10/1998. (III. 13.) PM rendelet

a Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról¹

1998.03.28.

A vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § A Vámtarifa Magyarázatról szóló – többször módosított – 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet az e rendelet melléklete szerinti 4. számú melléklettel egészül ki.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően végrehajtott vámkezeléseknél kell alkalmazni.

Melléklet a 10/1998. (III. 13.) PM rendelethez

4. számú melléklet a 23/1990. (XII. 3.) PM rendelethez*

_______

* A ,,… áruosztály HR Magyarázatának Általános rendelkezései'' kifejezés a Vámtarifa Magyarázatról szóló, többször módosított 23/1990. (XII. 3.) PM rendeletnek a megadott számú áruosztályhoz tartozó ,,Általános rendelkezések'' című részét jelenti.

A ,,… vtsz. HR Magyarázata'' kifejezés a Vámtarifa Magyarázatról szóló, többször módosított 23/1990. (XII. 3.) PM rendeletnek a megnevezett vámtarifaszámhoz tartozó magyarázó szövegre utal.

A ,,… vtsz. alszám HR Alszámos Magyarázata'' kifejezés a Vámtarifa Magyarázatról szóló, többször módosított 23/1990. (XII. 3.) PM rendeletnek a megnevezett vámtarifaszám alszámhoz tartozó magyarázó szövege.

A ,, … vtsz. magyarázata'' illetve a ,,… alszám magyarázata'' kifejezés a hivatkozott vámtarifaszám, illetve KN-alszám jelen mellékletben szereplő szövegét jelenti.

A ,,Megjegyzések'', ,,Alszámos megjegyzések'' illetve ,,Kiegészítő megjegyzések'' kifejezések a hatályos Kereskedelmi Vámtarifában a szóban forgó áruosztályok vagy árucsoportokhoz tartozó hasonló című szövegekre utalnak.

A ,,Más'' vagy ,,Másféle'' szövegű KN-alszámok magyarázatában megadott felsorolás nem kizárólagos, hanem tájékoztató jellegű. Az ettől eltérő esetekre a magyarázó szöveg a ,,csak'' vagy a ,,kizárólag'' kifejezésekkel utal.

I. ÁRUOSZTÁLY

ÉLŐ ÁLLATOK, ÁLLATI TERMÉKEK

1. Árucsoport

Élő állatok

01.01 Élő ló, szamár, lóöszvér (muli) és szamáröszvér

0101 11 00–

0101 19 90 Ló

A vadlovak, mint pl. a Przewalski ló, a tarpan (mongol ló) is ezen alszámok alá tartoznak. A zebrák (Equus zebra, Equus grevyi, Equus burchelli, Equus quagga stb.) azonban a 0106 00 90 alszám alá osztályozandók, bár a lófélék (equidae) családjába tartoznak.

A ló és a zebra hibridje a 0106 00 90 alszám alá tartozik.

0101 19 10 Vágásra

A vágási célra szánt lovakat ezen alszám alá kell osztályozni, ha megfelelnek az illetékes hatóságok által támasztott követelményeknek.

0101 20 10 Szamár

Mind a házi, mind a vadszamár ezen alszám alá tartozik. Az utóbbiak közé tartoznak a vadszamarak (Equus asinus), a mongol dzsigettai, a tibeti kiang, az onager, a hemion vagy félszamár (Equus hemionus) és az úgynevezett szíriai szamár (hemip), bár ez utóbbi inkább hasonlít a lóhoz, mint a szamárhoz.

A szamár és a zebra hibridje a 0106 00 90 alszám alá tartozik.

0101 20 90 Lóöszvér (muli) és szamáröszvér

Ezen alszám alá a 01.01 vtsz. HR Magyarázata utolsó bekezdésében felsorolt állatok tartoznak.

01.02 Élő szarvasmarhafélék

0102 90 05–

0102 90 79 Háziasított fajták

Ide tartozik a Bos és Bubalus nemzetség minden háziasított fajtája (a bivalyt is beleértve), függetlenül attól, hogy milyen felhasználási célra (törzsállomány, tenyésztés, hízlalás, nevelés, vágás) szánták, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat (0102 10 10–0102 10 90 alszámok).

Ezen alszámok alá tartozik:

1. a közönséges szarvasmarha (Bos taurus), még félvad körülmények között, bikaviadalra nevelve is (pl. spanyol, korzikai és camargue tenyészetek), a púpos tulok (Bos indicus) és a vatusszi marha;

2. az indiai vagy vízi bivaly (Bubalus bubalus), az ázsiai bivaly vagy árni (Bubalus arni), a ceyloni kerabau és a celebeszi anoa (vagy törpebivaly) (Bubalus depressicornis, ill. Anoa depressicornis).

3. a beeffalo, amely a bölény és a házi szarvasmarha keresztezése.

0102 90 90 Más

Ezen alszám alá tartozik minden nem háziasított szarvasmarha fajta (beleértve a bivalyt is), például:

1. a Bibos nemzetségből való ázsiai vadtulok, mint pl. a gaur (Bibos gaurus), a gayal (Bibos frontalis) és a banteng (Bibos sondaicus);

2. pézsmatulok (Ovibos moschatus);

3. a Syncerus nemzetségbeli afrikai vadbivaly, mint pl. a törpe bivaly (Syncerus nanus) és a nagy kafferbivaly (Syncerus caffer);

4. a tibeti jak (Poephagus grunniens);

5. a bölény (Bison bison);

A jaknak és a bölénynek 14 pár bordája van, míg az összes többi szarvasmarhafélének (beleértve a bivalyt is) csak 13 pár.

01.03 Élő sertés

0103 91 90 Más

Élő, nem háziasított sertés fajta, beleértve:

1. vaddisznó (Sus scrofa, Sus cristatus stb.);

2. varacskos disznó (Phacochoerus aethiopicus), vízidisznó (Potamochoerus porcus) és a fekete vaddisznó;

3. babirussza (Babyrussa babyrussa);

4. pekari (Dicotylus tajacu).

0103 92 90 Más

Lásd a 0103 91 90 fenti Magyarázatait.

01.04 Élő juh és kecske

0104 10 10–

0104 10 80 Juh

Ezen alszám alá tartoznak a házijuh fajták (Ovis aries), a különböző muflonok, mint pl. az európai muflon (Ovis musimon), a kanadai (Ovis canadensis), az ázsiai (Ovis vignei), a Pamir argali muflon (Ovis ammon), valamint az audad vagy barbary juh (Ammotragus lervia), amely sörényes juhként is ismert, bár inkább a kecskére hasonlít.

0104 20 10–

0104 20 90 Kecske

Ide tartoznak a házikecske fajták, az ibex kecske (Capra ibex) és a bezoar vagy perzsa kecske (Capra aegagrus).

A következők azonban nem tartoznak ezen alszám alá, hanem a 0106 00 90 alszám alá osztályozandók: pézsmaszarvas (Moschus moschiferus), az afrikai vízi sevrókecske (Dorcatherium) és az ázsiai sevrókecske (Tragulus), amelyek nem tartoznak a kecske fajtákhoz. Ugyancsak nem tartoznak ide az antilopkecskék (hemitrag vagy félkecske, zerge stb.)

01.05 Élő baromfi, a Gallus domesticus fajba tartozó szárnyasok, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk

Ide csak a vámtarifaszám szövegében felsorolt élő háziszárnyasok tartoznak (a Gallus domesticus fajták beleértve a csirkét és a kappant is), akár tojásrakási célból, húsukért, tollukért vagy bármilyen egyéb célból (pl. madárházak, parkok, tavak benépesítésére) hozzák be azokat.

A vad szárnyasok (pl. a vadpulyka – Meleagris meleagris) még akkor sem tartoznak ide, ha a háziszárnyasokhoz hasonlóan tenyészthetők és vághatók, ezeket a 0106 00 90 alszám alá kell osztályozni.

A házigalamb fajtákat a 0106 00 20 alszám alá kell besorolni.

0106 00 Más élő állat

0106 00 10 Házinyúl

Ezen alszám alá csak a háziasított nyúlfajták tartoznak, akár húsukért, prémjükért (pl. angóranyúl) tenyésztik vagy bármilyen egyéb célra.

0106 00 20 Galamb

Ide tartozik minden galambfajta, akár háziasított, akár vad, függetlenül attól, hogy az utóbbit milyen célra használják (háztáji galamb, díszgalamb, postagalamb).

A nem háziasított galambokhoz tartozik a gyűrűs vagy erdei galamb (Columba palumbus), a stock galamb (Columba oenas), szirti galamb (Columba livia), az ausztráliai bronz galamb és gerle (Streptopelia turtur, Streptopelia risoria).

Sok közeli rokon gallinace fajta azonban, mint pl. a nikobár (Coloenas nicobaria), a kolumbár, a koronás galamb, a gauga és a talpastyúk nem tartozik ezen alszám alá, hanem a 0106 00 90 alszám alá osztályozandó.

0106 00 90 Más

Ezen alszámok alá tartoznak:

1. minden élő emlősállat a következők kivételével: házi és vad ló (0101 11 00–0101 19 90 alszámok), szamár (0101 20 10 alszám), szamáröszvér és lóöszvér (0101 20 90 alszám), szarvasmarhafélék (0102 10 00–0102 90 90 alszámok), sertés (0103 10 00–0103 92 90 alszámok) juh és kecske (0104 10 10–0104 20 90 alszámok) és a házinyúl (0106 00 10 alszám);

2. minden madár, a Gallus domesticus háziszárnyas, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk (01.05 vtsz.) valamint a házi és vadgalambok kivételével (0106 00 20 alszám);

3. minden más élő állat a halak, rákok, rákfélék, puhatestűek és más gerinctelen víziállatok (3. Árucsoport) és baktériumtenyészetek (30.02 vtsz.) kivételével.

Példák az idetartozó állatokra:

1. Emlősök:

a) vadnyúl (Oryctolagus cuniculus) és mezei nyúl;

b) szarvas, dámvad, őz, zerge vagy vadkecske (Rupicapra rupicapra), jávorszarvas (Alces alces), tehénantilop (Taurotragus), antilopkecskék (hemitrag, goral, nemored, amerikai villás szarvú antilop) és valódi antilop;

c) oroszlán, tigris, medve, orrszarvú, víziló, elefánt, zsiráf, okapi, kenguru, majom stb.;

d) teve, dromedár és egyéb állat a tevefélék családjából (láma, alpaka, guanako, vikunya stb.);

e) mókus, vidramenyét, mormota, hód, pézsmapatkány, vidra, tengeri malac;

f) rénszarvas;

g) kutya és macska;

h) tengeri emlősök (cetfélék, úszólábúak, szirének stb.).

2. Madarak:

a) tőkéslúd (Anser anser), örvöslúd (Branta bernicla), ásólúd (Tandorna tandorna), vadréce (Anas platyrhynchos), kendermagos réce (Anas strepera), fütyülőréce (Anas penelope), nyílfarkú réce (Anas acuta), kanalas réce (Spatula clypeata), böjti réce (Anas querquedula, Anas crecca), sarkvidéki réce, dunnalúd;

b) hattyú és páva;

c) fogoly, fácán, fürj, erdei szalonka, szalonka, fajd, császármadár, kerti sármány, rigó, feketerigó, pacsirta;

d) pintyőke, cinege, kanári, kolibri, papagáj stb.

3. Más állatok:

a) hüllők és gyíkok, szárazföldi és vízi teknős (tengeri vagy édesvízi) és béka;

b) méh (szállítóládában vagy kaptárban, ill. anélkül);

c) selyemhernyó, pillangó, bogár vagy egyéb rovar.

2. Árucsoport

Élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség

Általános megjegyzések:

1. Ebbe az árucsoportba tartozik minden emberi fogyasztásra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség, még akkor is, ha pl. kutya- vagy macskaeledel előállítására hozták be.

2. A ,,hús, vágási melléktermék és belsőség'' fogalmát erre az árucsoportra vonatkozóan az árucsoport HR Magyarázatának Általános rendelkezései határozzák meg.

3. A különböző állapotokra, amelyekben a hús, vágási melléktermék és belsőség előfordulhat ebben az árucsoportban (friss, hűtött, fagyasztott, sózott vagy sós lében tartósított, szárított, füstölt), az útmutatást az erre az árucsoportra vonatkozó HR Magyarázat Általános rendelkezései adják meg. Meg kell jegyeznünk, hogy a mélyhűtött húst és a részben vagy teljesen kiolvasztott húst fagyasztottként kell osztályozni. Továbbá, a ,,fagyasztott'' kifejezés nem csak a frissen lefagyasztott húsokra vonatkozik, hanem az előzetesen enyhén szárított, majd lefagyasztott húsra is, amennyiben annak tényleges és tartós konzerválása alapvetően a fagyasztás.

4. Az árucsoport HR Magyarázatának Általános rendelkezése határozza meg a hús, a vágási melléktermék és a belsőség fogalmát erre és a 16. Árucsoportra vonatkozóan. Ez az árucsoport azonban a vágási mellékterméket csak a következő formákban tartalmazza: nyersen, darabolva, apróra vágva de tovább nem feldolgozva, műanyag fóliába csomagolva (még kolbász alakú formában is), de csupán a kezelés vagy a szállítás megkönnyítésére.

5. A csontos és a csont nélküli darabok megkülönböztetése során a porcok és az inak nem számítanak csontoknak.

02.01 Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve

Ide tartozik a 01.02 vtsz. alatti állatok húsa, frissen vagy hűtve.

Az elülső és hátsó negyedrészek meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:

a) a nyak és a nyaktő a nyak izmos része, a hét fél nyakcsigolyával együtt;

b) a lapocka alatt a mellső lábak izületeit értjük, beleértve a lapocka-, felkar-, sing- és orsócsontokat, az azokat körülvevő izmokkal együtt;

c) a hátszín és vesepecsenye (,,sirloin'') alatt a hátszínt és a vesepecsenyét kell érteni; a fartő tartalmazhatja a ,,rumpsteak'' részeit is.

0201 10 00 Egész vagy fél

Az ,,egész és fél szarvasmarha'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. A) pontjának a) és b) bekezdései határozzák meg. Az első nyolc vagy kilenc hátcsigolya apofízise rajta maradhat a bal vagy a jobb hasított fél állaton.

0201 20 20 ,,Kompenzált'' negyedek

A ,,kompenzált negyedek'' fogalom meghatározását az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. A) pontjának c) bekezdése tartalmazza.

0201 20 30 Bontatlan vagy bontott elülső testnegyed

A ,,bontatlan vagy bontott elülső testnegyed'' fogalmát az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. A) pontjának d) és e) bekezdése határozza meg. Ezekből a Kiegészítő megjegyzésekből következik, hogy pl. a hasított fél állat olyan elülső részei, amelyek az összes vonatkozó csonttal együtt négynél kevesebb bordát tartalmaznak, vagy amelyekből a nyak és a lapocka hiányzik, illetve amelyekből egy csontot, pl. az Atlasz-csontot eltávolították, nem tartoznak ezen alszám alá, hanem a 0201 20 90 alszám alá osztályozandók.

0201 20 50 Bontatlan vagy bontott hátulsó testnegyed

A ,,bontatlan vagy bontott hátulsó testnegyed'' fogalmát az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. A) pontjának d) és e) bekezdése határozza meg. Ezekből a Kiegészítő megjegyzésekből következik, hogy pl. a hasított fél állat olyan hátsó részei, amelyek az összes vonatkozó csonttal együtt csak háromnál kevesebb bordát tartalmaznak, vagy amelyekből a comb vagy a hátszín és a vesepecsenye hiányzik, nem tartoznak ezen alszám alá, hanem a 0201 20 90 alszám alá osztályozandók. A vese vagy veseháj, illetve dagadó nélküli hátsó negyedrészt azonban ide kell osztályozni.

0201 20 90 Más

Ezen alszám alá tartozik például a lapocka, a comb, valamint a hátszín kicsontozatlanul (csonttal). Ezen kívül ide osztályozandó a csontos elülső és hátsó hasított fél állat, amely nem felel meg a ,,kompenzált'' negyed, az elülső vagy a hátulsó testnegyed meghatározásának.

0201 30 00 Csont nélkül

Ez az alszám a szarvasmarha friss vagy hűtött húsának minden olyan darabjára vonatkozik, amelyből minden csontot eltávolítottak, pl. vesepecsenye szelet vagy dagadó.

02.02 Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva

Ide csak a 01.02 vtsz. alatti állatok fagyasztott húsa tartozik.

0202 10 00 Egész vagy fél

Az ,,egész és fél szarvasmarha'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. A) pontjának a) és b) bekezdései határozzák meg.

0202 20 10 ,,Kompenzált'' negyedek

A ,,kompenzált negyedek'' fogalmát az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. A) pontjának c) bekezdése határozza meg .

0202 20 30 Elülső negyedek egyben vagy darabolva

A ,,elülső negyedek egyben vagy darabolva'' fogalmát az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. A) pontjának d) és e) bekezdései határozzák meg.

0202 20 50 Hátulsó negyedek egyben vagy darabolva

A ,,hátulsó negyedek egyben vagy darabolva'' fogalmát az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. A) pontjának f) és g) bekezdései határozzák meg.

0202 20 90 Más

A 0201 20 90 alszámhoz tartozó Magyarázat értelemszerűen alkalmazandó.

0202 30 50 Lapocka és szegy

A ,,lapocka'' és ,,szegy'' fogalmak meghatározása az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. A) pontjának h) bekezdésében található.

0202 30 90 Más

Ezen alszám alá tartozik a szarvasmarhafélék húsának minden olyan darabja fagyasztva, amely teljesen csontmentes, kivéve a 0202 30 10 alszám alatti fagyasztott részeket és a 0202 30 50 alszám alatti darabokat.

02.03 Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva

Ide csak a 01.03 vtsz. alatti állatok húsa tartozik.

Az illetékes ausztrál hatóságok által Ausztráliában vadon élőnek minősített sertésfélék húsát nem háziasított sertés húsának kell tekinteni.

0203 11 10–

0203 19 90 Frissen vagy hűtve

Ezen alszámok alá csak a 01.03 vtsz. alatti állatok friss vagy hűtött húsa tartozik.

0203 11 10 Házi sertésből

Az ,,egész vagy félsertés'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontjának a) bekezdése határozza meg.

0203 12 11 Comb és részei

A ,,comb'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontjának b) bekezdése határozza meg.

Ide tartozik a hátsó lábak csontos lábszárhúsa is.

0203 12 19 Lapocka és részei

A ,,lapocka'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontjának b) bekezdése határozza meg.

Ide tartoznak az apró bordák és a mellső lábak csontos lábszárhúsa.

0203 19 11 Elülső részek

Az ,,elülső részek'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontjának c) bekezdése határozza meg.

Nem tartoznak ide sem az apró bordák, sem a mellső lábak csontos lábszárhúsa (0203 12 19).

0203 19 13 Tarja, karaj és részei, csonttal A ,,tarja és karaj'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontjának e) bekezdése határozza meg.

Ide tartozik a vesepecsenye (az elülső borda és a csülök közötti hús a bordával együtt) is.

0203 19 15 Oldalas és dagadó és részei

Az ,,oldalas és dagadó'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontjának f) bekezdése, valamint annak 2. B) pontja határozza meg.

Ennek részei nem osztályozhatók ezen alszám alá, kivéve, ha tartalmazzák a bőrt és a bőr alatti zsiradékot.

Nem tartoznak ezen alszám alá az apró bordák bőr és bőr alatti zsiradék nélkül (0203 19 59).

0203 19 59 Másféle

Ide tartoznak az apró bordák bőr és bőr alatti zsiradék nélkül.

0203 19 90 Más

Ezen alszám alá csak a 0103 91 90 vagy 0103 92 90 alszám alatti állatok húsa tartozik, különösen a vaddisznóé, más formában, mint a hasított egész vagy fél állat, láb, lapocka, lábrész vagy lapockarész.

0203 21 10–0203 29 90 Fagyasztva

A 0203 11 10–0203 19 90 alszámok magyarázatai értelemszerűen alkalmazandók.

02.04 Juh- vagy kecskehús, frissen, hűtve vagy fagyasztva

Ezen vtsz. alá csak a 01.04 vtsz. alatti házi- vagy vadállatok húsa tartozik, frissen, hűtve vagy fagyasztva, nevezetesen a juhféléké (házi vagy vadjuh), valamint a vadkecskéé.

0204 10 00 Egész vagy félbárány, frissen vagy hűtve

Az ,,egész vagy félbárány'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. A) pontjának a) és b) bekezdése határozza meg. A bárányhús definícióját a 0204 10 és 0204 30 alszámokhoz tartozó HR Alszámos Magyarázat tartalmazza.

0204 21 00 Egész vagy fél

Az ,,egész vagy fél juh vagy kecske'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. A) pontjának a) és b) bekezdése határozza meg.

0204 22 10 Rövid elülső negyed

A ,,rövid elülső negyed'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. A) pontjának c) és d) bekezdése határozza meg.

0204 22 30 Bélszín és/vagy bestend

A ,,bélszín és/vagy bestend'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. A) pontjának e) és f) bekezdése határozza meg.

0204 22 50 Láb

A ,,láb'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. A) pontjának e) és f) bekezdése határozza meg.

0204 30 00 Egész vagy félbárány fagyasztva

A 0204 10 00 alszámra vonatkozó magyarázat értelemszerűen alkalmazandó.

0204 41 00–

0204 43 90 Más juhhús, fagyasztva

A 0204 21 00, 0204 22 10, 0204 22 30 és 0204 22 50 vtsz. alszámokhoz tartozó magyarázatok értelemszerűen alkalmazandók a 0204 41 00, 0204 42 10, 0204 42 30 és a 0204 42 51 alszámokra.

0204 50 11–

0204 50 79 Kecskehús

Az ,,egész és fél juh vagy kecske'' kifejezést (0204 50 11 és 0204 50 51 alszám), a ,,rövid elülső negyed'' (0204 50 13 és 0204 50 53 alszámok), a ,,bélszín és/vagy bestend'' (0204 50 15 és 0204 50 55 alszám) valamint a ,,lábak'' kifejezést (0204 50 19 és 0204 50 59 alszám) az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. A) pontjának a), b), c), d), e), f), illetve g) és h) bekezdései határozzák meg.

02.06 Szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva

Ezen vtsz. alá a 01.01–01.04 vtsz.-ok alatti állatok vágási mellékterméke és belsősége tartozik. A gyógyszeripari feldolgozásra szánt vágási melléktermék vagy belsőség nem tartozik ide, kivéve, ha megfelel az illetékes hatóságok előírásainak.

Ehhez a vtsz.-hoz további útmutatást a HR vonatkozó Magyarázata ad.

0206 10 10–

0206 10 99 Szarvasmarhafélékből, frissen vagy hűtve

Ide csak a 01.02 vtsz. alatti állatok vágási melléktermékei és belsőségei tartoznak frissen vagy hűtve.

0206 10 95 Sovány és zsíros dagadó

A sovány és zsíros dagadó a rekeszizom izmos része.

0206 21 00–

0206 29 99 Szarvasmarhafélékből, fagyasztva

Ide csak a 01.02 vtsz. alatti állatok vágási melléktermékei és belsőségei tartoznak, fagyasztva.

0206 30 10–

0206 30 90 Sertésből, frissen vagy hűtve

Ide csak a 01.03 vtsz. alatti állatok vágási melléktermékei és belsőségei tartoznak, frissen vagy hűtve.

0206 30 31 Másféle

Ezen alszám alá a fej vagy fél fej tartozik, agyvelővel, pofával, nyelvvel és a fej részeivel [az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. C) pontja] vagy ezek nélkül; a ,,fej részei'' kifejezés az említett Kiegészítő megjegyzés harmadik fordulata határozza meg.

Ide tartozik még a csülök, farok, vese, szív, nyelv, tüdő, ehető bőr, agyvelő és hártya.

0206 30 90 Más

Ide a vaddisznó vágási mellékterméke és belsősége tartozik.

0206 41 10–

0206 49 99 Sertésből, fagyasztva

Ide csak a 01.03 vtsz. alatti állatok vágási melléktermékei és belsőségei tartoznak fagyasztva.

0206 49 91 Házi sertésből

Lásd a 0206 30 31 alszámhoz tartozó magyarázatot.

0206 49 99 Másféle

Ide a vaddisznó vágási mellékterméke és belsősége tartozik.

0206 80 91 Lóból, szamárból, lóöszvérből (muliból) és szamáröszvérből

Ide csak a 01.01 vtsz. alatti állatok vágási melléktermékei és belsőségei tartoznak, frissen vagy hűtve.

0206 80 99 Juhból vagy kecskéből

Ide csak a 01.04 vtsz. alatti állatok vágási melléktermékei és belsőségei tartoznak, frissen vagy hűtve.

0206 90 91 Lóból, szamárból, lóöszvérből (muliból) és szamáröszvérből

Ide csak a 01.01 vtsz. alatti állatok vágási melléktermékei és belsőségei tartoznak, fagyasztva.

0206 90 99 Juhból vagy kecskéből

Ide csak a 01.04 vtsz. alatti állatok vágási melléktermékei és belsőségei tartoznak, fagyasztva.

02.07 A 01.05 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva

0207 11 10 Tisztított, belezett, fejjel és lábbal, az ún. ,,83%-os csirke''

Ide tartozik a tisztított baromfi fejjel és lábbal, amelyből a beleket eltávolították, de az egyéb belső szerveket (különösen a tüdőt, májat, zúzát, szívet, petefészket) helyükön hagyták.

0207 11 30 Tisztított, bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal szívvel, májjal, zúzával, az ún. ,,70%-os csirke''

Ide a sütésre kész csirke tartozik, amely tisztított, fej és láb nélküli, de a nyak rajta van, bontott, de a testbe visszatették a szívet, a májat és a zúzát.

0207 11 90 Tisztított, bontott, fej, láb nyak, szív és zúza nélkül, az ún. ,,65%-os csirke'', vagy más módon bemutatva

Ide a sütésre kész csirke tartozik, amely tisztított, fej és láb nélküli, teljesen bontott. Az a baromfi is ezen alszám alá tartozik, amelyet a 0207 11 10 és 0207 11 30 alszám alatt említettektől eltérő állapotban mutattak be, azaz nem tisztított, nem belezett csirke fejjel és lábbal.

0207 12 10 és

0207 12 90 Nem darabolva, fagyasztva

A 0207 11 30 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 13 10 Csont nélkül

Ezen alszám alá a baromfifélék húsa tartozik csont nélkül, függetlenül attól, hogy az milyen darabjukból származik.

0207 13 20 Felezve és negyedelve

A ,,felezve'' kifejezést az árucsoport Kiegészítő megjegyzések 4. a) és b) pontja határozza meg.

A ,,negyedelve'' kifejezést az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 4. a) és c) pontja határozza meg. Ezen alszám alá tartozik a hátsó negyed, amely az alsó és felső combból (tibia és fibula, illetve femur), a hát és a far hátulsó részéből áll, valamint az elülső negyed, amely alapvetően a fél mellből és a hozzá tartozó szárnyból áll.

0207 13 30 Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül

A ,,szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül'' kifejezést az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 4. a) és d) pontja határozza meg.

0207 13 40 Hát, nyak egyben vagy külön, far és szárnyvég

A ,,hát, nyak egyben vagy külön, far és szárnyvég'' kifejezést az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 4. a) pontja határozza meg.

Ide tartozik a hát a nyakkal, ami egy nyakdarabból, a hátból és esetleg a farból áll; a hát; a far; a szárnyvég.

0207 13 50 Mell és részei

A ,,mell'' kifejezést az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 4. a) és e) pontja határozza meg.

0207 13 60 Láb és részei

A ,,láb'' kifejezést az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 4. a) és f) pontja határozza meg.

A lábat a háttól elválasztó vágást az izületet határoló két vonal között kell elvégezni, amint az az ábrán is látható.²

0207 13 91 Máj

Lásd a 02.07 vtsz. HR Magyarázatának utolsó bekezdését.

0207 13 99 Másféle

Ezen alszám alá tartozik az élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség, nevezetesen a szív, taréj, bőrlebernyeg, kivéve a májat.

E vtsz. alá kell osztályozni a szárnyasok lábfejét (kaparóját) is.

0207 14 10–

0207 14 99 Darabok

A 0207 13 10–0207 13 99 alszámok magyarázatai értelemszerűen alkalmazandók.

0207 24 10 Tisztított, bontott, fej és láb nélküli, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, az ún. ,,80%-os pulyka''

Ide a tisztított pulyka tartozik nyakkal, de fej és láb nélkül, bontott, de a testbe visszatették a szívet, a májat és a zúzát.

0207 24 90 Tisztított, bontott, fej és láb, nyak, szív, máj, zúza nélkül, az ún. ,,73%-os pulyka'', vagy más módon bemutatva

Ez az alszám a sütésre kész tisztított pulykára vonatkozik, fej, nyak és láb nélkül, teljesen bontottan. Az a pulyka is ide tartozik, amelyet a 0207 24 10 és 0207 24 90 alszám alattiaktól eltérő állapotban mutattak be.

0207 25 10 és

0207 25 90 Nem darabolva, fagyasztva

A 0207 24 10 és 0207 24 90 alszámok magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 26 10 Csont nélkül

A 0207 13 10 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 26 20 Felezve és negyedelve

A 0207 13 20 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 26 30 Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül

A 0207 13 30 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 26 40 Hát, nyak egyben vagy külön, far és szárnyvég

A 0207 13 40 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 26 50 Mell és részei

A 0207 13 50 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 26 60 Alsócomb és részei

Az ,,alsócomb'' kifejezést az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 4. a) és g) pontja határozza meg.

A (alsó)combot a combcsonttól elválasztó vágást az izületet határoló két vonal között kell elvégezni, amint ezt az alábbi ábra is mutatja:³

0207 26 70 Más

Ezen alszám alá az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 4. a) és h) pontjában meghatározott vágott darabok tartoznak.

A (kereskedelemben felső combnak nevezett) combcsontot vagy az egész lábat a háttól elválasztó vágást az ízületet határoló két vonal között kell elvégezni, amint az a 0207 13 60 vtsz. alszám magyarázatában közölt ábrán is látható.

A combcsontot az alsócombtól elválasztó vágást az ízületet határoló két vonal között kell elvégezni, amint ezt a 0207 26 60 vtsz. alszám magyarázatában közölt ábra is mutatja .

0207 26 91 Máj

Lásd a 0207 vtsz. HR Magyarázatának utolsó bekezdését.

0207 26 99 Másféle

A 0207 13 99 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 27 10–

0207 27 99 Darabok és vágási melléktermékek, belsőségek, fagyasztva

A 0207 26 10–0207 26 99 alszámok magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 32 15 Tisztított, bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal, zúzával, az ún. ,,70%-os kacsa''

Ide tartozik a tisztított kacsa fej és láb nélkül, de nyakkal, teljesen bontott, de a testbe visszatették a szívet, a májat és a zúzát.

0207 32 19 Tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, az ún. ,,63%-os kacsa'', vagy más módon bemutatva

Ez a alszám a sütésre kész tisztított kacsára vonatkozik, fej, nyak és láb nélkül, teljesen bontottan. Az a kacsa is ide tartozik, amelyet a 0207 32 11, 0207 32 15 és 0207 32 19 alszám alattiaktól eltérő állapotban mutattak be.

0207 32 59 Tisztított, bontott, fej és láb nélkül, szívvel, zúzával vagy anélkül, az ún. ,,75%-os liba'', vagy egyéb módon összeállítva

Ide tartozik a fej és nyak nélküli, teljesen bontott, tisztított liba, amelynek a testébe a szívet és a zúzát visszahelyezték, valamint a sütésre kész tisztított liba fej és láb nélkül, teljesen bontva. Ide osztályozandók a 0207 32 51 és 0207 32 59 alszámok alatt említettektől eltérő formában bemutatott libák is, pl. a tisztított és kivéreztetett vágott liba, nem bontva, fej és láb nélkül.

0207 33 11–

0207 33 59 Nem darabolva, fagyasztva

A 0207 32 15, 0207 32 19 és a 0207 32 59 alszámok magyarázatai értelemszerűen alkalmazandók.

0207 34 10 és

0207 34 90 Hízott máj, frissen vagy hűtve

Lásd a 02.07 vtsz. HR Magyarázatainak utolsó bekezdését.

0207 35 11 és

0207 35 15 Csont nélkül

A 0207 13 10 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 35 21–

0207 35 25 Felezve és negyedelve

A 0207 13 20 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 35 31 Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül

A 0207 13 30 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 35 41 Hát, nyak egyben vagy külön, far és szárnyvég

A 0207 13 40 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 35 51–

0207 35 53 Mell és részei

A ,,mell'' kifejezést az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 4. a) és e) pontja határozza meg.

0207 35 61–

0207 35 63 Comb és részei

A ,,láb (comb)'' kifejezést az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 4. a) és f) pontja határozza meg.

0207 35 71 Liba- vagy kacsakabát

A ,,liba- vagy kacsakabát'' kifejezést az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 4. ij) pontja határozza meg.

0207 35 91 Máj, a hízott máj kivételével

Lásd a 0207 vtsz. HR Magyarázatának utolsó bekezdését.

0207 35 99 Másféle

A 0207 13 95 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 36 11 és

0207 36 15 Csont nélkül

A 0207 13 10 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 36 21–

0207 36 79 Csonttal

A 0207 13 20–0207 13 60 és a 0207 35 71 alszámok magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0207 36 81–

0207 36 89 Máj

Lásd a 0207 vtsz. HR Magyarázatának utolsó bekezdését.

0207 36 90 Más

A 0207 13 99 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

02.08 Élelmezési célra alkalmas más hús, vágási melléktermék és belsőség frissen, hűtve vagy fagyasztva

Ide csak a 01.06 vtsz. alatti állatok húsa, élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége tartozik, frissen, hűtve vagy fagyasztva.

0208 10 11 és

0208 10 19 Házinyúlból

Ezen alszám alá a 0106 00 10 alszám alatti állatok húsa, élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége tartozik.

0208 90 10 Házigalambból

Ide a házigalamb (háztáji galamb, díszgalamb, postagalamb) húsa, élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége tartozik. A 0106 00 20 alszám magyarázatában ,,nem házi''-ként jellemzett galambok húsa, élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége tehát nem tartozik ide, hanem a 0208 90 40 alszám alá osztályozandó.

0208 90 40 Más

Ezen alszám alá a következő állatok húsa, élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége tartozik:

1. szőrös vad: dámvad, őz, zerge vagy pireneusi zerge (Rupicapra rupicapra), amerikai jávorszarvas, antilopkecske, antilop, gazella, medve és kenguru;

2. tollas vad: vadgalamb, vadlúd, vadkacsa, fogoly, fácán, fürj, erdei szalonka, szalonka, fajd, kerti sármány, strucc.

Az általában vadászat és kilövés tárgyát képező állatok (fácán, fajd, dámvad, strucc stb.) húsa, élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége még akkor is vadhúsként, vadból származó élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékeként és vadbelsőségként osztályozandó, ha az állatot fogságban nevelték fel.

A rénszarvas húsa, élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége nem tartozik ezen alszám alá (0208 90 60 alszám). Néhány rénszarvas fajta (pl. a karibu) húsa, vágási mellékterméke és belsősége azonban ide osztályozandó, feltéve, hogy igazolják, hogy az adott hús, élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség olyan állattól származik, amely vadon élt és vadászaton ejtették el.

Nem tartozik ide a vadnyúl (Oryctolagus cuniculus) vagy a mezei nyúl húsa, élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, ezeket a 0208 10 90 alszám alá kell besorolni.

0208 90 60 Rénszarvasból

Lásd a 0208 90 40 magyarázatának harmadik bekezdését.

02.09 Sovány húsrétegeket nem tartalmazó sertészsiradék és baromfizsiradék, nem olvasztott vagy másképpen nem kivont, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

0209 00 11–

0209 00 19 Bőr alatti sertészsiradék (fedőszalonna)

A ,,fedőszalonna'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. D) pontja határozza meg.

0209 00 30 Sertészsiradék a 0209 00 11 vagy a 0209 0019 alszám alá tartozó kivételével

Lásd a 02.09 vtsz. HR Magyarázatának második bekezdését.

0209 00 90 Baromfizsiradék

Lásd a 02.09 vtsz. HR Magyarázatának harmadik bekezdését.

02.10 Élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve; élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből

A 02.09 vtsz. alá tartozó bőr alatti és más zsiradék kivételével ezen vtsz. alá osztályozandó minden, a 01.01–01.06 vtsz.-ok alatti állat húsa, vágási mellékterméke és belsősége, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve.

A ,,szárított vagy füstölt'', ,,sózott'' és a ,,sós lében tartósított'' kifejezéseket az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. E) és 7. pontja határozza meg.

0210 11 11–

0210 11 39 Házi sertésből

A ,,comb'', ,,lapocka'' és ,,részek'' kifejezéseket az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontjának b) és d) bekezdésében határozták meg.

0210 11 11–

0210 11 19 Sózva vagy sós lében tartósítva

Ide csak a házisertés combja, lapockája, és ezek részei tartoznak, csonttal, amelyeket száraz sózással vagy sós lében tartósítottak. Alávethetik azonban ezeket további enyhe szárításnak vagy füstölésnek, de csak olyan mértékig, hogy még ne legyenek szárítottnak vagy füstöltnek tekinthetők [az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. E) pontja értelmében] és így ne lehessen azokat a 0210 11 31 vagy 0210 11 39 alszámok alá besorolni.

0210 11 31 és

0210 11 39 Szárítva vagy füstölve

Ide a házisertés combja, lapockája és ezek részei tartoznak, csonttal, amelyeket szárítással vagy füstöléssel tartósítottak, még akkor is, ha ezeket a tartósítási módszereket előzetes sózással vagy sós lében való konzerválással kombinálták. Ez különösen így van a sonkák esetében, amelyeket előbb sóztak és azután részlegesen víztelenítettek a szabad levegőn (pármai vagy bayonne-i sonka) vagy füstöléssel (ardennes-i sonka).

A comb, lapocka és ezek részei, amelyeket részlegesen víztelenítettek, de amelyek tényleges tartósítását a fagyasztás vagy a mélyhűtés adja, a 0203 22 11 vagy 0203 22 19 alszám alá tartoznak.

0210 12 11–

0210 12 19 Házi sertésből

Az ,,oldalas és dagadó'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontja f) bekezdése és 2. B) pontja határozza meg.

0210 12 11 Sózva vagy sós lében tartósítva

A 0210 11 11 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0210 12 19 Szárítva vagy füstölve

A 0210 11 31 és 0210 11 39 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0210 19 10 Szalonnás oldal vagy spencer

Az ,,szalonnás oldal'' és ,,spencer'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontja g) és h) bekezdése határozza meg.

0210 19 20 Háromnegyed oldal vagy középtest

Az ,,háromnegyed oldal'' és ,,középtest'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontja ij) és k) bekezdése határozza meg.

0210 19 30 Elülső részek

Az ,,elülső rész'' és ,,részek'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontja c) bekezdése határozza meg.

0210 19 40 Tarja és karaj és részei

Az ,,tarja és karaj'' kifejezést az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontja e) bekezdése határozza meg.

0210 20 10–

0210 20 90 Szarvasmarhafélék húsa

Ide csak a 01.02 vtsz. alatti állatok húsa tartozik, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve; a szarvasmarhafélék vágási mellékterméke és belsősége a 0210 90 41 vagy a 0210 90 49 alszámok alá osztályozandó.

0210 90 10 Lóhús sózva, sós lében tartósítva vagy szárítva

Ide csak a 0101 11 00–0101 19 90 alszámok alatti állatok húsa tartozik sózva, sós lében tartósítva vagy szárítva.

A füstölt lóhús a 0210 90 29 alszám alá kerül. A ló vágási melléktermékét és belsőségét a 0210 90 80 alszám alá kell besorolni.

0210 90 11–

0210 90 19 Juhból és kecskéből

Ezen alszámok alá 01.04 vtsz. alatti állatok húsa tartozik, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve. Ezeknek a fajoknak a vágási mellékterméke és belsősége a 0210 90 60 alszám alá tartozik.

0210 90 21 szarvasból

Lásd a 0208 90 40 magyarázatának harmadik bekezdését.

0210 90 29 Másféle

Ide tartozik a házisertés feje vagy fél feje agyvelővel pofával vagy nyelvvel, illetve ezek nélkül, ideértve ezek részeit is [lásd az áruosztályhoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. C) pontját]. A fej részeit a jelzett Megjegyzés harmadik bekezdése határozza meg.

A vágási melléktermék és belsőség definícióját lásd a 02.06 vtsz. HR Magyarázataiban.

0210 90 90 Húsból, vágási melléktermékből és belsőségből készült élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény

Ide tartozik az ilyen lisztekből vagy őrleményekből készített labdacs és pellet is.

3. Árucsoport

Halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen víziállatok

Általános megjegyzések:

1. A mélyhűtött halakat, rákokat, puhatestű és már gerinctelen víziállatokat ugyanúgy kell osztályozni, mint a fagyasztottakat.

2. Az egyszerű forrázás (blansírozás) enyhe hőkezelés, ami nem jelent főzést, így nem befolyásolja az áruosztályozást. Gyakran alkalmazzák fagyasztás előtt, különösen a tonhalak és a rákok vagy puhatestűek húsa esetében.

3. A következők nem tartoznak a 3. Árucsoportba:

a) úszóhólyag szárítva és sózva, akár alkalmas emberi táplálkozásra, akár nem (0511 91 10 alszám);

b) enyhén sózott hal, szárítva vagy füstölve és ideiglenes tartósítás céljából növényi olajba áztatva, ún. ,,félig konzervált'' termék (16.04 vtsz.);

c) simán olajban vagy ecetben pácolt hal, akár átesett további feldolgozáson, akár nem (16.04 vtsz.).

d) puhatestűek, amelyek olyan hőkezelésen mentek át, amely elégséges a fehérjéik kicsapatásához (16.05 vtsz.).

03.01 Élő hal

0301 10 10–

0310 10 90 Díszhal

Lásd a HR 0301 10 vtsz. alszámához tartozó Alszámos Magyarázatot.

0301 10 10 Édesvízi hal

Ide tartoznak:

1. Hemigrammus ocellifer;

2. aranyhal (Carassius auratus) és a díszponty;

3. molli félék, beleértve a fekete mollit (Molliensia latipinna vagy velifera), zöld (mexikói) kardfarkú hal és annak vörös, illetve albinó változata (Xiphophorus helleri), a vörös, arany, fekete és fehér platti (Platypoecilus maculatus), valamint a kardfarkú hal és a platti hibridje (Xilophorus és Okattoiecukys), nevezetesen a fekete és a Berlin kardfarkú hal;

4. sziámi harcoshal (Betta splendens), paradicsomhal ( Macropodus opercularis vagy viridi-auratus), gurámi és törpe gurámi (Trichogaster trichopterus és Colisa lalia és fascita);

5. kaszás levélhal (Pterophyllum scalare és eimckei).

0301 10 90 Tengeri hal

Ide tartozik:

1. Chaetodontiae spp.;

2. Labridae spp.;

3. Scaridae spp. (papagájhal, hamis papagájhal és scatichthys).

03.02 Hal frissen vagy hűtve a 03.04 vtsz. alá tartozó filézett vagy más halhús kivételével

0302 11 10 és

0302 11 90 Pisztráng (Salmo trutta, Oncorhynchus mykiss, Oncorhynchus clarki, Oncorhynchus aguabonita, Oncorhynchus gilae, Oncorhynchus apache és Oncorhynchus chrysogaster)

Ezen alszámok alá tartozik:

1. tengeri pisztráng (Salmo trutta trutta);

2. folyami vagy közönséges pisztráng (Salmo trutta fario);

3. közönséges tavi pisztráng (Salmo trutta lacustris);

4. szivárványos pisztráng, ill. amerikai vagy acélfejű pisztráng (Oncorhynchus mykiss);

5. gyilkos pisztráng (Oncorhyncus clarki);

6. aranypisztráng (Oncorhyncus aguabonita);

7. gila pisztráng (Oncorhyncus gilae);

8. Oncorhyncus apache;

9. Oncorhyncus chrysogaster.

0302 12 00 Csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus nerka, Oncorhynchus gorbuscha, Oncorhynchus keta, Oncorhynchus tschawytscha, Oncorhynchus kisutch, Oncorhynchus masou és Oncorhynchus rhodurus), atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai lazac (Hucho hucho)

Az atlanti-óceáni és dunai lazacok mellett ide tartoznak az alábbi csendes-óceáni lazacok is:

1. vörös lazac vagy alaszkai vörös lazac (O. nerka);

2. rózsaszín vagy púpos lazac (O. gorbuscha);

3. keta vagy kutya lazac (O. keta);

4. az ún. király vagy kaliforniai lazac (O. tschawytscha);

5. ezüst vagy coho lazac (O. kisutch);

6. japán lazac (O. masou);

7. Oncorhynchus rhodurus.

0302 19 00 Másféle

Az idetartozó édesvízi lazacfélék (salmonidae) közül néhány:

1. fehérhal vagy tavi fehérhal, fehér maréna és vándor maréna (Coregonus clupeaformis, Coregonus fera, Coregonus abula, Coregonus lavaretus);

2. hegyesorrú maréna (Coregonus oxyrhynchus);

3. vitéz szemling (Salvelinus alpinus), pataki pisztráng (Salvelinus fontinalis), tavi pisztráng (Salvelinus namaycush vagy Christivormer namaycush);

0302 21 10–

0302 29 00 Laposhal (Pleuronectidae, Bothidae, Cynoglossidae, Soleidae, Scophthalmidae és Citharidae) a máj és az ikra kivételével

A laposhalak nem függőleges síkban lapítottak, mint a rája, hanem vízszintes síkban (oldalirányban), egyik oldalukon fekve élnek és a szemük a felső oldalon helyezkedik el.

0302 29 00 Másféle

Ide tartozik: a nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus), a sima rombuszhal (Scophthalmus rhombus), a lepényhalak (Pleuronectes limanda vagy Limanda limanda; Pleuronectes microcephalus vagy Microstomus kitt), az európai lepényhal (Platichtys flesus vagy Flesus flesus).

0302 31 10 és

0302 31 90 Germon vagy hosszúúszójú tonhal (Thunnus alalunga)

A hosszú tonhal a hosszú, a végbélnyíláson túlérő mellúszóiról és sötétkék hátáról, valamint kékesszürke oldaláról és hasáról ismerhető meg.

0302 32 10 és

0302 32 90 Sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares)

A sárgaúszójú tonhal könnyen felismerhető sarló alakú alsósörény- és második hátsörény-uszonyáról.

0302 33 10 és

0302 33 90 Skipjack vagy csíkoshasú bonitó

A skipjack vagy csíkoshasú bonitó [Euthynnus (Katsuwonus) pelamis] a hasán lévő négy-hét sötét, hosszanti csík alapján ismerhető fel. Sötétkék hátát kiemeli a hátuszony felett jól látható zöld felület, amely a test közepe felé elhalványul. Ezüstös az oldala és a hasa, rövidek az uszonyai.

Nem tartozik ide az atlanti vagy öves bonitó (Sarda sarda), amelynek ferde sáv van a hátán; ezek a halak frissen vagy hűtve a 0302 69 99 alá osztályozandók.

0302 40 05–

0302 40 98 Hering (Clupea pallasii, Clupea harengus) a máj és az ikra kivételével

Jelen alszám esetén a ,,hering'' kifejezés csupán a Clupeidae spp. Clupea harengus (északi hering) és Clupea pallasii (atlanti hering) fajtákat jelenti. Az ,,indiai hering''-ként ismert hal (Chirocentrus dorab) a 0302 69 99 alszám alá osztályozandó, ha az importált hal friss vagy hűtött.

0302 50 10 és

0302 50 90 Tőkehal (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus), a máj és az ikra kivételével

A tőkehal hossza elérheti a 1,5 m-t. Háta olajzöld, sötét foltokkal, hasa világos és egy hosszanti fehér vonal van rajta. Három hátuszonya, egy rövid hasi uszonya van, és bajusz az állán.

0302 61 10 Szardínia a Sardina pilchardus fajból

Ide tartoznak a ,,pilchards'' néven ismert kifejlett szardíniák is (25 cm-ig).

0302 61 90–

0302 61 98 Kisméretű hering, brisling vagy spratt (sprotni) (Sprattus sprattus)

Jelen alszám esetén a ,,spratt'' (sprotni) kifejezés csak a Clupeidae spp. Sprattus sprattus fajtáját jelenti; ez a hal közeli rokonságban van a heringekkel, de sokkal kisebb méretű és gyakran tévesen ,,norvég szardella''-ként emlegetik.

0302 63 00 Fekete tőkehal (Pollachius virens) A fekete tőkehal ismertebb neve (angolul) saithe vagy coley.

0302 65 20 Macskacápa a Squalus acanthias fajból

A macskacápa tüskés cápa oldalsó kopoltyúnyílásai a melluszony felett helyezkednek el; testük gömbölyded és sima; hátuk szürke, hasuk fehér; testhosszuk elérheti az 1 métert.

0302 65 90 Más

Ide tartozik a heringcápa vagy nagyorrú cápa (Lamna nasus vagy Lamna corbunica) és a közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus vagy Galeus canis).

0302 66 00 Angolna (Anguilla spp.)

Jelen alszám esetén az ,,angolna'' kifejezés csak a tulajdonképpeni angolnákra vonatkozik (azaz az Anguilla spp.), beleértve az európai angolnát (Anguilla anguilla) mindkét formájában (a nagyfejű angolna és a hegyesorrú vagy hosszúorrú angolna), az amerikai angolnát (Anguilla rostrata), a japán angolnát (Anguilla japonica) és az ausztráliai angolnát (Anguilla australis).

Tehát azok a halak, amelyeket tévesen hívnak angolnának, mint pl. a tengeri angolna (Conger conger), a muréna (Muraena helena) és a homoki angolna (Ammodytes spp.), nem tartoznak ezen alszám alá, hanem a 0302 69 99 alszám alá osztályozandók.

0302 69 19 Másféle

Idetartozó édesvízi halak:

1. compó (Tinca tinca);

2. márna (Barbus spp.);

3. sügérek: közönséges sügér (Perca fluviatilis), fekete sügér (Micropterus spp.), napsügér (Lepomis gibbosus) és a vágódurbincs (Gymnocephalus cernuus vagy Acerina cernua);

4. dévérkeszeg (Abramis brama) és ezüstkeszeg (Blicca Bjoerkna);

5. csuka (Esox spp.) és lándzsás csuka (Lepisosteus spp.);

6. szélhajtó küsz (Alburnus alburnus), a fenékjáró küllő (Gobio gobio), a dunai fenékjáró küllő (Gobio uranoscopus) a fejes kolty (Cottus gobio) és a tarka menyhal (Lota lota);

7. a folyami ingola vagy folyami orsóhal (Lampetra fluviatilis) és a pataki ingola (Lampetra planeri);

8. a Leuciscus spp., Rutilus spp. és az Idus spp. nemzetségek halai, pl. a pirosszemű kele, a jászkeszeg, a vörös kele, a fejes domkó, a ragadozó őn;

9. pénzes pér (Thymallus spp.);

10. zander (Stizostedion lucioperca).

0302 69 94 Dicentrarchus labrax

Ide csak a Dicentrarchus labrax fajba tartozó tengeri sügér tartozik. A másféle tengeri sügér (Dicentrarchus punctatus), Serranus fajta sügér (Serranus spp.) és fűrészes sügér (Epinephelus spp.) a 0302 69 99 alszám alá osztályozandó.

0302 69 99 Másféle

Idetartozó tengeri halak:

1. francia tőkehal (Trisopterus esmarki);

2. közönséges tengeri márna (Mullus barbatus) és vörös vagy csíkos tengeri márna (Mullus surmuletus);

3. morgóhal (Trigla, Eutrigla, Aspitrigla, Lepidotrigla és Trigloporus spp.);

4. sziklahal (Scorpaena spp.);

5. orsóhal (Petromyzon marinus);

6. csőrös csuka vagy tűhal (Belone belone) és pókhal (Trachinus spp.);

7. ráják (Raja vagy Raia spp.);

8. viaszlazac (Osmerus spp.);

9. kapellán lazac (Mallotus villosus-i).

0302 70 00 Halmáj és -ikra

A halmáj és -ikra, frissen vagy hűtve, amely jellegénél és állapotánál fogva emberi fogyasztásra alkalmas, ezen alszám alá tartozik még akkor is, ha ipari célra szánták.

03.03 Fagyasztott hal, a 03.04 vtsz. alá tartozó filézett vagy más halhús kivételével

A 03.02 vtsz. alszámaira vonatkozó magyarázatok értelemszerűen alkalmazandók ezen vtsz. alszámaira.

03.04 Halfilé és más halhús (aprított is), frissen, hűtve vagy fagyasztva

0304 10 11–

0304 10 38 Halfilé

Lásd a 03.04 vtsz. HR Magyarázatának (1) bekezdését.

Ide tartoznak a darabolt filék is, amennyiben a darabok bizonyíthatóan filéből származnak. Általában az alábbi fajokból készül az ezen alszám alá tartozó filé: a pisztráng, a lazac, a tőkehal, a foltos tőkehal, a fekete tőkehal, a bajuszos vörösmárna, sárga tőkehal, szürke tőkehal, az aranyfejű vagy tengeri sügér, a nyelvhal, a sima lepényhal, a nagy rombuszhal, az északi menyhal, a tonhal, a makréla, a hering és a szardella.

0304 10 38 Másféle

Ide tartozik a nyelvhal, a sima lepényhal, a hering és a vörösmárna filéje.

0304 20 11–

0304 20 96 Fagyasztva, filé

Lásd a 0304 10 11–0304 10 38 alszámok magyarázatát.

Ide tartoznak az olyan mélyhűtött tömbök vagy lapok, amelyek filéből vagy filédarabokból állnak (általában tőkehalból), esetleg kis mennyiségben (20%-ot nem meghaladó mértékben) ugyanazon hal különálló darabkáit tartalmazzák, de csupán abból a célból, hogy a tömb vagy a lap üregeit kitöltse. A tömböket vagy lapokat kisebb darabokra (adagokra, rudacskákra stb.) való darabolásra szánják, amelyeket a kiskereskedelem számára csomagolnak.

0304 90 05 Halpaszta (surimi)

A surimi fagyasztott állapotban forgalmazott köztes termék. Fehéres színű, gyakorlatilag szagtalan és íztelen paszta, amely apróra vágott, mosott és átszitált halhúsból készült. Az ismételt átmosás eltávolítja a zsiradék és a vízoldható protein legnagyobb részét. Állagának javítására és a fagyasztott termék stabilizálása céljából kis mennyiségű adalékot [pl. cukrot, sót, D-glucitolt (szorbitolt) és di- vagy trifoszfátot] adnak hozzá.

Nem tartoznak ide a surimi alapú készítmények (1604 20 05 alszám).

03.05 Szárított, sózott vagy sós lében tartósított hal; füstölt hal, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzött is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból

0305 10 00 Emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból

A hallisztet és -darát általában olaj- és szagmentesítéssel teszik ehetővé és néha ,,halkoncentrátum''-nak nevezik.

Ide tartozik az ún. ,,instant hal'' is, amelyet darabokra vágott friss vagy fagyasztott halhúsból foszlatással és szárítással nyertek.

0305 30 11–

0305 30 90 Halfilé szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva, de nem füstölve

A 0304 10 11–0304 10 38 alszámok Magyarázata értelemszerűen alkalmazandó. A füstölt halfilét a 0305 41 00–0305 49 80 alszámok alá kell osztályozni.

0305 41 00–

0305 49 80 Füstölt hal, beleértve a filét is

Lásd a 03.05 vtsz. HR Magyarázatának ötödik bekezdését.

0305 63 00 Ajóka (Engraulis spp.)

Ezen alszám alá csak a sós lében tartósított, de egyéb feldolgozáson át nem esett ajóka (szardella) tartozik. Ezeket kis hordókba vagy üvegekbe, esetleg légmentesen lezárt konzervdobozokba csomagolják, de a dobozt, lezárása után nem hőkezelik.

03.06 Rák és rákféle héjában is, élve, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; rák és rákféle héjában gőzölve vagy vízben forrázva, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) rák és rákféléből

A füstölt rákokat és rákféléket, héjukban vagy anélkül, valamint a héjukból kifejtett és megfőzött rákokat és rákféléket (pl. héjából kifejtett főtt rákfarok, általában fagyasztva), a 16.05 vtsz. alá kell osztályozni.

0306 11 10 és

0306 11 90 Languszta vagy más tengeri rák (Palinarus spp., Palunirus spp. és Jasus spp.)

A homártól eltérően a languszta és a többi tengeri rák vörös színű. Nagyon kicsi ollójuk van, de jól fejlett a csápjuk. Páncéljuk bütykös és tüskés.

0306 11 10 Rákfarok

Ezen alszám alá tartozik a rákfarok páncéljában, egészben vagy két részre bontva, valamint a rákfarok páncéljától megfosztva.

0306 11 90 Más

Ide tartozik a rák páncéljában, egészben vagy hosszában hasítva, valamint a rákhús.

0306 12 10–

0306 12 90 Homár (Homarus spp.)

A homár nagyollójú héjas állat. A nem főzött homár sötétkék színű, fehér vagy sárgás erezettel; csak főzéskor pirosodik meg.

A homárt gyakorlatilag ugyanúgy dolgozzák fel, mint a langusztát vagy a többi tengeri rákot.

0306 13 10–

0306 13 80 Garnélarák és fűrészes⁴ garnélarák

Ezen alszám alá osztályozandó:

1. fűrészes garnélarák a Pandalidae családból, amelynek egyes változatait ,,rózsaszín garnélának'' neveznek (bár bizonyos változatai addig nem igazán rózsaszínűek, míg meg nem főzik őket);

2. barna vagy szürke garnélarák a Crangon nemzetségből;

3. garnéla és fűrészes garnélarák a Palaemonidae és a Penaeidae családból. Közéjük tartozik a közönséges fűrészes garnélarák (Palaemon serratus) és a királygarnéla (Penaeus caramota vagy Penaeus kerathurus).

0306 14 10–

0306 14 90 Rák

A ,,rák'' kifejezés alá az ollós héjas állatok széles választéka tartozik, amelyek méretben jelentősen különböznek. Ezeket a kifejlett húsos farok hiánya különbözteti meg a homártól, garnélaráktól, fűrészes garnélától és a langusztától.

0306 14 90 Más

Ide az európai tengeri rákokon kívül, mint pl. a rövidfarkú rák (Portunus puber) és a tengeri pók (Maia squinado) még sok egyéb faj (Cancer, Carcinus, Portunus, Neptunus, Charybdis, Scylla, Erimacrus, Limulus, Maia, Menippi spp.) tartozik, valamint a ,,kínai rák''-ként ismert édesvízi rák (Eriocheir sinensis).

0306 19 10 Folyami rák

A folyami rákok legfontosabb fajai az Astacus, Cambarus, Orconectes és Pacifastacus nemzetségekhez tartoznak.

Ezen alszám alá tartozik a rákfarok is.

0306 19 30 Norvég homár (Nephrops norvegicus)

A norvég homár hosszú, keskeny, prizma alakú ollóiról ismerhető fel.

0306 21 00 Languszta vagy más tengeri rák (Palinarus spp., Palinus spp. és Jasus spp.)

Lásd a 0306 11 10 és 0306 11 90 alszámok magyarázatát.

0306 22 10–

0306 22 99 Homár (Homarus spp.)

Lásd a 0306 12 00 és 0306 12 90 alszám magyarázatát.

0306 23 10–

0306 23 90 Garnélarák és fűrészes garnélarák

Lásd a 0306 13 10–0306 13 80 alszámok magyarázatát.

0306 24 10–

0306 24 90 Rák

Lásd a 0306 14 10–0306 14 90 alszámok magyarázatát.

0306 24 90 Más

Lásd a 0306 14 90 alszám magyarázatát.

0306 29 10 Folyami rák

Lásd a 0306 19 10 alszám magyarázatát.

0306 29 30 Norvég homár (Nephrops norvegius)

Lásd a 0306 19 30 alszám magyarázatát.

03.07 Puhatestű állat kagylóban is, élve, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; a gerinctelen víziállatok, a rák, rákfélék és puhatestűek kivételével élve, frissen hűtve, fagyasztva, sózva vagy sós lében tartósítva; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) gerinctelen víziállatból a rák és rákfélék kivételével

0307 10 10–

0307 10 90 Osztriga

Ide csak az Ostrea, Crassostrea (Gryphaeaként is ismert) és a Pycnodonta Fisher de Wadheim nemzetségekhez tartozó kéthéjú kagylófélék osztályozhatók.

Általában megkülönböztetik a lapos osztrigát (Ostrea-félék), a szabálytalan kagylójú portugál osztrigát (Crassostrea angulata) és a virginiai osztrigát (Crassostrea virginica).

0307 10 10 Lapos osztriga (az Ostrea nemből), élve, egyenként legfeljebb 40 g tömegű (kagylóval együtt)

Csak az Ostrea nemhez tartozó, kagylóval együtt legfeljebb 40 g tömegű osztriga osztályozható ezen alszám alá. Az Európában gyűjtött lapos osztriga általában az Ostrea edulis fajhoz tartozik. Vannak más fajok is, mint pl. az észak-amerikai csendes-óceáni partvidéki Ostrea lurida és a chilei Ostrea chilensis.

0307 10 90 Más

Ide tartozik az Ostrea nembeli egyenként 40 g-nál súlyosabb, illetve a Crassostrea (Gryphaeaként is ismert) és a Pycnodonta Fisher de Wadheim nembeli még éretlen vagy kifejlett osztriga.

A Crassostrea-nem magában foglalja a portugál osztrigát (Crassostrea angulata), a japán osztrigát (Crassostrea gigas) és a virginiai osztrigát (Crassostrea virginica) is.

0307 91 00–

0307 99 90 Más, beleértve az emberi fogyasztásra alkalmas lisztet, darát és labdacsot (pelletet) gerinctelen víziállatból (a rákok és rákfélék kivételével)

Ide tartozik:

1. tengeri csiga, mint pl. a közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum);

2. parti csiga (Littorina és Lunatia spp.);

3. tengeri fül (csiga) (Haliotis tuberculata);

4. ehető kagyló (Scrobicularia plana), maktrafélék (Mactra spp.) és szívkagyló (Cardium spp.);

5. a Solen spp., mint a késhüvely (Solen marginatus, Solen siliqua és Solen ensis) és a kemény héjú kagylók (Venus mercenaria és Venus verrucosa);

6. nem rák és nem puhatestű más gerinctelen víziállat, nevezetesen a tengeri sün, a tengeri uborka és a medúza.

4. Árucsoport

Tejtermék; madártojás; természetes méz; másutt nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer

04.01 Tej és tejszín nem sűrítve, cukor vagy más édesítő anyag hozzáadása nélkül

Az alábbi áruk osztályozhatók e vtsz. alá, ha az Árucsoport HR Magyarázata Általános rendelkezéseinek második bekezdésében felsorolt adalékanyagokon túlmenően más hozzáadott anyagot nem tartalmaznak:

1. teljes tej, nem feldolgozva, és az ilyen tej részben vagy teljesen lefölözve;

2. pasztörözött tej, azaz olyan tej, amelynek a minőségét úgy javították, hogy részlegesen, hőkezeléssel csökkentették benne a mikróbák szaporodását;

3. sterilizált tej, az ún. ,,UHT-tej'' is, amely tovább eltartható, mivel erőteljesebb hőkezeléssel a baktériumok növekedését gyakorlatilag megszüntették;

4. homogenizált tej, amelyben a természetes emulzió zsírcseppecskéit mechanikai úton, nagyon magas nyomás alatt, hőkezeléssel kombinálva kisebb méretűekké alakítják, részlegesen megakadályozva ezáltal az alvadást;

5. peptonizált tej, azaz olyan tej, amelynek az emészthetőségét a proteineket megbontó pepszin hozzáadásával javították;

6. tejszín, az a zsíros réteg, amely az emulzió zsírcseppecskéinek lassú felhalmozódásával jön létre természetes úton, az állni hagyott tej tetején. Ha ezt kézzel vagy a tej szeparátorban történő centrifugálásával eltávolítjuk, az egyéb tejalkotórészek mellett elég nagy (általában 10% feletti) zsírtartalmú terméket nyerünk. Egyes centrifugálási eljárások 50% feletti zsírtartalmú tejszínt eredményeznek.

A tejszínt zsírtartalmától függetlenül e vtsz. alatt mindaddig ,,nem koncentrált''-nak tekintjük, amíg teljes egészében a következő módon állították elő: a) a tej lefölözésével, b) centrifugálással.

A ,,koncentrált'' tejszín azonban, amelyet más módon, pl. a víztartalom magas hőmérsékleten való hőkezelés alatti elpárologtatásával állítanak elő, a 04.02 vtsz. alá tartozik.

04.02 Tej és tejszín sűrítve vagy cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával

A nátriumkazeinát nem természetes alkotórésze a tejnek, azt emulgeátorként használják. Így az olyan termék, amely 3 tömeg%-ot meghaladó mértékben tartalmaz nátriumkazeinátot, nem osztályozható ezen vtsz. alá (19.01 vtsz.). Ugyanez a szabály vonatkozik a szójalecitint (emulgeátort) tartalmazó termékekre is.

Lásd még a 04.04 vtsz. HR Magyarázatának a kivételekkel foglalkozó (d) pontját.

04.03 Író, aludttej, tejföl, joghurt, kefír és más erjesztett vagy savanyított tej, tejföl sűrítve, cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával, ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával is

Az olyan paszta formájú termékek, amelyeket általában kanállal fogyasztanak, nem osztályozhatók por, granulátum vagy egyéb szilárd formában lévő termékekként.

0403 10 11–

0403 10 99 Joghurt

Ezek az alszámok csak olyan termékekre vonatkoznak, amelyeket Streptococcus thermophilus és Lactobacillus delbruecki subsp. bulgaricus által keltett tejsavas erjesztéssel állítanak elő

Nem tartozik ide az olyan joghurt, amelyet az erjesztés után hőkezelésnek vetettek alá és ezzel deaktiválták a joghurtkultúrát (0403 90 alszám).

0403 90 11–

0403 90 91 Más

Lásd a 0403 10 11–0403 10 99 alszámokhoz tartozó magyarázatot.

04.04 Tejsavó sűrítve, cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával is; másutt nem említett, természetes tejalkotórészeket tartalmazó készítmény cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

0404 90 21–

0404 90 89 Más

A 04.02 vtsz. magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

Ezen alszám alá tartozik a lefölözött tejből a laktóz és az ásványi sók részleges eltávolításával nyert koncentrált tejfehérje, amelyben a fehérjetartalom szárazanyagra számítva legfeljebb 85 tömeg%. A fehérjetartalmat a nitrogéntartalom 6,38-as átszámítási tényezővel történő megszorzásával számítják ki.

Ha a szárazanyagra számított fehérjetartalom meghaladja a 85 tömeg%-ot, a termék a 35.04 vtsz. alá tartozik [Lásd a 35. Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. pontját.]

04.05 Vaj és tejből nyert más zsír és olaj; kenhető tejkészítmények (vajkrém)

0405 10 11–

040510 90 Vaj

A ,,vaj'' kifejezést az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) a) és az Alszámos megjegyzések 2. pontja határozza meg.

Lásd még a 0405 vtsz. HR Magyarázatának (A) részét.

A tejszín (04.01 és 04.02 vtsz.), amelynek zsírtartalma néha elérheti a vajét, zsírcseppecskék vizes emulziója; ez esetben a zsír a diszpergált fázis a vízben, mint diszpergáló közegben.

Ebből a szerkezeti különbségből következik, hogy elegendő mennyiségű vizet adva a tejszínhez, az eredeti tej megközelítőleg rekonstruálható, míg ezt a vajjal nem lehet megtenni.

0405 20 10–

0405 20 90 Kenhető tejkészítmények (vajkrém)

A ,,kenhető tejkészítmények (vajkrém)'' kifejezést az árucsoport előtti Megjegyzések (2) b) pontja határozza meg..

Lásd még a 0405 vtsz. HR Magyarázatának (B) részét.

0405 90 10 és

0405 90 90 Más

Lásd az árucsoport Alszámos megjegyzéseinek 2. bekezdését és a 0405 vtsz. HR Magyarázatának (C) részét.

04.06 Sajt és túró

Az olyan termék, amelyben a tejzsírt más (pl. növényi) típusú zsiradékkal helyettesítették, nem tekinthetők e vtsz. alá tartozó sajtnak (általában 21.06 vtsz.).

0406 10 20 és

0406 10 80 Friss (érleletlen vagy különlegesen nem kezelt) sajt, beleértve a savósajtot is, és túró

A savósajtra vonatkozóan lásd a 04.06 vtsz. HR Magyarázatának második bekezdését.

A túró olyan termék, amelyet megalvadt tejből a savó legnagyobb részének eltávolításával (pl. kiszárítással vagy sajtolással) nyernek. A (nem por alakú) túró legfeljebb 30 tömeg%-nyi cukor- és gyümölcstartalommal még túrónak tekinthető és ezen alszámok alá osztályozandó.

0406 20 10 és

0406 20 90 Mindenféle reszelt vagy őrölt sajt

Ide tartozik:

1. Reszelt sajt, általában ízesítésre használják. Kemény sajtból (grana, parmezán, emmentáli, reggianito, sbrinz, asiago, pecorino) nyerik, amelyet a reszelés után részlegesen víztelenítenek, hogy biztosítsák a lehető leghosszabb eltarthatóságot.

Ide tartozik az olyan sajt is, amelyet őrlés után összetömörítettek (agglomeráltak).

2. Az őrölt sajtot, általában az élelmiszeriparban használják. Mindenfajta sajtból készülhet úgy, hogy vagy folyékonnyá teszik majd porítják, vagy pedig pépesítik, szárítják és őrlik.

0406 30 10–

0406 30 90 Ömlesztett sajt, nem reszelve, nem őrölve

Lásd a 04.06 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (3) pontját.

0406 40 10–

0406 40 90 Kék erezetű sajt

Ezekre a sajtokra a sajt belsejében szaporodó penész okozta szabálytalan elszíneződés jellemző.

Ide tartozik minden kék erezetű sajt, mint a stilton, blue doset, saingorlon, edelpilzkäse, danish blue, mycella, gorgonzola, rokfort, bleu d'Auvergne, bleu des Causses és bleu de Quercy.

0406 90 02–

0406 90 06 Ementáli, Gruyére, Sbrinz, Bergkäse és Appenzell

A 0406 20 10 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0406 90 19 Fölözött tejből készített, és finoman őrölt fűszerekkel ízesített Glarus herb (Schabziger néven ismert) sajt

A 0406 20 10 alszám magyarázata éretelemszerüen alkalmazandó.

0407 00 Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve

Ide tartozik a rothasztott tojás is héjában, valamint az olyan tojás, amelyben már megindult az inkubációs folyamat.

A tartósítás történhet külsőleg zsírral, viasszal vagy paraffinviasszal való kezeléssel, mész-, illetve (nátrium- vagy kálium-)szilikát oldatba történő merítéssel, vagy egyéb módszerrel.

0407 00 11–

0407 00 30 Baromfitojás

A baromfitojás a 01.05 vtsz. alá tartozó madarak tojása.

0407 00 11 és

0407 00 19 Keltetésre

Ide csak az a baromfitojás osztályozható, amely megfelel az illetékes hatóságok által támasztott követelményeknek.

04.08 Madártojás héj nélkül, és tojássárgája, frissen, szárítva, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

0408 11 80 Más

Ide kell osztályozni a szárított tojássárgáját is, amelyet kis mennyiségű vegyszerrel tartósítottak és sütemények vagy tészták, makaróni jellegű vagy hasonló termékek készítésére használnak.

0408 99 80 Más

A héj nélküli egész tojáson kívül, amely friss is lehet, ide tartozik a konzervált folyékony egész tojás, amelyet pl. só vagy kémiai tartósítók hozzáadásával tartósítottak és a fagyasztott egész tojás is. Ide tartozik még a gőzben vagy forró vízben megfőzött tojás, és a formázott tojás (azaz a több tojás sárgájából és fehérjéből készített hengeres ún. ,,hosszú tojás'').

5. Árucsoport

Másutt nem említett állati eredetű termékek

05.05 Madárbőr, madárrész tollal vagy pehellyel, toll (nyírott széllel is) és pehely, legfeljebb tisztítva, fertőtlenítve vagy tartósításra előkészítve, további megmunkálás nélkül; tollpor, toll- és tollrész-hulladék

0505 10 10 és

0505 10 90 Toll, töltelékanyagnak; pehely

Az ide osztályozható termékeket a 0505 10 vtsz. alszám HR Alszámos Magyarázata határozza meg.

0505 10 10 Nyers

Ide a töltelékanyagnak használt toll és pehely tartozik abban az állapotban, ahogyan a szárnyas testéről lefosztották, még akkor is, ha e műveletet nedves állapotú tollal végezték. Ezenkívül ide osztályozandók még az olyan tollak és pelyhek, amelyeket a tépés után poreltávolító, fertőtlenítő vagy csupán konzerváló eljárásnak vetettek alá.

Ide tartozik az újrahasznosítható (használt) toll, amelyet adott formájában nem lehet ismételten töltelékanyagként felhasználni. Az idetartozó termékeket általában összepréselt bála formájában mutatják be.

0505 10 90 Más

Ide tartozik a töltelékanyagként használt toll és a pehely, amelyet bonyolultabb tisztítási eljárásnak vetettek alá azoknál, amelyeket a 0505 10 10 alszám magyarázata felsorol, pl. mosás vízzel vagy gőzzel és szárítás forró levegővel.

0505 90 00 Más

Ide tartozik:

1. a madarak bőre és egyéb részei (fej, szárny, nyak stb.) tollastól és pelyhestől pl. fejdísz gyártás céljára;

2. fedőtollak nélküli madárbőr, különösen a liba bőrének ,,hattyúbőr''-ként ismert része, főként pomponok készítésére;

3. nagy szárny- vagy farktollak, illetve a tollazat más, töltőanyagnak méretük és száruk merevsége miatt nem használható részei;

4. díszítő részek, melyeket feldolgozás után fejdísz, művirág stb. készítésére szánnak. Ilyenek például a strucc, a kócsag, a gém, a fácán, a marabu, az ibis, a páva, a paradicsommadár, a flamingó, a szajkó, a kolibri, a szarka, a keselyű, a sirály és a gólya tolla;

5. általában azonos hosszúságú tollak, tollseprő vagy tollporoló gyártására;

6. a toll bizonyos, jól meghatározható részei, mint a toll szára és nyele, hasítva is (pl. fogvájó vagy horgászfelszerelés készítéséhez), a toll nyeléről levágott vagy annak kis darabjához kapcsolódó tollrost (nyírott széllel is). Ha azonban mindezen feldolgozások ellenére is megőrzik töltőanyag jellegüket, a 0505 10 10 vagy 0505 10 90 alszámok alá osztályozandók.

Ide tartozik a németül ,,gerissene Hahnenhälse'' néven nevezett termék is; ez a finom végük kivételével nyírott tollszárakat jelenti, amelyeken csak az a finom toll vagy tollrost maradt rajta, amit a vágás nem tudott eltávolítani;

7. tollpor és tollhulladék vagy tollrész.

05.06 Csont és szarvmag, megmunkálatlanul, zsírtalanítva vagy egyszerűen előkészítve (de nem alakra vágva), savval kezelve vagy enyvetlenítve; mindezek pora és hulladéka

0506 10 00 Porc és csont savval kezelve

Lásd a 05.06 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (3) pontját.

0506 90 00 Más

Lásd a 05.06 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (1), (2), (4) és (5) pontját.

0509 00 Állati eredetű természetes szivacs

0509 00 10 Nyers

A tengerből kifogott állapotban importált szivacs mellett ide tartozik a természetes szivacs, amelynek külső burkolatából (ez lágy, viszkózus anyag) néhány idegen anyagot (pl. mésztartalmú anyag, homok) töréssel vagy zúzással és tengervizes mosással eltávolítottak.

Ide tartoznak az olyan szivacsok is, melyekről eltávolították a használhatatlan részeket (pl. a rothadt darabokat) pl. levágással, és általában minden szivacs, amely vegyi kezelésen esett át.

0509 00 90 Más

Ide tartozik minden olyan szivacs, amelyen további megmunkálást végeztek a meszes anyagok teljes eltávolítására, a színük világosítása érdekében (brómos vagy nátrium-hiposzulfitos kezeléssel), zsírtalanítás céljából (ammónia-oldatos áztatással), fehérítési célból (2%-os oxálsav oldatban történő áztatással), vagy más egyéb vegyi kezeléssel tették felhasználásra alkalmassá.

0510 00 Ámbra, hódzsír, cibet és pézsma; kőrisbogár; epe szárítva is; mirigy és gyógyszerészeti termék készítésére használt más állati szerv frissen, hűtve, fagyasztva vagy más módon ideiglenesen tartósítva

A 05.10 vtsz. HR Magyarázatában említett árukon kívül ide tartozik a hűtött vagy fagyasztott placenta (méhlepény) szövet steril konténerben is.

05.11 Másutt nem említett állati termék; az 1. vagy a 3. Árucsoportba tartozó, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat

0511 91 10 Halhulladék

Lásd az 05.11 vtsz. HR Magyarázata (6) pontjának (i)–(iv) bekezdéseit.

0511 91 90 Más

Ide tartozik:

– ehetetlen haltojás és ikra [lásd a 05.11 vtsz. HR Magyarázata (5) pontja (i) és (ii) bekezdéseit];

– héjas, puhatestű vagy más vízi gerinctelen állat hulladéka, pl. rákpáncél, porítva is;

– a 3. Árucsoportba tartozó élettelen állat, ehetetlen vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan, pl. vízibolha (dafnia) és más akváriumi hal etetésére szolgáló szárított ,,ostracoda vagy phyllopod''.

0511 99 80 Más

Ide tartoznak a 05.11 vtsz. HR Magyarázata (2), (3), (4), (7) és (8) pontjaiban leírt termékek. Ide osztályozandók még az 1. Árucsoport élettelen, emberi fogyasztásra alkalmatlan állatai is.

Nem tartozik ide az állati vérplazma (pl. a 30.02 vtsz. ).

II. ÁRUOSZTÁLY

NÖVÉNYI TERMÉKEK

6. Árucsoport

Élő fa és egyéb növény; hagyma, gumó, gyökér és hasonló; vágott virág és díszítő lombozat

06.01 Hagyma, gumó, gumós gyökér, gyökércsíra és rizóma vegetatív nyugalmi állapotban, fejlődésben, növekedésben (vegetációban) vagy virágzásban; cikória növény és gyökér, a 12.12. vtsz. alá tartozó gyökér kivételével

0601 20 30 Orchidea, jácint, nárcisz és tulipán

Ide tartoznak az ún. álélősködő (epifita) orchideák (pl. a Cattleya és Dendrobium nemekből) is.

06.02 Más élő növény (beleértve azok gyökereit is), dugvány, oltvány és oltógally; gombacsíra

0602 10 10 és

0602 10 90 Nem gyökeres dugvány és oltvány

Ide tartozik:

1. az élő növényi rész gyökér nélkül, amelyet azért választottak le az anyanövényről, hogy független növénnyé neveljék (dugvány);

2. élő növényi rész rügyekkel (szemekkel), amelyet más növény beoltására szántak (oltóág).

0602 40 10–

0602 40 90 Rózsa, oltva is

Ide tartozik mind a termesztett rózsa, mind a vadrózsa.

0602 90 10 Gombacsíra

A gombacsíra kifejezés a törékeny gombafonalaknak (thallus vagy mycelium) leggyakrabban a föld alatt található szövedékét jelenti, amely lebomló állati vagy növényi anyag felületén él és növekszik, majd saját szövetéből gombát fejleszt.

A kereskedelmi célra nevelt gombacsírát félig lebontott szalmából préselt tégla formájában értékesítik, amelynek a felületén helyezkedik el a mycelium réteg.

Ide tartozik a nem teljesen kifejlett gombacsíra sterilizált lótrágya-komposztba (szalma és lótrágya keverékébe) kevert gabonamagvak felületére mikroszkopikus rétegben felhordva.

0602 90 41 Erdei fa

Ide tartoznak az általában erdősítésre használt tűlevelű vagy lombhullató fák magváról nőtt fiatal növények. Ezeket általában gyökérlabda nélkül szállítják.

06902 90 45 Gyökeres dugvány és csemete

Ide a máshová nem osztályozható fiatal palánták tartoznak, pl. az olyanok, amelyek kiültetés előtt még további faiskolai gondozást igényelnek. Ezek általában egy-két éves magról nőtt csemeték vagy gyökeres dugványok, oltott vagy szemzett gyökértörzsek vagy palánták, vesszők (dugványok) és csemeték, amelyek általában nem idősebbek két-három évesnél.

0602 90 49 Más

Ide a máshová nem osztályozható európai vagy egzotikus fa- és cserjefélék tartoznak, amelyeket általában nem használnak erdősítési célra. Ezeket rendszerint gyökérlabdával szállítják.

0602 90 51 Évelő növény

Ide az olyan állandóra telepített télálló növények tartoznak, amelyeknek a föld feletti nem fás részei ősszel elhalnak, és tavasszal újra kihajtanak.

Ide tartoznak a páfrányok, a mocsári és vízi növények (kivéve a 06.01 vtsz. és a 0602 90 99 alszám alá tartozókat).

0602 90 99 Más

Ide tartoznak a gyep készítésére szolgáló gyepszőnyegek és gyeptéglák is.

06.03 Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág és bimbó, frissen, szárítva, fehérítve, festve, impregnálva vagy másképpen kikészítve

0603 10 11–

0603 10 69 Frissen

Ide tartozik az olyan virág és bimbó is, amelynek a színét erősebbé tették vagy megváltoztatták, részben levágás előtt színes folyadék felszívatásával, vagy csupán áztatással, feltéve, hogy azokat friss állapotban importálták.

0603 10 29 Másféle

Ide tartozik a napraforgó és a rezeda. Ezeknek a növényeknek a (virág nélküli) töve és levelei azonban a 1404 10 00 alszám alá tartoznak.

Ide tartoznak még a virágos vagy bimbós fűzfaágak is. A fűz virág vagy bimbó nélküli ágait azonban a 1401 90 00 alszám alá kell osztályozni.

0603 10 69 Másféle

Lásd a 0603 10 29 magyarázatát.

06.04 Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló lombozat, ág és más növényi rész virág és bimbó nélkül; fű, moha, zuzmó, mindezek frissen, szárítva, festve, fehérítve, impregnálva vagy más módon kikészítve

0604 10 10 Rénzuzmó

Ezek a Cladonia félék családjába tartozó növények (Cladonia rangiferina, Cladonia silvatica és Cladonia alpestris).

0604 91 90 Más

Nem tartozik ide az édeskukorica (Zea mays var. saccharata) friss csöve (7. Árucsoport), illetve a gabonafélék friss kalásza (10. Árucsoport).

0604 99 10 Legfeljebb szárítva

Nem tartozik ide az édeskukorica (Zea mays var. saccharata) egyszerűen szárított csöve (7. Árucsoport), valamint a gabonafélék egyszerűen szárított kalásza (10. Árucsoport).

0604 99 90 Más

A gabonafélék (szemes termények) kalásza vagy csöve (pl. a kukoricáé), amelyet fehérítettek, festettek, impregnáltak vagy más módon díszítésre alkalmassá alakítottak, ezen alszám alá tartozik.

7. Árucsoport

Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek és gumók

07.01 Burgonya frissen vagy hűtve

0701 90 51 és

0701 90 59 Újburgonya

Az újburgonyát a halvány színe alapján lehet megismerni (általában fehér vagy rózsaszín), valamint vékony héjáról, amely nem tapad erősen és kaparással könnyedén eltávolítható.

07.03 Vöröshagyma, gyöngyhagyma, fokhagyma, póréhagyma és más hagymaféle, frissen vagy hűtve

0703 10 11–

0703 10 90 Vöröshagyma és gyöngyhagyma

Ide tartozik a vöröshagyma (Allium cepa) és a gyöngyhagyma (Allium ascalonicum) minden fajtája.

0703 10 11 Dughagyma

Ide az egy éves, magról nevelt, kiültetésre szánt hagymafej tartozik. Átmérője 1–2 cm szokott lenni.

0703 20 00 Fokhagyma

Ezen alszám alá tartozik a fokhagyma (Allium sativum) minden változata, amely emberi fogyasztásra alkalmas.

0703 90 00 Póréhagyma és más hagymaféle

Ide tartozik a közönséges étkezési póréhagyma (Allium porrum), a téli vagy salotta hagyma (Allium fistulosum) és a metélőhagyma (snidling) (Allium schoenoprasum).

07.04 Káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta és élelmezési célra alkalmas hasonló káposztaféle, frissen vagy hűtve

0704 10 05–

0704 10 80 Karfiol és brokkoli

Lásd a 07.04 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (1) pontját.

0704 90 10 Fejes- és vöröskáposzta

Ide tartozik a fejeskáposzta (Brassica oleracea L. var. capitata, L.f. alba D.C.), beleértve a csúcsoskáposztát is (Brassica oleracea L. var. capitata, L.f. alba D.C. subvar. conica and subvar. piramidalis), továbbá a vöröskáposzta [Brassica oleracea L. var. capitata, L.f. rubra (L.) Thell].

0704 90 90 Más

Ezen alszám alá tartozik a zöld levelű káposzta (pl. Brassica oleracea var capitala), fodros káposzta, kínai kel (pl. Brassica sinensis és Brassica pekinensis), karalábé (Brassica oleracea var. gongylodes) és bimbós brokkoli [Brassica olerancea L. convar. botrytis (L.) Alef var. italica Plenck].

Nem tartoznak ide azonban:

a) a káposztafélék nemébe tartozó ehető gyökerek [a fehérrépa a 07.06 vtsz. alá tartozik, míg a karórépa (Brassica napus var. napobrassica) a 12.14 vtsz. alá];

b) a takarmány kel, mint pl. a vörös magas törzsű takarmánykáposzta (Brassica oleracea var. viridis), amely a 12.14 vtsz. alá tartozik.

07.06 Sárgarépa, fehérrépa, salátának való cékla, bakszakáll, gumós zeller, retek és élelmezési célra alkalmas más hasonló gyökér, frissen vagy hűtve

0706 10 00 Sárgarépa és fehérrépa

Ide csak a fehér- és sárgarépa emberi fogyasztásra alkalmas változatai tartoznak. A takarmány sárgarépa, amely általában fehér vagy halványsárga színű, a takarmányrépa (Brassica campestris var. rapa) és a karórépa (Brassica napus var. napobrassica) a 1214 90 10 alszám alá tartozik.

0706 90 90 Más

Ide tartozik:

1. a salátának való cékla (Beta vulgaris var. conditiva);

2. bakszakáll (Tragopogon porrifolius) és a spanyol pozdor (Scorzonera hispanica);

3. mindenfajta retek: fehér, fekete, hónapos stb. (Raphanus sativus var. sativus és niger);

4. petrezselyem gyökér (Petroselium crispum var. tuberosum) és a turbolyagyökér (Chaerophyllum bulbosum);

5. paszternák (Pastinaca sativa);

6. a krón (Stachys affinis vagy Stachys sieboldii), amely sárgásfehér színű, általában kisujjnyi méretű, több helyen elkeskenyedő megnyúlt rizóma.

Az olyan magas keményítő- vagy inulintartalmú gyökerek és gumók, mint a csicsóka, az édesburgonya, a taró és a jamgyökér azonban a 07.14 vtsz. alá tartoznak.

0707 00 Uborka és apró uborka frissen vagy hűtve

0707 00 90 Apró uborka

Az ezen alszám alá tartozó apró uborka a kisméretű uborka mindenféle változatát magába foglalja (85 vagy több darab tesz ki egy kilót).

07.08 Hüvelyes zöldség, hüvelyben vagy kifejtve, frissen vagy hűtve

0708 10 20–

0708 10 95 Borsó (Pisum sativum)

Ide osztályozandó minden, a Pisum sativum fajtához tartozó borsóféle, beleértve a takarmányborsót is (Pisum sativum var. arvense).

Nem tartozik ide a tehénborsó (beleértve a fekete szemű változatot is), amely babféle és a 0708 20 20–0708 20 95 alszámok alá tartozik, vagy a csicseri borsó a Cicer nemzetségből, amely a 0708 90 00 alszám alá osztályozandó.

0708 90 00 Más hüvelyes zöldség

Ide a 07.08 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (3), (4), (5) és (6) pontjában felsorolt termékek tartoznak.

07.09 Más zöldség, frissen vagy hűtve

0709 20 00 Spárga

Ezen alszám alá csak a spárga (Asparagus officinalis) fiatal hajtása tartozik.

0709 40 00 Zeller, a gumós zeller kivételével

A következő zellerfajták tartoznak ezen alszám alá: ,,Apium graveolens L., var. dulce (Mill.) Pers.'' (száras vagy téli zeller) és az ,,Apium graveolens var. secalinum Alef.'' (leveles zeller).

0709 51 30 Rókagomba

Ezen alszám alá csak az általában tojássárga színű, a Chantharellus cibarius Fries és Chantarellus friesii Quélet fajtájú rókagomba (tojásgomba) tartozik. A hasonló ehető gombák, mint a tölcsérgomba félék (Clitocybe aurantiaca és Craterellus cornucopioides), melyeket gyakran a szarvasgomba helyettesítésére használnak, a 0709 51 90 alszám alá osztályozandók.

0709 51 50 Vargánya

Ide csak a Boletus nemzetségbeli vargánya vagy tinóru gombák tartoznak, nevezetesen a közönséges vargánya (Boletus edublis).

0709 60 10–

0709 60 99 A Capsicum és a Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcse

Lásd a 07.09 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (6) pontját.

0709 90 10 Salátazöldség a saláta (Lactuca sativa) és a cikória (Cichorium spp.) kivételével

Ide tartozik mindenfajta salátanövény a kerti fejessaláta (Lactuca sativa) a cikória és az endívia (Cichorium spp.) kivételével, azaz:

1. a galambbegy (Valerianella);

2. gyermekláncfű/pitypang (Taraxacum officinale).

0709 90 20 Répa (fehér nedvdús szárral) és mangold

Ide tartozik a mangold, a fehérrépa, a leveles fehérrépa (Beta vulgaris s. var. cicla) és a hosszúlevelű articsóka (Cynara cardunculus).

0709 90 31 és

0709 90 39 Olajbogyó

Az olyan olajbogyó, amelyből már kivonták az olajat, de mégis 8%-nál nagyobb mennyiségben tartalmaz még zsíros anyagot, ezen alszám alá osztályozandó.

0709 90 40 Kapribogyó

A kapribogyó egy tüskés évelő cserje (Capparis spinosa) ki nem nyílott virágbimbója.

0709 90 90 Más

Ide tartozik:

1. a gombó vagy bámia (Hibiscus esculentus);

2. tojástök, sütőtök, takarmánytök (pl. Cucurbita maxima és Cucurbita pepo);

3. rebarbara;

4. sóska (Rumex acetosa);

5. madársóska (Oxalis crenata);

6. cukorgyökér (Sium sisarum);

7. a zsázsafélék: a kerti zsázsa (Lepidium sativum), a vízitorma (Nasturtium officinale), a borbálafű (Barbarea verna), sarkantyúvirág vagy indiai zsázsa (Tropaeolum majus) stb.;

8. a porcsin (Portulaca oleracea);

9. petrezselyem és turbolya a 0706 90 90 alszám alá tartozó petrezselyem- és turbolyagyökér kivételével;

10. a tárkony (Artemisia dracunculus) és a csombor (Satureja hortensis vagy nyári csombor és a Satureja montana vagy téli csombor);

11. a termesztett vagy édes majoránna (Origanum marjorana);

12. a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó ,,Muscari comosum'' nevezetű fajok (közönséges nevük ,,lampasciolo'', ,,vadhagyma'', ,,földi liliom'' stb.) hagymája.

Megjegyzendő, hogy:

a) a magas keményítő- vagy inulintartalmú gyökerek és gumók a 07.14 vtsz. alá tartoznak;

b) bizonyos növények, bár emberi fogyasztásra szolgálnak, nem tartoznak ezen alszám alá. Ez különösen a következőkre vonatkozik:

1. kakukkfű és babér (0910 40 11–0910 40 90 alszámok;)

2. vad majoránna vagy oregano (Origanum vulgare), zsálya (Salvia officinalis), bazsalikom (Ocimum basilicum), menta (minden változatban), verbéna (Verbena spp.), ruta (Ruta graveolens), izsóp (Hyssopus officinalis) és borágófű (Borago officinalis), amelyek a 12.11 vtsz. alá tartoznak.

07.11 Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kéndioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban

0711 20 10 és

0711 20 90 Olajbogyó

Ezen alszám alá olyan, általában sós lében elhelyezett olajbogyó tartozik, amelyet még nem vetettek alá a keserű ízt eltávolító eljárásnak. A fogyaszthatóvá tett olajbogyó, még ha hosszabb ideig áztatták is sós lében, nem osztályozható ide, hanem a 2005 70 10 vagy a 2005 70 90 alszám alá tartozik.

0711 30 00 Kapribogyó

Az ide tartozó kapribogyót általában sós lében hordókban tartósították.

0711 40 00 Uborka és apró uborka

Az ezen alszám alá tartozó uborkát és apró uborkát egyszerűen nagy, sós lével teli hordókba tették, ahol a spontán fermentációs folyamat megindulása biztosítja a konzerválást a szállítás és a tárolás ideje alatt.

A végső felhasználás előtt ezeket a termékeket általában a következő módokon kezelik, de ezen eljárások okán a 20. Árucsoportba tartozó árukká válnak:

– a só részleges eltávolítását követő ízesítés (amely általában ecetalapú aromásított fedőfolyadékkal való felöntésből áll);

– a termék kisebb edényekbe (konzervdoboz, palack, üveg stb.) való áttöltése utáni pasztőrözés, a só és az ecet stabilizáló hatásának elősegítésére.

Az uborka és apró uborka azonban, sós lében tartósítva vagy sem, amennyiben teljes tejsavas erjedésen megy keresztül, a 20.05 vtsz. alá osztályozandó. Az ilyen terméket úgy lehet felismerni, hogy a húsa teljes keresztmetszetében üvegszerű (azaz kissé áttetsző).

0711 90 40 Az Agaricus nemhez tartozó

Az ezen alszám alá tartozó ehető gombákat olyan erős sós lében is bemutathatják, amelyhez ecetet vagy ecetsavat adtak.

07.12 Szárított zöldség egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve

Nem tartoznak ide az olyan anyagok, amelyek szárított formájukban nem zöldségként használatosak, hanem elsősorban illatszer- vagy gyógyszeripari, illetve rovarirtó, gombaölő vagy hasonló célokra szolgálnak (12.11 vtsz.).

0712 90 30 Paradicsom

Lásd a 2002 90 11–2002 90 99 alszámok magyarázatát a paradicsom por osztályozására vonatkozóan.

0712 90 90 Más

Nem tartozik ezen alszám alá a pitypang növény (Taraxacum officinale) szárított levele és gyökere, a szárított sóska (Rumex acetosa) és a szárított sarkantyúvirág vagy indiai zsázsa (Tropaeolum majus), amelyeket orvosi célokra használnak (1211 90 80 alszám).

07.13 Szárított hüvelyes zöldség, kifejtve, hántolva vagy felesen is

Az idetartozó vetési célra szánt áruk, növénytermesztési termékek általában csomagolásuk (pl. felcímkézett, a használati célt feltüntető zsákok) alapján azonosíthatók.

0713 10 10 és

0713 10 90 Borsó (Pisum sativum)

A 0708 10 20–0708 10 95 alszámok magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0713 20 00 Csicseriborsó

Az idetartozó csicseriborsó a Cicer nemhez tartozik (főleg Cicer arietinum); vetési célra, emberi fogyasztásra vagy állati takarmányozásira szolgál.

0713 31 00 A Vigna mungo (L.) Hepper vagy a Vigna radiata (L.) Wilczek fajhoz tartozó bab.

Lásd a 0713 31 alszámhoz tartozó HR magyarázatot.

0713 32 00 Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis)

Az adzuki babot mindig szárítva forgalmazzák. Mielőtt az adzuki növény beérne, a babszemek zöldek és sok vizet tartalmaznak. Érés után a babszemek megpirosodnak és kiszáradnak.

0713 40 00 Lencse

Ide csak az Ervum vagy Lens nembeli lencsefélék tartoznak, pl. a közönséges lencse számtalan változata (Ervum lens vagy Lens esculenta) és a fehérbükköny (Ervum ervilia).

0713 90 10 és

0713 90 90 Más

Ezen alszám alá tartoznak a Dolichos nembeli termények, mint a rizspaszuly (Dolichos sinensis spp. sesquipedalis), a lablab (Dolichos lablab), a kajánbab (Cajanus cajan), a madagaszkári bab (Canavalia ensiformis), a bársony vagy muszkat bab (Mucuma utilis) és a guar magja.

A következők nem tartoznak ide: a csillagfürt (Lupinus), a bükkönyfélék magja a Vicia faba fajta kivételével (1209 29 10 vagy 1209 29 50 alszámok).

07.14 Manióka, arrowroot, szálepgyökér, csicsóka, édesburgonya és magas keményítő- vagy inulintartalmú más hasonló gyökér és gumó, frissen hűtve, fagyasztva vagy szárítva, egészben, szeletelve vagy labdacs (pellet) formában tömörítve is; szágóbél

A ,,labdacs (pellet)'' kifejezés meghatározása a II. Áruosztály Megjegyzésének (1) pontjában található.

0714 10 10–

0714 10 99 Manióka (kasszava)

Ide tartozik:

1. a manióka gumós gyökere, amelynek két fő változata van (Manihot utilissima és Manihot aipi); a gyökerek kerékküllőszerűen helyezkednek el, tömegük betakarításkor legalább 500 g, de több mint 3 kg is lehet;

2. tömörített maniókagyökér-darabokból vagy annak lisztjéből készült labdacs (lásd még az árucsoport Kiegészítő megjegyzésének 1. pontját és a 07.14 vtsz. HR Magyarázatának második bekezdését).

0714 20 10 és

0714 20 90 Édesburgonya

Az édesburgonya, különféle változataitól függően fehér, sárga vagy vörös húsú gumó, amely egynyári kúszónövényen (Ipomea batatas) terem.

0714 90 11 és

0714 90 19 Arrowroot, szálepgyökér és nagy keményítőtartalmú hasonló gyökér és gumó

Ezen alszámok alá tartozik:

1. az arrowroot gyökere, amely származásától függően számos növényfajtához tartozhat: arrowroot (Maranta arundinacea), indiai arrowroot (Maranta indica), takka (Tacca pinnatifida), queenslandi arrowroot (Canna edulis);

2. az Otchis nemhez tartozó különféle növényekből nyert szálep gyökér;

3. a dáliák élettelen gyökere és más virágok élettelen gumós gyökere;

4. a tarógyökér (Colocasia esculenta vagy Colocasia antiquorum) rizómája;

5. a jamgyökér sokféle változata (Dioscorea batatas, D. trifida, D. alata, D. bulbifera stb.).

0714 90 90 Más

Ide tartoznak a csicsóka különböző változatai (pl. Helianthus tuberosus, Helianthus strumosus és Helianthus decapetalus) és a ,,szágó''-nak nevezett keményítőtartalmú anyag, melyet bizonyos pálmafajok (Metroxylon, Rumphii, Raphia ruffia, Arenga stb.) törzsének belsejéből nyernek.

8. Árucsoport

Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; citrus- és dinnyefélék héja

Általános megjegyzés:

Ide tartozik a szeszgyártási célra szánt gyümölcs durva pép formájában még akkor is, ha az erjedése már megkezdődött.

08.01 Kókuszdió, brazildió és kesudió, frissen vagy szárítva, héjastól is

0801 21 00 és

0801 22 00 Brazildió

Ennek a diónak kemény, mandaringerezdekre emlékeztető méretű és formájú héja van, amelyben a nagy, háromszög keresztmetszetű mag barnás rostos burokban helyezkedik el.

08.02 Más dióféle, frissen vagy szárítva, héjastól is

0802 21 00 és

0802 22 00 Mogyoró (Corylus spp.)

Ide tartozik a Corylus avellana, a Corylus colurna és a Corylus maxima gyümölcse.

0802 40 00 Gesztenye (Castanea spp.)

Ezen alszám alá csak a Castanea nemből származó étkezési célra alkalmas szelídgesztenye tartozik; tehát nem osztályozható ide a vízigesztenye (a Trapa natans gyümölcse), amely a 0802 90 85 alszám alá tartozik, valamint a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), amelyet a 23.08 vtsz. alá kell osztályozni.

0802 50 00 Pisztácia

A pisztácia a pisztáciafa (Pistacia vera) termése, amely főként Szicíliában, Görögországban és a Közel-Keleten terem.

A pisztáciadió mérete kb. akkora, mint egy kisebb olajbogyóé, vékony, lágy, általában nyirkos, barnásvörös hüvelyből, világos színű, durva felületű, kissé aromás illatú kettős fás héjból és hosszúkás, belül halványzöld, kellemes enyhe illatú magból áll, amelyen vörösesbarna hártya található.

0802 90 50 Fenyődió

Ide tartozik a fenyődió (a Pinus pinea termése), tobozában is;

0802 90 85 Más

Ezen alszám alá tartozik az Arolla fenyő magja (a Pinus cembra termése), tobozában is.

08.03 Banán, beleértve a plantain fajtát is, frissen vagy szárítva

0803 00 11 Plantain

A plantain fajta banán 50 cm hosszú is lehet, nagyobb és szögletesebb keresztmetszetű, mint a 0803 00 19 alszám alá tartozó banán. A plantain fajta keményítőtartalma más, mint az asztali banáné, így az nem válik édessé az érés során. A plantain fajtának nincs jellegzetes illata. Nyersen nem fogyasztható. Általában zöld állapotban szedik le, és főzve fogyasztják.

08.04 Datolya, füge, ananász, avokadó, guajava, mangó és mangosztán, frissen vagy szárítva

0804 40 20–

0804 40 95 Avokadó

Az avokadó vagy avokadó körte az avokadófa (Persea gratissima Mill.) gyümölcse; csonthéjas gyümölcs, gyakran elég nagy, a változattól függően gömb-, körte- vagy hosszúnyakú palackra hasonlító formájú, belsejében néha nagyméretű mag található. Héja sötétzöld színű és változó mértékben bíborral, lilával vagy sárgával színezett. A héj alatt az érett gyümölcs kemény húsa zöldesfehér színű és a mag környékén világosabb árnyalatú.

0804 50 00 Guajava, mangó és mangosztán

A guajava a guajavafa (Psidium guajava L.) gyümölcse; a guajava bogyós gyümölcs, amelynek húsa változatos színű lehet (fehéres, rózsaszín, krémszínű, vöröses vagy zöld), és apró magvakat tartalmaz.

A mangó a mangófa (Mangifera indica) gyümölcse; a mangó csonthéjas gyümölcs, amely tartórostokkal körülvett lapos magot tartalmaz. A mangónak sokféle változata létezik, részben tömege szerint (150 grammtól 1 kg-ig), részben édesség és íz alapján (némelyiknek enyhén terpentin ízű).

A mangosztán a mangosztánfa (Garcinia mangostana) termése. Az érett mangosztán barnáslila bogyójú gyümölcs, vastag, számos magot tartalmazó magházzal, amelyet fehér szivacsos maglepel vesz körül; édes és különösen kellemes íze van.

08.05 Citrusfélék, frissen vagy szárítva

0805 10 10–

0805 10 50 Édes narancs, frissen

Ide csak a Citrus sinensis fajtabeli narancsok tartoznak.

0805 10 10 Vörös és félvörös

A vörös narancs olyan gyümölcs, amelynek héja (gyakran felületének több, mint felén), húsa és leve a karotin jelenléte miatt vörös pigmentációjú. A félvörös narancs esetében a pigmentáció kevésbé erőteljes és csak a húsra és a lére koncentrálódik.

Ide tartoznak: a Navel, a Sanguinelli, a Washington, a vérnarancs (Blood oval), a Portugál, a ,,double fine'' és az ,,improved double fine'', a ,,sanguinas redondas'', valamint a nagy vörös narancs.

0805 10 82–

0805 10 86 Másféle

Ezen alszám alá a keserű (Sevilla) narancsok tartoznak, a Citrus aurantium fajta gyümölcsei. Ezeket főleg konzervipari célra használják.

0805 20 30 Monreale és satsuma

A satsuma [Citrus reticulata Blanco var. unshiu (Swing)] a mandarin egyfajta korai változata. A gyümölcs nagy, sárgás narancs színű, lédús, nem savanyú és mag nélküli.

0805 20 50 Mandarin és wilking

A mandarin (Citrus nobilis Lour. vagy Citrus reticulata Blanco) a narancstól kisebb, lapított alakja, könnyebb hámozhatósága, jellegzetesebben elváló gerezdei és édesebb, fűszeresebb íze alapján különböztethető meg.

A wilking a fűzfalevelű mandarin egy változatának és a királymandarinnak a hibridje (ez utóbbi maga is hibrid, a mandarin és a keserű narancs keresztezése). A mandarinhoz hasonló, de egyik vége kihegyesedik.

0805 20 70 Tangerine

Ide a Citrus reticulata Blanco var. tangerina gyümölcse tartozik.

0805 20 90 Más

Ezen alszám alá tartozik:

1. a tangelos, a tangerine és a grapefruit hibridje;

2. az ortanique, a narancs és a tangerine hibridje;

3. a malaquina, a narancs és a mandarin hibridje;

4. a tangor.

0805 30 90 Lime (Citrus aurantifolia)

A lime apró, vékony, tapadós zöld vagy zöldessárga héjú gömbölyű vagy tojásdad gyümölcs. Lédús húsa zöld és erősen savanyú.

0805 40 20–

0805 40 95 Grapefruit

Ide a Citrus grandis és a Citrus paradisi fajták gyümölcse tartozik. Héja világossárgás és általában nagyobb, mint a narancs, kissé lapított gömb alakú, húsa sárga vagy lilás és savanyú ízű.

0805 90 00 Más

Ide tartozik:

1. a cédrátcitrom (Citrus medica), hasonlatos egy nagy citromhoz, nagyon vastag, göcsörtös felületű héjjal rendelkezik; húsa nagyon illatos, savanykás ízű és a cukrozott héját gyakran használják süteményekhez és cukorkákhoz;

2. savanyú narancs vagy kamkvat (Citrus japonica vagy Fortunella japonica és Citrus margarita vagy Fortunella margarita), a gyümölcs mérete olyan, mint egy nagy olajbogyóé, kerek vagy hosszúkás, de nem lapított végű, sima héjú, kevés a húsa és enyhén savanyú ízű. Héja édes és nyersen vagy pépesítve fogyasztják, néha a cukrászatban is használják;

3. a chinotto (Citrus aurantium var. myrtifolia);

4. bergamottcitrom (Citrus aurantium var. bergamia), halvány sárga színű, körte alakú narancsfajta; enyhén savanykás zamatú, főként illóolaj előállítására használják.

08.06 Szőlő, frissen vagy szárítva

0806 10 10 Csemegeszőlő

Az étkezési (csemege-) szőlő mind küllemében, mind csomagolásában különbözik a borszőlőtől. Míg a csemegeszőlőt gyakran dobozokba, kartonba, tálcákra, rekeszekbe vagy kis, lezárt kosárba csomagolják, a borszőlő nagy kosárban, nyitott ládában vagy dézsában érkezik, szorosan rakva, összenyomva vagy félig összepréselve.

0806 20 11 Mazsola

Ez a termék a Vitis corinthica szőlőfajta szárított gyümölcse; kicsi, kerek, feketébe hajló sötétbordó színű nagyon édes szemek; szárat és magot gyakorlatilag nem tartalmaz

0806 20 91 Mazsola

Lásd a 0806 20 11 alszám magyarázatát.

08.07 Dinnye (beleértve a görögdinnyét is) és papaya, frissen

0807 11 00 Görögdinnye

A görögdinnye a Citrullus vulgaris Schrad fajtájú növény termése. 20 kg tömegűre is megnő. A húsa nem túlzottan édes, de víztartalma nagy, általában élénkvörös színű, fekete magvakat tartalmaz.

0807 19 00 Másféle

Ide tartozik a Cucumis melo fajta gyümölcse (a sárgadinnye), amelynek számos változata ismert. Különösen gyakori a recézett héjú kantalupdinnye (var. reticulatus Naud.), az ,,édesdinnye'' (var. saccharus Naud.), amelynek héja szintén recézett, a kantalup (var. cantalupensis Naud.), amelynek héja barázdált, a téli dinnye (var. inordorus Naud.) és a simahéjú dinnye. A gyümölcs általában terjedelmes, gömb- vagy tojás alakú, sima vagy durva héjú; húsa szilárd és lédús, fehér vagy sárgás narancsszínű, édes ízű. A gyümölcs közepén több a rost és egy üregben sok lapos, ovális, fényes, sárgásfehér mag található.

0807 20 00 Papaya

A papaya (Carica papaya) hosszúkás vagy gömbölyű gyümölcs, sima vagy kissé bordázott, éretten sárgászöld és narancsszín közötti árnyalatú. Tömege néhány száz grammtól néhány kilogrammig változhat. Húsa állagában a dinnyéhez hasonló, narancsba hajló sárga színű, édes és változó mértékben aromás. Húsa üregében nagyszámú fekete, kerek, beágyazódott mag található.

08.08 Alma, körte és birs frissen

0808 10 10 Ipari alma ömlesztve, szeptember 16-tól december 15-ig

Ezen alszám alá az az alma tartozik, amely megjelenése és jellemzői miatt (nem válogatott, nem osztályozott gyümölcs, általában kisebb, mint az étkezési célra szánt, savanyú vagy kellemetlen ízű, kis értékű stb.) csak italgyártásra használható fel, erjesztve vagy anélkül. Elválasztás nélkül, ömlesztve érkezik a szállítóeszközön (vasúti kocsi, nagy konténer, teherautó vagy uszály).

0808 20 10 Ipari körte ömlesztve, augusztus 1-jétől december 31-ig

A 0808 10 10 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

08.09 Kajszibarack, cseresznye, meggy, őszibarack (beleértve a nektarint is), szilva és kökény frissen

0809 20 05–

0809 20 95 Cseresznye és meggy

Ide tartozik a cseresznyefélék minden változata, beleértve a vadcseresznyét is. Különösen ismert fajtái: a közönséges cseresznye (a Prunus cerasus gyümölcse), a meggy (a Prunus cerasus var. austera gyümölcse), a szívcseresznye (Prunus avium var. juliana gyümölcse) a kemény húsú szívcseresznye (Prunus avium var. duracina gyümölcse) és a vadcseresznye (a Prunus avium vagy Cerasus avium gyümölcse).

0809 30 10–

0809 30 90 Őszibarack (beleértve a nektarint is)

Az őszibaracktól eltérően a nektarin sima héjú.

0809 40 90 Kökény

A kökény a kökénybokor (Prunus spinosa) termése.

08.10 Más gyümölcs, frissen

0810 20 10 Málna

Ide a Rubus idaeus, a Rubus illecebrosus, a Rubus occidentalis és a Rubus strigosus fajták gyümölcse tartozik. Egyes fajták termése vörös, másoké fehér.

0810 30 10 Fekete ribiszke

Ezen alszám alá a Ribes nigrum L. fajta gyümölcse tartozik.

0810 30 30 Piros ribiszke

Ezen alszám alá a Ribes rubrum L. fajta gyümölcse tartozik.

0810 40 10 A Vaccinium vitis idaea faj gyümölcse

A gyümölcs (piros áfonya, tőzegáfonya) vörös vagy lilás színű.

0810 40 30 A Vaccinium myrtillus faj gyümölcse.

A gyümölcs (fekete áfonya) kékesfekete színű.

0810 50 10–

0810 50 30 Kiwi

A tojás méretű gyümölcs kocsonyás, kesernyésen édes ízű; szőrös héja zöldesbarna színű.

0810 90 30 Tamarind, kesualma, licsi, kenyérfa gyümölcse, szapotil (sapodillo) szilva

A tamarind (a Tamarindus officinalis és a Tamarindus indica gyümölcse) abban az állapotában, ahogyan általában a nemzetközi kereskedelemben forgalmazzák (cukrot vagy egyéb adalékanyagot nem tartalmazó, másként sem kezelt pulp), a 0813 40 60 alszám alá osztályozandó.

A kenyérfa gyümölcse az Articarpus heterophylla és az Artocarpus integrofolia termése. A licsi a Litichi chinensis gyümölcse. A szapotil (sapodillo) szilva az Achras sapota termése.

0810 90 40 Passiógyümölcs, karambola (csillaggyümölcs) és pitahaya

Ezen alszám alá kell osztályozni a golgotavirág gyümölcsét, más néven a passiógyümölcsöt (pl. a ,,maracuját''), azaz a következő fajtákat: a bíbor golgotagyümölcs (Passiflora edulis), a nagy golgotagyümölcs (Passiflora quadrangularis) és az édes golgotagyümölcs (Passiflora ligularis).

0810 90 85 Másféle

Ide tartozik:

1. vadszamóca (az Arbutus unedo gyümölcse);

2. borbolya (a Berberis vulgaris gyümölcse);

3. fekete bodza (a Sambucus nigra bogyója);

4. az ezüsttövis (Hippophae rhamnoides) termése;

5. berkenye (azaz a Sorbus domestica és a Sorbus aria gyümölcse);

6. az anónafélék családjába tartozó gyümölcsök [az Annona cherimolia, Annona reticulata (ökörszív), Annona muricata, és az Annona squamosa gyümölcse];

7. a physalis vagy zsidócseresznye sok fajtája (a Physalis alkekengy vagy a Physalis pubescens termése);

8. flacourtia gyümölcs vagy madagaszkári szilva (Flacourtia cataphracta és Idesia polycarpa);

9. a naspolya (a Mespilus germanica gyümölcse) és a japán naspolya (az Eriobotrya japonica termése);

10. a Sapotaceae családba tartozó fajok, pl. a Lucuma mammosa gyümölcse a 0810 90 30 alá tartozó szapotil (sapodillo) szilva kivételével.;

11. az Actinidia-félék ehető gyümölcse, a kiwi gyümölcs (Actinidia chinensis Plansch) kivételével, amely a 0810 50 10–0810 50 30 alszámok alá tartozik;

12. a Sapindacea-félék egyes fajtái pl. a rambután (a Nephelium Lappaceum gyümölcse) és a pulaszan (a Nephelium mutabile termése), kivéve a 0810 90 30 alszám alá tartozó licsit (a Litchi chinensis gyümölcse).

08.11 Gyümölcs és dió (nyersen gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is), fagyasztva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

A ,,fagyasztva'' kifejezést az árucsoporthoz tartozó HR Magyarázat Általános rendelkezések második bekezdése határozza meg.

A cukortartalommal kapcsolatos alszámok esetében lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseit.

0811 20 31 Málna

Lásd a 0810 20 10 alszám magyarázatát.

0811 20 39 Fekete ribiszke

Lásd a 0810 30 10 alszám magyarázatát.

0811 20 51 Piros ribiszke

Lásd a 0810 30 30 alszám magyarázatát.

9. Árucsoport

Kávé, tea, matétea és fűszerek

Általános megjegyzések:

Az egymással vagy más anyaggal kevert fűszerek osztályozásáról az árucsoport Megjegyzéseinek (1) bekezdése rendelkezik.

Ezen megjegyzés értelmében a más anyagokkal kevert fűszerek, amelyeknek nincs fűszer jellege, nem tartoznak a 9. Árucsoportba. Ha ételízesítő keveréket képeznek, a 21.03 vtsz. alá osztályozandók. A közvetlenül ital ízesítéséhez vagy ital gyártására szánt kivonatok készítéséhez használt fűszerekből, növényekből vagy növényi részekből, magokból, gyümölcsökből, diókból (egészben, szeletelve, összezúzva vagy porítva) vagy más árucsoportokhoz (7., 11., 12. stb) tartozó fajtákból álló keverékekre vonatkozóan lásd a 9. Árucsoporthoz tartozó HR Magyarázat Általános rendelkezések hatodik és hetedik bekezdését.

A fűszerhulladékot, amely nyilvánvalóan a betakarítás és az azt követő feldolgozás (pl. válogatás vagy szárítás), a tárolási vagy szállítási műveletek során keletkezett, a ,,nem zúzott, nem őrölt'' alszámok alá kell osztályozni, kivéve, ha megállapítható (pl. a homogén összetétele miatt), hogy a terméket szándékosan zúzták.

09.01 Kávé nyersen, pörkölve vagy koffeinmentesen is; kávéhéj és -burok; bármilyen arányban valódi kávét tartalmazó pótkávé

0901 11 00 és

0901 12 00 Nyers kávé

Ide tartozik a nyers kávé minden változata, koffeinmentesítve is (beleértve a kávébabot, annak osztályozásakor, rostálásakor stb. elválasztott részeit), még akkor is, ha nem emberi táplálkozás céljára (pl. koffein kivonás) szánták.

0901 11 00 Koffeintartalmú

Ide tartozik minden nyers kávé, feltéve, hogy semmiféle koffeinmentesítési eljáráson nem ment keresztül.

0901 12 00 Koffeinmentes

Ide az a nyers kávé tartozik, amely koffeinkivonási eljáráson ment keresztül. Annak a kávénak, amelyet ilyen eljárásnak vetettek alá, koffeintartalma száraz anyagra számítva általában 0,2 tömeg% alatt van.

0901 21 00 és

0901 22 00 Pörkölt kávé

Ezen alszám alá a 0901 11 00–0901 12 00 alszámok magyarázatában említett kávé tartozik pörkölve, esetleg mosva, őrölve vagy koncentrálva is.

0901 21 00 Koffeintartalmú

A 0901 11 00 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0901 22 00 Koffeinmentes

A 0901 12 00 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

0901 90 10 Kávéhéj és -burok

A kávé héja vékony hüvely, amely a gyümölcsön (bogyón) belül az – általában két részből álló – magot tartalmazza. A burok az a minden kávébabot beburkoló belső héj, amelyet a pörkölés során eltávolítanak.

0901 90 90 Valódi kávét tartalmazó pótkávé

Ide azok a termékek tartoznak, melyeket a 09.01 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (5) pontja határoz meg. Ezek a keverékek lehetnek őröltek, sőt összesajtoltak is.

09.04 Bors a Piper nemből; a Capsicum vagy a Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcse szárítva, zúzva vagy őrölve

0904 11 10 és

0904 11 90 Nem zúzott, nem őrölt

Ide azok a termékek tartoznak, melyeket a 09.04 vtsz. HR Magyarázatának (1) bekezdése határoz meg. Megjegyzendő, hogy a törött borsszem vagy a borsszem darab is ezen alszám alá osztályozandó, feltéve, hogy a törött állapot nyilvánvalóan nem szándékos zúzás vagy őrlés eredménye. Ez a nem tiszta borsból álló fűszerporra vagy -hulladékra is vonatkozik.

Ide tartoznak az ecetben vagy sóoldatban tartósított borsszemek még akkor is, ha kis mennyiségű citromsavat adtak az oldathoz.

0904 20 10–

0904 20 90 A Capsicum vagy Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcse szárítva, zúzva vagy őrölve is

Ezen alszám alá a 09.04 vtsz. HR Magyarázatának (2) bekezdésében meghatározott termékek tartoznak szárítva, zúzva vagy őrölve.

0904 20 10 Édes paprika

Az ezen alszám alá tartozó paprika (Capsicum annuum var. grossum) viszonylag nagyméretű és édeskés íze van. Akkor szedik, amikor színük még zöld vagy már piros. Ide csak egész vagy darabos száraz paprika tartozik, amely nincs zúzva vagy őrölve.

09.06 Fahéj és fahéjvirág

0906 10 00 Nem zúzott, nem őrölt

Ide tartozik például:

1. kéreg csíkokból vagy ,,szárított fakéregtekercs''-ből álló rúd egymásba tekerve, 110 cm-t is elérő hosszúsággal;

2. fahéj rudak adott méretre (pl. 5–10 cm) vágott darabjai;

3. különböző hosszúságú és szélességű kéregdarabok mint a fahéjrudak méretre vágásakor keletkező darabkák és a hulladék, valamint a kéregtelenítés során képződött és főleg a fahéj esszencia előállítására használt apró fahéjkéregdarabok.

0907 00 00 Szegfűszeg (egész gyümölcs, kocsány és szár)

Ide tartozik a zúzott vagy őrölt szegfűszeg is.

09.08 Szerecsendió, szerecsendió virág, kardamom

0908 10 10 Nem zúzott és nem őrölt, illóolaj vagy gyanta gyártására

Ezen alszám alá kell osztályozni a szerecsendiót, amely a szerecsendiófa (Myristica fragans) magja, akár hámozva is.

Ide tartozik a szerecsendió egészben, ipari illóolaj vagy rezinoid (gyanta) gyártás céljára, gyakran a rovarok elleni védelem érdekében meszes vízzel kezelve, továbbá a gyenge minőségű szerecsendió is mint pl. a fonnyadt vagy a szedés alatt összetört, amelyet ,,hulladék'', ,,BWP'' (törött, férges, rothadt) vagy ,,hibás'' név alatt forgalmaznak.

0908 10 90 Más

Lásd a 0908 10 10 alszám magyarázatát.

Ezen alszám alá tartozik a zúzott vagy őrölt szerecsendió is.

0908 20 10 és

0908 20 90 Szerecsendió-virág

Lásd a 09.08 vtsz. HR Magyarázatának b) bekezdését.

0908 20 10 Nem zúzott, nem őrölt

Ide tartozik a kereskedelemben ,,egész szerecsendió-virág'' néven ismert termék, valamint a szerecsendió hámozásakor vagy a szárított egész szerecsendió-virág osztályozásakor keletkező törmelék is.

0908 30 00 Kardamom

Lásd a 09.08 vtsz. HR Magyarázatának c) bekezdése (1)–(4) pontját.

09.09 Ánizsmag, badián-, édeskömény-, koriander-, kömény- vagy rétiköménymag; borókabogyó

0909 20 00 Koriandermag

A koriandermag gömb alakú és világosbarna színű. Íze édeskés és enyhén csípős.

0909 30 11–

0909 30 90 Köménymag

A köménymag tojás alakú és barázdált felületű.

0909 40 11–

0909 40 90 Rétiköménymag

A rétikömény magja hosszúkás tojás alakú és barázdált felületű.

09.10 Gyömbér, sáfrány, kurkuma, kakukkfű, babérlevél, curry és más fűszer

0910 10 11–

0910 10 90 Gyömbér

Ide a gyömbér (Amomum zingiber L.) rizómája tartozik, frissen szárítva vagy zúzva. Ezen alszám alá osztályozandó a ,,szürke'' (,,fekete''-ként ismert) gyömbér (nem kapart) és a ,,fehér'' (kapart) gyömbér is.

0910 20 10 és

0910 20 90 Sáfrány

Lásd a 09.10 vtsz. HR Magyarázatának b) bekezdését.

0910 30 00 Kurkuma (indiai sáfrány)

Lásd a 09.10 vtsz. HR Magyarázatának c) bekezdését.

A kereskedelmi kerek kurkuma a nagy és kerek főgyökérből származik, míg a hosszú kurkuma a gyökér oldalsó kinövéseiből ered; hengeres vagy tojás alakú.

0910 40 11–

0910 40 19 Kakukkfű

Ide tartozik a kakukkfű számos változata (Thymus vulgaris, Thymus zygis, Thymus serpyllum vagy vad kakukkfű).

0910 40 11 Vad kakukkfű (Thymus serpyllum)

Ezen alszám alá csak a kakukkfű Thymus serpyllum fajtája tartozik.

0910 40 13 Másféle

Ide a Thymus vulgaris és a Thymus zygis letépett és szárított levele és virágja tartozik.

0910 40 90 Babérlevél

Ide tartozik az európai nemes babérfa (Laurus nobilis) levele.

0910 50 00 Curry

A curry por leírását a 09.10 vtsz. HR Magyarázatának e) pontja tartalmazza; kis mennyiségű más anyag (só, mustármag, zöldségliszt) hozzáadása nem befolyásolja ennek a keveréknek az osztályozását.

0910 91 10–

0910 99 99 Más fűszer

A 09.10 HR Magyarázatának f) és g) pontjában felsoroltakon felül, ide tartozik a kani vagy négerbors, amelyet a Xylopia aethiopica gyümölcséből készítenek.

Annak ellenére azonban, hogy a következő növényeket közönségesen fűszerként használják, nem tartoznak ezen alszám alá:

1. mustármag (12.07 vtsz.);

2. galangagyökér (12.11 vtsz.) minden fajtája;

3. a ,,pórsáfránynak'' nevezett termék, amelynek színe pirosabb mint a valódi sáfrányé és amely a pórsáfrány (Carthamus tinctorius, Carthamus oxyacantha vagy Carthamus palaestinus) virágjából áll (14.04 vtsz.).

Sok ízesítésre használt növény, amelyek valójában nem fűszerek, nem tartoznak ebbe az árucsoportba és általában a 7. vagy a 12. Árucsoportba osztályozandók (lásd az említett árucsoportok Magyarázatait).

10. Árucsoport

Gabonafélék

Általános megjegyzések:

A gabonafélék (pl. a kukorica) szárított kalászát, amelyet fehérítettek, festettek, impregnáltak vagy más módon díszítési célra elkészítettek, a 0604 99 90 alszám alá kell osztályozni.

Azok a gabonafélék azonban, amelyek hőkezelésen mentek át, és ez az eljárás a szemek előkocsonyásodását és néha kirepedését okozhatja, ide tartoznak.

10.01 Búza és kétszeres

1001 10 00 Kemény búza

Lásd az árucsoport Alszámos megjegyzésének 1. pontját.

1001 90 91 Közönséges búza és kétszeres vetőmag

A vetőmag válogatott termék, és általában csomagolása (pl. a felhasználási célt megjelölő címkével ellátott zacskó) és magasabb ára alapján lehet felismerni.

Ezek a magokat rovarkártevők vagy madarak elleni, vetés utáni védelem céljából kezelhetik.

10.03 Árpa

1003 00 10 Vetőmag

Lásd a 1001 90 91 alszám magyarázatát.

10.06 Rizs

Lásd a 10. Árucsoport Kiegészítő megjegyzésének 1. pontját.

10.08 Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle

1008 90 10 Triticale

A triticale hibrid gabonaféle, amely a búza és a rozs keresztezéséből jött létre. A szem általában nagyobb és hosszúkásabb, mint a rozsé vagy mint a búzáé; külső héja ráncos.

11. Árucsoport

Malomipari termékek; maláta; keményítő; inulin; búzasikér

1101 00 Búzaliszt vagy kétszeres liszt

Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) pontját.

11.02 Gabonaliszt, a búza vagy a kétszeres liszt kivételével

Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) pontját.

11.03 Durva őrlemény, dara és labdacs (pellet) gabonából

1103 11 10–

1103 19 90 Durva őrlemény és dara

1. Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) és (3) bekezdését.

2. Lásd a 11.03 vtsz.-hoz tartozó HR Magyarázat első hat bekezdését.

3. – Azok a termékek, amelyek nem felelnek meg az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében megállapított szitálási követelményeknek a 11.04 vtsz. alá osztályozandók.

– Azok a termékek, amelyek megfelelnek az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében megállapított szitálási követelményeknek, de amelyeket fényesítettek (gyöngyösítettek), azaz gömb alakú gabonadarabokból állnak, a 11.04 vtsz. valamely, a fényezett gabonát tartalmazó alszáma alá tartoznak.

1103 21 00–

1103 29 90 Labdacs (pellet)

Lásd a 11.03 vtsz. HR Magyarázatának utolsó bekezdését.

11.04 Másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt, durván darált), a 10.06 alá tartozó rizs kivételével; gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve

A 1104 11 90, 1104 12 90 és a 1104 19 91 alszámok alá tartozó pelyhesített gabona olyan gabona, amelyet hántoltak és lapítottak.

1104 21 10–

1104 29 89 Másképpen megmunkált (pl. hántolt, fényezett, szeletelt vagy durván darált) gabona

Lásd a 11.04 vtsz. HR Magyarázatának második bekezdése (2)–(5)pontját.

1104 21 50 Fényezett

A 11.04 vtsz. HR Magyarázatának második bekezdése (4) pontjában említett gyöngyösített gabonán kívül ide tartoznak a gömbölyű granulátum formájú gyöngyösített gabonaszemdarabok is.

1104 21 90 Kizárólag durván darált

Ide azok a nem hántolt gabonamagvak darabolásával nyert termékek tartoznak, amelyek nem elégítik ki az árucsoport Megjegyzésének (3) bekezdésében megadott szitálási követelményeket.

1104 22 50 Fényezett

Lásd a 1104 21 50 alszám magyarázatát.

1104 22 90 Kizárólag durván darált

Lásd a 1104 21 90 alszám magyarázatát.

1104 23 30 Fényezett

Lásd a 1104 21 50 alszám magyarázatát.

1104 23 90 Kizárólag durván darált

Lásd a 1104 21 90 alszám magyarázatát.

A nem hántolt kukoricaszemek szitálása során nyert szemdarabok, amelyek kielégítik a 11. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2)A) bekezdésében felsorolt követelményeket, ezen alszám alá osztályozandók mint ,,kizárólag durván őrölt'' gabonafélék.

1108 29 31–

1108 29 39 Fényezett

Lásd a 1104 21 50 alszám magyarázatát.

1104 29 51–

1104 29 59 Kizárólag durván darált

Lásd a 1104 21 90 alszám magyarázatát.

1104 30 10 és

1104 30 90 Gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve

Lásd a 11.04 vtsz. HR Magyarázatának második bekezdése (6) pontját.

11.06 Liszt, dara és por a 07.13 vtsz. alá tartozó szárított hüvelyes zöldségből, a 07.14 vtsz. alá tartozó szágóból, gyökérből vagy gumóból; továbbá a 8. Árucsoportba tartozó termékekből

A ,,liszt'', ,,dara'' és a ,,por'' fogalmát lásd az árucsoport előtti Kiegészítő megjegyzések 2. pontjában.

A paszta formájú termékek nem osztályozhatók e vtsz. alá.

11.07 Maláta, pörkölve is

1107 10 11–

1107 10 99 Nem pörkölt

Minden olyan maláta, amelyben a gabonakeményítő elcukrosításához szükséges amiláz (diasztatikus) aktivitás jelen van, ezen alszám alá tartozik. Ilyenek a zöld maláta, a levegőztetett maláta és az aszalt maláta; ez utóbbit a kereskedelemben világos (vagy pilzeni típusú) és sötét (vagy müncheni típusú) malátára osztják fel.

Az idetartozó egész malátát a lisztes, fehér, széteső mag jellemzi. A sötét (müncheni típusú) maláta esetében azonban a szemek kb. 10%-ában a mag színe a sárga és a barna közötti. A mag száraz, széteső szerkezetű. Lágy, finom lisztté őrölhető.

1107 20 00 Pörkölt

Ide tartozik minden olyan maláta, amelyben az amiláz (diasztatikus) aktivitás csökkentett mértékű vagy teljesen hiányzik a pörkölés miatt és amely ennek következtében a sörfőzés során csupán a nem pörkölt maláta adalékanyaga; ez az anyag különleges ízt és színt ad a sörnek. A mag színe az ilyen malátában a típustól függően a piszkosfehértől a feketéig változhat.

Ide tartozik:

1. az előzetes cukrosítás nélkül vagy a felhasznált világos maláta nedvességtartalmától függő mértékű részleges elcukrosítás után pörkölt maláta. Az ilyen maláta külső felülete fényes, a mag bele pedig fekete, de nem üveges.

2. karamellizált maláta, amelyben az előzetes elcukrosítás során keletkezett cukrot karamellizálták. Az ilyen maláta színe tompa sárgától a világos barnáig változhat; mag bele legalább 90%-ban üveges kinézetű, és piszkosfehértől sötétbarnáig terjedő színű. A diasztatikus aktivitás a nagyon világos karamellizált malátában még kismértékben jelen van. 10%-nyi nem karamellizált mag előfordulhat.

12. Árucsoport

Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari gyógynövények; szalma és takarmány

1201 00 Szójabab, törve is

A szójabab (a Glycine Max magja) zöld, barna vagy fekete színű lehet. Gyakorlatilag nincs benne keményítő, de gazdag fehérjékben és olajban.

Különös figyelmet kell fordítani a ,,zöld szójabab''-ként árusított mag tarifális besorolásakor. Ez gyakran nem szójabab, hanem a 07.13 vtsz. alá tartozó más bab.

12.02 Földimogyoró, nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héjában vagy anélkül vagy törve is

A földi- vagy amerikai mogyoró az Arachis hypogaea termése, amely nagy mennyiségű étkezési olajat tartalmaz.

12.06 Napraforgómag, törve is

1206 00 91 Héj nélkül; szürke-fehér csíkos héjú

Az ezen alszám alá tartozó napraforgómagot általában cukrászati termékek készítéséhez, madáreledelként vagy közvetlen fogyasztásra szánják. A mag hosszúsága legtöbbször csak fele a héj hosszának, és elérheti a 2 cm-t is. Az ilyen magok olajtartalma megközelítőleg 30–35 tömeg%.

1206 00 99 Másféle

Ide tartozik az emberi fogyasztásra szánt olaj készítéséhez használt napraforgómag. Rendszerint héjában szállítják, színe egyöntetűen fekete. A mag és a héj hossza általában szinte azonos. Az ilyen magok olajtartalma megközelítőleg 40–45 tömeg%.

12.07 Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is

1207 30 10 és

1207 10 90 Pálmadió és -mag

Lásd a 1207 10 alszámhoz tartozó HR Alszámos Magyarázatot.

A pálmaolajat a dió középső terméshéjából nyerik, míg a pálmamagolaj a pálmabélnek nevezett magokból készül.

1207 30 10 és

1207 30 90 Ricinusmag

A ricinusbabnak, Krisztuspálma magnak vagy ricinusmagnak is nevezett ricinusolajmag a Ricinus communis magja.

1207 40 10 és

1207 40 90 Szezámmag

Ide a Sesamum indicum magja tartozik.

1207 50 10 és

1207 50 90 Mustármag

A mustármagot különböző növényekből nyerik pl. Sinapsis alba, Brassica hirta, Brassica nigra és Brassica juncea.

1207 92 10 és

1207 92 90 Illipemag (karitdió)

Ide tartozik a Brassia parkii magja.

1207 99 99 Másféle

Feltéve, hogy az előző alszámok alatt nem szerepeltek, ide tartozik minden olyan, nem vetési célra szánt mag, amelyet a 12.07 vtsz. HR Magyarázatának második bekezdése felsorol.

Ide tartozik a lágy héjú tökmag is, amely esetében genetikai okból hiányzik a mag külső kemény burka. Ezeket a tökfajtákat általában olajukért termesztik, és nem zöldségként használják.

Nem tartozik ide a pörkölt tökmag (2008 19 alszám).

12.08 Olajosmagliszt és -dara, olajtartalmú gyümölcsliszt és -dara, a mustárliszt és -dara kivételével

Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdését.

12.09 Mag, gyümölcs és spóra vetési célra

1209 11 00 és

1209 19 00 Répamag

Ide csak a cékla (Beta vulgaris var. conditiva), a takarmányrépa (Beta vulgaris var. alba) és a cukorrépa (Beta vulgaris var. altissima) magja tartozik.

Ide tartoznak az ún. ,,monogerm'' magok, amelyeket vagy genetikai eljárással vagy a gomolyok szegmentációjával (az ún. szegmentált mag) nyertek, (általában agyagból készült) bevonatuk is lehet.

1209 30 00 Elsősorban virágjukért termesztett lágyszárú növények magja

Ezen alszám alá tartoznak a főleg vagy kizárólag virágjukért termesztett növények (vágott virágnak, díszítésre stb.) magvai. A magokat esetlegesen hordozó anyagon pl. cellulóz vattában vagy tőzegben importálják. Ide tartozik az édesborsó (Lathyrus odoratus) magja is.

1209 99 10 Erdei fák magja

Ide tartozik az erdei fák magja még akkor is, ha az importáló országban díszfák vagy -cserjék előállítására szánták.

Ezen alszám esetén a ,,fa'' kifejezés alatt minden olyan fát, cserjét és bokorszerű fát értünk, amelynek a törzse és az ágai fás jellegűek.

Ide tartoznak még az alábbi magok és gyümölcsök, vetési célra:

1. európai és egzotikus fafajták, amelyeket egy földterület fakitermelési célú erdősítésére, illetve az erózió elleni védekezésként a talaj megkötésére szántak;

2. díszítési célra vagy parkokba, nyilvános vagy magánkertekbe, terek, városi utcák, utak, csatornák stb. szegélyezésére szánt fák.

A második csoport fái közé, amelyek legnagyobb részt ugyanazokhoz a fajtákhoz tartoznak, mint az első csoportéi, olyan fák is beleértendők, amelyeket nem csupán lombozatuk alakja vagy színe miatt (pl. bizonyos nyárfák, juharfa, tűlevelűek stb.), hanem virágjukért is (pl. mimóza, tamariszkusz, magnólia, orgona, aranyeső, japán cseresznye, júdásfa, rózsa) vagy élénk színű gyümölcsükért (pl. babérmeggy, madárbirs, csipkebokor) termesztnek.

A következő magok és gyümölcsök azonban nem tartoznak ebbe az árucsoportba, még akkor sem, ha vetési célra szánták:

a) a 8. Árucsoportba tartozó gyümölcsök és diófélék (különösen a diófélék pl. szelídgesztenye, dió, mogyoró, hikori dió, mandula stb.);

b) a 9. Árucsoportba tartozó magok és gyümölcsök (pl. a borókabogyó);

c) a 12.01–12.07 vtsz.-ok alá tartozó olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök (pl. a bükkmakk, a pálmamag).

Ugyancsak nem tartoznak ide:

a) a tamarindfa magja (1209 99 99 alszám);

b) a makk és a vadgesztenye (2308 10 00 alszám).

12.10 Komlótoboz frissen vagy szárítva, őrölve, porítva vagy labdacs (pellet) alakban is; lupulin

1210 20 10 Komlótoboz, őrölve, porítva vagy labdacs (pellet) alakban nagyobb lupulintartalommal; lupulin

A lupulin mellett ezen alszám alá tartoznak a magasabb lupulintartalmú olyan komlótobozok megőrlésével nyert termékek is, amelyekről eltávolították a leveleket, a kocsányt, a felleveleket és a levélszárat.

12.11 Növény és növényrész (beleértve a magot és gyümölcsöt is), elsősorban illatszer, gyógyszer, rovarirtó szer, növényvédő szer, gombaölőszer és hasonlók gyártására, frissen vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porítva is

1211 10 00 Édesgyökér

Ide az édesfa (Glycyrrhiza glabra) gyökere tartozik, amely szürkésbarna színű és hosszirányú csíkokat tartalmaz; megvágva a belseje sötétsárga.

1211 20 00 Ginzenggyökér

Ide a ginzeng (Panax quinquefolium és Panax ginseng) gyökere tartozik. A gyökér hengeres, illetve orsó alakú, felső harmadán körkörös ráncok találhatók; gyakran többszörösen elágazik. Külső színe sárgásfehértől sárgásbarnáig változhat, belseje fehér és lisztes (vagy kemény mint a szaru, ha vízben megfőzték). Ide tartozik a zúzott vagy őrölt ginzenggyökér is.

1211 90 30 Tonkabab

Ide tartozik a Dipterix odorata (Leguminosae félék) magja. Tongababnak vagy kumarunak is nevezik. Kumarint tartalmaznak és az illatszergyártásban, valamint a fogyókúrás italkivonatok készítéséhez használatosak.

1211 90 95 Másféle

Feltéve, hogy nem tartoznak e vtsz. előző alszámai alá, ide tartoznak a 12.11 vtsz. HR Magyarázata nyolcadik bekezdésében felsorolt növények, növényi részek, magok és gyümölcsök, valamint a következők:

1. a kender növény részei, (egyszerű töltőanyagként használt) szerves vagy szervetlen anyagokkal keverve is;

2. az ,,orangette'', ehetetlen éretlen narancs, amely virágzás után nem sokkal lehull a fáról. Szárazon gyűjtik azzal a speciális céllal, hogy kivonják belőle az illóolajokat;

3. szárított pitypanglevél (Taraxacum officinale);

4. szárított sóska (Rumex acetosa);

5. szárított sarkantyúvirág vagy indiai zsázsa (Tropaeolum majus).

Nem tartoznak ide az algák (12.12 vtsz.).

12.12 Szentjánoskenyér, tengeri moszat és egyéb alga, cukorrépa és cukornád frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, őrölve is; másutt nem említett, elsősorban emberi fogyasztásra szolgáló gyümölcsmag és más növényi termék (beleértve a Cichorium intybus sativum fajta nem pörkölt cikóriagyökereket is)

1212 10 10–

1212 10 99 Szentjánoskenyér, beleértve a szentjánoskenyérmagot is

Lásd a 12.12 vtsz. HR Magyarázatának (A) pontját.

1212 20 00 Tengeri moszat és egyéb alga

Lásd a 12.12 vtsz. HR Magyarázatának (B) pontját.

1212 91 20 és

1212 91 80 Cukorrépa

Ezen alszámok alá csak a cukortartalmától nem megfosztott cukorrépa tartozhat, amelynek száraz tömegre számított répacukor tartalma rendszerint meghaladja a 60 tömeg%-ot. Részben vagy teljesen cukormentesítve a cukorrépa a 2303 20 11–2303 20 90 alszámok alá tartozik.

1212 99 10 Cikóriagyökér

Lásd a 12.12 vtsz. HR Magyarázata (D) pontjának harmadik bekezdését.

1212 99 90 Más

A 12.12 vtsz. HR Magyarázata (D) pontjának negyedik és ötödik bekezdésében felsorolt termékeken kívül ezen alszám alá tartozik még:

1. a ,,konjaku'' gumója, egészben, őrölve vagy porítva is;

2. a ,,virágporliszt'' – apró rögök, amely a méhek által gyűjtött és nektárral, mézzel vagy méhnyálkával agglomerált virágporból áll.

12.14 Karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény labdacs (pellet) alakban is

1214 90 10 Marharépa, karórépa és egyéb takarmánygyökér

Ide tartozik:

1. a marharépa (vagy takarmányrépa) (Beta vulgaris var. alba);

2. a karórépa vagy sárga karórépa (Brassica napus var. napobrassica);

3. más takarmánygyökér, pl. a tarlórépa vagy a takarmány sárgarépa.

A csicsóka (pl. Helianthus tuberosus) számos fajtája és változata a 07.14 vtsz. alá tartozik, míg a paszternák (Pastinaca sativa) zöldségként a 7. Árucsoportba osztályozandó ( 07.06 vtsz. alá, ha friss vagy hűtött).

13. Árucsoport

Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat

13.01 Sellak; természetes mézga, gyanta, mézgagyanta és oleorezin (például balzsam)

1301 10 00 Sellak

Lásd a 13.01 vtsz. HR Magyarázatának (I) pontját.

1301 20 00 Gumiarábikum

A gumiarábikum (vagy akácgumi, illetve szenegáli gumi) sárgás vagy vöröses darabokból áll, ezek áttetszők, vízben oldhatók, de alkoholban nem.

1301 90 10–

1301 90 90 Más

Ide a 13.01 vtsz. HR Magyarázata (II), második bekezdés (1) (a gumiarábikum kivételével) – (6) pontjaiban felsorolt termékek tartoznak.

13.02 Növényi nedv és kivonat; pektintartalmú anyag, pektinát és pektát; agar-agar és más növényi anyagból nyert nyálka és dúsító modifikálva (átalakítva) is

1302 11 00 Ópium

Lásd a 13.02 vtsz. HR Magyarázatának (A), (1) pontját.

1302 12 00 Édesgyökérből

Lásd a 13.02 vtsz. HR Magyarázatának (A), (2) pontját.

1302 14 00 Pyrétrumból és rotenon tartalmú növényi gyökérből

Lásd a 13.02 vtsz. HR Magyarázatának (A), (4) és (5) pontját.

1302 19 10 Keserű kvassziából (Quassia amara); aloé és manna

Lásd a 13.02 vtsz. HR Magyarázatának (A), (8), (11) és (13) pontját.

1302 19 91 Gyógyászati célú

Ide tartozik:

1. a 13.02 vtsz. HR Magyarázatának (A), (12) pontjában említett gyógyászati célú kivonatok;

2. a kender (Cannabis) kivonata vagy tinktúrája, (egyszerű töltőanyagként használt) szerves vagy szervetlen anyagokkal keverve is;

3. mandraka (podophyllum);

4. kurare;

5. tisztított kasszia pép (vizes kivonat);

6. a 12.11 vtsz. HR Magyarázatában leírt zöldségfélék kivonatai, ha azokat főként gyógyászati célra használják.

1302 20 10 és

1302 20 90 Pektintartalmú anyag, pektinátok és pektátok

Ezen alszám alá tartoznak a 13.02 vtsz. HR Magyarázatának (B) pontjában említett termékek.

1302 31 00 Agar-agar

Lásd a 13.02 vtsz. HR Magyarázatának (C) (1) pontját.

1302 32 10 és

1302 32 90 Szentjánoskenyérből, szentjánoskenyérmagból vagy guarmagból nyert nyálka és dúsító modifikálva (átalakítva) is

Lásd a 13.02 vtsz. HR Magyarázatának (C), (2) pontját.

Nem tartozik ide a guarmag fehérje (,,hasított guar'') apró, világossárga, szabálytalan alakú pelyhek formájában (14.04 vtsz.).

1302 39 00 Másféle

A 13.02 vtsz. HR Magyarázatának (C) (3)–(5) pontjában felsorolt termékeken felül ide tartoznak még:

1. a Dánia partjainál szedett Furcellaria fastigata nevű alga kivonata, amely ugyanazzal az eljárással készül mint az agar-agar és ugyanúgy is szerelik ki;

2. birsalmamag nyálkája;

3. izlandi moha nyálkája;

4. karraginin és kálcium-, nátrium- és kálium-karraginát, még cukorral (pl. glükóz, szacharóz) standardizálva is, a használat közbeni állandó aktivitás beállítására. Cukortartalma általában nem haladja meg a 25%-ot.

14. Árucsoport

Növényi eredetű nyersanyag fonásra; másutt nem említett növényi termék

14.01 Elsősorban fonatkészítésre használatos növényi anyag (pl. bambusznád, rotangnád, nád, gyékény, kosárfűz, rafia, tisztított, fehérített vagy festett gabonaszalma és hárskéreg)

1401 10 00 Bambusznád

Lásd a 14.01 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (1) pontját.

1401 20 00 Rotangnád

Lásd a 14.01 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (2) pontját.

1401 90 00 Más

Ide tartoznak a 14.01 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (3)–(7) pontjaiban felsorolt termékek. A különböző ,,Typha'' fajták (pl. a Typha latifolia vagy széles levelű gyékény) levele is ezen alszám alá tartozik.

14.02 Elsősorban töltelék- vagy párnázóanyagnak használatos növényi anyag (pl. kapok, növényi szálak és tengeri fű) rétegesen, megerősítő anyaggal is

1402 10 10–

1402 10 99 Kapok

Lásd a 14.02 vtsz. HR Magyarázata harmadik bekezdésének (1) pontját.

1402 90 00 Más

Ide tartoznak a 14.02 vtsz. HR Magyarázata harmadik bekezdésének (2), (3), (4) és (5) pontjában felsorolt termékek.

14.03 Elsősorban seprű és kefe készítésére használatos növényi anyag (pl. seprűcirok, piasavarost, kúszótarack és mexikói növényrost), kötegelve vagy csomózva is

1403 90 00 Más

Ide tartoznak a 14.03 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (1)–(6) pontjaiban felsorolt termékek (a seprűcirok kivételével).

14.04 Másutt nem említett növényi eredetű termék

1404 10 00 Elsősorban festésre vagy cserzésre használt növényi nyersanyag

Lásd a 14.04 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (A) pontját.

1404 20 00 Gyapothulladék (pamutlinters)

Lásd a 14.04 vtsz. HR Magyarázatának (B) pontját.

1404 90 00 Más

Ide tartoznak a 14.04 vtsz. HR Magyarázatának (C) és (D) pontjában említett termékek.

A takácsmácsonya-fej, amelyet a 14.04 vtsz. HR Magyarázatának (D), (6) pontja említ, a Dipsacus sativus növényfajtáról származik.

Ide tartozik a guarmag bél (,,guarmag'') is apró, világossárga szabálytalan alakú pelyhek formájában.

III. ÁRUOSZTÁLY

ÁLLATI ÉS NÖVÉNYI ZSÍR ÉS OLAJ; EZEK BONTÁSI TERMÉKE; ELKÉSZÍTETT ÉTELZSÍR;

ÁLLATI ÉS NÖVÉNYI EREDETŰ VIASZ

15. Árucsoport

Állati és növényi zsír és olaj; ezek bontási terméke; elkészített ételzsír; állati és növényi eredetű viasz

Általános megjegyzések:

Ebben az árucsoportban azon alszámok szövege, amelyben az ,,ipari felhasználásra'' kifejezés szerepel, úgy értendő, hogy csak az olyan feldolgozásra vonatkozik, amelynek során az eredeti terméket átalakítják.

Másrészt azonban az ,,ipari felhasználásra'' kifejezés előfordul néhány olyan alszám szövegében is, amely nem feltételez ilyen átalakítást.

Hangsúlyozni kell, hogy még az emberi fogyasztásra alkalmas termékeket is szánhatják technikai vagy ipari célra.

Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer előállítására szolgáló termékek vtsz. alszámai kivételével ennek az árucsoportnak azon alszámai, amelyek technikai vagy ipari célú termékekre vonatkoznak, magukban foglalják az állati takarmány előállítására szolgáló zsírokat és olajokat is.

Kiegészítő megjegyzések 1. a) pontjához:

A növényi olajból a szilárd fázistól való elválasztással (pl. hűtéssel, szerves oldószerek vagy felületaktív anyagok alkalmazásával stb.) nyert folyékony fázis nem tekinthető nyers olajnak.

1502 00 Szarvasmarhafaggyú, birka- vagy kecskefaggyú, a 15.03 vtsz. alá tartozók kivételével

A kiolvasztott zsír mellett ide tartozik a ki nem olvasztott, azaz sejtmembránba zárt zsír is.

Tehát a következők tartoznak e vtsz. alá:

1. kiolvasztatlan zsír, nyersen vagy faggyú formájában is (vágóhídi zsír, bélfeldolgozási zsír);

2. kiolvasztott zsír, beleértve:

a) az ,,első lé''-t, amely a legjobb minőségű étkezési faggyú,

b) ,,tepertő zsírt'',

c) ,,savas zsírt'', amelyet a leggyengébb minőségű kiolvasztatlan zsírból nyernek kénsav vizes oldatában; az oldat hidrolizálja a fehérjeszerű anyagokat a szövetekben, így szabadítva fel a zsírt;

3. a szarvasmarha, birka vagy kecske csontjaiból vagy hulladékából nyert zsír.

Nem tartozik ide azonban a csont- vagy csontvelő-olaj és a pataolaj (1506 00 00 vtsz.).

1503 00 Zsírsztearin, zsírolaj, oleosztearin, oleoolaj és faggyúolaj nem emulgeálva, nem keverve vagy más módon nem elkészítve

1503 00 11 és

1503 00 19 Sertészsír-sztearin és oleosztearin

Ide tartoznak a 15.03 vtsz. HR Magyarázata második és utolsó előtti bekezdésében említett termékek.

1503 00 30 Faggyúolaj ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével

Ide tartoznak a 15.03 vtsz. HR Magyarázata ötödik bekezdésében leírt termékek, feltéve, hogy ipari célra szolgálnak, és nem emberi fogyasztásra szolgáló élelmiszert gyártanak belőle (lásd az árucsoport Általános megjegyzéseit).

1503 00 90 Más A 15.03 vtsz. HR Magyarázata harmadik és negyedik bekezdésében felsorolt árukon kívül ide tartozik az olyan faggyúolaj, amely nem felel meg a 1503 00 30 alszám alatti követelményeknek, pl. a technikai célú faggyúolaj.

15.04 Halból vagy tengeri emlősből nyert zsír, olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

Lásd az árucsoporthoz tartozó HR Magyarázat Általános rendelkezések (A) részének hatodik és hetedik bekezdését.

1504 10 10–

1504 10 99 Halmájolaj és frakciói

Lásd a 15.04 vtsz. HR Magyarázatának második bekezdését.

1504 10 10 A-vitamin tartalma nem haladja meg a 2500 NE/g-ot

A Gadidae-féléktől (pl. tőkehal, foltos tőkehal, szürke tőkehal, gadóchal stb.) nyert halmájolaj A- vitamin tartalma általában nem haladja meg a 2500 Nemzetközi Egység/g értéket.

1504 10 91 és

1504 10 99 Más

A tonhalból, óriás laposhalból és egyes cápafélékből nyert halmájolaj A-vitamin tartalma általában meghaladja a 2500 NE/g értéket.

A megnövelt vitamintartalmú olajokat szintén ezen alszámok alá kell osztályozni, feltéve, hogy nem vesztik el halmájolaj jellegüket. Ilyen például a 100 000 NE/g értéket meg nem haladó A-vitamin tartalmú halmájolaj.

1504 20 10 és

1504 20 90 Halzsír és -olaj és ezek frakciói a halmájolaj kivételével

Ide tartozik minden halból nyert zsír, olaj és ezek frakciói a kizárólag halmájból kinyert olaj kivételével, valamint

1. heringből és menhaden halból (heringhez hasonló, kizárólag olaj előállításáért halászott Clupeidae) nyert olaj;

2. a konzerválási maradékokból kinyert olaj, a fentieknél értéktelenebb. Kereskedelmi jelentősége a heringfélék, a tonhal és a bonitó, valamint a lazacfélék maradékából készült olajnak van;

3. a halkereskedelem maradékaiból készült olaj, amely különösen vegyes összetételű és még alacsonyabb értékű;

4. halsztearin, amelyet a 15.04 vtsz. HR Magyarázatának ötödik bekezdése ír le.

Ezen alszám alá tartozó zsírok és olajok elsősorban technikai és ipari célokra szolgálnak mint pl. cserzés, festékkészítés, fúróolaj.

1504 30 11–

1504 30 90 Tengeri emlősökből nyert zsír, olaj és ezek frakciói

Ide tartozik:

1. bálnaolaj és nyers cetvelőolaj, amelyet a 15.04 vtsz. HR Magyarázatának harmadik és negyedik bekezdése határoz meg;

2. a tengeri emlősök zsírja;

3. az úszólábúak (fóka, rozmár és oroszlánfóka) olaja.

Ide tartozik a tengeri emlősök mindenféle olaja és ezek frakciói, beleértve azokat is, amelyeket a májukból nyertek mint pl. a cetmájolaj, amely igen gazdag A-vitaminban és hasonló jellegű, mint a 1504 10 10, a 1504 10 91 és a 1504 10 99 alszámok alatti halmájolajok.

15.05 Gyapjúzsír és ennek zsíros származékai (lanolin is)

1505 10 00 Nyers gyapjúzsír

Lásd a 15.05 vtsz. HR Magyarázat első bekezdését.

1505 90 00 Más

Ide tartozik:

1. a lanolin, amelyet a 15.05 vtsz. HR Magyarázatának második, harmadik és negyedik bekezdése határoz meg;

2. a gyapjúzsír zsíros anyagai (gyapjúzsír olein és gyapjúzsírsztearin), amelyek a desztillált és préselt gyapjúzsír folyékony, illetve szilárd termékei.

15.06 Más állati zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

Nem tartoznak e vtsz. alá az állati zsírok és olajok ehetetlen keverékei vagy készítményei, pl. a különféle állatok vágóhídi zsírjai vagy az állati és növényi zsírok és olajok keverékei vagy készítményei, pl. a zsírban történő sütés maradéka (15.18 vtsz.).

15.07 Szójababolaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

1507 10 10 és

1507 10 90 Nyers olaj tisztítva is

A ,,nyers'' kifejezés meghatározását lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. pontja a), b) és c) bekezdésében.

1507 90 10

1504 90 90 Más

Ide tartoznak a finomított szójababolajak.

15.08 Földimogyoró-olaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

1508 10 10 és

1508 10 90 Nyers olaj

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. a) és b) pontját.

1508 90 10 és

1508 90 90 Más

Ide tartozik a finomított földimogyoró olaj.

15.09 Olívaolaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

Az ide tartozó olívaolajnak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

1. kizárólag az olajfa (Olea europaea L.) termésének feldolgozásával állítsák elő;

2. kizárólag mechanikai vagy egyéb fizikai úton (pl. préselés) nyerjék, azaz oldószereket nem alkalmazhatnak (lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdését);

3. nem lehet újraészterezve vagy más olajokkal keverve, beleértve a 1510 00 vtsz. alá tartozó olívamaradék-olajat is.

1509 10 10 Lampant szűz olívaolaj

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 2. B) I. pontját.

1509 10 90 Más

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 2. B) II. pontját.

1509 90 00 Más

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 2. C) pontját.

Ezen alszám alá nem csupán a finomított olívaolaj tartozik, hanem a szűz olívaolajjal kevert finomított olívaolaj is.

1510 00 Kizárólag olívabogyóból nyert más olaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva, beleértve a 15.09 vtsz. alá tartozó olajokkal vagy ezek frakcióival készült keverékeket is

Ide csak azok az olajok tartoznak, amelyek megfelelnek a 15.09 vtsz. HR Magyarázata (1) pontjában leírt követelménynek. Ugyanúgy, mint a 15.09 vtsz. alá tartozók, a 1510 00 vtsz. alá osztályozott olajok sem lehetnek újraészterezve vagy más olajokkal, azaz nem olívaolajjal keverve, de

– lehetnek oldószerrel kivontak;

– lehetnek a 15.09 vtsz. alá tartozó olajokkal vagy frakcióikkal keverve; a legközönségesebb keverék finomított olívamaradék-olajból és szűzolajból áll.

1510 00 10 Nyers olaj

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. D) pontját.

1510 00 90 Más

Ide tartozik a finomított olívamaradék-olaj és annak szűzolajjal való keveréke.

15.11 Pálmaolaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

1511 10 10 és

1511 10 90 Nyers olaj

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1. a) és b) pontjait.

A nyers pálmaolaj gyorsabban bomlik le mint más olajok, tehát magas a szabad zsírsav tartalma.

1511 90 11 és

1511 90 19 Szilárd frakció

Ezen alszám alá tartozik a pálmasztearin.

1511 90 91 és

1511 90 99 Más

Ide tartozik:

1. a finomított pálmaolaj;

2. a pálmaolaj folyékony frakciója, amelyet úgy nyernek, hogy a szilárd fázist hűtéssel, szerves oldószerrel vagy felületaktív anyaggal elválasztják. Ez a frakció (pálmaolein), amelynek zsírsav összetétele egyes esetekben nagyon hasonló lehet a nem frakcionált zsírsavéhoz, úgy különböztethető meg attól, hogy össze kell hasonlítani a benne lévő trigliceridek relatív arányát a tipikus nem frakcionált pálmaolajéval. A nagyobb szénatomszámú trigliceridek (C₅₂ és C₅₄) nagyobb arányban vannak jelen a folyékony frakcióban, mint a nem frakcionált olajban, mivel a viszonylag alacsonyabb szénatomszámúak (C₅₀ és C₄₈) a szilárd fázisban dominálnak.

15.12 Napraforgómag-, pórsáfránymag- és gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

1512 11 91 Napraforgómag-olaj

Lásd a 15.12 vtsz. HR Magyarázatának (A) részét és az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. a) és b) pontjait.

1512 11 99 Pórsáfránymagolaj

Lásd a 15.12 vtsz. HR Magyarázatának (B) részét és az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. a) és b) pontjait.

1512 19 91 Napraforgómag-olaj

Ide tartozik a finomított napraforgómag-olaj.

1512 19 99 Pórsáfránymagolaj

Ide tartozik a finomított pórsáfránymagolaj.

1512 21 10–

1512 29 90 Gyapotmagolaj és frakciói

Lásd a 15.12 vtsz. HR Magyarázatának (C) részét.

15.15 Más stabilizált növényi zsír és olaj (beleértve a jojobaolajat is) és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

1515 30 10 és

1515 30 90 Ricinusolaj és frakciói A ricinusolaj ,,Krisztuspálma olaj'', illetve ,,kervaolaj'' néven is ismert.

Nem tartozik ide a hashajtó hatású, az Euphorbiaceae családhoz tartozó ,,Jatropha curcas'' fa magjából kivont, gyakran ,,amerikai ricinusolajnak vagy vadricinus olajnak'' nevezett olaj (1515 90 40–1515 90 99 alszámok).

15.17

Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok, vagy ezek frakciói étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 15.16 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj és ezek frakciói kivételével

1517 10 10 és

1517 10 90 Margarin, a folyékony margarin kivételével

Lásd a 15.17 vtsz. HR Magyarázatának negyedik bekezdése (A) pontját.

Meg kell jegyezni, hogy ezen alszámok alá történő osztályozáskor a víztartalom nem meghatározó tényező.

15.20 Nyers glicerin; glicerinvíz és glicerinlúg

Lásd a 15.20 vtsz. HR Magyarázatát.

15.21 Növényi viasz (a trigliceridek kivételével), méhviasz, más rovarviasz és cetvelő finomítva és színezve is

1521 10 10 és

1521 10 90 Növényi viasz

A 15.21 vtsz. HR Magyarázata (I) részében leírt termékeken kívül ide tartozik a kávéviasz, amely a természetben a kávécserje minden részén (kávészem, annak héja, hártya, levelek stb.) megtalálható és a koffeinmentes kávé gyártásának mellékterméke. Színe fekete, kávéhoz hasonló illatú, és bizonyos tisztítószerek előállítására használják.

1521 90 91 Nyers

Ide tartozik a viasz természetes formában.

1521 90 99 Más

Ide a préselt vagy finomított viasz osztályozandó, fehérítve vagy festve is.

1522 00 Degras; zsíros anyagok és állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai

1522 00 31 és

1522 00 39 Olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajtartalommal

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. pontját, amely meghatározza az ide nem tartozó maradékokat.

IV. ÁRUOSZTÁLY

ÉLELMISZER-KÉSZÍTMÉNYEK; ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET;

DOHÁNY ÉS ELKÉSZÍTETT DOHÁNYPÓTLÓK

16. Árucsoport

Húsból, halból, rákból, rákféléből és puhatestű, valamint más gerinctelen víziállatból készült termék

Általános megjegyzések:

Az olyan összetett élelmiszerek (beleértve az ún. ,,készételeket'' is), amelyek pl. kolbászt, húst, vágási mellékterméket és belsőséget, halat, héjas, puhatestű vagy egyéb gerinctelen víziállat húsát, illetve ezek bármilyen kombinációját tartalmazzák zöldségfélékkel, spagettivel, mártásokkal stb. együtt, az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdése és a HR Általános rendelkezések utolsó előtti bekezdése szerint osztályozandók.

Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdés első részének második mondata (a nagyobb tömegben lévő alkotórész szerinti vtsz. alá történő áruosztályozásról szóló kitétel) vonatkozik az alszámok alá történő besorolásra is.

Kiegészítő megjegyzések 2. bekezdéséhez:

Általában véve csak akkor azonosítható, hogy egy levágott darab milyen fajta állat milyen részéből származik, ha a darab megközelítő mérete 100 X 80 X 2 mm, vagy ennél nagyobb.

A ,,részei'' kifejezés kizárólag olyan darabokra vonatkozik, amelyekről valamilyen, a kizárásos eljárásnál pontosabb módon határozható meg, hogy milyen fajta állat milyen részéből (pl. sonkából) származik.

1601 00 Kolbász és hasonló termék húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből; ezeken a termékeken alapuló élelmiszerek

Az a tény, hogy valamely terméket a kereskedelemben ,,kolbásznak vagy hasonló terméknek'' tekintenek, nem meghatározó tényező az e vtsz. alá történő áruosztályozáskor.

Az olyan aprított és darabolt húskészítmények, amelyeket úgy préseltek alakra, hogy konzervdobozba vagy más merev formába töltöttek, akár hengeres alakú, akár nem, e vtsz. értelmében nem tekinthetők ,,kolbásznak''.

1601 00 10 Májból

Ide tartozik a májtartalmú kolbász vagy hasonló termék, hús, vágási melléktermék, belsőség, zsír stb. adalékkal is, feltéve, hogy a máj adja annak lényeges jellemzőjét. Ezek a termékek általában főzöttek, néha füstöltek és alapvetően jellegzetes májízükről ismerhetők fel.

1601 00 91 Kolbász, száraz vagy kenhető, főzés nélkül

Ide tartoznak a nem főzött kolbászok, feltéve, hogy érlelték őket (pl. a levegőn történő szárítással) és azonnali fogyasztásra alkalmasak.

Ezek a termékek lehetnek füstöltek is, feltéve, hogy a füstölés nem vezet a hőkezelés által létrehozott albuminok teljes kicsapódásához, mint pl. a magas hőfokú füstölés esetén.

Ide tartoznak tehát az olyan kolbászfélék, amelyeket szeletelve fogyasztanak (mint a szalámi, ,,Plockwurst'' stb.), valamint a kenhető termékek, pl. a ,,Teewurst''.

1601 00 99 Másféle

Ide tartozik:

1. a friss virsli, amely nem ment át érlelési folyamaton;

2. főtt kolbászféle, mint pl. a frankfurti, strasburgi és bécsi, a mortadella, a sertés belsőségből készült hurka, májas hurka, véres hurka és hasonló készítmények.

16.02 Más elkészített és konzervált hús, vágási melléktermék, belsőség vagy vér

1602 10 00 Homogenizált készítmények

Lásd az árucsoport Alszámos megjegyzésének 1. pontját.

1602 20 11–

1602 20 90 Májból készült termékek

Ide tartoznak a májtartalmú elkészített vagy konzervált termékek, májjal, vágási melléktermékkel, belsőséggel keverve is, feltéve, hogy a máj adja a termék lényeges jellemzőjét. Az idetartozó főbb termékek liba- vagy kacsamájból készülnek (1602 20 11 vagy 1602 20 19 alszám).

1602 31 11–

1602 39 80 A 01.05 alá tartozó baromfiból készült termékek

Ezen alszámok alá kell osztályozni a baromfihúst és annak darabjait, ha azokat főzés után konzerválták.

Ide tartozik:

1. csirke kocsonyában;

2. fél vagy negyed csirke mártásban és egész pulyka-, liba- vagy csirkecomb, fagyasztva is;

3. baromfi pástétom (amely főként baromfihúsból áll, borjúhús, sertészsír szarvasgomba és fűszerek hozzáadásával) fagyasztva is;

4. alapanyagként baromfihúst tartalmazó készételek más anyagokkal, mint zöldségfélékkel, rizzsel vagy tésztafélékkel (pl. makaróni) keverve; ez utóbbiak a húsétel köretei. Példa az ilyen ételekre a ,,csirke rizzsel'' vagy a ,,csirke gombával'', valamint a tálcán kiszerelt fagyasztott csirkeételek, amelyek külön tartalmazzák a húst és külön az egyéb hozzávalókat.

A baromfihús, illetve a vágási melléktermék százalékos arányának meghatározásakor a csontok súlyát figyelmen kívül kell hagyni.

1602 31 11 Kizárólag főzés nélküli pulykahús tartalommal

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzésének 1. bekezdését.

1602 32 11 Főzés nélkül

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzésének 1. bekezdését.

1602 39 21 Főzés nélkül

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzésének 1. bekezdését.

1602 41 10 és

1602 41 90 Sonka és részei

A ,,részek'' kifejezés értelmezésére lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. pontját és a vonatkozó magyarázatot. Az aprított és finomra őrölt készítmények még akkor sem tartoznak ezen alszám alá, ha sonkából vagy abból vágott részekből készültek.

1602 42 10 és

1602 42 90 Lapocka és részei

A ,,részek'' kifejezés értelmezésére lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. pontját és a vonatkozó magyarázatot.

Az aprított és finomra őrölt készítmények még akkor sem tartoznak ezen alszám alá, ha lapockából vagy abból vágott részekből készültek.

1602 49 11–

1602 49 50 Házi sertésből

A bármilyen eredetű hús, vágási melléktermék és belsőség, beleértve a zsírt is, százalékarányának meghatározásakor az olyan más alkotórészeket, mint a zselatin vagy mártás, figyelmen kívül kell hagyni.

1602 49 15 Más keverékek, sonka (lábak), lapocka, tarja, karaj vagy szügy és ezek részeiből készült tartalommal

A ,,részek'' kifejezés értelmezésére lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. pontját és a vonatkozó magyarázatot.

Az ezen alszám alá tartozó keverékeknek az alszám szövegében felsoroltak (és/vagy ezek részei) közül legalább az egyiket tartalmazniuk kell, de nem szükséges, hogy az adja a keverék lényeges jellemzőjét. A keverékben lehet más állat húsa, vágási mellékterméke vagy belsősége is.

1602 50 10 Főzés nélküli; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzésének 1. pontját.

1602 90 61 Főzés nélküli; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzésének 1. pontját.

1602 90 72 és

1602 90 74 Főzés nélküli; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzésének 1. pontját.

16.04 Elkészített vagy konzervált hal; kaviár és halikrából készített kaviárpótló

Lásd az árucsoport Alszámos megjegyzésének 2. pontját.

1604 20 05 Halpaszta (surimi) készítmény

Lásd a 0304 90 05 alszám magyarázatát.

Az ide tartozó készítmények más termékekkel (pl. liszttel, keményítővel, fehérjékkel, héjas állatok húsával, fűszerekkel, ízesítő- és színezőanyagokkal) kevert surimiből állnak. Hőkezelik és általában fagyasztva importálják.

16.05 Elkészített vagy konzervált rák és rákféle, puhatestű és más gerinctelen víziállat

Lásd az árucsoport Alszámos megjegyzésének 2. pontját.

17. Árucsoport

Cukor és cukoráruk

17.01 Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz, szilárd állapotban

1701 11 10–

1701 12 90 Nyers cukor ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadása nélkül

Lásd az árucsoport Alszámos megjegyzésének 1. pontját.

Ide tartoznak:

1. egyes fehér, finomítatlan cukrok;

2. alacsony forgatóképességű barna cukrok, amelyeket a cukorgyártási folyamat során a második vagy a harmadik kieresztett szirupból nyernek, színük főként a melasztartalom miatt a sárgától a sötétbarnáig változhat, szacharóztartalmuk általában 85 és 98 tömeg% közötti;

3. a finomítási eljárásból vagy a cukorkagyártásból származó kevésbé tiszta cukor, pl. barnacukor darabok.

1701 11 10 és

1701 11 90 Nádcukor

Lásd a 1701 11 és 1701 12 vtsz. alszámhoz tartozó HR Alszámos Magyarázatot.

1701 12 10 és

1701 12 90 Répacukor

Lásd a 1701 11 és 1701 12 vtsz. alszámhoz tartozó HR Alszámos Magyarázatot.

1701 91 00 Ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával A színezett vagy ízesített cukrokat akkor is ide kell osztályozni, ha szacharóztartalmuk 99,5 tömeg% alatti.

1701 99 10 Fehér cukor

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 3. pontját.

Az ide tartozó fehér cukrok általában fehér színűek, lehetnek finomítva is, szacharóztartalmuk magas (99,5 tömeg% és afölött).

17.02 Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadása nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor

1702 11 00 és

1702 19 00 Tejcukor és tejcukorszirup

Lásd a 17.02 HR Magyarázatának (A) (1) részét és a (B) rész első bekezdését.

1702 30 10 Izoglukóz

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzésének 5.⁵ pontját.

1702 30 51–

1702 30 99 Más

A glukóz tömegarányának kiszámításakor a ,,szárazanyagra számítva'' kifejezést úgy kell érteni, hogy sem a szabad, sem a kristályvizet nem tartalmazza.

1702 40 10 Izoglukóz

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzésének 5. pontját.

1702 60 10 Izoglukóz

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzésének 5. pontját.

1702 90 30 Izoglukóz

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzésének 5. pontját.

1702 90 80 Inulin szirup

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzésének 6. pontját.

1702 90 99 Másféle

Ide tartozik:

1. malátacukor, a vegytiszta kivételével;

2. invertcukor;

3. cukorszirup (a juharszirup kivételével), nem ízesítve és nem színezve;

4. a helytelenül ,,nagytisztaságú melasz''-nak nevezett termék, amelyet a nyers nádszirup hidrolízisével és töményítésével nyernek és antibiotikumok gyártásához tápközegként, illetve etilalkohol gyártására használják;

5. laktulóz (a vegytiszta laktulóz kivételével).

17.03 Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz

1703 10 00 Nádmelasz

Lásd a 1703 10 vtsz. alszámhoz tartozó HR Alszámos Magyarázatot.

17.04 Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül

1704 10 11–

1704 10 99 Rágógumi, cukorbevonattal is

Ezen alszám alá tartozik az édesített rágógumi, amely a csikle gumit vagy más hasonló nem ehető alkotórészt tartalmaz, tekintet nélkül arra, hogy milyen formában szerelték ki (lap, cukorbevonatú rombusz, golyó stb.), beleértve a felfújható rágógumit (,,bubble gum'') is.

1704 90 10 10 tömeg%-ot meghaladó cukortartalmú édesgyökér-kivonat, más anyag hozzáadása nélkül

Ide csak a 10 tömeg%-ot meghaladó szacharóztartalmú édesgyökér-kivonat tartozik másféle cukor, ízesítő vagy egyéb anyag hozzáadása nélkül, ,,pogácsa'', rúd vagy pasztilla stb. formára kiszerelve is.

A cukorkaárunak elkészített édesgyökér-kivonat, amely más alkotórészeket is tartalmaz, szacharóztartalomtól függetlenül a 1704 90 99 alá osztályozandó.

1704 90 30 Fehér csokoládé

Lásd a 17.04 HR Magyarázata második bekezdésének (vi) pontját.

1704 90 51–

1704 90 99 Más

Ezen alszámok alá tartozik a közönségesen csak ,,cukorkának'' nevezett termék. Az ilyen készítmény még akkor is ide osztályozandó, ha iható szeszt vagy alkoholalapú likőrt tartalmaz.

Ide tartoznak a fondant, marcipán, nugát stb. készítéséhez használt masszák is, amelyek a cukrászatban használt félkész termékek, általában tömb vagy ,,pogácsa'' formában kiszerelve. Ezek a félkész termékek akkor is ezen alszámok alá tartoznak, ha a végtermékké való feldolgozásuk során cukortartalmuk megnövekszik, feltéve, hogy különleges összetételük révén csak bizonyos cukrászati termék előállítására szánták azokat.

Nem tartoznak ide:

a) az ehető jégkrém, még akkor sem, ha nyalókához hasonlóan pálcikához erősítették rudacska formájában (21.05 vtsz.);

b) kakaótartalmú édesség különböző mértékben keverve kakaót nem tartalmazó cukorkával és keverékként eladásra csomagolva (18.06 vtsz).

1704 90 51 Massza, beleértve a marcipánt is, legalább 1 kg nettó tömegű kiszerelésben

Lásd a 17.04 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (iv) és (ix) pontjait.

Ide tartoznak a cukorbevonat vagy -máz keverékek is.

1704 90 55 Torokpasztilla és köhögés elleni cukorka

Lásd a 17.04 HR Magyarázata második bekezdésének (v) pontját.

1704 90 61 Cukorral bevont termékek

Ide tartoznak az olyan cukrászati termékek, mint a cukrozott mandula kemény cukormázzal bevonva. Az ún. ,,bevonatos'' édességeket úgy állítják elő, hogy az édesség közepének szánt anyagot (pl. egy mandulaszemet) cukorsziruppal teli serpenyőbe teszik és mikor az forgásba kezd, a cukor rárakódik a magra. Lehűtve a cukor különálló réteget képez rajta.

1704 90 65 Gumicukorka és zselécukorka, beleértve a cukorka alakban megjelenő gyümölcsmasszát is

A gumi- és zselécukorka kocsonyásító anyagból (mint pl. gumiarábikum, zselatin, pektin és egyes keményítők) cukorral és ízesítőkkel készült termék. Sokféle formájuk lehet, pl. emberi vagy állati alak.

1704 90 71 Főzött édesség, töltött is

A főzött édességek kemények, néha ridegek és átlátszó vagy áttetsző megjelenésűek. Alapvetően főzött cukorból állnak, amelyhez (zsírok kivételével) kis mennyiségű más anyagot adagoltak, hogy az ízek, állagok és színek széles variációját érjék el. Az ilyen termékek közepében töltelék is lehet.

1704 90 75 Tejkaramella, égetett cukor és hasonló édességek (toffee)

A tejkaramella, az égetett cukor és a hasonló édességek olyan termékek, amelyek a főzött édességekhez hasonlóan főzött cukorból készültek, de zsiradékanyagot is adtak hozzá.

1704 90 81 Sajtolt tabletta

A sajtolt tabletták különféle formájú préselt cukorkák, amelyek kötőanyagot is tartalmazhatnak.

1704 90 99 Másféle

Ide osztályozandók az előző alszámok alá nem tartozó termékek, például:

1. fondantok;

2. marcipánok nettó 1 kg alatti tömegű fogyasztói csomagolásban (marcipán más csomagolásban: 1704 90 51 alszám);

3. nugátok;

4. cukorkának kiszerelt édesgyökér-kivonat.

18. Árucsoport

Kakaó és kakaókészítmények

1801 00 00 Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve

A kakaóbab összetétele (tömeg%-ban): 49–54% kakaóvajnak nevezett zsiradék, 8–10% keményítő, 8–10% fehérje, 1–2% teobromin, 5–10% tanin (katechin vagy ,,kakaó-vörös''), 4–6% cellulóz, 2–3% ásványi anyag, szterolok (D-vitamin) és különféle fermentumok.

18.03 Kakaómassza, zsírtalanítva is

Ide tartozik a kakaómassza darabokban is, de oldhatóságának növelésére alkáliákkal kezelve. Nem tartozik ide a hasonlóan kezelt kakaómassza por formájában (18.05 vtsz.).

1805 00 00 Kakaópor, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül

Az olyan kakaópor, amelyhez kis mennyiségben (5 tömeg% körül) lecitint adtak, ide osztályozandó, mivel e művelet célja az, hogy megnövelje a kakaópor diszperziós képességét a folyadékban, és így könnyebbé tegye a kakaóalapú ital (oldott kakaó) készítését.

18.06 Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény

1806 20 10 Legalább 31 tömeg% kakaóvaj-tartalommal vagy összesítve legalább 31 tömeg% kakaóvaj- és tejzsírtartalommal

Ide tartozik az általánosan csak ,,csokoládé bevonó'', illetve ,,tejcsokoládé bevonó'' néven ismert termék.

1806 20 30 Összesítve legalább 25 tömeg%, de kevesebb, mint 31 tömeg% kakaóvaj- és tejzsírtartalommal

Ide tartozik az általánosan ,,tejcsokoládé''-ként ismert termék.

1806 20 70 Tejcsokoládé morzsa

A tejcsokoládé morzsát az alaposan elkevert víz, cukor, tej és kakaó vákuum alatti szárításával nyerik; általában tejcsokoládé gyártására használják. Omlós, szabálytalan darabok vagy por alakjában fordulhat elő. A tejcsokoládé morzsa általában 35 és 70 tömeg% között tartalmaz cukrot, 15 és 50 tömeg% között tejalkotókat és 5–30 tömeg% kakaót.

A különleges morzsaképző eljárás ezen alkotórészek kristályosodását idézi elő.

1806 20 95 Másféle

Ide egyéb kakaótartalmú készítmények tartoznak, nevezetesen a pralinémassza és a kenhető csokoládé.

1806 31 00 Töltött

Lásd a 1806 31 HR Alszámos Magyarázatát.

1806 32 10 Gabona, gyümölcs vagy dió hozzáadásával

Ide tartoznak a gabonát, gyümölcsöt vagy diót egészben vagy darabokban csokoládéba beágyazva tartalmazó csokoládé tömbök, táblák, rudak.

1806 90 11 és

1806 90 19 Csokoládé, töltött is

Ide az általában egy harapásra bekapható termékek tartoznak, például:

– töltött csokoládé;

– csokoládé és bármilyen más ehető anyag rétegzett kombinációja;

– csokoládé és más élelmiszer keveréke.

1806 90 11 Alkoholtartalommal

Az olyan csokoládéárut, amelyben a egyes csokoládédarabok tartalmaznak alkoholt, mások pedig nem, a 3 (b) Általános Szabály alapján kell osztályozni.

1806 90 19 Másféle

Lásd a 1806 90 11 alszám magyarázatát.

1806 90 31 Töltött

A ,,töltött'' kifejezés értelmezése analóg a 1806 31 HR Alszámos Magyarázatában foglaltakkal. Ide tartozik a töltött húsvéti csokitojás és más csokoládéfigura.

1806 90 39 Töltetlen

Ide tartozik a csokoládécsík, -pehely és hasonló, valamint a tömör vagy üreges csokitojás vagy -figura.

1806 90 50 Cukorkaáru és kakaótartalmú cukorhelyettesítő termékből készült cukorkapótló

Ezen alszám alá a 17.04 vtsz. cukorkaárui tartoznak kakaó hozzáadásával, pl. kakaótartalmú tejkaramella, nugát és cukorral bevont termék.

1806 90 60 Kakaótartalmú kenhető termékek

Ide a legfeljebb nettó 2 kg-os közvetlen csomagolásba kiszerelt kenhető csokoládétermékek tartoznak.

1806 90 90 Más

Ezen alszám alá tartoznak bizonyos kakaót tartalmazó, krémek, ehető jégkrém, desszertek és hasonlók készítésére szolgáló porok, figyelembe véve az árucsoport HR Magyarázatában felsorolt kivételeket.

19. Árucsoport

Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék; cukrászati termék

Általános megjegyzés:

Ebben az árucsoportban a ,,kakaópor-tartalom'' kiszámítása úgy történik, hogy a teobromin- és a koffein-tartalom összegét megszorozzák 31-gyel. A teobromin és a koffein tartalmat HPLC (nagynyomású folyadék-kromatográfia) módszerrel határozzák meg.

19.01 Malátakivonat; lisztből, darából, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 04.01–04.04 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz

1901 20 00 A 19.05 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez keverék és tészta

Ezen alszám alá tartozik a 19.01 vtsz. HR Magyarázata (II) nyolcadik bekezdésének (7) pontjában említett tésztakeverék.

Nem tartozik ide a szárított vagy főzött, lisztből vagy keményítőből készült ostya, még akkor sem, ha cukrászati termékek előállítására szánták (19.05 vtsz.).

1901 90 11 és

1901 90 19 Malátakivonat

Lásd a 19.01 vtsz. HR Magyarázata (I) pontját.

A malátakivonat dextrint, malátacukrot, fehérjéket, vitaminokat, enzimeket és ízesítőket tartalmaz.

Nem tartozik ide a malátatartalmú, gyermekek számára készült kiskereskedelmi készítmény, még akkor sem, ha a malátakivonat az egyik fő alkotórésze (1901 10 00 alszám).

19.02 Tészta főzve és töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. a spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, canelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is

1902 20 91 Főzve

Ide tartozik az előfőzött tészta is.

1902 40 90 Más

Ide tartozik az elkészített kuszkusz, pl. hússal, zöldségekkel és egyéb hozzávalókkal, feltéve, hogy a készítmény hústartalma nem haladja meg a 20 tömegszázalékot.

19.04 Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában, pehely formában vagy más megmunkált szem formában (a liszt és őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve

Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) és (4) bekezdését.

1904 10 10–

1904 10 90 Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer

A 19.04 vtsz. HR Magyarázata (A) részének negyedik bekezdésében felsorolt eljárásokkal előállított termékek, beleértve az egyéb gabonafélékből készülteket is, akkor is ide osztályozandók, ha a puffasztás után lisztté, darává vagy pelletté alakítják.

Ide tartoznak a szabálytalan alakú, olyan alapanyagból mint pl. a kukoricaliszt, sajtolással előállított csomagolóanyagok, még akkor is, ha emberi fogyasztásra alkalmatlanná tették azokat.

1904 20 10–

1904 20 99 Pirítatlan gabonapelyhekből vagy pirítatlan és pirított vagy puffasztott gabonapehely keverékéből előállított élelmiszer

Lásd a 1904. vtsz. HR Magyarázatának (B) bekezdését.

1904 90 10 és

1904 90 90 Más

Lásd a 1904. vtsz. HR Magyarázatának (C) bekezdését.

19.05 Kenyér, cukrászsütemény, kalács, biscuit és más pékáru kakaótartalommal is; áldozó ostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételő ostya, rizspapír és hasonló termék

1905 10 00 Ropogós kenyér (knäckebrot)

Lásd a 19.05 vtsz. HR Magyarázata (A) bekezdésének (4) részét.

Ide tartoznak a préseléssel készült termékek is.

1905 20 10–

1905 20 90 Mézeskalács és hasonlók

Lásd a 19.05 vtsz. HR Magyarázata (A) bekezdésének (6) részét.

1905 30 11–

1905 30 99 Édes biscuit; gofri és ostya

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzése 2. és 3. pontját és a 19.05 vtsz. HR Magyarázata (A) bekezdésének (8) b) és (9) pontját. Ide tartoznak a préseléssel nyert ilyen termékek is.

1905 30 30 Legalább 8 tömegszázalék tejzsírtartalommal

Ide tartoznak a vajas kekszek.

1905 30 51 Szendvics biscuit

Ide tartozik a két biscuit között lévő elkülönült, bármilyen ehető töltelékréteget tartalmazó termék. A töltelék lehet pl. csokoládé, dzsem, fondant krém vagy diókrém.

1905 30 91 és

1905 30 99 Gofri, ostya

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. bekezdését és a 19.05 vtsz. HR Magyarázata (A) bekezdésének (9) pontját.

1905 30 91 Sózva, töltött is

Ide tartozik a sajttartalmú ízesített ostya is.

1905 40 10 és

1905 40 90 Kétszersült, pirított kenyér és hasonló pirított termék

Lásd a 19.05 vtsz. HR Magyarázata (A) bekezdésének (5) pontját.

1905 90 20 Áldozó ostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételő ostya, rizspapír és hasonló termékek

Lásd a 19.05 vtsz. HR Magyarázata (B) bekezdését.

1905 90 30 Kenyér, méz, tojás, sajt vagy gyümölcs hozzáadása nélkül, legfeljebb 5 tömegszázalék cukor-, és legfeljebb 5 tömegszázalék zsírtartalommal, szárazanyagra számítva Ezen alszám alá tartozik a közönséges kenyér különféle formákban és a különleges kenyerek, mint a glutén-kenyér cukorbetegek számára és a tengerész kétszersült.

1905 90 45 Biscuit

Lásd a 19.05 vtsz. HR Magyarázata (A) bekezdésének (8) a) és c) pontját.

1905 90 55 Extrudált vagy puffasztott termék, ízesített vagy sózott

Lásd a 19.05 vtsz. HR Magyarázata (A) bekezdésének (7) és (15) pontját.

1905 90 60 Édesítőanyag hozzáadásával

Ide tartozik minden, az előző alszámok alá nem tartozó finom pékáru, pl. a sütemények, édes tészták és a habcsók.

1905 90 90 Más

Ide tartozik a gyümölcstorta és a pizza, valamint mindenfajta kenyér, amely nem sorolható a 1905 90 30 és a 1905 90 60 alszámok alá.

Ide tartoznak a szabálytalan alakú, keményítőből sajtolással előállított csomagolóanyagok, még akkor is, ha emberi fogyasztásra alkalmatlanná tették azokat.

20. Árucsoport

Zöldségfélékből, gyümölcsökből, dióból és más növényrészekből előállított készítmények

Kiegészítő megjegyzések 1. pontjához:

A termék savtartalmának meghatározásához az áru folyékony és szilárd részének aliqout mennyiségét kell homogenizálni.

20.01 Zöldség, gyümölcs, dió és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság)

Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdését.

2001 90 10 Mangóból készült fűszeres ízesítő (chutney)

Ez alá, valamint a 2103 90 10 alszám alá tartozó mangó chutney olyan ecetes mangókészítmény, amelyhez sokféle anyagot, mint pl. gyömbért, mazsolát, borsot és cukrot adtak.

Amíg azonban az ide tartozó mangó chutney darabos gyümölcsöket tartalmaz, addig a 2103 90 10 alszám alá tartozó teljesen homogenizált szósz, amelynek a sűrűsége változó lehet.

2001 90 50 Ehető gomba

Nem tartozik ide az olyan ehető gomba, amelyet a 07.11 vtsz. alatt meghatározott eljárásokkal (pl. tömény, ecetet vagy ecetsavat tartalmazó sós lében) csupán ideiglenesen tartósítottak.

20.02 Paradicsom ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva

2002 10 10 és

2002 10 90 Paradicsom egészben vagy darabolva

Ide tartozik a paradicsom egészben vagy darabolva, hámozva vagy sterilizálással tartósítva is.

2002 90 11–

2002 90 99 Más

Ide tartozik a paradicsompüré, formázva is, a paradicsomsűrítmény és a paradicsomlé, amelynek szárazanyag tartalma legalább 7 tömeg%. Ezen alszám alá tartozik a paradicsomlé víztelenítésével nyert paradicsom por is; nem tartozik ide azonban az előzetesen szeletelt paradicsom szárításával nyert pelyhek őrlésekor keletkező por, amely a 0712 90 30 alszám alá osztályozandó.

20.04 Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 20.06 vtsz. alá tartozók kivételével

Lásd az árucsoport Megjegyzéseinek (3) bekezdését.

Nem tartoznak e vtsz. alá a 07.14 vtsz. alatti árukból készült termékek, amelyeket nem tekintenek zöldségnek (2001 90 40, 2006 00 38, 2006 00 99 vagy 2008 99 91).

2004 10 10 Főzve, tovább nem elkészítve

Ide tartoznak a 20.04 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (1) pontjában felsorolt termékek.

2004 10 91 és

2004 10 99 Más

Ide tartoznak a 20.04 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (3) pontjában felsorolt termékek.

2004 90 50 Borsó (Pisum sativum) és a Phaseolus spp. fajhoz tartozó korai bab, hüvellyel

Ebben az alszámban a ,,bab, hüvelyben'' kifejezés alatt csak a Phaseolus- és a Vigna-félék családjába tartozó éretlenül leszedett bab értendő, amelynél a teljes hüvely ehető. A hüvely sokféle színű lehet, egyöntetűen zöld, illetve zöld szürke vagy kék mintázattal vagy sárga (viaszbab).

20.05 Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 20.06 vtsz. alá tartozók kivételével

Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdését.

A 20.04 vtsz. magyarázata vonatkozik erre a vtsz.-ra is.

E vtsz. alá tartozik a ,,papad'' elnevezésű termék, amely zöldségfélék lisztjéből, sóból, fűszerekből, étolajból, kelesztőszerből és néha kis mennyiségű gabona- vagy rizslisztből készült szárított tésztalapokból áll.

2005 10 00 Homogenizált zöldség

Lásd az árucsoport Alszámos megjegyzésének 1. pontját.

2005 20 80 Más

Ezen alszám alá tartozik a burgonya, szeletelve vagy hasábra vágva, elősütve zsírban vagy olajban, hűtve és vákuum-csomagolva.

2005 70 10 és

2005 70 90 Olajbogyó

Ezen alszám alá a 20.05 vtsz. HR Magyarázata negyedik bekezdésének (1) pontjában említett olajbogyó tartozik, zöldséggel (pl. édespaprikával), gyümölccsel vagy dióval (pl. mandulával) vagy zöldség és gyümölcs vagy dió keverékével töltve is.

2006 00 Zöldség, gyümölcs, dió, gyümölcshéj és más növényrész cukorral tartósítva (drénezett, cukrozott vagy kandírozott)

2006 00 31–

2006 00 38 13 tömegszázalék feletti cukortartalommal

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. pontját a cukortartalomra vonatkozóan.

20.07 Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, gyümölcs- vagy dió- (mogyoró)püré, gyümölcs- vagy dió- (mogyoró)krém, mindezek főzve, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 2. pontját a cukortartalomra vonatkozóan.

Nem tartozik e vtsz. alá az olyan gyümölcspép, amelyet átpaszírozással nyertek, majd vákuumban forrásig melegítettek, és amelynek textúrája és vegyi összetétele nem változott meg a hőkezelés hatására (20.08 vtsz.).

2007 10 10–

2007 10 99 Homogenizált készítmények

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések 2. pontját.

20.08 Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dió (mogyoró) és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 2. pontját a cukortartalomra vonatkozóan.

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. pontját a hozzáadott cukorra vonatkozóan.

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 4. pontját az alkoholtartalomra vonatkozóan.

2008 11 10–

2008 19 99 Dió, földimogyoró és más mag, egymással keverve is

Ide tartoznak a 20.08 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (1) és (2) pontjaiban említett termékek és azok keverékei is.

Ide tartoznak az olyan termékek,

1. amelyeket pelyhesítettek vagy zúztak, és elsősorban süteményekhez használnak; vagy

2. amelyeket őröltek vagy egyéb módon aprítottak, massza formájában, más hozzáadott anyaggal együtt is.

Nem tartozik ide azonban a marcipán, nugát stb. készítésére szolgáló massza (17.04 vtsz.).

2008 19 11–

2008 19 99 Másféle, beleértve a keverékeket is

Ide tartoznak a földimogyoró kivételével a diófélék és egyéb magvak, valamint ezek keverékei, még akkor is, ha azokban a földimogyoró a jelleget adó alkotórész.

2008 30 51 Grapefruit szeletek

Ebben az alszámban a ,,szelet'' kifejezés a gyümölcs természetes, egész gerezdeit jelenti.

Kis mennyiségű, nem szándékosan létrehozott törött szelet jelenléte nem befolyásolja az ezen alszám alá történő besorolást.

2008 30 71 Grapefruit szeletek

Lásd a 2008 30 51 alszám magyarázatát.

2008 60 51 Meggy (Prunus cerasus)

Ide a Prunus cerasus L. különféle válfajainak enyhén savanykás ízű gyümölcse tartozik.

2008 60 61 Meggy (Prunus cerasus)

Lásd a 2008 60 51 alszám magyarázatát.

2008 60 71 Meggy (Prunus cerasus)

Lásd a 2008 60 51 alszám magyarázatát.

2008 60 91 Meggy (Prunus cerasus)

Lásd a 2008 60 51 alszám magyarázatát.

20.09 Gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé nem erjesztve, alkohol hozzáadása nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) bekezdését a nem erjesztett, hozzáadott alkoholt nem tartalmazó lére vonatkozóan.

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 5. pontját a hozzáadott cukorra vonatkozóan.

2009 11 11–

2009 11 99 Fagyasztva

Lásd a 2009 11 alszámhoz tartozó HR Alszámos Magyarázatot.

2009 50 10 és

2009 50 90 Paradicsomlé

Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdését és a vonatkozó magyarázatot.

2009 60 51 Koncentrátum

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 6. pontját a ,,sűrített szőlőlére'' vonatkozóan.

2009 60 71 Koncentrátum

Lásd az árucsoport hoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 6. pontját a ,,sűrített szőlőlére'' vonatkozóan.

21. Árucsoport

Különböző ehető készítmények

Kiegészítő megjegyzés 2.⁶ pontjához:

Ez a Kiegészítő megjegyzés különösen a maltodextrinekre vonatkozik.

21.01 Kávé-, tea-, matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken vagy kávén, teán, matéteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, valamint ezeknek kivonata, eszenciája, koncentrátuma

2101 11 11 Legalább 95 tömegszázalék kávé alapú szárazanyag-tartalommal

Ide tartozik a kávé kivonata, eszenciája és koncentrátuma por, granulátum, pehely, tömb vagy egyéb szilárd formában.

2101 11 19 Másféle

Az idetartozó termékek folyadék vagy pép formájúak (fagyasztva is lehetnek). Ezeket a termékeket elsősorban az élelmiszeriparban használják (pl. csokoládé, sütemények és édes tészták, jégkrémek készítésére).

2101 30 19 Másféle

Ide tartozik a nem csíráztatott hántolt, pirított árpamag, amelyet a sörgyártásban színező- és ízesítőanyagként használnak, illetve kávépótlóként.

21.02 Élesztő (aktív vagy nem aktív); más egysejtű nem élő mikroorganizmus (a 30.02 vtsz. alatti vakcinák kivételével); elkészített sütőpor

2102 10 10 Élesztőkultúra

Lásd a 21.02 vtsz.HR Magyarázata (A) rész harmadik bekezdésének (4) pontját.

Ezeket az élesztőkultúrákat speciális táptalajon, különleges célra tenyésztik, nevezetesen szeszgyártásra és bor készítésére. Segítségükkel az erjesztett termék jellemzői nagyon pontosan beállíthatók.

2102 20 11 és

2102 20 19 Nem aktív élesztő

Ezeket az élesztőket, amelyeket a 21.02 vtsz. HR Magyarázatai (A) rész, negyedik és ötödik bekezdése határoz meg, általában ,,élelmiszer-ipari élesztőként'' értékesítik. Rendszerint por, granulátum vagy forgács alakjában szerelik ki.

2102 20 90 Más

Lásd a 21.02 vtsz. HR Magyarázatának (B) részét.

2102 30 00 Elkészített sütőpor

Lásd a 21.02 vtsz. HR Magyarázatának (C) részét.

21.03 Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítő keverék; mustárliszt és -dara, elkészített mustár

2103 90 10 Mangóból készült folyékony, fűszeres ízesítő (chutney)

Jelen alszám értelmében a mangó chutney olyan ecetes mangókészítmény, amelyhez sokféle anyagot, mint pl. gyömbért, mazsolát, borsot és cukrot adtak.

Az ide tartozó mangó chutney szósz formájú, többé-kevésbé folyékony és teljesen homogenizált.

2103 90 30 Keserű-aroma 44,2–49,2 térfogatszázalék alkoholtartalommal, 1,5 és 6 tömegszázalék közötti tárnicsgyökér (gencián), fűszer és különböző fűszerkeverék-tartalommal, 4 és 10 tömegszázalék közötti cukortartalommal, legfeljebb 0,5 literes tárolóedényben kiszerelve

Az ide tartozó termék koncentrált, egyszerre keserű és erősen aromás alkoholos folyadék, amely tartalmazza a készítéséhez használt genciángyökér, különféle fűszerek és aromás anyagok ízanyagait.

Ezt a tömény keserű-aromát használják italok (koktélok, szirupok, üdítő italok stb.) és szószok ízesítésére, valamint főtt ételek és tésztafélék (levesek, elkészített húsok, halak és zöldség alapú ételek, szószok, csemegeáruk, gyümölcskompótok és saláták, gyümölcsös sütemények, desszertek, sörbetek stb.) készítéséhez kevert ízesítőként is.

Ezt a keserű-aromát általában ,,Angostura bitters'' néven forgalmazzák.

21.04 Leves és erőleves és ezek előállítására szolgáló készítmény; homogenizált összetett élelmiszer-készítmény

2104 20 00 Homogenizált összetett élelmiszer-készítmény

Az ,,összetett homogenizált élelmiszer-készítmény'' fogalmát az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése határozza meg.

2105 00 Fagylalt és más ehető jégkrém kakaótartalommal is

Jelen alszám esetén a ,,fagylalt és más ehető jégkrém'' olyan élelmiszer-készítményt jelent, a kiskereskedelem számára kiszerelve is, kakaó- vagy csokoládétartalommal is (esetleg bevonatként), amely a fagyasztás eredményeként szilárd vagy pépes állapotban van, és amelyet ilyen állapotban való fogyasztásra szántak.

Ezen termékek jellemzője, hogy 0 °C körüli hőmérsékleten visszaalakulnak folyékony vagy félig folyékony állapotúvá.

Ha azonban az egyébként jégkrémszerű készítmények nem rendelkeznek a fenti lényeges jellemzőkkel, a 18.06, a 19.01 vagy a 21.06 vtsz.-ok közül a megfelelő alá osztályozandók.

Az ide tartozó termékeknek igen sokféle neve lehet és nagyon változatos formákban kiszereltek lehetnek; tartalmazhatnak kakaót vagy csokoládét, cukrot, növényi vagy tejzsiradékot, tejet (lefölözve is), gyümölcsöt, stabilizálókat, ízesítő- és színezőanyagokat stb.

Teljes zsírtartalmuk általában nem haladja meg a végtermék 15 tömegszázalékát. Egyes különlegességek azonban, amelyek készítéséhez sok tejszínt használtak, kb. 20 tömeg%-nyi zsírt is tartalmazhatnak.

Bizonyos fajta jégkrémek előállításában a levegő is nyersanyag, a végtermék térfogatának növelésére használják (expanzió).

Lásd a 21.05 vtsz. HR Magyarázatát, különösen az ide nem tartozó áruk tekintetében.

21.06 Másutt nem említett élelmiszer-készítmény

2106 10 20 és

2106 10 80 Fehérjekoncentrátum és texturált fehérje

Lásd a 21.06 vtsz. HR Magyarázata (6) pontját a fehérje-hidrolizátumokról szóló rész kivételével.

Nem tartozik ide a koncentrált tejfehérje (0404 90 alszám vagy 3504 00 00 vtsz.).

2106 90 10 Sajtfondü

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3.⁷ pontját.

2106 90 20 Összetett alkoholos készítmények, az illatanyag alapúak kivételével, italok előállítására

Lásd a 21.06 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (7) pontját.

Lásd még az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 4. pontját.

Nem osztályozhatók ezen alszám alá az olyan hasonló készítmények, amelyeknek alkoholtartalma nem haladja meg a 0,5 térfogat%-ot (2106 90 92 vagy 2106 90 98).

2106 90 30 Izoglukóz szirup

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 4. pontját.

2106 90 92 és

2106 90 98 Más

Lásd a 21.06 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (1)–(5), (8)–(11) és (13)–(16) pontját.

22. Árucsoport

Italok, szesz és ecet

Általános megjegyzések:

Amennyiben ez az árucsoport megkülönbözteti a kétliteres vagy annál kevesebb terméket tartalmazó csomagolást és a két liternél többet tartalmazót, a csomagoló tartályban lévő folyadék mennyiségét kell figyelembe venni és nem a tartály űrtartalmát.

Feltéve, hogy nem gyógyszerek, ebbe az árucsoportba tartoznak az erősítőszerek, amelyek italként közvetlen fogyasztásra alkalmasak, még akkor is, ha csak kis mennyiségben (pl. kiskanalanként) kell azokat bevenni. Az alkoholt nem tartalmazó, fogyasztás előtt felhígítandó erősítőszerek nem tartoznak a 22. Árucsoportba (általában 21.06 vtsz.).

Kiegészítő megjegyzés 1. b) pontjához:

A potenciális alkoholtartalmat térfogatszázalékban úgy kell kiszámolni, hogy a 100 liter termékben lévő cukrok tömegét (az invertcukor kilogrammjaiban számolva) meg kell szorozni 0,6-es tényezővel.

22.01 Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül; jég és hó

2201 10 11–

2201 10 99 Ásványvíz és szénsavas víz

Ide tartoznak a 22.01 vtsz. HR Magyarázata (B) és (C) bekezdéseiben felsorolt termékek.

Nem tartoznak ide az aerosolos palackban lévő természetes ásványvizek bőrgyógyászati célokra (33.04 vtsz.).

2201 90 00 Más

Ide tartoznak a 22.01 vtsz.HR Magyarázata (A) és (D) bekezdéseiben felsorolt termékek.

Ide tartozik a természetes víz gőze (párája) szűrve, sterilizálva, tisztítva vagy lágyítva is.

22.02 Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 20.09 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével

Az ,,alkoholmentes ital'' fogalmát az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése határozza meg.

2202 10 00 Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve

A 22.02 vtsz. HR Magyarázatának (A) bekezdésében felsorolt üdítőitalok ezen alszám alá tartoznak.

Antioxidánsok, vitaminok, stabilizátorok vagy kinin jelenléte nem befolyásolja az üdítő italok osztályozását.

Ide tartoznak a cukorból és ízesítőkből álló, műanyag tasakba kiszerelt folyékony termékek, amelyeket arra szántak, hogy hűtőszekrényben való megfagyasztással jégnyalókává alakítsák.

2202 90 91 –

2202 90 99 Más, a 04.01–04.04 vtsz.-ok alatti termékekből előállított készítmény, amelynek zsírtartalma

Ide tartozik a kereskedelemben ,,megerősített tej'' néven ismert folyékony termék, feltéve, hogy az azonnal fogyasztható ital. A ,,megerősített tej'' lefölözött tej vagy sovány tejpor alapú ital, amelyhez finomított növényi zsiradékot vagy olajat adtak, megközelítőleg olyan mértékben, hogy elérjék az eredeti teljes tej zsírtartalmát. Az ilyen terméket tejzsírtartalma szerint kell ezen alszámok közül a megfelelő alá besorolni.

22.04 Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 20.09 vtsz. alá tartozó kivételével

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. a) pontját a pillanatnyi alkoholtartalomra vonatkozóan.

2204 10 11 –

2204 10 99 Pezsgőbor

Lásd az árucsoport Alszámos megjegyzésének 1. pontját.

2204 10 11 Pezsgő (champagne)

A pezsgő olyan habzóbor, amelyet a franciaországi Champagne vidékén, kizárólag az ott szüretelt szőlőből állítanak elő.

2204 21 10 Palackozott bor, a 2204 10 alszám alá tartozó kivételével, gomba formájú dugóval lezárva, lekötve; bor másképpen, az oldott széndioxid következtében legalább 1 bar, de kevesebb, mint 3 bar túlnyomás alatt palackozva, 20 °C hőmérsékleten mérve

Ide tartozik:

1. gomba formájú dugóval lezárt olyan bor, amely nem felel meg az árucsoport Alszámos megjegyzésének 1. pontja szerint a ,,habzóbor'' meghatározásának;

2. a nem gomba formájú dugóval ellátott üvegben kiszerelt olyan bor, amelynek túlnyomása 20 °C-on legalább 1 bar, de kevesebb, mint 3 bar.

Az alábbi ábra szerinti alakú parafa- és műanyag dugó az ún. ,,gomba formájú'' dugó.⁸

2204 21 11 –

2204 21 99 Másféle

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. és 4. pontját.

A teljes száraz kivonat nem illó alkotórészei a Kiegészítő megjegyzések 3. A pontja értelmében a következők: cukrok, glicerin, tanninok, borkősav, színezőanyagok és sók.

2204 21 11 –

2204 21 78 Meghatározott termőhelyen termelt minőségi bor

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 5. pontját.

2204 21 81 és

2204 21 82 Meghatározott termőhelyen termelt minőségi bor

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 5. pontját.

2204 21 93 Tokaji (aszú és szamorodni)

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. B) b) pontját.

2204 21 97 Tokaji (aszú és szamorodni)

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő Megjegyzések 3. B) b) pontját.

2204 29 10 Palackozott bor, a 2204 10 alszám alá tartozó kivételével, gomba formájú dugóval lezárva, lekötve; bor másképpen, az oldott széndioxid következtében legalább 1 bar, de kevesebb, mint 3 bar túlnyomás alatt palackozva, 20 °C hőmérsékleten mérve

A 2204 21 10 magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

2204 29 12 –

2204 29 99 Más

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. és 4. pontját.

2204 29 12 –

2204 29 58 Meghatározott termőhelyen termelt minőségi bor

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 5. pontját.

2204 29 81 és

2204 29 82 Meghatározott termőhelyen termelt minőségi bor

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 5. pontját.

2204 29 93 Tokaji (aszú és szamorodni)

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. B) b) pontját.

2204 29 97 Tokaji (aszú és szamorodni)

Lásd az árucsoporthoz Kiegészítő megjegyzések 3. B) b) pontját.

2204 30 10 Erjedésben, vagy az alkohol hozzáadásától eltérő módon lefojtva

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 2. pontját a Kiegészítő megjegyzések 1. a), 1. b) és 1. c) pontjaival kapcsolatosan.

2204 30 92 Koncentrált

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzéseinek 6. pontját.

2204 30 96 Koncentrált

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 6. pontját.

22.05 Vermut és friss szőlőből készült más bor, növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve

Az e vtsz. alá tartozó és a vonatkozó HR Magyarázat által leírt borok közé tartoznak:

1. a ,,Marsala all'uovo'', ,,Marsala alla mandola'' és ,,Crema di Marsala all'uovo'' néven ismert ital, amely Marsala bor tojássárgájával, mandulával és aromás anyagokkal ízesítve;

2. a bor alapú ,,Sangria'' néven ismert ital, pl. citrommal vagy naranccsal ízesítve.

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 7. pontját.

Az olyan italok, amelyeknek a pillanatnyi alkoholtartalma kevesebb, mint 7 térf.%, a 22.06 vtsz. alá tartoznak.

2206 00 Más erjesztett ital (pl. almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei

2206 00 10 Pikett

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 8. pontját.

2206 00 31 –

2206 00 89 Más

Ezen alszámok alá a 22.06 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (1)–(10) pontjaiban leírt termékek tartoznak.

2206 00 31–

2206 00 39 Habzóbor

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 9. pontját.

A fenti Kiegészítő megjegyzésben említett gomba formájú dugókat illetően lásd a 2204 21 10 alszám magyarázatának utolsó bekezdését.

2206 00 51–

2206 00 89 Nem habzóbor

Ide azok az italok tartoznak, amelyeket nem friss szőlőmust természetes erjesztésével állítottak elő, hanem koncentrált szőlőmustból készültek. Az ilyen must stabil és kívánság szerint felhasználásig tárolható.

Az erjedési folyamatot általában élesztővel indítják meg. Az erjesztés előtt vagy alatt cukrot is adagolhatnak a musthoz. Az így nyert terméket édesíthetik, szesszel erősíthetik vagy keverhetik is.

22.07 Nem denaturált etilalkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; etilalkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal

2207 10 00 Nem denaturált etilalkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal

Lásd a 22.07 vtsz. HR Magyarázatát, a negyedik bekezdés kivételével.

Az alkoholos ital (pl. a gin vagy a vodka) a 2208 20 12–2208 90 78 alszám alá osztályozandó, tekintet nélkül alkoholtartalmára.

2207 20 00 Etilalkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal

Lásd a 22.07 vtsz. HR Magyarázatai negyedik bekezdését.

22.08 Nem denaturált etilalkohol kevesebb, mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital

A 22.08 vtsz. alá tartozó szesz, likőr és más szeszes ital általában emberi fogyasztásra szánt alkoholos folyadék, amely a következőképpen készülhet:

– természetes erjesztett folyadék mint pl. a bor, almabor, illetve előzetesen erjesztett gyümölcs, borseprő, gabona vagy más növényi termék közvetlen lepárlásával (aroma hozzáadásával is), vagy

– a lepárlással előállított alkoholhoz egyszerűen különféle aromaanyagokat és néha cukrot adva.

A különböző szeszes italokat a 22.08 vtsz. HR Magyarázata harmadik bekezdésének (1)–(15) pontja írja le.

Ami a nem denaturált szeszes italt illeti, az még akkor is e vtsz. alá osztályozandó, ha 80 térf.%-os vagy azt meghaladó az alkoholtartalma, akár alkalmas közvetlen fogyasztásra, akár nem.

Nem tartoznak e vtsz. alá az erjesztéssel nyert alkoholos italok (22.03–22.06 vtsz.).

2208 30 11 –

2208 30 88 Whisky

A whisky olyan szeszes ital, amelyet kizárólag különböző gabonafélék (főként árpa, rozs, kukorica, és búza) megerjesztett pépjének lepárlásával állítottak elő. A gabonafélék lehetnek egymással összekeverve, valamint előzetesen a malátás árpa enzimei által cukrosítva is.

Ezen alszám esetén csak a whisky jellegzetes illatával és ízével rendelkező szeszes italok tekinthetők whiskynek.

A whisky hozzáadott szénsavas vízzel (whisky szódával) nem tartozik ide, hanem a 2208 90 69 vagy a 2208 90 78 alszám alá osztályozandó.

2208 40 11 és

2208 40 99 Rum és nyugat-indiai rum

Lásd a 22.08 vtsz. HR Magyarázata harmadik bekezdésének (3) pontját, feltéve, hogy ezek termékek megtartják organoleptikus jellegüket.

2208 50 11 és

2208 50 19 Gin, tartályban (palackban)

A gin olyan szeszes ital, amelyet finomított gabonaszesz vagy etilalkohol borókabogyóval vagy egyéb aromás anyaggal (koriander, angelikagyökér, ánizs, gyömbér) együtt történő egyszeri vagy ismételt lepárlásával nyernek. Ezen alszámok esetén csak a gin jellegzetes organoleptikus jellemzőivel (íz és zamat) rendelkező szeszes italok tekinthetők ginnek.

A következők ezért nem tartoznak ezen alszámok alá:

a) Holland gin (2208 50 91 vagy 2208 50 99 alszám);

b) Aquavit (2208 90 57 vagy 2208 90 74 alszám);

c) Kranawitter (2208 90 57 vagy 2208 90 74 alszám).

2208 60 11 –

2208 60 99 Vodka

A vodka általában gabonapép ízesítőanyagok hozzáadása nélküli erjesztésével és lepárlásával előállított szeszes ital.

A desztillátumot alapos aktív szenes szűréssel tisztítják. Így a tisztított alkoholhoz hasonló színtelen italt nyernek, amely annyiban más, hogy enyhe aromája van.

2208 70 10 és

2208 70 90 Likőr és szíverősítő

Ezen alszám alá tartoznak az olyan alkoholos italok, amelyekhez cukrot vagy mézet és kivonatokat, illetve esszenciákat adtak (pl. kizárólag növényi anyag, növényi rész, alkoholos növényi nedv, növényi kivonat, illóolaj és gyümölcslé, valamint mindezek koncentrátuma lepárlásával nyert szesz). Ide tartoznak a cukorkristályokat, gyümölcslevet, tojást, gyógynövényeket és fűszereket, teát, csokoládét és tejet, valamint mézet tartalmazó likőrök.

Lásd még a 22.08 vtsz. HR Magyarázatát.

2208 90 11 és

2208 90 19 Rizspálinka, tartályban (palackban)

A rizspálinka (arak) cukornádmelaszból vagy édes növényi nedvek, illetve rizs melaszából különleges élesztő felhasználásával készített szeszes ital.

Az arakot nem szabad összetéveszteni a rakival, amelyet a mazsolából vagy száraz fügéből készült szesz ánizsmag jelenlétében végzett ismételt lepárlásával nyernek, és amely a 2208 90 57 vagy a 2208 90 74 alszám alá tartozik.

2208 90 33 és

2208 90 38 Szilva-, körte-, cseresznye- vagy meggypálinka (kivéve a likőrt), tartályban (palackban)

A szilvából, körtéből és cseresznyéből készült szeszes ital olyan ital, amelyet kizárólag a szilva, körte vagy cseresznye cefre erjesztésével és lepárlásával állítanak elő.

A szilva és cseresznye kifejezések értelmezését illetően lásd a 08.09 vtsz. HR Magyarázatát.

2208 90 48 Másféle

Ezen alszám esetén a gyümölcsből lepárolt szesz olyan szeszes ital, amelyet kizárólag (egész, pép vagy lé formájú) gyümölcs (szilva, körte és cseresznye kivételével) erjesztésével és lepárlásával állítottak elő, pl. barackból, fekete áfonyából, málnából, szederből, fekete vagy piros ribizliből, eperből, almából (beleértve az almaborból nyertet is, a 2208 90 45 alszám alá tartozó Calvados kivételével).

2208 90 57 Másféle

Ide tartozik az ánizsmag brandy, a raki, az agavé brandy (pl. tequila, mezcal), a korn, aromás (gyógy)füvekből lepárolt szeszes ital, ,,gyomorkeserűk'', aquavit, gyökerekből lepárolt szeszes ital (pl. encián brandy), cikória brandy.

2208 90 69 Másféle szeszes ital

A 22.08 vtsz. HR Magyarázata harmadik bekezdésének (12)–(15). pontjában felsorolt italokon kívül ide tartozik még:

– a szódavíz hozzáadásával készült alkoholos ital (pl. whisky-szóda);

– az alkoholos tea;

– az egymással, gyümölcs- vagy zöldséglével kevert alkoholos italok (koktélok).

2208 90 71 Gyümölcs desztillálásából

Lásd a 2208 90 48 alszám magyarázatát. Ide tartozik a calvados is.

2208 90 74 Másféle

Lásd a 2208 90 57 alszám magyarázatát.

2208 90 78 Más alkoholos italok

Lásd a 2208 90 69 alszám magyarázatát.

2209 00 Ecetsavból nyert ecet és ecetpótló

2209 00 11 és

2209 00 19 Borecet, tartályban (palackban)

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 10. pontját.

Lásd még a 22.09 vtsz. HR Magyarázata (I) rész, második bekezdésének (1) pontját.

2209 00 91 és

2209 00 99 Más, tartályban (palackban)

Ide tartoznak a 22.09 vtsz. HR Magyarázata (I) rész, második bekezdésének (2), (3) és (4) pontjában, valamint a (II) részben felsorolt termékek.

23. Árucsoport

Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány

Kiegészítő megjegyzések 3. pontjához:

A potenciális alkoholtartalmat tömegszázalékban úgy kell kiszámolni, hogy a 100 kg termékben lévő cukrok tömegét (az invertcukor kilogrammjaiban számolva) meg kell szorozni 0,47-es tényezővel.

23.01 Emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, dara és labdacs (pellet) húsból, vágási melléktermékből, belsőségből, halból, rákból, rákféléből, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból; töpörtyű

2301 20 00 Liszt, dara és labdacs (pellet) halból, rákból, rákféléből puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból

Az idetartozó halliszt, -dara vagy -pellet halból vagy halhulladékból áll, amelyet először általában megfőznek, pépesítenek, szárítanak és őrölnek, majd néha labdacs (pellet) formára tömörítenek.

Nem tartozik ide az emberi fogyasztásra alkalmas halliszt (0305 10 00 alszám).

23.02 Gabonafélék vagy hüvelyes növények szitálásából, őrléséből vagy egyéb megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is

Az ide, illetve a 11. Árucsoportba tartozó termékek megkülönböztetésére lásd a 11. Árucsoport Megjegyzéseinek (2) A) pontját.

A 23.02 vtsz. HR Magyarázatának (B) (1) pontjában említett maradékoknak 50% vagy annál több gabona- vagy zöldségtartalommal kell rendelkezniük.

2302 10 10 és

2302 10 90 Kukoricából

Feltéve, hogy megfelelnek a 11. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) A) pontjában meghatározott követelményeknek, a hántolatlan kukoricaszemek rostálása során visszanyert kukoricaszem darabok nem tartoznak ezen alszám alá (1104 23 90 alszám).

23.03 Keményítő gyártásánál keletkező maradék és hasonló hulladék, kilúgozott cukorrépaszelet, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék, sör és szeszgyártási maradék, melléktermék és hulladék, labdacs (pellet) alakban is

2303 10 11 –

2303 10 19 Keményítő gyártásánál keletkező hulladék kukoricából (kivéve az áztatólé koncentrátumot), amelynek szárazanyagra számított fehérjetartalma

Ezen alszámok alá tartozik:

1. kukorica glutén (általában liszt formájában), amely főként a kukoricaszemeknek a keményítő elválasztása után nyert gluténjéből áll; a fehérjetartalom (nitrogén X 6,25) a 40 tömegszázalékot meghaladja;

2. glutén dara, amelyet a kukorica száraz keményítőgyártási maradéka és a tiszta glutén keverésével állítanak elő; az ilyen termék általában kb. 40 tömeg% fehérjét tartalmaz (nitrogén X 6,25);

3. kukorica glutén takarmány, amely általában legalább 20 tömeg% fehérjét (nitrogén X 6,25) tartalmaz, és főként magburok- és magbéldarabokból, kukorica gluténből és esetleg áztatólé koncentrátumból áll; ez utóbbiak mind a kukoricából történő keményítőgyártás melléktermékei. Ezek a termékek tartalmazhatnak maradékokat a nedves eljárású kukoricacsíra olaj kinyeréséből.

Ide tartoznak a fenti termékek labdacs (pellet) formára tömörítve is.

Ezen alszámok alá csak a szárazanyagra számított 28 tömeg%-ot meg nem haladó keményítőtartalmú áruk tartoznak, valamint zsírtartalmuk nem haladhatja meg a szárazanyagra számított 4,5 tömeg%-ot.

A termékek ennél magasabb keményítőtartalommal általában a 11. Árucsoportba, a 23.02 vagy a 23.09 vtsz. alá tartoznak, jellegüktől függően. Ugyanez vonatkozik a kukoricából nedves eljárással a keményítőgyártástól eltérő módszerrel kivont termékeket (kukoricaszemek szitálási maradékait, őrölt kukoricaszemeket, száraz eljárású kukoricacsíra olaj kinyerésének maradékait) tartalmazó árukra.

Az áztatólé koncentrátum fehérjetartalmától függetlenül a 2303 10 90 alszám alá osztályozandó.

2303 10 90 Más

Ezen alszám értelmében a maniókagyökérből történő keményítőgyártás maradéka olyan terméket jelent, amelynek szárazanyagra számított keményítőtartalma a 40 tömeg%-ot nem haladja meg.

Ha a keményítőtartalma ennél magasabb, a termék liszt vagy dara formájában a 1106 20 10–1106 20 90 alszámok alá osztályozandó. A labdacs (pellet) formájú áruk a 0714 10 10 alszám alá tartoznak.

Ide tartozik még:

1. Cirok glutén takarmány, amely általában legalább 18 tömeg% fehérjét tartalmaz, és amely főleg a cirokmag burkának és magbelének darabjaiból, cirok gluténből és néha cirok áztatólé koncentrátumból áll; ez utóbbiak mind a cirokból történő keményítőgyártás melléktermékei.

Ezen alszám alá csak a szárazanyagra számított 40 tömeg%-ot meg nem haladó keményítőtartalmú áruk tartoznak.

A termékek ennél magasabb keményítőtartalommal általában a 11. Árucsoportba, a 23.02 vagy a 23.09 vtsz. alá tartoznak, jellegüktől függően.

2. A ,,száraz burgonyapép''-ként ismert keményítőgyártási maradék. Az ilyen maradék keményítőtartalma általában 50 tömeg% feletti.

A kukorica áztatólé koncentrátum fehérjetartalmától függetlenül ide osztályozandó.

2303 20 11 –

2303 20 90 Kilúgozott cukorrépaszelet, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék

A tejsavó, amelyből a laktózt (tejcukrot) részben kivonták, nem tekintendő cukorgyártási hulladéknak, és nem tartozik ide (04.04 vtsz.).

Ezen alszámok alá tartozik a részben vagy teljesen cukormentesített cukorrépa.

2303 30 00 Sör és szeszgyártási maradék, melléktermék és hulladék

Lásd a 23.03 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (E) (1)–(5) pontjait.

2304 00 00 Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve és labdacs (pellet) alakban is

Nem tartozik ide az olyan szójapehely, őrölve sem, amelyből az olajat nem vonták ki (23.08 vtsz.).

23.06 Növényi zsírok és olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve és labdacs (pellet) alakban is, a 23.04 és a 23.05 vtsz. alá tartozó termékek kivételével

2306 70 00 Kukoricacsírából

Ide tartoznak a kukoricacsírából való száraz vagy nedves módszerű olajkivonás maradékai (lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 2. pontját).

Az ilyen termékek csak akkor tartoznak ide, ha a következő alkotórészeket az alábbiakban megadott, szárazanyagra számított tömeg%-nyi mennyiségben tartalmazzák:

1. Kevesebb, mint 3% olajtartalmú terméknél:

– keményítőtartalom: 4,5% alatt,

– fehérjetartalom (nitrogéntartalom X 6,25): min. 11,5%.

2. Min. 3%, de max. 8% olajtartalmú terméknél:

– keményítőtartalom: 45% alatt,

– fehérjetartalom (nitrogéntartalom X 6,25): min. 13%.

Ezek a maradékok továbbá nem tartalmazhatnak olyan alkotókat, amelyek nem a kukoricacsírából erednek.

Azok a termékek, amelyek nem elégítik ki a fenti kritériumokat, értelemszerűen általában a 11. Árucsoportba vagy a 23.02, illetve 23.09 vtsz.-ok alá sorolandók.

2306 90 11 és

2306 90 19 Olívaolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más maradék

Az ,,olívaolaj kivonásakor keletkező maradék'' kifejezés csak olyan terméket jelent, amelyben a zsíros anyag tartalom nem haladja meg a 8 tömeg%-ot. Az ennél több zsíros anyagot tartalmazó ilyen termékek (a seprők kivételével) ugyanazon alszám alá osztályozandók, mint az alapanyag (0709 90 31 vagy 0709 90 39 alszámok).

2307 00 Borseprő; nyers borkő

2307 00 11 Teljes alkoholtartalma legfeljebb 7,9 térfogatszázalék és szárazanyag-tartalma legalább 25 tömegszázalék

Lásd a 23. Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. pontját és a vonatkozó magyarázatot.

2307 00 90 Nyers borkő

Lásd a 23.07 vtsz. HR Magyarázata második bekezdését.

23.08 Állatok etetésére szolgáló, másutt nem említett növényi anyag, növényi hulladék, növényi maradék és melléktermék labdacs (pellet) alakban is

2308 90 11 Teljes alkoholtartalma legfeljebb 4,3 térfogatszázalék és szárazanyag-tartalma legalább 40 tömegszázalék

Lásd a 23. Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. pontját és a vonatkozó magyarázatokat.

2308 90 30 Seprő vagy törköly gyümölcsből, a szőlő kivételével

Ide tartozik a ,,narancshártyának'' nevezett termék, amely olyan narancs darabokból áll, amelyek kezdetben, a kipréselés során belekerülnek a lébe, majd kiszűrik őket, így az gyümölcshús alkotórészeket alig tartalmaz, viszont főleg (sejt)hártyából és fehér héjból áll.

Az ilyen termékeket hígított narancssűrítményhez és üdítőitalokhoz való adagolásra szánják.

2308 90 90 Más

Ide tartoznak a 23.08 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8) és (9) pontjaiban meghatározott termékek. Ide tartozik az olyan szójabab hüvely, őrölve is, amelyből a szójaolajat nem vonták ki.

23.09 Állatok etetésére szolgáló készítmény

Lásd az árucsoport Megjegyzésének (1) pontját.

A tejtermékeket illetően lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 4. pontját. A tejtermék- és a keményítőtartalmat olyan állapotú termékre kell számolni, ahogyan beérkezett.

2309 10 11 –

2309 10 90 Kutya- és macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve

Ide tartoznak a kutyáknak rágásra szánt játékai is, különféle formákban, mint karika, csont; ezek összedarabolt marhabőrt, zselatint, cukorszirupot (mint kötőanyagot), színező anyagokat, növényi fehérje-hidrolizátumokat, stabilizáló szert és a karika esetében hús- és csontlisztet tartalmaznak. Ezek az alkotók mind tökéletesen ehetőek.

2309 90 10 Hal vagy tengeri emlős részeit tartalmazó oldat

Lásd a 23.09 vtsz. HR Magyarázata (II) részének, (B), utolsó bekezdése (1) pontját.

24. Árucsoport

Dohány és feldolgozott dohánypótló

24.01 Feldolgozatlan dohány; dohányhulladék

A természetes vagy feldolgozatlan állapotú dohányra vonatkozóan lásd a 24.01 vtsz. HR Magyarázata (1) bekezdését.

,,Hővel fermentált'' dohány: olyan mesterséges atmoszférikus eljárással kezelt dohány, amelynél a hőfokot és a levegőztetést szabályozzák, anélkül, hogy a füst és a füstgázok érintkezhetnének a dohánylevelekkel.

,,Levegővel fermentált'' dohány: olyan természetes atmoszférikus eljárással kezelt dohány, amelyen nem érződik a füst vagy a füstgázok illata, amennyiben kiegészítő hő- vagy légcirkulációt alkalmaznak.

,,Füstöléssel fermentált'' dohány: olyan nyílt lángot alkalmazó mesterséges atmoszférikus eljárással kezelt dohány, amelynél a fa füstjét a dohány részben magába szívta.

,,Napon fermentált'' dohány: ez esetben a dohányt közvetlenül a Nap hőjével kezelik a szabad levegőn.

Nem tartozik ide a dohány mint növény (06.02 vtsz.).

2401 30 00 Dohányhulladék

A 24.01 vtsz. HR Magyarázata (2) bekezdésében felsorolt termékek mellett ide tartoznak még:

1. a dohánylevelek feldolgozási hulladéka; általában ,,törmelékként'' ismeretes, de a Tagországokban még sokféle neve lehet: ,,apródohány'', ,,dohánypelyva'', ,,dohánysöpredék'', ,,kirinti'', ,,broquelins'' stb. Általában olyan idegen szennyezéseket is tartalmaz, mint a por, növényi hulladék, textil rost. A port néha szitálással eltávolítják belőle;

2. dohánylevél hulladék, amelyet a kereskedelemben ,,rostaalja'' néven ismernek, és a fent említett dohányhulladék rostálásával nyernek;

3. szivargyártási hulladék, azaz ,,vágási hulladék'', amely dohánylevelek darabkáiból és vágási hulladékából áll;

4. a fenti hulladék rostálásával nyert por.

Nem tartozik ide a kereskedelem számára feldolgozott dohánynak, illetve bagónak, tubáknak vagy dohánypornak elkészített dohányhulladék, de az olyan sem, amelyet vélhetően feldolgozott dohány, bagó, tubák vagy dohánypor előállítása céljából kezeltek (24.03 vtsz).

24.02 Szivar, mindkét végén levágott végű szivar (manillaszivar), kis alakú szivar (cigarillos), cigaretta dohányból vagy dohánypótlóból

2402 10 00 Szivar, mindkét végén levágott végű szivar (manillaszivar), kis alakú szivar dohánytöltettel

A szivar, mindkét végén levágott végű szivar, kisalakú szivar olyan dohánytekercs, amely változatlan állapotban elszívható, és

1. teljes mértékben természetes dohányt tartalmaz, vagy

2. külső burkolata természetes dohány, vagy

3. külső burkolata rendes szivar színű és kötőanyaga a 2403 91 00 alszám alá tartozó visszanyert dohány, amelyben a dohánydarabok legalább 60 tömeg%-ának mind a szélessége, mind a hosszúsága 1,75 mm-nél nagyobb, és amelynél a burkoló levelet a tekercs hossztengelyével min. 30°-os hegyesszöget bezáróan spirálisan tekerték fel, vagy

4. külső burkolata normál szivar színű, 2403 91 00 alszám alá tartozó visszanyert dohányból áll, amelynél egy darab tömege a szűrőt vagy a szopókát leszámítva legalább 2,3 g, benne a dohánydarabok legalább 60 tömeg%-ának mind a szélessége, mind a hossza legalább 1,75 mm, és amelynek körmérete – több, mint hossza egyharmadában – min. 34 mm.

Az olyan termékek, amelyek kielégítik a fenti követelményeket és burkolatuk vagy burkolatuk és kötőanyaguk visszanyert dohány, bár részben dohánytól különböző anyagot is tartalmaz, ezen alszám alá tartoznak.

2402 20 10 és

2402 20 90 Cigaretta dohánytöltettel

A cigaretta olyan dohánytekercs, amely változatlan állapotban elszívható, és nem tartozik a szivarok vagy a kis alakú szivarok közé (lásd a 2402 10 00 alszám magyarázatát).

Feltéve, hogy a fenti feltételnek megfelelnek, ide tartoznak az olyan termékek is, amelyek kis mennyiségben más, a dohánytól eltérő anyagot is tartalmaznak.

Nem tartozik ezen alszámok alá nem dohányból, hanem teljesen eltérő más anyagból készült termék (2402 90 00 alszám, illetve ha orvosi célra szánták: 30. Árucsoport).

2402 90 00 Más

Ide tartoznak a szivarok, levágott végű szivarok, kisalakú szivarok és szivarkák teljes egészében dohánypótlóból előállítva, pl. a salátafélék egy változatának különlegesen kezelt leveleiből készített, sem dohányt, sem nikotint nem tartalmazó cigaretta.

24.03 Más feldolgozott dohány és feldolgozott dohánypótló; ,,homogenizált'' vagy ,,visszanyert'' dohány (dohányfólia); dohánykivonat és -eszencia

2403 10 10 és

2403 10 90 Vágott dohány, bármilyen mennyiségű dohánypótló-tartalommal

A feldolgozott dohány vágott vagy más módon aprított, tömbökbe préselt vagy sodrott dohány, amely további ipari kezelés nélkül elszívható.

Az elszívható és a kiskereskedelem számára kiszerelt dohányhulladék is feldolgozott dohány, ha nem felel meg a szivar, rövid szivar vagy szivarka meghatározásának (lásd a 2402 10 00, valamint a 2402 20 10 és 2402 20 90 alszámok Magyarázatait).

A teljes egészében vagy részben dohánytól különböző anyagból készült termékek is ide osztályozandók, feltéve, hogy megfelelnek a fenti meghatározásnak, kivételt csupán az orvosi célra szánt, teljes egészében dohánytól különböző anyagból készült termékek képeznek (30. Árucsoport).

Ide tartozik a vágott cigarettadohány, amely cigarettagyártásra teljesen kész dohánykeverék.

2403 91 00 ,,Homogenizált'' vagy ,,visszanyert'' dohány (dohányfólia)

Lásd a 24.03 vtsz. HR Magyarázatának első bekezdésének (6) pontját.

2403 99 10 Bagódohány és tubák

A bagódohány olyan tekercs, rúd, csík, kocka vagy tömb alakú dohány, amelyet rágásra és nem elszívásra szántak, és a kiskereskedelem számára kiszereltek.

A tubák olyan dohánypor vagy -granulátum, amelyet úgy kezeltek, hogy ne elszívásra, hanem tubákolásra legyen alkalmas.

A részben dohánytól különböző anyagokat is tartalmazó termékeket is ide kell osztályozni, feltéve, hogy megfelelnek a fenti leírásoknak.

2403 99 90 Más

Ide tartozik:

1. dohánykivonat és -eszencia, amint azt a 24.03 vtsz. HR Magyarázatának első bekezdésének (7) pontja meghatározza;

2. őrölt dohány (dohánypor);

3. sodrott, illatosított és erjesztett brazil dohány gömbpalástra préselve (,,mangotes'');

4. kiterjesztett dohány.

V. ÁRUOSZTÁLY

ÁSVÁNYI TERMÉKEK

25. Árucsoport

Só, kén, földek és kövek; gipsz, mész és cement

Megjegyzések (1) bekezdéséhez:

A flotálás célja az érc kinyerendő anyagban gazdag részecskéinek elválasztása a meddőtől oly módon, hogy azok összegyűjthetők legyenek annak a folyadéknak a felszínén, amelybe belemerítették az ércet, míg a meddő leszáll a folyadék aljára.

2501 00 Só (beleértve az asztali sót és a denaturált sót is) és tiszta nátrium-klorid, ezek vizes oldatban vagy hozzáadott csomósodást gátló vagy gördülékenységet elősegítő anyaggal; tengervíz

2501 00 31 Vegyi átalakítás (a nátriumnak a klórtól történő elválasztása) céljára egyéb termék gyártásához

Feltéve, hogy megfelel az illetékes hatóságok által szabott követelményeknek, ide tartozik az olyan só, denaturálva is, amelyet sósav, klór, kalcium-klorid, nátrium-nitrát, nátrium-hipoklorit, nátrium-szulfát, nátrium-karbonát, nátrium-hidroxid, nátrium-klorát, nátrium-perklorát és fém nátrium gyártására szántak.

2501 00 51 Denaturálva vagy ipari (beleértve finomítási) célra, az emberi vagy állati fogyasztású élelmiszerek, tápok konzerválásához, elkészítéséhez használtak kivételével

Feltéve, hogy megfelel az illetékes hatóságok által szabott követelményeknek, ide tartozik:

1. denaturált só, bármilyen célra, a 2501 00 31 alá tartozó denaturált só kivételével;

2. finomításra szánt só: a ,,finomítás'' ebben az összefüggésben csupán olyan tisztítási folyamatot jelent, amelynek során a sót feloldják;

3. ipari célú só, a vegyi átalakításra szánt és az emberi vagy állati fogyasztású élelmiszerek, tápok konzerválásához, elkészítéséhez használt kivételével. Az ,,ipari célú só'' olyan sót jelent, amelyet ipari felhasználásra szántak nyersanyagként vagy segédanyagként egy gyártási folyamatban (pl. a kohászatba, festéshez, bőr- és irhafeldolgozásban, szappangyártásban, a hűtőiparban és a kerámiaiparban).

Az utak sózására használt só, a denaturált kivételével a 2501 00 99 alszám alá osztályozandó.

2501 00 91 Emberi fogyasztásra alkalmas só

Az emberi fogyasztásra alkalmas konyhasó olyan nem denaturált konyhasó, amely élelmiszerek ízesítő vagy konzerváló anyagaként közvetlen háztartási vagy ipari felhasználásra alkalmas. Általában nagyon tiszta és egész tömegében fehér színű.

2501 00 99 Másféle

Ezen alszám alá tartozik a télen jégmentesítésre használt, nem denaturált konyhasó és az állatok takarmányozásához használt só (pl. a nyalósó) is.

25.03 Mindenfajta kén, a szublimált, a kicsapott és a kolloid kén kivételével

2503 00 10 Nyers vagy nem finomított kén

Ide tartoznak a kénnek a 25.03 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (1)–(4) pontjában említett változatai. Az ilyen kén általában tömb, por vagy rög formájú.

2503 00 90 Más

Ide tartoznak a kénnek a 25.03 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (5)–(7) pontjában említett változatai. Az ilyen kén általában rúd vagy kis tábla (finomított kén) vagy por formájú (,,szitált kén'', ,,rostált kén'', ,,atomizált kén'').

25.11 Természetes bárium-szulfát (barit); természetes bárium-karbonát (witherit), kalcinálva is, a 28.16 vtsz. alá tartozó bárium-oxid kivételével

2511 10 00 Természetes bárium-szulfát (barit)

A barit változó mennyiségű vas-oxidot, korundot, nátrium-karbonátot és szilikátokat tartalmaz. Mivel a termék fehér formában a legkeresettebb, megőrlik, rostálják a színező (általában sárgás) részecskék eltávolítása érdekében, porrá alakítják és nedves őrléssel tisztítják.

2511 20 00 Természetes bárium-karbonát (witherit)

A witherit vízben oldhatatlan rombusz alakú kristályok vagy sárgás pép formájában fordul elő.

25.13 Horzsakő; csiszolókő; természetes korund, természetes gránát és egyéb természetes csiszolóanyag, hőkezelve is

2513 19 00 Másféle

Ide tartozik az őrölt vagy porrá tört horzsakő.

2513 20 00 Csiszolókő, természetes korund, természetes gránát és egyéb természetes csiszolóanyag

Ezen alszám értelmében az egyéb természetes csiszolóanyagok körébe tartozik a ,,csiszoló pala'' néven ismert tripoli, amely hamuszürke termék; lágy csiszoló vagy fényező anyagként használnak.

25.16 Gránit, porfír, bazalt, homokkő és más emlékművi vagy építőkő, durván nagyolva vagy fűrésszel vagy más módon egyszerűen vágva, tömb, négyzetes vagy téglalap alakú tábla formában

Ha a vágott kövek nem egyforma vastagságúak, a vastagság szerinti osztályozást a legnagyobb érték szerint kell elvégezni.

2516 11 00 Nyersen vagy durván nagyolva

A 2515 11 alszám HR Alszámos Magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

2516 12 10 és

2516 12 90 Fűrésszel vagy más módon egyszerűen vágva, tömb, négyzetes vagy téglalap alakú tábla formában

A 2515 12 alszám HR Alszámos Magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

2516 21 00 Nyersen vagy durván nagyolva

A 2515 11 alszám HR Alszámos Magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

2516 22 10 és

2516 22 90 Fűrésszel vagy más módon egyszerűen vágva, tömb, négyzetes vagy téglalap alakú tábla formában

A 2515 12 alszám HR Alszámos Magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

2516 90 10 Porfír, szienit, láva, bazalt, gneisz, trahit és egyéb hasonló kemény kő, fűrésszel vagy más módon egyszerűen vágva, tömb, négyzetes vagy téglalap alakú tábla formában, legfeljebb 25 cm vastagságú

Ezen alszám értelmében az egyéb hasonló kemény kövekhez tartozik a diabáz, a diorit, a fonolit, a liparit, a gabró, a labradorit és a peridotit.

2516 90 90 Más

Ide tartozik:

1. a 2516 90 10 alszám alá tartozó kemény kő az alszám szövegében megengedettől eltérő módon bemutatva;

2. mésztartalmú emlékművi vagy építőkő, amely nem tartozik a 25.15 vtsz. alá, azaz 2,5 alatti fajlagos tömegű, nyersen, durván nagyolva vagy egyszerűen vágva (fűrészelve vagy más módon alakítva), tömb, négyzetes vagy téglalap alakú tábla formában, bármilyen vastagsággal;

3. szerpentin vagy ofit, nyersen, durván nagyolva vagy egyszerűen vágva (fűrészelve vagy más módon alakítva), tömb, négyzetes vagy téglalap alakú tábla formában, bármilyen vastagsággal.

25.18 Dolomit, kalcinálva is; dolomit durván nagyolva vagy fűrésszel vagy más módon egyszerűen vágva is, tömb, négyzetes vagy téglalap alakú tábla formában; agglomerált dolomit (beleértve a kátrányozott dolomitot is)

2518 10 00 Dolomit nem kalcinálva

A dolomit a kalcium és a magnézium természetes kettős karbonátja. Akkor is ezen alszám alá osztályozandó, ha enyhe, a vegyi összetételét meg nem változtató hőkezelésen ment keresztül.

Ide tartozik a nem kalcinált dolomit durván nagyolva vagy egyszerűen vágva (fűrészelve vagy repesztve), tömb, négyzetes vagy téglalap alakú tábla formában.

2518 20 00 Kalcinált dolomit

A kalcinált dolomit olyan termék, amelyet magas hőfokú hőkezelésnek vetettek alá [kb. 1500 °C-on a túlégetett (szinterelt) és kb. 800 °C-on a kausztikusan égetett dolomitnál], és amely a széndioxid kiűzésével megváltoztatja az anyag vegyi összetételét.

25.19 Természetes magnézium-karbonát (magnezit); olvasztott magnézium-oxid; kiégetett (szinterezett) magnézia, kiégetés előtt kis mennyiségű egyéb oxidok hozzáadásával is; egyéb magnézium-oxid vegyileg tisztán is

2519 90 10 Magnézium-oxid a kalcinált természetes magnézium-karbonát kivételével

Ezen alszám alá tartozik:

1. magnézium-oxid, amelyet magnézium-hidroxid vagy kicsapatott magnézium-karbonát kalcinálásával állítottak elő, és főként gyógyszertárakban használnak; ez az anyag legalább 98%-os tisztaságú fehér por;

2. elektromos ívben olvasztással nyert magnézium-oxid (olvasztott magnézia); ez a termék általában színtelen és tisztább, mint a magnezit kalcinálásával nyert anyag, de általában nem tisztább 97%-osnál;

3. tengervízből származó magnézium-oxid, amelyet a tengervízből kicsapatott magnézium-hidroxid kalcinálásával nyernek; a termék általában 91–98%-os tisztaságú és jellegzetes szennyezésként több bórt tartalmaz, mint a túlégetett (zsugorított) magnézia (kb. 100 ppm szemben a kb. 40 ppm-mel).

25.20 Gipsz; anhidrit; kötőanyag (égetett gipszből vagy kalcium-szulfátból), festve is, kis mennyiségű gyorsító vagy késleltető hozzáadásával is

2520 20 10 Építési célra

Az építkezéshez használt kötőanyagot nyers gipsz (gipsztartalmú kőzet vagy egyéb anyag, pl. a vegyipar mellékterméke) különleges megmunkálásával és kalcinálásával nyerik. A megmunkálási folyamat alatt adalékok hozzáadásával különleges tulajdonságok alakíthatók ki. Ezek lehetnek simítószerek (azaz olyan anyagok, amelyek megváltoztatják a gipsz jellemzőit – pl. a konzisztenciáját vagy különösen a tapadási tulajdonságait) és gyorsítók vagy késleltetők.

Az építkezési kötőanyagot stukkók készítésére, falak és mennyezetek vakolására, panelek vagy más építőelemek készítéséhez vagy csempék hézagolására használják.

25.23 Portlandcement, bauxitcement, salakcement, szuper-szulfátcement és hasonló hidraulikus cement, festve és klinker formában is

2523 90 10 Kohócement

A kohócement legalább 20 tömeg% portland cement klinkert, 36–80% granulált kohósalakot és legfeljebb 5% más cementalkotót tartalmaz.

2523 90 30 Puzzoláncement

A puzzoláncement legalább 60 tömeg% portland cement klinkerből, maximum 40 tömeg% puzzolánból (vulkáni tufából) vagy szállópernyéből és legfeljebb 5% más cementalkotóból áll.

A ,,puzzolán'' kifejezés értelmezését lásd a 25.30 vtsz. HR Magyarázata (D) részének (7) bekezdésében.

A ,,szállópernye'' finomszemcsés könnyű por, amelyet a szénporral táplált kazánok füstgázaiból vonnak ki. Színe a szürke és a fekete között változhat.

25.26 Természetes zsírkő durván nagyolva vagy fűrésszel vagy más módon egyszerűen vágva is, tömb, négyzetes vagy téglalap alakú tábla formában; talkum

2526 20 00 Szemcsézve vagy porítva

Nem tartozik ide a talkum púder a kiskereskedelmi forgalom számára testápolási célokra kiszerelve (33.04 vtsz).

25.28 Természetes borát és ennek koncentrátuma (kalcinálva is), a természetes sóoldatból nyert borátkivonat kivételével; természetes bórsav, amely szárazanyagtömegre számítva legfeljebb 85% H₃BO₃-at tartalmaz

2528 10 00 Természetes nátrium-borát és ennek koncentrátuma (kalcinálva is)

Ide tartozik a ,,természetes bórax''-ként is ismert kernit és tinkál is.

Nem tartozik ide a kernit vagy a tinkál vegyi kezelésével nyert nátrium-borát (finomított bórax) vagy bizonyos sós tavak összetett sóoldatának elpárologtatása útján kapott nátrium-borát (28.40 vtsz).

2528 90 00 Más

Ezen alszám alá tartozik:

1. a pandermit és a priceit, amelyek kalcium-bórátok;

2. a boracit, amely magnézium-kloroborát;

3. az a természetes bórsav, amelyet bizonyos területeken a földből eltávozó természetes gőzök kondenzáltatásból keletkező víz elpárologtatásával nyernek (az olasz ,,soffioni''), vagy az ezen területek földalatti forrásaiból származó vizeinek elpárologtatásával kapnak, feltéve, hogy az nem tartalmaz szárazanyagra számítva 85 tömeg%-nál több H₃BO₃-at. A 85%-nál több H₃BO₃-at tartalmazó bórsav a 2810 00 00 vtsz. alá osztályozandó.

25.30 Másutt nem említett ásványi anyagok

2530 10 10 és

2530 10 90 Vermikulit, perlit és klorit nem duzzasztott alakban

Lásd a 25.30 vtsz. HR Magyarázata (D) rész (3) bekezdését.

2530 40 00 Természetes csillámos vas-oxid

A csillámos vas-oxidot általában rozsdagátló pigmentként alkalmazzák, és természetes alakban, Fe₂O₃-ban kifejezve, több mint 70 tömeg%-ban tartalmaz vasat.

2530 90 95 Másféle

Lásd a 25.30 vtsz. HR Magyarázata (A), (B), (C) és (D) részében [kivéve a (D) rész (3) pontját] leírtakat.

26. Árucsoport

Ércek, salakok és hamuk

26.20 Fémet vagy fémvegyületet tartalmazó hamu és üledék (a vas- vagy acélgyártásnál keletkező hamu és üledék kivételével)

2620 11 00 Kemény cinktartalmú maradvány

A kemény cinktartalmú maradvány a galvanizáló-fürdő olyan üledéke, amelyet gyakran galvánkő néven emlegetnek. Két fő formája van:

1. A nehéz-galvanizálás üledéke, amely nagyon változó, nem egynemű összetételű fém termék, nehezebben olvasztható és sűrűbb, mint a cink, és amely a cinkfürdő aljára rakódik le acéllemezek, huzalok, csövek stb. olvasztott cinkben történő galvanizálása során.

Az ilyen üledéket sűrű pép formájában szedik ki a fürdőből, és durva, sőt szivacsos megjelenésű lemez vagy tábla formájúra öntik. 2–5 tömeg% vasat tartalmaz. Cinktartalma 92 és 94 tömeg% között változhat. Alumíniumtartalma általában alacsony, nem haladja meg a 0,2–0,3 tömeg%-ot.

2. A könnyű-galvanizálás üledéke vagy ,,felületi kő'', amely a galvánfürdő áramlásmentes Senzimir eljárással történő folyamatos lefölözésével nyert fém termék.

Ez az üledék, amely a cinknél kisebb sűrűségű, úszik a fürdő felszínén. A fürdőből sűrű pép formájában kiszedve és táblává öntve a fent említettnél kevésbé szabálytalan megjelenésű.

Vastartalma nagyon alacsony, általában 0,5 tömeg% alatti. Alumíniumtartalma sokkal magasabb: 1–2 tömeg%. Cinktartalma 98 tömeg% nagyságrendű.

Nem tévesztendők össze a cinkötvözetekkel (79.01 vtsz.), amelyek vegyelemzése tömegszázalékban 3–5% alumíniumot mutat, és amely max. 3 tömeg% rezet is tartalmazhat, de amely megfelel a különleges műszaki követelményeknek, míg a cinküledék összetétele olyan, hogy csak metallurgiai vagy vegyi átalakításra használható.

2620 19 00 Másféle

Ide tartozik:

1. a finomítási üledék, amelyet a nyerscink finomító fürdő aljáról nyernek. Ez 4–8 tömeg% ólmot és max. 6 tömeg% vasat tartalmaz;

2. cink hamu, amely cinkből (65–70 tömeg%) és cink-oxidból áll, szenet és egyéb szennyezéseket tartalmaz;

3. cink hab, amely cink fémből, cink-kloridból, ammónium-kloridból, cink-oxidból és vas-oxidból áll, és amelyet a galvánfürdő felületéről vagy a cink újraolvasztó kádból nyernek;

4. cink iszap, amely egyes cink redukálószert felhasználó iparágak maradéka;

5. cink salak, amely a cink üledékből történő cink-oxid gyártás maradéka; kb. 60 tömeg% cinket tartalmaz, a többi alkotója vas és egyéb szennyezés;

6. különféle fémek vagy ötvözetek pl. a sárgaréz újrafeldolgozása során keletkező gázokból kivont cink-oxid maradék. Ezt a cink-oxid maradékot nem szabad összetéveszteni a következőkkel:

– cinkszürke (3206 49 90 alszám), amely igen szennyezett, egységes színű és szemcseméretű por alakjában kiszerelt, festékként alkalmazható anyag,

– olvasztott cink porlasztásával nyert cinkpor (7903 90 00 alszám) vagy cinkfüst, amely 80–94 tömeg% cink-oxid ágyból visszanyert cink fémet tartalmaz (7903 10 00 alszám).

27. Árucsoport

Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok

Általános megjegyzés:

Ha nincs eltérő utalás, az ,,ASTM módszer'' az Amerikai Anyagvizsgáló Társaság által leírt módszereket jelenti, az 1976-ban kiadott az olajtermékekre és a kenőanyagokra vonatkozó szabványos meghatározások és előírások alapján.

Megjegyzések (2) pontjához:

Az aromástartalmat a következő módszerekkel kell meghatározni:

– a 315 °C-t meg nem haladó desztillációs végpontú termékeknél:

ASTM D 1319–70 módszer szerint;

– a 315 °C-t meghaladó desztillációs végpontú termékeknél:

Lásd az árucsoport magyarázatainak (A) mellékletét.

Kiegészítő megjegyzések 4. pontjához:

A ,,speciális célú felhasználást'' megelőző szükséges előzetes kezelések főként a következők:

a) gázmentesítés;

b) vízmentesítés;

c) bizonyos könnyű vagy nehéz termékek eltávolítása, amelyek zavarhatnak az eljárás során;

d) a merkaptánok vagy más kénvegyületek, esetleg más olyan vegyületek eltávolítása vagy átalakítása (lágyítás), amelyek befolyásolnák a feldolgozást;

e) semlegesítés;

f) dekantálás;

g) sómentesítés.

Minden olyan termék, amely előkészítő eljárás során keletkezett, de nem ment át speciális eljáráson, ,,egyéb célra'' alkalmazandó terméknek minősül.

Kiegészítő megjegyzések 4. a) pontjához:

A vákuum-desztilláció az oszlopfejnél mért 400 mbar alatti nyomáson végzett desztillációt jelenti.

Kiegészítő megjegyzések 4. b) pontjához:

A nagyon alaposan frakcionált redesztilláció olyan folyamatos vagy szakaszos desztillációt jelent (a toppolás /fehéráru lehajtása/ kivételével), amelyet a 2710 00 11–2710 00 68, 2711 11 00, 2711 12 91–2711 19 00, 2711 21 00 és a 2711 29 00 (a min. 99%-os tisztaságú propán kivételével) alszámok alá tartozó desztillátumokat felhasználó ipari berendezésekben a következők előállítására használnak:

1. Nagy tisztaságú izolált szénhidrogének (olefinek esetében min. 90%, más szénhidrogéneknél min. 95%), ahol az azonos összetételű szerves izomerek keverékét izolált szénhidrogénnek tekintjük.

Csak olyan folyamatok fogadhatók el, amelyek során legalább három különböző termék keletkezik, de ez a megszorítás abban az esetben nem érvényes, ha izomerek elválasztásáról van szó.

Ez úgy vonatkozik a xilolokra, hogy az etil-benzolt is a xilol izomerek közé soroljuk.

2. A 2707 10 10–2707 30 90, a 2707 50 10–2707 50 90⁹ és a 2710 00 11–2710 00 68 alszámok alatti termékek:

a) átfedés nélkül valamely frakció végső forráspontja és az utána következő frakció kezdő forráspontja között, valamint az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86–67 szerint lefolytatott desztilláció során a desztillációs görbe (a veszteségeket is beleértve) 5, illetve 90%-os pontjaihoz tartozó forráspont értékek között 60 °C-nál nincs nagyobb különbség;

b) átfedéssel valamely frakció végső forráspontja és az utána következő frakció kezdő forráspontja között, valamint az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86–67 szerint lefolytatott desztilláció során a desztillációs görbe (a veszteségeket is beleértve) 5, illetve 90%-os pontjaihoz tartozó forráspont értékek között 30 °C-nál nincs nagyobb különbség.

Kiegészítő megjegyzések 4. c) pontjához:

A krakkolás ipari eljárás az olajtermékek vegyi szerkezetének módosítására a molekulák hőhatással történő szétdarabolásával, esetleg nyomás alatt vagy katalizátor jelenlétében, amelynek során könnyebb, szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson folyadék- vagy gázállapotú szénhidrogének elegye jön létre.

A fontosabb krakkolási eljárások:

1. termikus krakkolás;

2. katalitikus krakkolás;

3. gőzös krakkolás gázállapotú szénhidrogének előállítására;

4. hidrokrakkolás (krakkolás és hidrogénezés);

5. dehidrogénezés;

6. dealkilezés;

7. kokszolás;

8. viszkozitástörés.

Kiegészítő megjegyzések 4. d) pontjához:

A reformálás könnyű vagy közepes olajok termikus vagy katalitikus kezelése aromástartalmuk megnövelésére. Katalitikus reformálást alkalmaznak például közvetlenül desztillált könnyű olajpárlatok magasabb oktánszámú (több aromás szénhidrogént tartalmazó) könnyűpárlattá vagy benzolt, toluolt, xilolokat, etil-benzolt stb. tartalmazó keverékké való átalakítására.

A legfontosabb katalitikus reformálási eljárások a platinakatalizátort alkalmazók.

Kiegészítő megjegyzések 4. e) pontjához:

A szelektív oldószerekkel végzett extrakció az a különböző molekulaszerkezetű termékek csoportjai elválasztására irányuló folyamat, amelyet kedvező oldóképességű anyaggal (pl. furfurollal, fenollal, diklóretil-éterrel, kénsav anhidriddel, nitro-benzollal, karbamiddal és származékaival, acetonnal, propánnal, metil-etil-ketonnal, metil-izobutil-ketonnal, glikollal, morfolinnel) végeznek.

Kiegészítő megjegyzések 4. g) pontjához

A polimerizáció az az esetleg hőközléssel és katalizátor alkalmazásával járó ipari folyamat, amelynek során telítetlen szénhidrogénekből azok polimerei vagy kopolimerei képződnek.

Kiegészítő megjegyzések 4. h) pontjához:

Alkilezés minden olyan termikus vagy katalitikus reakció, amelynek során telítetlen szénhidrogéneket bármilyen más szénhidrogénnel – különösen izoparafinokkal és aromásokkal – egyesítenek.

Kiegészítő megjegyzések 4. ij) pontjához:

Az izomerizálás az olajtermékek alkotói molekulaszerkezetének megváltoztatása anélkül, hogy a bruttó összetételük megváltozna.

Kiegészítő megjegyzések 4. l) pontjához:

Jelen Kiegészítő megjegyzés értelmezésében a következők a parafinmentesítési eljárások:

1. parafinmentesítés hűtéssel (oldószer alkalmazásával együtt is);

2. mikrobiológiai kezelés;

3. parafinmentesítés karbamiddal;

4. kezelés molekulaszűrővel.

Kiegészítő megjegyzések 4. n) pontjához:

Az atmoszférikus desztilláció az oszlopfejnél mért 1013 mbar körüli nyomáson végzett desztillációt jelenti.

Kiegészítő megjegyzések 5. pontjához:

1. A ,,vegyi átalakítás'' olyan folyamatokat jelent, amelyek során az olajtermék egy vagy több alkotóján molekuláris átalakítást végeznek.

Az olajtermék egyszerű összekeverése más termékkel vagy olajtermékkel nem tekinthető ,,vegyi átalakításnak''. A lakkbenzin festékhez történő felhasználása vagy az alapolajból nyomdafesték készítése nem tekinthető a ,,vegyi átalakítás'' meghatározását kielégítő műveletnek. Ugyanez a helyzet az olajtermékek oldószerként vagy üzemanyagként való felhasználásánál is.

2. Példák a ,,vegyi átalakításra'':

a) halogénekkel vagy halogénvegyületekkel történő kezelés

(i) gázfázisú olajtermék propiléntartalmának reakciója szerves származékai (pl. propilén-oxid) előállítására,

(ii) olajpárlatok (motorbenzin, kerozin, gázolaj), paraffinok, ásványi viaszok vagy parafinmaradékok kezelése klórral vagy klórvegyületekkel kloroparafinok előállítására;

b) kezelés bázisokkal (pl. nátrium-, kálium- vagy ammónium-hidroxiddal) nafténsavak előállítása céljából;

c) kezelés kénsavval vagy annak anhidridjével:

(i) szulfonátok előállítására,

(ii) izobutilén kinyerésére,

(iii) gázolajok vagy kenőolajok szulfonálására;

d) szulfoklórozás;

e) hidrálás, főképpen gázállapotú olajfrakció telítetlen szénhidrogén-tartalmának átalakítása alkohol kinyerése céljából;

f) kezelés maleinsav-anhidriddel, főként butadiénnel kevert négy szénatomos szénhidrogéneket tartalmazó gázállapotú olajfrakció kezelése tatrahidro-ftálsav előállítására;

g) fenolos kezelés, pl. olefinek reakciója fenolokkal katalizátor jelenlétében alkil-fenolok előállítására;

h) oxidáció:

(i) nehézolajak oxidációja a 2713 20 00 alszám alatti bitumenek előállítására,

(ii) bármely olajtermék oxidációja abból a célból, hogy összetettebb vegyi termékeket állítsanak elő, mint pl. savakat, aldehideket, ketonokat, alkoholokat; pl. könnyű olajfrakció oxidációja magas hőfokon és nyomás alatt ecetsav, hangyasav, propionsav, borostyánkősav gyártására;

ij) dehidrogénezés, pl. a következőké:

(i) nafténes szénhidrogéneké aromás szénhidrogének (pl. benzol) előállítására,

(ii) paraffin szénhidrogéneké folyékony olefinek előállítására, pl. ahogy a biológiailag lebontható alkilbenzolok készítésénél történik;

k) oxoszintézis;

l) nehézolajok visszafordíthatatlan beépülése nagy molekulasúlyú polimerekbe (pl. természetes vagy szintetikus gumilatexbe, butilgumiba, polisztirolba);

m) a 28.03 vtsz. alá tartozó termékek előállítása;

n) nitrálás nitrált származékok előállítására;

o) egyes n-parafin tartalmú olajfrakciók biológiai kezelése fehérjék vagy összetett szerves anyagok előállítására.

Kiegészítő megjegyzések 6. pontjához:

1. Ez a Kiegészítő megjegyzés csak a 2710 00 85 alszám alatti termékekre vonatkozik.

2. Ezen Kiegészítő megjegyzés alkalmazásához az importált olajat a Közösségen belül olyan vállalkozásoknak kell keverniük, amelyek rendelkeznek az előírt berendezéssel. Az ilyen olajat újra eladásra kell feldolgozni.

Az importált termékeket keverni kell:

1. vagy más ásványi, növényi, állati vagy szintetikus olajokkal, vagy

2. a 38.11 vtsz. alatti termékekkel, vagy

3. sűrítőkkel (pl. grafit, talkum, bentonit, szappanok, molibden-diszulfid, polimerizációval vagy gyapjúzsírból nyert viaszok).

Ez a három termékcsoport lehet maga is importált vagy a hazai piacról származó.

Feltéve, hogy az importált olajokat a fentiek közül legalább egy termékkel összekeverték, más hozzáadott anyagokat is tartalmazhatnak mindaddig, míg a végtermék, olaj, zsír vagy kenőanyag.

Ezen Kiegészítő megjegyzés értelmében a ,,kevert'' kifejezés csak olyan végtermékekre vonatkozik, amelyeknek a műszaki, fizikai vagy kémiai jellemzői különböznek az importált olajétól. A jellemzők ilyen eltérését az analízisnek ki kell mutatnia.

3. Bár a csomagolást általában automata vagy félautomata gépekkel végzik, de az egyszerű, hordók és hasonló tartóedények töltésére alkalmas egyszerű berendezések is használhatók.

A Kiegészítő megjegyzések 6. pontja előírja ugyan a csomagológép alkalmazását, a kevert termékeket azonban ömlesztve is árulhatják.

27.01 Kőszén; brikett, tojásbrikett és kőszénből előállított hasonló szilárd tüzelőanyag

A spanyolországi kereskedelemben ,,fekete lignit''-ként ismert és a terueli, a mequinenzai, a pirenaicai és a baleári szénmezőkről származó tüzelőanyagok ezen vtsz. alá tartozó szeneknek tekintendők.

2701 12 10 Kokszosítható szén

A kokszosítható szénnek 19–41% illóanyagtartalma van.

27.02 Barnaszén, brikettezve is, a zsett kivételével

A barnaszén hosszú, de hideg lánggal ég és szúrós fekete füstöt bocsát ki. Az általánosan megkülönböztetett típusai a következők: a rostos barnaszén vagy lignit, amelynek a szerkezete a fa eredeti rostos állagához hasonló és magas (max. 50%) a nedvességtartalma; a közönséges barnaszén, barna vagy fekete színű, nedvességtartalma kisebb, mint a lignité (kb. 15%) és földes állagot mutat; zsíros, bitumenes barnaszén, amely melegítés hatására meglágyul, ezért brikettezésre kiválóan alkalmas; viaszos barnaszén, amelynek viasszerű szerkezete és magas viasztartalma van.

Nem tartoznak ide a spanyolországi kereskedelemben ,,fekete lignit''-ként ismert és a terueli, a mequinenzai, a pirenaicai és a baleári szénmezőkről származó tüzelőanyagok (27.01 vtsz.).

2704 00 Koksz és félkoksz kőszénből, barnaszénből vagy tőzegből, brikettezve is; retortaszén

2704 00 11 és

2704 00 19 Koksz és félkoksz kőszénből

A koksz abban különbözik a kőszéntől, hogy szinte láng nélkül ég, és égetés után is megtartja porozitását és gázáteresztő képességét. Nem olvasztható, keményebb, kevesebb ként és több szenet tartalmaz. A koksz gyártásával ellentétben, ami a szénnek magas hőmérséklete (1000–1200 °C) levegőtől elzárva történő karbonizálása, a félkokszot 450 és 700 °C közötti hőfokon állítják elő a szénnek csökkentett mennyiségű levegő jelenlétében való kokszosításával.

2704 00 11 Elektródagyártás céljára

Ide tartozik az általában ferro-ötvözetek előállítására szánt elektródák gyártásához használt koksz és félkoksz. Az ezen alszám alá tartozó koksz és félkoksz különösen tiszta (alacsony hamutartalmú) és általában apró rögökből áll.

2704 00 19 Másféle

Ide tartozik a gázkoksz (a gázgyártás egyik mellékterméke) és az öntödei koksz vagy félkoksz speciálisan a fémkohászati ipar céljára előállítva (fuvatókemence-koksz); ez utóbbi a gázkoksztól eltérően kemény és szívós ezüstös megjelenésű termék, nagyobb rögök alakjában fordul elő.

2704 00 30 Koksz és félkoksz barnaszénből

A barnaszén nem alkalmas magas hőmérsékletű kokszgyártásra. Az alacsony hőfokú karbonizálás azonban olyan füstmentes fűtőanyagként használt félkokszot eredményez, amely porózus, fényes, tisztán kezelhető, azonnal gyullad és jól ég.

2704 00 90 Más

Ide tartozik:

1. a tőzeg kokszosításával nyert termék; égéskor erősen szúrós szagú és főként ipari kemencékben használatos;

2. retortaszén (lásd a 27.04 vtsz. HR Magyarázata negyedik és ötödik bekezdését).

27.07 Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert olaj és más termék; hasonló termékek, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét

Az aromástartalom meghatározására lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) pontjához fűzött magyarázatot.

2707 10 10 és

2707 10 90 Benzol

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések 3. bekezdését.

Ezen alszámok alá csak az olyan benzol tartozik, amely 95 tömeg%-osnál alacsonyabb tisztaságú. Ha a termék nem felel meg ennek a feltételnek, a 2902 20 10 vagy a 2902 20 90 alszámok alá tartozik.

2707 20 10 és

2707 20 90 Toluol

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések 3. bekezdését.

Ezen alszámok alá csak olyan toluol tartozik, amely 95 tömeg%-osnál alacsonyabb tisztaságú. Ha a termék nem felel meg ennek a feltételnek, a 2902 30 10 vagy a 2902 30 90 alszámok alá tartozik.

2707 30 10 és

2707 30 90 Xilol

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések 3. bekezdését.

Ezen alszámok alá csak olyan xilolok tartoznak, melyek 95 tömeg%-nál kevesebb xilolt (az orto-, meta- vagy para-izomert külön-külön vagy keverve) tartalmaznak, gázkromatográfiásan igazolva. Ha a termék nem felel meg ennek a feltételnek, a 2902 41 00–2902 44 90 alszámok alá tartozik.

2707 40 00 Naftalin

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések 3. bekezdését.

Ide csak olyan naftalin tartozik, amelynek az árucsoport magyarázata B Mellékletében leírt módszerrel mért kristályosodási pontja 79,4 °C alatti. Ha a termék kristályosodási pontja 79,4 °C vagy efölötti, a 2902 90 10 alszám alá tartozik.

Nem tartoznak ide a naftalin homológok (2707 50 10–2707 50 90¹⁰, 2707 91 00–2707 99 99, 2902 90 10–2902 90 80 vagy a 3817 20 00 alszámok).

2707 50 10 és¹¹

2707 50 90¹² Más aromás szénhidrogének, ha legalább 65 térfogatszázalékuk (a veszteséget is beleértve) 250 °C hőmérsékleten az ASTM D 86 módszerrel átdesztillál

Ezen alszámok alá olyan szénhidrogén keverékek tartoznak, amelyekben az aromások dominálnak a benzol, toluol, xilol vagy a naftalin kivételével, és amelyekből (a veszteségeket is beszámítva) 65 térf.% vagy több desztillál át 250 °C-ig az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86/67 módszerrel.

2707 60 00 Fenol

Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések 3. bekezdését.

1. Ide a magas hőmérsékletű kőszénkátrány desztillálásával nyert fenolok tartoznak, és egyéb hasonló termékek, amelyekben az aromás összetevők tömege meghaladja a nem aromások tömegét. A fenolok sói azonban nem tartoznak ide (általában 29.07 vtsz. vagy 3824 90 95 alszám).

2. Krezolok (izomerek tisztán vagy keverve), amelyek 95 tömeg%-nál kevesebb krezolt tartalmaznak, az összes izomert együtt számítva (gázkromatográfiásan igazolva). Ha a termék nem felel meg ennek a feltételnek, a 2907 12 00 alszám alá tartozik.

3. Xilenolok (izomerek tisztán vagy keverve), amelyek 95 tömeg%-nál kevesebb xilenolt tartalmaznak, az összes izomert együtt számítva (gázkromatográfiásan igazolva). Ha a termék nem felel meg ennek a feltételnek, a 2907 14 00 alszám alá tartozik.

4. Egyéb fenolok, egy vagy több benzolgyűrűvel, egy vagy több hidroxilgyökkel, feltéve, hogy nem a 29.07 vtsz. alá tartozó vegyileg meghatározott fenolok. Egyik említésre méltó termék a 90 tömeg%-osnál alacsonyabb tisztaságú fenol (C₆H₅OH).

2707 99 11 és

2707 99 19 Nyers olajok

Ezen alszámok alá tartoznak:

1. A magas hőmérsékletű kőszénkátrány első lepárlásának termékei.

Az ilyen magas hőmérsékletű kőszénkátrányt általában öntödei kokszüzemekben állítják elő, 900 °C-t meghaladó hőmérsékleten. Ezen kátrányok lepárlási termékei nem csak szénhidrogéneket tartalmaznak, amelyek túlnyomó tömegét aromások alkotják, hanem nitrogén-, oxigén- és kénvegyületeket, valamint nagyon gyakran szennyezéseket is. Ezek a termékek általában tisztítást igényelnek a további felhasználás előtt.

2. Hasonló termékek, amelyekben az aromás alkotók tömege meghaladja a nem aromásokét.

A ,,hasonló termék'' olyan termékeket jelent, amelyeknek mennyiségi összetétele hasonló a fenti 1. pontban leírtakéhoz.

Lehetnek azonban magasabb arányban bennük az alifás és naftén szénhidrogének és kisebb arányban a polinukleáris aromás szénhidrogének, mint a fenti 1. pontban leírt termékekben. De csak azok a termékek osztályozhatók ezen alszámok alá, amelyekben az aromás alkotók tömege meghaladja a nem aromás összetevőkét.

Ide tartoznak még a benzolmentesítéskor nyert olajak a kőszén kokszolása során nyert gázok mosása után.

2707 99 30 Kénezett fehéráru

Ezen alszám céljaira a ,,kénezett fehéráru'' kifejezés csak azokat a könnyű termékeket jelenti, amelyek a kátrányokból nyert nyers olajak első desztillációja során keletkeznek, és amelyek kénvegyületeket (pl. széndiszulfidot, merkaptánokat, tiofént) és túlnyomóan nem aromás szénhidrogéneket tartalmaznak, és amelyeknek legalább 90 térfogat%-a 80 °C hőmérséklet alatt átdesztillál.

2707 99 50 Bázikus termékek

Ezen alszám értelmében bázikus termékek az olyan aromás és/vagy heterociklikus termékek, amelyekben bázikus nitrogén található.

Ide tartoznak a piridin, kinolin, akridin és anilin bázisok (beleértve ezek keverékeit is). Ezek főleg piridinből, kinolinból, akridinből és homológjaikból származnak.

Az ezen alszám alá tartozó termékek:

1. az olyan piridin, melynek tisztasága 95 tömeg%-osnál kisebb. Az a piridin, amely 95 tömeg%-os vagy annál tisztább, a 2933 31 10 alszám alá tartozik;

2. metil-piridin (pikolin), 5-etil-2-metilpiridin (5-etil-2-pikolin), 2-vinilpiridin, 90 tömeg%-osnál kisebb tisztaságú (gázkromatográfiásan igazolva). Ha a tisztaságuk 90 tömeg%-os vagy annál magasabb, ezek a termékek a 2933 39 95 alszám alá tartoznak;

3. a vízmentes anyag tömegére számítva 95%-osnál kisebb (gázkromatográfiásan igazolt) tisztaságú kinolin. Ha a tisztasága 95%-os vagy annál nagyobb, ez a termék a 2933 40 90 alszám alá osztályozandó;

4. a vízmentes anyag tömegére számítva 95%-osnál kisebb (gázkromatográfiásan igazolt) tisztaságú akridin. Ha a tisztasága 95%-os vagy annál nagyobb, ez a termék a 2933 90 95 alszám alá osztályozandó.

Nem tartozik ezen alszám alá egyetlen itt leírt bázikus vegyület sója sem (29.33 vagy 38.23 vtsz.).

2707 99 70 Antracén

Az ezen alszám alá tartozó antracén általában iszap vagy pép alakú, és fenantrént, karbazolt, valamint egyéb más aromás vegyületeket tartalmaz. Ide csak a szárazanyagra számított 90 tömeg%-nál kisebb tisztaságú antracén tartozik. Ha az antracén tisztasága 90 tömeg% vagy annál magasabb, a termék a 2902 90 10 alszám alá tartozik.

2707 99 91 és

2707 99 99 Más

Ide főként a szénhidrogének keverékéből álló termékek tartoznak.

Ilyenek:

1. a nehézolajok (a nyersolajok kivételével), amelyeket a magas hőmérsékletű szén kátrányból nyernek lepárlással vagy ezekhez hasonló olajok, feltéve, hogy:

a) az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86/67 módszer szerint 250 °C-ig 65 térf.%-nál kevesebb desztillál át,

b) 15 °C-on sűrűségük meghaladja az 1,000 g/cm³ értéket,

c) ASTM D 5 módszer szerint 25 °C-on a tűpenetrációs indexük 400 vagy annál több, és

d) jellemzőik eltérnek a 2715 00 vtsz. alatti termékekéitől.

A fenti a)–d) pontok szerinti feltételeknek nem megfelelő termékeket jellegük szerint, pl. a 2707 10 10–2707 30 90, a 2707 50 10–2707 50 90¹³ alszámok, a 27.08 vtsz, a 2710 00 61–2710 00 98, a 2713 20 00 alszámok vagy a 27.15 vtsz. alá kell osztályozni;

2. azon aromás kivonatok, amelyek nem felelnek meg a 2713 90 10 és a 2713 90 90 alszámok magyarázatának;

3. egyes naftalin és antracén homológok, mint pl. az etil-naftalinok és a metil-antracének, feltéve, hogy nem tartoznak a 29.02 vtsz. alá.

2709 00 Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyersolaj

Ide csak a különféle forrásokból származó nyersolajak jellemző tulajdonságaival (pl. fajsúly, desztillációs görbe, kéntartalom, dermedéspont, viszkozitás) rendelkező termékek tartoznak.

2709 00 10 Földgáz kondenzátum

Ide a földgáz kitermelése utáni közvetlen stabilizálás során nyert nyersolaj tartozik. Ez a folyamat a ,,nedves'' földgázban lévő kondenzált szénhidrogének kinyeréséből áll, amelyet főleg hűtéssel és nyomáscsökkentéssel végeznek.

2710 00 Kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olaj a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze

Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdését és a vonatkozó magyarázatokat.

Azon termékekre vonatkozóan, amelyek

– speciális eljárásnak fognak alávetni,

– vegyi átalakításra szánnak,

lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 4. és 5. pontját és a vonatkozó magyarázatokat.

I. Kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olaj a nyers kivételével

Ebbe a csoportba tartoznak a telített aciklikus szénhidrogének izomereinek keverékei (a sztereo-izomerek kivételével), amelyek egy adott izomerből, vagy az adott izomerből 90% alatti mennyiséget tartalmazó telítetlen aciklusos szénhidrogénből 95% alatti mennyiséget tartalmaznak, ahol ezeket az arányokat a vízmentes anyag tömegére vonatkoztatják.

Ebbe a csoportba tartoznak a fent említett szénhidrogének elkülönített izomerjei is, ha tisztaságuk 95, illetve 90 tömeg%-os.

Ide csak az olyan nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, amelyeknek:

1. ASTM D 938 módszer szerint mért kristályosodási pontja 30 °C alatti, vagy

2. ha kristályosodási pontjuk 30 °C vagy e fölötti:

a) sűrűsége kevesebb, mint 0,942 g/cm³ 70 °C-on mérve, és az ASTM D 217 módszerv szerinti kúppenetrációja 25 °C-on legalább 350, vagy

b) minimális sűrűsége 70 °C-on 0,942 g/cm³, és az ASTM D 5 módszer szerinti tűpenetrációja 25 °C-on legalább 400.

A fenti (I) bekezdés céljára a nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj fogalmába bele kell érteni az olyan olajokat is, amelyekhez igen kis mennyiségben más anyagokat adtak, pl. minőség- vagy illatjavító adalékot, nyomjelzőket, színező anyagot.

Lásd az alábbi ábrát:

A 27.10, 27.12 és 27.13 vtsz. alá tartozó egyes olajtermékek megkülönböztetési sémája a megfelelő paraméterekkel¹⁴

Kristályosodási pont
(ASTM D 938)

30°C alatti

30°C vagy fölötte

Sűrűség 70°C-on

min. 0,942 g/cm³

0,942g/cm³ alatti

tűpenetráció
25°C-on
(ASTM D 5)

kúppenetráció
25°C-on
(ASTM D 217)*

400 alatt

min. 400

min. 350

350 alatt

kúppenetráció
25°C-on
(ASTM D 937*)

min. 80

80 alatt

2710 00
olaj

2713 20 00
bitumen

2710 00
olaj

2712 10 10
és
2712 10 90
vazelin

2712
termékei

II. Másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömeg%-ban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze

Ahhoz, hogy egy terméket ide osztályozhassunk, meg kell felelnie a következő feltételeknek:

1. A kőolaj vagy a bitumenes ásványokból nyert, a fenti (I) részben definiált olaj mennyisége legalább 70 tömeg% legyen. Ezt az arányt nem a hozzáadott anyagok mennyisége, hanem vegyelemzés alapján állapítják meg.

2. Nem lehetnek másutt megemlítve.

3. A kőolaj, illetve a bitumenes ásványokból nyert olaj legyen ezen termékek alapösszetevője, azaz a felhasználás szempontjából lényeges alkotórésze.

Nem tartoznak ezen vtsz. készítményei közé:

a) Festékek és lakkok (mázak) (32.08, 32.09, 32.10 vtsz.);

b) Ásványolaj alapú szépségápolási és kozmetikai szerek (általában 33.04–33.07 vtsz.);

c) Olajfonátok (34.02 vagy 38.24 vtsz.);

Az olaj szulfonátok általában kőolajban vagy bitumenes ásványokból nyert olajokban szuszpenzió formájában vannak jelen. Tiszta szulfonát tartalmuk általában olyan magas, hogy az eleve kizárja a kenőanyagként való felhasználást.

d) A fa, festett felület, fém, üveg vagy más anyag fényezésére, konzerválására vagy egyéb módon történő kezelésére szolgáló készítmény (főleg 34.05 vtsz.);

e) Fertőtlenítő, rovarirtó szerek stb., még ha kőolajban vagy bitumenes ásványokból nyert olajban vannak oldva vagy diszpergálva is az aktív komponens (38.08 vtsz.);

f) A textiliparban használt végkikészítő szerek (38.09 vtsz.);

g) Elkészített ásványolaj adalékok (38.11 vtsz.);

h) Szerves oldószerkeverékek és hígítók (pl. 38.14 vtsz.);

ij) Kötőanyagok öntödei formákhoz (3824 10 00 alszám);

k) Egyes rozsdagátló készítmények, pl.

(i) (kb. 20%) lanolinból és oldószerként lakkbenzinből előállított készítmény (3403 19 10 alszám);

(ii) hatóanyagként aminokat tartalmazó készítmény (3824 90 35 alszám).

2710 00 11 –

2710 00 39 Könnyűpárlatok

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1. a) pontját.

2710 00 21 és

2710 00 25 Speciális benzinek

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1. b) pontját.

2710 00 21 Lakkbenzin

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1. c) pontját.

Az ,,Abel–Pensky módszer'' a DIN 51755 (1974. március) német szabvány szerinti vizsgálat, amelyet a DNA (Német Szabványügyi Bizottság) Berlin 15, adott ki.

2710 00 41 –

2710 00 59 Középpárlatok

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1. d) pontját.

2710 00 61 –

2710 00 98 Nehézolajok

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1. e) pontját.

2710 00 61 –

2710 00 68 Gázolajok

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1. f) pontját.

2710 00 71 –

2710 00 79 Fűtőolajok

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1. g) pontját és az alábbi ábrát a fűtőolajok jellemzőire vonatkozóan.¹⁵

2710 00 81 –

2710 00 98 Kenőolaj; más olajok

Ezen alszámok alá tartoznak az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1. e) pontjában definiált nehézolajok, feltéve, hogy azok nem felelnek meg az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1. f) (gázolajokra vonatkozó) vagy 1. g) (fűtőolajokra vonatkozó) pontjaiban foglaltaknak.

Ide azok a nehézolajak tartoznak, amelyeknek, a veszteséget is beleszámítva kevesebb, mint 85 térfogat%-a desztillál át 350 °C-on az ASTM D 86–67 (1972-ben átdolgozott) módszer szerint:

1. amelynél a megfelelő C hígított színhez tartozó V viszkozitás:

a) nem lépi túl a jelen árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1. g) pontjában közölt egyeztető ábra I. számú vonalát, ha a szulfátos hamu mennyisége 1% vagy annál több, vagy az elszappanosítási szám 4 vagy több, vagy

b) az egyeztető ábra szerinti II. vonalat meghaladó, ha a dermedéspont 10 °C feletti, vagy

c) az egyeztető ábra szerinti I. vonalat átlépő, de a II. vonal alatt maradó, ha 300 °C-on 25%-nál kevesebb desztillál át, ha a dermedéspont mínusz 10 °C feletti. Ezek a kikötések csak a 2 alatti hígított színű olajokra vonatkoznak;

2. amelyeknél nem határozhatók meg a következők:

a) az (1972-ben átdolgozott) ASTM D 86–67 módszer szerint 25 °C-on átdesztilláló mennyiség (a nulla is százalék); vagy

b) az ASTM D 445–74 módszer szerinti 50 °C-on mért kinematikai viszkozitás, vagy

c) az ASTM D 1500 módszer szerinti C hígított szín;

3. amelyek mesterségesen színezettek.

A fenti 1. pontban alkalmazott analitikai módszerek azonosak a fűtőolajoknál megadottakkal [lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1. g) pontját].

Lásd még az alábbi ábrát:¹⁶

2710 00 85 Az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 6. pontjában előírt mértékű keverés céljára

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 6. pontját és a vonatkozó magyarázatokat.

27.11 Földgáz és gáz halmazállapotú más szénhidrogén

Ezen termékek meghatározását lásd a 27.11 vtsz. HR Magyarázataiban.

Azokra az alszámokra vonatkozóan, amelyeknél a terméket

– speciális eljárásra,

– vegyi átalakításra

szánták, lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 4. és 5. pontját és a vonatkozó magyarázatokat.

27.12 Vazelin; parafinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, parafingács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is

2712 10 10 és

2712 10 90 Vazelin

Lásd a 27.12 vtsz. HR Magyarázatának (A) részét.

Lásd még a 2710 00 vtsz. magyarázata I. részéhez tartozó ábrát.

2712 10 10 Nyers

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 2. pontját.

Azokra az alszámokra vonatkozóan, amelyeknél a terméket

– különleges eljárásra,

– vegyi átalakításra

szánták, lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 4. és 5. pontját és a vonatkozó magyarázatokat.

2712 20 10 és

2712 20 90 Parafinviasz 0,75%-nál kisebb olajtartalommal

Ide a 27.12 vtsz. HR Magyarázata (B) részének első és hetedik bekezdésében meghatározott paraffinok tartoznak.

2712 90 11 és

2712 90 19 Ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz (természetes termékek)

Ide a 27.12 vtsz. HR Magyarázata (B) részének harmadik, negyedik és ötödik bekezdésében meghatározott paraffinok tartoznak.

Az ozokeritet (természetes viaszt) ritkán forgalmazzák így (kimerültek a lelőhelyei és kevés anyagi hasznot hoz); az ozokerit és cerezin (finomított ozokerit) kifejezéseket a gyakorlatban helytelenül a 2712 90 31–2712 90 99 alszámok alá tartozó mikrokristályos viaszokra alkalmazzák.

2712 90 31 –

2712 90 99 Más

Ide a 27.12 vtsz. HR Magyarázatai (B) rész második, hatodik és hetedik bekezdésében meghatározott paraffinok tartoznak, a 2712 20 10¹⁷ vagy 2712 20 90 alszámok alatti szintetikus paraffinok kivételével.

Az ide tartozó termékek jellemzői a következők:

1. az ASTM D 938 módszer szerint meghatározott kristályosodási pontja minimum 30 °C;

2. sűrűsége 70 °C-on 0,942 g/cm³ alatti;

3. ASTM D 217 módszer szerinti kúppenetrációja 25 °C-on mérve 350 alatti;

4. ASTM D 937 módszer szerint mért kúppenetrációja 25 °C-on mérve 80 alatti.

Az olyan termékekre, amelyek túl kemények ahhoz, hogy elvégezzék rajtuk az ASTM D 217 módszer szerinti penetráció mérést, alkalmazható az ASTM D 937 szerinti kúppenetráció mérése is.

Lásd még a 2710 00 vtsz. magyarázata I. részéhez tartozó ábrát.

2712 90 31 –

2712 90 39 Nyers

Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 3. pontját.

Azokra az alszámokra vonatkozóan, melyeknél a terméket

– speciális eljárásra,

– vegyi átalakításra

szánták, lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 4. és 5. pontját és a vonatkozó magyarázatokat.

27.13 Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen, kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka

2713 11 00 és

2713 12 00 Ásványolajkoksz

Ide a 27.13 vtsz. HR Magyarázata (A) bekezdésében leírt termékek tartoznak.

2713 20 00 Ásványolaj-bitumen

Ide a 27.13 vtsz. HR Magyarázata (B) bekezdésében leírt ásványolaj-bitumenek tartoznak.

Az ide tartozó termékek jellemzői a következők:

1. az ASTM D 938 módszer szerint meghatározott kristályosodási pontja minimum 30 °C;

2. sűrűsége 70 °C-on minimum 0,942 g/cm³;

3. ASTM D 5 módszer szerinti tűpenetrációja 25 °C-on mérve legalább 350.

Lásd még a 2710 00 vtsz. magyarázata I. részéhez tartozó ábrát.

2713 90 10 és

2713 90 90 Kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka

Ide a 27.13 vtsz. HR Magyarázata (C) bekezdésében leírt termékek tartoznak.

Az ide tartozó termékek aromás extraktumai [lásd a 27.13 vtsz. HR Magyarázata (C) rész (1) bekezdését] általában megfelelnek az alábbi követelményeknek:

1. az aromás alkotórészek aránya meghaladja a 80 tömeg%-ot az árucsoport magyarázata ,,A'' mellékletében megadott módszer szerint;

2. sűrűsége 15 °C-on meghaladja a 0,950 g/cm³ értéket;

3. az ASTM D 86 módszer szerint 300 °C-ig maximum 20 térfogat% desztillál át.

A kevert alkil-benzolokat és a kevert alkil-nafténeket azonban akkor is a 38.17 vtsz. alá kell osztályozni, ha megfelelnek a fenti követelményeknek.

2715 00 Természetes aszfaltot vagy természetes bitument, ásványolaj bitument, ásványi kátrányt vagy ásványi kátrányszurkot tartalmazó bitumenes keverék (pl. bitumenes masztix, lepárlási maradvány)

Az ide tartozó bitumenes keverékek összetétele a tervezett felhasználástól függ.

1. A felületek vízállóvá tételére, védelmére vagy szigetelési célokra használt termékek.

A korróziógátló bevonatként, erőművi szigetelőként, felületek vízállóvá tételére, rések tömítésére stb. használt termékek általában egy kötőanyagból (bitumen, aszfalt vagy kátrány), merev tömítőanyagból, mint pl. ásványi szálak (azbeszt, üveg), fűrészporból és minden olyan egyéb anyagból állnak, amelyek a terméknek a felhasználási céljához szükséges tulajdonságait biztosítják.

Ilyen termékek például:

a) bitumenes tömítőanyag

30% alatti oldószertartalommal, amivel 3–4 mm-es vagy ennél kisebb vastagságú bevonat képezhető;

b) bitumenes masztix

10% alatti oldószertartalommal, amivel a következők képezhetők: vagy 4 mm–1 cm vastag bevonat vagy nagy vastagságú tömítés (2–8 cm);

c) más bitumenes készítmény

töltőanyagokkal, de oldószer nélkül. Ezeket felhasználás előtt hőkezelésnek kell alávetni. Egyéb más felhasználás mellett föld alatti vagy víz alatti csővezetékek védelmére is alkalmazzák.

2. Utak borítására használt termékek

Az ide tartozó, utak burkolására használt bitumenes termékek két csoportba oszthatók:

a) lepárlási maradvány és útolaj

A lepárlási maradékok nehézolajban oldott bitumenek, amelyek mennyisége a kívánt viszkozitástól függ.

Ezen termékek kereskedelmi megnevezése attól függően változik, hogy az alkalmazott oldószer kőolaj- vagy más eredetű; az előbbieket ,,folyósított bitumen'', az utóbbiakat ,,lágyított bitumen'' néven ismerik.

Az útolajak olyan bitumenalapú nehézolajban oldott készítmények, amelyekben az oldószer mennyisége a kívánt viszkozitástól függ.

Ezekhez a termékekhez néha ragasztókat adnak a letöredezés ellen.

Minden ilyen bitumenes készítmény rendelkezik a következő jellemzőkkel:

– ASTM D 5 módszer szerint mért tűpenetráció 25 °C-on minimum 400;

– ASTM D 1189 módszer szerint nyert vákuumdesztillációs maradék, amely minimum 60 tömeg%-nyi, és amelynek az ASTM D 5 szerint mért tűpenetrációja 25 °C-on minimum 400.

A következő ábra bemutatja, hogyan lehet

– a folyósított és a lágyított bitument megkülönböztetni a 2713 20 00 alszám alá tartozó bitumenektől;

– a folyósított és a lágyított bitument megkülönböztetni a 27.10 vtsz. alatti kőolajoktól.¹⁸

tűpenetráció 25°C-on
ASTM D 5

400 alatti

min. 400

desztillációs maradék
ASTM D 1189

60 tömeg% alatt

min. 60 tömeg%

tűpenetráció 25°C-on
ASTM D 5

400 alatti

min. 400

2713 20 00
bitumen

2710 00
olaj

2715 00 00
bitumenes termék
(folyósított vagy
lágyított bitumen)

2710 00
kőolaj

b)    vizes emulzió
    Ezek a bitumen vizes emulgeálásával nyert termékek:
    Két csoportra oszthatók:
    1. normál tallolaj-szappan alapú anionos vagy „alkáli” emulzió,
    2. alifás amin vagy kvaterner ammónium ion alapú kationos vagy „savas” emulzió.

b) vizes emulzió

Ezek a bitumen vizes emulgeálásával nyert termékek:

Két csoportra oszthatók:

1. normál tallolaj-szappan alapú anionos vagy ,,alkáli'' emulzió;

2. alifás amin vagy kvaterner ammónium ion alapú kationos vagy ,,savas'' emulzió.

,,A'' Melléklet

AZ AROMÁS TARTALOM MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE A 350 °C FELETTI DESZTILLÁCIÓS VÉGPONTÚ TERMÉKEKNÉL

A módszer elve:

Az n-pentánban oldott mintát szilikagéllel töltött speciális kromatográfiás oszlopon választják szét. Az n-pentánnal kimosott nem aromás komponenseket összegyűjtik, és az oldószer elpárologtatása után visszamérik.

A berendezés és a reagensek:

Kromatográfiás oszlop: a mellékelt ábra szerinti alakú és méretű üvegcső. A felső nyílása gumival bélelt fém szorítókkal rendelkező üvegcsatlakozóval záródik. Az alkalmazott tömítésnek nitrogén- vagy levegőtúlnyomás alatt is szivárgásmentesnek kell lennie.

Szilikagél: finomsága 200 mesh vagy ennél magasabb. 170 °C-on hét órán át kell aktiválni kemencében a felhasználás előtt, és exikátorban kell lehűteni.

n-pentán: min. 95%-os tisztaságú, aromás mentes.

A módszer:

Töltse meg a kromatográfiás oszlopot az előzetesen aktivált szilikagéllel a felső üveggömbtől számított 10 cm magasságig, vibrátorral óvatosan rázassa, tömörítse az oszlopot, hogy üregek, csatornák ne maradjanak a töltetben. Ezután helyezze rá az üveggyapot dugót az oszlopban lévő szilikagél tetejére.

Nedvesítse előzetesen a szilikagélt 180 ml n-pentánnal és alkalmazzon nitrogént vagy sűrített levegőt felülről, míg a folyadék felső felszíne a szilikagél töltet tetejét el nem éri. Óvatosan csökkentse a nyomást az oszlopon, majd öntsön fel kb. 3,6 g (pontosan mért) 10 ml n-pentánban oldott mintát, majd öblítse ki a főzőpoharat újabb 10 ml oldószerrel és öntse azt is az oszlopra.

Addig növelje fokozatosan az oszlopra adott nyomást, míg annak végén a folyadék kb. 1 ml/perc sebességgel nem csepeg, és gyűjtse ezt a folyadékot 500 ml-es lombikba.

Amikor az elválasztandó komponenst tartalmazó folyadék szintje eléri a szilikagél felszínét, óvatosan szüntesse meg a gáznyomást, és még 230 ml n-pentánt öntsön az oszlopra; helyezze ismét a nyomás alá, és miközben az eluenst az előbbi lombikba gyűjti, hagyja a folyadékszintet a szilikagél töltet felszínéig lesüllyedni.

Párolja be az összegyűjtött folyadék frakciót vákuumos rotadeszt vagy hasonló készüléken 35 °C-on, majd veszteség nélkül mossa azt át n-pentánnal egy lemért főzőpohárba.

Vákuumos kemencében szárítsa állandó tömegig (W) a főzőpohár tartalmát.

A nem aromás alkotó százalékarányát (A) a következő képlet adja meg:¹⁹

A = (W/W₁) X 100, ahol W₁ a minta tömege.

A 100-tól való eltérés a szilikagél által abszorbeált aromás alkotók százalékaránya.

A módszer pontossága:

Megismételhetőség: 0,2%

Reprodukálhatóság: 0,5%

,,B'' Melléklet

FENOLOK, KREZOLOK ÉS NAFTALINOK KRISTÁLYOSODÁSI PONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

Folyamatos keverés közben olvasszon fel kb. 100 g naftalint egy kb. 100 cm³-es porcelán edényben. Töltsön kb. 40 cm³ olvasztott naftalint egy előmelegített ,,Zsukov'' edénybe úgy, hogy a kb. háromnegyedéig legyen tele. Helyezzen bele tizedfok beosztású hőmérőt a parafa dugón keresztül úgy, hogy a higanyzsák a folyadék közepén legyen. Ha a hőmérséklet már majdnem a naftalin kristályosodási pontjáig (83 °C körül) csökken, folytonos keveréssel indítsa meg a kristályosodást. Amint a kristályok kezdenek megjelenni, a higanyoszlop egy időre megáll, majd ismét süllyedni kezd. Az a hőfok, ahol a higanyoszlop stabilizálódott, egy időre feljegyzendő és ezt kell az edényből kinyúló higanyoszlop miatt korrekció után a naftalin kristályosodási pontjának tekinteni. Higanyos hőmérő korrekciója a következő:

n X (t–t₁) / 6000, ahol

n: a hőmérőnek a palackból kinyúló fokbeosztásainak száma,

t: a feljegyzett hőfok,

t₁: a hőmérő palackból kinyúló részének átlaghőmérséklete.

A t₁-et egy segédhőmérővel lehet hozzávetőlegesen meghatározni úgy, hogy annak higanyzsákját a hőmérő palackból kiálló részének közepére helyezzük. A kapillárcsöves hőmérő igen nagy pontosságot biztosít.

Az alábbi ábra szerinti ,,Zsukov'' edény kettősfalú üveg palack, a falak között légritkított térrel:²⁰

VI. ÁRUOSZTÁLY

A VEGYIPAR VAGY VELE ROKON IPAROK TERMÉKEI

Az áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (1), (2) és (3) pontjainak értelmezését lásd a VI. Áruosztály HR Magyarázatának Általános rendelkezéseiben.

28. Árucsoport

Szervetlen vegyi anyagok, szerves vagy szervetlen vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből

vagy izotópokból

II. SZERVETLEN SAVAK ÉS NEMFÉMEK SZERVETLEN OXIGÉNVEGYÜLETEI

28.11 Más szervetlen savak és nemfémek más szervetlen oxigénvegyületei

2811 19 10 és

2811 19 80²¹ Másféle

Ezek az alszámok tartalmazzák azokat a termékeket, amelyekre az ehhez az árucsoporthoz fűzött Megjegyzések (4) bekezdése hivatkozik.

III. NEMFÉMEK HALOGÉN- ÉS KÉNVEGYÜLETEI

28.12 Nemfémek halogén- és oxihalogén-vegyületei

2812 10 11 –

2812 10 18²² Foszforvegyületek

Lásd a 28.12 vámtarifaszám HR Magyarázata (A) (3) és (B) (4) pontjait.

2812 10 91 –

2812 10 99²³ Más

A 28.12 vtsz. HR Magyarázata (A) bekezdésének (1) és (B) bekezdésének (1) b), (2) és (3) pontjában felsorolt termékeken kívül ezen alszám alá tartozik a tellúr tetraklorid (TeCl₄) is, amelyet főleg patina képzésére használnak ezüstből készült tárgyak felületén.

IV. SZERVETLEN BÁZISOK ÉS FÉMOXIDOK, -HIDROXIDOK ÉS -PEROXIDOK

Peroxidoknak tekintjük a fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei közül azokat, amelyek molekulája, a hidrogénperoxidhoz hasonlóan, –O–O– kötést tartalmaz.

Azok a fémoxidok, -hidroxidok vagy -peroxidok, amelyek az ebben az alcsoportban szereplő, korábban ismertetett vámtarifaszámok vagy -alszámok alá nem osztályozhatók, a 2825 90 80 alszám alá tartoznak.

28.19 Krómoxidok és krómhidroxidok

2819 10 00 Króm-trioxid

Lásd a HR Magyarázat 28.19 vámtarifaszámra vonatkozó (A) (1) pontját.

2819 90 90 Más

Ez az alszám tartalmazza azokat a termékeket, amelyeket a 28.19 vámtarifaszámhoz kapcsolódó HR Magyarázat (A) (2) és (B) pontjaiban említenek.

28.25 Hidrazin, hidroxilamin és ezek szervetlen sói; más szervetlen bázisok és fémoxidok, -hidroxidok és -peroxidok

2825 70 00 Molibdénoxidok és -hidroxidok

Ez az alszám nem tartalmazza a technikai minőségű molibdénoxidot, amelyet molibdenit koncentrátum egyszerű pörkölésével állítanak elő (2613 10 00 alszám).

V. SZERVETLEN SAVAK ÉS FÉMEK SÓI ÉS PEROXISÓI

28.26 Fluoridok; szilikofluoridok, fluoraluminátok és egyéb komplex fluorsók

2826 19 00 Másféle

A 28.26 vámtarifaszám HR Magyarázata (A) (4)–(9) pontjaiban említett termékeken kívül ez az alszám tartalmazza a következőket is:

1. Berillium-difluorid (BeF₂), üvegszerű küllemű, 2 g/cm³ sűrűségű, kb. 800 °C olvadáspontú, vízben igen jól oldódó anyag, amelyet a berilliumkohászatban köztes termékként használnak. Ammónium-fluoroberillát hevítésével állítják elő.

2. Bázikus berillium-fluorid (5 BeF₂ 2 BeO), szintén üvegszerű és vízben oldódó anyag, amelynek a sűrűsége kicsit nagyobb (mintegy 2,3 g/cm³).

2826 30 00 Nátrium hexafluoro-aluminát (szintetikus kriolit)

Lásd a 28.26 vámtarifaszám HR Magyarázata (C) (1) pontját.

2826 90 90 Más

Lásd a 28.26 vámtarifaszám HR Magyarázata (B) (3)–(7) és (C) (2)–(5) pontjait, a dikálium-hexafluorocirkonát kivételével, amely sajátságos módon a 2826 90 10 alszám alá tartozik.

28.33 Szulfátok; timsók; peroxoszulfátok (perszulfátok)

2833 29 30 Kobalt- és titánszulfát

Ide tartozik

1. Dititán-triszulfát (Ti₂(SO₄)₃). Vízmentes formában zöld színű, vízben oldhatatlan, kristályos por, amely azonban híg savakban bíborszínű oldatot képez. Hidratált formája stabilis, vízben oldható kristályhidrátot alkot. A textiliparban redukálószerként használják.

2. Titán-oxid-szulfát (titanilszulfát) ((TiO)SO₄). Előfordulhat vízmentesen, nedvszívó, fehér por alakjában, vagy a különféle számú hidrátvizet tartalmazó módosulatok egyikében, amelyek közül a dihidrát stabilitása a legnagyobb. Pácolószerként használják.

3. Titán-diszulfát (Ti(SO₄)₂). Fehér, erősen nedvszívó tulajdonságú, bomlékony por.

28.35 Hipofoszfitok, foszfitok, foszfátok és polifoszfátok

2835 10 00 Hipofoszfitok és foszfitok

Lásd 28.35 vámtarifaszám HR Magyarázata (A) és (B) bekezdését.

2835 22 00–

2835 29 90 Foszfátok

Lásd a 28.35 vámtarifaszám HR Magyarázata (C), első bekezdés, (I), és második bekezdés, (1) a), (2) a), b), c) és (3)-tól (8)-ig terjedő pontjait.

Ezek az alszámok nem tartalmazzák a különböző foszfátok egymással alkotott keverékeit, amelyek általában a 31. Árucsoportban vagy a 3824 90 95 alszám alatt találhatók.

2835 31 00 –

2835 39 70 Polifoszfátok

Lásd a 28.35 vámtarifaszám HR Magyarázata (C) részének első bekezdése (II), (III) és (IV), továbbá a második bekezdése (1) b) és (2) d)–g) pontjait.

2835 39 10 Ammóniumpolifoszfát

Ez az alszám tartalmazza a tetraammónium-difoszfátot (ammónium pirofoszfát) ((NH₄)₄P₂O₇) és a pentaammónium-trifoszfátot ((NH₄)₅P₃O₁₀).

A nagyobb polimerizációs fokú ammónium-polifoszfátok is ez alá az alszám alá tartoznak, még akkor is, ha polimerek hasonló sorozataiból állnak (ezeket néha ammónium-metafoszfátoknak nevezik). Így például ide sorolandó a Kurrol-féle ammóniumsó (nem tévesztendő össze a Kurro-féle sóval, a nátrium metafoszfáttal), amely nagy átlagos polimerizációs fokú lineáris polimer (több ezer vagy több tízezer monomerből épül fel). A vízben gyengén oldódó, fehér, kristályos port főleg tűzbiztossá tevő tulajdonsága miatt használják.

2835 39 30 Nátriumpolifoszfát

Ez az alszám foglalja magába a következő anyagokat:

1. nátrium-pirofoszfátok (nátrium-difoszfátok): tetranátrium-pirofoszfát (semleges difoszfát) (Na₄P₂O₇), dinátrium-dihidrogén-pirofoszfát (savas difoszfát) (Na₂H₂P₂O₇);

2. nátrium-metafoszfátok [alapképletük (NaPO₃)_n], amelyek kétfélék lehetnek: nátrium-ciklo-trifoszfát és nátrium-ciklo-tetrafoszfát;

3. egyéb, magas polimerizációs fokú nátrium-polifoszfátok. Ezek közé tartozik a helytelenül nátrium-hexametafoszfátként ismert Graham-féle só, amely polimer keverék ((NaPO₃)_n), 30 és 90 közötti polimerizációs fokkal.

28.40 Borátok, peroxoborátok (perborátok)

2840 19 90 Másféle

Ez az alszám tartalmazza a kristályos dinátrium-tetraborátot (5 H₂O vagy 10 H₂O).

2840 20 10 Nátriumborátok, vízmentes

Ez az alszám tartalmazza a nátrium-pentaborátot és a nátrium-metaborátot.

28.41 Fémoxisavak és fémperoxisavak sói

2841 69 00 Manganitok, manganátok és permanganátok

A manganitok a mangánsav (H₂MnO₃) sói. Ezek vízben csaknem oldhatatlanok és könnyen hidrolizálnak.

Ez az alszám tartalmazza a réz-manganitot (CuMnO₃), amit gázálarcokban a szénmonoxid széndioxiddá való oxidációjára használnak, továbbá a réz-bis(hidrogénmanganit)-ot, (Cu(HMnO₃)₂), amely e felhasználási mód szempontjából még reakcióképesebb.

A 28.41 vámtarifaszám HR Magyarázata (3) a) pontjában felsorolt manganátokon kívül ez az alszám foglalja magába az öt vegyértékű mangán által alkotott manganátokat is, így például Na₃MnO₄.10H₂O-t.

28.42 Szervetlen savak és peroxosavak egyéb sói, az azidok kivételével

2842 10 00 Kettős vagy komplex szilikátok

Lásd a 28.42 vámtarifaszám HR Magyarázata (II) része második bekezdésének (K) pontját.

2842 90 10 Szelén- és tellursav sói, kettős sói és komplex sói

A 28.42 vámtarifaszám HR Magyarázatának (I), (B) és (C), és (II), második bekezdés (D) és (E) pontjában említett anyagokon kívül, valamint a (II), második bekezdés (C) része (3) pontjában említett szelenoszulfidok, szelenoszulfátok és tiotellurátok mellett ez alá az alszám alá sorolható

1. a higany-szelenid (HgSe) és az indium-szelenid (InSe), amelyeket félvezetőként használnak;

2. a nagytisztaságú ólomtellurid (PbTe), amit tranzisztorokban, termoelemekben, higanygőzlámpákban stb. használnak.

VI. KÜLÖNFÉLE ÁRUK

28.44 Radioaktív kémiai elemek és radioaktív izotópok (beleértve a hasadó kémiai elemeket és izotópokat is) és ezek vegyületei; ilyen termékeket tartalmazó keverékek és maradékok

Lásd az ehhez az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (6) bekezdését.

2844 10 Természetes urán és vegyületei; természetes uránt vagy természetes uránvegyületet tartalmazó ötvözetek, diszperziók (cermetek is), kerámiai termékek és keverékek

Lásd a 28.44 vámtarifaszám HR Magyarázata (IV) (A) (1), (B) (1) és (C) (1)–(3) pontjait.

2844 20 21–

2844 20 89 U 235-ben dúsított urán és vegyületei; plutónium és vegyületei, U 235-ben dúsított uránt, plutóniumot vagy ezek vegyületeit tartalmazó ötvözetek, diszperziók (beleértve a cermeteket is), kerámiák és keverékek

Az U 235-ben dúsított urán a kereskedelemben kismértékben dúsított urán (20%-nál kisebb U 235 tartalommal), illetve nagymértékben dúsított urán (20%-nál nagyobb U 235 tartalommal) megnevezéssel fordul elő.

A plutóniumra és vegyületeivel kapcsolatban lásd a 28.44 vámtarifaszám HR Magyarázatának (IV) (A) (3), (B) (2), valamint (C) (1) és (3) pontjait.

2844 30 11 és

2844 30 19 U 235-re kimerített urán; U 235-re kimerített uránt vagy vegyületeit tartalmazó ötvözetek, diszperziók (beleértve a cermeteket is), kerámiai termékek és keverékek

Az U 235-re kimerített urán az U 235-ben dúsított urán előállításának mellékterméke. Olcsó ára és a rendelkezésre álló nagy mennyisége miatt helyettesítheti a természetes uránt, különösen mint hasadó anyagot tartalmazó áru, sugárzás ellen védő pajzs, továbbá mint nehézfém, amely felhasználható lendkerék gyártására vagy bizonyos gázok tisztítására alkalmas abszorbensek (getterek) előállítására.

2844 30 51–

2844 30 69 Tórium; tóriumot vagy vegyületeit tartalmazó ötvözetek, diszperziók (beleértve a cermeteket is), kerámiai termékek és keverékek.

Lásd a 28.44 vámtarifaszám HR Magyarázatának a (IV) és különösen az (A) (2) és (B) (3) pontjait.

2844 30 91 és

2844 30 99 U 235-re kimerített urán vagy tórium és vegyületei; egymással való keverékekben is

Lásd a 28.44 vámtarifaszám HR Magyarázata (IV) (B) (1) és (3) pontjait.

2844 40 Radioaktív elemek, izotópok és vegyületek, a 2844 10, 2844 20 vagy 2844 30 alszám alá tartozók kivételével; ezeket az elemeket, izotópokat és vegyületeket tartalmazó ötvözetek, diszperziók (beleértve a cermeteket is), kerámiai termékek és keverékek; radioaktív maradékok

Az izotóp kifejezés meghatározását lásd az árucsoporthoz kapcsolódó Megjegyzések (6) bekezdésének utolsó mondatában és 28.44 vámtarifaszám HR Magyarázata (I) bekezdésében.

Az ezen alszám alá tartozó további árukra vonatkozóan lásd a 28.44 vámtarifaszám HR Magyarázatának (III) bekezdését.

2844 50 00 Atomreaktor kimerült (besugárzott) fűtőelemei (töltetei)

Lásd a 28.44 vámtarifaszám HR Magyarázata (IV) (C) (4) pontját.

28.45 Izotópok a 28.44 vtsz. alá tartozó termékek kivételével; ilyen izotópok szerves vagy szervetlen vegyületei, vegyileg nem meghatározottak is

Az izotóp kifejezés meghatározását lásd az árucsoporthoz kapcsolódó Megjegyzések (6) bekezdésének utolsó mondatában és a 28.44 vámtarifaszám HR Magyarázata (I) pontjában.

2845 10 00 Nehézvíz (deutérium-oxid)

Ide tartozik a nehézvíz (vagy deutérium-oxid), amely megjelenésében a közönséges vízre emlékeztet, kémiai tulajdonságaik igen hasonlóak, fizikai tulajdonságaik azonban jelentős mértékben eltérnek. A nehézvizet egyrészt deutériumforrásként, másrészt atomreaktorokban, az urán atommagokat hasító neutronok lassítására használják.

2845 90 10 Deutérium és vegyületei; dúsított deutérium tartalmú hidrogén és vegyületei; e termékeket tartalmazó keverékek és oldatok

Lásd a 28.45 vtsz. HR Magyarázata harmadik bekezdésének (1) és (3) pontját.

Ide tartoznak olyan más szerves és szervetlen vegyületek is, amelyek hidrogéntartalmát részben vagy teljesen deutériumra cserélték. Ezek között a legfontosabbak a lítium-deuterid, a deuterált ammónia, a deuterált kénhidrogén, a deuterált benzol, a deuterált bifenil és a deuterált terfenilek. Ezeket az árukat az atomiparban neutronok lassítására (moderátorként), a nehézvíz gyártásában köztes termékként, továbbá magfúziós reakciók tanulmányozása során használják. Fontos alkalmazási területük a szerves kémiai analízis és szintézis.

2845 90 90 Más

Ide tartoznak a következő izotópok és vegyületek:

1. szén 13, lítium 6, lítium 7 és vegyületeik;

2. bór 10, bór 11, nitrogén 15, oxigén 18 és vegyületeik (például 10B₂O₃, 10B₄C, 15NH₃, 18H₂O).

Ezeket a tudományos kutatásban és az atomiparban használják.

28.46 Ritkaföldfémek, ittrium és szkandium szerves vagy szervetlen vegyületei, beleértve e vegyületek keverékeit is

2846 10 00 Cériumvegyületek

Lásd a 28.46 vtsz. HR Magyarázata harmadik bekezdésének (1) pontját.

2846 90 00 Más

Ide osztályozandók a ritkaföldek (első elemük, a lantán után lantanidák) csoportjába tartozó fémek vegyületei, közöttük az európium, a gadolinium, a szamárium és a terbium oxidjai, amelyeket neutronabszorberként atomreaktorok vezérlésére, továbbá színes televíziós készülékek képcsövének gyártása során használnak.

Lásd a 28.46 vtsz. HR Magyarázata harmadik bekezdésének (2) pontját.

29. Árucsoport

Szerves vegyi anyagok

Általános megjegyzések:

A Kombinált Nómenklatúrában és a magyarázatokban egyes nevek után feltűnő (INN) jelölés arra utal, hogy az adott név benne foglaltatik a gyógyszeripari anyagok nemzetközileg elfogadott, nem védett neveinek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott gyűjteményben.

Az (INNM) [International non-propietary name (modified)] betűk azt jelzik, hogy az adott nevet az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi, nem védett (módosított) névként fogadta el.

Az (ISO) betűk azt jelzik, hogy az adott név szerepel a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet R 1750 számú ajánlásában, a kártevőellenes és növényi növekedést szabályozó szerek általánosan használt elnevezései között.

A kondenzált gyűrűs rendszer olyan, amelyben van legalább két gyűrű, amelyeknek egy és csak egy közös kötése és kettő és csak kettő közös atomja van.

Megjegyzések (1) a) pontjához:

Lásd az árucsoport HR Magyarázatai Általános rendelkezései A) pontjának első négy bekezdését.

Ebbe az árucsoportba tartozik:

1. Az antracén, amelynek tisztasága legalább 90 tömeg% (2902 90 10 alszám).

2. Benzol, amelynek tisztasága legalább 95 tömeg% (2902 20 10 vagy 2902 20 90 alszám).

3. Naftalin, amelynek kristályosodási hőmérséklete nem alacsonyabb, mint 79,4 °C (2902 90 10 alszám).

4. Toluol, amelynek tisztasága legalább 95 tömeg% (2902 30 10 vagy 2902 30 90 alszám).

5. Xilol, amely nem kevesebb mint 95 tömeg% xilolt (összes izomert) tartalmaz (2902 41 00-tól 2902 44 90 alszámig).

6. Etán és más telített, aciklikus szénhidrogének (a metán és a propán kivételével), amelyek egyetlen izomerre vonatkoztatva nem kevesebb, mint 95% tisztaságúak, térfogategységben számítva gázok esetében,²⁴ tömegegységben pedig folyadékok és szilárd anyagok esetében (2901 10 10 vagy 2901 10 90 alszám).

7. Etilén, amelynek tisztasága nem kevesebb, mint 95 térfogat% (2901 21 alszám).

8. Propén (propilén), amelynek tisztasága legalább 90 térfogat% (2901 22 alszám).

9. Zsíralkoholok, amelyek tisztasága nem kevesebb, mint 90%, a vízmentes termék tömege alapján számítva, és molekulájuk legalább hat szénatomot tartalmaz (2905 16, 2905 17 00 vagy 2905 29 90 alszámok).

10. Krezolok (egyetlen izomer vagy izomerek keveréke), amelynek krezoltartalma az összes izomereket együtt számítva nem kevesebb, mint 95 tömeg% (2907 12 00 alszám).

11. Fenol, amelynek tisztasága legalább 90 tömeg%-os (2907 11 00 alszám).

12. Xilenolok (egyetlen vagy több izomerből), amelyek teljes xilenoltartalma legalább 95 tömeg% (2907 14 00 alszám).

13. Zsírsavak (az olajsav kivételével), amelyek tisztasága legalább 90%, a vízmentes termék tömegére vonatkoztatva, és molekulájuk legalább hat szénatomot tartalmaz (29.15 és 29.16 vtsz.).

14. Olajsav, amely legalább 85% tisztaságú, a vízmentes termék tömege alapján számítva (2916 15 00 alszám).

15. Piridin, amelynek tisztasága legalább 95 tömeg% (2933 31 10 alszám).

16. Metilpiridin (pikolin), 5-etil-2-metilpiridin (5-etil-2-pikolin) és 2-vinil-piridin, amely legalább 90 tömeg% tisztaságú (2933 39 95 alszám).

17. Kinolin, amely legalább 95% tisztaságú, a vízmentes termék tömege alapján számítva és gázkromatográfiás méréssel igazolva (2933 40 90 alszám).

18. 1,2-Dihidro-2,2,4-trimetilkinolin, amely legalább 85% tisztaságú, a vízmentes termék tömegére vonatkoztatva (2933 40 90 alszám).

19. Akridin, amely legalább 95% tisztaságú, a vízmentes termék tömegére vonatkoztatva és gázkromatográfiás méréssel igazolva (2933 90 95 alszám).

20. A 9., 13. és 14. pontokban szereplő zsírsavak és zsíralkoholok származékai [így például sók, észterek (a glicerin származékain kívül), aminok, amidok, nitrilek], ha megfelelnek a megfelelő zsírsavakra és zsíralkoholokra meghatározott feltételeknek.

Megjegyzések (1) b) pontjához:

Lásd a HR Magyarázat ezen árucsoportra vonatkozó Általános rendelkezései (A) pontjának utolsó bekezdését.

Megjegyzések (1) d) pontjához:

Csak a valódi vizes oldatok osztályozhatók ide, még abban az esetben is, ha a szükségesnél kevesebb víztartalom miatt az anyag nem oldódott fel maradéktalanul.

Megjegyzések (1) f) és g) pontjaihoz:

Stabilizáló, porvédő, színező és illatanyagok hozzáadását illetően lásd az árucsoportra vonatkozó HR Általános rendelkezések (A) pontjának utolsó bekezdését.

Megjegyzések (5) bekezdéséhez:

A megjegyzésben foglalt rendelkezések csak az adott áruk árucsoportok szerinti besorolásakor alkalmazhatók [lásd az árucsoport HR Magyarázata Általános rendelkezéseinek (G) pontját].

Egy vtsz.-on belül, az alszámok szerinti osztályozást illetően az árucsoport Alszámos megjegyzésének 1. bekezdését kell alkalmazni.

I. SZÉNHIDROGÉNEK ÉS EZEK HALOGÉN-, SZULFO-, NITRO- VAGY NITROZOSZÁRMAZÉKAI

29.02 Ciklikus szénhidrogének

2902 19 30 Azulén és alkilszármazékai

Ez az alszám tartalmazza a következő vegyületeket:

azulén (biciklo[5,3,0]dekapentaén) és alkilszármazékai, pl. kamazulén (7-etil-1,4-dimetil-azulén), guajazulén (7-izopropil-1,4-dimetilazulén), vetiverazulén (2-izopropil-4,8-dimetiloazulén).

2902 90 10 Naftalin és antracén

Lásd a 29.02 vtsz. HR Magyarázata (C) részének (III) a) és c) pontját.

2902 90 30 Bifenil és terfenilek

Lásd a 29.02 vtsz. HR Magyarázata (C) részének (II) a) és d) pontját.

29.03 Szénhidrogének halogénszármazékai

2903 30 10 Fluoridok

Ez az alszám tartalmazza a következő vegyületeket:

1,1-difluoretán, széntetrafluorid (tetrafluorometán), tetrafluoroetilén, trifluoroetilén, trifluorometán.

2903 51 10 Lindán

A lindán a hexaklór-ciklohexán (HCH) gamma izomere legalább 99%-os tisztasággal. A HCH-nak csak ez a gamma izomere rovarölő hatású. A lindánt a mezőgazdaságban és faanyagok kezelésére használják.

II. ALKOHOLOK ÉS EZEK HALOGÉN-, SZULFO-, NITRO- VAGY NITROZOSZÁRMAZÉKAI

29.05 Aciklikus alkoholok és halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékaik

2905 14 90 Más

Ez alá az alszám alá csak a szek.-butil- (bután-2-ol) és izobutil-(2-metilpropán-1-ol) alkoholok osztályozhatók.

2905 15 00 Pentanol (amil-alkohol) és izomerjei

Csak ezen alszám alá osztályozhatók a következő alkoholok:

n-amil-(pentán-1-ol), szek.-amil-(pentán-2-ol), terc.-amil-(2-metilbután-2-ol, amilénhidrát), izoamil- (3-metilbután-1-ol), szek.-izoamil- (3-metilbután-2-ol), 2-metilbután-1-ol, neopentil-(neoamil-, 2,2-dimetilpropán-1-ol), pentán-3-ol.

2905 44 11–

2905 44 99 D-glucitol (szorbitol)

Az árucsoportra vonatkozó Megjegyzések (1) bekezdése előírásainak megfelelően ez az alszám csak a D-glucitolt (szorbitolt) tartalmazza. A D-glucitol (szorbitol) azon formáit, amelyek ily módon nem sorolhatók ide, a 3824 60 11-től a 3824 60 99-ig terjedő alszámok alá kell osztályozni.

29.06 Ciklikus alkoholok és halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékaik

2906 11 00 Mentol

Ez az alszám csak a következő vegyületeket tartalmazza:

(-)-paramentol-3, azaz (-)-transz-1,2-cisz-1,5-izopropil-2-metil-5-ciklohexanol, (±)-paramentol-3 és (+)-paramentol-3.

Ez az alszám nem tartalmazza a neomentolt, az izomentolt és a neoizomentolt (2906 19 00 alszám).

VI. KETONFUNKCIÓS ÉS KINONFUNKCIÓS VEGYÜLETEK

29.14 Ketonok és kinonok egyéb oxigén-funkciós csoporttal és anélkül is, valamint ezek halogén-, szulfo-, nitro- és nitrozoszármazékai

2914 50 00 Keton-fenolok és ketonok egyéb oxigén-funkciós csoporttal

Az alszám megnevezésében szereplő ,,egyéb oxigén-funkciós csoport'' megjelölés az árucsoportban eddig előfordult bármely oxigén-funkciós csoportra vonatkozhat, kivéve az alkoholt, az aldehidet és a fenolt.

2914 61 00 –

2914 69 90 Kinonok

Ezek az alszámok tartalmazzák azokat a termékeket, amelyekre a 29.14 vtsz. HR Magyarázata (E) és (F) részei hivatkoznak. A ,,kinon'' fogalmát tágan kell értelmezni, tehát a kinonokban emellett más oxigén-funkciós csoportok is lehetnek. Következésképpen ide tartoznak a kinoncsoporton kívül más oxigén-funkciós csoportot nem tartalmazó kinonok mellett a kinon-alkoholok, kinon-fenolok, kinon-aldehidek és más, eddig nem említett oxigén-funkciós csoportot tartalmazó kinonok is.

VII. KARBONSAVAK ÉS EZEK ANHIDRIDJEI, HALOGENIDJEI, PEROXIDJAI ÉS PEROXISAVAI, VALAMINT EZEK HALOGÉN-, SZULFO-, NITRO- VAGY NITROZOSZÁRMAZÉKAI

29.15 Telített, aciklikus egybázisú karbonsavak és ezek anhidridjei, halogenidjei, peroxidjai és peroxisavai; valamint ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

A zsírsavakra és származékaikra vonatkozó tisztasági előírásokat illetően lásd az árucsoporthoz fűzött Általános megjegyzéseknek a Megjegyzés (1) a) pontjához írott rész (13) és (20) pontját.

29.16 Telítetlen, aciklikus egybázisú karbonsavak, ciklikus egybázisú karbonsavak, ezek anhidridjei, halogenidjei, peroxidjai és peroxisavai; valamint ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

VIII. SZERVETLEN SAVÉSZTEREK ÉS SÓIK ÉS EZEK HALOGÉN-, SZULFO-, NITRO-

ÉS NITROZOSZÁRMAZÉKAI

2919 00 Foszforsavészterek és sóik, lakto-foszfátok is; valamint ezek halogén-, szulfo-, nitro- és nitrozoszármazékai

2919 00 10 Tributil-, trifenil-, tritolil-, trixilil- és a triklóretil-foszfátok

Lásd a 29.19 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (3)–(6) pontját.

Csak kétféle tributil-foszfát (nevezetesen a tri-n-butil-foszfát és a tri-izobutil-foszfát), valamint háromféle tri-xilil-foszfát (az orto-, a meta- és a para-izomer) ismert.

2919 00 90 Más

Lásd a 29.19 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (1), (2), (7) és (8) pontját.

Ez az alszám tartalmazza az α- és a β-glicero-foszforsavat és sóit, nevezetesen az α- és a β-glicero-foszfátot, valamint a trisz(2-metoxi-fenil)-foszfátot (guajakol foszfátot).

IX. NITROGÉN-FUNKCIÓS VEGYÜLETEK

29.21 Amin-funkciós vegyületek

2921 42 90 Más

Ezen alszám esetében az anilin szénhidrogén származékainak csak az olyan származékok tekinthetők, amelyeket az amin-nitrogén egyik vagy mindkét hidrogénjének alkil vagy cikloalkil csoporttal való helyettesítésével jönnek létre. Nem tartoznak ide tehát az olyan származékok, amelyeknél egy vagy több aromás atommag helyettesül, akár csatlakoznak alkillánc segítségével az amin-nitrogénhez, akár nem.

2921 43 90 Más

A 2921 42 90 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

2921 44 00 Difenil-amin és származékai; valamint ezek sói

A 2921 42 90 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

2921 45 00 1-naftil-amin (alfanaftil-amin), 2-naftil-amin (bétanaftil-amin) és ezek származékai; valamint ezek sói

A 2921 42 90 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

2921 49 10 Xilidinek és származékaik; valamint ezek sói

A 2921 42 90 alszám magyarázata értelemszerűen alkalmazandó.

29.23 Negyedrendű ammóniumsók és hidroxidok; lecitinek és más foszforamino-lipidek

2923 20 00 Lecitinek és más foszforamino-lipidek

Lásd a 29.23 vtsz. HR Magyarázata negyedik bekezdésének (2) pontját.

Az alszám alá sorolt egyéb foszforamino-lipidek észterek (foszfatidok), hasonlók a lecitinekhez. Ezek közé tartozik a kefalin, amelynek szerves nitrogénbázisú vegyülete a kolamin és a szerin, valamint a szfingomielin, amelynek szerves nitrogénbázisú vegyületei a kolin és a szfingozin.

29.25 Karboxi-imid-funkciós vegyületek (a szacharin és sói is) és iminfunkciós vegyületek

2925 11 00 Szaharin és sói

Lásd a 29.25 vtsz. HR Magyarázata (A) szakaszában az első bekezdés (1) pontját.

X. SZERVES-SZERVETLEN ÉS HETEROCIKLIKUS VEGYÜLETEK, NUKLEINSAVAK ÉS SÓIK

ÉS SZULFONAMIDOK

29.30 Szerves kénvegyületek

A Megjegyzések (6) pontjában meghatározott szerves kénvegyületek e vtsz. alá tartoznak, akár tartalmaznak más nemfém vagy fém atomot szénatomhoz kötve, akár nem.

29.32 Csak oxigén-heteroatomos heterociklikus vegyületek

2932 29 10–

2932 29 80 Más laktonok

Lásd a 2932 29 alszám HR Alszámos Magyarázatát.

Lásd még a 2932 vámtarifaszámhoz tartozó HR Magyarázat (B) bekezdésének (d)–(u) pontjait.

29.33 Csak nitrogén-heteroatomos heterociklikus vegyületek

2933 79 00 Más laktámok

Lásd a 2933 79 alszám HR Alszámos Magyarázatát.

Lásd még a 2933 vámtarifaszámhoz tartozó HR Magyarázat (G) bekezdésének (2)–(7) pontjait.

XI. PROVITAMINOK, VITAMINOK ÉS HORMONOK

29.36 Természetes vagy szintetikus úton előállított provitaminok és vitaminok (természetes koncentrátum is), ezek származékai, amelyeket elsődlegesen mint vitamint használnak, ezek egymás közti keverékei, oldószerekben is

Az árucsoportba tartozó áruk lehetnek

– olajformában stabilizálva;

– bevonattal stabilizálva, amely készülhet zselatinból, viaszból, zsírokból, különféle gumikból vagy cellulózszármazékokból, mikrokapszula formájában;

– szilícium-dioxidon adszorbeálva.

Az árucsoportban az osztályozást nem befolyásolja lágyítószerek és összetapadást gátló adalékok jelenléte.

Ioncserélőn adszorbeált anyagok azonban nem sorolhatók ebbe az árucsoportba, hanem az összetételük és felhasználási módjuk alapján osztályozandók.

29.37 Természetes vagy szintetikus úton előállított hormonok, ezek főképp hormonként használt származékai; elsődlegesen hormonként használt más szteroidok

E vámtarifaszám alá csak azok a termékek sorolhatók, amelyek megfelelnek a 29.37 vtsz. HR Magyarázata első négy bekezdésében leírt feltételeknek.

2937 10 00 Agyfüggelék-eredetű (elülső) és hasonló hormonok és ezek származékai

Ez az alszám tartalmazza a következő gonadrotóp hormonokat:

– középső magzatburok (korion), gonadotropin [HCG (humán korion gonadotropin)], gonadotropin szérum [PMSG (terhes kanca gonadotróp szérum)],

– tüszőérést serkentő hormon (FSH), tejelválasztást serkentő hormon (LTH, galaktin, galaktogén hormon, luteotropin, mammotropin, prolaktin), luteinizáló hormon [LH, ICSH (luteinostimulin, interstitial-cell-stimulating hormone)].

Ez alá az alszám alá tartoznak még:

– kortikotropin [ACTH (adrenokortikotrop hormon), adreno-corticotropin],

– növekedést serkentő hormon [GH, STH (szomatotrop hormon), somatotropin],

– tirotropin [tirotrop hormon, TSH (pajzsmirigyműködést serkentő hormon)].

2937 21 00–

2937 29 00 Mellékvesekéreg-hormonok és származékaik

Lásd a 29.37 vtsz. HR Magyarázata (III) szakasza első bekezdésének (A) részét és második bekezdését.

A kortikoszteroidokkal kapcsolatban lásd továbbá a 29.37 vtsz. HR Magyarázatában ,,Az első sorban hormonként használt szteroidok jegyzékét''.

2937 22 00 Mellékvesekéreg-hormonok halogén-származékai

A ,,mellékvesekéreg-hormonok'' meghatározását lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 1. pontjában.

2937 91 00 Inzulin és sói

Lásd a 29.37 vtsz. HR Magyarázatai (II) részének (D) (1) pontját.

2937 92 00 Ösztrogének és progeszteronok

Lásd HR-ben, a 29.37 vtsz. HR Magyarázatai (III) része első bekezdésének (B) és (C) pontjait, valamint a harmadik és a negyedik bekezdést.

Az ösztrogén és progeszteron anyagokkal kapcsolatban lásd továbbá ,,Az elsősorban hormonként használt szteroidok jegyzékét'' a 29.37 vtsz. HR Magyarázataiban.

XII. TERMÉSZETES VAGY SZINTETIKUS GLIKOZIDOK ÉS NÖVÉNYI ALKALOIDÁK, EZEK SÓI, ÉTEREI, ÉSZTEREI ÉS MÁS SZÁRMAZÉKAI

29.38 Természetes vagy szintetikus glikozidok, ezek sói, éterei, észterei és más származékai

Az e vtsz. alá tartozó glikozidok egy cukor jellegű részből és egy nem cukor jellegű részből (aglükon) állnak. Ez a kétféle rész a cukor anomer szénatomján keresztül kapcsolódik egymáshoz. Ezért az olyan, a 29.40 vtsz. alá tartozó termékek, mint a vakcinin és a hamamelitanin nem tekinthetők glikozidoknak.

A természetben leggyakrabban előforduló glikozidok az O-glikozidok. Vannak azonban természetes N-, S- és C-glikozidok is, amelyekben a cukor anomer szénatomja az aglükon részhez nitrogén, kén vagy szénatomon keresztül kapcsolódik (pl. szinigrin, aloin, szkoparin).

Nem tartoznak e vtsz. alá a következő termékek:

a) a 29.34 vtsz. alatti nukleozidok és nukleotidok [lásd a 29.34 vtsz. HR Magyarázata harmadik bekezdése (D) részének (6) pontját];

b) a 29.39 vtsz. alá tartozó alkaloidok (pl. tomatin);

c) a 29.41 vtsz. alatti antibiotikumok (pl. tojokamicin).

2938 90 10 Digitális glikozidok

A 29.38 vtsz. HR Magyarázatai (2) pontjában említett vegyületeken kívül ez alá az alszám alá tartoznak még:

– acetildigitoxin, acetildigoxin, acetilgitoxin;

– dezacetillanatozid A, B, C és D;

– digifolein, diginatin, diginin, digipurpurin, digitalinum verum és germanicum;

– gitalin, gitaloxin, gitonin, gitoxin, glucoverodoxin;

– lanafolein, lanatosid A, B, C és D;

– trigonin, verodoxin.

2938 90 90 Más

Ez az alszám tartalmazza azokat a vegyületeket, amelyekről a 29.38 vtsz. HR Magyarázata (4)–(9) pontjaiban és az utolsó két bekezdésben esik említés.

29.39 Természetes vagy szintetikus úton előállított növényi alkaloidák és ezek sói, éterei, észterei és más származékai

2939 10 00 Ópium alkaloidái és származékai, valamint ezek sói

Ide tartozik a mákszalma koncentrátum is legalább 80% száraz tömegre vonatkoztatott alkaloidtartalommal.

2939 69 00 Másféle

Az anyarozs következő alkaloidjai tartoznak ez alá az alszám alá: ergotamin és ergotaminin; ergozin és ergozinin; ergokrisztin és ergokrisztinin; ergokriptin és ergokriptinin; ergokornin és ergokorninin; ergobazin és ergobazinin, valamint mindezek származékai, pl. dihidroergotamin, dihidroergotoxin, metil-ergobazin.

XIII. MÁS SZERVES VEGYÜLETEK

29.41 Antibiotikumok

2941 10 10 –

2941 10 90 Penicillinek és származékaik, penicillin-savszerkezetek és ezek sói

Ide tartozik valamennyi penicillin, azaz minden aktív antibiotikum, amelynek molekulája a 4-karboxi-5,5-dimetil-2-tiazolidin-aminoecetsav laktámjának penin vagy 6-amino-penicillánsav vázát tartalmazza oly módon, hogy a laktámgyűrű aminocsoportja a szerves savhoz amid kötéssel kapcsolódik. Az osztályozást nem befolyásolja a savak szerkezete, sem pedig a sóképzés vagy más szubsztitúció a tiazolidin gyűrű karboxilcsoportján. A penin vázat azonban másképpen nem módosíthatják.

Néhány ismert penicillinfajta: benzilpenicillin nátrium (fenacetilpenin nátrium), amilpenicillin nátrium (n-karboxi-hexenilpenin nátrium), bioszintézises penicillinek, valamint a késleltetett hatású penicillinek, mint a prokain penicillin és a benzatin dipenicillin.

2941 20 30 és²⁵

2941 20 80 Sztreptomicinek és származékaik és ezek sói

A sztreptomicinen kívül ide tartozik a dihidrosztreptomicin, a mannozido-sztreptomicin és mindezek sói, pl. szulfátjai és pantotenátjai.

2941 30 00 Tetraciklinek és származékaik és ezek sói

Ide tartozik a klórtetraciklin, az oxitetraciklin és a tetraciklin hidroklorid.

2941 50 00 Eritromicin és származékai és ezek sói

Az eritromicin sói közé tartozik hidrokloridja, szulfátja, citrátja, palmitátja, sztearátja és glukoheptonátja; savkloridokkal a megfelelő észterek, savanhidridekkel pedig monoészterek képződnek belőle, mint például glutarátok, maleátok és ftalátok.

30. Árucsoport

Gyógyszeripari termékek

Általános megjegyzés:

Egy áru bármely gyógyszerkönyv alapján gyógyszerként történő minősítése nem döntő tényező az árucsoportba történő osztályozás szempontjából.

30.01 Mirigy vagy más szerv organoterápiás használatra szárítva, por alakban is; mirigy vagy más szerv vagy ezek váladékainak kivonata organoterápiás használatra; heparin és sói; másutt nem említett emberi vagy állati eredetű anyag terápiás vagy megelőzési célra előkészítve

3001 10 10 és

3001 10 90 Mirigy vagy más szerv, szárítva, por alakban is

A 30.01 vtsz. HR Magyarázata (A) pontjában említett árukon kívül ez alá az alszám alá tartozik az agyalapi mirigy, a mellékvese és a pajzsmirigy.

3001 20 90 Más

Ide tartozik az ,,intrinsic factor'' (a sertés gyomornyílásának nyákos membránjából készült, szárított, tisztított kivonat) is.

3001 90 91 Heparin és sói

Lásd a 30.01 vtsz. HR Magyarázata (C) pontját.

30.02 Emberi vér; állati vér terápiás, megelőzési vagy diagnosztikai célra előkészítve; ellenszérumok és más vérfrakciók, valamint módosult immunológiai termékek biotechnológiai eljárással előállítva is; vakcinák, toxinok, mikrobiológiai kultúrák (az élesztők kivételével) és hasonló termékek

3002 10 10 Ellenszérumok

Ide tartoznak a 30.02 vtsz. HR Magyarázata (C) pontja (1) pontjának harmadik bekezdésében leírt áruk.

Nem osztályozhatók ide a vércsoport és más vérfaktorok meghatározására reagensként használt szérumok (30.06 vtsz.) vagy ,,normál'' szérumok (3002 10 95 vagy 3002 10 99).

3002 10 91 Hemoglobin, hemoglobulinok és szeroglobulinok

Ezen alszám alá tartozik a normál humán immunoglobulin.

3002 10 95 és

3002 10 99 Más

Ezek az alszámok tartalmazzák a ,,normál'' szérumokat, plazmát, fibrinogént, fibrint és, feltéve, hogy terápiás vagy megelőzési célra készült, véralbumint (amelyet, például, emberi vérplazma frakcionálása útján állítottak elő).

Ezért a nem terápiás vagy betegségmegelőzési célra készült véralbumin nem sorolható ide [lásd az árucsoportra vonatkozó Megjegyzések (1) g) pontját] (35.02 vtsz.).

3002 20 00 Humán gyógyászat céljára használatos vakcinák

A vakcina megnevezés értelmezését lásd a 30.02 vtsz. HR Magyarázata (D) (1) pontjában.

3002 30 00 Vakcinák állatgyógyászati célra

Lásd a 3002 20 00 alszámra vonatkozó magyarázatot.

3002 90 50 Mikroorganizmus tenyészetek

Lásd a 30.02 vtsz. HR Magyarázata (D) (3) pontját.

3002 90 90 Más

Ez alá az alszám alá tartoznak a toxinok és, amennyiben ,,hasonló termékeknek'' tekinthetők, az egyes betegségek gyógyítására használt szimbiotikus paraziták is, így például a Plasmodium (a malária parazitája) és a Trypanosoma cruzi.

30.03 Gyógyszerek (a 30.02, 30.05 vagy 30.06 vtsz. alá tartozó termékek kivételével), amelyek két vagy több alkotórész összekeverésével készültek, terápiás vagy megelőzési célra, nem kimért adagokban vagy formában vagy nem a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben

3003 10 00 Penicillánsav-szerkezetű penicillint vagy származékait tartalmazó gyógyszerek vagy sztreptomicinek és származékaik

A penicillin és sztreptomicin keverékei is ez alá az alszám alá osztályozandók.

30.04 Gyógyszerek (a 30.02, 30.05 vagy 30.06 vtsz. alá tartozó termékek kivételével), amelyek kevert vagy nem kevert termékekből készültek, terápiás vagy megelőzési célra, kimért adagokban vagy formákban vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben

Az előző vtsz.-tól eltérően, ez alá a vtsz. alá sorolhatók a nem kevert áruk is. A ,,nem kevert termék'' elnevezés magyarázatát lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzéseknek (3) a) pontjában, valamint a 30.04 vtsz.-hoz kapcsolódó HR Magyarázat negyedik és ötödik bekezdését.

A ,,kimért adagokban'' és a ,,terápiás vagy megelőzési célra, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, formákban'' kifejezéseket a 30.04 vtsz. HR Magyarázata első és második bekezdése határozza meg.

Ide tartoznak a tartós szedést vagy kórházi és hasonló gyógyintézményben való felhasználást lehetővé tevő csomagolásban kiszerelt gyógyszerek.

Az ez alá a vtsz. alá történő osztályozást nem zárja ki, ha pl. antibiotikumot, hormonokat vagy liofilizált árukat tartalmazó és ampullában vagy üvegben kiszerelt gyógyszerekhez lázkeltő anyagoktól mentes vizet vagy más hígítószert kell adagolni felhasználás előtt.

3004 20 90 Más

Ez alá az alszám alá kizárólag a kimért adagokban, de nem a kiskereskedelmi forgalomban szokásos formában vagy csomagolásban kiszerelt áruk osztályozhatók.

3004 31 90 Más

Lásd a 3004 20 90 alszámhoz fűzött magyarázatot.

3004 32 90 Más

Lásd a 3004 20 90 alszámhoz fűzött magyarázatot.

3004 39 90 Más

Lásd a 3004 20 90 alszámhoz fűzött magyarázatot.

3004 40 90 Más

Lásd a 3004 20 90 alszámhoz fűzött magyarázatot.

3004 50 90 Más

Lásd a 3004 20 90 alszámhoz fűzött magyarázatot.

3004 90 91 és

3004 90 99 Más

Lásd a 3004 20 90 alszámhoz fűzött magyarázatot.

30.05 Vatta, géz, kötés és hasonló cikkek (kötszer, ragtapasz, mustártapasz stb.) impregnálva vagy gyógyszerrel bevonva vagy gyógykezelési, sebészeti, fogászati vagy állatgyógyászati célokra, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben

3005 10 00 Ragtapaszok és más tapadós felületű cikkek

Nem ide tartoznak a folyékony sebkötözőszerek (3005 90 99 alszám).

30.06 Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdésében meghatározott gyógyászati készítmények

3006 10 10 és

3006 10 90 Steril sebészeti catgut és más steril anyag sebészeti varrathoz; steril laminária és steril lamináriatampon; steril felszívódó sebészeti vagy fogászati vérzéscsillapító

Az alszám szövegében szereplő fogalmakat szigorúan kell értelmezni, ezért a varratkészítésre használt steril kapcsok nem sorolhatók ide (90.18 vtsz.).

31. Árucsoport

Trágyázószerek

31.03 Ásványi vagy vegyi foszfát-trágyázószer

3103 10 00 Szuperfoszfátok

Lásd a 31.03 HR Magyarázata (A) (1) pontját.

3103 20 00 Bázikus salak

Lásd a 31.03 HR Magyarázata (A) (2) pontját.

31.05 Két vagy három trágyázó elemet (a nitrogén, foszfor és kálium közül) tartalmazó ásványi vagy vegyi trágyázószer; más trágyázószer; ebbe az árucsoportba tartozó gyártmányok tablettázva vagy hasonló formában, illetve legfeljebb 10 kg bruttó tömegű csomagolásban

A ,,más trágyázószerek'' fogalmának meghatározását lásd az árucsoporthoz kapcsolódó Megjegyzések (6) bekezdésében.

3105 10 00 Ebbe az árucsoportba tartozó termékek tablettázva vagy hasonló formában, illetve legfeljebb 10 kg bruttó tömegű csomagolásban

A ,,hasonló formában'' kifejezés mért mennyiségben kiszerelt árukra vonatkozik. Következésképpen a szokás szerinti, ipari formában (például granulátumként) kiszerelt trágyázószerek nem tekinthetők ,,hasonló formában'' lévőknek.

3105 20 10 és

3105 20 90 Ásványi vagy vegyi trágyázószerek, amelyek tartalmazzák a három trágyázó elemet, a nitrogént, a foszfort és a káliumot

A ,,három trágyázó elemet (nitrogén, foszfor és kálium) tartalmazó'' megjelölés azt jelenti, hogy a jelzett elemek mennyisége elégséges a valódi trágyázó hatás eléréséhez, és nem csak szennyező anyagként vannak jelen.

A nitrogén nitrátok, ammóniumsók, karbamid (urea), kálcium-ciánamid vagy más vegyületek formájában lehet jelen a termékben.

A foszfor általában többé vagy kevésbé vízoldható foszfátok vagy szerves vegyületek formájában van jelen.

A kálium sók (karbonátok, kloridok, szulfátok, nitrátok stb.) alakjában lehetnek jelen.

A nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmat a kereskedelemben általában N, P₂O₅, illetve K₂O formájában adják meg.

Ezen alszámok alá tartoznak azok a trágyázószereket, amelyekre a 31.05 vtsz. HR magyarázatának (B) és (C) pontja hivatkozik, kivéve, ha a szer nitrogént, foszfort és káliumot egyidejűleg tartalmaz. Ezeket néha ,,NPK műtrágyáknak'' nevezik.

Az ammónium- és kálium-foszfát kettőssók, amelyek kémiailag jól meghatározott vegyületek, nem tartoznak ezen alszámok alá (2842 90 90 alszám).

3105 51 00 és

3105 59 00 Más ásványi vagy vegyi trágyázószerek, amelyek tartalmazzák a két trágyázó elemet, a nitrogént és a foszfort

A ,,trágyázószerek, amelyek két elemet, a nitrogént és a foszfort tartalmaznak'' megjelölés értelmezését lásd, értelemszerűen, a 3105 20 10 és 3105 20 90 alszámokhoz fűzött magyarázatban.

3105 51 00 Nitrát- és foszfáttartalommal

Ide tartoznak azok a trágyázószerek, amelyek a káliumion kivételével bármely kation (köztük az ammóniumion) nitrátját és foszfátját egyidejűleg tartalmazzák.

A 31.05 HR Magyarázata (B) (2) pontjában leírt termék is, ha nem tartalmaz káliumsókat, ez alá az alszám alá osztályozandó.

3105 59 00 Másféle

Ide tartoznak a következő áruk:

1. ásványi sók keverékei, amelyek a kálium kivételével bármely kation foszfátját és a nitrát kivételével bármely ammóniumsót tartalmaznak;

2. foszfor-nitrogén műtrágyák, amelyekben a nitrogén nem öt vegyértékű változatában vagy ammóniavegyületben fordul elő, így például ide osztályozható a kálcium-ciánamid, a karbamid (urea) vagy más szerves nitrogénvegyület;

3. a 31.05 HR Magyarázata (C) (1) és (3) pontjában leírt fajtájú foszfornitrogén műtrágyák.

3105 60 10 és

3105 60 90 Ásványi vagy vegyi trágyázószerek, amelyek tartalmazzák a két trágyázó elemet, a foszfort és a káliumot

A ,,két trágyázó elemet, a foszfort és a káliumot tartalmazó'' meghatározás fogalma a 3105 20 10 és a 3105 20 90 alszámokhoz fűzött magyarázatban található. Ezek az alszámok foglalják magukban a következő keverékekből álló műtrágyákat:

– pörkölt természetes foszfátok és kálium-klorid;

– szuperfoszfátok és kálium-szulfát.

Nem osztályozhatók ezek alá az alszámok alá a kémiailag meghatározott kálium-foszfátok, amelyek a 2835 24 00 alszám alá tartoznak, még abban az esetben sem, ha műtrágyaként egyébként felhasználhatók volnának.

3105 90 10-től

3105 90 99-ig Más

Ide osztályozandók:

1. a két trágyázóelemet, nitrogént és káliumot tartalmazó valamennyi trágyázószer. Ezek az alszámok azonban nem tartalmazzák a kémiailag meghatározott kálium-nitrátot, még abban az esetben sem, ha trágyázószerként kívánják felhasználni (2834 21 00 alszám);

2. az egyetlen trágyázóelemet tartalmazó trágyázószerek, amelyek nem tartoznak a 31.02–31.04 vtsz.-ok alá.

32. Árucsoport

Cserző- és színezőanyagok; tanninok és származékaik; festőanyagok, pigmentek és más színezékek; festékek, lakkok; gitt és masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták

Megjegyzések (4) pontjához:

Az ,,oldat'' kifejezés sem az árucsoporthoz tartozó Megjegyzéseknek ebben a pontjában, sem a (6) a) pontjában nem vonatkozik a kolloid oldatokra.

32.01 Növényi eredetű cserzőanyag-kivonatok; tanninok és sóik, étereik, észtereik és más származékok

3201 20 00 Akácfakivonat

Az akácfa cserzőkivonatot az akácfélék különböző fajtáinak kérgéből nyerik (különösen az Acacia decurrens, az Acacia pycnantha és az Acacia mollissima)

A fekete kasu, amely az Acacia catechu kivonata a 3203 00 11 alszám alá tartozik.

3201 90 20 Szömörcefa kivonat, vallonia kivonat, tölgyfa- vagy gesztenyefa-kivonat

A vallonia bizonyos tölgy fajták (pl. a Quercus vallonia) makk kupacsa.

3201 90 90 Más

Mint növényi cserző kivonatok ide tartoznak:

1. fenyő-, mangrove-, eukaliptusz-, fűzfa- és nyírfakéreg kivonat;

2. a tizerah és az urunday (Astronium Balansae Engl) fák kivonatai;

3. myrobolan (balzsamdió) és divi-divi gyümölcsök kivonata; és

4. gambirfa levelének kivonata.

32.02 Szintetikus szerves cserzőanyagok; szervetlen cserzőanyagok; cserzőkészítmények, természetes cserzőanyag-tartalommal is; előcserzésnél használt enzimes készítmények

3202 10 00 Szintetikus szerves cserzőanyagok

Lásd a 32.02 vtsz. HR Magyarázata (I), (A) részét.

3202 90 00 Más

Ezen alszám alá a 32.02 vtsz. HR Magyarázata (I), (B) és (II) részeiben felsorolt termékek tartoznak.

3203 00 Növényi vagy állati eredetű színezőanyag (beleértve a kivonatokat is az állati korom kivételével), vegyileg nem meghatározottak is; az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében meghatározott növényi vagy állati eredetű színezék

3203 00 11 és

3203 00 19 Növényi eredetű színezőanyagok és színezék

A perzsa bogyó egyes fajtáinak kivonatát főként nem festőanyagként használják, ezért nem tartozik ezen alszám alá. Ez különösen a Rhamus cathartica termésére vonatkozik, amelyet főleg gyógyászati célra alkalmaznak, ezért a 1302 19 91 alszám alá kell osztályozni.

3203 00 11 Fekete katechu (Acacia catechu)

A fekete kasu festésre használt kivonat, amelyet a katechuból, az akác egyik változatából nyernek.

32.04 Szintetikus szerves színezőanyagok, vegyileg nem meghatározottak is; az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében meghatározott szintetikus szerves színezékek; szintetikus szerves anyagok, vegyileg nem meghatározottak is, amelyeket fluoreszkáló színélénkítőként vagy luminoforként használnak

3204 11 00–

3204 19 00 Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében meghatározott szintetikus szerves színezékek és az ilyen alapú termékek

Ide tartoznak:

1. szintetikus szerves színezékek, egymással keverve is vagy olyan ásványi folyadékkal hígítva is, amelynek festő tulajdonságai nincsenek, de nagyon kis mennyiségben tartalmazhat felületaktív anyagot vagy más olyan adalékot, amely elősegíti a festék behatolását a felületbe, illetve azon való rögzülését [lásd a 32.04 vtsz. HR Magyarázata (I) rész második bekezdésének (A) és (B) pontját]; és

2. az árucsoport Megjegyzéseinek (3) bekezdésében meghatározott készítmények, azaz a 32.04 vtsz. HR Magyarázata (I) rész második bekezdés (C)–(E) pontjaiban leírt termékek.

A 3204 11 00–3204 19 00 alszámok színező anyagai esetén, amelyek alkalmazásuk tekintetében két vagy több különböző alszám alá tartozó csoportba sorolhatók, az osztályozásra vonatkozóan lásd a 3204 11–3204 19 alszámok HR Magyarázata tizenegyedik bekezdését.

3204 11 00 Diszperziós színezékek és készítményeik

Lásd a 3204 11–3204 19 alszámok HR Alszámos Magyarázata második bekezdését.

3204 12 00 Savas színezék, előfémezett is, és készítményei; pácfesték színezékek és készítményeik

Lásd a 3204 11–3204 19 alszámok HR Alszámos Magyarázata harmadik és negyedik bekezdését.

3204 13 00 Bázikus színezékek és készítményeik

Lásd a 3204 11–3204 19 alszámok HR Alszámos Magyarázata ötödik bekezdését.

3204 14 00 Direkt színezékek és készítményeik

Lásd a 3204 11–3204 19 alszámok HR Alszámos Magyarázata hatodik bekezdését.

3204 15 00 Csávaszínezékek és készítményeik

Lásd a 3204 11–3204 19 alszámok HR Alszámos Magyarázata hetedik bekezdését.

3204 16 00 Reaktív színezékek és készítményeik

Lásd a 3204 11–3204 19 alszámok HR Alszámos Magyarázata nyolcadik bekezdését.

3204 17 00 Pigmentek és készítményeik

Lásd a 3204 11–3204 19 alszámok HR Alszámos Magyarázata kilencedik bekezdését.

3204 19 00 Másféle, beleértve a 3204 11–3204 19 alszám alá tartozó két vagy több termékekből készült keverékeket is

Lásd a 3204 11–3204 19 alszámok HR Alszámos Magyarázata tizedik és tizenkettedik bekezdését.

3204 20 00 Szintetikus szerves fluoreszkáló színélénkítőként használt készítmények

Ide tartoznak a 32.04 vtsz. HR Alszámos Magyarázata (II) (1) pontjában felsorolt termékek.

3204 90 00 Más

Ide tartoznak a luminoforként használt szerves szintetikus termékek, amelyeket a 32.04 vtsz. HR Magyarázata (II) (2) pontja és az azt követő három bekezdés ír le.

32.06 Más színezőanyag; az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdésében meghatározott készítmények, a 32.03., 32.04 vagy a 32.05 vtsz. alá tartozó termékek kivételével; luminoforként használt szervetlen termékek, egységesek, vegyileg nem meghatározottak is

Lásd az árucsoport Megjegyzéseinek (5) bekezdését.

A szemcsealapú pigmentek olyan inert anyag (általában szilícium-dioxid) szemcsékből állnak, amelyek mindegyikét különleges eljárással a szervetlen színezőanyag különálló rétegével borították be; osztályozása a bevonatot képező színezőanyag anyagi minősége szerint történik.

Így tehát, ha a fent említett típusú pigment bevonata bázikus ólom kromoszilikátból áll a 3206 20 00 alszám; ha réz-borátból vagy kalcium-plumbátból áll a 3206 49 90 alszám alá kell besorolni.

3206 11 00 és

3206 19 00 Titán-dioxid alapú pigmentek és készítmények

Lásd a 32.06 vtsz. HR Magyarázata (A) (2) és, amennyiben az ezen alszámok alá tartozó készítményekre vonatkozik, a (13) bekezdést követő négy bekezdését.

Lásd még a 3206 19 alszám HR Alszámos Magyarázatát.

3206 20 00 Krómvegyület alapú pigmentek és készítmények

Lásd a 32.06 vtsz. HR Magyarázata (A) (2) és, amennyiben az ezen alszámok alá tartozó készítményekre vonatkozik, a (13) bekezdést követő négy bekezdését. Ezen alszámok alá tartozik:

1. a molibdén-vörös, amely ólom-molidbát, -kromát és általában ólom-szulfát kristályok keverékéből áll;

2. az ólom-szulfát, az ólom-, a bárium, a cink- vagy a stroncium-kromát kristályainak keveréke;

3. a ferro-kromát (,,Siderin'' sárga), kálium-dikromát és kálcium-dikromát vagy króm-oxid alapú pigment.

3206 30 00 Kadmiumvegyület alapú pigmentek és készítmények

Lásd a 32.06 vtsz. HR Magyarázata (A) (3) és, amennyiben az ezen alszámok alá tartozó készítményekre vonatkozik, a (13) bekezdést követő négy bekezdését.

3206 41 00 Ultramarin és ultramarin alapú készítmények

Lásd a 32.06 vtsz. HR Magyarázata (A) (4) és, amennyiben az ezen alszámok alá tartozó készítményekre vonatkozik, a (13) bekezdést követő négy bekezdését.

3206 42 00 Litopon és más cinkszulfid alapú pigment és készítmény

Lásd a 32.06 vtsz. HR Magyarázata (A) (5) és, amennyiben az ezen alszámok alá tartozó készítményekre vonatkozik, a (13) bekezdést követő négy bekezdését.

3206 43 00 Ferro- és ferricianid alapú pigmentek és készítmények

Lásd a 32.06 vtsz. HR Magyarázata (A) (6) és, amennyiben az ezen alszámok alá tartozó készítményekre vonatkozik, a (13) bekezdést követő négy bekezdését.

3206 49 10 Magnetit

Ide csak a finomra őrölt magnetit tartozik.

Az olyan magnetitet tekintik finomra őröltnek, amelynek legalább 95%-a áthullik a 0,045 mm-es lyukméretű szitán.

3206 49 90 Más

A 32.06 vtsz. HR Magyarázata (A) (7)–(13) bekezdéseiben említett termékeken felül ezen alszám alá tartoznak még a következők:

1. a mangán-kék, ami bárium-manganát és -szulfát alapú pigment;

2. mesterséges okker, ami mesterséges vas-oxidokból nyert pigment; és

3. a nikkel-titanát alapú sárga pigment.

A finomra őrölt ércekből álló pigmentek esetén a ,,finomra őrölt'' kifejezést a magnetitre a 3206 49 10 alszám alatt megadottal azonos módon kell értelmezni.

3206 50 00 Luminoforként használt szervetlen termékek

Lásd a 32.06 vtsz. HR Magyarázatának (B) pontját.

32.07 Elkészített pigmentek, homályosítók (mattítók) és festékek, üvegszerű zománcok és mázak, engobák; folyékony lüszterek és hasonló termékek, a kerámia-, zománc- és az üvegiparban használatosak; üvegfritt és egyéb üveg por, szemcse vagy pehely alakban

3207 10 00 Elkészített pigmentek, homályosítók (mattítók), festékek és hasonló termékek

Ezen alszámok alá tartoznak a 32.07 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (I) pontjában leírt termékek.

Ide tartoznak:

1. a kobalt aluminát néven ismert pigment, amely nem sztöchiometrikus mennyiségben tartalmaz alumínium-oxidot és kobalt-oxidot;

2. a kobalt szilikátként ismert pigment, ami szilícium-dioxid és kobalt-oxid nem sztöchiometrikus keveréke;

3. króm-oxid és kobalt-oxid keveréke;

4. vas-oxid, króm- és cink-oxid keveréke;

5. ólom- és vas-antimonát keveréke;

6. sárga vanádium, amely cirkónium-oxidból és kis mennyiségű vanádium-pentoxidból áll;

7. vanádium-kék, amely cirkónium-szilikátból és kis mennyiségű vanádium-trioxidból áll;

8. sárga prazeodinium, amely cirkónium-szilikátból és prazeodinium-oxidból áll;

9. vas-vörös, amely cirkónium-szilikátból és vas-oxidból áll;

10. elkészített, ón-oxid, cirkónium-oxid és -szilikát stb. alapú homályosítók.

3207 20 10 Engoba

Lásd a 32.07 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (3) pontját.

3207 20 90 Más

Ezen alszám alá alapvetően az üvegesíthető keverékek tartoznak. Ezek általában por, granulátum vagy pehely formájú termékek, hevítés hatására üvegesednek, sima, homogén felületet képeznek a kerámia vagy fém tárgyak felszínén. Ez a felület lehet fényes vagy matt, színes vagy fehér, átlátszó vagy átlátszatlan.

Ezek a termékek a következőképpen lehetnek kiszerelve:

1. a 3207 40 80 alszám alá tartozó üvegfritt és egyéb anyagok, mint szilícium-oxid, földpát, kaolin, pigmentek stb. porrá tört keveréke;

2. szilícium-oxid, földpát, kaolin, kálcium-karbonát, magnézium-karbonát stb. (azaz az üvegfritt vízoldhatatlan komponensei) és esetleg pigmentek porrá tört keveréke;

Ez a kétféle üvegesíthető keverék átlátszó, színes vagy színtelen bevonatot képez.

3. az 1., ill. 2. pont alatt említett termékekből átlátszatlanná tevő adalék hozzáadásával. Ez esetben a kapott átlátszatlan felület fehér vagy színes lesz;

4. a 3207 40 10–3207 40 80 alszámok Magyarázatában megadott összetételű és előállítású por, granulátum vagy pehely alakú frittek, amelyek a színes pigmenteket vagy opálosítókat és néha oxidokat is tartalmaznak a rétegnek a fémfelülethez való tapadása elősegítésére.

Az ide tartozó termékek gyártásához használt pigmentek a kobalt, a nikkel, a réz, a vas, a mangán, az urán és a króm oxidjait és sóit tartalmazzák.

Opálosítóként ón-oxidot és cirkónium-szilikátot, titán-oxidot és arzén anhidridet adhatnak hozzájuk.

A rétegnek a fémfelülethez való tapadását elősegítendő nikkel- és kobalt-oxidot adagolhatnak a keverékhez.

3207 30 00 Folyékony lüszterek és hasonló termékek

A 32.07 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (4) pontjában említett termékeken kívül ide tartoznak a kollódiumban vagy terpinolban diszpergált ezüst alapú készítmények, amelyeket az elektronikai és a kerámiaiparban üveggel vagy csillámmal kapcsolatban használnak.

3207 40 10 és

3207 40 80 Üvegfritt vagy egyéb üveg por, szemcse vagy pikkely alakban

Ide tartozik:

1. Üvegfritt, vagyis az a termék, amelyet az üvegalkotók összeolvasztásával nyert folyadék vagy massza vízben történő hirtelen lehűtésével kapnak. Ilyen üvegalkotók pl. a szilícium-oxid, a nátrium-karbonát, a kálium-szulfát, nátrium- és kálium-nitrát, ólom-oxid (lithargyrum és vörös ólom), kaolin, földpát, bórax és a bórsav.

Az ezen alszám alá tartozó üvegfrittet elsősorban üvegesíthető keverékek készítésére használják. A 3207 20 10 és a 3207 20 90 alszámok alatti üvegfrittektől úgy különböztethetők meg, hogy ezek nem tartalmaznak pigmenteket, opálosítókat vagy oxidokat annak érdekében, hogy a réteg a fém felületén való tapadását elősegítse, és hogy ezek hő hatására többé-kevésbé átlátszó réteget képeznek, amely nem egyenletesen átlátszatlan vagy színezett.

2. Törött vagy hulladéküveg őrléséből származó üvegpor és -granulátum. Ezek a termékek az 1. pontban említett néhány üvegfrittel együtt csiszolópapírok és -vásznak gyártásánál kerülnek felhasználásra, illetve korong, lemez, cső stb. alakra olvasztják, és laboratóriumi célokra használják azokat.

3. ,,Zománc üveg'' por, granulátum stb. formájában: ez különleges, üvegtárgyak díszítésénél használt üvegfajta. Általában 540 és 600 °C között olvad, átlátszó, gyakran színezett az olvadéka. Ömlesztve a 7001 00, rudak, csövek vagy pálcák formájában pedig a 7002 20 90 vagy a 7002 39 00 alszám alá osztályozandó.

4. Üvegpelyhek színezve vagy ezüstözve is: dekorációs célra használatosak; előállításuk kis fúvott üveggömbök összezúzásával történik.

5. Vitrit vagy habüveg por vagy granulátum formájában: a szennyezésektől függően fehér, szürke vagy fekete szivacsos masszából készítik, és főként elektromos szigetelők (pl. villanykörte foglalat) gyártásához használják.

Nem tartoznak ezen alszámok alá a mozivásznak, elektronikus képernyő panelek stb. borítására használt üveg mikrogömbök (7018 20 00 alszám).

32.12 Nem vizes közegben diszpergált pigmentek (beleértve a fémport és -pelyhet is), folyékony vagy paszta formában, amelyet a zománc- és festékgyártásban használnak; nyomófólia; festő- és színezőanyagok kimért adagokban és formákban, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben

3212 10 10 és

3212 10 90 Nyomófólia

Lásd az árucsoport Megjegyzéseinek (6) pontját és a 32.12 vtsz. HR Magyarázatának (B) pontját.

3212 90 10–

3212 90 39 Nem vizes közegben diszpergált pigmentek (beleértve a fémport és -pelyhet is), folyékony vagy paszta formában, amelyet a festék- (beleértve a zománcot is) gyártásban használnak

Lásd a 32.12 vtsz. HR Magyarázatának (A) pontját. A fémporok és -pelyhek közé tartoznak:

1. cinkpor, amely nem fér össze a savas kötőanyagokkal, de kiváló rozsdagátló pigment;

2. lemezes szerkezetű rozsdamentes acél- és nikkelpor, amelyet egyes saválló rozsdagátló festékekben alkalmaznak;

3. ólompor, bázikus hatású pigment, általában rozsdagátlóként használják (esetleg vörös ólommal vagy bázikus ólom-szulfáttal keverve) nagy acél szerkezetek (hangárok, hidak, viaduktok stb.) elsődleges bevonására alkalmazott olajfestékekben vagy olajos kencékben;

4. réz- és bronzpor, amelynek lemezformájú részecskéi dekoratív bevonatot alkotnak alkoholos, természetes vagy mesterséges gyanta alapú kencék formájában felkenve.

3212 90 10 Gyöngyeszencia

Az ide tartozó gyöngyeszenciák általában cellulóz-nitrátból és amil-acetátból mint hordozóból és bizonyos halfélék pikkelyéből nyert guanin gyöngyházfényű pelyheinek szuszpenziójából állnak. Ide tartoznak a szintetikus termékek is, amelyek pl. bázikus ólom-karbonátot, ólom-arzenátot vagy titánbevonatú csillámot tartalmaznak, és a természetes ,,gyöngyeszenciával'' megegyező megjelenésűek. A gyöngyház-színű higany(I)-klorid is ismert szintetikus gyöngyeszencia néven.

A gyöngyeszenciát a mesterséges gyöngyök és a körömlakkok gyártásánál használják.

3212 90 90 Festő- és színezőanyagok kimért adagokban és formákban, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben

Lásd a 32.12 vtsz. HR Magyarázatának (C) pontját.

33. Árucsoport

Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- és testápoló készítmények

33.01 Szilárd és vízmentes illóolajok (terpénmentesek is); rezinoidok; kivont oleorezinek; illóolaj-koncentrátum szilárd és vízmentes is zsírban, szilárd olajban, viaszban vagy hasonló anyagban, amelyet hideg abszorpció vagy macerálás útján nyernek; illóolaj terpénmentesítésekor nyert terpéntartalmú melléktermék; illóolajok vizes desztillátuma és vizes oldata

Az illóolajok egyes komponensei természetüknél fogva elrontják az illatot és ezért jobb, ha eltávolítják azokat. Ilyenek a terpén szénhidrogének (pl. a pinén, a kamfén és a limonén).

Összetételüktől függően az illóolajok különböző módszerekkel terpénmentesíthetők, mint pl. frakcionált vákuumdesztillációval, alacsony hőmérsékleten végzett frakcionált kristályosítással, oldószerek alkalmazásával stb.

A még terpénes összetevőket tartalmazó vagy az olyan illóolajok, amelyekben természetüknél fogva nincsenek terpének (pl. a mustárolaj és a gaulteria-olaj) ,,nem terpénmentesítetteknek'' számítanak.

3301 11 10–

3301 19 90 Illóolajok citrusgyümölcsből

Ezeket az olajokat szinte teljes egészében a gyümölcs héjából nyerik. Kellemes illatuk van, hasonló a gyümölcséhez, amelyből előállították. A narancsvirág-olaj vagy neroli-olaj nem tekinthető citrusfélék gyümölcséből készült olajnak, és így a 3301 29 61 vagy a 3301 29 91 alszám alá osztályozandó.

3301 90 10 Illóolaj terpénmentesítésekor nyert terpéntartalmú melléktermék

Lásd a 33.01 vtsz. HR Magyarázatának (C) pontját.

3301 90 90 Más

Ide tartozik:

1. illóolaj-koncentrátum zsírokban, szilárd olajokban, viaszokban vagy hasonlókban [lásd a 3301 vtsz. HR Magyarázatának (B) pontját];

2. illóolajok vizes oldata vagy desztillátuma [lásd a 33.01 vtsz. HR Magyarázta (D) pontjának (1)–(4) bekezdését].

33.05 Hajápoló szerek

3305 90 10 Hajregenerálók

A hajregeneráló a hajra folyadék formájában alkalmazott készítmény, amely hatással van a hajszálakra vagy a hajas fejbőrre. Ezek általában vizes vagy alkoholos oldatok.

34. Árucsoport

Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- és polírozóanyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta, ,,fogászati viasz'' és gipsz alapú fogászati készítmények

34.01 Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez vagy nem szőtt textília

3401 11 00 Toalett (egészségügyi) célra (beleértve a gyógyanyaggal átitatott termékeket is)

Ide a 34.01 vtsz. HR Magyarázata (I) rész (1) pontjában és a (II) és (III) részben leírt, egészségügyi célú termékek tartoznak.

3401 20 90 Más

Ide tartozik a szappan folyékony vagy paszta formájában.

34.03

Kenőanyagok (beleértve a kenőanyagokon alapuló vágóolajat, a csavar és csavaranya meglazítására szolgáló, rozsdagátló és korróziógátló készítményeket is) és textil, bőr, szőrme és más anyagok olajos zsíros kikészítéséhez használt más készítmények, 70 tömegszázaléknál kevesebb kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal

3403 19 91 Gépek, berendezések és járművek kenőanyagai

Ide tartoznak a 34.03 vtsz. HR Magyarázata (1) bekezdés (A) pontjában említett termékek, amelyek 70 tömeg%-nál kevesebb kőolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat tartalmaznak.

Nem tartoznak ide a 70 tömeg% vagy annál több kőolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat tartalmazó készítmények. Ha az olaj alapvető komponense a terméknek, a 27.10 vtsz. alá osztályozandó.

3403 91 00–

3403 99 90 Más

Ide a 34.03 vtsz. alá tartozó olyan termékek tartoznak, amelyek nem tartalmaznak kőolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat. A ,,kőolaj vagy bitumenes ásványból nyert olaj'' kifejezés a 27. Árucsoport Megjegyzéseinek (2) pontjában meghatározott termékeket jelenti.

Ide tartozik:

1. a molibdén-diszulfidból, polietilén-glikolból készült és más molibdén-diszulfid alapú kenőanyag, koncentrált formában, ceruza, rúd, kis lap, lemez és hasonló alakban is;

2. polietilén viasz és aminoalkoholos szappan vizes diszperziójából álló öntvénycsúsztató készítmény;

3. a nátriumszappan vagy kálciumszappan és bórax alapú kenőanyag, amelyet arra szántak, hogy megvédje és kenje az acélhuzalt a húzási művelet során.

3403 99 10 Gépek, berendezések, járművek kenőanyagai

Ide tartoznak a 34.03 vtsz. HR Magyarázata (1) bekezdés (A) pontjában említett termékek, amelyek nem tartalmaznak kőolajat vagy bitumenes ásványból nyert olajat.

34.04 Műviaszok és elkészített viaszok

3404 90 10 Elkészített viasz, beleértve a pecsétviaszt is

Ide a 34.04 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (B) és (C) pontjában felsorolt termékek tartoznak.

3404 90 90 Más

Ide a 34.04 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (A) pontjában felsorolt viaszok tartoznak.

34.05 Lábbeli-, bútor-, padló-, autókarosszéria-, üvegfényesítők és fémpolírozók, krémek, súrolókrémek, porok és hasonló készítmények, valamint az ezekkel impregnált, bevont, beborított papír, vatta, nem szőtt textília, porózus műanyag, szivacsgumi is, a 34.04 vtsz. alá tartozó viaszok kivételével

3405 10 00 Lábbeli- és bőrfényesítők, krémek és hasonló készítmények

A lábbelihez használt készítmények gyártásának alapanyagai általában a viaszok (állati, növényi, ásványi vagy mű-), illékony oldószerek (terpentin, lakkbenzin stb.), színezőanyagok és még sok más anyag (alkohol, bórax, mesterséges olajok, emulgeálószerek stb.).

A bőrfestékek, különösen az antilopbőrhöz valók, nem bőrfényesítő, illetve krém jellegű készítmények, és ezért a 3212 90 90 alszám alá osztályozandók (ha – és általában ez a helyzet – a kiskereskedelem részére vannak kiszerelve, illetve csomagolva). Nem tartoznak ide a lábbeli fehérítőszerek (3210 00 90 alszám), illetve a cipőzsírok (3403 11 00 vagy 3403 91 00 alszám).

3405 20 00 Fabútor, padló és más faáru kezelésére szolgáló fényesítők, krémek és hasonló készítmények

A fa (padló, bútor, faáru) ápolására szánt készítményeknek tisztító hatásuk van, és azon a felületen, amelyen alkalmazzák, vékony réteget képeznek, ami száradás és néha fényesítés után a fa színeit élénkíti, illetve ragyogó megjelenést ad neki. Az ilyenfajta termékeket általában dobozban, üvegben, tömbben vagy szóródobozban szerelik ki. Előállításuk során a lábbeli fényesítőkhöz és krémekhez használt viaszok, oldószerek, színezőanyagok és más adalékok mellett gyakran használják a következő termékek valamelyikét: zsírsav, növényi olaj (pl. pálmaolaj, lenmag olaj) vagy ásványolaj, szappan vagy felületaktív anyag, gyanta (kopál, fenyőgyanta vagy kolofónium stb.), szilikonok, illatanyagok (pl. fenyő- vagy rozmaringkivonat), rovarölőszer stb., kivéve a súrolószereket.

3405 30 00 Fényesítők és hasonló készítmények autókarosszériához, a fémpolírozók kivételével

A járművek karosszériájának ápolására szánt termékek általában szilikonokat, olajokat, emulgeálószereket és esetleg enyhe súrolószereket tartalmazó viaszos emulziók vagy oldatok.

3405 40 00 Súrolókrémek és -porok és már súrolókészítmények

A csempe, fürdőkád, mosdókagyló stb. súrolására használt porok nagyon finomra őrölt dörzsanyagokból (pl. habkő, homokkő) és por alakú tisztítószerekből (pl. aktív anionos felületaktív anyag, por alakú szappan, nátrium-foszfát, vízmentes nátrium-karbonát) állnak. Általában fémdobozokban vagy zacskókban szerelik ki. A súrolókrém kötőanyaggal, pl. viaszoldattal összetapasztott súrolópor.

3405 90 10 Fémpolírozók

A fémpolírozók használatának célja a korrodált, szennyezett vagy patinásodott fémfelületek helyreállítása felületkezeléssel. Ezt dörzsöléssel (dörzsanyaggal végzett mechanikai polírozási művelet) és savaknak vagy alkáliáknak az oxidokra, szulfidokra és más szennyezésekre gyakorolt vegyi vagy tisztító hatásával érik el.

A fémpolírozók gyártásának alapanyagai nagyon finomra őrölt dörzsanyagok (pl. horzsakő, kréta, kieselguhr, tripolit, bentonit, szilícium-oxid), savak (pl. oxálsav, olajsav, foszforsav, kénsav), illékony oldószerek (pl. lakkbenzin, triklóretilén, denaturált szesz), alkáliák (pl. ammónia, szóda), felületaktív termékek, mint pl. szulfonált zsíralkoholok, zsírok, szappanok és néha színező- és szintetikus illatanyagok.

A fémpolírozó szereket por, paszta, krém, emulzió vagy folyadék formájában mutathatják be. Típusuktól függően üvegbe, fémdobozba, fémtubusba, zacskóba vagy kis rudak, kúpok, kockák stb. formájában szerelik ki.

3405 90 90 Más

Ide elsősorban a következők tartoznak:

1. üveg- és tükörtisztítók, amelyek általában vizet, alkoholt, kis mennyiségű ammóniát vagy savat (pl. oxálsav, borkősav) és enyhe dörzsanyagot tartalmaznak;

2. más anyagok polírozására, fényesítésére és finom csiszolására szolgáló készítmény.

35. Árucsoport

Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek

35.01 Kazein, kazeinát, más kazeinszármazékok; kazeinenyvek

3501 10 10–

3501 10 90 Kazein

Ide a 35.01 vtsz. HR Magyarázata (A) (1) pontjában meghatározott kazein tartozik. Ezek a kazeinek – függetlenül a kicsapásukra használt módszertől – ezen alszámok alá tartoznak, ha 15 tömeg%-nál kevesebb vizet tartalmaznak; egyébként a 04.06 vtsz. alá osztályozandók.

3501 10 90 Más

Az ide tartozó kazeint például diabetikus készítmények (kenyér, kekszek) előállításához használják, de alkalmazhatók állati tápszerekhez is.

3501 90 10 Kazeinenyvek

A kazeinenyv vagy hidegenyv, kazein és kréta alapú készítmény, amelyhez kis mennyiségben egyéb anyagokat adtak, mint pl. bóraxot és ammónium-kloridot. Tartalmazhatnak még töltőanyagot is, pl. földpátot. Bár ragasztóanyagként is használható, a kálcium-kazeinát adalékanyagok nélkül a 3501 90 90 alszám alá tartozik.

3501 90 90 Más

Ide a 35.01 vtsz. HR Magyarázata vonatkozó (A) (2) és (3) pontjaiban említett kazeinátok és egyéb kazeinszármazékok tartoznak. A kazeinátok fehér vagy világos sárga, szinte szagtalan porok.

3504 00 00 Peptonok és ezek származékai; másutt nem említett egyéb fehérjeanyag és származékai; nyersbőr pora, krómtartalommal is

Lásd a 35. Árucsoport Kiegészítő megjegyzésének 1. pontját.

A koncentrált tejfehérjéket általában a lefölözött tejből állítják elő a laktóz és az ásványi sók eltávolításával, pl. ultrafiltráció segítségével. Ezek általában kazeinből és tejsavó-fehérjékből (laktoglobulinok, laktoalbuminok stb.) állnak 4:1 körülbelüli arányban. Proteintartalmukat a nitrogéntartalomból számítják 6,38-as szorzófaktorral.

Ha a koncentrált tejfehérje szárazanyagra számított fehérjetartalma 85% vagy annál kevesebb, a termék a 0404 90 alszám alá tartozik.

35.06 Másutt nem említett elkészített enyv és más elkészített ragasztó; enyvként vagy ragasztóként használható termékek, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve, legfeljebb 1 kg tiszta tömegben

3506 10 00 Enyvként vagy ragasztóként használható termékek, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve, legfeljebb 1 kg tiszta tömegben

Lásd a 35.06 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (A) pontját ezen termékek kiszerelésére vonatkozóan.

Ide tartozik a pelyhes vagy darabos formában levő metil-cellulóz is, amely vízben oldva különösen tapéta felragasztására kiválóan alkalmas.

3506 99 00 Másféle

Ide tartoznak a 35.06 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (B) része (1)–(3) pontjaiban említett termékeken felül zuzmó, a lisztpép és az agar-agar alapú ragasztók is.

35.07 Enzimek, másutt nem említett elkészített enzimek

3507 90 90 Más

A 35.07 vtsz. HR Magyarázataiban említett termékek (az oltógyomor és koncentrátumai, a lipoprotein lipáz és az Aspergillus alkáli proteáz kivételével) mellett ide osztályozandó a penicillináz, aszparagináz és a kallidinigenáz (kallikrein) is.

36. Árucsoport

Puskapor és robbanóanyagok; pirotechnikai készítmények; gyufa; piroforos ötvözetek; gyúlékony anyagok

36.03 Biztonsági gyújtózsinór; robbantó gyújtózsinór; robbantógyutacs és robbantókapszulák; gyújtószerkezetek; elektromos detonátorok

3603 00 10 Biztonsági gyújtózsinór; robbantó gyújtózsinór

Ide csak a 36.03 vtsz. HR Magyarázatának második bekezdés (A) pontjában leírt termékek tartoznak.

36.04 Tűzijátékok, jelzőrakéták, esőrakéták, ködjelzők és más pirotechnikai termékek

3604 10 00 Tűzijátékok

Lásd a 36.04 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (1) a) pontját.

3604 90 00 Más

A 36.04 vtsz. HR Magyarázata első bekezdésének (1) b) és (2) pontjaiban és a második bekezdésben említett termékeken kívül ide tartozik a bányalég jelenlétét kimutató biztonsági (lángú) lámpában alkalmazott gyutacs. Ezeket a gyutacsokat keskeny, kb. 4 mm szélességű és 35 cm hosszú textil csíkokra erősítették. Minden – általában tekercsbe csavart – csíkon kb. 30 gyutacs található.

37. Árucsoport

Fényképészeti és mozgófényképészeti termékek

37.02 Fényérzékeny, megvilágítatlan fényképészeti film tekercsben, bármilyen anyagból a papír, a karton és a szövet kivételével; fényérzékeny, megvilágítatlan, azonnal előhívó film tekercsben

3702 32 11 Mikrofilm; grafikai célú film

Az ide tartozó mikrofilm gyakorlatilag nem különbözik a mozgófényképészeti filmtől, csak dokumentumok kockánkénti átmásolására alkalmazzák. Számítógépes programok listáinak rögzítésére is használatos, ekkor a ,,COM'' betűszóval jelölik. A mikrofilmeket általában 8 mm, 16 mm és 35 mm szélességben és kb. 30 m, 61 m, 122 m és 305 m hosszúságban szerelik ki.

A grafikai célú filmeket a nyomdaiparban használják ábrák és szövegek fotomechanikus másolásában (pl. fotólitográfia, fénynyomat, fotó-kromotipográfia, fénymásolás).

3702 32 31 Mikrofilm

Lásd a 3207 32 11 magyarázata első bekezdését.

3702 32 51 Grafikai célú film

Lásd a 3207 32 11 magyarázata második bekezdését.

3702 91 10 Grafikai célú film

Lásd a 3207 32 11 magyarázata második bekezdését.

3702 92 10 Grafikai célú film

Lásd a 3207 32 11 magyarázata második bekezdését.

3702 93 10 Mikrofilm; grafikai célú film

Lásd a 3207 32 11 alszám magyarázatát.

3702 94 10 Mikrofilm; grafikai célú film

Lásd a 3207 32 11 alszám magyarázatát.

37.05 Megvilágított és előhívott fényképészeti lemez és film a mozifilm kivételével

3705 20 00 Mikrofilm

Ide iratok (pl. üzleti papírok, archív dokumentumok, műszaki rajzok) fényképészeti eljárással készült csökkentett méretű másolatai tartoznak.

A mikrofilm lemez vagy mikroképek sorozatát tartalmazó tekercs formájú. A mikrofilm lemez alakjában akkor is ide tartozik, ha bekeretezték.

Nem tartoznak ezen alszám alá a fotópapírra készült, megvilágított és előhívott mikromásolatok (mikrolapok vagy könyvek stb. formájában). Ezek a 4911 91 80 alszám alá osztályozandók.

3705 90 10 Grafikai célú film

Az ide tartozó termékek lehetővé teszik szövegről, rajzról vagy képről lenyomat készítését az eredeti méretben.

37.06 Megvilágított és előhívott mozifilm, hangfelvétellel is, vagy olyan, amely csak hangfelvételt tartalmaz

3706 10 91 és

3706 10 99 Más

Ide csak az olyan hangosfilmek tartoznak, amelyeknél a kép- és a hangfelvétel ugyanazon a tekercsen található. Az olyan hangosfilmek, amelyeken a kép és a hang két külön tekercsen vannak, mindkét tekercset a megfelelő alszám alá kell osztályozni, még ha együtt mutatják is be azokat. Így a csupán hangsávot tartalmazó filmtekercset szélességétől függően a 3706 10 11 és 3706 10 19, illetve a 3706 90 11 és 3706 90 19 alszám alá, míg a képfelvételt tartalmazó film vagy jelen alszámok valamelyike vagy a 3706 90 31–3706 90 99 alszámok alá tartozik (az árucsoport Kiegészítő megjegyzései 1. pontjának alkalmazása).

3706 10 91 Negatív; köztes pozitív

Ezen alszám alá tartozik:

1. az eredeti negatív film;

2. az eredeti negatívról készült köztes pozitív film; a fekete-fehér eljárásnál ,,másoló pozitív'', ,,barna pozitív'', ,,mesternyomat'' stb. néven, míg a színes eljárásnál ,,köztes pozitív'' vagy ,,másoló pozitív'' néven ismerik. Enyhén lilára vagy barnára színezett vagy színtelen alapanyagra készül. Ezt a filmet rendesen nem vetítésre szánják, hanem az eredeti negatív sokszorosítására. Kétségtelen viszont, hogy megtekintésre is használható vágási és utószinkron műveletek során.

Ugyancsak köztes pozitívnak osztályozandók a színszűrőkkel (kék, zöld és vörös) az eredeti színes negatívról készített fekete-fehér színbontások, amelyeket arra használnak, hogy hasonló szűrők segítségével pozitív nyomat készítéséhez köztes színes negatívokat állítsanak elő;

3. köztes pozitív filmről készített negatív másolat, melyet pozitív kópiák előállítására szántak. Ezek ,,másoló negatív''-ként ismertek a fekete-fehér és ,,köztes negatívként'' a színes eljárásban;

4. átfordítható köztes negatív, amelyet a színes eljárás során közvetlenül az eredeti negatív inverziójával nyernek, és amelyből a bemutatásra szolgáló kópia készül;

5. ,,mátrix film'' (vörös, zöld, kék), amelyet színes eljárásnál a negatívból nyernek, és amelyből a kópiákat készítik.

Ha 35 mm-es vagy ennél nagyobb szélességűek, a ,,mátrix filmek'' kivételével mindezen filmek perforációja általában tipikusan a negatívokra jellemző (hordó formájú).

Pozitív filmek perforációja:

Negatív filmek perforációja:

Meg kell azonban említeni, hogy egyes országokból (különösen a szovjet utódállamokból) származó filmek különleges (Dubray–Howell) perforációjúak, ami nagyon hasonló a normál pozitívéhoz és az eredeti negatív filmeknél, a köztes pozitívoknál és negatívoknál, sőt a vetítésre szánt pozitív kópiáknál is megtalálható.

A ,,mátrix filmek'' tipikusan pozitívfilm jellegű perforációjúak, de vastagságuk (majdnem kétszerese a pozitívénak), jellegzetes barna színük és a kép enyhe kidomborodása alapján könnyen felismerhetők.

3706 10 99 Másféle pozitív

Ide a vetítésre szánt filmek tartoznak.

A két vagy több képsávú filmeket a szétvágás utáni szélesség és hosszúság szerint kell osztályozni és vámkezelni, azaz olyan szélességben és hosszúságban, ahogyan vetítésre fog kerülni.

Például egy 35 mm széles (négy 8 mm-es sáv plusz perforáció) és 100 m hosszú filmet egyetlen 8 mm-es, 400 m hosszúságú filmnek kell tekinteni.

Több képsávú filmek

A = vágás

B = a vágás utáni 8 mm-es film

3706 90 31–

3706 90 99 Más

Lásd a 3706 10 91 és a 3706 10 99 alszámok magyarázatait.

3706 90 31 Negatív; köztes pozitív

Lásd a 3706 10 91 alszám magyarázatait.

3706 90 51–

A rendeletet a 149/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte 2005. szeptember 1. napjával.

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 9. oldal.

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 10. oldal.

⁴

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁵

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁶

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁷

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁸

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 59. oldal.

⁹

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

¹⁰

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

¹¹

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

¹²

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

¹³

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

¹⁴

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 77. oldal.

¹⁵

Lásd 1998. MK 19. szám 79. oldal.

¹⁶

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 80. oldal.

¹⁷

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

¹⁸

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 83. oldal.

¹⁹

Az ábrát lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 84. oldal.

²⁰

Az ábrát lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 85. oldal.

²¹

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

²²

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

²³

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

²⁴

A gázhalmazállapot 15 °C hőmérsékletre és 1013 mbar nyomásra vonatkozik.

²⁵

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

²⁶

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

²⁷

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 133. oldal.

²⁸

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 135. oldal.

²⁹

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 135. oldal.

³⁰

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 150. oldal.

³¹

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 154. oldal.

³²

Az ábrákat lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 158–160. oldal

³³

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 173. oldal.

³⁴

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 175. oldal.

³⁵

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

³⁶

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 183. oldal.

³⁷

Lásd 1998. MK 19. szám 185. oldal.

³⁸

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 190. oldal.

³⁹

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 190. oldal.

⁴⁰

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 190. oldal.

⁴¹

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 191. oldal.

⁴²

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁴³

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 195. oldal.

⁴⁴

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 196. oldal.

⁴⁵

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 196. oldal.

⁴⁶

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 197. oldal.

⁴⁷

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 197. oldal.

⁴⁸

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 197. oldal.

⁴⁹

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 197. oldal.

⁵⁰

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 201. oldal.

⁵¹

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁵²

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁵³

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁵⁴

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁵⁵

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁵⁶

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁵⁷

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁵⁸

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁵⁹

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 213. oldal.

⁶⁰

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁶¹

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁶²

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 220. oldal.

⁶³

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 222. oldal.

⁶⁴

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 222. oldal.

⁶⁵

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁶⁶

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁶⁷

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁶⁸

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁶⁹

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁷⁰

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 229. oldal.

⁷¹

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁷²

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 232. oldal.

⁷³

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 232. oldal.

⁷⁴

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁷⁵

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁷⁶

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 240. oldal.

⁷⁷

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 241. oldal.

⁷⁸

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 242. oldal.

⁷⁹

Lásd 1998. MK 19. szám II. kötet 242. oldal.

⁸⁰

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁸¹

A Magyar Közlöny 1998. évi 36. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

10/1998. (III. 13.) PM rendelet

a Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról¹

Változott rendelkezések

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

10/1998. (III. 13.) PM rendelet

a Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról1

Változott rendelkezések

Megnyitottak

Megnyitottak

a Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról¹