meghatározott esetekben a bejelentést a területileg illetékes határőr igazgatóságon kell megtenni.

2. § (1) A határátlépésre jelentkezők határfogalom-ellenőrzése a határátkelőhelyre történő érkezés sorrendjében történik.

(2) Ha nemzetközi szerződés alapján soron kívüli ellenőrzéssel történő határátlépésre jogosult személy vagy jármű vezetője határátlépési szándékát a határőrnek jelzi, vagy azt a határőr észleli, a határforgalom-ellenőrzést soron kívül végre kell hajtani.

(3) A Határőrség Országos Parancsnoksága a soron kívüli ellenőrzéssel történő határátlépést – a (2) bekezdésben meghatározott személyi körön kívül – méltánylásra okot adó körülmény esetén egyedileg – szükség esetén akár szóban előterjesztett és a határforgalom-ellenőrzést végző kirendeltség által írásban továbbított – kérelemre engedélyezi.

(4) A kérelem tartalmazza:

3. § (1) A határátlépésre jelentkező utasok kötelesek úti okmányaikat a határforgalom-ellenőrzést végző határőr részére ellenőrzésre átadni.

(2) A határőrség az ellenőrzés során jogosult az államhatáron átlépő utasok útlevelébe, annak mellékleteibe az átlépést igazoló bélyegzőlenyomatot elhelyezni, és hivatalos, továbbá a határátlépés vagy a Magyarországon tartózkodás szempontjából más fontos körülményre utaló bejegyzést tenni.

(3) Az úti okmány akkor jogosít fel az államhatár átlépésére, ha

4. § (1) Korlátozott nyitvatartási időben működő közúti határátkelőhelyen a nyitvatartási idő megváltoztatását és a forgalmi jellegtől eltérő eseti igénybevétel engedélyezését kérelemre, a Határőrség a Vám- és Pénzügyőrséggel együtt engedélyezi.

(2) A kérelem benyújtására, elbírálására az ideiglenes határátkelőhely megnyitására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

5. § (1) A nemzetközi forgalomban közlekedő vasúti és vízi járműveken menet közbeni ellenőrzés az 1. számú mellékletben felsorolt vasúti vonalakon és vízi útszakaszokon végezhető.

(2) Külföldön lévő vasúti vonalszakaszon menet közbeni ellenőrzés az e tárgyban kötött nemzetközi egyezmények és megállapodások rendelkezései szerint hajtható végre.

(3) Nem menetrend szerint közlekedő járművön történő menet közbeni ellenőrzés kérelemre engedélyezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell

(4) A kérelmet olyan időpontban kell benyújtani, hogy az legalább 8 munkanappal a menet közbeni ellenőrzés tervezett időpontja előtt a területileg illetékes határőr igazgatósághoz, illetve a Vám- és Pénzügyőrség területi vámszervéhez beérkezzen.

(5) A kérelemben foglaltak akkor teljesíthetők, ha

(6) A menet közbeni ellenőrzés alatt a jármű határterületnek minősül.

6. § (1) A határátkelőhely rendje a határrend része, mely a határforgalomra, a határátkelőhelyen történő tartózkodásra vonatkozó előírások, korlátozások vagy tilalmak révén biztosítja

(2) A határátkelőhely rendje tartalmazza

(3) A határátkelőhelyen való tartózkodás szabályait az ügyfélforgalom számára megnyitott helyen ki kell függeszteni.

(4) A határátkelőhelyre az államhatár átlépése céljából, valamint a külön jogszabályban meghatározott belépési jogosultsággal, illetve engedéllyel rendelkezők léphetnek be.

(5) A határátkelőhelyet határőri és vámellenőrzést követően lehet elhagyni.

7. § A határátléptetés tárgyi feltételeit a határátkelőhely ingatlan tulajdonosának, bérlőjének vagy kezelőjének – amennyiben jogszabály kivételt nem tesz – térítésmentesen kell biztosítania.

8. § A határforgalom ellenőrzése során a járművek és a szállítmányok átvizsgálásakor az üzemeltető vagy a fuvarozó, távollétükben a jármű vezetője a határőr felhívására köteles a jármű utas-, motor-, csomag- és rakterét kinyitni, az ott található tárgyakat ki- és berakodni, csomagot felnyitni. A vámzárral ellátott raktér esetén az átvizsgálás csak az érintett vámszervekkel együttesen hajtható végre.

9. § (1) A nemzetközi határforgalom számára ideiglenesen megnyitott repülőtéren a nemzetközi forgalomban közlekedő légi jármű elhagyása, a légi járműbe való beszállás, valamint áru ki- és berakodása az illetékes határőr- és vámszerv ellenőrzése mellett történhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott repülőtérről légi jármű csak a határforgalmi és vámellenőrzést követően, a szükséges hatósági engedély birtokában indítható.

10. § (1) A kényszerleszállást végrehajtó – nemzetközi forgalomban közlekedő vagy külföldi – légi jármű továbbhaladásához a Határőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség együttes engedélyét az a hatóság adja ki, amelyik a kényszerleszállásról először szerzett tudomást.

(2) Határterületen kívül történő kényszerleszállás esetén az engedély kiadására a Határőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága intézkedik.

(3) A nemzetközi forgalomban közlekedő vízi jármű kényszerkikötése esetén az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

11. § (1) A munkavégzés céljából történő, határátkelőhelyen kívüli határátlépés nemzetközi szerződés alapján, kérelemre engedélyezhető. Az engedélyt a területileg illetékes határőr igazgatóság adja ki, melynek egy példányát meg kell küldeni a Vám- és Pénzügyőrség illetékes területi vámszervének.

(2) A kérelemnek – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – tartalmaznia kell a határátlépés tervezett helyét, idejét, a munkavégzés helyét, célját, időtartamát, a munkát végző személyek adatait, a visszaléptetés tervezett helyét, várható időpontját.

(3) A határőr igazgatóság a határátlépést megelőzően értesíti a szomszéd állam illetékes szervét.

(4) A határátlépésre csak akkor kerülhet sor, ha a szomszéd állam illetékes szerve az előzetes tájékoztatást tudomásul vette, és azt visszaigazolta.

12. § A határforgalomban bevezetett korlátozásokról – így különösen az áruszállítási tilalom elrendeléséről, a forgalom eltereléséről, teherforgalom korlátozásáról – a Határőrség nemzetközi együttműködés keretében tájékoztatja a szomszéd állam határforgalom-ellenőrző szerveit.

13. § A Határőrség a határrend fenntartását a határőrizeti és határforgalom-ellenőrző szolgálati vagy egyéb speciális tevékenységgel hajtja végre, mely magában foglalja

14. § Határrendészeti szervek: a Határőrség Országos Parancsnokságának és a határőr igazgatóságoknak a határőrizeti, határforgalmi, idegenrendészeti szervei, valamint a határőrizeti és a határforgalmi kirendeltségek. A jogi személyiséggel rendelkező szervek megnevezését és székhelyét a 2. számú melléklet tartalmazza.

15. § A határutakon való közlekedést korlátozni vagy megtiltani – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a 44. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben lehet.

16. § A Határőrség határterületen az államhatár rendje védelmének biztosítására mozgást érzékelő és gátló, a terep megfigyelését segítő, valamint védelmi berendezések elhelyezését és műtárgyak létesítését rendelheti el.

17. § (1) A Hőr.tv. 42. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szakhatósági hozzájárulást megkeresésre – ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik – a területileg illetékes határőr igazgatóság adja meg.

(2) A Hőr.tv. 42. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tilalmat

18. § (1) A határőrizeti kirendeltségek illetékessége a 3. számú mellékletben felsorolt települések közigazgatási területére terjed ki.

(2) A határforgalmi kirendeltségek illetékessége a 4. számú mellékletben felsorolt határátkelőhelyek területére terjed ki.

(3) A határőr igazgatóságok határrendészeti és bűnügyi szerveinek illetékességi területe

19. § A határforgalom számára megnyitott repülőtéren – ha az nem határterületen van – határterület az induló, illetve az érkező légi jármű és az útlevél-ellenőrzés vonala közötti terület, az utasok tartózkodására kijelölt tranzitterület, valamint a Határőrség szolgálati helyiségei.

20. § A határforgalom számára megnyitott kikötőben (kikötőhelyen) határterület a kikötőben tartózkodó – nemzetközi forgalomban közlekedő – hajó, továbbá, ha a kikötő (kikötőhely) nem határterületen van a hajó és az útlevél-ellenőrzés vonala közötti terület, az átlépésre jelentkező utasok tartózkodására kijelölt terület, valamint a Határőrség szolgálati helyiségei is.

21. § A határforgalom számára megnyitott vasúti pályaudvaron, vasútállomáson – ha az nem határterületen van – határterületnek minősül a nemzetközi forgalomban közlekedő vonat, az indulási, érkezési és tároló vágány a hozzá tartozó peronnal, valamint a Határőrség szolgálati helyiségei.

22. § A határterülettel rendelkező repülőtereket, kikötőket, pályaudvarokat és vasútállomásokat a 6. számú melléklet tartalmazza.

23. § Menet közbeni ellenőrzés során határterület:

24. § (1) A határőrnek a jogszabályban előírt feladatai teljesítése során az államhatár rendjét, a lakosság életét, vagyonbiztonságát súlyosan veszélyeztető helyzet észlelése esetén intézkedést kell kezdeményeznie.

(2) A határőrt a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 13. §-ának (1) bekezdése szerinti intézkedési kötelezettség határterületen a Hőr.tv. 22. §-ában meghatározott rendészeti és bűnüldözési feladatai ellátása során terheli.

(3) A Hőr.tv. 50. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határterületen kívül is ellátandó feladatok végrehajtása során a határőr intézkedése nem terjedhet túl törvényben meghatározott feladatain.

(4) A határőr határterületen köteles az elsődleges intézkedéseket megtenni olyan veszélyhelyzet elhárítására is, mely nem kizárólag a Határőrség hatáskörébe tartozik, így különösen természeti vagy ipari katasztrófa színhelyén, elhagyott robbanó-, illetve sugárzó- vagy mérgező anyag találása, súlyos fertőző betegség, fertőző állatbetegség észlelése esetén. Ennek során haladéktalanul értesíti az illetékes szerveket (Rendőrség, Tűzoltóság, Polgári Védelem, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, tűzszerész szolgálat stb.), lezárja a területet, megteszi a mentés elősegítése, a személy- és vagyonbiztonság érdekében szükséges halaszthatatlan intézkedéseket.

(5) Több, egy időben szükséges intézkedés közül először a súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani.

(6) A meghatározott szolgálati feladat végrehajtása során észlelt vagy tudomására jutott kisebb súlyú cselekmény esetén a határőr meghatározott szolgálati feladatának teljesítését folytatja, az intézkedés szükségességét azonban jelenteni köteles.

(7) Szolgálati feladat végrehajtása során a határőr a részére kijelölt területet csak parancsra, engedéllyel, illetve végszükség esetén hagyhatja el. Az engedélykérés kivételesen mellőzhető, ha az elöljáró értesítésére nincs mód, és a kijelölt terület elhagyásával járó intézkedés elmulasztása, az államhatár rendjére, az élet- és vagyonbiztonságra másként el nem hárítható veszélyt jelent.

(8) A határőr szolgálaton kívül akkor köteles intézkedni, ha kiképzett, egészséges, nincs szeszes italtól befolyásolt vagy gyógyszer, kábító hatású más szer miatti bódult állapotban, és

(9) A határőr fellépése előtt mérje fel, hogy rendelkezésére állnak-e azok az eszközök, amellyel a megkezdett intézkedését eredményesen be tudja fejezni, amennyiben nem, úgy a szolgálati fellépése előtt kérjen segítséget.

(10) A határőr szolgálaton kívül kezdeményezett intézkedése jogszerűségének elbírálására a szolgálatban lévő határőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(11) A Határőrség sor-, illetve tartalékos állományát és a tanintézeti hallgatóját önálló intézkedési kötelezettség nem terheli, de szolgálatban halaszthatatlan intézkedéseket köteles foganatosítani.

25. § A határőr a szolgálata ellátása során köteles a feladatkörébe tartozó segítséget, illetve a hozzá fordulónak a tőle elvárható felvilágosítást megadni.

26. § (1) Az intézkedést – ha az intézkedés jellegéből vagy a körülményekből más nem következik – a napszaknak megfelelő köszönéssel, az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással, – ha a határőr egyenruhát visel – tisztelgéssel és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni. Polgári ruhában intézkedő határőr – az intézkedés megkezdése előtt – köteles határőr mivoltát közölni, és szolgálati igazolványa felmutatásával igazolni Határőrséghez tartozását és intézkedési jogosultságát.

(2) Ha az intézkedés alá vont személy a határőr első felszólításának nem tesz eleget, az intézkedő határőr ,,a törvény nevében'' szavak előrebocsátásával figyelmezteti, hogy kényszerítő eszközt fog alkalmazni.

(3) Az intézkedés során körültekintően kell eljárni, meg kell előzni, hogy a határőrt megtámadják, lefegyverezzék, figyelmét a szolgálati tevékenységtől elvonják, vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel.

27. § (1) Törvényben meghatározott esetben, a határőr intézkedése eredményességének biztosítása érdekében – tevőleges akadályozás esetén – kényszerítő eszközöket alkalmazhat, ha intézkedését tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja.

(2) Az akadály eltávolítása során úgy kell eljárni, hogy az eltávolítás a lehető legkisebb károkozással járjon, illetőleg a károkozás ne legyen aránytalan az elérni kívánt törvényes célhoz képest.

(3) Ha az akadály eltávolítása különleges szakértelmet igényel, a határőr közreműködőt vehet igénybe.

(4) Ha az akadály keletkezése ismert személy jogellenes magatartásának következménye, a vétlen károsult részére a Határőrség által teljesített kártalanítás és a közreműködő részére kifizetett díj visszatérítése iránti igényt az akadály előidézőjével szemben a Határőrség érvényesíti.

28. § A határőr az Rtv. 32. §-ában meghatározott felvilágosítás kérése során csak a szolgálati feladatának ellátásához szükséges kérdéseket teheti fel.

29. § (1) Az Rtv. 29. §-ában meghatározott igazoltatás megkezdésekor a határőr szándékát érthetően, határozottan és udvariasan hozza az igazoltatott személy tudomására.

(2) Az igazoltatás során a határőr elkéri az igazoltatott személyi igazolványát vagy egyéb, személyazonosságot igazoló okmányát. Ha az okmány valódisága kétséges, a határőr ellenőrző kérdéseket tehet fel. Felszólítja az igazoltatott személyt adatainak közlésére, a közölt adatokat az okmánnyal összehasonlítja. Ha a körülmények indokolják, az igazoltatott személy adatait körözési és egyéb nyilvántartásban is ellenőrizni kell.

(3) Külföldi igazoltatása során csak olyan okmány fogadható el, amelyből a magyarországi tartózkodásának jogszerűsége is megállapítható, kivéve, ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

(4) Ha a személyazonosság másként nem állapítható meg, a személyazonosításhoz igénybe lehet venni a rendőri szervek vagy az együttműködő külföldi határrendészeti szervek segítségét.

(5) Az igazoltatás során meg kell állapítani a személy azonosságát, és rögzíteni kell annak a személynek az adatait, akinél ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges vagy egyéb körülmények ezt indokolják. Ebben az esetben a határőr jegyezze fel

30. § A határőr szabálysértés észlelése esetén figyelmeztet, helyszíni bírságot szab ki, vagy feljelentést tesz.

31. § (1) A figyelmeztetés olyan intézkedés, melynek során a határőr szabálysértés észlelésekor, illetve szabálysértés vagy más jogellenes cselekmény megelőzése végett, vagy ilyen eredményre vezető magatartás megszüntetése érdekében természetes személyt a tevékenysége abbahagyására szólít fel, és felhívja, hogy a jövőben tartózkodjon e magatartás tanúsításától.

(2) Ha a figyelmeztetés nem járt eredménnyel, a határőr – jogszabályi feltételek fennállása esetén – helyszíni bírságot alkalmaz, vagy a szabálysértés elkövetőjét feljelenti az illetékes szabálysértési hatóságnál.

(3) Ha az államhatár rendjének fenntartása vagy a határőr jogainak védelme indokolja, a figyelmeztetett személy adatait fel kell jegyezni, és az intézkedésről a hely, idő és az ok megjelölésével jelentést kell készíteni.

32. § (1) A határőr – jogszabályban meghatározott esetben és keretek között – szabálysértés elkövetése miatt a helyszínen pénzbírságot szabhat ki.

(2) A helyszíni bírság megfizetése történhet azonnali készpénzfizetéssel vagy postai befizetőlapon.

(3) A helyszíni bírság készpénzfizetéssel történő lerovása esetén a határőr a megbírságolt személynek a Határőrség bélyegzőjével ellátott, a kirótt és megfizetett bírság összegének megfelelő névértékű nyugtát ad át, amelyet egyidejűleg beszakítással érvénytelenít.

(4) A postai befizetőlap kitöltése után azt a megbírságolt személynek át kell adni, aki az átvételt és a szabálysértés elkövetését aláírásával a sorszámozott tőszelvényen elismeri. Ha 30 napon belül a bírságot nem fizetik meg, a megbírságolt személy tőszelvényen felírt adatai alapján az állandó lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét kell megkeresni a bírság adók módjára történő behajtása érdekében.

(5) A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a gépjárművezetővel szemben helyszíni bírságot távollétében is ki lehet szabni. A postai befizetőlapot a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzembentartó címére kell megküldeni. Ha az elkövető (üzembentartó) a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a határőr feljelentést tesz.

33. § (1) A Határőrség helyszíni bírságolási jogkörébe utalt szabálysértés elkövetése esetén az elkövető személyt a határőr feljelenti, ha figyelmeztetéssel vagy a helyszíni bírságolással a törvényes cél nem érhető el, valamint, ha az elkövető a szabálysértés elkövetését nem ismeri el, a kiszabott helyszíni bírság megfizetését vagy a postai befizető lap átvételét megtagadja. Ez utóbbi körülményekre a feljelentésben utalni kell.

(2) A határőr által tett feljelentést a határőrségi szerv vezetője felülvizsgálja és azt az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz továbbítja.

(3) A feljelentéshez mellékelni kell a tárgyi bizonyítékokat.

34. § (1) A feltartóztatás a határőrnek az a szolgálati tevékenysége, amelynek során azt a személyt, aki személyazonosságát nem tudja igazolni, a személyazonosságának igazolását megtagadja vagy az igazolásra történő felszólításnak nem engedelmeskedik, továbbá azt, akitől felvilágosítást kér – annak idejére – az intézkedés helyszínének elhagyásában korlátozza, vagy a további intézkedés végrehajtásáig a helyszín elhagyásában megakadályozza.

(2) A feltartóztatást meg kell szüntetni, ha az intézkedés célját elérte, és további intézkedésre nincs szükség.

35. § (1) Az Rtv. 33. §-ában meghatározott elfogás a határőrnek az a szolgálati intézkedése, amellyel valakit elfogatóparancs vagy más hatósági határozat alapján, illetve a saját kezdeményezésére személyi szabadságában korlátoz. A határőr ,,Ön a törvény nevében foglyom'' kijelentést intézze az elfogott személyhez, majd hajtsa végre az előállítást. A határőr az elfogás végrehajtásakor legyen felkészülve – szükség szerint – kényszerítő eszköz alkalmazására is.

(2) A határőr az előállítást a tettenérés helye szerinti vagy a legközelebbi határőr, szükség esetén rendőri szervhez foganatosítja.

(3) Az Rtv. 33. §-a (1) bekezdésének b), c) pontja alapján végrehajtott elfogásról az azt elrendelő hatóságot, a d) pontja alapján – bűnüldözési feladatok végrehajtása során – foganatosított elfogásról a személyi szabadság korlátozását végrehajtó szervet vagy intézményt haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítetthez kísérésről – az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapot megfigyelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivont személy esetében – az előállítást végrehajtó határőrhatóság, míg egyéb esetekben a személyi szabadság korlátozását elrendelő hatóság gondoskodik.

(4) Az igazolás megtagadása vagy a személyi adatok hitelességének hiánya miatt megkezdett előállítás végrehajtását mellőzni kell, ha az intézkedés alá vont személy az előállítás közben magát megfelelően igazolja vagy személyazonosságát a határőr megállapította és ellene bűncselekmény elkövetésének gyanúja nem merült fel, valamint vele szemben kényszerítő eszköz alkalmazására nem került sor. Az előállítás akkor is mellőzhető, ha az igazoltatott személy személyazonossága más, egyszerűbb módon tisztázható. A határőr a megkezdett, de mellőzött előállításról jelentést készít.

(5) Az előállítottat, ha az Rtv. 33. §-a (2) bekezdésének c) pontjában írt vizsgálatnak önként aláveti magát és a határőrszervhez történő előállítására más ok nem áll fenn, a vizsgálat után el kell bocsátani. A vizsgálat céljából előállított személytől a mintavétel szükség esetén – törvényben meghatározott keretek között – kikényszeríthető. Mintavételre rendőrorvost, ahol ez nem lehetséges vagy késedelmet okoz, az Állami Egészségügyi Szolgálat orvosát kell igénybe venni. Ha a mintavétel ittas járművezetés elkövetése miatt válik szükségessé, a vérvételt 1 óra elteltével meg kell ismételni. Vér- és vizeletvizsgálatot kell kérni akkor, ha a szeszesital-fogyasztás időpontja tisztázatlan vagy a szeszesital-fogyasztás és a vérvétel között 4 óránál több idő telt el.

(6) Az előállítás az előállított személy szabadon bocsátásáig vagy őrizetbe vételéig, illetőleg előzetes letartóztatásáig, de legfeljebb az Rtv. 33. §-ának (3) bekezdésében meghatározott ideig tart.

(7) Ha az előállított személyen külsérelmi nyom látható, meg kell vizsgáltatni orvossal, és nyilatkoztatni kell, hogy a sérülést mikor, hol, milyen körülmények között szenvedte el, azt ki vagy mi okozta. A nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni.

36. § Az intézkedő határőr az előállításról minden esetben köteles jelentést írni, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kitölteni, amely tartalmazza:

37. § Az elővezetést a bűncselekmény nyomozására illetékes határőr nyomozó hatóság rendeli el. Foganatosítása érdekében a gyanúsított lakhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes rendőrhatóságot kell megkeresni.

38. § A Határőrség által elrendelt őrizetbe vételt rendőrségi fogdában kell foganatosítani.

39. § (1) Az előállított személyt előállító-helyiségben kell elhelyezni. Az azonos ügyben előállítottakat el kell különíteni. Az elővezetett személyt, ha az intézkedés sikeresen csak így hajtható végre, előállító-helyiségben lehet elhelyezni. Ha az előállító-helyiségben előállított, elővezetett személy van, gondoskodni kell az állandó őrzéséről.

(2) Az előállító-helyiségben történő elhelyezés, az érintettre vonatkozó nyilvántartás és őrzés végrehajtásának feltételeit a határőrszerv vezetője biztosítja.

(3) Az előállító-helyiségben történő elhelyezéskor az előállított, elővezetett személyt fel kell világosítani az intézkedés várható időtartamáról. Ruházatát át kell vizsgálni, és el kell venni tőle azokat a tárgyakat, amelyeket fogvatartáskor sem tarthat magánál. Nyilatkoztatni kell sérüléséről, esetleges panaszáról. A sérültet orvosi ellátásban kell részesíteni.

(4) Az előállított, elővezetett személy ellátására a fogvatartottakra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(5) Az előállító-helyiségre, illetőleg az abban elhelyezett személyekre, az őrzésre és az okmányok vezetésére – eltérő rendelkezés hiányában – a Rendőrség fogdaszolgálati szabályzatának előírásai az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy látogató fogadása nem engedélyezhető.

40. § (1) A határőr törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén rendészeti és bűnüldözési feladatainak ellátása során ruházat-, csomag- és járműátvizsgálást hajthat végre, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése tárgyi bizonyítási eszközeinek felkutatására.

(2) A Határőrség a nyilvános forgalom számára nyitva álló területen őrizetlenül hagyott, az államhatár rendjére veszélyt jelentő tárgyat szükség esetén az elvárható gondossággal eltávolíthatja.

(3) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a határőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.

(4) A ruházat átvizsgálását – halaszthatatlan eset kivételével – az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

(5) A jármű vagy csomag átvizsgálásának tűrésére a birtokos kényszeríthető.

41. § (1) A Határőrség, az Rtv. 30. §-ában meghatározott fokozott ellenőrzést az államhatár rendjének védelme, a határkörözés eredményességének elősegítése, bűnüldözési és idegenrendészeti feladatainak végrehajtása, biztonsági intézkedés vagy az elrendelt határzárral kapcsolatos korlátozás érvényre juttatása érdekében hajthat végre.

(2) A fokozott ellenőrzés során a határrendészeti szerv illetékességi területét vagy annak egy részét lezárják, az ott-tartózkodókat, a belépni vagy kilépni szándékozókat igazoltatják.

(3) A tervezett fokozott ellenőrzést a jogosult vezető előzetesen szükség szerint, az elrendeltet pedig a végrehajtást követően elöljárójának jelenti.

42. § A Határőrség az Rtv. 36. §-ában meghatározott személy- és tárgykörözést a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények esetében rendeli el.

43. § (1) Határterületen a határőr az Rtv. 37. §-ában meghatározott biztonsági intézkedéseket akkor köteles haladéktalanul megtenni, ha annak hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. A megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet.

(2) A határőr feladata veszélyhelyzet észlelése esetén a helyszínen:

44. § (1) A Határőrség intézkedhet határterületen – fokozott ellenőrzésen túl – a terület lezárására bekövetkezett természeti, ipari katasztrófa vagy annak veszélye, bűncselekmény elkövetése vagy veszélye, közlekedési baleset, zárlati intézkedés, talált robbanóanyag, konfliktushelyzet vagy menekültügyi veszély, kihirdetett szükség- és rendkívüli állapot esetén.

(2) A védett vagy őrzött létesítmények és épületek környezetében a határterületet le lehet zárni.

(3) A határőr köteles megakadályozni a lezárt területre illetéktelenek belépését, az illetéktelenül ott-tartózkodókat távozásra szólítja fel.

(4) A terület lezárásával összefüggő intézkedések betartása kikényszeríthető.

(5) A terület lezárását az elrendelés indokának megszűnésekor fel kell oldani.

(6) Terület lezárásáról a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

45. § (1) Az önmaga vagy mások életét, testi épségét, vagyonát veszélyeztető állapotban lévő személyt a határőr megakadályozza abban, hogy kárt okozzon. A határőr ennek érdekében a veszélyeztető magatartást tanúsító személlyel szemben szükség esetén kényszerítő eszközt is alkalmazhat.

(2) A határőr az öngyilkosságot megkísérlő vagy elkövetni szándékozó személyhez orvost hív, vagy közreműködik abban, hogy a mentőszolgálat egészségügyi intézetbe szállítsa. Az eseményről a további intézkedések megtétele végett a területileg illetékes rendőrhatóságot kell értesíteni.

(3) Ittas személy kijózanító állomásra szállításáról külön jogszabály rendelkezik. Önkívületben lévő személy – kivéve, ha ittas – egészségügyi intézetbe történő szállításáról orvos vagy mentő helyszínre hívásával kell gondoskodni.

(4) Az illetékes rendőri szervet értesíteni kell, ha az intézkedés alá vont személy közbiztonsági őrizetbe vételét állapota indokolja.

46. § (1) Az Rtv. 43. §-ában meghatározott helyszínbiztosítás a határőr olyan tevékenysége, amelyet a határőr az államhatárral, határrenddel, határrendsértésekkel és határrendi esetekkel kapcsolatos jogellenes cselekmények, valamint határterületen az általa észlelt egyéb szabálysértések és bűncselekmények helyszínén a helyszín őrzésére, lezárására, a nyomok és az elváltozások biztosítása érdekében hajt végre.

(2) A helyszínt biztosító határőr köteles

(3) Szolgálatból való bevonulása után a határőr köteles írásban jelenteni:

(4) A bűncselekmény vagy a baleset helyszínén életét vesztett, illetve súlyos vagy életveszélyes sérüléssel kórházba szállított személy közvetlen hozzátartozóját az ügyben eljáró rendőri szerv értesíti.

47. § (1) Ha elfogás, előállítás, elővezetés vagy biztonsági intézkedés során a személyt lakásából szállítják el, a határőr – a lakásban maradó vagyontárgyak biztonsága érdekében –, ha szükséges a felügyelet nélkül maradó lakást tanúk jelenlétében lepecsételi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések következtében hátramaradt betegről, magatehetetlen személyről, gyermekről történő gondoskodás, valamint haszon- és díszállat gondozása érdekében a határőr értesíti a helyi önkormányzat jegyzőjét.

48. § (1) A Magyar Köztársaságban diplomáciai, illetve nemzetközi szerződésen alapuló egyéb mentességet élvez az a nem magyar állampolgár, aki

(2) A határőr a mentességet élvező személyt, illetőleg családtagjait bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése esetén igazoltathatja, személyazonosságukat megállapíthatja. A mentességgel rendelkező személy ellen további intézkedést nem tesz, azonban a tényállást rögzíti, a mentességet élvező személy által elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés alapos gyanúja esetén a szükséges helyszíni intézkedést foganatosítja, feljelentést tesz, az egyéb – a mentességet élvező személlyel szembeni közvetlen intézkedést nem képező – eljárási cselekményt az arra vonatkozó jogszabály szerint végzi.

(3) A határőr a mentesség igazolására diplomata-, illetőleg külügyi szolgálati útlevelet vagy Külügyminisztérium által kiállított személyazonossági igazolványt fogadhat el.

(4) Az (1) bekezdés szerinti személlyel kapcsolatos intézkedés megtételét megelőzően arról soron kívül értesíteni kell a Külügyminisztérium ügyeletét.

49. § (1) Külön törvényben meghatározottak szerint mentelmi joggal rendelkező személyt a határőr – tettenérés esetét kivéve – személyes szabadságában nem korlátozhat.

(2) Mentelmi joggal rendelkező személy ellen bűntető- vagy szabálysértési eljárást indítani, illetve vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni külön törvényben meghatározottak szerint lehet.

(3) Ha szabálysértést mentelmi joggal rendelkező személy követi el, a határőr személyazonossága megállapítása céljából igazoltathatja, mentessége megállapítása után feljelentheti, de nem figyelmeztetheti, vele szemben helyszíni bírságot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem alkalmazhat.

50. § (1) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek (a továbbiakban: fegyveres szervek) tagjával szemben a határőr a testület és a rendfokozat tekintélyének megóvásával intézkedik. A személyi szabadságot korlátozó intézkedésekről szóló rendelkezéseket – szükség esetén – a fegyveres szervek tagjaira vonatkozóan is alkalmazni kell.

(2) Fegyveres szerv tagjának előállításáról az előállított állományilletékes parancsnokát és az eljárás lefolytatására jogosult szervet értesíteni kell.

(3) Ha az előállítandó személy fegyverrel rendelkezik – a biztonsági intézkedések megtétele mellett –, fel kell szólítani fegyvere átadására, illetve le kell fegyverezni.

51. § A határőr, ha nyilvános helyen bekövetkezett haláleset, illetve a magánlakásban bekövetkezett rendkívüli haláleset jut tudomására, azonnal értesíti az illetékes rendőri szervet, illetve, ha szükséges, a Rendőrség kiérkezéséig gondoskodik a helyszín biztosításáról.

52. § A határőrt határterületen az 53 – 59 §-okban részletezett intézkedési kötelezettség terheli: súlyos fertőző betegség észlelése, közművek és biztonsági berendezések meghibásodása, talált tárgy, elhagyott robbanó-, sugárzó- és mérgező anyag találása, állati tetem, sérült állat találása esetén, valamint katasztrófa és baleset helyszínén.

53. § (1) Ha a határőr súlyos fertőző megbetegedésről vagy annak gyanújáról szerez tudomást, haladéktalanul jelentést tesz elöljárójának, aki értesíti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (a továbbiakban: ÁNTSZ) a szükséges intézkedések megtétele végett. A határőr az ÁNTSZ képviselőjének megérkezéséig biztosítja a helyszínt.

(2) Ha a határőr határforgalom ellenőrzési tevékenysége során növény vagy növényi termék fertőzöttségét vagy annak gyanúját észleli, köteles az illetékes növényegészségügyi hatóságot értesíteni, s annak érkezéséig a fertőzés terjedésének lehetőségét megakadályozó szükséges intézkedést megtenni.

54. § (1) Víz-, gáz-, villanyvezeték, egyéb veszélyes anyagot továbbító vezeték, ezek műtárgyai, továbbá közúti, vasúti, vízi közlekedési, légi irányítási és biztonsági berendezések közveszéllyel fenyegető hibája, megrongálódása esetén a Határőrség haladéktalanul értesíti az üzemeltető szervezetet, illetve az illetékes önkormányzat jegyzőjét és a Rendőrséget.

(2) Szükség esetén a terület lezárásáról, őrzéséről a 44. §-ban foglaltaknak megfelelően intézkedik.

55. § (1) Ha a határőr elhagyott dolgot talál – elhagyott robbanó-, sugárzó- vagy mérgező anyag kivételével –, azt lehetőleg tanúk jelenlétében átvizsgálja, és jelentés kíséretében továbbítja az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez.

(2) A határőr az állampolgár által talált dolgot – a lőfegyver, gáz- és riasztó fegyver, légfegyver, lőszer és robbanóanyag, pirotechnikai eszköz, kábítószer, pszichotróp anyag, közbiztonságra veszélyes egyéb tárgy, a Rendőrség által kibocsátott okmány, hatósági jelzés kivételével – csak akkor veheti át, ha annak a találó által a jegyzőhöz történő beszolgáltatása valamilyen oknál fogva nem lehetséges. Más hatóság által kibocsátott, talált okmányt át kell venni, és azt a kibocsátó részére kell megküldeni. A talált dolog átvételéről elismervényt kell adni. Arról, akit a határőr a talált dologgal a polgármesteri hivatalhoz irányít, a hely, idő, személyi adatok, a talált dolog megnevezésével jelentést tesz.

(3) A (2) bekezdésben kivételként meghatározott talált eszközt, anyagot át kell venni, és az illetékes rendőri szervnek kell megküldeni.

(4) A vámjogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni, ha a talált dologról a találáskor vagy átvételekor kétséget kizáróan megállapítható, hogy az vámáru.

(5) A határőr a találótól átvett dolgot – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – haladéktalanul továbbítja a jegyzőhöz.

56. § (1) Ha a határőrnek elhagyott robbanó-, sugárzó- vagy mérgező anyag találásáról tesznek bejelentést vagy ilyen anyag találása jut tudomására, illetve a körülmények alapján feltehető, hogy a talált csomag ilyen anyagot vagy robbanószerkezetet tartalmaz, a találás helyére megy és intézkedik az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében. A találásról jelentést tesz elöljárójának.

(2) Az elöljáró intézkedik az illetékes tűzszerész, rendőri szerv és az önkormányzat jegyzőjének az értesítésére.

57. § Ha a határőr állati tetemet vagy sérült állatot talál, arról értesíti az illetékes önkormányzat jegyzőjét.

58. § (1) Katasztrófa helyszínén a határőr a csapaterő megérkezéséig intézkedik a közbiztonság és az adott helyzetben megteremthető rend fenntartására, illetőleg ennek helyreállítására, a helyszínre érkező különböző mentőegységek zavartalan munkájának biztosítására, valamint közreműködik a forgalom lezárásában, illetve elterelésében, továbbá az élet- és vagyonmentésben.

(2) Tűz esetén a határőr haladéktalanul értesíti a Tűzoltóságot, a Rendőrséget, továbbá a veszélyeztetett terület lakóit, ha azok a tüzet nem észlelték. Megkezdi az életmentést, biztosítja a helyszínt, és jelentést tesz elöljárójának.

(3) Árvízveszély esetén értesíti az illetékes önkormányzat polgármesterét, a Rendőrséget, jelentést tesz elöljárójának, és közreműködik az óvintézkedések végrehajtásában.

(4) A határőr a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről szolgálati helyére történő bevonulása után haladéktalanul írásos jelentést készít.

59. § (1) A baleset helyszínén a határőr a helyszín biztosítására vonatkozó általános szabályok szerint jár el, és értesíti az illetékes rendőrhatóságot, valamint jelentést tesz elöljárójának.

(2) A Rendőrség kiérkezéséig a határőr gondoskodik az elsődleges intézkedések (életmentés, elsősegélynyújtás, vagyonmentés, értesítés adás, tanúkutatás, a forgalom folyamatosságának biztosítása) megtételéről, kiérkezése után tájékoztatja a rendőri szervet, átadja az intézkedést.

(3) A határőr a baleset helyszínén tett intézkedéseiről a szolgálati helyére történő bevonulását követően haladéktalanul jelentést ír.

60. § (1) A határőr szolgálata jogszerű teljesítésekor köteles intézkedéseinek érvényt szerezni, ennek érdekében előzetes figyelmeztetés után – ha az nem vezet eredményre – kényszerítő eszközöket alkalmaz. Ha a figyelmeztetést a körülmények nem teszik lehetővé, kényszerítő eszközök előzetes figyelmeztetés nélkül is alkalmazhatók.

(2) A határőr kényszerítő eszköz alkalmazása során a testi épséghez fűződő jogokat köteles tiszteletben tartani, és a testi épséget csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztetheti.

(3) A kényszerítő eszközök jogszabályban meghatározott sorrendje fokozatosságot is jelent, súlyosabb kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy sikere eleve kilátástalan.

(4) A kényszerítő eszközök alkalmazása során ellenszegülésnek kell tekinteni azt a célzatos, fizikai erőkifejtéssel járó tevékenységet, amely a határőrt jogszerű intézkedésének megkezdésében, folytatásában vagy befejezésében akadályozza, így különösen, ha valaki élet, testi épség elleni fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal akadályozza, hogy a határőr valahová belépjen, valahol tartózkodjon, valahonnan távozzon, valakit személyes szabadságában korlátozzon, illetőleg valakivel szemben intézkedést foganatosítson.

(5) A kényszerítő eszköz alkalmazását előzze meg:

(6) Előzetes figyelmeztetés nélkül a kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha a késedelem veszéllyel járna.

61. § (1) A kényszerítő eszköz alkalmazásáról a határőr, illetve az alkalmazásra utasítást adó elöljáró minden esetben köteles írásban jelentést tenni.

(2) A jelentés tartalmazza:

62. § (1) Kényszerítő eszközök alkalmazását követően a határőr elöljárója megvizsgálja az alkalmazás törvényi feltételének fennállását, szükségességét, az arányosság követelményének betartását, melynek során

(2) Megállapításairól részletes jelentést készít. Ha megállapítása szerint a kényszerítő eszközök alkalmazására törvényes feltételek hiányában került sor, az intézkedő határőr ellen az eset súlyának megfelelő eljárást kezdeményez.

63. § (1) A testi kényszer megfogást, lefogást, eltávolítást, elszállítást, illetve testi erővel valamely cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására való kényszerítést jelent. Akkor kell alkalmazni, ha az ellenszegülést le kell küzdeni, és a súlyosabb kényszerítő eszközök használata (alkalmazása) nem indokolt.

(2) A testi kényszer végrehajtása úgy történjen, hogy a határőr az intézkedés alá vont személyt erélyesen, ,,a törvény nevében'' szavak előrebocsátásával megfogja és fizikai erejével kényszeríti akaratának teljesítésére.

(3) A testi kényszer alkalmazása során a határőr felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is.

64. § (1) Bilincs alkalmazása az Rtv. 48. §-ában meghatározott keretek között különösen azzal szemben indokolt,

(2) A bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Rendszeresített eszköz hiányában vagy meghibásodása, megrongálódása esetén más, ilyen célra megfelelő eszköz is felhasználható, de tilos a jellegénél fogva sérülés okozására alkalmas eszközt használni.

(3) Tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz, vagy jellegénél fogva megalázó.

(4) A bilincselés módja:

(5) A bilincselés módját az intézkedő határőr az adott körülmények között a legcélirányosabban választja meg azzal, hogy

(6) Nem minősül embertelen, megalázó bánásmódnak a személy fekvő helyzetben történő megbilincselése, ha arra támadása vagy erőszakos magatartása miatt került sor.

65. § (1) A határőr vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, illetőleg más eszközt saját elhatározásából vagy az elöljáró parancsára használhat.

(2) A rendőrbottal (gumibot, tonfa) egy tekintet alá esik minden más alkalmi eszköz, amelynek hatása a rendszeresített rendőrbotéval azonos.

(3) A határőr az (1) bekezdésben meghatározott eszközt szolgálaton kívül magánál tarthatja, de láthatóan nem viselheti.

(4) A határőr az intézkedés megkezdésekor, amennyiben a körülmények megkívánják, a vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt helyezze készenlétbe, a rendőrbotot fogja kézbe, és készüljön fel a támadás elhárítására, az ellenszegülés megtörésére.

(5) Az ütés lehetőleg a támadó végtagot érje. Kerülni kell, hogy az a fejre, derékra, gyomorra, hasra irányuljon.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközöket nem szabad a támadás, az ellenszegülés megszűnése, megtörése után alkalmazni.

(7) A könnygázgránát kialakult ellenállási góc felszámolására alkalmazható azzal, hogy az mindig parancsra, a helyszínen tartózkodó parancsnok által meghatározott módon történik, és gondoskodtak a határőröknek a könnygáz hatása elleni védelméről.

66. § (1) A határőr a szolgálati kutyát az Rtv. 50. §-ában meghatározott feltételek szerint alkalmazhatja:

(2) A határőr csak kiképzett, egészséges, ápolt és jó erőnlétű kutyával láthat el szolgálatot.

(3) A határőr a szolgálati kutyát a szolgálat jogszerű teljesítése közben nyilvános helyre is beviheti.

67. § (1) Az útzár alkalmazását a Határőrség országos parancsnoka, illetékességi területén a határőr igazgató, illetőleg autópálya és autóút kivételével a határőrizeti kirendeltség vezetője, illetve határátkelőhelyen a határforgalmi kirendeltség vezetője rendelheti el.

(2) A Határőrség útzárként járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, mellyel a rendészeti intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személy feltartóztatása, elfogása elérhető.

(3) Közúton vagy a közforgalom számára megnyitott egyéb úton útzár csak ellenőrző-átengedő pont részeként telepíthető.

(4) Az útzárat – a forgalomkorlátozáshoz szükséges jelzéseken túl – a telepítés helyén ,,útzár'' feliratú kiegészítő táblával ellátott ,,egyéb veszély'' közúti közlekedési jelzőtáblával kell jelezni, közúton éjszaka megkülönböztető fényjelzését működtető jármű vagy villogó sárga fényt adó berendezés elhelyezésével is meg kell jelölni.

(5) Az intézkedés foganatosítása elől menekülő személy feltartóztatása érdekében az út szolgálati járművel történő eltorlaszolása csak sürgős esetben, az útzár telepítésének elrendelésére jogosult engedélyével történhet. A szolgálati jármű megkülönböztető fényjelzését ekkor folyamatosan működtetni kell. Az engedélyező köteles haladéktalanul gondoskodni a (4) bekezdésben előírt feltételek biztosításáról.

(6) A Határőrség által telepített útzárról a Rendőrséget, ha a telepítés határátkelőhelyen történik az illetékes vámszervet is, a Rendőrség által határterületen alkalmazott útzárról a Határőrséget tájékoztatni kell.

68. § (1) Határőrkötelék (csapaterő) alkalmazását a Határőrség országos parancsnoka, valamint illetékességi területén – az Rtv. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontja kivételével – a határőr igazgató rendelheti el.

(2) A határőrkötelék a Határőrség személyi állományából és technikai eszközeiből létrehozott csapaterő, mely a Határőrség rendészeti feladatainak ellátása során, az államhatár rendjének védelme céljából végrehajtja a Hőr.tv. 35. §-ában meghatározott rendészeti feladatokat.

(3) A határőrköteléket (csapaterőt) határőr intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazása során a Hőr.tv. 57. § c) pontjában meghatározottak kivételével a határőrre vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A kötelék feladatai végrehajtása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogok törvény szerinti korlátozásának alkalmazását a kötelék (csapaterő) vezetője határozza meg.

(4) Határőrkötelék (csapaterő) keretében állandó szervezetként vagy összevonás útján ideiglenesen szolgálati csoportok, alegységek, egységek hozhatók létre, amelyek a Határőrség központi, területi, helyi vagy ideiglenes irányító szervének alárendeltségében vesznek részt az államhatár védelmében, a rendészeti és a bűnüldözési feladatok ellátásában.

69. § (1) A lőfegyver-használati jog gyakorlása független attól, hogy a határőr egyenruhát vagy polgári ruhát visel, szolgálatban van vagy azon kívül, és rendelkezik-e szolgálati lőfegyverrel.

(2) A határőr a lőfegyverhasználat során elsősorban a Határőrségnél rendszeresített fegyvert használja.

(3) A lőfegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan, ,,a törvény nevében fegyvert használok'' szavakkal kell megtenni.

(4) A lőfegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását. A lövést lehetőleg lábra, ha pedig a támadó kezében a támadásra távolról is felhasználható eszköz van, kézre kell irányítani. A lőfegyverhasználat további alkalmazásának nincs helye, ha az a célját elérte.

(5) Az Rtv. 55. §-ában meghatározottakon túl nincs helye a lőfegyverhasználatnak:

70. § (1) A figyelmeztető lövést általában függőleges irányban, a légtérbe kell leadni. Ha ez nem biztonságos, a lövés irányát úgy kell megválasztani, számolva a becsapódást esetlegesen követő gurulattal is, hogy a lövedék emberi életet, testi épséget ne veszélyeztessen, és lehetőleg ne okozzon anyagi kárt.

(2) A tárgyra, állatra irányuló lövés emberi életet, testi épséget nem veszélyeztethet.

(3) Ha a támadás közvetett, a határőrnek elsősorban az ahhoz felhasznált tárgyra vagy állatra kell a lövést leadni. A határőr az őt vagy segítőjét járművel elütni szándékozó támadó járművének kerekeire leadott lövéssel hárítsa el a veszélyt.

(4) Mások személyét, vagyonát közvetlenül veszélyeztető állatra a határőr akkor lőhet, ha a veszélyhelyzet elhárítására az adott körülmények között más lehetőség nincs. Szolgálati feladata teljesítése érdekében a határőr a testi épségét közvetlenül veszélyeztető állatot lelőheti.

(5) Ha a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés a határőrnek felróható okból jön létre, illetve ilyen lövés a határőr figyelmetlensége, gondatlansága következtében kárt, sérülést okoz, a bekövetkezett eseménytől függően fegyelmi vagy büntetőeljárást kell indítani.

71. § (1) A lőfegyverhasználatot követően a sérültet elsősegélyben kell részesíteni, gondoskodni kell orvosi ellátásáról, a közvetlen hozzátartozója értesítéséről.

(2) A lőfegyverhasználatot, valamint a halaszthatatlan segítségnyújtást követően a határőr a közvetlen elöljáróját haladéktalanul értesíti, és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja. Az elöljáró intézkedik a helyszíni szemle lefolytatására függetlenül attól, hogy történt-e személyi sérülés vagy keletkezett-e kár, és a lőfegyverhasználatról jelentést tesz a szolgálati út betartásával.

72. § (1) Lőfegyverhasználatról jelentést kell tenni a lőfegyvert használó határőrnek és a lőfegyverhasználatra utasítást adó elöljárónak.

(2) A lőfegyverhasználatról szóló jelentés tartalmazza:

73. § (1) Az állományilletékes parancsnok 3 napon belül köteles kivizsgálni a lőfegyverhasználat jogszerűségét, szakszerűségét.

(2) Ha a lőfegyverhasználatra az állományilletékes parancsnok adott utasítást, a vizsgálatot a felettes szerv vezetője folytatja le.

(3) A lőfegyverhasználat vagy lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés esetén a vizsgálatot az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint kell lefolytatni.

(4) A vizsgálat során a helyszíni szemle és a jelentések adatait is figyelembe véve meg kell hallgatni az érdekelteket, különösen az intézkedés által érintettet, a sérültet és azt, akinek a lőfegyverhasználat kárt okozott, továbbá azt, akinek az eseményről hitelt érdemlő tudomása van.

(5) A vizsgálatot lezáró határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a lőfegyverhasználat jogszerűsége minősítésére vonatkozó megállapítást, a lőfegyverhasználat jogellenessége megállapítása esetén a felelősségre vonási eljárás megindítására vonatkozó döntést, továbbá a fellebbezési jogra vonatkozó tájékoztatást. Az indokolásnak tartalmaznia kell a rövid tényállást, a sérüléseket, az okozott kárt, az érintett személyek adatait. A határozat 1-1 példányát kézbesíteni kell az érintetteknek.

(6) Ha a lőfegyverhasználattal kapcsolatban a határőr szerv vezetője bűncselekmény alapos gyanúját állapítja meg, feljelentést tesz az illetékes ügyészségi nyomozó hivatalnál, fegyelmi vétség gyanúja esetén intézkedik a fegyelmi eljárás lefolytatására.

74. § (1) A lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövést a határőr lehetőleg azonnal, szóban jelenti elöljárójának, majd írásos jelentést készít, amely tartalmazza:

(2) Ha a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés sérülést vagy kárt okozott, a lőfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezések szerint kell a vizsgálatot lefolytatni és határozatot hozni.

75. § (1) Külföldi vagy magyar katonai alakulat és szállítmány államhatáron történő átléptetését – nemzetközi szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a külföldi vagy magyar fegyveres szerv által kiadott arcképes igazolvány, egyéni vagy csoportos menetparancs ellenőrzését követően lehet végrehajtani.

(2) A katonai alakulat polgári állományú tagjának érvényes úti okmánnyal kell rendelkeznie.

(3) Ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály a katonai szállítmány honi biztosítására rendőri kísérést határoz meg, a katonai alakulat beléptetése csak a kísérő rendőri erők megérkezését követően hajtható végre.

(4) A zavartalan határátléptetés biztosítása érdekében a Határőrség határterületen vagy a határátkelőhely területén fokozott ellenőrzést vagy más biztonsági intézkedést rendelhet el.

76. § A szomszéd állam területén szolgálatot teljesítő magyar határforgalom-ellenőrző szervek, valamint a szomszéd állam Magyarországon szolgálatot teljesítő határforgalom-ellenőrző szervei állománya tagjainak a szolgálati helyre történő utazásával kapcsolatos határátlépésére a vonatkozó nemzetközi szerződések az irányadóak.

77. § (1) A határőr a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió megkeresése alapján a feladatkörébe tartozó ügyekről elöljárói engedéllyel nyilatkozhat.

(2) Kivételes esetben elöljárói engedély nélkül a határőr tényközlő nyilatkozatot tehet úgy, hogy azzal szolgálati titkot és személyhez fűződő jogokat nem sérthet, felelősség kérdésében nem foglalhat állást. Nyilatkozatáról utólag az engedélyezésre jogosultnak tesz jelentést.

(3) A Határőrség személyügyi kérdéseiről, országos jelentőségű, rendkívüli vagy váratlan eseményről, a ténykommünikén kívül csak a Határőrség országos parancsnokának vagy helyetteseinek hozzájárulásával lehet nyilatkozni.

(4) A határőr igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyben az igazgató és helyettesei vagy megbízásuk alapján a sajtóreferens, országos ügyben a Határőrség országos parancsnoka, illetékes szakmai helyettese, továbbá megbízásuk alapján a szóvivő nyilatkozik a sajtó, rádió és televízió megkeresésére. Nyilatkozhat az említett vezető által kijelölt személy is, azonban nyilatkozattételre nem kötelezhető, kivéve, ha a nyilatkozattétel hivatalból kötelessége.

(5) A határőr a Határőrség képviselőjeként, szakértőjeként a sajtóban, a rádió és televízió műsoraiban, filmekben csak a Határőrség országos parancsnokának, illetve helyetteseinek előzetes hozzájárulásával szerepelhet. A határőrnek foglalkozására utalás nélkül tartott tudományos, kulturális előadások megtartásához, ilyen irányú egyéb közszerepléshez (beleértve a rádióban és televízióban történő szereplést is) engedély nem kell.

(6) A határőrségi adatok felhasználásával készített szakirodalmi, valamint valóságos határőrségi ügyeket feldolgozó irodalmi alkotást a határőr előzetes engedéllyel jelentetheti meg.

(7) A határőr a rendszeresen vagy időszakosan megjelenő lap, sajtótermék szerkesztője vagy munkatársa csak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró engedéllyel lehet.

(8) Határőrként történő nyilvános szerepléshez a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárótól engedélyt kell kérni. A határőr ilyen közéleti szereplése során nem tehet politikai nyilatkozatot, magatartása a társadalmi szervezeteket illetően semleges legyen.

78. § (1) A határőr szolgálatellátásra pihenten, az előírásoknak megfelelő tiszta és ápolt öltözetben köteles megjelenni.

(2) Ha a határőr szeszes italt fogyasztott vagy más szer hatása miatt bódult állapotban van, szolgálatba nem osztható be.

(3) Ha ittassága vagy önhibából eredő bódult állapota miatt a határőr nem láthatja el szolgálatát, a cselekmény súlyától függően, fegyelmi vagy büntetőjogi felelősséggel tartozik, és illetményéből a kiesett munkaidőre eső illetményrészt le kell vonni.

(4) Nem felel a (3) bekezdés szerint a határőr, ha szabadidejéből rendelik be.

79. § (1) Szolgálati lőfegyverrel az a határőr látható el, aki a fegyverhasználatra, valamint a fegyver tárolására és kezelésére vonatkozó szabályok ismeretéből sikeres vizsgát tett.

(2) A szolgálati lőfegyvert személyi felszerelésként és egységkészletként lehet kiadni.

80. § (1) Szolgálati lőfegyver és lőszer tárolható:

(2) A tárolóhelyeken csak szolgálati lőfegyver, lőszer, valamint azoktól elkülönítetten, ideiglenesen a talált, beszolgáltatott fegyver és lőszer tárolható. Az engedélyezett tárolási módok alkalmazásáról a szerv vezetője parancsban rendelkezik.

(3) A szolgálati lőfegyver csak ürített, fesztelenített állapotban, a lőszerektől elkülönítetten tárolható. A lőfegyver tárolóhelyen való elhelyezése, valamint szétszedése, tisztítása előtt fokozott gondossággal kell meggyőződni annak ürített állapotáról.

(4) Azokban a helyiségekben, ahol ügyfelek is megjelenhetnek, szolgálati lőfegyver – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével – nem tárolható.

(5) Azoknak a határőrizeti kirendeltségeknek a helyiségeiben, ahol folyamatos ügyeleti szolgálat nem működik, lőfegyver csak abban az esetben tárolható,

81. § (1) A szolgálati fegyverek csak szolgálati feladat végrehajtásához használhatók.

(2) Rendszeresített sorozatlövő fegyvert a határőr kizárólag szolgálatban és külön utasításra tarthat magánál.

(3) A szolgálati pisztolyát a határőr elöljárói engedéllyel szolgálaton kívül is magánál tarthatja, de látható módon nem viselheti, azzal más kereső foglalkozást nem végezhet.

(4) A szolgálati pisztoly és lőszer szolgálaton kívül csak állandóan lakott lakásban, biztonsági zárral ellátott szekrényben, fiókban vagy vaslemez kazettában tartható úgy, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. A pisztolyt ürített, fesztelenített állapotban, a lőszerektől elkülönítve kell tárolni.

(5) Üdülőbe, kórházba vagy külföldre távozás, a szolgálatból történő tartós kiesés (1 hónap) esetén a szolgálati pisztolyt a szolgálati helyen kell tárolni. A határőr akadályoztatása esetén közvetlen parancsnoka intézkedjen a szolgálati pisztoly beszállítására.

82. § A fegyverszoba kialakításának biztonsági követelményeit, a szolgálati lőfegyverek nyilvántartásának, kiadásának és visszavételezésének szabályait, a vizsgáztatás és az ellenőrzés rendjét, valamint a fegyverek kezelésének és kipróbálásának szabályait az országos parancsnok állapítja meg.

83. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet 57. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3), (4), (5), (6) bekezdésekkel egészül ki: