7/1997. (I. 22.) Korm. rendelet

1. § (1) Az ingó dolgokat terhelő jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog nyilvántartásának (a továbbiakban együtt: zálogjogi nyilvántartás) célja, hogy a Ptk. 260. §-ának (2) bekezdésében meghatározott zálogjogok fennállását – e rendeletben meghatározott módon és tartalommal – tanúsítsa.

(2) A zálogjogi nyilvántartásba be kell jegyezni az ingó dolgot terhelő jelzálogjog, valamint a vagyont terhelő zálogjog (a továbbiakban együtt: zálogjog) keletkezését, valamint a zálogjogviszony módosulását és megszűnését, illetve a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett adat megváltozását (a továbbiakban együtt: változás). A zálogjog a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

(3) A változás nyilvántartásba vételét a változást előidéző vagy annak bekövetkeztében érdekelt fél a változás bekövetkezésétől vagy, ha arról később szerzett tudomást, úgy ennek időpontjától számított 15 napon belül köteles kérni.

2. § (1) A zálogjogi nyilvántartás nyilvános és – ha jogszabály kivételt nem tesz – hitelesen tanúsítja az abban feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait.

(2) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a zálogjogi nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot.

(3) A rendes gazdálkodás körében kereskedelmi forgalomban eladott dolgon ellenérték fejében jogot szerző harmadik személy rosszhiszeműségét önmagában nem alapozza meg az a körülmény, hogy a nyilvántartásba történő betekintéssel az oda bejegyzett adat, jog vagy tény fennállásáról tudomást szerezhetett volna.

3. § (1) A zálogjogi nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: Kamara)² a székhelyén vezeti. A nyilvántartás részeként rögzíti a jogszabállyal létesített közjegyzői állások törzsadatait és az azokban beállott változásokat. A nyilvántartás vezetése – ideértve a nyilvántartási adatok archiválását is – számítógép útján, az adatbiztonsági követelményeknek megfelelően történik.

(2) A nyilvántartásba történő bejegyzés a közjegyző³ hatáskörébe tartozik.

4. § (1) A zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés vagy zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági vagy más hatósági határozat (a továbbiakban: okirat) adatai szolgálnak.

(2) A zálogjogi nyilvántartás az okirat adatai közül a következőket tartalmazza:

(3)⁷ A ranghely (sorrend) a zálogjogi nyilvántartásban a zálogkötelezett neve alatt szereplő zálogjogok bejegyzésének sorrendjét mutatja.

5. § (1) A zálogjog alapítását, változásait és a zálogjogviszonyhoz kapcsolódó egyéb adatokat a közjegyző kérelemre – elektronikus adatátvitel útján – jelenti be a zálogjogi nyilvántartásba (bejegyzés).

(2) A közjegyző a zálogjogi nyilvántartásba nevének, törzsszámának és személyes kódjának közlésével jelentkezik be. A nyilvántartásban szereplő zálogkötelezettet érintő bejegyzést ugyanabban az időpontban csak egyetlen közjegyző tehet.

(3) A bejegyzésre közjegyzői okirat alapján az okiratszerkesztő közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, egyéb esetben bármely közjegyző illetékes.

(4)⁸ A bejegyzés megtörténtéről és a bejegyzett adatokról, valamint a bejegyzés ranghelyéről (sorrendjéről) a közjegyző a jelen lévő félnek azonnal, erre vonatkozó külön kérelem nélkül tanúsítványt ad.

(5)⁹ A nyilvántartásba történő bejegyzések folyamatos, eggyel kezdődő sorszámot kapnak, amelyet a közjegyző a bejegyzés alapjául szolgáló okirat első oldalán köteles feltüntetni.

6. § Ha a bejegyzés közjegyzői okirat alapján történik, a közjegyző a közjegyzői okirat felolvasása előtt bejelentkezik a nyilvántartásba és – a zálogkötelezett neve szerint – a következő ranghelyet biztosítja. Ilyen esetben a közjegyző a bejegyzést a közjegyzői okiratba foglalt szerződés aláírása után, de az okirat hiteles kiadmányának kiadása előtt foganatosítja, majd az okirat hiteles kiadmányával együtt az 5. § (4) bekezdése szerinti tanúsítványt is kiadja.

7. § (1) Ha a bejelentés alapjául nem közjegyzői okirat szolgál, a bejegyzés a közjegyzőnél a Kamara által e célra rendszeresített nyomtatvány megfelelő kitöltésével és aláírásával kérhető.

(2) A bejegyzett adatok módosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a változást megelőző adatot, a változás időpontját és a korábbi adat törlésére történő utalást, illetve azt, hogy a törölt adat helyébe milyen új adat, jog vagy tény bejegyzését kérik. Egy nyomtatványban több adat megváltozásának bejegyzését is kérni lehet.

(3) Ha a kérelem alapjául hatósági határozat vagy a zálogjogosulttól származó törlési engedély, illetve a zálogjogviszonyt módosító más egyoldalú jognyilatkozat, ideértve a vagyont terhelő zálogjogot – a Ptk. 254. §-ának (2) bekezdése szerint – meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá átalakító jognyilatkozatot is (a továbbiakban együtt: jognyilatkozat) szolgál, a kérelemhez mellékelni kell a jognyilatkozatot tartalmazó okirat eredeti példányát vagy hiteles kiadmányát is. Ezt a rendelkezést a zálogkötelezett – zálogjogviszonyt érintő vagy ahhoz kapcsolódó – jognyilatkozata (a zálogtárgy átruházása, ranghellyel való rendelkezés, illetve a ranghely fenntartása vagy az erről való lemondás) esetén is alkalmazni kell.

(4)¹⁰ Vagyont terhelő zálogjognak meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá való átalakítása esetén a közjegyző az átalakítás tényét a vagyont terhelő zálogjog adataihoz jegyzi be. Ha a meghatározott vagyontárgy ingóság, a közjegyző az átalakítás tényének bejegyzésével együtt az így létrejött ingót terhelő zálogjogot is bejegyzi.

(5) A bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozatot közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen a nyilatkozattevő fél aláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Nem jegyezhető be a változás, ha az okiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az abban foglalt jognyilatkozat nyilvánvalóan érvénytelen, vagy a bejegyzési kérelem az (1)–(3) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, illetve ellentétben áll a (3) bekezdés szerinti okirat tartalmával.

(6) A bejegyzések rangsora az általa érintett valamennyi fél megállapodása alapján módosítható. A rangsor módosításának nyilvántartásba vételére a (2)–(4) bekezdés szabályai megfelelően irányadók.

(7) Ha a zálogjog nyilvántartásból való törlését nem a zálogkötelezett kéri, erről a zálogkötelezettet a közjegyző azzal értesíti, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a közjegyzőnél új jelzálogjogot alapíthat, vagy a törléstől számított egy évi időtartamra a ranghely fenntartásának bejegyzését kérheti. Ha a zálogkötelezett ilyen kérelmet határidőn belül nem terjeszt elő, vagy bejelenti, hogy e jogával nem él, a közjegyző a zálogjog törlése iránt intézkedik.

(8) A közjegyző a kérelem tárgyában – a mellékelt okiratok alapján, egyéb bizonyítás feltétele nélkül – végzéssel határoz. A kérelemnek helyt adó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozatban foglaltak bejegyzéséről a közjegyző a határozat meghozatalával egyidejűleg intézkedik, és a nyilvántartás megváltozott tartalmáról szóló tanúsítványt a végzéssel együtt kézbesíti a feleknek. E szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a közjegyző a bejegyzésről szóló határozatát kijavítja vagy kiegészíti.

(9) A közjegyző eljárására egyebekben – ha e rendeletből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik – a Polgári perrendtartás¹¹ rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. § (1) A közjegyző a zálogjogi nyilvántartással kapcsolatos valamennyi iratról nyilvántartást vezet.

(2)¹² A nyilvántartással kapcsolatos közjegyzői tanúsítványokat a közjegyző a hitelesítések nyilvántartó könyvének 5. rovatába jegyzi be, a változás bejegyzésével kapcsolatos ügyeket a lajstromkönyvben tartja nyilván. A zálogszerződés elkészítésekor a fél részére kiadott tanúsítvány a zálogszerződés ügyszámát kapja, és annak egy példányát az eredeti közjegyzői okirat mellett kell elhelyezni.

(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az iratok kezelésére a bírósági ügyvitel szabályai¹³ az irányadók.

9. § (1) A zálogjogi nyilvántartásba bárki, bármely közjegyzőnél betekinthet, és arról saját céljára feljegyzést készíthet, feltéve, hogy a zálogkötelezettet megnevezi.

(2) A közjegyző – függetlenül attól, hogy a közjegyzői okiratot melyik közjegyző készítette – bármikor jogosult a nyilvántartás adatainak lehívására. A zálogjogi nyilvántartás tartalmáról – erre irányuló kérelemre – a közjegyző tanúsítványt ad.

(3) A tanúsítvány a zálogkötelezett neve alatt szereplő valamennyi fennálló bejegyzést hitelesen igazolja. Olyan tanúsítvány is kérhető, amely a zálogkötelezett neve alatti bejegyzéseket a kérelemben meghatározott korább időpontnak megfelelően tanúsítja.

10. § (1) A Kamara a nyilvántartás létesítésének és működésének költségeit a költségtérítésből fedezi.

(2)¹⁴ A bejelentésért, a nyilvántartásba történő betekintésért, valamint a zálogjog törléséért költségtérítést kell fizetni, amelynek összege betekintés esetében ezer, egyéb esetben ötezer forint zálogkötelezettenként. A közjegyző a nála költségtérítés címén befolyt összeget negyedévenként, számla alapján a Kamara részére átutalja. Ha a fél a Kamara adatbázisához saját eszközével csatlakozik, az egyszeri csatlakozási költségtérítés megfizetése után a betekintésért ezer forint díjat fizet.

(3) A büntető ügyekben eljáró hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok számára – a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítésével összefüggésben – a nyilvántartásba történő betekintés díjtalan.

(4) A költségtérítés fizetésének kötelezettsége nem érinti a közjegyző egyéb eljárásával kapcsolatosan a közjegyzői díjszabásban¹⁵ megállapított díjakat.

11. § (1) A zálogjogi nyilvántartás működési feltételeinek biztosítása és a rendszer működésével kapcsolatos jelentések elkészítése a zálogjogi nyilvántartás főigazgatójának (a továbbiakban: Főigazgató) feladatkörébe tartozik. A Főigazgatót a Kamara elnöke nevezi ki, és menti fel, és ugyancsak ő gyakorolja a Főigazgató feletti munkáltatói jogokat.

(2) A zálogjogi nyilvántartás működtetésével, illetve a számítógépes rendszer kezelésével megbízott személyek az e tevékenységük végzése során tudomásukra jutott adatok tekintetében titoktartásra kötelesek. A titoktartási kötelezettség a munkaviszony, illetve egyéb jogviszony megszűnését követően is fennmarad.

12. § (1) A közjegyző – zálogjogi nyilvántartással kapcsolatos – kötelezettségei teljesítését a Kamara elnöke – az illetékes területi közjegyzői kamara elnöksége útján – ellenőrzi. A Kamara és a területi közjegyzői kamara elnöke a közjegyző nyilvántartással kapcsolatos irataiba bármikor betekinthet.

(2) A közjegyző bármikor kérheti az általa bejelentett adatok összesítő listáját. A közjegyzői iroda rendes vagy rendkívüli vizsgálata esetén a közjegyző köteles e listát a területi kamara megbízottjának átadni.

13. § Ez a rendelet 1997. május 1-jén lép hatályba.