Kifejezéskereső
90/1997. (XI. 28.) FM rendelet
a szőlő, komló, gyümölcs és dísznövény szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról1
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló 1996. évi CXXXI. törvény 29. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) a szőlő (Vitis) nemzetség fajai, fajhibridjei bor-, csemege- és alany fajtái, a komlófajták, a torma- és spárgafajták, az 1. számú mellékletben felsorolt gyümölcstermő és alany célra használatos növényfajok és -fajták, a fásszárú dísznövények és a 2. számú mellékletben felsorolt minősítésre bejelentett lágyszárú dísznövények vegetatív szaporítású fajtáinak felhasználásra és forgalomba hozatalra szánt, valamint forgalomba hozott szaporítóanyagára, továbbá
b) az a) pontban meghatározott szaporítóanyagot előállító, forgalomba hozó, forgalmazó, felhasználó természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: szervezet), valamint
c) a szaporítóanyag előállításának és forgalmazásának ellenőrzését végző Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetre (a továbbiakban: Intézet).
2. § (1) A szaporítóanyagok előállítása, forgalmazása és felhasználása állami ellenőrzés alatt áll. Az ellenőrzési, minősítési, minőségtanúsítási feladatokat az Intézet látja el.
(2) A szaporítóanyag-tételeket az Intézet a szakterület szerinti előírásoknak, szabványoknak megfelelően kategóriába sorolással minősíti, a tételek faj-, fajtaazonossága, származása, szaporítási fokozata, növényegészségügyi állapota és külső minősége alapján. A tételeket a szakterületnek megfelelő származási igazolvánnyal, valamint tanúsító (certifikációs) címkével látja el.
(3) Szaporítóanyagot a növényvédelemről, a szőlő és borgazdálkodásról, valamint a hegyközségekről, továbbá a természet védelméről szóló külön jogszabályokkal összhangban a növényfajtákra és szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályok előírása szerint minősítve és meghatározott minőségben szabad előállítani, forgalomba hozni és felhasználni.
3. § A szakágazatok részletes szakmai követelményeit szőlő esetében a 3–8. számú mellékletek, gyümölcs esetében a 9–12. számú mellékletek, dísznövény esetében a 13–14. számú melléklet tartalmazza.
Fogalommeghatározások
4. § A rendelet alkalmazásában:
1. Törzsültetvény: elsődlegesen szaporítóanyag előállítására létesített és e célnak megfelelően kezelt növényállomány.
2. Szaporításra kijelölt ültetvény: eredetileg nem elsődlegesen szaporítóanyag előállítás céljára létesített, de megfelelő fajtatisztaságú és fajtaazonos, a vonatkozó előírásoknak megfelelő, szaporítás céljára ideiglenesen kijelölt ültetvény, ideértve a kijelölt fát is.
3. Kategória (származásfokozat): a szaporítás célját szolgáló ültetvény és a szaporítóanyag minősége, genetikai értéke alapján való besorolás, amely a szaporítás sorrendjében lehet: prebázis, bázis, certifikált (fajtaigazolt, minősített) és standard (C.A.C.) fokozatú, attól függően, hogy a szaporítóanyag milyen fokozatú ültetvényből származik, vagy azt milyen kategóriájú szaporítóanyag felhasználásával állították elő. Az oltvány kategóriáját az alacsonyabb származásfokozatú komponens határozza meg.
4. Standard szaporítóanyag (C.A.C.): nem törzsültetvényből vagy az előírt feltételeknek részben megfelelő törzsültetvényből származó, de szemlézett és a vonatkozó előírásoknak megfelelő szaporító-, ültetési vagy ültetvényanyag.
5. Ültetési (ültetvény-) anyag: vetőmagból vagy vegetatív növényi részből felnevelt, közvetlen kiültetésre (ültetvény létesítésre, telepítés céljára) alkalmas növény.
6. Faiskola (szőlő esetében szőlőiskola): gyökeres szaporító- és ültetvényanyagot előállító szaporító terület a rajta lévő növényállománnyal, felszerelésekkel, épületekkel, amelynek létesítését és fenntartását az Intézet engedélyezte.
7. Faiskolai lerakat: faiskolában termelt gyökeres szaporító- és ültetvényanyag szaporító iskolán kívüli árusító helye (áruda, kertészeti áruház, lerakat stb.).
8. In vitro szaporítás: izolált körülmények között, laboratóriumban, mesterséges táptalajon történő sejt, szövet, merisztéma felhasználásával végzett szaporítás.
9. Fajtafenntartó szelektálás: az állami elismerésben részesített fajta eredeti értékmérő tulajdonságainak megőrzésére irányuló tevékenység, amelyet a vonatkozó előírások szerint a szaporítás célját szolgáló növényállományokban, a fajtajogosult vagy fajtafenntartó által, illetőleg annak felügyelete mellett végeznek.
10. Klón: egyetlen egyed vegetatív szaporulata.
11. Klóntípus: a fajtából a hasonló morfológiai bélyegek és kedvező termesztési tulajdonságok alapján kiválasztott egyedek összessége és ezek vegetatív származékai.
12. Minőségtanúsítás (certifikáció): annak hivatalos igazolása, hogy a szaporító- és ültetvényanyagot a termelő az érvényben lévő hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően állította elő és minősége a látható tulajdonságok vonatkozásában az előírásoknak megfelel, egyben a csomagolási egységek azonosítási jellel (árucímkével) való ellátása, a csomagolási egységek zárása fémzárral vagy egyéb zárral olyan módon, hogy a csomagolási egység tartalma a zár megsértése nélkül ne legyen hozzáférhető.
13. Fajtaazonos szaporítóanyag: a megjelölésnek megfelelő fajtájú (klónú) szaporítóanyag, amely oltvány esetében az alanyfajtára is vonatkozik.
14. Fajtatiszta szaporítóanyag: a tétel vagy csomagolási egység megjelölésétől eltérő fajú, fajtájú, klónú, klóntípusú, alanyú egyedet nem tartalmaz.
15. Vírusmentes (VF) növényállomány, szaporító- és ültetvényanyag: olyan vírusmentes anyanövényekről, illetőleg azok vírusmentesen fenntartott szaporulatáról származó növény, amelyet nemzetközileg elismert tudományos módszerekkel megvizsgáltak, az adott fajt fertőző valamennyi vírustól és vírusszerű kórokozótól mentesnek találtak, továbbá a termesztés során a vírusmentes technológiai előírásokat megtartották és azt az illetékes növényegészségügyi hatóság igazolja.
16. Vírustesztelt (VT) növényállomány, szaporító- és ültetvényanyag: olyan növényanyag, amelyet nemzetközileg elismert tudományos módszerekkel vírusfertőzöttségre megvizsgáltak, és az adott fajra jellemző, meghatározott gazdasági kárt okozó vírusoktól és vírusszerű szervezetektől mentesnek találtak, valamint azt vírusmentes technológiai előírások szerint állították elő és azt az illetékes növényegészségügyi hatóság igazolja.
17. Tünetmentes növényállomány, szaporító- és ültetvényanyag: laboratóriumi és vizuális vizsgálat alapján vírustüneteket nem mutató növényanyag.
18. Törzskönyv: a törzskönyvezett és törzskönyvezésre előjegyzett állományok hivatalos nyilvántartása.
19. Szaporító- és ültetési (ültetvény-) anyagtétel: azonos fajú, fajtájú, alanyú, klón megjelölésű, kategóriájú, származási helyű, korú, szaporító- és ültetvényanyag egy egységként kezelt mennyisége.
20. Szaporító- és ültetési (ültetvény-) anyag forgalmazás: az anyag készletezése, bemutatása, eladásra való felkínálása, eladása vagy szállítása más részére bármilyen formában.
21. Kiskereskedelmi, lerakati forgalmazás: a faiskolai engedélyes telephelyén kívül végzett, a végső felhasználók részére történő kistételes ültetési (ültetvény-) anyag értékesítés.
22. Nagybani forgalmazás: viszonteladói tevékenység, a termelőktől átvett szaporítóanyag nagytételű értékesítése a felhasználók, lerakatok részére, valamint a szaporítóanyag export és import.
23. Szaporító- és ültetési (ültetvény-) anyag előállító: az előírt jogszabályi feltételeknek megfelelő szervezet vagy természetes személy.
Törzskönyvezés
5. § (1) A fajtajogosultnak vagy a fajta fenntartójának minden faiskolai termelést szolgáló faj, fajta kiinduló egyedét vagy növényállományát törzskönyvezésre az Intézetnek be kell jelentenie.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a növény eredetét, az ültetés idejét és mellékelni kell a növényegészségügyi alkalmasságot igazoló jegyzőkönyvet, valamint a terület helyszínrajzát a növények pontos hely megjelölésével.
(3) A törzskönyvezésre bejelentett növényeket az Intézet által összehívott szakbizottság bírálja el. A bizottság javaslata alapján az alkalmasnak minősített növényeket az Intézet a törzskönyvbe bejegyzi és erről a bejelentőt értesíti.
(4) Az Intézet a törzskönyvezett fajok és fajták listáját a fajtajogosult és a fajtafenntartó megjelölésével rendszeresen közzéteszi.
(5) A fajtajogosult az állami elismerésre bejelentett, de még állami elismerésben nem részesített fajta kiindulási egyedéből vagy egyedeiből létesített növényállományt törzskönyvi előjegyzésre a (2) bekezdésben foglaltak szerint bejelentheti az Intézetnek.
Törzsültetvény létesítése és ellenőrzése
6. § (1) A termelés színvonalának javítása érdekében a szőlő-, komló-, gyümölcs- és dísznövényfajták szaporítóállományát magas genetikai értékű, egészséges szaporítóanyaggal és ültetési (ültetvény-) anyaggal (a továbbiakban: ültetési anyag) kell rendszeresen felújítani. A törzsültetvények létesítése, fenntartása, rendszeres felújítása állami feladat, amelyen belül előnyt élveznek a vírusmentes prebázis és bázis törzsültetvények.
(2) A fajtajogosultnak az állami elismerésben részesített növényfajta törzskönyvezett növényeinek felhasználásával központi törzsültetvényt (szaporító- és ültetési anyagot termőt és törzsgyümölcsöst) kell létesítenie. Központi törzsültetvény létesíthető a törzskönyvi előjegyzésbe vett növényfajok és fajták növényeiről is.
(3) Törzsültetvényt szőlő és gyümölcs esetében csak faiskolai engedélyes, dísznövény esetében más természetes személy vagy szervezet is létesíthet az Intézet előzetes engedélyével. A létesítés iránti kérelmet a telepítést megelőző legalább 1 hónappal kell az Intézethez előterjeszteni. A vonatkozó növényegészségügyi előírások meglétét, illetve megtartását az illetékes növényegészségügyi hatósággal igazoltatni kell. A fajta, klón szaporításához a fajtajogosult engedélyét is mellékelni kell. Bázis (központi) törzsültetvény csak vírusmentes prebázis kategóriájú klón ültetvényanyaggal létesíthető.
(4) Az Intézet a törzsültetvény létesítésének engedélyezéséről és megszüntetéséről értesíti a kérelmezőt, az illetékes növényegészségügyi hatóságot és a földművelésügyi hivatalt, valamint az illetékes hegyközséget.
(5) A szaporítás célját szolgáló törzsültetvényekben a törzsültetvény fenntartója, szőlő esetében a fajtafenntartó vagy megbízottja köteles folyamatos fajtafenntartást végezni és az ültetvényt minősítésre, szemlére előkészíteni e rendelet és a szabványok előírásai szerint.
(6) Az Intézet a törzsültetvények minősítését, szemléjét a vizsgálatra optimális időpontban legkésőbb november 1-jéig köteles végrehajtani.
(7) Az Intézet a törzsültetvények minősítése, szemléje alapján jegyzőkönyvben foglal állást, hogy a törzsültetvényt milyen kategóriájúnak fogadja el, illetőleg engedélyezi-e a törzsültetvényből szaporítóanyag szedését, forgalomba hozatalát, továbbá
a) törzskönyvi előjegyzettnek, törzskönyvezettnek megfelelő állományokat a törzskönyvbe felveszi, és erről az érdekelteket külön értesíti,
b) a központi (bázis) és üzemi (certifikált) törzsültetvény elfogadásáról tanúsítványt állít ki.
(8) A törzsültetvény megszüntetéséről a tulajdonosnak az Intézetet értesítenie kell, amely a tanúsítványt visszavonja.
7. § (1)2 Szaporító alapanyagot csak olyan szaporítás céljára telepített vagy előkészített ültetvényben szabad forgalomba hozatal céljára előállítani, amelynek
a) fajtája, klónja a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve az ideiglenes szaporításra engedélyezett fajták jegyzékében szerepel, és a fajtajogosult engedélyezte a fajta szaporítását – a 88/1997. (XI. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletében fel nem sorolt növényfajok fajtái, továbbá a kísérlet és az export céltermeltetés kivételével –,
b) megfelel a vonatkozó növényegészségügyi előírásoknak,
c) kategóriája törzskönyvezésre előjegyzett vagy törzskönyvezett (prebázis), központi (bázis), üzemi (certifikált) törzsültetvény vagy szaporításra kijelölt ültetvény,
d) az ültetvényt az Intézet minősítette és évenként legalább egy alkalommal szemlézte, és az a követelményeknek megfelelt.
(2) Amennyiben törzsültetvényben nincs a szaporításhoz szükséges mennyiségben és minőségben alapanyag, akkor az Intézet – kérelemre ideiglenesen a szaporítás céljára ültetvényt, növényállományt jelöl ki, illetve engedélyez.
(3) Az Intézethez évenkénti minősítő szemlére gyümölcs szaporítóanyagok esetében február 15-ig, szőlő és dísznövény szaporítóanyagok esetében május 15-ig be kell jelenteni:
a) a törzskönyvi előjegyzett, illetve törzskönyvezett növényállományt,
b) a központi és üzemi törzsültetvényt,
c) a szaporításra kijelölt ültetvényt, növényállományt.
A kérelemben fel kell tüntetni az a)–c) pontban meghatározott ültetvények fajtáját, területét vagy egyedszámát és helyét (helység, hrsz., táblaszám), a kérelmező nevét és címét.
FAISKOLA LÉTESÍTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS, SZAPORÍTÓANYAG FORGALMAZÁS
Szaporítóiskola létesítés, üzemeltetés
8. § (1) Szőlő, komló, gyümölcs és díszfaiskolai szaporító- és ültetési anyagot forgalomba hozatal céljából előállítani, árutermelő szőlőiskolát, komlóiskolát, gyümölcsfaiskolát, díszfaiskolát (a továbbiakban együtt: szaporító iskolát) létesíteni csak az Intézet előzetes engedélyével szabad.
(2) Az engedély iránti kérelmet a szaporítás megkezdése előtt kell az Intézethez benyújtani.
(3) Az Intézet a szaporítóiskola létesítését és üzemeltetését a kérelmező részére akkor engedélyezi, ha
a) a kérelmező vagy közreműködő családtagja, illetőleg alkalmazottja szakirányú végzettséggel vagy szakvizsgával rendelkezik, a kérelemhez a szakirányú végzettséget igazoló bizonyítványt kell mellékelni,
b) a szaporításhoz a szakmai feltételek biztosítottak, a termesztésre kijelölt terület a mellékelt vázrajz alapján beazonosítható,
c)3 a terület növényegészségügyi szempontból szaporítás céljára megfelel, a szőlőiskola és a gyümölcsfaiskola talaja vírusmentes vagy vírustesztelt növényanyag szaporítása esetén betegséget okozó káros szervezetektől, vektoroktól, különösen vírusvektoroktól, nematódáktól mentes, és ezt a területileg illetékes növényegészségügyi hatóság igazolja,
d) a kérelmező igazolja, hogy tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak, vagy annak tagszervezetének,
e) a kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően nem sértette meg szándékosan a növényfajták állami elismerésére, valamint a szaporítóanyag előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó jogszabályok előírásait,
f) a faiskolai engedélyt az Intézet határozatlan vagy határozott időre adja ki.
(4) Az engedély adataiban történt bármilyen változást az engedélyes köteles 30 napon belül írásban bejelenteni az Intézetnek.
(5) Az Intézet a szaporítóiskolai engedélyt visszavonja, ha
a) az engedélyes a szaporítási tevékenységet megszünteti,
b) az engedélyes a szaporítóanyag előállítással, forgalmazással vagy fajtahasználattal kapcsolatos jogszabályokat, előírásokat megszegi,
c) a szaporítóiskolai terület növényegészségügyi szempontból alkalmatlanná válik, és az illetékes növényvédelmi hatóság az engedély visszavonását javasolja,
d) az engedélyes három egymást követő évben nem folytat termelést,
e) a (3) bekezdés szerinti feltételek valamelyike nem teljesül.
A megszűnt faiskolában lévő szaporítóanyag kitermelésének és felhasználásának határidejét az Intézet írja elő.
(6) Az Intézet köteles az engedély kiadásáról vagy visszavonásáról az illetékes földművelésügyi hivatalt és megyei növényegészségügyi hatóságot, valamint az illetékes hegyközséget és az agrárkamarát értesíteni.
Szerződéses termeltetés
9. § (1) A gyümölcsfaiskolai vagy díszfaiskolai engedélyes meghatározott összetételű és mennyiségű szaporító- és ültetvényanyag előállítására szerződést köthet olyan természetes személlyel vagy szervezettel, amely a vállalt szaporítóanyag előállításához a 8. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt feltételekkel rendelkezik.
(2) A szaporítóiskolai engedéllyel rendelkező termelőnek a szerződés megkötésével egyidejűleg az Intézettől kérnie kell az engedély hatályának kiterjesztését a szerződéses területre.
(3) A szaporítóanyag termelésre vonatkozó szerződés egy példányát a tevékenység megkezdése előtt meg kell küldeni az Intézetnek.
(4) A szerződéses termelő csak a szaporítóiskolai engedélyes (termeltető) által rendelkezésre bocsátott igazolt származású szaporító alapanyagokat használhatja fel, és az általa előállított szaporító- és ültetési anyagot csak a termeltető hozhatja forgalomba.
Házi faiskola
10. § (1) Saját célra történő szaporítás esetén a termelő házi szőlőiskolát vagy házi gyümölcsfaiskolát (a továbbiakban: házi faiskola) létesíthet. A házi faiskolában előállított ültetési anyag forgalomba nem hozható.
(2) A házi faiskola létesítését az Intézetnek és az illetékes növényegészségügyi hatóságnak évente május 15-ig be kell jelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a házi szaporítóiskola helyét (helység, hrsz.), területét, a szaporított fajta mennyiségét, kategóriáját, oltvány esetében alanyát, a szaporító gazdaság nevét és címét. A termelőnek a fajta szaporításához be kell szereznie a fajtajogosult engedélyét.
(3) Házi faiskolában csak a 7. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő szaporítóanyagot lehet felhasználni.
Ellenőrző termesztés
11. § (1) Amennyiben a szaporítóanyag életképessége, fajtaazonossága vagy fajtatisztasága tekintetében kétség merül fel, illetőleg az érdekelt termelő kéri, akkor a szaporítóanyag ellenőrző termesztését kell elrendelni. A mintavételt és az ellenőrző termesztést a vonatkozó szabványok szerint kell végezni.
(2) Az ellenőrző termesztés eredményéről az Intézet okiratot állít ki, melyet az érdekeltek részére megküld.
Tételek elkülönítése, nyilvántartások, szakadminisztráció
12. § (1) A szaporítóanyagtermő ültetvény és az árutermelő faiskola fenntartója köteles a felhasznált, előállított és forgalomba hozott szaporító- és ültetési anyagokról az Intézet által rendszeresített nyilvántartást folyamatosan vezetni, és azt az ellenőrzés során az Intézet részére átadni vagy megküldeni. A nyilvántartást és mellékleteit (jegyzőkönyvek, származási igazolványok stb.) legalább 10 évig meg kell őrizni.
(2) A szaporító- és ültetési anyagot a szaporítás, nevelés, kitermelés, osztályozás, árukikészítés, kötegelés (csomagolás), tárolás és szállítás során tételenként el kell különíteni és egyértelműen kell megjelölni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy minőségét a szállítás és tárolás során megőrizze.
(3) A díszfaiskolai engedéllyel rendelkező az általa előállított és forgalomba hozott szaporítóanyagokról az alábbi nyilvántartásokat köteles vezetni:
a) szaporítási napló – a növény nevének, származásának, a szaporítás idejének, módjának és mennyiségének rögzítése,
b) helyszínrajz – a táblák, ágyak, szaporító berendezések feltüntetésével,
c) táblatörzslap – a tábla számának, területének, a soronként telepített növények nevének, ültetés idejének, termékkategóriájának, mennyiségének megjelölésével,
d) éves növényállomány leltár – az adott naptári évben szaporított, nevelés alatti és értékesített növénymennyiségeket fajtánként és termékkategóriánként tartalmazza.
Szaporítóanyag forgalmazás
Általános követelmények
13. § (1) Az árutermelő faiskola és a törzsültetvény fenntartója a minősített vagy ellenőrzött szaporító- és ültetési anyagot telephelyéről külön engedély nélkül forgalomba hozhatja.
(2) Szaporítóanyagot csak a 6., 7., 8., 10. és 11. számú mellékletekben és a vonatkozó szabványokban előírt minőségben, csomagolásban, továbbá termékmegjelöléssel szabad forgalomba hozni.
(3) Kötegelten certifikált ültetési anyag esetében a kötegnél kisebb tételű értékesítésnél az eladó köteles a szaporítóanyagot kötegelni, saját (nem certifkációs) árucímkével ellátni, azon feltüntetni a szaporítóanyag fajtáját, klónját, oltvány esetén alanyát, kategóriáját, mennyiségét és a termelő nevét, címét. Termesztőedényes szaporítóanyagok esetében, az árucímkét szállítóegységenként (ládánként) kell az eladónak elhelyezni.
(4) Megbontott kötegű vagy csomagú szőlő és gyümölcs szaporító alapanyagot tovább értékesíteni (viszonteladás) nem szabad.
(5) A szőlő és gyümölcs szaporító- és ültetvényanyag felhasználás és forgalomba hozatal esetén az engedélyes köteles az Intézet által szigorú számadású nyomtatványként átadott származási igazolványt kiállítani, és annak egy példányát az árutétel kísérőjeként a vásárlónak átadni – amely a garanciát biztosítja –, egy példányát az Intézet részére megküldeni, egy példányát pedig a nyilvántartáshoz csatolni. Telephelyről történő kistételes értékesítés esetén a 15. § szerint kell eljárni.
(6) Az előírásnak nem megfelelő módon előállított, vagy nem megfelelő minőségű szaporítóanyag szaporítóanyaghiány esetén az Intézet külön engedélye alapján hozható forgalomba. Az Intézet az engedélyben köteles meghatározni a forgalomba hozatal feltételeit. Az engedély-kérelemhez mellékelni kell a termékpálya szerinti terméktanács, az illetékes területi hegyközségi tanács és az agrárkamara véleményét. Az előállító és a forgalmazó köteles tájékoztatni az átvevőt az Intézet engedélyében meghatározott korlátozásokról. A származási igazolványon, a szaporító- és ültetési anyag valamennyi csomagolási egységén vagy az árucímkén az engedményezés tényét, okát és a korlátozó feltételeket fel kell tüntetni.
Kiskereskedelmi forgalmazás
14. § (1) Szőlő, gyümölcs és díszfaiskolai ültetési anyag az engedélyes telephelyén kívül vagy viszonteladás céljából lerakatban, egyéb értékesítő helyen az Intézet előzetes engedélyével hozható forgalomba.
(2) Az Intézet lerakat vagy egyéb értékesítési hely létesítését akkor engedélyezi, ha
a) az árusítóhely vezetője a szakiránynak megfelelő 8. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti végzettséggel rendelkezik,
b) az árusítóhelyen a szakmai feltételek biztosítottak, adottak a szaporítóanyag minőségének és életképességének, épségének megőrzésére, az egyes tételek elkülönítésére, megjelölésére vonatkozó feltételek,
c) az illetékes növényegészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásában létesítésének engedélyezését javasolta.
(3) Az engedély kiadásáról az Intézet köteles értesíteni az illetékes földművelésügyi hivatalt és az illetékes növényegészségügyi hatóságot.
15. § (1) A lerakat csak az Intézet által előzetesen minősített (certifikált), ellenőrzött, származási igazolvánnyal rendelkező ültetési anyagot vehet át értékesítésre, és hozhat forgalomba. A vásárolt tételekről köteles folyamatosan nyilvántartást vezetni és azt legalább 5 évig megőrizni.
(2) A lerakat üzemeltetése során folyamatosan gondoskodni kell a szaporítóanyagok
a) minőségének, életképességének és épségének megőrzéséről,
b) a tételek megjelöléséről, keveredésének megakadályozásáról,
c) minőség szerinti elkülönítéséről,
d) selejt térről.
(3) Gondoskodni kell a növényegészségügyi előírások betartásáról, amelyet az illetékes növényegészségügyi hatóság szükség szerint, de legalább évente egyszer ellenőriz.
(4) Az árusító helyen jól látható módon fel kell tüntetni a szaporítóanyagok árumegnevezését, árát, fajtáját, szőlő- és gyümölcsoltvány esetén alanyát.
(5) A faiskolai lerakatban a vásárló részére hozzáférhetővé kell tenni a szaporítóanyagokra vonatkozó szabványokat és más minőségi előírásokat.
(6) Az árusítóhely az értékesítés során az eladott szaporítóanyagról a vevő kérésére eladási jegyzéket köteles adni, mely tartalmazza:
a) az árusítóhely és a vásárló megnevezését, címét,
b) az értékesítés időpontját,
c) az ültetési anyag mennyiségét, fajtáját, kategóriáját, szőlő- és gyümölcsoltvány estén alanyát, árát.
(7) A lerakatot az Intézet és az illetékes földművelésügyi hivatal ellenőrzi.
(8) Az Intézet a lerakat engedélyét visszavonja, ha az árusítóhelyen ismételten vagy súlyosan megszegték a szaporítóanyag forgalmazására vonatkozó előírásokat.
Nagykereskedelmi forgalmazás
16. § (1) Szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalmazását nem faiskolai engedélyes az Intézet előzetes engedélyével végezhet. Az Intézet engedélye nem pótolja a kereskedelmi tevékenységhez szükséges egyéb feltételeket.
(2) Az Intézet a nagybani forgalmazást akkor engedélyezi, ha
a) a kérelmező vagy alkalmazottja a szakiránynak megfelelő, legalább középfokú végzettséggel rendelkezik,
b) a kérelmezőnél a forgalmazás szakmai feltételei biztosítottak,
c) a kérelmező tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak,
d) a kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően nem sértette meg a szaporítóanyag előállítására, felhasználására vagy forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályokat.
(3) A nagybani forgalmazó köteles
a) a szaporító- és ültetvényanyag forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok előírásait megtartani,
b) a vásárolt és értékesített szaporítóanyag-tételekről folyamatosan nyilvántartást vezetni, és a bizonylatokkal együtt ezt legalább 5 évig megőrizni,
c) az értékesített tételekről viszonteladói származási igazolványt kiállítani, annak egy példányát a vásárló részére átadni, egy példányát pedig az Intézetnek folyamatosan megküldeni.
(4) Az Intézet az engedély visszavonását kezdeményezi, ha az engedélyes a szaporítóanyag forgalomba hozatalát szabályozó jogszabályokat megszegte.
Szaporítóanyag import, export
17. § (1) Forgalomba hozatal céljára csak a rendelet előírásainak megfelelő szaporítóanyagot lehet importálni
a) szőlő, gyümölcs, komló esetében a termékpálya szerinti terméktanács és az illetékes agrárkamara javaslata alapján az Intézet előzetes szakmai engedélyével;
b) díszfák, -cserjék esetében
1. díszfaiskolai engedéllyel nem rendelkező forgalmazó dísznövény szaporítóanyagot csak az Intézet külön engedélyével,
2. díszfaiskolai engedéllyel rendelkező termelő – az Intézet egyidejű tájékoztatása mellett
importálhat.
(2) A szaporítóanyag importálása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a szaporítóanyag faját, fajtáját, klónmegjelölését, alanyát, kategóriáját, mennyiségét, növényegészségügyi állapotát, származási helyét és a szállítás időpontját (határidejét), valamint a felhasználásra vonatkozó igényeket.
(3) A behozott szaporítóanyag tárolási helyéről és mennyiségéről az importáló köteles 2 napon belül az Intézetet értesíteni és kérni annak belföldiesítő ellenőrzését. Az Intézet jogosult az import szaporítóanyagot e rendelet és a vonatkozó hazai szabványok, előírások szerint ellenőrizni és abból mintát venni.
(4) Belföldi célra a tétel csak abban az esetben használható fel, és hozható forgalomba, ha a növényanyag
a) a növényegészségügyi előírásoknak megfelel,
b) származása, illetve fajtaazonossága, kategóriája, az exportáló ország illetékes hatóságainak minősítő bizonyítványa, valamint az előállító által kiállított származási igazolványa alapján igazolt,
c) a hazai előírásoknak megfelelő fajú, fajtájú, kategóriájú és minőségű.
(5) A beérkezett szaporítóanyag-tételekről az Intézet honosító belföldi származási igazolványt állít ki, ami a felhasználó, illetve a tételek megosztása esetén a viszonteladó alapbizonylata.
(6) Külföldi bértermeltetés esetén – amennyiben a fajta nálunk nem szaporítható – teljes mennyiségét kötelező kiszállítani az országból.
(7) Szaporítóanyagot exportálni a termékpálya szerinti terméktanács előzetes egyetértésével, a fajtajogosult előzetes hozzájárulásával az Intézet által kiállított, a nemzetközi előírásoknak megfelelést igazoló tanúsítvánnyal kísérten szabad. Dísznövények szaporítóanyaga az engedélyes által kiállított származási igazolvánnyal exportálható, amelynek jogosultságát kérésére az Intézet igazolja.
Hatósági ellenőrzés
18. § (1) A szaporítóanyagok előállításának, forgalmának és felhasználásának állami ellenőrzését az Intézet látja el.
(2) Az ellenőrzés során a vonatkozó rendeletek és szabványok szerint jár el, és megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti.
(3) Tevékenysége kiterjed minden olyan helyre, ahol a szaporítóanyag előállítását, kezelését, tárolását végzik, továbbá, ahol szaporítóanyagot forgalomba hoznak, árusítanak vagy felhasználnak.
(4) Az Intézet az ellenőrzése során jogosult:
a) a növényi szaporítóanyagok nyilvántartásával, forgalmazásával, felhasználásával kapcsolatos iratokba betekinteni, azok valódiságát vizsgálni, róluk másolatot készíteni vagy azt bekérni;
b) a növényi szaporítóanyagokból térítés nélkül a vonatkozó szabvány szerint mintát venni;
c) az ellenőrzés során továbbszaporításra alkalmatlannak minősített növényállomány magtermését, szaporítóanyagát, továbbá az egyes szaporítóanyag-tételeket vagy a termelő teljes termését szaporítóanyagként a forgalomba hozataltól és a saját célú felhasználástól eltiltani;
d) a nem megfelelő minőségű szaporítóanyag zárolására és a zárlat feloldására;
e) a nem igazolt származású és nem megfelelő minőségű, más célra fel nem használható szaporítóanyag megsemmisítésének elrendelésére;
f) faiskolai lerakatok ellenőrzésére;
g) szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményezni.
(5) Az Intézet jogosult minőségvédelmi bírságot kiszabni, ha
a) a termelő vagy a forgalmazó nem a rendeletnek megfelelően előállított, az Intézet által nem minősített szaporítóanyagot hoz forgalomba, vagy azt eladásra felkínálja,
b) a forgalomba hozatalra szánt szaporítóanyag minősége nem felel meg a rendelet előírásainak.
19. § (1) Az Intézet a szaporító- és ültetvényanyagok előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó szabályok megszegése esetén a következő mértékű minőségvédelmi bírságot szabhatja ki:
a) a szaporítóanyag értéke kétszeresének megfelelő összegű minőségvédelmi bírság szabható ki azzal szemben, aki
1. állami elismerésben nem részesített vagy szaporításra nem engedélyezett fajtájú szaporítóanyagot hoz forgalomba, tart készletében forgalomba hozatal céljából, vagy ilyet engedély nélkül importál,
2. faiskolájában, szőlőiskolájában szaporításra nem engedélyezett ültetvényből (törzsültetvényből, szaporításra kijelölt ültetvényből, kijelölt fáról) származó szaporító alapanyagot használt fel,
3. jogszabály vagy egyéb előírásnak nem megfelelő szaporítóanyagot, nem minősített szőlő- és gyümölcs-faiskolai szaporítóanyagot hoz forgalomba, tart készletében forgalomba hozatal céljából.
4. a szaporítóanyag előállítással és forgalmazással kapcsolatos e rendeletben előírt nyilvántartási kötelezettségét elmulasztja vagy egyes szaporítóanyag-tételeket a nyilvántartásában nem szerepeltet,
5. a szaporítóanyag származását nem tudja igazolni.
b) a szaporítóanyag értéke négyszeresének megfelelő összegű minőségvédelmi bírság szabható ki azzal szemben, aki
1. engedély nélkül létesít vagy szüntet meg törzsültetvényt, illetőleg annak létesítéséhez vagy pótlásához nem megfelelő minőségű ültetési-, ültetvényanyagot használ fel,
2. szaporítóanyagot forgalomba hozatal céljából engedély nélkül állít elő vagy hoz forgalomba, illetőleg házi faiskoláját nem jelenti be,
3. a szaporítóanyag forgalomba hozatala során a termelő és nagykereskedelmi forgalmazó a vásárló részére nem ad az Intézet által rendszeresített származási igazolványt, a kiskereskedelmi forgalmazó pedig e rendeletben előírt eladási jegyzéket,
4. a szaporítóanyagon vagy az azt kísérő okmányokon (származási igazolvány, eladási jegyzék stb.) megtévesztő vagy a valóságnak nem megfelelő megjelölést, megnevezést alkalmaz.
(2) Az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott minőségvédelmi bírság kétszerese szabható ki azokkal szemben, akik a szaporítóanyagok előállítására vonatkozó szabályokat ismételten, többször megszegik, vagy nagy mennyiségű szaporítóanyagot állítanak elő, illetve forgalmaznak jogellenesen.
20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) A korábban kiadott faiskolai engedélyek 1997. december 31-én érvényüket vesztik. Az engedély érvényessége meghosszabbítható, ha az engedélyes a szaporítóanyag előállítására vonatkozó jogszabályokat megtartotta, továbbá az utolsó három évben szaporítóanyagot állított elő. Amennyiben az engedély érvényét vesztette, az engedélyes az 1997-ben előállított ültetési anyagot 1998. május 15. napjáig forgalomba hozhatja, továbbá kérheti a faiskolában lévő szaporítóanyag továbbnevelésének, majd kitermelésének engedélyezését az Intézettől.
(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében részben átveszi a következő közösségi irányelveket:
A Tanács 68/193 EGK irányelve a szőlő vegetatív szaporítóanyagának forgalmazásáról
A Tanács 91 /682 EGK irányelve A dísznövények szaporítóanyagának forgalmazásáról
A Tanács 92/33 EGK irányelve a zöldség növényi részek és szaporítóanyagok – a vetőmag kivételével – forgalmazásáról
A Tanács 92/34 EGK irányelve a gyümölcsfajták szaporító- és ültetvényanyagának forgalmazásáról
A Bizottság 93/64 EGK irányelve a gyümölcsfajták szaporító- és ültetvényanyagának forgalmazásáról szóló, a Tanács 92/34 EGK irányelve szerint a termelők és forgalmazók ellenőrzésének végrehajtásáról
A Bizottság 93/48 EGK irányelve a Tanács 92/34 EGK irányelve szerinti gyümölcstermelésre szolgáló gyümölcsfajok C.A.C. szaporító- és ültetvényanyaga követelményeinek meghatározásáról
A Bizottság 93/49 EGK irányelve a Tanács 91/682 EGK irányelve szerinti dísznövényfajok szaporítóanyaga és növényi részei követelményeinek meghatározásáról
A Bizottság 93/63 EGK irányelve a dísznövények szaporítóanyagának és növényi részeinek forgalomba hozataláról szóló a Tanács 91/68 EGK irányelve szerinti intézmények ellenőrzésének végrehajtási szabályairól
A Bizottság 93/78 EGK irányelve növények és dísznövények szaporító anyagának forgalomba hozataláról szóló 91/682 EGK irányelv módosításáról
1. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez4
2. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez5
3. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez
4. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez
5. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez
6. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez
7. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez
zsákban
8. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez
9–12. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez6
13–14. számú melléklet a 90/1997. (XI. 28.) FM rendelethez7
A rendeletet a 90/2004. (V. 18.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2004. május 26. napjával.
A 7. §(1) bekezdésének bevezető szövegrésze és a) pontja a 45/1998. (VI. 16.) FM rendelet 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdésének c) pontja a 45/1998. (VI. 16.) FM rendelet 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú mellékletet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet 33. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. számú mellékletet a 62/2004. (IV. 27.) FVM rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte.
A 9–12. számú mellékletet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet 33. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 13–14. számú mellékletet a 62/2004. (IV. 27.) FVM rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte.