Kifejezéskereső
11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet
a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 19. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete véleményének meghallgatásával, a rendelet melléklete tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) foglalkozási rehabilitációs eljárásának (a továbbiakban: eljárás) célja az olyan munkanélküli munkába helyezésének elősegítése,
a) akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI), vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: MOSZI) igazolása szerint legalább a 40 százalékot eléri, vagy
b) aki munkaképesség-csökkenésének mértékéről az a) pontban meghatározott szerv igazolásával nem rendelkezik, de – foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján – megállapítható, hogy munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek,
[a továbbiakban az a) és b) pont alá tartozó munkanélküli együtt: megváltozott munkaképességű munkanélküli] és vállalja az e rendelet szerinti foglalkozási rehabilitációs eljárásban való részvételt.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem csökkentek a munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei annak a személynek, aki az általa utoljára legalább egy évig betöltött munkakört, illetőleg ennek hiányában a képzettségi szintjének megfelelő munkakört el tudja látni.
A munkaügyi központ
foglalkozási rehabilitációs eljárása
2. § (1) A munkanélküli egészségi állapotával összefüggő, elhelyezkedést gátló körülményeket a munkaügyi központ kirendeltsége a nyilvántartásba vétel, valamint a vele való kapcsolattartás során tárja fel.
(2) Foglalkozás-egészségügyi szakvéleményt kell beszerezni, ha a munkaközvetítés, képzésben történő részvétel, továbbá közhasznú munkavégzés előkészítése során a munkanélküli munkaköri vagy szakmai alkalmassága vitatott, vagy annak véleményeztetését a foglalkoztatóval vagy a képző szervezettel történt megállapodás alapján a munkaügyi központ vállalta.
(3) A munkanélküli egyetértése esetén a foglalkoztathatóság megállapítása céljából foglalkozás-egészségügyi szakvéleményt kell beszerezni, ha a munkanélküli egészségi állapotából adódó foglalkoztathatósági korlátozásról foglalkozás-egészségügyi szakvélemény nem áll rendelkezésre.
(4) A foglalkozás-egészségügyi szakvéleményt a munkaügyi központ az 5/1998. (II. 11.) MüM rendelettel módosított 9/1996. (XII. 20.) MüM rendelet 6/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint biztosított foglalkozás-egészségügyi szakértői szolgáltatás keretében foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre beutalással rendeli meg.
(5) A beutalás formanyomtatványát a rendelet melléklete tartalmazza.
3. § (1) A kirendeltség a foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely szakvéleményének figyelembevételével megvizsgálja, hogy a megváltozott munkaképességű munkanélküli foglalkoztatása milyen szolgáltatás vagy támogatás nyújtásával segíthető elő. Ennek során a megváltozott munkaképességű munkanélküli szakmai gyakorlatát, iskolai végzettségét és életkorát együttesen kell mérlegelni.
(2) Ha a kirendeltség az (1) bekezdésben foglaltakat nem tudja megállapítani, akkor a megváltozott munkaképességű munkanélkülit a munkaügyi központ foglalkozási rehabilitációs munkacsoportjához irányítja.
(3) A foglalkozási rehabilitációs munkacsoport szükség esetén szakértők bevonásával javaslatot tesz arra, hogy a kirendeltség által hozzá küldött megváltozott munkaképességű munkanélküli egészségi állapota, gyakorlata, képzettsége figyelembevételével milyen munkakör ellátására lehet alkalmas, és az abban történő foglalkoztatása milyen szolgáltatással segíthető elő.
(4) A kirendeltség a rehabilitációs munkacsoport javaslatának figyelembevételével segíti elő a megváltozott munkaképességű munkanélküli munkába helyezését.
Rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló
támogatás
4. § (1) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatás nyújtható az olyan munkaadó részére, aki
a) az Flt. 41/A. §-ának (1) bekezdése alapján – létszáma szerint – nem köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, vagy
b) az Flt. 41/A. §-ának (1) bekezdése szerinti rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét a kérelem benyújtását megelőző naptári évben teljesítette, és a kötelezettség teljesítését a kérelem benyújtásának évében vállalja, és
c) olyan munkanélküli legalább 12 hónapra szóló foglalkoztatását vállalja, akinek a munkaképessége legalább 40%-ban csökkent, és öregségi nyugdíjra az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének i) pontja szerint nem jogosult, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában nem részesül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás további feltétele, hogy a munkaadó a támogatással érintett munkaviszony létrejöttét megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott foglalkoztatásban részt vevő munkavállaló munkaviszonyának, az előbbi módon történő megszüntetésére a támogatás időtartama alatt nem kerül sor.
(3) A támogatás odaítélésénél előnyben kell részesíteni azt a munkaadót, aki a támogatás iránti kérelemben megjelölt foglalkoztatáshoz az államháztartás alrendszereiből más támogatásban nem részesül.
(4) A támogatás mértéke a folyósítási idő
a) első harmadában a munkavállaló részére kifizetett munkabér, valamint az azt terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás,
b) második harmadában a munkavállaló részére kifizetett munkabér,
c) harmadik harmadában az előzőekben felsorolt járulékok, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás
összege.
(5) A támogatás a vállalat foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban
a) teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén 18 hónapra,
b) részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén az a) pontban meghatározott időtartamot a munkaidő-csökkenésnek megfelelő arányos résszel meghosszabbított időtartamra
állapítható meg.
(6) Ha a munkaidő a támogatás folyósítása alatt változik, a folyósítás időtartama a változás mértékének arányában
a) a munkaidő növekedése esetén csökken,
b) a munkaidő csökkenése esetén – a munkaadó kérelmére – növelhető.
A folyósítás időtartamának változása miatt a támogatásnak – a (4) bekezdésben meghatározott szakaszokra megállapított – összértéke nem változhat.
(7) Ha a támogatással érintett foglalkoztatásban részt vevő munkavállaló munkaideje változik, ezt a munkaadó köteles a kirendeltségnek haladéktalanul bejelenteni. A támogatás időtartamának a (6) bekezdés a) pontja szerinti csökkenéséről a kirendeltség hivatalból határozatban rendelkezik.
(8) Az e §-ban meghatározott támogatásra az Flt. 20. §-a (4) bekezdésében, 21. §-ában foglaltakat, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 11. §-ának (5)–(7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
A megváltozott munkaképességű munkanélküliek
képzése
5. § Ha az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének m) pontja szerint megváltozott munkaképességű munkanélküli olyan, a Munkaerőpiaci Alapból támogatott képzésben vesz részt, amelynek részét képező gyakorlati képzés lebonyolításáról valamely munkaadó gondoskodik, a munkaadó részére – kérelmére – meg lehet téríteni azokat az igazolt többletköltségeket, amelyek a megváltozott munkaképességből adódnak. A képzési költség részét képező többletköltségek a munkaügyi központ a képző intézmény részére átutalja, amely továbbítja a munkaadónak.
A megváltozott munkaképességű munkanélküli vállalkozóvá válásának támogatása
6. § (1) Az Flt. 15. §-ában meghatározott vállalkozóvá válás elősegítését célzó támogatás szabályait a legalább 40%-ban csökkent munkaképességgel rendelkező és öregségi nyugdíjra az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének i) pontja szerint nem jogosult, továbbá rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában nem részesülő munkanélküli esetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a támogatást annak a munkanélkülinek is meg lehet állapítani, aki munkanélküli járadékban nem részesül, illetőleg arra nem jogosult,
b) az Flt. 15. §-ának a) pontjában meghatározott támogatás legfeljebb 12 hónapra állapítható meg, mértéke az a) pontban meghatározott munkanélküli esetében a munkanélküli járadék alsó határa,
c) az Flt. 15. §-ának c) pontjában meghatározott támogatás mértéke a képzési költség 100%-áig terjedhet.
(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 10. §-ának, valamint 27. §-a (2) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.
7. § Az e rendelet alkalmazásában munkaviszonyon, munkaadón, munkavállalón, munkanélkülin, valamint rendes felmondáson az Flt. alkalmazásában érvényesülő fogalmakat kell érteni.
8. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
(2) A rendelet 4. és 6. §-a 1998. július 1-jén lép hatályba.
Kiss Péter s. k.,
munkaügyi miniszter
Melléklet a 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelethez
foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre
