9/1997. (II. 12.) BM rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a belügyminiszter által irányított fegyveres erőre (Határőrség), a rendvédelmi szervekre (a Rendőrség, a Polgári Védelem, az állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság) (a továbbiakban együtt: fegyveres szervek), valamint a velük szolgálati viszonyban lévő hivatásos állományra.

(2) A rendelet szabályait a más szervhez vezényelt, valamint a berendelt hivatásos állományra vonatkozóan – a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet előírásai szerint – megfelelően alkalmazni kell.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A szolgálati viszony a fegyveres szerv mint munkáltató (a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében az önkormányzat) és az állományba kerülő személy között jön létre

(2) A fegyveres szervek állományába történő felvétel, kinevezés, a szolgálati viszony létesítése olyan kétoldalú jognyilatkozaton alapuló sajátos közszolgálat, amelyben a konkrét feltételeket parancs (határozat) (a továbbiakban: parancs) formájában írásba kell foglalni.

(3) Szerződéses szolgálati jogviszony létesítése esetén a feleket érintő jogokat és kötelezettségeket külön szerződésben is meg kell határozni.

(4) A kinevezésre, állományba vételre vonatkozó munkáltatói (szolgálati viszonyhoz kapcsolódó) jogokat a Hszt.-ben és – a tűzoltóság tekintetében – a Tt.-ben nem szabályozott esetekben a külön kiadásra kerülő belügyminiszteri rendelet (hatásköri lista) rögzíti.

(5) Az állomány – a Hszt. és e rendelet szerint – szolgálati viszonyban lévő tagja meghatározott állománycsoportba tartozhat:

4. § (1) Tiszthelyettesi, zászlósi beosztásba az nevezhető ki, aki

(2) Tiszti beosztásba kinevezhető, aki

(3) A polgári életből történő felvétel esetén a Hszt. 37. § (1) bekezdésében rögzített követelményeken túl – férfiak esetében – a beosztásba helyezés feltétel a sorkatonai szolgálat letöltése vagy az alól történt mentesítés.

5. § (1) A fegyveres szervekkel történő szolgálati jogviszony kérelem alapján, felvételi eljárás keretében létesíthető. A kérelmet a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz címezve, az illetékes személyügyi szerv útján írásban kell előterjeszteni.

(2) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

(3) A kérelem mellé csatolni kell:

(4) A katonai és rendvédelmi oktatási intézmények polgári életből felvett hallgatói esetében a hivatásos szolgálati jogviszony vállalását tartalmazó nyilatkozatot kell tenni.

(5) Amennyiben a szolgálati viszony létesítésének feltétele, hogy a jelentkező személy a nemzetbiztonsági követelményeknek is megfeleljen, az ehhez szükséges adatokat a külön jogszabály alapján meghatározott ,,biztonsági kérdőív'' kitöltésével szolgáltatja, melynek eljárási szabályait külön rendelet tartalmazza.

(6) A szolgálati viszony létesítése törvényekben és egyéb jogszabályokban előírt feltételeinek (egészségi, pszichológiai, nemzetbiztonsági stb.) meglétét az állományilletékes parancsnok intézkedése alapján, az illetékes személyügyi szerv köteles ellenőriztetni, illetve ellenőrizni.

(7) Amennyiben a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokra vonatkozóan – amennyiben a beosztás betöltése felvételi eljárás lefolytatását igényli, az a képviselő-testület (közgyűlés) felkérése alapján a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltó-parancsnokság személyügyi szerve közreműködésével is történhet.

(8) A felvételi eljárás során valamely felvételt kizáró ok felmerülése esetén az eljárást lefolytató személyügyi szerv, egészségi alkalmatlanság esetén az alapellátó orvos az érintettet köteles írásban tájékoztatni az elutasítás okáról.

6. § (1) A ellenőrzés során a személyügyi szerv:

(2) A kinevezéssel összefüggésben a személyzeti szervnek elő kell készíteni:

7. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott fegyveres szerveknél az országos parancsnok által állománytáblában rögzített olyan szolgálati beosztások betöltésére, amelyek rendvédelmi szakképesítés nélkül is elláthatók, illetve az önkormányzati tűzoltóság esetében a tartósan vezényelt állomány helyettesítésére, szerződéses szolgálati viszony létesíthető.

(2) A szerződéses szolgálati viszony – a Hszt. 37. §-ában rögzített feltételekre is figyelemmel – legfeljebb 6 havi próbaidő kikötésével, a tűzoltóság esetében legalább egy, más szervek esetében legalább öt év szolgálati időre létesíthető.

(3) A szerződéses szolgálati viszonyba kerülőt a rendfokozati állománykategóriának megfelelő kezdő rendfokozatba kell kinevezni.

(4) A szerződéses állománykategória jelölésére a rendfokozat megnevezése előtt a személyügyi okiratokban az ,,sz.'' rövidítést kell alkalmazni.

(5) Nem létesíthető szerződéses szolgálati viszony azzal, akinek korábbi szolgálati viszonya a Hszt. 53. §-ának b), e) vagy f) pontja, illetve 56. §-ának (2) bekezdése értelmében szűnt meg.

8. § (1) A hivatásos állományba történő kinevezés – a katonai, rendvédelmi felsőoktatási intézményekben szakképesítést szerzettek kivételével – a rendőrség állománya tekintetében a Rendőrtiszti Főiskola és a rendőr szakközépiskolák tanulóinál a második oktatási év tanulmányi idejének megfelelő, más szerveknél 6–12 hónapig terjedő próbaidőre történik, melynek konkrét idejét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg.

(2) Nem kell próbaidőt kikötni a más fegyveres szervtől áthelyezettek, illetve az adott fegyveres szerv szerződéses állományából, továbbá köztisztviselői, közalkalmazotti állományából kinevezettek esetében, feltéve, hogy megfelelnek a beosztás ellátásához előírt képesítési követelményeknek.

9. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjává az adott beosztásra, munkakörre meghatározott, államilag elfogadott iskolai végzettséggel és a fegyveres szerv jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy nevezhető ki.

(2) A Határőrség, a Tűzoltóság, valamint a Polgári Védelem hivatásos állományába az előírt iskolai végzettséggel rendelkező személy az adott fegyveres szerv jellegének megfelelő szakképesítés hiányában is véglegesítésre kerülhet. Ezzel egyidejűleg kötelezni kell az előírt szakképesítés megszerzésére.

(3) Az adott fegyveres szervnek megfelelő szakképesítéssel nem rendelkezők esetében a szükséges végzettség megszerzését a kinevezési okmányban elő kell írni, az oktatási intézmény képzési idejét figyelembe vevő, azt legfeljebb másfélszeresen meghaladó határidő megjelölésével.

(4) A Rendőrség hivatásos állományú tagjának véglegesítésére csak akkor kerülhet sor, ha a munkaköre betöltéséhez szükséges szakképesítést is megszerezte, illetve az előírt szakképesítés megszerzése folyamatban van.

10. § (1) A próbaidő alatt az állomány nem katonai, illetve rendvédelmi oktatási intézményben tanuló tagját a fegyveres szerv sajátosságainak megfelelő szakképzésben kell részesíteni. Az érintett az eredményes szakmai vizsga letételéig önálló szolgálati feladat végrehajtására nem osztható be.

(2) A tiszthelyettesi állomány esetében a próbaidő alatti szakképzés (tanfolyam) nem helyettesítheti a fegyveres szerv jellegének megfelelő szakközépiskolai végzettséget.

(3) A rendőr-szakközépiskolákon tanuló hallgatókat az első tanév befejezését követően a rendőri szerveknél, illetve a lehetőségek függvényében a közbiztonsági igényeknek megfelelően kijelölt ,,gyakorló rendőrőrsökön'' gyakorlati képzésben kell részesíteni. A gyakorlati idő alatt a hallgatók önálló szolgálati feladat ellátására nem oszthatók be.

(4) A próbaidő alatti képzés eredményes befejezése után az érintetteket, illetve a rendvédelmi szakközépiskolák második évfolyamát eredményesen befejezetteket a próbaidő leteltével minősíteni kell, melynek alapján – legalább alkalmas minősítés esetén – szolgálati viszonyuk véglegessé válik, amiről a személyügyi szerv az érintett pénzügyi, anyagi szervet köteles értesíteni. A véglegessé válást a minősítő lapon is rögzíteni kell.

(5) A próbaidő alatt tanulmányokat folytatók esetében a minősítést az oktatási intézmény illetékes vezetője készíti el, de a véglegesítésre vonatkozó állásfoglalás az eredeti szolgálati hely állományilletékes parancsnokának jogköre.

11. § (1) A szolgálati viszony az állományba vételt elrendelő kinevezési parancs jóváhagyásával, illetve annak elfogadásával, a felek által történő aláírásával jön létre, mellyel egyidőben az állományba kerülőnek esküt, illetve a polgári védelem és a tűzoltóság esetében az érintett választása alapján esküt vagy fogadalmat kell tennie.

(2) Az aláírt eskü-(fogadalom-)okmányt a kinevezési parancs mellékleteként, a személyi anyag részeként kell kezelni.

12. § (1) A szolgálati viszony kinevezési parancsban rögzített, a szolgálati beosztást, a szolgálati helyet vagy egyéb lényeges körülményt érintő módosítása a szolgálati elöljáró kezdeményezésére, azonos vagy annak megfelelő beosztás esetén az állomány tagjának kérelmére is történhet. A módosítást parancsban kell rögzíteni.

(2) A meglévő beosztástól eltérő, más szolgálati ághoz tartozó munkakörbe történő áthelyezés esetén újólag meg kell vizsgálni az állomány tagjának az új beosztásra való egészségi alkalmasságát, és csak ennek alapján rendelhető el a kinevezés, az áthelyezés.

13. § (1) Magasabb beosztásnak minősül az a munkakör, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, vagy az elérhető rendfokozat az előzőnél magasabb, illetve ezek azonossága esetén magasabb mértékű az illetménykiegészítés mértéke vagy a beosztáshoz nagyobb felelősség és hatáskör tartozik.

(2) Az állomány tagjának kérelme alapján történő más beosztásba helyezés elsősorban családi, szociális vagy egyéb méltánylandó indok alapján a szolgálati érdek elsődlegességének biztosítása mellett engedélyezhető.

(3) A kérelmet írásban a szolgálati elöljáróhoz kell benyújtani, aki köteles azt megvizsgálva a kérelmezőt állásfoglalásáról tájékoztatni, illetve a kérelmet javaslatával együtt 8 napon belül a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz továbbítani.

14. § (1) Áthelyezés esetén az érintetteknek (az átadó, a fogadó szerv parancsnoka, az állomány tagja) előzetesen meg kell állapodniuk az új szolgálati beosztásban, a szolgálati helyben, az áthelyezés időpontjában, az illetményben, továbbá az áthelyezéssel kapcsolatosan esetlegesen felmerülő költségek viselésében.

(2) Az áthelyezését kérő – indokolt esetben, az állományilletékes parancsnok javaslata alapján – a szolgálat érdekében, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedésével legfeljebb hat hónapig visszatartható. Ez esetben a visszatartást írásban kell indokolni.

(3) Nem alkalmazható a visszatartás akkor, ha a hivatásos állomány tagja olyan megalapozott családi ok miatt kéri az áthelyezést, amely más intézkedéssel nem oldható meg.

15. § (1) Az állomány tagja a szolgálat érdekében vagy kérelmére – az átadó és a fogadó szerv állományilletékes parancsnokának egyetértésével – a hatásköri listában meghatározott vezető intézkedésével más – a belügyminiszter irányítása alá tartozó vagy azon kívüli – fegyveres szervhez áthelyezhető, ha a beosztás betöltéséhez előírt képesítési és egyéb alkalmassági (egészségi, pszichikai stb.) követelményeknek megfelel.

(2) A belügyminiszter által irányított fegyveres szervek közötti áthelyezés az átadó szerv országos parancsnokának jogköre, míg az érintett kinevezése, beosztásba helyezése a fogadó szerv országos parancsnoka által történik.

(3) Egyéb esetekben a más fegyveres szervhez történő áthelyezésre vonatkozó intézkedéseket a 140/1996 (VIII. 31.) Korm. rendelet előírásai szerint kell végrehajtani.

(4) Az állomány szerződéses tagja más fegyveres szervhez nem kerülhet áthelyezésre.

16. § (1) Az állomány tagjának alacsonyabb beosztásba helyezésére, a kérelem esetét kivéve, az eredeti beosztásra munkáltatói jogkörrel rendelkező, vagy amennyiben az alacsonyabb beosztásba helyezés áthelyezéssel valósul meg, az új szolgálati helyen a kinevezésre vonatkozóan munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető jogosult.

(2) Amennyiben az állomány tagjának alacsonyabb beosztásba helyezésére a Hszt. 48. § (1) bekezdés a) pontja alapján kerül sor és ennek következtében az érintett szolgálati viszonyának megszüntetését kéri, vele szemben – a szolgálati viszonyban töltött idejétől függően – a Hszt. 56. §-a (1) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdése, illetve 182. §-ának (1) és (4) bekezdése figyelembevételével kell eljárni.

17. § (1) Beosztásban lévő, de annak ellátásában tartósan akadályozott vagy határozott időre rendelkezési állományba helyezett személy helyettesítése az adott beosztás ellátására alkalmas személlyel és csak a helyettesítő eredeti beosztásába történő meghagyása mellett rendelhető el. Ilyen esetben részére helyettesítési díjat kell megállapítani.

(2) Betöltetlen munkakör ellátásával történő megbízás esetén, ha arra az eredeti beosztásból való felmentés mellett kerül sor, az érintettet újra be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(3) A megbízott eredeti beosztását a végleges kinevezéséig ugyancsak megbízással lehet betölteni.

(4) A határőrségnél indokolt esetben az ideiglenesen megüresedett tiszti beosztások esetében az országos parancsnok kizárólagos hatáskörében, a tiszthelyettesi beosztások esetében az állományilletékes parancsnok hatáskörében a beosztással járó feladatok ellátására az adott szervnél tényleges katonai szolgálatot teljesítő hadköteles katona is kinevezhető, amely megbízásnak minősül.

(5) A megbízott hadköteles részére megbízási díjként a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény által meghatározott beosztási pótlék állapítható meg.

18. § (1) A tartós – 30 napon túli – vezénylést írásban kell elrendelni. Az intézkedés során rendelkezni kell az illetmény és egyéb járandóságok folyósításának rendjéről.(2) A hivatásos állomány tagjának külföldi szolgálatra vezénylése csak a feladat írásos nyilatkozatban történő önkéntes vállalása esetén rendelhető el.

19. § (1) Az állomány tagjának az országgyűlési képviselői, polgármesteri, helyi vagy kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történő indulását a jelöltkénti nyilvántartásba vételével egy időben írásban be kell jelentenie, melynek alapján az érintett szolgálati viszonyát a 140/1996 (VIII. 31.) Korm. rendelet előírásai szerint szüneteltetni kell.

(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának a Hszt. 51. § (1) bekezdés szerinti szünetelése esetén beosztása a választások eredményének közzétételéig csak megbízással tölthető be.

(3) Amennyiben a szolgálati viszony szüneteltetésére a próbaidő alatt kerül sor, az a kinevezésben rögzített próbaidő befejező időpontját is módosítja.

20. § (1) Az adott fegyveres szervhez tartozó, de szolgálati beosztást ideiglenesen ott be nem töltő állomány nyilvántartása, illetményének és egyéb járandóságainak biztosítása érdekében a fegyveres szerv országos parancsnokának hatáskörébe tartozó ,,rendelkezési állományú'' státuson történik.

(2) A hivatásos állomány tagját a Hszt. 44. § (1) bekezdés, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 4. § (3) bekezdése szerinti esetekben a szolgálati beosztásából történő felmentésével egyidejűleg az adott fegyveres szerv rendelkezési állományába kell helyezni.

(3) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b), e), f) pontjai alapján beosztás hiánya miatt rendelkezési állományban lévők átmenetileg létszámfelettinek minősülnek, részükre a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles a szolgálatteljesítés helyét meghatározni, és számukra – képzettségüknek, felkészültségüknek, illetve egészségi, pszichikai és fizikai állapotuknak megfelelő – feladatot biztosítani. Az érintett meghatározott szolgálati feladat teljesítésére beleegyezésével az eredeti szolgálati helyén 1 évig, más helységbe 6 hónapig vezényelhető.

(4) A Hszt. 44. § (1) bekezdés h) pontja értelmében rendelkezési állományba kerülő hivatásos állomány illetményre és egyéb járandóságokra az eredeti beosztásának és besorolásának megfelelően jogosult, amelyet az adott fegyveres szervnek kell folyósítani.

(5) Annak az eredeti beosztása, akit a fegyveres szervnél működő érdekképviseleti szerv függetlenített tisztségviselőjévé választottak korlátozás nélkül betölthető.

21. § (1) A Belügyminisztériumba a rendvédelmi szervek irányításával, a honvédelmi, valamint a rendvédelmi igazgatással összefüggő feladatok végrehajtására a hivatásos állomány tagja hivatásos beosztási helyre is berendelhető.

(2) A hivatásos beosztási helyre való berendeléssel egyidejűleg az érintettet a fegyveres szervnél rendelkezési állományba kell helyezni, és a berendelés helyén az állománytáblában meghatározott beosztásnak megfelelően kell besorolni. A berendeltek illetményének, egyéb járandóságainak megállapítására vonatkozóan a Hszt. IX–X. fejezetében meghatározottakat kell alkalmazni.

(3) A berendelés a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél történhet közszolgálati feladat ellátására, köztisztviselői beosztási helyre is. Az érintettek illetményének és egyéb járandóságainak megállapítása tekintetében a Hszt. 43. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A berendelést kezdeményező szervezeti egység vezetője a berendelés időpontjáról, várható időtartamáról a fegyveres szerv állományilletékes parancsnokát köteles tájékoztatni. A berendeltek eredeti beosztása korlátozás nélkül betölthető.

(5) A berendelés az azt elrendelő vezető vagy az állomány tagjának kezdeményezésére szüntethető meg.

(6) Amennyiben a berendelésnek az állomány tagjának kérelmére történő megszüntetésekor a Hszt. 248. § d) pontjában meghatározott szolgálati beosztás nem biztosítható, az állomány tagja – beleegyezésével – legfeljebb egy évig a fegyveres szerv rendelkezési állományában tartható. Ez esetben részére a Hszt. szabályainak megfelelően a berendelést megelőző beosztásának, besorolásának megfelelő illetményt kell biztosítani.

(7) Aki a berendelés megszüntetésekor a részére biztosított beosztást vagy ennek hiányában a rendelkezési állományba helyezést nem fogadja el, és kéri a szolgálati viszonyának megszüntetését, illetve a (6) bekezdés szerinti határidő lejártakor vele szemben a Hszt. 56. § (1) bekezdés b) pontja szerint kell eljárni.

22. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományából a 21. § (1) bekezdés szerinti szervezeti egységekhez konkrét szolgálati feladatok végrehajtására az állomány tagja a Hszt. 43. § (1) bekezdése szerint vezényelhető.

(2) A vezénylés alapján rendelkezési állományba helyezettek eredeti beosztása csak távollétük idejére, megbízással tölthető be.

(3) Az érintettek beosztása, besorolása a vezénylés idején változatlan marad. Illetményük megállapítása és folyósítása külön rendeletben meghatározottak szerint történik.

23. § (1) A szolgálati viszony megszüntetésekor, ha az érintett a Hszt. 182. § (1)–(2) bekezdése szerinti szolgálati idővel rendelkezik, intézkedni kell a szolgálati nyugdíjra jogosultság megállapítására, esetlegesen az általános szabályoktól eltérő nyugdíjfolyósítás módjára is, míg a szerződéses állomány esetében a Hszt. 230. §-ban meghatározottakat is figyelembe véve kell eljárni.

(2) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoka szolgálati viszonyának megszüntetésére csak azt követően kerülhet sor, hogy képviselő-testület (közgyűlés) a parancsnokot a beosztásából felmentette.

(3) A szolgálati viszony megszüntetését – a próbaidő alatti vagy fegyelmi ok miatti megszüntetést, illetve a lemondást és a törvény erejénél fogva történő megszűnést kivéve – általában az adott hónap utolsó napjával kell elrendelni, indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálat érdekében vagy az állomány tagjának méltánylandó ok miatti kérelme alapján ettől eltérhet.

24. § (1) A szolgálati viszony megszüntetésére irányuló kezdeményezést egyik félnek sem kell indokolnia. A megegyezést a feltételek rögzítésével a feleknek alá kell írniuk.

(2) A közös megegyezésről szóló nyilatkozatot az aláírást követően a szolgálati elöljáró 8 napon belül a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz köteles felterjeszteni.

25. § (1) A szolgálati viszonyról (vagy ezzel együtt a rendfokozatról) történő lemondást írásban kell előterjeszteni.

(2) Lemondása esetén sem szüntethető meg a szolgálati viszonya annak, akinek a lemondási idő lejárta előtt ismertté vált betegsége miatt gyógykezelése folyamatban van – kivéve, ha az érintett a lemondás elfogadását annak ismeretében külön kéri –, annak befejezéséig vagy egészségkárosodás esetén, állapotának végleges kialakulásáig.

(3) Lemondás esetén az állomány tagja elveszíti jogosultságát:

26. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetése esetén az indoklásból egyértelműen ki kell tűnni azon oknak, amely miatt a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya nem tartható fenn.

(2) A felmentésről szóló értesítést a Hszt. 56. § (1) bekezdés szerinti esetekben a felmentés kezdő időpontja előtt legalább 30 nappal az állomány tagjának át kell adni, továbbá más esetekben is biztosítani kell, hogy az érintett az értesítést a felmentés kezdete előtt megkapja.

(3) Az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság megállapítása csak az illetékes orvosi felülvizsgáló (a továbbiakban: FÜV) bizottság jogerős határozatával történhet. (A FÜV eljárás szabályait külön rendelkezés tartalmazza.)

(4) Nemzetbiztonsági szempontból megállapított kockázati tényezők esetén az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul intézkednie kell az érintett más beosztásba helyezésére, illetőleg felmentésére.

(5) A biztonsági ellenőrzés során felmerült kockázati tényezők alapján az állományilletékes parancsnok soron kívül állapítsa meg az alkalmatlanságot, melynek értelmében a Hszt. 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján intézkedni kell a szolgálati viszony megszüntetésére. Ilyen esetben az állomány tagját a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.

27. § (1) Minősítés alapján a beosztás ellátására való alkalmatlanság megállapítására csak a szolgálattal összefüggő tevékenységben jelentkező konkrét hibák, mulasztások megjelölésével van mód, amely a mulasztások súlyától, jellegétől függően alapja lehet az alacsonyabb beosztásba helyezésnek vagy súlyosabb esetben a szolgálati viszony megszüntetésének is.

(2) Ha az állomány tagjánál az (1) bekezdés szerinti hibák jelentkeznek, a minősítésben azok kijavítására legfeljebb egy év határidőt is meg lehet határozni. A megjelölt határidő eredménytelen eltelte esetén – melyet újabb minősítésben kell megállapítani – a szolgálati viszonyt a Hszt. 56. §-ának (2) bekezdése szerint meg kell szüntetni.

(3) A hivatásos szolgálatra méltatlanná válást a Hszt. 56. § (6) bekezdés c) pontja szerinti esetet kivéve csak büntetőeljárás alapján, azzal összefüggésben, annak jogerős befejezését követően lehet megállapítani.

(4) A Hszt. 56. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlanná válást az állományilletékes parancsnok külön e célra létrehozott bizottság javaslata alapján, etikai vizsgálat keretében állapíthatja meg.

28. § (1) Az etikai bizottság elnöke az állományilletékes parancsnok, míg tagjait a szerv hivatásos állományának megfelelő szolgálati tapasztalattal rendelkező, példás magatartást tanúsító és az eljárás alá vonttal legalább azonos rendfokozatú tagjaiból kell kijelölni.

(2) Az etikai bizottság vizsgálata során bizonyítást folytathat, iratokat kérhet be, tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat.

(3) Az eljárás során a bizottság az eljárás alá vontat köteles meghallgatni.

Az etikai bizottság tagjainak a meghallgatásokon együttesen jelen kell lenniük. A bizottság eljárásáról és tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) Az etikai bizottság eljárásához szükséges feltételek biztosításáról, a bizonyítékok beszerzéséről, a meghallgatni kívántak kiértesítéséről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(5) A bizottság a méltatlanság tárgyában a vizsgálat megindítását követő 30 napon belül határoz. Amennyiben a vizsgálattal egyidejűleg büntető-, illetve szabálysértési eljárás is indult, a vizsgálatot a büntető-, illetve szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni.

(6) Az etikai bizottság többségi határozattal dönt a méltatlanság fennállásában, és a döntését határozatba foglalja, melyben a méltatlanná válás körülményeit, illetőleg a döntését köteles részletesen megindokolni.

(7) Az állományilletékes parancsnok az etikai bizottság döntése szerint köteles eljárni. A marasztaló határozat kihirdetése után haladéktalanul intézkedni kell az érintett szolgálati viszonyának megszüntetésére.

29. § (1) A szolgálat felső korhatárának elérése szolgálati viszony a felső korhatár elérésének napjával kell elrendelni, egyben intézkedni kell a nyugdíjjogosultság időpontjának megállapítására.

(2) A szolgálati viszonynak a Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontja értelmében történő megszüntetése esetén a parancsban rögzíteni kell, hogy a mandátum lejárta után, az érintett kérelme esetén, a fegyveres szervet visszavételi kötelezettség terheli.

(3) A szolgálati viszony meghosszabbítása esetén, annak lejártakor, illetve az állomány tagjának kérése szerint ugyancsak a Hszt. 59. § (1) bekezdés a) pontja szerint kell intézkedni a szolgálati viszony megszüntetésére.

30. § (1) A szolgálati viszony megszüntetése előtt – bármely okból is kerül arra sor – az érintettel beszélgetést kell folytatni, melyen a szolgálati elöljárónak és az illetékes személyügyi szerv megbízottjának részt kell vennie. Az érintett kérése alapján biztosítani kell, hogy a beszélgetésen részt vegyen az érdekképviselet tisztségviselője, képviselője is.

(2) A beszélgetésen tisztázni kell valamennyi jogi vonatkozású és személyi, illetve anyagi kérdést. A beszélgetésről feljegyzést (az állomány tagjának, illetve az érdekképviseleti szerv képviselőjének kérésére jegyzőkönyvet) kell készíteni, melyet a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancs mellékleteként, majd a személyi anyag részeként kell kezelni.

(3) A beszélgetést a szolgálati viszony fegyveres szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén legalább 3 hónappal, más esetben – a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú és a lemondás vagy fegyelmi ok miatti megszüntetése kivételével – a 25. § (2) bekezdésének megfelelően – legalább 30 nappal a szolgálati viszony tervezett megszüntetése előtt kell végrehajtani.

(4) A szolgálati viszony megszüntetésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy a szükséges okmányok előkészítésére megfelelő idő álljon rendelkezésre, és a szolgálati viszony megszüntetése során intézkedésre jogosult szervek azokat a jogviszony megszűnése előtt legalább 15 nappal megkapják.(5) Amennyiben a szolgálati viszony megszüntetésének parancsban rögzített időpontjáig a leszereléssel kapcsolatos intézkedések – a hivatásos állomány tagjának hibáját kivéve – nem kerültek végrehajtásra, úgy a leszerelés tényleges megtörténtéig az érintett részére az utolsó beosztásának megfelelő összegű illetményt kell folyósítani.

(6) A szolgálati viszonynak a Hszt. 55. § és az 56. § (6) bekezdés, valamint az 59. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetése esetén vizsgálni kell, hogy az érintettet terheli – e megtérítési kötelezettség.

(7) Megtérítési kötelezettség fennállása esetén a szolgálati viszony megszüntetésekor azt elő kell írni, és a szolgálati viszonyról szóló igazoláson kell rögzíteni.

31. § A szolgálati viszony megszüntetésekor:

32. § (1) A hivatásos állományba történő visszavétel esetén a Hszt. 64. § (2) bekezdésben rögzített esetet kivéve, ismételten vizsgálni kell a felvételi követelményeknek való megfelelést.(2) A Hszt. 64. § (1) bekezdés alapján történő visszavétel esetén a szolgálati idő számításánál a Hszt. 328. § előírásait kell alkalmazni.

(3) Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagját legalább a korábbi szolgálati viszonya során elért és legfeljebb a Hszt. 64. § (5) bekezdése szerinti rendfokozatba kell kinevezni.

(4) A Hszt. 64. § (2) bekezdés értelmében történő visszavételre a törvényben meghatározott felső korhatárra vonatkozó megkötöttség nélkül kerülhet sor. A szolgálat felső korhatárát elértek esetében ezt követően haladéktalanul intézkedni kell a szolgálati viszony megszüntetésére, nyugállományba helyezésre.

(5) A felmentési idő alatt az állomány tagjával ismételten nem létesíthető szolgálati viszony.

(6) Akinek szolgálati viszonya korábban szolgálati nyugállományba helyezéssel szűnt meg, visszavétele (reaktiválása) csak a nyugdíj folyósításának felfüggesztésére vonatkozó írásos nyilatkozat megtétele estén történhet.

33. § (1) Az állomány tagjának méltánylandó okok (közvetlen családtagok elhelyezkedési problémája, családi körülmények miatt nem vállalható utazás stb.) miatti kérelme alapján az állományilletékes parancsnok javaslatára a belügyminiszter engedélyezheti a közeli hozzátartozójával az alá-fölérendeltségi viszonyba kerülést. A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró részére ilyen engedély nem adható.

(2) A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok állománya esetében az engedélyezés a városi (kerületi) tűzoltóparancsnok hatáskörébe tartozik

(3) A hivatásos állomány tagja a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmét a szolgálati elöljáró útján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz írásban köteles benyújtani.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell:

34. § (1) A hivatásos állományba tartozással összeférhetetlen munkavégzéssel járó – így általában, amely az állomány tagjának szolgálati tevékenységével érintett szervvel létesítendő, valamilyen hatósági vagy felügyeleti tevékenységgel összefüggő, illetve az állampolgárok felé irányuló szolgáltatással kapcsolatos tevékenységgel jár, vagy a szolgálati hely és a tevékenységet biztosító szervezet között gazdasági, elszámolási jogviszony áll fenn – egyéb jogviszonyt az állomány tagja nem folytathat.

(2) A munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettséggel időben egybe eső, munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése nem engedélyezhető.

35. § (1) A szolgálati viszony létesítésével egyidejűleg meg kell ismertetni az állomány tagjával a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, melyet az érintettel alá kell íratni, és részére egy példányt át kell adni.

(2) A szolgálati tevékenységére vonatkozó munkarendet, a szolgálati és pihenőidő biztosításának rendjét az elöljáró parancsnok által jóváhagyott előírásokban (Szervezeti és Működési Szabályzat, Ügyrend stb.) kell szabályozni.

(3) A szolgálatteljesítés megkezdése előtt az állomány tagját ki kell oktatni a munkavédelmi és egyéb jogszabályokban meghatározott biztonsági rendszabályokra, melynek megtörténtét a munkaköri leíráson rögzíteni kell.

36. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró és az illetékes személyügyi szerv együttesen kötelesek biztosítani, hogy az állomány tagja megfelelő tájékoztatást kapjon az előmenetelhez szükséges követelményekről.

(2) Az előmenetelt – a szükséges feltételek megléte esetén – az alábbiak figyelembevételével kell biztosítani:

37. § (1) A szolgálati beosztásban történő előmenetelt az állományilletékes parancsnok kiválasztással vagy pályázat kiírásával valósíthatja meg.

(2) Magasabb beosztásba kinevezni csak az adott munkakörre előírt képesítési feltételekkel és egészségileg alkalmas minősítéssel rendelkező személyt lehet.

(3) A vezetői beosztásba történő kinevezés esetén az egészségi és egyéb alkalmazási követelmények mellett figyelembe kell venni a jelölt:

(4) Vezetői beosztásba történő kinevezés esetén, ha az nem pályázat útján történik, az érintettnek az adott fegyveres szervnél és az adott szakterületen eltöltött legalább hároméves szakmai gyakorlattal kell rendelkezni.

38. § (1) A fegyveres szervek azon speciális szakképzettséget igénylő beosztásainak betöltése, ahol a szerv jellegének megfelelő rendvédelmi szakképesítés megszerzése nem igényel iskolarendszerű képzést, az utánpótlást elsősorban nyílt pályázat útján kell biztosítani.

(2) A rendvédelmi szakképesítést is igénylő beosztások betöltésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogosult belső (a fegyveres szervekre kiterjedő) pályázatot kiírni.

(3) A Határőrség állományába tartozó, de a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézményekben oktatói feladatokat ellátó hivatásos állományú státuszok betöltése csak pályázat útján történhet. (Az egyes fegyveres szerveknél pályázat utján betölthető beosztásokat, munkaköröket az 1. számú melléklet tartalmazza.)

(4) Amennyiben az adott beosztás ellátására a szervnél minden feltételnek megfelelő, alkalmas utánpótlás áll rendelkezésre, úgy a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogosult a pályázat kiírását mellőzni.

(5) Sikertelen pályázat esetén a szolgálati elöljáró kezdeményezheti a beosztás kiválasztás útján történő betöltését. A pályázat útján betölthető beosztások esetén a kinevezés határozott időre is szólhat.

(6) A pályázat feltételeit az adott beosztásra meghatározott követelmények alapján a munkáltatói jogkörrel rendelkező elöljáró határozza meg, az önkormányzati tűzoltóságok esetében – a parancsnoki beosztásra kiírt pályázat kivételével – a szakmai felügyeletet ellátó parancsnok véleményének kikérésével.(7) A pályázati kiírásnak általában az alábbiakat kell tartalmaznia:

(8) A pályázatot oly módon kell nyilvánosan közzétenni, hogy a pályázat meghirdetése és a benyújtási határidő között legalább 15 nap rendelkezésre álljon.

(9) A rendvédelmi felsőoktatási intézményekbe történő felvételre vonatkozó pályázatokat az intézmény vezetője a fegyveres szervek országos parancsnokaival történő egyeztetés után írja ki.

39. § (1) A munkakör, beosztás ellátására kiírt pályázat elbírálására a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles bírálóbizottságot kijelölni, amelybe be kell vonni:

(2) A bizottság tagjainak felkérését, megbízását írásba kell foglalni.

(3) A bizottság a pályázatok értékelése és a pályázók személyes meghallgatása alapján tesz javaslatot a kinevezésre vonatkozóan.

(4) A pályázatok elbírálását követően a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a pályázatok egyidejű visszaküldésével – a pályázatot elnyert kivételével – minden pályázót köteles írásban értesíteni a pályázata értékeléséről.

40. § (1) Az első és az első tiszti rendfokozatba történő kinevezést követően a további magasabb rendfokozatokba az előmenetelt – ezredesig bezárólag – előléptetéssel, tábornoki rendfokozatokba kinevezéssel kell biztosítani.

(2) Kinevezésnek minősül – a Hszt. 39. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel – az is, amikor a már állományban lévő hivatásos a meglévő rendfokozati állománycsoportjánál magasabb beosztáshoz előírt képesítést szerez, és – ha a Hszt. 80. § (3) bekezdésében meghatározottak nem alkalmazhatók – ennek alapján – amennyiben az egyéb feltételeknek is megfelel – új rendfokozati állománycsoportba kerül.

(3) Az egyes munkakörökhöz, beosztásokhoz tartozó rendfokozati maximumokat a szerv állománytáblájában kell rögzíteni.

41. § (1) Az adott rendfokozati állománycsoporton belüli és azon túli előléptetést a Hszt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek együttes megléte esetén soron lévőnek kell tekinteni.

(2) Azon rendfokozatokból, ahol várakozási idő nincs meghatározva, az előléptetés – az egyéb feltételek megléte esetén is – soron kívülinek minősül.

(3) A Hszt. 80. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli előléptetés csak akkor kezdeményezhető, ha az állomány tagja a szolgálatteljesítés során tanúsított kimagasló helytállása mellett legalább ,,alkalmas'' minősítéssel rendelkezik.

(4) Szerződéses állomány előléptetése mind soron, mind soron kívül csak az adott rendfokozati állománycsoporton belül történhet.

(5) Az eltérő státuszon foglalkoztatottak az állománykategóriájukon belüli rendfokozati maximumig soron előléptethetők.

(6) Akinek soron következő előléptetésére a szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, arról őt a várakozási idő lejárta előtt írásban tájékoztatni kell.

(7) Akit a büntető- vagy fegyelmi eljárás lezárásakor az előléptetést kizáró ok megszűnése miatt előléptettek, és vele szemben nem a Hszt. 123. § (1) bekezdés e) pontja szerinti fenyítést alkalmazták, akkor az előléptetést a várakozási idő figyelembevételével, visszamenőleges hatállyal kell végrehajtani.(8) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b), c), e), f), h) pontja alapján rendelkezési állományba lévőket a beosztáshoz előírt rendfokozati maximum figyelmen kívül hagyásával, a rendfokozati állománycsoportjukon belül – az egyéb feltételek megléte esetén – soron elő kell léptetni.

42. § (1) Az állományba történő kinevezéssel egyidőben a beosztás, a szolgálati viszonyként elismert idő és a meghatározott rendfokozat figyelembevételével az állomány tagját a Hszt. 100. §-ban meghatározottak szerint kell besorolni.

(2) Az eltérő státuszon, illetve a rendfokozati állománycsoportjától eltérő beosztásban foglalkoztatottakat a ténylegesen ellátott munkakör megnevezésével, de a rendfokozatuknak megfelelő besorolási osztályba kell sorolni. A besorolási kategória és a fizetési fokozat megállapításánál az érintett képzettségének, szolgálati viszonyban töltött idejének megfelelő, hasonló beosztást betöltők besorolását kell alapul venni.

(3) A beosztási kategóriáknak megfelelő magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást a beosztásban eltöltött szolgálati évek alapján, az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani.

(4) Amennyiben a beosztásváltozás nem jár beosztásikategória-változással vagy arra átszervezés miatt kerül sor, úgy a beosztásban eltöltött időt folyamatosnak kell tekinteni.

(5) A Hszt. 254. § (1) bekezdés szerinti kinevezésnek és előresorolásnak csak akkor van helye, ha az állomány tagja legalább ,,alkalmas'' minősítést kapott.

43. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományának a beosztás szintjétől és a rendfokozati állománycsoportjától függően felsőfokú (egyetemi, főiskolai), középiskolai vagy legalább szakiskolai végzettséggel, felső-, közép-, illetve alapfokú szakmai képzettséggel, meghatározott beosztások esetén idegennyelv-tudással, vezetői munkakörök esetében előírt szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

(2) Az egyes képesítési követelményeket, illetve beosztásokhoz elfogadható állami iskolai és szakképesítési előírásokat, idegennyelv-tudási követelményt az országos parancsnok a szerv állománytáblájában határozza meg. (Az egyes fegyveres szerveknél az egyes szakterületek hivatásos munkaköreiben elismerhető képesítéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.) A tűzoltóságra vonatkozóan a képesítési követelményeket külön miniszteri rendelet tartalmazza.

44. § (1) Az állomány tagja a magasabb beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében katonai (rendvédelmi) oktatási intézményben vagy polgári oktatási intézményben folytathat tanulmányokat.

(2) Amennyiben az állomány tagjának képzésére a szerv kötelezése alapján kerül sor, úgy az előírt kedvezményeket és a tanulmányok folytatásának valamennyi költségét a szervnek kell biztosítania. Ilyen esetben tanulmányi szerződés nem köthető.

(3) A katonai (rendvédelmi) felsőfokú oktatási intézményekben folyó képzésre történő beiskolázás csak az intézmény által kiírt pályázat alapján történhet.

(4) A hivatásos állomány tagjának egyéni elhatározáson alapuló továbbtanulását az illetékes parancsnok köteles biztosítani, ha azonban az nem esik egybe a szolgálati érdekkel, az érintett számára csak a Hszt. 98. §-a szerinti előírások alapján adható szabadidő.

45. § (1) A fegyveres szervek speciális képesítést, szakképzettséget igénylő szakemberszükségletének biztosítása érdekében polgári felsőoktatási intézmények hallgatóival tanulmányiösztöndíj-szerződés köthető.

(2) A tanulmányiösztöndíj-szerződésben meg kell határozni a feleket érintő jogokat és kötelezettségeket, továbbá annak bármelyik fél által történő megszegése esetén követendő eljárást.

(3) Meg kell határozni a fegyveres szervet terhelő támogatás formáját és mértékét, valamint ezzel arányosan az állomány tagja által az adott szervnél kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet.

46. § (1) A fegyveres szerv országos parancsnoka a szervek állománytáblájában köteles rögzíteni azon beosztásokat, amelyek ellátásához a képesítési követelmény részeként az idegennyelv-tudás a beosztással járó kötelezettség. Ilyen beosztások lehetnek pl. a tolmács, nyelvtanár stb. Ezen szolgálati beosztásokban dolgozók részére nyelvtudási pótlék csak olyan további nyelvtudás után fizethető, amely a beosztás betöltésének nem feltétele.

(2) A fegyveres szerv állománytáblájában az egyes beosztásokhoz rögzíteni kell, hogy az idegennyelv-tudásért a (4) bekezdés szerinti feltételek esetén nyelvpótlék fizethető.

(3) Az idegennyelv-tudási követelmények meghatározása során figyelembe kell venni az adott fegyveres szerv tevékenységével összefüggésben az alábbiakat:

(4) A (2) bekezdés szerinti beosztásba kinevezettek részére – amennyiben a hivatásos állomány tagja az idegennyelv-tudását államilag elfogadott nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal igazolja – a nyelvtudás rendszeres használata esetén a nyelvtudás szintjétől függően idegennyelv-tudási pótlékot kell folyósítani.

47. § (1) Az állomány tagjának felkészültségét, szakmai teljesítményét, személyiségi és magatartásbeli jellemzőit minősítés, illetve szolgálati jellemzés formájában rendszeresen, a Határőrség állománya tekintetében a Hszt. 82. §-ában, míg a többi szerv esetében – a tiszthelyettesi, zászlósi állományt érintően – a 252. §-ban rögzítettek figyelembevételével értékelni kell.

(2) A minősítést, illetve a szolgálati jellemzést minden esetben írásban, a kötelező tartalmi elemeknek megfelelően kell elkészíteni. Azt a szolgálati elöljáró állítja össze és az állományilletékes parancsnok hagyja jóvá.

(3) Az elkészült minősítést a jóváhagyást követően az állomány tagjával 30 napon belül ismertetni kell.

(4) Az ismertetésen részt vesz a közvetlen elöljáró és a személyügyi szerv képviselője, az érintett kérelme esetén az érdekképviseleti szerv megbízottja.

(5) Az ismertetés előtt biztosítani kell, hogy az érintett a róla készült minősítést (szolgálati jellemzést) megismerje. Az ismertetést követően a minősítés egy példányát az érintettnek át kell adni.

(6) A rendvédelmi oktatási intézmények hallgatóiról (tanulóiról) tanulmányaik befejezésekor tanulmányi jellemzést kell készíteni, melynek főbb tartalmi elemeit az intézmény vezetője határozza meg.

(7) A szerződéses állományról az előmenetelhez előírtakon túl szolgálati jellemzést kell készíteni a vállalt szolgálati idő leteltekor, illetve a hivatásos állományba vétel esetén.

48. § (1) Az állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, illetve annak változása esetén meg kell állapítani és azt az érintett tudomására kell hozni.

(2) A szabadság nyilvántartását és a kiadás tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az állomány igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani.

(3) A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört – kivéve a vezetők esetében – az állományilletékes parancsnok a szolgálati elöljáróra átruházhatja.

(4) A szabadság kiadásánál a hivatali munkarendben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos ügyeleti szolgálatot ellátók és a váltásos munkarendben dolgozók esetében a szabadság kiadása csak a szolgálati napok figyelembevételével történik. (A szolgálati napok szabadságkénti átszámítását az 4. számú melléklet tartalmazza)

(5) A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulókat az oktatási intézmény által meghatározott rend szerint illeti meg a szabadság. A tanulmányaikat év közben befejezők a tanulmányok befejezését követően időarányosan a szolgálati idejüknek megfelelő szabadságra jogosultak.

(6) A szolgálati vagy egészségügyi okból az esedékesség évében ki nem vett szabadság utólagos kiadása esetén is csak az esedékesség évében megállapított mértékű szabadság adható.

(7) A szolgálati viszony megszűnése esetén, ha a jogszerűen járó szabadság kiadására nincs lehetőség a szabadságot pénzben meg kell váltani. Egyéb esetben a szabadság pénzbeni megváltására nem kerülhet sor.(8) A Hszt. 94. §-a szerinti egészségügyi szabadság a nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát csak a gyermek betegségét megállapító orvosi igazolás, a szülő keresőképtelenné nyilvánítása alapján illeti meg.

(9) A Hszt. 96. § e) pontja szerint csak akkor kötelező illetmény nélküli szabadságot engedélyezni, ha a házastárs állami szerv, intézmény vagy az állam által támogatott nemzetközi szervezet kiküldöttjeként teljesít külszolgálatot.

49. § (1) Az állomány tagját ért baleset körülményeinek részletes kivizsgálásáról az állományilletékes parancsnok – az alapellátó orvos és a személyügyi szerv bevonásával – köteles gondoskodni.

(2) Az állomány tagját a szolgálati helyen vagy a szolgálatteljesítéssel összefüggésben ért baleset esetén az eseményről baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Amennyiben a hivatásos (szerződéses) állomány tagját ért baleset (megbetegedés) körülményeiből annak szolgálati eredetére lehet következtetni, úgy a szolgálati elöljáró által felvett baleseti jegyzőkönyvet, a körülmények részletes kivizsgálását tartalmazó parancsnoki véleményt és az orvosi leleteket haladéktalanul, de legkésőbb a baleset bekövetkezését követő 8 napon belül az állományilletékes parancsnokhoz kell felterjeszteni.

(4) A baleset szolgálati vagy szolgálattal összefüggő, a Hszt. 180. § (3) bekezdése szerinti minősítésére a fegyveres szervek állományilletékes parancsnoka által kijelölt (egészségügyi, személyügyi, közgazdasági szakszolgálat tagjaiból álló) szerv jogosult. A baleset minősítésére vonatkozó határozatot az országos parancsnok hagyja jóvá.

(5) A betegség szolgálati jellegének megállapításához előzetesen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézete illetékes orvosi bizottságának szakvéleménye, minősítése szükséges.

(6) Az állomány baleset, megbetegedés következtében csökkent munkaképességűvé vált tagjának egészségi ellátásával, orvosi felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat külön rendelkezés tartalmazza.

(7) Amennyiben az állomány tagja a baleset (megbetegedés) következtében baleseti ellátásra (baleseti járadék, baleseti rokkantsági nyugdíj) válik jogosulttá, az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni az ellátás megállapításával összefüggő, külön rendelkezésben szabályozott intézkedések megtételéről.

50. § (1) Az állomány tagja által a szolgálati viszonyával összefüggésben írásban vagy szóban benyújtott kérelem elbírálásakor a szolgálati elöljáró – a személyügyi szerv bevonásával – köteles az érintettet meghallgatni, a kérelem kivizsgálásáról feljegyzést készíteni, továbbá intézkedéséről a kérelmezőt 15 napon belül írásban tájékoztatni, munkáltatói intézkedést igénylő ügyekben a keletkezett iratokat állásfoglalásával együtt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz felterjeszteni, aki a kérelem tárgyában 30 napon belül köteles intézkedni. A kérelemmel összefüggésben keletkezett iratok egy példányát a személyi anyagba is el kell helyezni.

(2) Az állomány tagja kérelmet vagy panaszt csak a saját szolgálati viszonyát érintő ügyben, ezzel összefüggő döntéssel, intézkedéssel vagy ezek elmulasztásával kapcsolatban nyújthat be.

(3) Az állomány tagja az általános panaszjogként őt megillető szolgálati panaszon túl a szolgálati viszonyával összefüggésben határozatban hozott döntéssel, intézkedéssel szemben jogorvoslattal élhet.

(4) Az állomány tagja panaszt nyújthat be a

(5) Az állomány tagja fellebbezést nyújthat be a

(6) A munkáltatói joggyakorlás során hozott egyoldalú vezetői intézkedések esetén – a soros járandóságok, egyéb juttatások biztosítását kivéve – a döntést elrendelő parancsban az érintettet tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségről.

(7) Sérelmesnek tartott döntés, illetve alanyi jogosultságát érintő, joghátrányt okozó vezetői intézkedés vagy mulasztás esetén az érintett a sérelmezett döntést hozó, első fokon eljárt szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz keresettel fordulhat.

51. § (1) A fegyveres szerveknél a személyügyi igazgatás keretébe tartozó feladatok:

(2) A személyügyi igazgatás elvei:

52. § (1) A fegyveres szervek egészére kiterjedően a személyzeti igazgatás szakirányítását a belügyminiszter a Belügyminisztérium központi személyügyi szerve útján, az országos parancsnokok pedig a fegyveres szervre vonatkozóan a szerv személyügyi szolgálata útján végzik.

(2) Az állományilletékes parancsnok a személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatait köteles folyamatosan személyesen végezni, illetve a személyügyi szerv útján irányítani és ellenőrizni.

(3) A személyügyi igazgatás ellenőrzése kiterjed

53. § (1) Az állományilletékes parancsnok személyügyi feladatai:

(2) A Belügyminisztérium központi személyügyi szerve, a felügyeleti és ellenőrzési hatáskörében

(3) A szervezeti egységeknél működő személyügyi szervek, személyek feladatai:

54. § (1) Az állomány tagjáról a személyügyi nyilvántartás részeként az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél az e célra rendszeresített gyűjtőben elhelyezett személyi anyagot kell vezetni.

(2) A gyűjtőben kell elhelyezni a keletkezés sorrendjében az alábbi személyi iratokat:

(3) A személyi anyagba bejegyzést tenni csak okirat, illetve erről készült írásos vezetői intézkedés alapján az érintett egyidejűleg történő tájékoztatásával lehet.

(4) A személyi anyagból kikerülő okmányokat az iratkezelési szabályoknak megfelelően selejtezni kell.

(5) Az állományból kikerülők személyi anyagait fogyatékanyagként kell kezelni, arról külön nyilvántartást kell vezetni, és külön kell tárolni.

(6) A belügyminiszter által irányított fegyveres szervek közötti áthelyezés esetén a személyi anyagot át kell adni a fogadó szervnek, míg egyéb fegyveres szervek kikérése alapján az érintett írásos hozzájárulása esetén a személyzeti anyag átadható.

55. § (1) A Belügyminisztériumban minden fegyveres szervet érintő központi személyügyi nyilvántartást, míg a fegyveres szervek országos parancsnokságán és a Hszt. 199. § (2) bekezdése szerinti szervezeti egységeknél – a tűzoltóság esetében a hivatásos önkormányzati tűzoltóságra is vonatkozó – személyügyi alapnyilvántartást kell vezetni.(2) Az 1. §-ban meghatározott szervek szervezési (állománytáblázat) adatainak és hivatásos állományának a személyügyi nyilvántartás keretében nyilvántartható adatainak számítógépes rendszerben történő feldolgozását, valamint egyéb nyilvántartásokkal való kapcsolattartását az egységes számítógépes személyzeti-munkaügyi és szervezési nyilvántartó rendszer (SZENYOR) programmal kell végrehajtani.

(3) A ,,SZENYOR'' rendszer rendszergazdai feladatait és országos működtetését, valamint a központi személyügyi nyilvántartási adatok feldolgozását a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály látja el.

(4) A személyügyi nyilvántartási feladatok végrehajtására a ,,SZENYOR'' rendszert használja:

(5) A személyügyi nyilvántartás adatállományának folyamatos karbantartása érdekében minden hónap 5. napjáig a (4) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott szervek a központi személyügyi nyilvántartás adatkörében történt változásokat a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztálynak számítástechnikai módszerrel (hálózaton vagy mágneses adathordozón) megküldik.

(6) A központi személyügyi nyilvántartásból a Belügyminisztérium, illetve a fegyveres szervek vezetői igényeinek megfelelő rendszerességgel, de évente legalább egyszer összesített adatfeldolgozást, statisztikai értékelést kell készíteni az állomány összetételéről, képzettségéről, a fluktuációról, annak okairól a vezetési, szervezési, létszám- és bérgazdálkodással, a személyügyi, a fegyelmi, képzési stb. tevékenységgel kapcsolatos vezetői döntések előkészítéséhez.

56. § (1) A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani a Hszt. 326. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból beszámítható szolgálati viszony, illetve a szolgálati idő kezdetét, és azt a kinevezési parancsban rögzíteni kell.

(2) A Hszt. 328. § (1) bekezdés szerint szolgálati viszonynak minősülő időket, függetlenül a köztük lévő kiesés időtartamától egybe kell számítani, és a kezdő dátumot ennek alapján kell megállapítani. A beszámítható időket napokban kell összeadni, és az évekre történő átszámításnál 365 napot kell egy évnek tekinteni. A fennmaradó töredékidőket hónap, nap pontos megjelölésével kell kiszámítani. Az egyszer már beszámított szolgálati időt ismételten beszámítani semmilyen jogcímen nem lehet.

(3) A hivatásos állományba visszavett személy esetében a végkielégítésre jogosító szolgálati viszony kezdetét külön kell megállapítani, és abba csak a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött, illetve szolgálati viszonynak minősülő időt lehet figyelembe venni.

57. § (1) A Hszt. 329. §-a szerinti, kedvezményesen számított szolgálati időket folyamatosan nyilván kell tartani, évente, illetve az erre jogosító szolgálati viszony végén rögzíteni kell, és a szolgálati viszony kezdetét újólag meg kell állapítani.

(2) Minden év végén a szolgálati viszony kezdő időpontjához a kedvezményesen számított szolgálati idő tartamát hozzá kell adni. Az így kialakított időpont a szolgálati viszonyban töltött idő új kezdete. A szolgálati viszony módosítását évente parancsban kell rögzíteni.

(3) A kedvezményesen számított szolgálati időket az e célra rendszeresített ,,NYILVÁNTARTÓ LAP''-on kell vezetni, és azt a személyi anyagba kell elhelyezni.

58. § (1) A kinevezéskor megállapított szolgálati idő kezdetének az 56. §-ban meghatározottaktól eltérő módosítása az érintett okirattal igazolt kérelme alapján történhet. Ez esetben a szolgálati idő módosítását a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani.

(2) Amennyiben a szolgálati idő kezdő napját a szerv hibájából kell módosítani, úgy a szolgálati időhöz fűződő járandóságok az elévülési időn belül visszamenőleg járnak.

(3) Amennyiben a szolgálati idő módosítása a szolgálati viszony megszüntetését követően, nyugállományba helyezettnél történik, akkor az erről szóló parancs egy példányát a Belügyminisztérium Nyugdíjmegállapító Szervének is meg kell küldeni.

59. § (1) A szolgálati viszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos és a szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedéseket általában írásban, a fegyveres szerveknél egységesen parancsban, minisztériumi és a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében a fenntartó hatáskörébe tartozó döntéseket határozatban kell elrendelni.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlés), illetve a polgármester által hozott döntéseket tartalmazó határozat alapján – amennyiben az indokolt – annak parancsba történő megjelentetéséről a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnok gondoskodik.

(3) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományára vonatkozó határozatokhoz, parancsokhoz szükséges adatszolgáltatást az érintett szervek (pl. TÁKISZ) a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltó-parancsnokságok útján kötelesek felterjeszteni.

(4) Parancsban kell elrendelni:

(5) A parancs szakszerű előkészítéséért az illetékes személyügyi szerv, az abban foglaltak jogszerűségéért az adott munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felelős.

(6) A munkáltató által egyidejűleg hozott valamennyi intézkedést lehetőség szerint egy parancsban kell elrendelni.

(7) Az állományra vonatkozó, munkáltatói döntéseket tartalmazó parancsot úgy kell elkészíteni, hogy az intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a rá vonatkozó mértékben a döntésről tudomást szerezzen. Ennek megfelelően szükséges számú másolatot, illetve kivonatot kell készíteni.

(8) Az állományparancs eredeti irattári példányát a kiadó szerv személyügyi archívumában évenkénti csoportosításban kell tárolni és őrizni az irattári terv előírásai szerint.

(9) Központi hatáskörben vagy más szerv által kiadott parancs intézkedésre megküldött példányait ugyancsak személyi iratként kell kezelni és az általános iratkezelési szabályoknak megfelelően az irattári terv előírásai szerint kell selejtezni.

(10) A rendvédelmi szervek hivatásos állományára vonatkozóan írásban rögzített valamennyi vezetői döntés és intézkedés (parancs) egy példányát a minisztérium személyügyi szerve által archívumként kell kezelni.

60. § (1) A hadkötelesek hivatásos vagy szerződéses állományba történő kinevezésekor a szolgálati hely szerint illetékes személyügyi szerv a kinevezésről köteles értesíteni a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságot.

(2) Az értesítésnek tartalmazni kell

(3) A szolgálati viszony megszűnése esetén – amennyiben az érintett hadköteles – ugyancsak az (1) bekezdés szerint kell eljárni. Ez esetben az értesítésnek a (2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a szolgálati viszony megszűnésének módját, a Hszt. szerinti jogalapját.

61. § (1) A szolgálati igazolványok előállítása, nyilvántartása a központi személyügyi nyilvántartás adatbázisára támaszkodva centralizáltan történik.

(2) Az alapnyilvántartásra kötelezett szervek az igazolvány-ügyintézést érintő minden adatváltozást soron kívül kötelesek a központi nyilvántartás számára továbbítani.

(3) Az igazolvány előállításához szükséges adatfelvételezés az országos parancsnokságok személyügyi szervei által koordináltan, a külön rendelkezésben meghatározottak szerint történik.

(4) A szolgálati viszony megszűnése vagy bármely más okból bevont szolgálati igazolványt a selejtezési jegyzőkönyvvel együtt a kiadó szervnek kell megküldeni.

(5) Átmeneti szolgálati igazolvánnyal kell ellátni a rendőrség próbaidős állományba kinevezett tagját, illetve a felmentési idő alatt a munkavégzési kötelezettség alól mentesített tagjait.

(6) A belügyminiszter által irányított fegyveres szerveken belüli áthelyezés miatti igazolványcsere esetén az új igazolvány igénylése, a régi bevonása és selejtezése az új szolgálati hely személyügyi szerve által történik.

(7) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli felmentés kezdetén a szolgálati igazolványt be kell vonni, és az utolsó munkában töltött napon az átmeneti szolgálati igazolványt az érintett részére át kell adni.

(8) Azt akinek szolgálati viszonya rokkantsági vagy szolgálati nyugdíjra jogosultság miatt szűnik meg, a szolgálati igazolvány bevonásával egyidőben el kell látni nyugdíjas igazolvánnyal.

(9) Az átmenetileg rokkanttá nyilvánítottak részére a rokkantság idejére szóló nyugdíjas igazolványt kell kiállítani és átadni.

62. § (1) A katonai felsőoktatási intézményekben tanuló és a Hszt. hatálybalépése előtt hivatásos állományba kinevezett hallgatók vonatkozásában is alkalmazni kell a Hszt. 338. § (2) bekezdése szerinti előírásokat az alábbi eltéréssel:

63. § (1) A fegyveres szervek ezen rendelet hatálybalépésekor hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagját, aki

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók, ha a hivatásos állomány tagja a rendelet hatálybalépésekor a 45. életévét betöltötte és a szakképesítés csak iskolarendszerű képzésben szerezhető meg. A hivatásos állomány tagját ez esetben is képesítettnek kell tekinteni.

64. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti a 7/1987. BM paranccsal kiadott Személyzeti Munka Szabályzata és az azt módosító 32/1987. BM parancs, a Belügyminisztérium hivatásos állományának képesítési követelményéről szóló 25/1988. BM parancs, valamint az azt módosító 77/1990. BM utasítás, továbbá a hivatásos állomány szabadságáról szóló 15/1982. BMH intézkedés, valamint az azt módosító 2/1987., a 25/1987. BMH intézkedés, a hivatásos állomány más kereső foglalkozásáról szóló 25/1976. BM utasítás és az azt módosító 7/1981. BM utasítás, továbbá a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek alkalmazása a hivatásos állomány szolgálati viszonyára vonatkozó 11/1992. (VIII. 3.) BM rendelet.