Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
91/1997. (XI. 28.) FM rendelet
az erdészeti szaporítóanyagokról1
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló 1996. évi CXXXI törvény 29. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 106. §-a alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:
Hatály
1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) az 1. számú mellékletben foglalt erdészeti fajok és fajtáik szaporítóanyagára, a szaporítóanyag begyűjtésére, előállítására, nevelésére, készletezésére, forgalmazására és felhasználására,
b) a szaporítóanyagok előállítását, begyűjtését, nevelését, készletezését és forgalmazását közvetve vagy közvetlenül szolgáló létesítményekre, növényállományokra,
c) azon természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: szervezetek), amelyek erdészeti szaporítóanyag előállításával, begyűjtésével, nevelésével, készletezésével, forgalmazásával és felhasználásával foglalkoznak,
d) a szaporítóanyag minősítő rendszert működtető és ellenőrző Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetre (a továbbiakban: Intézet).
Fogalommeghatározások
2. § A rendelet alkalmazásában:
a) Az erdészeti genetika, fajtaelismerés körében:
1. Genotípus: az egyed génjeiben tárolt genetikai információk összessége.
2. Fenotípus: az egyed megjelenési formája, melyet a genotípus és a környezet határoz meg.
3. Populáció: egyazon fajhoz tartozó, azonos területet egyidőben benépesítő, egymással szaporodási közösséget alkotó egyedek összessége.
4. Fajta genetikai jellege: a fajtát alkotó genotípusok száma és az erdősítésre felhasználható szaporítóanyag előállításának módja (generatív,vegetatív) alapján jellemezhető fajtatulajdonság.
5. Klón: egyetlen egyed vegetatív szaporulata.
6. Klóncsoport: klónok rögzített arányú együttese, amelyek közösen alkotnak fajtát, és amelynek erdősítésre felhasználható szaporítóanyaga a klón-komponensenként megadott összetétel (arány) szerint összekevert vegetatív ültetési anyag.
7. Klónösszeállítás: ismert és ellenőrzött tulajdonságú klónok (általában törzsfákról származó oltványok) meghatározott összetételű és rögzített arányú együttese, amelynek erdősítésre felhasználható szaporítóanyaga a klónösszeállítás szabad- vagy ellenőrzött beporzású magja, illetve az abból nevelt csemete.
8. Magonc-összeállítás: ismert származású (általában szelektált törzsfák magjából nevelt) magcsemetével, azonosítható módon, rögzített elrendezés szerint létesített olyan növényállomány, amelynek erdősítésre felhasználható szaporítóanyaga a magonc-összeállítás szabad- vagy ellenőrzött beporzású magja, illetve az abból nevelt csemete.
9. Klónkeverék: nagyobb számú, ismert származású, de egyenként nem azonosított generatív úton előállított egyed korlátozott számú vegetatív elszaporításával keletkezett növényanyag.
10. Fajtabírálat: egyes fajtatulajdonságok helyszíni becslése, illetve bonitálása szakértői bizottság segítségével.
11. Törzsfa: erdészeti nemesítés céljára kiválasztott és törzskönyvezett faegyed.
12. Klónvizsgálat: olyan nemesítői eljárás, amelynek során a kísérletbe vont növényanyagot vegetatív módon szaporítva tanulmányozzák.
13. Utódvizsgálat: olyan nemesítői eljárás, amelynek célja egy meghatározott egyed (klón, törzsfa) genetikai értékének meghatározása ivaros úton keletkezett utódainak kísérleti összehasonlításával.
14. Származásvizsgálat: olyan nemesítői eljárás, amely az egyes származások kísérleti összehasonlításával a faj areáján belüli genetikai változatosság kutatását célozza, a termesztési céloknak leginkább megfelelő származások kiválasztása érdekében.
15. Genetikai gyérítés: magtermesztő ültetvényben végrehajtott olyan törzsszámcsökkentés, amelynek célja az ültetvényben előállított vetőmag termesztési értékének javítása az ültetvényben elhelyezett klónok, illetve utódnemzedékek (családok) előzetes genetikai értékelése alapján.
b) A szaporítóanyag források körében:
1. Szaporítóanyag forrás: szaporító(alap)anyag begyűjtését vagy termelését szolgáló természetes maggyűjtési egység (származási körzet, erdőállomány) vagy törzsültetvény.
2. Származási körzet: kielégítően egységes ökológiai adottságokkal rendelkező, földrajzilag körülhatárolható olyan terület vagy területek csoportja, amelyen belül egy faj vagy alfaj génkészlete azonosnak tekinthető.
3. Származás: az a földrajzi hely, ahol az adott faállomány vagy faegyed megtalálható.
4. Eredet: az a hely, ahol egy faállomány vagy populáció őshonosan tenyészik, vagy ahonnan egy nem őshonos faállomány eredetileg származik.
5. Állomány: kielégítően egységes fenotípusu és megfelelő nagyságú faállomány (populáció), amely más faállományoktól egyértelműen elhatárolható.
6. Őshonos állomány: olyan faállomány amely a helyi ökológiai feltételek között alakult ki, természetes úton felújult vagy felújított, illetve amelyet ugyanazon származási (ökológiai) körzet őshonos szaporítóanyagából létesítettek.
7. Törzsültetvény: elsődlegesen szaporítóanyag-előállítás céljára létesített vagy kijelölt, és e célnak megfelelően kezelt növényállomány; erdészeti törzsültetvénynek minősül a magtermelő állomány, a magtermesztő ültetvény, valamint az anyatelep.
8. Magtermelő állomány: elsődlegesen magtermesztési célú, megfelelő nagyságú, szükséges mértékig a nemkívánatos beporzástól izolált, vetőmagot termő faállomány, amely a hasonló ökológiai viszonyok között tenyésző más faállományokhoz képest kedvezőbb külső képet (fenotípust) vagy igazolt genetikai fölényt mutat, és területileg elhatárolható.
9. Magtermesztő ütetvény (plantázs): ismert származású klónokból vagy magoncokból, meghatározott arányban, egyedenként azonosítható módon, elsődlegesen magtermesztés céljára létesített, nem kívánatos idegen beporzástól megfelelően izolált, az önbeporzás valószínűségének mérséklése érdekében kialakított elrendezésű és méretű ültetvény.
10. Anyatelep: vegetatív szaporító (alap)anyag termelése céljából létesített ültetvény.
10.1. Központi anyatelep: a törzsanyatelep szuperelit szaporítóanyagából létesített, elsősorban üzemi anyatelepek létesítésére szolgáló elit fokozatú szaporító alapanyagot termő anyatelep.
10.2. Üzemi anyatelep: a központi anyatelep elit fokozatú szaporítóanyagából létesített, certifikált fokozatú, közvetlen erdősítési célú ültetési anyag előállításához szükséges szaporító alapanyagot termő anyatelep.
11. Erdészeti génrezervátum: az erdészeti genetikai erőforrásokat hosszú távon, eredeti élőhelyen (in situ) megőrző erdőállomány, melynek célja a génkészlet minél teljesebb körű megőrzése, a genetikai sokféleség fenntartása, a természetes rekombináció lehetőségnek megteremtése és a begyűjtött magból olyan utódállományok létrejöttének elősegítése, melyek evolúciós képességüket megtartva a változó környezeti felételekhez várhatóan jobban alkalmazkodnak.
12. Géngyűjtemény (klónarchivum): szelektált növényanyag (klónok, törzsfák, klónfajták, utódnemzedékek stb.) megőrzésére, nemesítői megfigyelések céljára és szuperelit szaporítóanyag kibocsátására alkalmas gyűjtemény (növényállomány), amelynek juvenilis állapotban tartott formája a törzsanyatelep, fa alakú formája a törzsállomány.
12.1. Törzsállomány: fa alakú formában fenntartott géngyűjtemény.
12.2. Törzsanyatelep: évente visszavágott (juvenilis) állapotban tartott klóngyűjtemény.
13. Törzskönyvi előjegyzés: az elszaporítás kiinduló anyagának vagy törzsültetvénynek előzetes nyilvántartásba vétele.
14. Törzskönyvezés: az elszaporítás kiinduló anyagának vagy törzsültetvénynek hivatalos közhitelű nyilvántartásba vétele.
15. Törzsültetvénnyé minősítés: újonnan létesített vagy kijelölt törzsültetvény továbbszaporításra (szaporítóanyag kibocsátásra) alkalmas voltának hivatalos tanúsítása.
16. Törzsültetvény szemle: a továbbszaporításra való alkalmasság meghatározott időközönkénti hivatalos ellenőrzése.
17. Törzsültetvény zárolás: a továbbszaporításból való átmeneti vagy végleges kizárás.
c) A szaporítóanyag minősítés körében
1. Erdészeti csemetekert: erdészeti szaporítóanyag előállítására, nevelésére, tárolására szolgáló, az Intézet által engedélyezett és bejegyzett terület (faiskola), a rajta lévő létesítményekkel és növényállománnyal.
2. Bejegyzett magbegyűjtőhely: az Intézet által bejegyzett, átmeneti magtárolásra alkalmas hely, ahol a begyűjtött mag, makk felvásárlása, átvétele, készletezése történik.
3. Erdészeti szaporítóanyag: az 1. számú mellékletben felsorolt fajok és fajtáik erdészeti célú növények előállítását szolgáló vetőmagja, vegetatív szaporító (alap)anyaga, és az ezekből nevelt ültetési anyagok, amelyek megfelelnek a minősítés követelményeinek.
3.1. Generatív szaporítóanyag: fa- és cserjefajok vetőmagja és a belőlük nevelt növények, valamint a természetes újulatból kiemelt magoncok.
3.2. Vegetatív szaporítóanyag: vegetatív szaporító alapanyagok és a belőlük felnevelt (sarjasztatással, gyökereztetéssel, oltással, szemzéssel, mikroszaporítással stb. előállított) növények, valamint a bot- és a karódugványok.
4. Szaporító alapanyag: növény előállítására szolgáló vetőmag (generatív) vagy növényi rész (vegetatív).
4.1. Vetőmag: csemete nevelésére alkalmas mag, tágabb értelemben termés, toboz.
4.2. Vegetatív szaporító alapanyag: növény előállítására alkalmas simadugvány, zölddugvány, bújtvány, gyökérrész és oltóág, valamint hajtás-, rügy- levél- és gyökérrész, szövettenyészet; kivéve a közvetlen erdősítési célú bot- és karódugványt.
5. Ültetési anyag: vetőmagból vagy vegetatív szaporító alapanyagból felnevelt, valamint a természetes újulatból kiemelt gyökeres növények (csemeték), valamint közvetlen erdősítési célú dugványok.
6. Szaporítási fokozat: valamely szaporítóanyag azon tulajdonsága, amely az eredeti nemesítői kiindulási anyaghoz viszonyított leszármazási szintet (az egymás utáni ismert elszaporítások számát) fejezi ki.
7. Szaporítóanyag választék: valamely szaporítóanyag azon tulajdonsága amelyet a nevelési technológia és a kor jellemez (pl. 2 éves alávágott magágyi csemete).
8. Szaporítóanyag kategóriák: a szaporítóanyagoknak az OECD és EU erdészeti szaporítóanyag rendszerek származási és vizsgalati követelményei alapján kialakított csoportjai.
9. Szaporítóanyag minősítés: hazai és nemzetközi szakmai előírásoknak, szabványoknak megfelelő, állami felügyelet mellett végzett ellenőrzési és tanúsítási eljárás (certifikálás).
10. Szaporítóanyag előállító: természetes személy vagy szervezet, aki (amely) megfelel az előírt feltételeknek.
11. Szaporítóanyag forgalmazás: szaporítóanyag készletezés, bemutatás eladásra való felkínálás, eladás vagy szállítás más részére bármilyen formában.
12. Zárlat alatti termesztés: Magyarországon szakmai előírás szerint fel nem használható külföldről származó szaporítóanyag előállítása külföldi értékesítés céljára az Intézet külön engedélye alapján, zárlat alatt. A szaporítóanyagot teljes egészében ki kell szállítani, vagy meg kell semmisíteni.
13. Fémzárolás: a szaporítóanyag-tétel csomagolási egységének az Intézet hiteles azonosítójellel (fémzárral) való ellátása.
14. Származási (klónazonossági) igazolvány: a forgalomba hozható szaporítóanyag klón- vagy származásazonosságát, kategóriáját igazoló okirat.
15. Kitermesztés: erdészeti szaporítóanyag minták fajtaazonosságának, életképességének, teljesítőképességének összehasonlító vizsgálata a kibocsátó törzsültetvény bírálata, minősítése érdekében.
16. Erdőgazdálkodó: az 1996 évi LIV. tv. 13. §-ának (1) bekezdése szerinti erdőtulajdonos, vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerű használó
d) A szervezetek, testületek körében:
1. Kijelölt hatóság: az OECD szervezetben résztvevő országok kormányai által kijelölt állami intézmény, az együttműködési szervezet szaporítóanyagokra vonatkozó szabályainak, utasításainak végrehajtására és felügyeletére.
2. OECD (Organisation for Economic Co-Operation and Development): a fejlett államok gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezete. Mezőgazdasági Igazgatósága erdészeti szaporítóanyag certifikációs rendszert is működtet, mely nyitott a követelményeket teljesíteni képes ENSZ tagállamok számára is.
3. OECD erdészeti szaporítóanyag minősítési (certifikációs) rendszer: az erdészeti szaporítóanyagok begyűjtését, termelését, nevelését, felhasználását és forgalmazását, fajta-, illetve származásazonosságát (certifikációját) szakmai és eljárási követelményekkel szabályozó nemzetközi egyezmény, amelynek Magyarország 1989 óta tagja.
4. UPOV: az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény francia nevének rövidítése (Union Internationale pour la Protection des Obtentions Vegetales).
5. ISTA (International Seed Testing Association): a magvizsgálók nemzetközi szövetsége, amely a nemzetközi vetőmagforgalomba jutás feltételeként kötelező vizsgálati módszereket, normákat és bizonylatolást ír elő és ezek alkalmazására felhatalmaz (akkreditál).
Általános rendelkezések
Cél
3. § (1) Az erdészetben olyan szaporítóanyagot kell felhasználni, amely lehetővé teszi a környezethez jól alkalmazkodott, genetikailag változatos erdei ökoszisztémák kialakulását, a természeti rendszerek (ökoszisztémák) és a biológiai fajok (taxonok) evolúciós képességének megőrzését, és amelytől egyúttal az erdők élőfakészletének növelése, a faanyag minőségének javulása, illetve az erdők környezetre gyakorolt jótékony hatásának megőrzése és javítása kellő biztonsággal elvárható.
(2) Természetközeli erdők esetében az adott ökológiai feltételekhez jól alkalmazkodott, genetikailag kielégítően sokszínű és mikroevolúciós képességű, valamint a fatermesztés céljainak is megfelelő mennyiségi és minőségi tulajdonságokat felmutató származások (állományok, populációk) származásazonos minősített szaporítóanyagának alkalmazását kell elősegíteni.
(3) Faültetvények esetében nagy hozamú és ökológiailag kielégítően stabil fajták fajtaazonos és fajtatiszta szaporítóanyagát kell felhasználni.
Az erdészeti szaporítóanyag-minősítési (certifikációs) rendszer
4. § (1) Az 3. §-ban meghatározott követelmények érdekében az erdészeti szaporítóanyagok begyűjtése, előállítása, nevelése, készletezése, forgalmazása és felhasználása Magyarországon állami ellenőrzés alatt áll.
(2) A szaporítóanyag-minősítési rendszert olyan módon kell kialakítani és működtetni, hogy lehetővé tegye a mesterséges erdősítéssel létesített erdőkről rendelkezésre álló genetikai információknak (fajta, származás) az erdőtervben való rögzítését.
5. § (1) Az Intézet a szaporítóanyag minősítési rendszer alkalmazása során együttműködik az Állami Erdészeti Szolgálattal és területi szerveivel (a továbbiakban: erdészeti szakhatóság), az erdészeti tudomány és oktatás intézményeivel, természetvédelem alatt álló fajjal vagy területtel kapcsolatos esetekben a Környezetvédelmi Minisztériummal2, az erdőgazdálkodók és szaporítóanyag előállítók szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel, az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanáccsal.
(2) Az Intézet jogosult egyes speciális, szakmai célfeladatok esetében erdészeti genetikai ismerettel, illetve egyéb megfelelő szakismerettel rendelkező természetes személyek és szervezetek közreműködését igénybe venni.
Szaporítóanyagok előállítása, minősítése, forgalmazása
Származási körzetek elhatárolása
6. § (1) Magyarország területén származási körzeteket kell kialakítani az 1. számú mellékletben meghatározott, származásigazolási kötelezettség (OECD, EU rendszer) alá tartozó fafajonként, illetve fajcsoportonként.
(2) A származási körzeteket génökológiai elvek alapján, a közigazgatási határok figyelembevételével kell kialakítani.
(3) A származási körzetek térképeit és kódlistáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) A tételes származásigazolással nem érintett fajok esetében Magyarország egész területe egy származási körzetnek minősül.
Szaporítóanyag kategóriák
7. § (1) Az erdészeti szaporítóanyagot kategóriába sorolással kell minősíteni (certifikálni) a kibocsátó szaporítóanyag-forrásról rendelkezésre álló ismeretek és az előre jelezhető termesztési érték alapján.
(2) Azonosított származású kategóriába minősíthető a szaporítóanyag, ha
a) vetőmagját igazoltan valamely, a 6. § szerinti származási körzetben gyűjtötték be, és az állomány őshonos, nem őshonos, vagy honosított ismeretlen származását feljegyezték,
b) ültetési anyagának termelését az Intézet ellenőrzése mellett végezték.
(3) Kiválasztott kategóriába minősíthető a szaporítóanyag, ha
a) olyan külső megjelenés (fenotípus) alapján végzett tömegszelekcióval kiválasztott állományból gyűjtötték be, vagy termelték meg, amely megfelel a 3. számú melléklet előírásainak,
b) a szaporítóanyag-forrás az Intézet által a 9., 10. és 11. § szerint elfogadott, ellenőrzött és nyilvántartott,
c) a szaporítóanyag-forrás származási körzetét és eredetét az Intézet feljegyezte,
d) termelését az Intézet ellenőrzése mellett végezték.
(4) Kiemelt kategóriába minősíthető a szaporítóanyag, ha
a) olyan külső megjelenés (fenotípus) alapján végzett egyedszelekcióval kiválasztott szaporítóanyag-forrásból gyűjtötték be, vagy termelték meg, amely megfelel a 3. számú melléklet előírásainak,
b) a szaporítóanyag-forrás az Intézet által a 9., 10. és 11. § szerint elfogadott, ellenőrzött és nyilvántartott,
c) termelését az Intézet ellenőrzése mellett végezték.
(5) Vizsgált kategóriába minősíthető a szaporítóanyag, ha
a) olyan szaporítóanyag-forrásból gyűjtötték be, vagy termelték meg, amely megfelel a 3. és 4. számú melléklet előírásainak,
b) a szaporítóanyag-forrást az Intézet a 9., 10. és 11. § szerint elfogadta, ellenőrizte és nyilvántartotta,
c) a szaporítóanyag-forrás genetikailag meghatározott többlethasznossága az 5. számú melléklet szerinti módszertani összehasonlító kísérletekkel bizonyított, továbbá a kísérletek eredményeit az Intézet a 4. számú melléklet követelményei szerint elismerte és feljegyezte,
d) termelését az Intézet ellenőrzése mellett végezték.
A fajtahasználat és szaporítóanyag forgalmazás feltételei
8. § (1) Erdészeti szaporítóanyag csak akkor forgalmazható, ha azonosított származású, kiválasztott, kiemelt vagy vizsgált kategóriába minősíthető. Akác (Robinia pseudoacacia) és erdeifenyő (Pinus sylvestris) fajokból csak kiválasztott, kiemelt vagy vizsgált, nemesnyár (Populus cv.) és nemesfűz (Salix cv.) fajták vegetatív szaporítóanyaga esetében csak vizsgált kategóriájú szaporítóanyag állítható elő, hozható forgalomba és használható fel.
(2) A 6. számú melléklet 1.1. pontjában felsorolt fajok vetőmagja csak úgy forgalmazható, ha az ott előírt, a vetőmag tulajdonságaira vonatkozó követelményeknek is eleget tesz.
(3) A 6. számú mellékletben felsorolt fafajok vegetatív szaporító alapanyaga és ültetési anyaga Magyar Szabvány, illetve Európai Uniós Szabvány megjelöléssel csak akkor forgalmazható, ha eleget tesz az abban előírt, a vegetatív szaporító alapanyagok és ültetési anyagok küllemi tulajdonságaira vonatkozó követelményeknek.
(4) Az Intézet kérelem esetén az (1) és (2) bekezdésekben leírtak alól kivételt tehet
a) kísérleti, tudományos, oktatási vagy nemesítési célú szaporítóanyag,
b) kiállítási vagy bemutató célú szaporítóanyag,
c) az őshonos fajok génállományának megőrzésére és elszaporítására létesített, az Intézet által nyilvántartott, a genetikai sokszínűség megőrzését célzó természetvédelmi célú növényállományok szaporítóanyaga
esetében.
Az Intézet a 3. §-ban meghatározott célok elérése érdekében az engedélyekben feltételeket és határidőket írhat elő. Az Intézet által meghatározott feltételeket és határidőket a szaporítóanyag forgalmazója köteles közölni minden átvevővel. A szaporítóanyagot ez esetben a kérelmező és az átvevő csak az előírt módon használhatja fel.
Géngyűjtemények, nemesítői törzsállományok
9. § (1) Az erdei fajok genetikai készletének in situ megőrzésére az erdőgazdálkodó génrezervátumot, ex situ megtartása, valamint a nemesítési kiinduló anyagok megőrzése, fenntartása és megfigyelése érdekében, továbbá a fajták szuperelit kiindulási anyagának kibocsátására a fajtajogosult géngyűjteményt (klónarchívumot, törzsanyatelepet, törzsállományt) létesíthet, és tarthat fenn.
(2) A géngyűjtemény létesítésénél és fenntartásánál az egyes tételeket azonosíthatóan kell nyilvántartani. A génrezervátumok kijelöléséről, fenntartásáról, kezeléséről külön jogszabály rendelkezik.
(3) Az erdészeti fajta fajtajogosultja köteles a fajta kiinduló anyagát képező egyedeket kijelölni, és ezek szuperelit szaporítóanyagából a 3. számú melléklet előírásainak megfelelő központi törzsültetvényt létesíteni, és egyidejűleg a növényállományokat az Intézetnek törzskönyvezésre bejelenteni.
(4) Az Intézet a géngyűjteményeket a nemesítő bejelentése alapján nyilvántartja és évente szemlézi, szuperelit szaporítóanyagot kibocsátó növényállomány esetében törzskönyvezi.
(5) Csak a bejelentett, nyilvántartott, illetve a törzskönyvezett géngyűjtemények részesíthetők támogatásban.
Törzsültetvények elfogadása, szaporítási fokozatok
10. § (1) Kiválasztott, kiemelt és vizsgált szaporítóanyag csak elsődlegesen szaporítóanyag előállítás céljára létesített vagy kijelölt, az Intézet által elfogadott növényállományról – törzsültetvényből – állítható elő, gyűjthető be, hozható forgalomba, illetve használható fel.
(2) A rendelet alkalmazásában erdészeti törzsültetvénynek minősül:
a) az anyatelep – vegetatív szaporítóanyag előállítására,
b) a magtermesztő ültetvény – generatív szaporítóanyag előállítására,
c) a magtermelő állomány – generatív szaporítóanyag előállítására.
(3) Törzsültetvény akkor fogadható el hivatalosan kiválasztott, kiemelt, illetve vizsgált szaporítóanyag kibocsátására alkalmasnak, ha
a) utódaitól elvárható a 3. §-ban előírt feltételek teljesítése.
b) kiválasztott és kiemelt kategória esetében: külső megjelenése (fenotípusa) alapján továbbtermesztésre alkalmasnak ígérkezik,
c) vizsgált kategória esetében: a genetikailag meghatározott javított termesztési értéke (többlethasznossága) összehasonlító kísérletekben és vizsgálatokban bizonyított.
Az elfogadás kategória, törzsültetvénytípus, szaporítási fokozat és fafaj szerinti részletes szakmai követelményrendszerét és a vizsgálatok módszertanát a 3., 4. és 5. számú melléklet írja elő.
(4) A kibocsátott szaporítóanyag szaporítási fokozata alapján
a) a vegetatív szaporítóanyagot termő törzsültetvényeket
1. szuperelit fokozatú szaporítóanyagot termő törzsanyatelepnek, illetve törzsállománynak,
2. elit fokozatú szaporítóanyagot termő központi anyatelepnek,
3. certifikált fokozatú szaporítóanyagot termő üzemi anyatelepnek;
b) a generatív szaporítóanyagot termő törzsültetvényeket elit fokozatú vetőmagot termő magtermesztő ültetvénynek, illetve magtermelő állománynak
lehet minősíteni.
Törzsültetvények létesítése, fenntartása és minősítése
11. § (1) Törzsültetvényt létesíthet és tarthat fenn minden olyan szervezet, amely
a) anyatelep és magtermesztő ültetvény esetében csemetekerti engedéllyel,
b) magtermelő állomány esetén a 3. számú mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő erdőállománnyal
rendelkezik.
(2) Központi anyatelepet és magtermesztő ültetvényt nemesítői törzsállomány vagy törzsanyatelep szuperelit fokozatú szaporítóanyagából, üzemi anyatelepet központi anyatelep elit fokozatú szaporítóanyagából kell létesíteni.
(3) Törzsültetvény létesítését a 19. § (6) bekezdése szerinti határidőig írásban be kell jelenteni az Intézetnek, erdészeti fajta központi törzsültetvényének létesítéséhez a fajtajogosult hozzájárulása is szükséges.
(4) A létesítendő anyatelepről erdészeti csemetekert üzemeltetésére jogosító szakképesítéssel rendelkező személy által készített kiviteli tervet kell készíteni. A (3) bekezdés szerint igényelt fémzárolt szaporítóanyagot a 19. § (6) bekezdésében meghatározott határidőig kell írásban igényelni a megjelölt központi törzsültetvény fenntartójánál. Magtermesztő ültetvény kiviteli tervét erdészeti nemesítői (genetikai) ismeretekkel rendelkező szakértővel kell készíttetni vagy véleményeztetni, aki felel a szakszerű kivitelért is.
(5) A kiviteli terv tartalmi előírásait, az anyatelep, plantázs létesítés, illetve a magtermelő állomány kijelölés szakmai követelményrendszerét az 3. számú melléklet tartalmazza.
(6) Anyatelep és magtermesztő ültetvény kiviteli tervét az Intézet szakmailag felülvizsgálja, és létesítését abban az esetben engedélyezi, ha megfelel a 3. számú melléklet előírásainak. Anyatelep létesítését az Intézet a beküldött kiviteli terv alapján nyilvántartásba veszi.
(7) Az eltelepített törzsültetvényeket az Intézet a beküldött kiviteli terv alapján előzetes nyilvántartásba veszi. Ha a törzsültetvény a jóváhagyott kiviteli terv alapján szakmailag megfelelő módon létesült, a benne található klónok, családok, fajták azonosíthatók, továbbá kora és fejlődési állapota alapján továbbszaporításra való alkalmassága megállapítható, az Intézet törzsültetvénnyé nyilvánítja, és törzslapot állít ki róla.
(8) A törzsültetvények továbbszaporításra való alkalmasságát (fajtatisztaságát, egészségi állapotát, életerejét) az Intézet évenkénti (magtermelő állományok esetében időarányos) szemlével ellenőrzi. Anyatelepek esetében az ellenőrzés kitermesztéssel is kiegészíthető. Az ellenőrzés tényéről és eredményéről az Intézet szemlejegyzőkönyvet állít ki.
(9) Ha a szemle alapján a törzsültetvény továbbszaporításra alkalmatlan, ideiglenesen vagy véglegesen zár alá kerül. A zárolás ismételt szemle után feloldható, ha a kiváltó okot megszüntették. Továbbszaporításra való végleges alkalmatlanság (a fajtatisztaságban, egészségi állapotban, életerőben bekövetkezett lényeges és helyrehozhatatlan leromlás) esetén az Intézet a törzsültetvényt a továbbszaporításból kizárja, és törli a törzskönyvből.
12. § (1) A törzsültetvényeket olyan kultúrállapotban kell tartani, hogy termőképességük, életerejük, növényegészségügyi állapotuk a fajra, fajtára jellemző szakmai kívánalmaknak megfeleljen.
(2) A törzsültetvények fenntartása során a fajtaidegen, beteg, sérült, leromlott életképességű egyedeket el kell távolítani.
(3) Törzsültetvény megszüntetésének szándékát és tényét írásban kell bejelenteni az Intézetnek. Állami támogatásból létesített vagy fenntartott törzsültetvény megszüntetéséhez az Intézet, magtermelő állomány megszüntetéséhez az erdészeti szakhatóság és az Intézet együttes engedélye szükséges.
(4) A törzsültetvényekről az Intézet számítógépes nyilvántartást vezet, amelyet folyamatosan aktualizál és időközönként közzéteszi.
A szaporító alapanyag származásigazolása
13. § (1) Az 1. számú melléklet szerinti, az OECD rendszer alá vont, származásigazolásra kötelezett erdészeti fajok szaporító alapanyagát arra alkalmas erdőállományban, vagy erdészeti törzsültetvényben kell begyűjteni, illetve termelni. A szaporító alapanyag begyűjtését és termelését az Intézet ellenőrzi.
(2) Az Intézet kérelemre engedélyezhet parkokban, arborétumokban, fasorokban stb. való maggyűjtést is, ha az a 3. §-ban előírt követelmények teljesülését nem veszélyezteti. Ez esetben mennyiségi és más feltételek köthetők ki a 8. § (3) bekezdése szerint.
(3) A törzsültetvényről termelt kiválasztott, kiemelt és vizsgált kategóriájú szaporítóanyagokat az Intézet minősíti, forgalomba hozatal, illetve felhasználás előtt hivatalos minta alapján fémzárolja, és az Intézet által kiadott, az állami ellenőrzés tényét igazoló fémzárral, illetve címkével látja el
a) a törzs-, központi és üzemi anyatelepek vegetatív szaporító alapanyagát,
b) a magtermesztő ültetvényben előállított vetőmagot,
c) a magtermelő állományban termelt (gyűjtött) vetőmagot, ideértve az állomány alóli természetes újulatból kiemelt csemetét.
(4) Az azonosított származású szaporító alapanyag származását
a) az 1. számú melléklet szerinti származásigazolásra kötelezett (OECD listás) fajok esetében a 14. § (1) bekezdése szerinti erdőgazdálkodó bejegyzett begyűjtőhelye,
b) más fajok esetében a 14. § (3) bekezdése szerinti bejegyzett gyűjtő igazolja, erdőterületen való gyűjtés esetén az erdőgazdálkodó által adott írásbeli gyűjtési engedély alapján.
(5) Az értékesített és saját felhasználású szaporító alapanyagról (mag, makk, állomány alatti csemete, dugványféleségek stb.) Erdészeti szaporító alapanyag származási/klónazonossági igazolványt kell kiállítani, tekintet nélkül arra, hogy közvetlenül erdősítésre vagy továbbnevelésre kerül felhasználásra.
(6) Az Erdészeti szaporító alapanyag származási/klónazonossági igazolványnak tartalmazni kell a 7. számú melléklet szerint:
a) az átadót és az átvevőt,
b) a fafajt, -fajtát,
c) a szaporítóanyag megnevezését,
d) a mértékegységet és a mennyiséget,
e) az OECD kategóriát,
f) a törzsültetvény azonosítóját,
g) a felhasználás irányát,
h) a származási körzetet,
i) az eredetet,
j) vetőmag esetében a gyűjtés évét.
(7) Azonosított származású vetőmag esetén begyűjtő önkéntesen megadhat a származási körzetnél részletesebb származási adatot is (községhatár, tag, részlet), ha szakmai vagy kereskedelmi érdek ezt indokolja.
A szaporító alapanyag begyűjtése állományokban
14. § (1) Az erdészeti szaporító alapanyag (mag, állomány alól gyűjtött magonccsemete stb.) begyűjtésének joga a bejegyzett begyűjtőhelyet fenntartó erdőgazdálkodót illeti meg, külön kérelem nélkül, amennyiben rendelkezik az adott fajból termő korú és megfelelő területű erdőállománnyal, és nem áll fenn valamely, az erdőtörvényben meghatározott korlátozó feltétel.
(2) Az erdőgazdálkodó gyűjtési jogát gyakorolhatja önmaga vagy engedélyével rendelkező magánszemélyek (kisgyűjtők) útján, illetve polgári jogi szerződéssel átengedheti bejegyzett erdészeti csemetetermelőnek, szaporítóanyag kereskedőnek. Ez esetben az erdőgazdálkodó igazolja az 1. számú melléklet szerinti származásigazolásra kötelezett (OECD listás) fajok származását, továbbá határidőket, korlátozásokat, elővásárlási jogot és más megkötéseket jogosult kikötni.
(3) Erdészeti szaporító alapanyag gyűjtést végezhet az erdőgazdálkodón kívül az engedélyes erdészeti csemetetermelő, valamint az Intézetnél bejegyzett mag-, illetve szaporítóanyag kereskedő, az erdőgazdálkodó engedélyével.
(4) Az erdészeti szaporító alapanyag begyűjtője és forgalmazója köteles az Intézetnek bejelenteni 8 nappal a gyűjtés megkezdése előtt a begyűjtőhelyeket, a gyűjteni kívánt szaporító alapanyag faját, tervezett mennyiségét és a gyűjtés helyszínét, magtermelő állomány esetén annak azonosítóját.
(5) Begyűjtőhelynek bejelenthető az erdészet, erdészház, csemetekert, major stb. átmeneti magtárolásra alkalmas része, melléképülete vagy külön erre a célra létesített ideiglenes vagy végleges építmény, ahol a begyűjtött mag, makk felvásárlása, átvétele, készletezése történik.
(6) A bejegyzett begyűjtőhelyen felelős készletkezelőt kell kijelölni.
(7) A bejegyzett begyűjtőhelyen készletnyilvántartást (gyűjtési jegyzéket, naplót) kell vezetni a begyűjtött és felvásárolt szaporítóanyagról, amiben fel kell tüntetni annak faját, mennyiségét, származási körzetét helyét, illetve a magtermelő állomány azonosítóját, a gyűjtő nevét és engedélye számát.
(8) A begyűjtött készletet tételenként elkülönítve kell tárolni és a nyilvántartással megegyező módon meg kell jelölni.
(9) Külön tételnek számít a fajban, fajtában, származási körzetben, begyűjtési évben, kategóriában és törzsültetvényben eltérő készletegység.
(10) Erdészeti szaporító alapanyag származási/klónazonossági igazolványt kell kiállítani, ha a mag, makk értékesítésre, saját csemetekertbe vagy saját erdősítésbe elhagyja a bejegyzett begyűjtőhelyet.
Szaporító alapanyag termesztés anyatelepen
és plantázsban
15. § (1) Kiválasztott, kiemelt és vizsgált kategóriájú szaporítóanyagot termelni, előállítani csak a 10. § szerint elfogadott és a 11. § szerint továbbszaporításra alkalmasnak minősített törzsültetvényben szabad.
(2) A törzsültetvény tulajdonosa az előállított szaporítóanyagról faj, fajta, kategória, szaporítási fokozat és évjárat szerinti nyilvántartást vezet.
(3) A termelt szaporítóanyagot tételenként elkülönítve kell tárolni, és meg kell jelölni.
(4) Erdészeti szaporító alapanyag származási/klónazonossági igazolványt kell kiállítani, ha a szaporítóanyag forgalomba hozatalra, illetve ültetési anyag nevelése céljára vagy erdősítésre felhasználásra kerül.
Ültetési anyag nevelés csemetekertben
16. § (1) Erdészeti ültetési anyagot forgalomba hozatal céljából előállítani, csak bejegyzett és engedélyezett csemetekertben szabad.
(2) Erdészeti csemetekert létesítését az Intézet engedélyezi. Az engedély visszavonásig érvényes.
(3) Az engedély iránti kérelmet az Intézethez kell benyújtani, mellékelve
a) a szakképzettséget igazoló bizonyítvány másolatát;
b) a faiskolai terület növényegészségügyi alkalmasságának igazolását,
c) a csemetekerti terület áttekintő és a táblabeosztást kimutató helyszínrajzát,
d) ha e tevékenységet vállalkozásként végzik, a vállalkozói igazolványt és a cégbejegyzés másolatát,
e) a jogszerű földhasználat igazolását,
f) az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács tagsági igazolását.
(4) Az Intézet a csemetekert létesítését engedélyezi, ha
a) a kérelmezett üzem a szakszerű szaporítóanyag előállításhoz szükséges feltételekkel rendelkezik,
b) magánszemély esetén ő maga, hozzátartozója vagy alkalmazottja, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén tagja vagy alkalmazottja a szakiránynak megfelelő végzettséggel rendelkezik,
c) a terület növényegészségügyi szempontból szaporítóanyag előállítás céljára megfelel.
(5) Az Intézet a csemetekerti engedélyt visszavonja, ha
a) az engedélyes a szaporítási tevékenységet megszünteti,
b) az engedélyes három egymást követő éven át nem végez szaporítást,
c) az engedélyes a szaporítóanyag előállítással kapcsolatos jogszabályokat vagy szakmai előírásokat súlyosan vagy sorozatosan megszegi,
d) a csemetekertben a (4) bekezdés a) pont szerinti, a szakszerű szaporítóanyag előállításhoz szükséges feltételek megszűntek, vagy súlyos sérelmet szenvedtek,
e) a csemetekerti terület szaporítóanyag előállítás céljára növényegészségügyi szempontból alkalmatlanná válik, és a növényvédelmi hatóság az engedély visszavonását javasolja.
(6) Az Intézet az engedély kiadásáról vagy visszavonásáról értesíti a területileg illetékes önkormányzatot, az Állami Erdészeti Szolgálat Területi Igazgatóságát és a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomást.
(7) Az engedélyezéssel kapcsolatos adatokban bekövetkezett változásokat a termelő köteles 30 napon belül bejelenteni az Intézetnek, egyidejűleg kérve az engedély módosítását.
A szaporítóanyag minősítése (certifikációja)
17. § (1) A csemetekertben minden szaporítóanyag-tételről és az üzleti eseményekről a 19. § szerint nyilvántartást, valamint évenkénti megvalósulási (tábla) térképet kell készíteni, amelyen azonosíthatóan meg kell jelölni a szaporítási naplóban (kartonon) lévő tételek elhelyezkedését. A nyilvántartás kartonjaira fel kell vezetni a felhasznált szaporító alapanyag származási igazolványának számát, a vetés, dugványozás időpontját és helyét (tábla, parcella), mennyiségét és a származási adatokat. Az üzleti események, illetve szakmai tevékenység, továbbá a korosodás miatt bekövetkező változásokat folyamatosan át kell vezetni a kartonokon.
(2) Az Intézet az ültetési célú szaporítóanyagok minősítését (certifikálását) az alapanyag származási igazolványok, a nyilvántartás, az éves üzemi térkép és nevelés alatt álló növényanyag valós mennyisége és állapota alapján végzi el a megfelelő kategóriába minősítéssel, amelynek eredményéről Minősítő szemlejegyzőkönyvet kell kiállítani.
(3) Az engedélyesnek a csemetekertből kiszállított – értékesített vagy saját felhasználású – szaporítóanyagról kötelezően Ültetési anyag származási igazolványt kell kiállítani. Kivétel az 1. számú melléklet szerinti, az OECD rendszer alá nem vont, származásigazolásra nem kötelezett erdészeti fajok, melyek esetében csak a felhasználó, vásárló külön kérésére kell kiállítani,
(4) Az Ültetési anyag származási/klónazonossági igazolványának tartalmazni kell:
a) az átadót és az átvevőt,
b) a fafajt, fajtát,
c) a szaporítóanyag megnevezését,
d) a mértékegységet és a mennyiséget,
e) az OECD kategóriát,
f) a felhasznált alapanyag származási igazolványa és a minősítő szemlejegyzőkönyv számát
g) a származási körzetet vagy a törzsültetvény azonosítóját.
(5) Azonosított származású ültetési anyag esetén az előállító önkéntesen megadhat a származási körzetnél részletesebb származási adatot is (községhatár, tag, részlet), ha szakmai vagy kereskedelmi érdek ezt indokolja.
Ültetési anyagok forgalmazásra előkészítése
18. § (1) A forgalomba hozatalra és felhasználásra kerülő szaporítóanyagot az előállítónak kell méret és minőségi osztályokba sorolni, valamint azonosító jelzéssel ellátni. A szabvány előírástól a vevő és az eladó közötti szerződés alapján el lehet térni, de az Intézet vitás ügyekben és az ellenőrzések során a 6. számú melléklet és a Magyar Szabvány3 előírásait tekinti mértékadónak.
(2) Az előállított szaporítóanyag 6. számú melléklet szerinti küllemi tulajdonságait (a látható minőségét) az Intézet szúrópróbaszerűen ellenőrizheti és erről jegyzőkönyvet állít ki.
(3) A kiemelt ültetési anyagot oly módon kell tárolni, hogy a növények életképessége, életereje megmaradjon.
A készletek nyilvántartásának kötelezettsége, szakadminisztráció
19. § (1) Az engedélyes csemetekertek, a bejegyzett magbegyűjtőhelyek és a szaporítóanyag kereskedő köteles nyilvántartást vezetni minden készletről. A nyilvántartáshoz össze kell gyűjteni az egyes tételekhez tartozó bizonylatokat.
(2) A szaporítóanyagok nyilvántartását a 7. számú melléklet szerint megadott módon, kartonon vagy elektronikus adathordozón kell vezetni. Az utóbbi esetben ellenőrzéskor vagy szemlekor egy lenyomatot térítésmentesen az Intézet rendelkezésére kell bocsátani.
(3) A 7. számú melléklet szerint meghatározott készletjelentések, az alapanyag és ültetési anyag származási bizonyítványok Intézeti példányait az Intézetnek meg kell küldeni.
(4) Az Intézet jogosult a szaporítóanyagokkal kapcsolatos nyilvántartásokba, iratokba és bizonylatokba betekinteni, szükség esetén azokról másolatot készíttetni.
(5) Az Intézet a tudomására jutott üzleti adatokat, csak jogszabálynak megfelelő módon használhatja fel, az érintett hozzájárulása nélkül névre szólóan közzé nem teheti. Kivételt képez, ha a közzététel súlyos szakmai hiba, szabálysértés vagy bűncselekmény megelőzését, illetve elhárítását szolgálja.
(6) Határidők
– termelői (házi, belső használatra szánt) csemeteleltár: augusztus 15-ig,
– Erdészeti szaporító alapanyag származási/klónazonossági igazolvány megküldése a körzeti felügyelőnek: őszi szezonban december 31-ig, a tavaszi szezonban június 30-ig,
– Ültetési anyag származási/klónazonossági igazolvány megküldése a körzeti felügyelőnek: az őszi forgalom után december 31-ig, a tavaszi forgalom után június 30-ig,
– importkérelem és zárlati termelés engedélyezésének kérése: a behozatal tervezett időpontját megelőző 15 nap,
– belföldiesítés kérése: az import szaporítóanyag beérkezése után, de legkésőbb 8 napon belül,
– exportengedély kérelem (tölgy, bükk), nemzetközi (OECD) származás- igazolási igény (valamennyi fafajra): a kiszállítás tervezett időpontját megelőző 8 nap,
– csemetekert szüneteltetése: a tárgyév június 30-áig,
– adatváltozás bejelentése: 30 napon belül,
– maggyűjtés megkezdése: 8 nappal a gyűjtés kezdete előtt,
– fémzárolási kérelem: 8 nappal a tervezett időpont előtt.
A szaporítóanyag-tételek elkülönítése
20. § (1) A szaporítóanyagot a szaporítás előállítás, nevelés, tárolás, feldolgozás, szállítás során tételenként el kell különíteni, és egyértelműen meg kell jelölni.
(2) Külön tételnek számít a fajban, fajtában, kategóriában, származási helyben vagy törzsültetvényben, gyűjtési évben, korban választékban eltérő szaporítóanyag egy egységként kezelt mennyisége.
(3) A törzskönyvezett magtermelő állományok vetőmagját és csemetéjét állományonként elkülönítetten kell kezelni.
Szaporítóanyag forgalmazás,
szaporítóanyag-kereskedelem
21. § (1) Az erdőgazdálkodó, illetve az engedélyes csemetetermelő jogosult telephelyén az általa termelt, illetve begyűjtött szaporítóanyagot – e rendelet előírásai szerint – forgalomba hozni.
(2) A más által bel- vagy külföldön begyűjtött, illetve termelt szaporítóanyag forgalmazása szaporítóanyag kereskedésnek minősül.
(3) A szaporítóanyag kereskedő köteles tevékenységét az Intézetnek bejelenteni, csatolva:
a) a szakképzettséget igazoló bizonyítvány másolatát,
b) telephelye (ahol a szaporítóanyag tárolását, osztályozását, csomagolását végzi) megnevezését, címét,
c) a telephelyi terület növényegészségügyi alkalmasságának igazolását,
d) amennyiben tevékenységét vállalkozásként végzi, a vállalkozói igazolvány, cégbejegyzés másolatát,
e) az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács tagsági igazolását.
A bejelentés alapján az Intézet a kereskedőt bejegyzi az erdészeti szaporítóanyag kereskedők szakmai névjegyzékébe.
(4) A szaporítóanyag kereskedő a felvásárolt tételeket csak olyan származási igazolvánnyal kísérten adhatja tovább, amelyen a viszonteladás ténye és az esetleges tételmegosztás vagy összevonás fel van tüntetve.
(5) A viszonteladás esetén a származási igazolványon az eredeti származási igazolvány származási adatait hiánytalanul meg kell ismételni, és hivatkozni kell a kiinduló bizonylat számára.
(6) A szaporítóanyag kereskedő köteles vezetni a 19. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásokat, és betartani a 19. § (6) bekezdése szerinti határidőket.
A szaporítóanyag-tételek nyilvántartására, elkülönítésére, forgalmazására, előkészítésére a 18., 19. és 20. § előírásai vonatkoznak. A viszonteladó a 20. § előírásai szerint az egy tételként kezelhető szaporítóanyag mennyiségeket megbonthatja, illetve összevonhatja.
(7) Az Intézet a szaporítóanyag kereskedőt a szakmai előírások betartása tekintetében szúrópróbaszerűen ellenőrzi.
(8) A termelő, illetve forgalmazó felelős a közölt adatok helyességéért.
Szaporítóanyag export, import
Export
22. § (1) Erdészeti szaporítóanyagot exportálni csak e rendelet előírásai szerint minősítve, a növényegészségügyi előírások betartásával, az OECD erdészeti szaporítóanyag-forgalmi rendszer előírásai szerint, nemzetközi (OECD) származási igazolvánnyal szabad.
(2) A nemzetközi OECD származási igazolványt az exportáló jogi vagy magánszemélynek kell kérni az Intézettől, amit a belföldi, származási igazolvány(ok) adatai alapján az Intézet illetékes főfelügyelője állít ki.
(3) A hazai erdők fenntartásának érdekében a szakaszosan termő kocsányos tölgy (Quercus robur) és kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), valamint bükk (Fagus sylvatica) fafaj szaporítóanyagát csak az Intézet előzetes engedélyével lehet exportálni. A földművelésügyi éa vidékfejlesztési miniszter4 erdőfenntartási okból más fajok, fajták kivitelének korlátozását is elrendelheti.
(4) A (3) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a zárlati termesztés keretében import vetőmagból nevelt csemetére.
Import
23. § (1) Az erdei fafajok populációinak genetikai védelme, evolúciós képességének megőrzése és ökológiai stabilitása érdekében Magyarországra csak olyan erdészeti szaporítóanyag hozható be, amely esetében a 3. § előírásai sérelmének veszélye nem áll fenn. A főbb fafajok javasolt és tilalmazott külföldi származási körzeteit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Erdészeti szaporítóanyagot csak az Intézet előzetes engedélye alapján lehet behozni Magyarországra. Az engedélyt az Intézet az előírt ökológiai és genetikai feltételeknek való megfelelés alapján adja meg.
(3) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt fajok és fajtáik szaporítóanyagának behozatalát az Intézet az 5. számú mellékletben előírt származási kísérlethez kötheti. Az Intézet megtilthatja mindazon taxonok és pupulációk szaporítóanyagának importálását, amelyek az ember-, állat- és növényegészségügyi szempontból veszélyesek lehetnek, vagy amelyek káros hatással vannak a hazai populációkra.
(4) Az engedélykérelemnek tartalmazni kell a behozni kívánt szaporítóanyag felhasználási célját (erdősítés, továbbszaporítás, zárlati termesztés stb.), faját, fajtáját, OECD kategóriáját, mennyiségét, származási helyét és származási hely tengerszint feletti magasságát, továbbá szállítás időpontját.
(5) A behozott szaporítóanyag tárolási helyéről és mennyiségéről az importáló köteles az Intézetet értesíteni, és kérni annak belföldiesítő ellenőrzését, legkésőbb a beérkezéstől számított 8 napon belül.
(6) Belföldi célra a tétel csak abban az esetben használható fel és hozható forgalomba, ha a növényanyag
a) a növényegészségügyi előírásoknak megfelel,
b) származása, illetve fajta-(klón-)azonossága
1. a származási ország illetékes hatósága által kiállított származási igazolvánnyal igazolt, illetve
2. ezzel egyenértékű származási információkat tartalmazó származási igazolás (fafaj/fajta, földrajzi/közigazgatási gyűjtési hely, tengerszint feletti magasság, ott őshonos/nem őshonos állomány) kíséri,
c) vetőmag esetén az ISTA szabványa szerint vizsgált és a kísérő magvizsgálati jegyzőkönyv alapján hazai szabványnak megfelel,
d) erdészeti klónfajta esetén a fajta Magyarországon államilag elismert, vagy szaporításra engedélyezett.
(7) A feltételeknek meg nem felelő importtal a 24. § szerint kell eljárni. Amennyiben a (6) bekezdés szerinti igazolások hiányosak vagy a feltételek csak részben állnak fenn, de a 3. §-ban foglalt előírások sérelme nem valószínűsíthető és a hiányosság helyrehozható, az importáló kérheti a zárlat feloldását azzal, hogy az előírás szerinti igazolásokat 8 napon belül pótolja. Vetőmagvizsgálati bizonylat hiánya esetén a belföldiesítéskor vett hatósági minta pozitív vizsgálati eredménye alapján oldható fel a zárlat. Szükség esetén az Intézet köteles elrendelni a szaporítóanyag elkülönített kezelését és a nevelés folyamán ismételt ellenőrző szemléjét.
(8) Zárlati termesztés esetén, ha a faj, származás vagy fajta Magyarországon az (1)–(6) bekezdések alapján nem szaporítható és nem használható fel, a teljes megnevelt mennyiséget kötelező kiszállítani vagy a szemle során meg kell semmisíteni.
(9) A beérkezett szaporítóanyag-tétel(ek)ről az Intézet illetékes főfelügyelője honosító belföldi származási igazolványt állít ki, ami a felhasználó, illetve a tétel(ek) megosztása esetén a viszonteladó alapbizonylata. A megosztott tételekről a viszonteladó (magkereskedő) a honosító származási igazolvány alapján adhat ki származási igazolványt a részmennyiségekre.
Ellenőrzés
24. § (1) Az Intézet köteles ellenőrizni az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályok és szabványok megtartását.
(2) Az ellenőrzés a szaporítóanyag előállítására terjed ki, különös tekintettel a származás és fajtaazonosság által meghatározott, biológiai-genetikai ,,nem látható'' minőségre.
(3) A hatósági jogkörben ellenőrzést végző jogosult:
a) munkaidő, illetve üzleti idő alatt az ellenőrzött telkére, üzemi területére, üzemi épületeibe, valamint szállítóeszközeibe belépni,
b) a szaporítóanyagok nyilvántartásával, forgalmazásával, felhasználásával kapcsolatos iratokba betekinteni, azok valódiságát vizsgálni és róluk másolatot készíteni,
c) a szaporítóanyagokból térítés nélkül mintát venni,
d) az ellenőrzés során továbbszaporításra alkalmatlannak minősített növényállomány magtermését, szaporítóanyagát, továbbá az egyes vetőmag- és szaporítóanyag-tételeket, vagy a termelő teljes termését vetőmagként, illetve szaporítóanyagként a forgalomba hozataltól és a saját célú felhasználástól eltiltani,
e) a nem megfelelő minőségű vetőmag és szaporítóanyag zár alá vételére és a zár feloldására,
f) a nem igazolt származású vagy nem megfelelő minőségű, más célra fel nem használható vetőmag, szaporítóanyag megsemmisítésének elrendelésére,
g) a szabálytalanság súlyosságának megfelelően szabálysértési vagy büntetőeljárás kezdeményezésére,
h) minőségvédelmi bírság kiszabására.
(4) Az ellenőrzött köteles tűrni a (3) bekezdésben felsorolt intézkedéseket, továbbá köteles a szükséges bizonylatokat bemutatni, és tájékoztatást adni.
(5) Az ellenőrzéseket a hatóságnak úgy kell végrehajtani, hogy a megmintázott szaporítóanyag ne károsodjon, és a szállítás indokolatlan késedelmet ne szenvedjen.
25. § Az Intézet jogosult az erdészeti szaporítóanyag minősítése és ellenőrző vizsgálataiért külön jogszabályban meghatározott díjat felszámolni.
Szankciók, minőségvédelmi bírság kiszabási esetek
26. § (1) Az eset súlyosságától függően a szaporítóanyag értékének egyszerese és tízszeres közötti minőségvédelmi bírságot kell kiszabni arra, ki a rendelet előírásait gondatlanságból vagy szándékosan megszegi, a szaporítóanyag származásáról, fajtájáról, minőségéről félrevezető, megtévesztő adatokat szolgáltat. Az Intézet minőségvédelmi vizsgálatot szab ki azzal szemben, aki
a) engedély nélkül termelt vagy a 8. § követelményeinek meg nem felelő szaporítóanyagot forgalmaz,
b) kiválasztott, kiemelt és vizsgált szaporítóanyagot nem törzsültetvényből állít elő vagy gyűjt be (10. §),
c) törzsültetvényt nem a 11. § alapján létesít és tart fenn,
d) az erdészeti szaporító alapanyag begyűjtését és származásigazolását nem a 13., 14. és 15. § alapján végzi,
e) a 17. § szerinti minősítési eljárást (certifikációt) elkerüli,
f) a szaporítóanyag-tételeket nem a 18. § követelményei alapján forgalmazza,
g) az engedélyes csemetetermelő, szaporítóanyag begyűjtő és szaporítóanyag kereskedő számára a 19. §-ban előírt minimális szakmai nyilvántartást nem vezeti, vagy az áttekinthetetlenül hiányos és szakszerűtlen,
h) a 19. § határidőit sorozatosan elmulasztja,
i) a szaporítóanyag-tételeket nem a 20. § szerint különíti el,
j) bejelentés nélkül szaporítóanyag kereskedelmet folytat, a viszonteladás 21. § szerinti szakmai követelményeit nem tartja be,
k) származásigazolásra kötelezett faj szaporítóanyagát nemzetközi (OECD) származási igazolvány nélkül exportálja (22. §),
l) a 23. § importelőírásait megsérti, a belföldiesítést elkerüli,
m) 23. § (8) bekezdés szerinti zárlati termesztés esetén a ki nem szállított szaporítóanyagot forgalomba hozza, ha a faj származás vagy fajta Magyarországon a 23. § (1)–(6) bekezdések alapján nem szaporítható és nem használható fel.
(2) A minőségvédelmi bírság kiszabásakor az Intézet mérlegeli, hogy a minőségrontó eljárás vagy magatartás szándékosan, ismételten (sorozatosan), különösen nagy értékre és mennyiségre, kijavítható vagy helyre nem hozható károsodást okozó módon, a nemzetközi előírások megszegése esetén a magyar áruk piaci jóhírének kárára történt-e, és a bírság mértékét ennek figyelembevételével állapítja meg.
(3) A szaporítóanyag értékének megállapításakor az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács által közreadott és az adott erdősítési időszakra vonatkozó árhatárok átlagát kell figyelembe venni.
(4) A (2) bekezdés figyelembevételével az (1) bekezdésben nevesített esetekben minőségvédelmi bírságként maximálisan a szaporítóanyag (3) bekezdés szerinti értéknek az
a) az (1) bekezdés d), g), h) pontjainak sérelme esetén 1–3-szorosa,
b) az (1) bekezdés b), c), e), f) pontjainak sérelme esetén 4–7-szerese,
c) az (1) bekezdés a), j), k), l), m) pontjainak sérelme setén 8–10-szerese
szabható ki.
Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Ez a jogszabály teljes egészében megfelel az OECD Erdészeti Szaporítóanyag Certifikációs Rendszere C(74)29 irányelve és módosításai követelményeinek.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében teljes egészében átveszi a következő közösségi irányelveket:
A Tanács 66/404 EGK irányelve az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról
A Tanács 71/161 EGK irányelve az erdészeti szaporítóanyagok külső minőségének normáiról
1. számú melléklet a 91/1997. (XI. 28.) FM rendelethez
(OECD LISTÁS) ERDÉSZETI FAJOK JEGYZÉKE
2. számú melléklet a 91/1997. (XI. 28.) FM rendelethez
AZ 1. SZÁMÚ MELLÉKLET SZERINT AZ OECD RENDSZER ALÁ VONT FAFAJOK SZÁMÁRA
KOCSÁNYOS TÖLGY, VÖRÖS TÖLGY ÉS FEKETEDIÓ FAFAJOKRA
BÜKK, KOCSÁNYTALAN TÖLGY, CSER ÉS MAGAS KŐRIS FAFAJOKRA
GYERTYÁN, MADÁRCSERESZNYE, HEGYI JUHAR, KISLEVELŰ HÁRS ÉS EZÜST HÁRS FAFAJOKRA
FEKETENYÁR, FEHÉRNYÁR, FEHÉR FŰZ, MÉZGÁS ÉGER ÉS MAGYAR (KESKENYLEVELŰ) KŐRIS FAFAJOKRA
JEGENYEFENYŐ, EURÓPAI ÉS JAPÁN VÖRÖSFENYŐ, LÚCFENYŐ, FEKETEFENYŐ, SIMAFENYŐ, SZITKAFENYŐ, VALAMINT DUGLÁSZFENYŐ FAFAJOKRA
3. számú melléklet a 91/1997. (XI. 28.) FM rendelethez
4. számú melléklet a 91/1997. (XI. 28.) FM rendelethez
5. számú melléklet a 91/1997. (XI. 28.) FM rendelethez
6. számú melléklet a 91/1997. (XI. 28.) FM rendelethez
|
LOMBLEVELŰ FÁK |
|||||
|
A növényfaj neve |
Magyarországi követelmények |
Az Európai Uniós |
|||
|
Tisztaság legalább |
Csírázó, illetve életképesség legalább |
Más erdészeti faj magjának maximális részaránya |
|||
|
1. oszt. |
2. oszt. |
1. oszt. |
2. oszt. |
(a súly százalékában) |
|
|
% |
% |
% |
% |
% |
|
|
Acer pseudoplatanushegyi juhar |
90 |
85 |
80 |
50 |
|
|
Alnus glutinosa*mézgás éger |
85 |
70 |
60 |
30 |
|
|
Carpinus betulusgyertyán |
70 |
60 |
80 |
50 |
|
|
Cerasus (Prunus) aviummadárcseresznye |
97 |
95 |
95 |
80 |
|
|
Fagus sylvaticabükk |
98 |
80 |
80 |
50 |
0,1 |
|
Fraxinus excelsiormagas kőris |
95 |
80 |
85 |
50 |
|
|
Fraxinus angustifolia ssp.pannonicammagyar kőris |
95 |
80 |
85 |
50 |
|
|
Juglans nigrafeketedió |
99 |
98 |
85 |
60 |
|
|
Populus alba*fehérnyár |
95 |
80 |
90 |
70 |
|
|
Populus canescens*szürkenyár |
95 |
80 |
90 |
70 |
|
|
Quercus cerris*cser |
98 |
95 |
80 |
50 |
|
|
Qercus petraea*kocsánytalan tölgy |
98 |
95 |
80 |
50 |
0,11 |
|
Quercus robur*kocsányos tölgy |
98 |
95 |
90 |
60 |
0,11 |
|
Quercus rubra*vöröstölgy |
98 |
97 |
80 |
60 |
0,1 |
|
Robinia pseudoacacia*fehér akác |
98 |
90 |
80 |
60 |
|
|
Tilia cordatakislevelű hárs |
95 |
85 |
85 |
60 |
|
|
Tilia tomentosaezüst hárs |
95 |
90 |
80 |
60 |
|
|
TŰLEVELŰ FÁK |
|||||
|
Abies alba*jegenyefenyő |
95 |
80 |
60 |
30 |
0,1 |
|
Larix decidua*vörösfenyő |
95 |
75 |
50 |
20 |
0,52 |
|
Larix kaempferi*japán vörösfenyő |
95 |
75 |
50 |
20 |
0,52 |
|
Picea abies*lúcfenyő |
97 |
85 |
85 |
60 |
0,5 |
|
Picea sitchensis*szitkafenyő |
97 |
85 |
85 |
60 |
0,5 |
|
Pinus sylvestris*erdeifenyő |
99 |
90 |
95 |
70 |
0,5 |
|
Pinus nigra*feketefenyő |
99 |
90 |
95 |
70 |
0,5 |
|
Pinus strobus*simafenyő |
99 |
90 |
90 |
70 |
0,5 |
|
Pseudotsuga menziesii*duglászfenyő |
95 |
80 |
85 |
40 |
0,5 |
|
Fogyatékosság, amely a kifogástalan, ke- |
JF |
VF |
EF |
DF |
B |
NNY |
A |
A |
CS |
MK |
FD |
FNY |
|
a) be nem forradt sebek (kivéve a felesleges csúcshajtás eltávolításakor, metszéskor, és az oldalágakon lévő sebzéseket) |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+(6) |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
b) részben vagy egészben kiszáradt ültetési anyag |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
c) erős törzsgörbület |
+ |
|
|
+ |
|
+ |
|
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
d) több törzsű ültetési anyag |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
e) vessző több csúcshajtással |
+ |
+ |
+ |
|
|
+ |
|
+ |
|
|
+ |
|
|
f) tökéletlenül fásodott vessző és oldalágak |
+(1) |
|
+(1) |
|
|
+(2) |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
g) vessző egészséges csúcsrügy nélkül |
+(1) |
+(1) |
+(1) |
+(1) |
|
|
|
+ |
|
+ |
+ |
+ |
|
h) elágzás hiánya vagy tökéletlen volta |
+ |
|
|
+ |
|
|
|
+ |
|
+ |
+ |
|
|
i) az ez évi tűlevelek erős, életképességet befolyásoló károsodása |
+ |
|
+ |
+ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
j) sérült gyökérnyak(4) |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+(3) |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
k) erősen összecsavarodott vagy visszahajló főgyökér |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
+ |
+ |
|
+ |
+ |
|
|
l) hiányzó vagy erősen megcsonkított oldalgyökerek |
+ |
+ |
+ |
+ |
+(5) |
|
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
m) károsító, kórokozó szervezetek okozta elhalások, rágás és egyéb súlyos kórképek |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
n) felismerhetően a szakszerűtlen faiskolai tárolás, felmelegedés, erjedés vagy rothadás okozta károk |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
+ |
Európai Uniós előírások |
Hazai követelmények |
||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Fafaj |
Maxi- |
Magasság |
Minimális |
Választék, |
Kor |
Növény magasság |
Tő átmérő (mm) |
Gyökér- |
|
(év) |
(cm) |
(mm) |
(év) |
legalább |
legfeljebb |
legalább |
|||
Jegenye- |
4 |
10–15 |
4 |
MÁ |
1 év |
5 |
– |
3 |
10 |
fenyő |
5 |
15–25 |
5 |
|
2 év |
15 |
– |
3 |
15 |
|
5 |
25–35 |
5 |
ISK |
2 év |
12 |
– |
3 |
15 |
Abies |
5 |
35–45 |
6 |
|
3 év |
18 |
– |
4 |
20 |
alba |
5 |
45–60 |
8 |
|
|||||
|
– |
>60 |
10 |
|
|||||
Vörösfenyő |
2 |
20–35 |
4 |
MÁ |
1 év |
15 |
– |
3 |
15 |
|
3 |
35–50 |
5 |
|
2 év |
25 |
– |
3,5 |
20 |
|
4 |
50–65 |
6 |
ISK, AV |
2 év |
20 |
– |
4 |
20 |
Larix |
4 |
65–80 |
7 |
|
|||||
decidua |
5 |
80–90 |
9 |
|
|||||
|
5 |
>90 |
10 |
|
|||||
Lucfenyő |
3 |
15–25 |
4 |
MÁ |
1 év |
5 |
– |
3 |
10 |
|
4 |
25–40 |
5 |
|
2 év |
15 |
– |
3 |
15 |
Picea |
5 |
40–55 |
6 |
|
3 év |
25 |
– |
4 |
20 |
abies |
5 |
55–65 |
7 |
ISK, AV |
2 év |
12 |
– |
3 |
15 |
|
5 |
65–80 |
9 |
|
3 év |
20 |
– |
4 |
20 |
|
– |
>80 |
10 |
VEGET |
3 év |
22 |
– |
5 |
22 |
Szitkafenyő |
3 |
20–30 |
4 |
Nincs hazai előírás |
|||||
|
4 |
30–50 |
5 |
|
|||||
|
4 |
50–65 |
6 |
|
|||||
Picea |
5 |
65–75 |
8 |
|
|||||
sitchensis |
5 |
75–85 |
9 |
|
|||||
Fekete- |
2 |
6–15 |
3 |
MÁ |
1 év |
8 |
– |
3 |
20 |
fenyő |
3 |
15–25 |
4 |
|
2 év |
|
20 |
3 |
20 |
|
4 |
25–35 |
5 |
ISK, AV |
2 év |
10 |
|
3 |
20 |
Pinus |
4 |
35–45 |
6 |
|
3 év |
|
25 |
5 |
25 |
nigra |
4 |
45–55 |
7 |
|
|
|
– |
|
|
Sima- |
2 |
6–10 |
3 |
MÁ |
1 év |
7 |
– |
3 |
15 |
fenyő |
3 |
10–20 |
4 |
|
2 év |
15 |
– |
3 |
20 |
|
4 |
20–30 |
5 |
ISK, AV |
2 év |
13 |
– |
3 |
20 |
Pinus |
4 |
30–40 |
6 |
|
3 év |
20 |
– |
3,5 |
25 |
strobus |
5 |
40–50 |
7 |
|
|||||
|
5 |
50–60 |
8 |
|
|||||
|
5 |
>60 |
10 |
|
|||||
Erdei- |
2 |
6–15 |
3 |
MÁ |
1 év |
10 |
– |
3 |
15 |
fenyő |
3 |
15–25 |
4 |
|
2 év |
|
25 |
3 |
20 |
|
3 |
25–35 |
5 |
ISK, AV |
2 év |
12 |
– |
3 |
20 |
Pinus |
3 |
35–45 |
6 |
|
3 év |
|
25 |
6 |
25 |
sylvestris |
4 |
45–55 |
7 |
|
|||||
Duglász- |
2 |
20–25 |
3 |
MÁ |
1 év |
14 |
– |
3 |
15 |
fenyő |
3 |
25–30 |
4 |
|
2 év |
20 |
– |
3 |
20 |
|
3 |
30–40 |
5 |
ISK, AV |
2 év |
18 |
– |
3 |
20 |
|
4 |
40–50 |
6 |
|
|||||
Pseudotsuga |
4 |
50–60 |
7 |
|
|||||
mensiesii |
4 |
60–70 |
8 |
|
|||||
|
4 |
70–80 |
9 |
|
|||||
|
4 |
80–100 |
12 |
|
|||||
|
– |
>100 |
14 |
|
|||||
Bükk |
2 |
15–25 |
4 |
MÁ |
1 év |
15 |
– |
2.5 |
20 |
|
3 |
25–40 |
5 |
|
2 év |
20 |
– |
3 |
20 |
|
4 |
40–55 |
6 |
|
3 év |
25 |
– |
6 |
25 |
Fagus |
4 |
55–70 |
7 |
ISK, AV |
2 év |
20 |
– |
4 |
20 |
sylvatica |
5 |
70–85 |
9 |
|
3 év |
– |
35 |
6 |
25 |
|
– |
>85 |
11 |
|
|
|
– |
|
|
Kocsányos |
2 |
15–25 |
4 |
MÁ |
1 év |
18 |
– |
3 |
20 |
tölgy |
3 |
25–40 |
5 |
|
2 év |
20 |
– |
4 |
23 |
|
4 |
40–55 |
6 |
|
3 év |
– |
50 |
5 |
25 |
Quercus |
4 |
55–70 |
7 |
ISK, AV |
2 év |
18 |
– |
4 |
20 |
robur |
5 |
70–85 |
9 |
|
3 év |
20 |
80 |
5 |
20 |
|
– |
>85 |
11 |
|
– |
|
|||
Kocsánytalan |
Az Európai Unió előírásai valamennyi tölgyfajra azonosak |
MÁ |
1 év |
10 |
– |
3 |
20 |
||
tölgy |
2 év |
15 |
– |
4 |
23 |
||||
|
3 év |
|
30 |
5 |
25 |
||||
Quercus |
ISK, AV |
2 év |
12 |
– |
3 |
20 |
|||
petraea |
|
3 év |
15 |
50 |
5 |
||||
Vöröstölgy |
Az Európai Unió előírásai |
MÁ |
1 év |
15 |
– |
3 |
20 |
||
|
2 év |
30 |
– |
5 |
25 |
||||
Quercus |
ISK, AV |
2 év |
25 |
– |
5 |
20 |
|||
rubra |
3 év |
40 |
80 |
6 |
25 |
||||
Csertölgy |
Az Európai Unió előírásai |
MÁ |
1 év |
15 |
– |
3 |
20 |
||
|
2 év |
20 |
– |
4 |
25 |
||||
|
3 év |
25 |
– |
6 |
25 |
||||
Quercus |
ISK, AV |
2 év |
20 |
– |
4 |
20 |
|||
cerris |
3 év |
– |
– |
6 |
20 |
||||
Hegyijuhar |
Nincs Európai Uniós előírás |
MÁ |
1 év |
25 |
|
4 |
25 |
||
Acer pseu- |
2 év |
60 |
|
5 |
30 |
||||
doplatanus |
ISK, AV |
2 év |
50 |
80 |
5 |
30 |
|||
Hegyijuhar |
Nincs Európai Uniós előírás |
MÁ |
1 év |
25 |
– |
4 |
25 |
||
Acer pseu- |
2 év |
30 |
– |
5 |
30 |
||||
doplatanus |
|
|
|
|
|
||||
Magaskőris1 |
Nincs Európai Uniós előírás |
MÁ |
1 év |
25 |
– |
4 |
25 |
||
Fraxinus excelsior |
2 év |
30 |
– |
5 |
30 |
||||
Gyertyán |
Nincs Európai Uniós előírás |
MÁ |
1 év |
18 |
– |
3 |
20 |
||
|
2 év |
30 |
– |
4 |
25 |
||||
Carpinus |
ISK, AV |
2 év |
25 |
– |
4 |
25 |
|||
betulus |
3 év |
30 |
50 |
5 |
25 |
||||
Hársak |
Nincs Európai Uniós előírás |
MÁ |
1 év |
15 |
– |
2 |
20 |
||
|
2 év |
25 |
– |
4 |
25 |
||||
Tilia sp. |
ISK, AV |
2 év |
25 |
– |
4 |
25 |
|||
|
3 év |
40 |
60 |
5 |
30 |
||||
Szilek |
Nincs Európai Uniós előírás |
MÁ |
1 év |
15 |
– |
3 |
20 |
||
Ulmus sp. |
2 év |
20 |
– |
4,5 |
25 |
||||
Feketedió |
Nincs Európai Uniós előírás |
MÁ |
1 év |
25 |
– |
4 |
20 |
||
Juglans nigra |
2 év |
30 |
– |
6 |
25 |
||||
Madárcseresznye |
Nincs Európai Uniós előírás |
MÁ |
1 év |
25 |
– |
3 |
20 |
||
Cerasus avium |
2 év |
40 |
– |
4 |
25 |
||||
Fehér akác |
Nincs Európai Uniós előírás |
MÁ |
1 év |
– |
– |
4 |
20 |
||
|
2 év |
– |
– |
5 |
20 |
||||
Robinia |
VEGET |
1 év |
– |
– |
4 |
20 |
|||
pseudoacacia |
2 év |
– |
– |
5 |
25 |
||||
Mézgás éger |
Nincs Európai Uniós előírás |
MÁ |
1 év |
25 |
|
3 |
20 |
||
Alnus |
2 év |
40 |
|
5 |
25 |
||||
glutinosa |
ISK, AV |
2 év |
40 |
80 |
5 |
25 |
|||
Magról |
Nincs Európai Uniós előírás |
MÁ |
1 év |
40 |
– |
4 |
20 |
||
szaporított |
|
||||||||
őshonos |
|
+ |
|||||||
nyárak |
|
+ |
|||||||
1 A Fraximus augustifolia ssp. pannonica követelményei a magaskőris előírásai szerint |
|||||||||
A Földközi- |
Az Európai Unió tagállamainak előírásai |
Magyar előírások |
|||||
Kor |
Az átmérő |
Európai |
Átmérő |
Magasság |
|||
minimum |
maximum |
||||||
(m) |
|||||||
0+1 |
0,50 m |
N1a |
6–8 |
1,00 |
1,50 |
1/1 GYÖD ,A'' |
|
N1b |
8–10 |
1,00 |
1,75 |
Minimum |
2,00 m |
||
N1c |
10–12 |
1,00 |
2,00 |
magasság |
|||
N1d |
12–15 |
1,00 |
2,25 |
Minimum |
20 mm |
||
N1e |
15–20 |
1,00 |
2,50 |
gyökfő |
|||
N1f |
>20 |
1,00 |
nincs |
átmérő |
|||
Több |
1,00 m |
N2 |
8–10 |
1,75 |
2,50 |
1/1 GYÖD ,B'' |
|
N3 |
10–15 |
1,75 |
3,00 |
Minimum |
1,20 m |
||
N4 |
15–20 |
1,75 |
3,50 |
|
magasság |
||
N5 |
20–25 |
2,25 |
4,00 |
Minimum |
12 mm |
||
N6 |
25–30 |
2,25 |
4,75 |
gyökfő |
|||
N7 |
30–40 |
2,75 |
5,75 |
átmérő |
|||
N8 |
40–50 |
2,75 |
6,75 |
||||
N9 |
>50 |
4,00 |
nincs |
||||
|
A Földközi- |
Az Európai Unió tagállamainak előírásai |
||||
|
Kor |
Az átmérő |
Európai |
Átmérő |
Magasság |
|
|
minimum |
maximum |
||||
|
(m) |
|||||
|
0+1 |
0,50 m |
S1a |
15–20 |
2,00 |
3,50 |
|
S1b |
20–25 |
2,00 |
3,75 |
||
|
S1c |
25–30 |
2,50 |
4,00 |
||
|
S1d |
30–35 |
2,50 |
4,50 |
||
|
S1e |
>35 |
3,00 |
5,00 |
||
|
Több |
1,00 m |
S2 |
25–30 |
3,25 |
6,50 |
|
S3 |
30–38 |
3,75 |
8,00 |
||
|
S4 |
38–46 |
4,00 |
9,00 |
||
|
S5 |
46–54 |
5,00 |
10,00 |
||
|
S6 |
>54 |
5,00 |
12,00 |
||
7. számú melléklet a 91/1997. (XI. 28.) FM rendelethez11
ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI MINŐSÍTŐ INTÉZET |
|
FELHASZNÁLÓ PÉLDÁNYA |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
No 000001 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Erdészeti szaporító alapanyag származási/klónazonossági igazolvány |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fafaj / fajta teljes neve: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kód: |
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szaporító alapanyag: |
|
! mag/makk |
! toboz |
! simadugvány |
! gyökérdugvány |
! zölddugvány |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
! karó/bot/csúcsrügyes dugvány |
! állomány alóli csemete |
! egyéb ................................. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gyűjtés, termelés: |
! Belföldi |
|
Felhasználás: |
! értékesítés |
! továbbnevelés |
! erdősítés |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
! Import |
! viszonteladás - az eredeti alapanyag szig száma: |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Származási adatok erdőben vagy magtermelő állományban gyűjtött szaporító alapanyagról |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A gyűjtési hely |
OECD |
|
Származási hely |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
FAÁLLOMÁNY |
! SZAZ |
|
Erdőgazdasági táj.községhatár |
|
Erdőgazdasági tájkód |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(ERDŐ) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
MAGTERMELŐ |
! KMA |
|
Községhatár |
|
ÁESZ fafaj és állománykód |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
- |
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ÁLLOMÁNY |
! VMA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eredet |
|
! Őshonos faj természetesen felújított állománya |
! Őshonos faj mesterségesen erdősített állománya |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
! Honosított faj ismeretlen származású állománya |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Tengerszint feletti magasság (m): |
100 |
! |
300 |
! |
500 |
! |
700 |
! |
1000 |
! |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Származási adatok anyatelepről vagy magtermesztő plantázsról termelt szaporító alapanyagról |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A törzsültetvény |
OECD |
|
Anyatelep, plantázs azonosító |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ANYATELEP |
! KKL |
|
Törzsültetvény helye |
|
ÁESZ fafaj és ültetvénykód |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
! VKL |
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- |
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
MAGTERMESZTŐ |
! KMP |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
PLANTÁZS |
! VMP |
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mennyiség |
|
Mértékegység |
Minőség, választék |
Csak magnál |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
! db ! kg |
|
Érés, termés éve |
Hűtőtárolás |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
! igen |
!nem |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kiállító: |
|
|
Átvevő: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Név: |
|
|
Név: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Cím: |
|
|
Cím: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Engedély szám: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Engedély szám: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kelt:................................, |
|
|
|
|
|
|
|
év, |
|
|
|
hó, |
|
|
|
nap |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
________________________________________ |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
FAFAJ/FAJTA |
|
ÉV: |
|
SORSZÁM: |
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
Szaporítási / forgalmazási napló |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Fafaj/ fajta: |
Kód: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Táblaszám: |
Parcellaszám: |
OMMI szemlejegyzőkönyv száma(1.évben): |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Szaporítás |
Alapanyag szig. Szám: |
Ültetési anyag szig. Szám: |
Aktuális |
Kor |
Termék- |
Várható |
Leltározott mennyiség |
|||||||||||||||||||||||||||
|
Szaporító alapanyag: |
Szaporítás ideje: |
Szap. anyag mennyiség (kg, db) |
év |
|
|
mennyiség |
összes |
kiemelhető |
földben |
|||||||||||||||||||||||||
|
mag, |
sdv, |
Származási kateg./kód |
Ágyak száma: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
gydv, |
zdv, |
KMA |
Sorok száma: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
cskdv, |
bdv. |
VMA |
Bruttó terület: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
csemete |
EKL/VKL |
Nettó terület: |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||
|
állomány alóli csemete |
EMP/VMP |
Összes fm: |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||
|
egyéb: |
SZAZ eg. táj: |
községhatár: |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||
|
Évjárat |
Dátum |
Kiemelés, vásárlás méretenként |
Szárm.ig |
Kiadás méretenként |
Készlet méretenként |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
( év ) |
( hó, nap ) |
|
|
|
|
összes |
száma |
|
|
|
|
összes |
|
|
|
|
összes |
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
|
A szaporítási naplón használható mértékegységek : kg , m , db, |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Sorszám: |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kiállító: |
Átvevő: |
|
export |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Név: |
Név: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Cím: |
ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI MINŐSÍTŐ INTÉZET |
Cím: |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ERDÉSZETI ÜLTETÉSI ANYAG SZÁRMAZÁSI IGAZOLVÁNY |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Engedély szám: |
|
|
|
|
- |
|
|
|
Engedély szám: |
|
|
|
|
- |
|
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Felhasználó példánya / OMMI példánya / Tőpéldány |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szemlejegyző- |
Faj / Fajta / Klón |
Termék- |
Kor |
Az alapanyag származása |
Mérték- |
Mennyiség |
Felhasz- |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
könyv száma |
Kód |
Név |
kategória |
|
Származási ig. |
OECD |
Származási körzet |
Törzsültetvény |
egység |
|
nálás |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
Méret |
|
száma |
kategória |
megnevezés |
kód |
kódja |
|
|
iránya |
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
A fenti mennyiségű árút a termékkategória |
|
A termékkategória szerinti minőséget, mennyiséget és |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kelt: ……………………………. év ……………………… hó …………….. nap |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
……………………………………………………… |
|
……………………………………………………… |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A rendeletet a 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjával; a 27. § (3) bekezdése alapján a rendelet követelményei szerint előállított, az EU-csatlakozáskor a minősítő intézet által már szemlézett szaporítóanyagok az EU-csatlakozást követően is forgalomba hozhatók.
Az időközi szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.
MSZ 1335–1, MSZ 20210/2, 3, 4.
Tecnikai okok miatt az apróbetűs szöveg *-gal jelölve.
Lásd 1997. MK 105. szám 7541.oldal.
Lásd 1997. MK 105. szám 7543.oldal.
Lásd 1997. MK 105. szám 7545.oldal.
Lásd 1997. MK 105. szám 7547.oldal.
Lásd 1997. MK 105. szám 7549.oldal.
Lásd 1997. MK 105. szám 7574-7576. oldal.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás