11/1998. (VI. 11.) HM rendelet

1. § A rendelet hatálya kiterjed a honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervekre (minisztérium és hivatalai, háttérintézmények, katonai nemzetbiztonsági szervek, katonai felsőoktatási intézmények), a Magyar Honvédség szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szerv), illetve a rendeletben meghatározott üdültetési, pihentetési formákra, valamint a kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat igénybevevők körére.

2. § (1) A honvédelmi üdültetés alapvető rendeltetése, hogy a rendelet hatálya alá tartozó üdültetési intézményhálózat a szolgáltatásait igénybevevők részére olyan komplex ellátási, szolgáltatási feltételeket biztosítson, amelyek az igénybevevők üdülését, aktív pihenését, a megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai állapotának fenntartása érdekében végzett kondicionáló sportkiképzését, a gyógyító – megelőző és utókezelő – jellegű üdülését, regeneráló pihentetését és az ehhez kapcsolódó egészségügyi alapellátást, munkaképességének helyreállítását szolgálja. Az intézményhálózat a fentieken túl a honvédelmi szervezetek, intézmények, valamint szabad kapacitása terhére nem honvédelmi szervezetek részére, elő- és utószezonban kiképzési, továbbképzési (oktatási) jellegű és egyéb – magánjellegű – rendezvények lebonyolítását, megállapodásban rögzített szolgáltatásokkal biztosítja.

(2) A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) felügyelete alatt működtetett üdültetési intézményhálózatba a minisztériumi háttérintézményi szervezeti formában működő HM Üdültetési, Rendezvényszervező és Továbbképzési Intézet üdülői és kempingjei, továbbá a központi üdültetési rendszerbe bevont, a Magyar Honvédség szervezetébe tartozó önálló üdülőegységek és kiemelt csapatpihenők (az utóbbiak együtt: MH Kiképzési és Üdülő Bázisok) tartoznak.

3. § E rendelet alkalmazásában

4. § A honvédelmi üdültetési rendszerben a központi úton szervezett, és nem szervezett keretek közötti üdültetési formák vehetők igénybe.

5. § A honvédelmi üdültetési rendszerben az igényjogosultak a következő központi úton szervezett üdültetési, pihentetési formákat vehetik igénybe:

6. § (1) Az igényjogosult kör által igénybe vehető belföldi egyéni és családos üdültetést, mint a szervezett üdültetés alapvető formája, az arra alkalmas üdültetési intézményekben egész évben folytatható. Időtartama 7 vagy 14 nap. Az üdülővendégek váltásának időpontja az adott üdülő éves turnusbeosztási rendjének megfelelően történik.

(2) A gyermek – a gyermeküdülőket kivéve – kizárólag igényjogosult szülőjével, nagyszülőjével – a 7. § (4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – üdülhet.

7. § (1) Az üdülésre igényjogosult személy 10–14. éves gyermeke és unokája a HM felügyelete alatt működtetett hazai – és intézményhálózathoz tartozó – gyermeküdülőben önállóan üdülhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hazai gyermeküdülőben a gyermeküdültetés időtartama 7 vagy 14 nap.

(3) A belföldi gyermeküdültetésben részt vevő gyermek igényjogosultságát az üdülésre igényjogosult személy (szülő) állományilletékes katonai szervezete (munkáltatója) az adatlapon igazolja.

(4) A gyermeküdültetésben az a gyermek vehet részt, aki a vonatkozó jogszabályok szerint arra egészségileg alkalmas.

8. § A gyógyító jellegű üdültetési formák – orvosi javaslat alapján, a gyógyító-megelőző ellátás szerves részeként – az üdültetési intézményhálózat egységeiben alapvetően elő- és utószezonban az MH egészségügyi szolgálata által szervezett és szakmailag felügyelt módon vehetők igénybe.

9. § (1) A gyógyító jellegű üdültetési formákat elsősorban a 3. § a) pont 1–2. alpontjaiban meghatározott igényjogosultak vehetik igénybe.

(2) Időtartama 14 nap, ennek meghosszabbításáról az erre illetékes orvos dönt.

(3) A köztisztviselő és a közalkalmazott csak utókezeléses jellegű gyógyüdültetésben vehet részt.

(4) A 8. §-ban meghatározott gyógyító jellegű üdülésre a feljogosító beutalót a katonai egészségügyi intézmények állítják ki.

10. § (1) A regeneráló pihentetésben a hivatásos és szerződéses katonák 5%-a évenként egy alkalommal részesíthető.

(2) A regeneráló pihenés – melynek leghosszabb időtartama 6 nap – elő- és utószezonban történik.

(3) A regeneráló pihentetés odaítélésében a munkáltatói jogkört gyakorló vezető – csapatorvos bevonásával – dönt.

(4) A regeneráló pihentetésben a hivatásos állományú igényjogosulttal együtt pihenhetnek – az üdültetési intézmény férőhely-kapacitása függvényében – a közvetlen családtagja is.

11. § (1) A hivatásos és szerződéses katona a szolgálati érdemeinek elismeréseként – a Hszt. 118. § d) pontja szerint – hazai vagy külföldi jutalomüdültetésben részesíthető.

(2) A jutalomüdülés költségeit az elismerést adományozó, munkáltatói jogkört gyakorló vezető a jutalmazási keretéből fedezi. Az üdülői férőhelyet előzetes egyeztetés alapján az adott üdültetési intézmény biztosítja. A jutalomüdültetésben részesült igényjogosulttal együtt pihenhetnek a közvetlen családtagok is.

12. § (1) A Honvédelmi Minisztérium által kötött kétoldalú szerződések alapján központi úton szervezett külföldi devizamentes protokoll jellegű és egyszerűsített csereüdültetés, továbbá külföldi bérleményes üdültetés folytatható.

(2) A külföldi üdültetés formái:

(3) A külföldi devizamentes protokoll és egyszerűsített csereüdültetési formákban az igényjogosult személy – a külföldi gyermeküdültetésben részt vevő gyermek kivételével – két egymást követő évben nem részesülhet.

(4) A külföldi devizamentes egyszerűsített gyermek-csereüdültetésben a 3. § a) pont 1–2. alpontjaiban meghatározott személyek gyermekei vehetnek részt. A külföldi bérleményes gyermeküdültetési formában a 3. § a) pontban meghatározott igényjogosultak gyermekei vehetnek részt.

(5) A külföldi devizamentes protokoll és az egyszerűsített csereüdültetési formák időtartama általában 7–14 nap, a külföldi bérleményes üdültetés pedig általában 8–10 nap (7–9 éjszaka).

13. § (1) A 3. § e), n), o) pontjaiban meghatározott, nem szervezett üdültetési, pihentetési formák alapvetően elő- és utószezonban, főszezonban a szabad férőhelyek függvényében az intézményhálózat valamennyi üdültetési egységeiben igénybe vehetők.

(2) A pihentetést és a napi pihentetést az üdültetési intézményhálózat adott üdülőegységének a vezetőjétől közvetlenül kell igényelni.

(3) Napi vendégek csak olyan létszámban fogadhatók, hogy azok a szervezett üdültetésben részt vevő beutalt vendégek pihenését, ellátását ne zavarják. A napi vendégek maximális létszámát az üdülő vezetője állapítja meg.

(4) Az üdültetési intézménynek kiránduláskor történő csoportos, illetve napi pihentetési célú igénybevételét, valamint főszezonban az egyéni igénybevételt – a beutalt üdülővendégek pihenésének zavartalan biztosítása érdekében – csak előzetes bejelentés és egyeztetést követően, a férőhely-kapacitás függvényében az intézmény vezetője engedélyezi.

14. § (1) Az üdültetési intézményhálózat üdültetési egységeiben megállapított térítési díjak a szoba minőségi kategóriája, az üdülési szezonok, az üdültetési formák, felnőtt- és gyermek-, hazai vagy külföldi üdültetés, az üdültetésben részt vevő igényjogosultsága, az üdültetési intézmény besorolása szerint eltérőek, de az intézmény az adott évben az előzetesen meghatározott és a tárgyév január 15-éig kihirdetett kedvezményes térítési díjaktól nem, a tárgyévre megállapított önköltségi áraktól csak kivételesen indokolt esetben térhet el.

(2) A 3. § a) pont 1–2., 4., 6. és 9. alpontjaiban meghatározott igényjogosultak a különböző belföldi üdültetési, pihentetési formákból egy naptári évben – esetenként és/vagy összevontan – legfeljebb 21 napot, a rendeletben meghatározott kivételtől – 9. § (2) bekezdés – eltekintve kedvezményes térítési díjjal veheti igénybe. A 22. naptól kezdve pedig önköltségen megállapított térítési díj megfizetése mellett üdülhet, pihenhet.

(3) A 3. § a) pont 3. és 10. alpontjaiban meghatározott igényjogosultak a különböző üdültetési, pihentetési formákat önköltséges térítési díj mellett vehetik igénybe.

(4) Az igényjogosultak a nem alaptevékenységi körbe tartozó szolgáltatásokat az üdültetési intézmény által meghatározott térítési díjon (kereskedelmi áron) vehetik igénybe.

(5) Az üdülőegységek kereskedelmi tevékenységük során nyújtott minden szolgáltatásért a térítési díjat kereskedelmi áron állapítják meg.

15. § (1) A 8. §-ban meghatározott gyógyító jellegű üdültetésre beutalt igényjogosultak az adott üdültetési intézmény alapszolgáltatási körébe tartozó szolgáltatásokat térítés nélkül, a nem alaptevékenységi körbe tartozó szolgáltatásokat az üdültetési intézmény által meghatározott térítési díjon (kereskedelmi áron) vehetik igénybe.

(2) Regeneráló pihentetésre beutalt és a jutalomüdültetésben részesülő igényjogosult az adott üdültetési intézmény alaptevékenységeként nyújtott szolgáltatásokat térítés nélkül veheti igénybe. Az igényjogosulttal együtt pihenő közvetlen családtagoknak az adott üdültetési intézmény alapszolgáltatási körébe tartozó szolgáltatásokért kedvezményes térítési díjat kell megtéríteni.

(3) A 12. § (2) bekezdésében meghatározott különböző külföldi üdültetési formák igénybevétele esetén a HM által e tárgykörben megkötött szerződések alapján kialakított, és a szerződések megkötését követően közzétett térítési díjat kell megtéríteni.

(4) A 3. § a) pont 5–7. alpontjaiban meghatározott igényjogosultak főszezonban történő belföldi egyéni és családos üdültetési formák igénybevétele esetén az adott üdültetési intézmény alapszolgáltatási körébe tartozó szolgáltatások után – a vele pihenő közvetlen családtagokkal együtt – az önköltségen meghatározott térítési díjat fizetnek. Elő- és utószezonban az alapszolgáltatásokat – a vele együtt pihenő közvetlen családtagjaival együtt – kedvezményes térítési díjjal vehetik igénybe.

16. § (1) A HM felügyelete alatt működtetett üdültetési rendszerben az igényjogosultak a szervezett üdültetési formák igénybevétele iránti igényüket – a (2)–(3) bekezdésében foglaltak kivételével – az állományilletékes honvédelmi szerv (munkáltató) üdültetési felelőséhez nyújthatják be.

(2) A nyugdíjazott köztisztviselő és közalkalmazott az utolsó munkahelye (illetve jogutód katonai szervezete, és/vagy munkáltatója) üdültetési felelőséhez adhatja be üdülési kérelmét.

(3) A 3. § a) pont 5–6. és 8. alpontjaiban meghatározott igényjogosultak az üdülési igényüket a lakóhely szerinti illetékes hadkiegészítő parancsnokságon nyújthatják be.

(4) A honvédelmi szervezeteknél üdültetési felelősök működnek, melyek a munkáltatói jogkört gyakorló vezető üdüléssel kapcsolatos adminisztratív (nyilvántartási) feladatait segítik.

(5) E rendelet szerinti üdültetési formákat igénylők az igénybevételhez, valamint az igényjogosultságuk elbírálásához szükséges adataikat közlik. A különböző kedvezmények iránti igényjogosultságot az érintettek hitelt érdemlően okmányok bemutatásával kell igazolnia.

17. § (1) Az 1998. évi kedvezményes térítési díjtételeket a rendelet melléklete tartalmazza, melyet 1998. június 23-tól, a főidény kezdetétől kell alkalmazni. A kedvezményes térítési díjtételek évenként kerülnek meghatározásra.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 13/1987. (HK 13.) HM utasítással hatályba léptetett ,,Csapathadtáp Szakutasítás az állandó harckészültség időszakára VIII. Rész Szociális ellátás és üdültetés'' című szakutasítás I. fejezetének 16., IV. fejezetének 110–164., V. fejezetének 224–237., VI. fejezetének 254–256., 257/a), 259., 264., 265–266., 268., 275. pontjai, valamint a honvédségi üdülők igénybevételének térítési díjairól és az üdültetésben résztvevők anyagi támogatásáról szóló, többször módosított 23/1994. (HK 12.) HM utasítás 1. §-a, 2. §-a, 3. § (1) bekezdése, 4. §-a, 5. § (2) bekezdése, 7. § (2), (5), (7) bekezdései, 8. §-a, továbbá az utasítás melléklete hatályukat vesztik.