Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

7/1997. (III. 19.) HM rendelet

a Magyar Honvédségnek a hadköteles katonával szemben fennálló kártérítési felelőssége egyes szabályairól1

2001.08.17.

A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 146. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Szolgálati viszony keretében bekövetkezett kár az a kár, amely szolgálati kötelezettség teljesítése vagy szolgálati jog gyakorlása közben keletkezett.

(2) A károsult elháríthatatlan magatartása által okozottnak kell tekinteni a kár azon részét, melyet kizárólag a károsult önhibájából eredő ittassága vagy bódult állapota idézett elő.

2. § (1) A szolgálati betegségek körét e rendelet melléklete határozza meg.

(2) A károsult betegsége akkor tekinthető szolgálati betegségnek, ha az a károsultat szolgálati tevékenysége során, azzal összefüggésben érte, és az a mellékletben szerepel.

3. § Lakóhely, illetve tartózkodási hely az az elhelyezési körleten kívüli hely, ahol a hadköteles katona napi szolgálati feladatai befejezése után – kimaradás, eltávozás, szabadság keretében – tartózkodik.

4. § (1) A Hkt. 126. §-ában írt felhívást és tájékoztatást az állományilletékes parancsnok írásban köteles közölni az érintettel.

(2) A felhívás és tájékoztatás személyes átvételét aláírással kell igazoltatni, ha ez nem lehetséges, ajánlott küldeményként kell közölni.

5. § (1) Nem tekinthető a kárigény egyszerű ténybeli és jogi megítélésűnek, ha

a) halálesettel,

b) balesettel,

c) szolgálati betegséggel,

d) egyéb egészségkárosodással,

e) nem vagyoni kárral, vagy

f) korábban már elbírált káreseményből eredő újabb igénnyel kapcsolatos, továbbá, ha

g) vitatható, hogy működési körön kívül eső elháríthatatlan ok, vagy a károsult elháríthatatlan magatartása szerepet játszott-e a kár bekövetkezésében,

h) a károsult vétkes magatartása miatt kármegosztásnak lehet helye,

i) a kár összege nem bizonyított,

j) a kártérítés mértéke vitatott.

(2) Az állományilletékes parancsnok nem intézkedhet a kártérítés kifizetésére, ha az igény az 50 000 Ft-ot meghaladja.

(3) Az (1), illetve (2) bekezdés hatálya alá tartozó esetekben, vagy ha a károsult az állományilletékes parancsnok intézkedésével nem ért egyet, az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul fel kell terjeszteni a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalához az igény elbírálása és határozathozatal céljából.

6. § (1) A kártérítési eljárás során a bizonyítást – figyelembe véve a károsult vagy képviselője bizonyítási indítványait is – hivatalból kell lefolytatni. A bizonyítás során szükség esetén szakértőt kell bevonni.

(2) A károsult (képviselő) jogosult az iratokba betekinteni, a szakértői véleményre vagy más bizonyítékra 15 napon belül észrevételt tenni.

(3) Ha a károsult a kártérítési igényét vagy annak bizonyítékait hiányosan terjesztette elő, és ennek pótlására – megfelelő határidő kitűzésével – felszólították, vagy a károsult észrevételei megtételeire megfelelő határidőt kapott, az igény elbírálásának határideje a póthatáridők tartamával meghosszabbodik.

7. § (1) A kártérítési határozat rendelkező részből és indokolásból áll.

(2) A rendelkező résznek a kártérítés kérdésében hozott érdemi döntést – a megállapított kártérítés összegét vagy a kérelem elutasítását – és a jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást kell tartalmaznia.

(3) Az indokolásnak a tényállást, a bizonyítékok értékelését, az eljárás fontosabb mozzanatait, a döntés jogi indokolását, a megállapított kártérítési összegek jogcímenkénti tételes felsorolását, valamint az alkalmazott jogszabályokra való hivatkozást kell tartalmaznia.

(4) A határozatot a károsulttal (képviselőjével) ajánlott küldeményként kell közölni.

8. § (1) A kártérítési eljárásban meg kell téríteni a károsult vagyoni kárait, így különösen

a) jövedelem- és keresetveszteségét,

b) dolgaiban keletkezett kárát,

c) költségeit és kiadásait,

valamint a károsult nem vagyoni kárát.

(2) Nem kell megtéríteni a károsult azon kárát, mely a káreseménnyel kapcsolatban kifizetett biztosítási összegből megtérül.

9. § (1)2 Az első fokú kártérítési határozat ellen fellebbezést az ügyre vonatkozó iratokkal együtt – annak elkésettsége esetén is – a Honvédelmi Minisztérium Jogi Képviseleti Főosztálynak kell megküldeni, mely a másodfokú eljárást lefolytatja.(2) A másodfokú kártérítési határozatot – a honvédelmi miniszter jogkörében eljárva – az (1) bekezdés szerinti szervezeti egység vezetője adja ki, írja alá.

(3) A másodfokú határozattal megállapított kártérítést – a keresetindításra tekintet nélkül – ki kell fizetni.

(4) A kereset benyújtásával perré alakult eljárásban alperesként a Honvédelmi Minisztériumot kell megjelölni, melynek perbeli képviseletét az (1) bekezdés szerinti szervezeti egység látja el.

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a Hkt. hatálybalépését követően keletkezett és folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ezzel egyidejűleg a 4/1978. (III. 5.) HM rendelet, a 2/1986. (X. 2.) HM rendelet, 5/1989. (IX. 7.) HM rendelet, a 29/1978. (HK 17.) HM utasítás, a 47/1980. (HK 20.) HM utasítás, a 98/1982. (HK 1/1983.) HM utasítás, valamint a 18/1989. (HK 5.) HM utasítás hatályát veszti.

Melléklet a 7/1997. (III. 19.) HM rendelethez


Szolgálati betegségek a Magyar Honvédségben

----------------------
Sorszám A szolgálati betegség megnevezése
Szolgálati tevékenység
----------------------

1. Ólom és vegyületei által okozott mérgezéses megbetegedés
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely ólomnak és vegyületeinek előállítására vagy felhasználására irányul

2. Kadmium és vegyületei által okozott mérgezéses megbetegedések
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely kadmiumnak és vegyületeinek előállítására vagy feldolgozására irányul

3. Higany, valamint foncsorai és vegyületei által okozott mérgezéses megbetegedések
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely higanynak, valamint foncsorainak és vegyületeinek előállítására vagy felhasználására irányul

4. Arzén és vegyületei által okozott mérgezéses megbetegedések
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely arzénnek vagy vegyületeinek előállítására, kivonására vagy felhasználására irányul

5. Benzol, homológjai és halogén-vegyületei, valamint nitro- és amino-származékai által okozott mérgezéses megbetegedések
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely benzol és homológjai, halogén-vegyületei, valamint nitro- vagy amino-származékai előállítására, kivonására vagy felhasználására irányul

6. Metilalkohol által okozott mérgezések
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely metilalkohol előállítására vagy felhasználására irányul

7. Zsírsorozat (alifás) szénhidrogéneinek halogén-vegyületei (metilbromid, metilklorid, tetraklóretán, triklóretilén stb.) által okozott mérgezéses megbetegedések
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely zsírsorozat halogén-vegyületei előállítására, kivonására vagy felhasználására irányul

8. Nitroglicerin, nitroglikol, etilénglikol és dinitrát, illetve a különleges hajtóanyagok által okozott megbetegedések
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely nitroglicerin, nitroglikol, etilénglikol, dinitrát, illetve különleges hajtóanyagok előállítására irányul

9. Szénkéneg által okozott mérgezéses megbetegedések
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely szénkéneg előállítására vagy felhasználására irányul

10. Kénhidrogén által okozott mérgezéses megbetegedések Minden olyan szolgálati tevékenység, amely kénhidrogén előállítására vagy felhasználására irányul

11. Ipari gázok (ammónia, kéndioxid, klór, nitrózus gázok, szénmonoxid stb.) által okozott megbetegedések
Minden olyan helyen kifejtett szolgálati tevékenység, ahol a levegő ipari gázok által okozott mérgező töménységű szennyeződése előfordulhat

12. Króm és vegyületei által okozott mérgezéses megbetegedések
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely krómnak és vegyületeinek előállítására, raktározására vagy felhasználására irányul

13. Mindazok a károkozások, amelyeket ionizáló sugárzás (radioaktív anyagok, röntgensugárzás) okozhat
Minden olyan szolgálati tevékenység, amelyet radioaktív anyagok vagy röntgensugárzás hatásának kitéve kell végezni

14. Bőr egyszerű rákos megbetegedései
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely kátrány, szurok, bitumen, ásványolajok, paraffin vagy vegyületei, illetőleg az említett anyagokból származó készítmények vagy üledékek kezelésével vagy felhasználásával jár

15. Sűrített-levegős szerszámok vagy hasonló hatású gépek és munkaeszközök okozta rázkódás következtében fellépő megbetegedések
Minden olyan szolgálati tevékenység, amelynek végzése sűrített-levegős szerszámokkal történik, minden olyan eszközzel végzett szolgálati feladat, amely vibrációs ártalmat okoz

16. Dekompressziós megbetegedés következtében fellépő idült állapotok (keszonbetegségek, a központi idegrendszer, a halló- és egyensúlyszerv, a váll- és csípőízület idült elváltozásai)
Sűrített levegőben végrehajtott szolgálati tevékenységek, búvármunka, magassági repülés

17. Fluor és vegyületei hatására a csontok, ízületek és szalagok megbetegedése (fluorózis)
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely fluor vagy vegyületei előállításával vagy felhasználásával jár

18. Zoonózisok. Állattól emberre közvetlenül vagy közvetve átvitt megbetegedések, továbbá a tetanuszbacilus által okozott merevgörcs, a tarlósömör, más néven gombás szőrtüszőgyulladás, ha szolgálat ellátásával kapcsolatban keletkezett
Szolgálati tevékenységként végzett állattartás, állatgondozás vagy egyéb mezőgazdasági jellegű feladat, valamint állati tetemekkel és hulladékokkal való foglalkozás

19. Műtrágya és növényvédő szerek által okozott mérgezés és károsodás
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely műtrágya vagy növényvédő szer tárolására vagy felhasználására irányul

20. Zaj okozta halláskárosodás
Minden olyan szolgálati helyen végzett tevékenység, ahol a zajszint az MSZ 18152–79 szabványban meghatározott zajszintet meghaladja és az ott szolgálatot teljesítő 1966. július 1-jét követően legalább öt éven át zajártalomnak volt kitéve

21. Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely heveny fertőző betegek egészségügyi ellátására, kiszolgálására irányul

22. Talózis
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely talkum (magnézium-szilikát) rendszeres felhasználására irányul

23. Nem ionizáló sugárzások által okozott megbetegedések, különösen a nagyfrekvenciás elektromágneses tér által kiváltott szervi elváltozások
Minden olyan szolgálati tevékenység, amelyet nagyfrekvenciás elektromágneses sugárzás hatásának kitéve kell kifejteni

24. Mérgező harcanyagok által okozott (idült) megbetegedések
Minden olyan szolgálati tevékenység, amely mérgező harcanyagok kísérleti célú előállítására, tárolására, oktató jellegű felhasználására és a mentesítésre irányul

25. Vírushepatitis által okozott akut és idült megbetegedés
Minden olyan szolgálati tevékenység, amelynek során a katonaegészségügyi szolgálathoz beosztott személy:
– beteggel, váladékaival, vizsgálati anyagával érintkezésbe lép;
– az orvosi beavatkozás, ápolás folyamán használt műszert, eszközt, textíliát, berendezési tárgyat összegyűjti, tisztítja, karbantartja;
– tetemmel vagy annak részeivel boncolás, továbbá szövettani feldolgozás folyamán érintkezésbe kerül;
– hepatitis esetén járványügyi vizsgálatot vagy fertőtlenítést végez
1

A rendeletet a 7/2005. (III. 23.) HM rendelet 10. § (14) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte, 2005. március 28. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 11. § (2) bekezdése alapján a folyamatban lévő, valamint a hadkötelezettség alapján teljesített sor- és tartalékos katonai szolgálati ideje alatt – a szolgálat teljesítésével összefüggésben – elszenvedett baleset, illetőleg betegség miatt később keletkezett kártérítési igény elbírálásánál a 7/1997. (III. 19.) HM rendelet szabályait – figyelemmel a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény IX. fejezetének rendelkezéseire – kell alkalmazni.

2

A 9. § (1) bekezdése a 20/2001. (VIII. 9.) HM rendelet 10. §-a szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás