1108/1998. (VIII. 13.) Korm. határozat
a Kormány kabinetjeiről1
1. a) A Kormány a kormánypolitika elvi jelentőségű kérdéseinek megvitatására, ezek kezelésével és kidolgozásával kapcsolatos javaslatok meghatározására, valamint a halaszthatatlan kormányzati döntést igénylő eseményekkel összefüggésben szükséges sürgős intézkedések előkészítésére és koordinálására Kormánykabinetet létesít. A Kormánykabinet feladatköre más – döntés-előkészítő vagy döntéshozó – szerv feladat- és hatáskörét nem érinti.
b) A Kormánykabinet
– vezetője:
a miniszterelnök
– tagjai:
a belügyminiszter,
a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter,
az igazságügy-miniszter,2
a külügyminiszter,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter,
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter,
a pénzügyminiszter.
c) a Kormánykabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik.
2. a) A Kormány a gazdaságot érintő koncepcionális kérdések véleményezésére, illetőleg gazdaságpolitikai döntéseinek elkészítésére Gazdasági Kabinetet létesít. A Gazdasági Kabinet megtárgyalja a Kormány számára készített gazdasági tárgyú, valamint költségvetési kötelezettségvállalást, illetőleg a folyó évi költségvetéstől eltérést eredményező előterjesztéseket.
A Gazdasági Kabinet állást foglal az államháztartás reformjára vonatkozó koncepcionális kérdésekről, e területen a további munkálatok menetéről és módjáról, valamint összehangolja az államháztartási reformmal összefüggő feladatok végrehajtását.
Ha a Gazdasági Kabinet véleményét, állásfoglalását igénylő előterjesztést a Kormány további előkészítésre, átdolgozásra vagy kiegészítésre visszaadta, azt a Gazdasági Kabinetnek ismételten meg kell tárgyalni.
b) A Gazdasági Kabinet
– vezetője:
a gazdasági miniszter
– tagjai:
a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter,
a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,
a pénzügyminiszter.
c) A Gazdasági Kabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Gazdasági Minisztérium gondoskodik.
3. a) A Kormány a nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatainak összehangolására, az állam és közbiztonság védelmével összefüggő döntéseinek előkészítésére, valamint e tárgykörökben a kormányzati intézkedést igénylő aktuális kérdések megvitatására és megoldásuk elősegítésére Nemzetbiztonsági Kabinetet létesít.
b)3 A Nemzetbiztonsági Kabinet
– vezetője:
a belügyminiszter
– tagjai:
a honvédelmi miniszter,
az igazságügy-miniszter,
a külügyminiszter,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter,
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter.
–4 állandó meghívottja tanácskozási joggal:
a Miniszterelnöki Hivatal külügyi és biztonságpolitikai feladatokat ellátó politikai államtitkára .
c) A Nemzetbiztonsági Kabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Belügyminisztérium gondoskodik.
4. A Kormánykabinet, a Gazdasági Kabinet, valamint a Nemzetbiztonsági Kabinet (a továbbiakban együtt: Kabinet) ülésén a Kabinet tagját a politikai államtitkár, illetőleg a Kabinet ügyrendjében meghatározott vagy az általa felkért másik tag helyettesítheti.
5. A Kabinet ülésén a vezetőn és a tagokon kívül más személy csak a Kabinet vezetőjének engedélyével vehet részt.
6. A Kabinet ülésére meg kell hívni azt a minisztert, illetőleg azon országos hatáskörű államigazgatási szerv vezetőjét, akinek feladatkörét a tárgyalt napirend érinti. A Kabinet vezetője az ülésre meghívhatja azt, akinek jelenlétét a napirend tárgyalásánál indokoltnak tartja. A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
7. A Kabinet a döntés-előkészítés keretében az előterjesztést átdolgozásra visszaadja, további egyeztetésre utalja, valamint meghatározza az előkészítéssel összefüggő egyéb feladatokat. Az előkészítéssel kapcsolatos állásfoglalása a tagjaira – ideértve a Kabinet vezetőjét is – kötelező.
8. A Kabinet az általa tárgyalt előterjesztések kapcsán állást foglal az ügyek érdemében, ennek keretében a Kormány részére véleményt nyilvánít, illetőleg döntési javaslatot tesz.
9. A Kabinet az állásfoglalásait szótöbbséggel hozza. Az állásfoglalást a vita után a Kabinet vezetője mondja ki.
10. A Kabinet üléséről az állásfoglalás lényegét is tartalmazó emlékeztető készül. Az emlékeztetőbe – döntésre alkalmas módon – be kell építeni az esetleges ellenvéleményt és annak indokolását is.
11. A Kabinet vezetője a Kabinet állásfoglalásáról, valamint az ezzel kapcsolatos ellenvéleményről a Kormány ülésén beszámol.
12. A Kabinet az ügyrendjét az e határozatban foglaltak, valamint a Kormány ügyrendjének alapulvételével maga állapítja meg; a működésével összefüggő titkársági és ügyviteli feladatokat – a Kabinet vezetője által megbízott – titkár látja el.
13. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg a Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat 77. pontjának második mondata, továbbá a Kormány kabinetjeiről szóló 1069/1994. (VII. 29.) Korm. határozat, valamint az azt módosító 1015/1995. (III. 1.) Korm. határozat 1. pontja, az 1030/1995. (IV. 13.) Korm. határozat 2. és 3. pontja, az 1006/1996. (II. 7.) Korm. határozat, az 1018/1996. (III. 5.) Korm. határozat 1–5. pontja, az 1041/1996. (V. 3.) Korm. határozat 8. f) pontja, az 1005/1997. (I. 22.) Korm. határozat és az 1115/1997. (XI. 14.) Korm. határozat a hatályát veszti.
A határozatot az 1107/2002. (VI. 18.) Korm. határozat 15. pontja hatályon kívül helyezte, 2002. június 18. napjával.
Az 1128/1998. (X. 6.) Korm. határozat 1. pontja iktatta a szövegbe.
A 3.b) alpont az 1136/1998. (X. 30.) Korm. határozat 1. pontja szerint kiegészített szöveg.
A 3. b) pont harmadik francia bekezdése az 1111/1999. (XI.19.)Korm. határozat 1. pontjával megállapított szöveg.