14/1998. (III. 25.) MKM rendelet
a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet módosításáról
1998.04.02.
,,(3) Ha a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást biztosító iskola helyi tantervében meghatározott követelmények csak a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétellel teljesíthetők, a beiratkozás az iskolába – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanulók és a szülők figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták. (4) Az iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, illetve folytathassák tanulmányaikat, akik nem vállalják a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvételt. A tanulónak, illetve a szülőnek a tanítási év utolsó hónapjában írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a nem kötelező tanórai foglalkozásokon, illetve be kíván kapcsolódni a nem kötelező tanórai foglalkozásokba.''
2. § Az R. 2. számú melléklete az e rendelet mellékleteként kiadott ,,Részletes követelmények kisebbségenként'' című III. Résszel egészül ki.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A rendelet hatálybalépésének napján az R. 2. számú melléklete I. Rész ,,Általános rendelkezések'' cím, ,,A nyelvoktató kisebbségi oktatás'' alcím 2. a) pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép, és a pont a következő harmadik mondattal egészül ki:
,,A kisebbségi nyelv és irodalom oktatására a heti kötelező tanórai órakeretből legalább négy, a német nyelvoktató iskolákban legalább öt tanórát szükséges biztosítani. A kisebbségi nyelv és irodalom oktatására meghatározott heti kötelező tanórák időkerete – a német nyelvoktató iskolák kivételével – az egyes évfolyamok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórák száma egyetlen évfolyamon sem lehet kevesebb heti három óránál.''
Dr. Magyar Bálint s. k.,
művelődési és közoktatási miniszter
Melléklet a 14/1998. (III. 25.) MKM rendelethez
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KISEBBSÉGENKÉNT
HORVÁT KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Horvát nyelv és irodalom
(A tannyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatás számára)
Részletes követelmények a 4. évfolyam végén
Kifejezőképesség és alkotás
– a köznyelv helyes alkalmazása
– a hangok és a betűk helyes kiejtése, ügyelni a „č, ć, đ, dž, lj, r, h” kiejtésére
– a tanulók szókincsének fejlesztése
– szóbeli közlések és magyarázatok megértése
– válaszadás a feltett kérdésekre
– olvasmány elmesélése a közösen összeállított vázlat alapján
– tartalom önálló elmondása 4–5 mondatban, kép alapján
– beszélgetés adott témáról
– gondolatait a tanuló egyszerűen és világosan tudja közölni
– elkerülni az idegen kifejezéseket és a nyelvek keverését
– a köszöntés, bemutatkozás, köszönetnyilvánítás, kérés készség szintű elsajátítása
– a tanuló folyékony olvasása életkorának megfelelően és szövegértése
– tartalmilag ismert szöveg folyékony, helyes, érthető egyenletes tempójú olvasása
– mondathangsúly: a vesszővel jelzett és a mondatvégi szünet betartása
Írás és írásbeli kifejezőképesség:
– szabályos alakítás és kötése a betűknek
– egyenletes ritmusú írás
– 8–10 mondat önállóan történő leírása
– 6–8 mondat logikus sorrendben való leírása megadott témában, alkalmazva a tanult helyesírási szabályokat
– önálló fogalmazás, rövid leírás, levélírás
– figyelni az időrendre a bemutatott eseményekben
– figyelni a felesleges szóismétlésre az elsajátított kifejezések alkalmazása
Nyelvi kommunikációs ismeretek:
– egymás meghallgatására való ösztönzés
– egymás meghallgatása feltétele egymás megértésének
– a párbeszéd, forma a kölcsönös megértéshez
– általános adatok kérése és adása magáról és társairól
– személyleírás, állatok, növények, tárgyak leírása
– érzelmek kifejezése, kérések, óhajok, tetszés-nemtetszés kinyilvánítása
– kérdés-felelet (ki? mi? mikor? milyen? miért? hogyan?)
– idő kifejezései: jelen, múlt, jövő
– gondolatok, óhajok, tudás és érzések kifejezése
– mondat szerkesztésének szabályai, szórend a mondatban
Nyelvhelyesség és helyesírás
– rövid szövegek helyes másolása
– ismert szavak külön írása mondatokban diktálás alapján
– interpunkciók helyes használata a beszédben és írásban (pont, kérdőjel, felkiáltójel)
– a szavak helyes szétválasztása
– helyes kiejtése és írása a „h” hangnak a szó elején és végén, hangok és betűk „lj, č, ć, đ, dž”, szótagalkotó „r”
– ije / je helyesírása és kiejtése a tanult szavakban
– „li” szócska helyes használata
– az ige és segédige különírása
– nagy- és kisbetűk helyes használata: mondat eleji betű, egytagú tulajdonnevek, birtokos melléknév tulajdonnévből képezve
– helyesírási hibák felfedezése és önálló kijavítása
– Mondat, szó, szótag, magánhangzó és mássalhangzó felismerése, „r” mint mássalhangzó és magánhangzó
– főnevek toldalék nélkül: tulajdonnevek, köznevek, nemek, szám
– számnevek: tőszámnév, sorszámnév
– névmások: személyes, nemek, egyes és többes szám 3. személy
– a mondat fő részei: alany, állítmány
– irodalmi szakkifejezések: tündérmese, állatmese, elbeszélés, gyermekregény, színjáték, főszereplő, mesélő
Nada Iveljić: Božićna bajka (Karácsonyi tündérmese), Dođi da ti pričam (Gyere, hadd meséljek)
Sunčana Škrinjarić: Plesna haljina žutog maslačka (A sárga gyermekláncfű báli ruhája), Kaktus bajke (Kaktusz mesék)
Balint Vujkov: Hrvatske narodne pripovijetke (Horvát népmesék)
Dubravko Horvatić: Stanari u slonu (Az elefánt albérlői)
Z. Kolarić–Kišur: Kristalni zvončići (Kristályos csengettyűk)
L. Paljetak: Miševi i mačke naglavačke (Macskák és egerek fejtetőn)
Zv. Balog: Zeleni mravi (Zöld hangyák), Nevidljiva Iva (Láthatatlan Iva)
A. Gardaš: Ljubičasti planet (Lila bolygó)
N. Puljić: Ključić oko vrata (Kulcsocska a nyakban)
I. Brlić–Mažuranić: Čudnovate zgode šegrta Hlapića (Hlapić inas csodálatos kalandjai), Priče iz davnine (Régmúlt korok meséi)
M. Lovrak: Vlak u snijegu (Vonat a hóban)
G. Krklec: Telegrafske basne (Távirati állatmesék)
Magyarországi horvátok mű és népköltészete: mesék, tündérmesék, kiszámolók, (S. Blažetin, M. Dekić, itd.)
Memoriter rövidebb prózai szövegek megtanulása (évente egy), versrészletek memorizálása (2–3 évente)
– film, animációs film, gyermektévéműsorok
– dokumentum filmek: iskola, otthon, szülőföld, haza
N. Kostalec: Crvenkapica (Piroska és a farkas)
O. Ranitović: Srce u snijegu (Szív a hóban)
M. Lovtak: Ružno pače (A rút kiskacsa)
Z. Grgić: Posjet iz svemira (Látogatás az űrből)
W. Disney: Snjeguljica (Hófehérke), Pepeljuga (Hamupipőke)
M. Blaženković: Palčić (Hüvelyk Matyi), Čudesa šume (Az erdő csodái)
Z. Grgi, A. Zaninović, B. Kolar: izbor o prof. Baltazar
F. Skubonja: Izgubljena olovka (Az elveszett ceruza)
M. Relja: Vlak u snijegu (Vonat a hóban)
D. Vukotić: Piccolo (Piccolo)
az olvasás megszerettetése
mesemondás, tündérmesék olvasása
szakkifejezések, fogalmak: író, cím, szótár, enciklopédia, újság, folyóirat
család, gyerekek és felnőttek
természet, környezet, vidék, táj
állatok és növények, évszakok
ünnepek: egyházi és állami
nevetés, képzelőerő, csoda
– a köznyelv helyes használata
– a tanuló saját gondolatait fogalmazza meg egyszerűen és érthetően
– közlések és utasítások megértése
– válaszadás a feltett kérdésekre
– köszönés, bemutatkozás, köszönetnyilvánítás, kérés készségszintű elsajátítása
– a tanuló folyékony olvasása és szövegértése életkorának megfelelően
– az ábécé ismerete, szótagolás szóban és írásban
– szófajok meghatározása jelentésük szerint: ige, főnév, melléknév, számnév, névmás
– mondat helyesírási normái, írásjelek, kis- és nagybetűk, személynevek, állatnevek, egytagú földrajzi nevek
– 6–8 mondat logikus sorrendben való leírása megadott témára, alkalmazva a tanult helyesírási normákat
– a tanulókat meg kell felelniük a minimális követelményeknek évfolyamonként az 1–4. évfolyamig
Részletes követelmények a 6. évfolyam végén
Kifejezőképesség és alkotás
– a köznapi beszédszituációban való eligazodás
– kontaktusteremtés, kifejezés, gondolatok megfogalmazása, tájékoztatás
– az alapvető illemszabályok ismerete a kontaktusteremtésben, valamint kommunikáció során
– szakszavak és irodalmi szavak ismerete és használata a köznyelvben
– néma olvasással olvasott szöveg elmesélése
– összefüggően beszélni a már feldolgozott témáról, új szavakat használva
– ismeretlen prózai szöveg folyékony, érthető olvasása helyes kiejtéssel
Írás-írásbeli kifejezőképesség:
– tiszta, olvasható külalak
– gondolatok érthető megfogalmazása
– tanult szavak alkalmazása
– leíró és elbeszélő fogalmazások írása évente háromszor
– helyesírás szótár alkalmazása
Nyelvi-kommunikációs ismeretek:
– azon szavak készségszintű alkalmazása, melyek nem különböznek az írásban és a beszédben
– jártasság szintjén kell alkalmazni a beszéd és az írás különbségeit
– nagy kezdőbetű a magyar és a horvát nyelvben
– az „e” (jat) szabálya írásban és beszédben
– hasonló és ellentétes jelentés a főnévben és melléknévben
– hely, idő és mód kifejezéseqqaz esetek egymás közti viszonyának kifejezése esetekkel
Nyelvhelyesség és helyesírás:
– a nyelvtani ismeretek tudatos használata beszédben és írásban
– helyesírás szabályainak készségszintű használata az aktív szókincsben
– a következő alakok készségszintű alkalmazása beszédben és írásban:
– a „ne” (nem) szócska használata a segédigében
– „h” írása és kifejtése egyes igei alakokban
– a „j” betű írása a felszólító módú igékben (pijemo, nalij)
– mondat, egyszerű mondat, mondat fő részei: alany, állítmány, hiányos mondat
– magánhangzók és mássalhangzók, „r” hang fogalma mint magánhangzó, zöngéses és zöngétlen magánhangzók
– főnevek fogalma és felosztása (köz- és tulajdonnév), neme, száma, ragozása, kicsinyítés, nagyítás
– névmások: fogalma és fajtái (személyes, visszaható, birtokos)
– számnevek: tőszámnevek, sorszámnevek
– melléknevek: fajtái, fokozása és ragozása
– igék: fogalma jelentés szerint, főnévi igenév, segédige, igeidők, módjuk és szerepük
– határozószó fogalma és fajtái
– elöljárószó fogalma és funkciója
– definíció nélkül meg kell tudni különböztetni az egyszerű és az összetett mondatokat, hangsúlyos és hangsúlytalan szótagot, szót: szótő, toldalék, mássalhangzók felosztása, képzése (helye és módja alapján), igék szemlélete (befejezett, folyamatos), melléknévi igenév, cselekvés tárgya szerinti igék, alanyi és tárgyas ragozásuk szerint, hangváltozások (hasonulások, átalakulások) a ragozásokban és fokozásokban, a melléknév és a határozószók szerepe a mondatban.
– a népköltészet és a műköltészet megkülönböztetése
– a szerző és a mű műfajának meghatározása
– az elolvasott művekben meg kell tudni határozni a helyes, a cselekvést és a jellemeket
– az olvasott olvasmányok cselekményeinek rövid ismertetése és véleményezése
– főszereplők rövid jellemzése
– a mű feldolgozása során az irodalmi szakszavak helyes használata
– verselemzés tanult szinten
tündérmesék, állatmesék, realista elbeszélések, találós kérdések, ifjúsági regény, drámajáték, lírai vers, lírai-epikus vers, epikus vers, költői jelző, rím, versszak, strófa, hasonlat, megszemélyesítés
Olvasmányok: humoros népi elbeszélések, tündérmesék
Z. Krilić: Pripovijetke (Elbeszélések)
A. Balog: Veseli zemljopis (Vidám földrajz)
A. Šenoa: Čuvaj se senjske ruke (Óvakodj a szénjiektől), Povjestice
B. Vujkov: Zlatni prag (Aranyozott küszöb)
J. Skok: Horvát népköltészet és próza gyermekantológiája, Čudesan grad (Csodaváros)
Z. Mandić: Latice ivančice (A margaréta szirmai)
M. Lovrak: Družba Pere Kvržice (Pero Kvržica csapata)
Đ. Franković: Drvo nasred Podravine (Fa Podravina közepén)
P. Kanižaj: Izbor dječje poezije (Válogatás a gyermekirodalomból)
S. Tomas: Dobar dan, tata (Jó napot kívánok, apa)
M. Majer: Dolazak Hrvata (Horvátok bejövetele)
A. Majetić: Omiški gusari (Omisi kalózok)
J. Kozarac: Izabrane pripovijetke (Válogatott elbeszélések)
Memoriter: Évente megtanulni:
5–6 találós kérdést, közmondást
– bevezetés a filmművészetbe
– a film kialakulása és fejlődése, játékfilm, animációs film, dokumentumfilm, filmsorozat
– a film kifejezőeszközei
szórakoztató, folytatásos, ismeretterjesztő műsorok
G. Krklec: Družba Pere Kvržice (Pero Kvržica csapata)
Z. Sudović: Grad ptica u gradu ljudi (Madarak városa az emberek városában)
P. Krelja: Povratak (Hazatérés), Vrijeme igre (Játékidő)
B. Marjanovi: Blago mora (A tenger kincse)
Grgić–Ranitović: Tolenrancija (Tolerancia)
– a könyvek elrendezése a könyvtárban
– hogyan kell megkeresni a kívánt könyvet
– hogyan kell jegyzetelni az olvasás közben
– ábécé katalógus használata
– olvasmányok órája a könyvtárban
– eligazodás a mindennapi kommunikációs helyzetekben
– kapcsolatteremtés, véleményalkotás, magyarázat, értesítés
– a tisztelettudó magatartás alapvető normáinak ismerete és alkalmazása a kapcsolatteremtésben és a kommunikáció során
– a hangok helyes képzése, különböző műfajú szövegek folyékony olvasása, némán olvasott szöveg önálló elmondása
– tiszta, olvasható íráskép, a helyesírási szabályok alkalmazása különböző írásmódban: tollbamondás, másolás, önálló írásgyakorlatok
– helyesírási szótár használata
– a mindennapi kommunikáció szókincse, életkori sajátosságokhoz igazodó szakmai és irodalmi kifejezések ismerete és használata
– a gondolatok világos megfogalmazása beszédben és írásban, különböző tanult írásmódok alkalmazása: elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, rövid egyszerű szövegek tömörítése
– a népköltészet és a műköltészet megkülönböztetése
– az olvasott művek cselekményének, szereplőinek és színhelyének meghatározása
– a legjelentősebb szerzők rövid életrajzának ismerete
– ezeknek az általános követelményeken kívül a tanulónak teljesítenie kell az egyes osztályokban előírt irodalmi és nyelvtani minimális követelményszint előírásait is
Részletes követelmények a 8. évfolyam végén
Kifejezőképesség és alkotás:
– a tanulót képessé kell tenni a kisközösségben történő kommunikációra
– önálló véleményalkotás képessége közösségi keretben
– az irodalmi nyelv alkalmazásával röviden, egyszerűen megnyilatkozni mindennapi témákról (iskola, otthon, család, város, falu, munka)
– tanári segédlettel történő véleményalkotás egy irodalmi műről: indoklás, érvelés, cáfolás
– összefüggően beszélni a tanult irodalmi művekről, írókról, költőkről
– először olvasott különböző irodalmi műfajú szövegek érthető folyékony olvasása
– néma olvasás szövegértéssel
– begyakorolt prózai és verses szövegek kifejező olvasása
Írás és írásbeli kifejezőképesség:
– a megnövekedett követelményeknek megfelelő írásbeli képesség, olvasható és tiszta írás
– a megtanult szavak biztos helyesírása
– önellenőrzés, a helyesírási szótár használata
– az egyes osztályok követelményszintjének megfelelő fogalmazás
– jegyzet készítése és alkalmazása a tömörítésben
– ismertetés – az olvasott művekről, írókról, költőkről
– a leírás, elbeszélés, jellemzés, levél magabiztos használata
– évente három fogalmazás írása
Nyelvi-kommunikációs ismeretek:
– a szavak helyes kiejtése, hangsúlyozása
– szókincsfejlesztés: azonos alakú szavak gyűjtése, mondatalkotás
– a tér, idő, mennyiség, minőség fogalmának kiszélesítése
– logikai viszonyok kifejezése összetett mondatokban
Nyelvhelyesség és helyesírás:
– szókincsfejlesztés, fogalmazása élénkítését szolgáló mondatfajták
– gondolatok kifejtése alárendelő összetett mondatfajtákkal
– szavak helyes hangsúlyozása
– mondatvégi írásjelek helyes használata
– a vessző helyes használata az alá- és mellérendelő összetett mondatfajtákban – a magyar és a horvát helyesírás közötti eltérések
– a nyelvtani ismeretek és a tanult helyesírási szabályok alkalmazása az írásban és beszédben
– a nyelvtani fogalmak és szabályok felismerése és meghatározása: hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok enklitikák, proklitikák
– a főnevek, igék, névmások, melléknevek, határozószók szerepe a mondatban
– egyszerű mondat, hiányos mondat
– összetett mondat, mellérendelő összetett mondat fajtái
– a felismerés, megkülönböztetés szintjén, meghatározás nélküli használattal: elöljárószók, kötőszók, módosítószók a mondatban
– alárendelő összetett mondatok, a fő- és mellékmondat kapcsolata, inverzió fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, jelzői, határozói: hely-, idő-, módhatározói mellékmondatok
– a horvát nyelv nyelvváltozásai és nyelvjárásai
– hangsúlyfajták és írásos jelölésük
– a tanuló ismerje fel a tanult irodalmi műfajokat és ismerje azok sajátosságait
– tudjon beszámolni az irodalmi mű üzenetéről
– a tanult fogalmak segítségével tudja elemezni az irodalmi műveket és jellemeket
dialógus, karcolat, dráma, epizód, komédia, monológ, szonett, rímek fajtái, ballada románc, a szereplők pszichológiai jellemzése, humor, irónia, szatíra, novella, útileírás, szimbólum, metafora, poéma, tragédia
Olvasmányok: a horvát költészet az „újjászületéstől” (preporod) Kranjčevićig
A. Šenoa: Branka (Branka), Zlatarovo zlato, (Az aranyműves aranya), Prosjak Luka, (Luka, a koldus )
Z. Balog: Bosonogi general (A mezítlábas tábornok)
V. Majer: Dnevnik malog Petrice (A kis Petrica naplója)
M. Zagorka: Kći Lotrščaka (Lotrščak lánya)
V. Novak: Iz velegradskog podzemlja (Az nagyváros alvilágából)
H. Hitrec: Smogovci (Füstlakók)
D. Cesariá: Pjesme (Versek)
D. Tadijanović: Srebrne svirale (Ezüstös fuvolák)
D. Šimunović: Alkar (Álkár)
Válogatás a horvát lírából: (A. B. Šimić, T. Ujević, N. Šop, J. Pupačić)
M. Krleža: Bitka kod Bistrice Lesne (A Bistrica Lesnai csata)
A. G. Matoš: Oko Lobora (Lobor körül)
P. Budak: Mećava (Hóvihar)
Válogatás a horvát szerelmi népköltészetből a „Biserno uresje” (Gyöngyházdísz) antológia alapján
Memoriter: évente három vers
A Mihanović: Hrvatska domovina prve i zadnje dvije strofe (Horvát haza két első és utolsó versszaka)
egy prózai mű részlete 7. évfolyamban (leírás)
egy monológ a 8. évfolyamban
– „Mi a film?” sorozat filmjei
– bevezetés a film fajtáiba
Z. Bourek: Bećarac (Betyáros)
P. Krelja: Privatna stanica (Privát megálló)
K. Kolik: Tko pjeva, zlo ne misli (Ki énekel, rosszra nem gondol)
Z. Grgić: Muzikano prase (Muzikális malac)
K. Golik: Biskup Ivan Antunović (Ivan Antunović püspök)
A. Babaja: Breza (Nyírfa), Pravda (Igazság)
D. Vuković: Surogat (Pótanyag)
I. Škrabalo: Slamarske divojke (Slamari lányok)
K. Papić: Specijalni vlakovi (Speciális vonatok)
Z. Sremac: Zelena ljubav (Zöld szerelem)
– szakirodalom használata adott téma feldolgozásához
– helyesírási szótár, valamint a horvát nyelv szótárainak használata
– lexikonok, enciklopédiák használata
– felkészíteni a tanulót a kisközösségekben való kommunikációra
– tapasztalati szinten történő mondatelemzés
– különböző fajtájú szövegek értelmes, folyékony olvasása
– irodalmi szövegek kifejező olvasása
– a megnövekedett követelményekhez igazodó írás, tiszta, rendes
– önellenőrzés, a helyesírási szótár és a horvát nyelv szótárának használata
– az osztályok követelményeihez igazodó fogalmazás írása
– rövid, tömör jegyzetek készítése és használata
– önálló véleményalkotás az olvasott irodalmi művekről és közösségi tevékenységről
– szóbeli és írásos tájékoztatás képessége (az olvasott művekről, szerzőkről)
– a leírás, elbeszélés, jellemzés magabiztos használata, leírás
– az irodalmi művek feldolgozásakor tudni kell meghatározni a cselekmény helyszínét, körülményeit, jellemezni a szereplőket, meghatározni a mű szerkezetét, műfaját
– a stíluseszközök alkalmazása, idézetek helyes alkalmazása
– ezeken az általános követelményeken kívül a tanuló eleget kell, hogy tegyen az egyes osztályok horvát nyelv és irodalom tananyagminimumai előírásainak is
Részletes követelmények a 10. évfolyam végén
Kifejezőképesség és alkotás:
– szavak, kifejezések minél szélesebb körű, választékos használata
– a beszéd kifejezőerejének gazdagítása rokon értelmű szavakkal
– önálló véleményformálás adott témáról
– adott témáról minél teljesebb kép kialakítása
– ügyelni a helyes és a művészi interpretációra
– szóbeli fordítás horvátról magyarra és fordítva
– adott témákból az állami nyelvvizsga követelményeinek teljesítése
– irodalmi szövegek kifejező olvasása
Írás és írásbeli kifejezőképesség:
– vázlatkészítés, mondatalkotás, mondatok fűzése
– adott témából kifejezések, szavak gyűjtése
– adott témából teljes kép kialakítása
– helyes szórend a mondatokban
– az egyenes és függő beszéd magabiztos használata
– írásbeli fordítás horvátról magyarra és fordítva
– elbeszélés, leírás – bővítése párbeszéd közbeiktatásával
– a tanultak begyakorlása, megszilárdítása, bővítése
– normatív nyelvtan és stílus: sajtó-, tudományos, adminisztratív, szépirodalmi stílus
Nyelvhelyesség és helyesírás:
– egyes kifejezések árnyalása
– prefixumok és szufixumok helyes használata
– a szavak nem, szám, eset szerinti egyeztetése a mondatban
– az irodalmi nyelv és a köznyelv közötti különbségek
– a tanult megszilárdítása és bővítése
– indoeurópai nyelvek: felosztásuk, a horvát nyelv helye
– az irodalmi és a köznyelv
– a normák és a normatív nyelvtan
– a hangok: hangképzés, a hangok felosztása, a hangképzés sajátosságai, a problematikus hangok képzése és használata, hangváltozások, az ije/je alternáció
– szófajok: változó alakú, változatlan alakú szavak (főnevek, számnevek, melléknevek, névmások, igék, határozószók, elöljárószók, kötőszók, indulatszók, módosítószók)
– a szóalkotás és a hangváltozások
– a szó fogalma, hangalakja, jelentése (rokon értelmű, azonos alakú szavak, archaizmusok, jövevényszavak, neologizmusok, internacionalizmusok, antonimák, zsargon, barbarizmusok)
– a mondat: a mondat szerkezete
fajtái: jelentés és szerkezet szerint
– a horvát irodalom a kezdetektől a mai irodalomig, irodalmi korok, műfajok, a legjelentősebb szerzők és műveik
Horvát petrarkisták (antológia)
M. Marulić: Judita (Judit)
I. Gundulić: Osman (Oszmán), Dubravka (Dubravka)
A. Sekulić: Horvát írók a magyar Duna mente területén
A. Zoranić: Planine (Hegyek)
M. Držić: Novela od Stanca (Stanac története)
Dundo Maroje (Dundo Maroje)
P. Hektorović: Ribanje i ribarsko prigovaranje (Hálóvetés)
M. A. Reljković: Satir (Szatir)
A horvát modernizmus lírája: A. G. Matoš: Utjeha kose (A haj vígasza)
T. Ujević: Molitva iz tamnice (Ima a börtönből)
Horvát költészet a két világháború között:
M. Krleža: Hrvatski bog Mars (Horvát hadisten)
A. Šenoa: Seljačka buna (Parasztlázadás)
V. Novak: Posljednji Stipančići (Az utolsó Stipančićok)
E. Kumičić: Začuđeni svatovi (Az elámult násznép)
M. Bozić: Kurlani (Kurlániak)
Z. Majdak: Kužiš stari moj (Érted öregem)
M. Slavičak: Vrijeme je da se napokon događa čovjek (Itt az idő, hogy végre történjen az ember)
A. Kokić: Poezija (Poézis)
A. Jakšić: Pjesme (Versek)
S. Kočan: Skupljena baština (Összegyűjtött örökség)
S. Blažetin: Srce na dlanu (Szív a tenyéren)
M. Dekić: Stopama djetinjstva (Gyermekkorom nyomában)
J. G. Džuretin: Povratak u Podravinu (Visszatérés a Dráva mentére)
A. Karagić: Pučke drame (Népi drámák)
M. Jelić: Pjesme (Versek)
M. M. Miloradić: Pjesme (Versek)
M. Šinković: Pjesme (Versek)
– én és a család, lakóhelyem, otthonom
– kirándulás, utazás, vásárlás, üzletek, posta
– közlekedés, város, falu
– munka és hobbi, foglalkozások, munkahely
– szórakozás, sport, film, könyvesbolt, könyvtár, színház
– Budapest és Zágráb nevezetességei
– mit tudok Magyarországról és Horvátországról
– meghatározott beszédhelyzetben a tanulónak megfelelő hangvételt és stílust kell alkalmaznia a beszélgetés vagy megszólítás során
– a mindennapi témákat érintő beszédhelyzetekben felismerni a beszélő valódi szándékait
– a véleményalkotás, valamint a kulturált társalgás képessége, a saját vélemény érvekkel való alátámasztása, törekvés mások álláspontjának megértésére
– a nyelvtani ismeretek összegzése, a nyelvtani szabályok ismerete és alkalmazása szóban és írásban
– a horvát nyelv nyelvtani ismereteinek alkalmazása az idegen nyelvi képzésben
– helyes és rutinos szótárhasználat (helyesírási és egyéb)
– értő, egyenletes tempójú írás, szabályos íráskép
– szépirodalmi szövegek kifejező olvasása
– olvasható, egyenletes tempójú írás, szabályos íráskép
– a horvát nyelv helyesírási szabályainak alkalmazása
– mindennapi témák alapján különböző stílusú szövegek alkotása szóban és írásban
– gondolatok közérthető és összefüggő kifejtése szóban és írásban
– az olvasott irodalmi művekről, a cselekménymondás és jellemzés mellett kifejteni a személyes véleményt is
– a tantervben előírt írók, költők legfontosabb adatainak ismerete
– az irodalmi művek feldolgozása során a megfelelő idézetek alkalmazása
– a könyvnélküliek szóbeli előadása (5 vers, 1 prózai vagy drámaszemelvény, 15 sor terjedelemben)
– irodalmi műfajok, korszakok felismerése és megnevezése
– irodalmi művek elemzése a tanult stílusjegyek alapján
– a magyarországi horvát írók, költők alapvető adatainak és műveinek ismerete
– az állami horvát középfokú nyelvvizsga követelményeinek teljesítésére való képesség
ezeken az általános követelményeken kívül a tanuló tudása meg kell hogy feleljen az egyes osztályok horvát nyelv és irodalom tananyag minimum előírásainak is.
1.2. Horvát nyelv és irodalom
(A nyelvoktató kisebbségi oktatási forma számára)
Részletes követelmények a 4. évfolyam végén
Kifejezőképesség fejlesztése:
– 600 szó aktív szókészletként való ismerete és alkalmazása, valamint 450–500 szó passzív szókészletként való ismerete
– tiszta artikuláció, helyes intonáció alkalmazása
– arányosság a beszédben – a kompozíciós egység ismerete
– ismeretek szerzése kérdések útján, emlékezetből
– beszélgetésben való részvétel
– a tartalmat kifejező, az élőbeszéd ritmusát megközelítő folyékony olvasás
– néma olvasás az olvasottak tartalmának értésével
– szövegelemzés: önállóan vagy tanári, tanítói segédlettel
– szövegelemzéshez kapcsolódó feladatok megoldása
– szerep szerinti olvasás
Írás és írásbeli kifejezőképesség fejlesztése:
– az írástechnika az automatizmus szintjén
– olvasható, rendes, kiegyensúlyozott írás
– a szöveg racionális elrendezése
– a szöveg szerkezeti elemeinek ismerete
– szabad vagy kötött témából 5–6 mondatos fogalmazás elkészítése
Nyelvi-kommunikációs ismeretek:
– az állítás és tagadás, egyetértés és elutasítás, tudás és nem tudás, szándék, kívánság kifejezése
– „je”, „nije” ige használata
– mondat bővítése tárggyal
– a leggyakoribb elöljárószók, határozószók és névmások használata (u, iz, na, sa, jučer, danas, sutra, sada, onda, személyes névmások)
– a leggyakoribb igék jelen és múlt idejének használata a beszédben és az írásban
– tőszámnevek ismerete 100-ig, sorszámneveké 50-ig
– mondatbővítés instrumentállal (eszközhatározó-esettel)
– a nemek, egyes és többes szám megkülönböztetése
– a nyelvi kommunikáció során elkerülhetetlenül fontos, alapvető tér- és időviszonyokat, létezést, birtoklást jelentő kifejezések használata
– minőség, mennyiség kifejezése
– a mondatok fűzésének legalapvetőbb változatai
Nyelvhelyesség, helyesírás:
– a ć-č, đ-dž, j, lj, nj, s-š, szótagalkotó „r”, ije-je helyes kiejtése, írása
– a „li” kérdőszócska helyes használata és írása a kérdő mondatokban
– nagybetű használata a földrajzi nevek, falvak, városok, folyók, tavak, hegyek, személynevek, állatnevek, film-, könyv- és újságcímek, valamint népnevek esetében
– a dátum helyes írása, a kérdő mondat intonációjának helyes használata, a legalapvetőbb interpunkció alkalmazása
– a főnevek és igék ismerete és használata
– a nemek, az egyes és többes szám megkülönböztetése és alkalmazása a legfrekventáltabb kifejezésekben
– a múlt idő (perfekt) és jelen idő (prezent) ismertetése és használata a leggyakoribb igékben
– a feldolgozott témákkal kapcsolatban alkalmazott állító és tagadó mondatok használata
– a melléknevek, névmások felimerése, a leggyakoribbak alkalmazása a témák feldolgozása során
– a tő- és sorszámnevek felismerése, alkalmazásuk beszédben és írásban
– az elöljárószók használata beszédben és írásban a leggyakoribb esetekkel
– a mondatok bővítése, a leggyakoribb esetalakok helyes használata
– a horvát népköltészet ismerete: 5–6 kiszámoló, csúfolódó vers, ráolvasó, kitalálósdi, altató, mese, vers, közmondás, találós kérdés az egyetemes és hazai horvát hagyományból
– 2–3 alkotás ismeret a horvát gyermekirodalomból: Stanislav Femenić, Zvonimir Balog, Grigor Vitez
– irodalmi kifejezések ismerete, megkülönböztetése: vers, próza, szerző (író, költő, irodalmár), népköltészet, műköltészet, ritmus, rím, költemény, versszak, mese (tündérmese, állatmese), közmondás, találós kérdés, kiszámoló
Grigor Vitez: Dohvati mi tata mjesec (Fogd meg a Holdat, apa)
St. Femenićć: Tko ide (Ki megy), Kad se čičak zaljubio (Mikor a bojtorján szerelmes lett) Parun: Miš i Gušter (Az egér és a gyík)
P. Kanižaj: Moja domovina (Az én hazám)
S. Jakevac: Zadaa o pravdi (Lecke az igazságosságról)
Paljetak: Pahuljice (Hópehely), Rastanak (Elválás)
Zvrko: Majka (Anya), Mauhica (Árvácska)
A hazai irodalomból 1–2 vers egyéni vagy tanári választás alapján. A felsorolt művek csak ajánlatként veendők figyelembe (a változtatás jogával)
– az ismert filmek címének és rendezőjének ismerete
– a főszereplők alapvető külső és etikai tulajdonságainak szemrevételezése
– a gyermekfilmek és rajzfilmek konfliktusainak szemrevételezése
– a rajzfilmek és játékfilmek megkülönböztetése
– a beszédhelyzetek létrehozása filmélmény alapján
– rajzfilm cselekményének elmondása a beszéd- és írásbeli kifejezőképesség követelményeinek megfelelően
– önálló könyvkölcsönzés és visszavitel
– kifejezések ismerete: cselekmény, cselekménymondás, elbeszélés, enciklopédia, képeskönyv, szókincs, szépirodalom, gyermekirodalom, tudományos ismeretterjesztő irodalom, szerző illusztráció, valamint az irodalom követelményei alapján
Ki vagyok én? Helyem a családban, rokonok, barátok.
iskolaépület, tantermek, környezet, felszerelés, taneszközök, osztálytársak.
iskolai személyzet - igazgató, tanítók, takarítók, technikai és konyhai dolgozók, iskolai kötelezettségek, ünnepélyek, egész napos iskola, napközi, könyvtár, ebédlő, sportpályák, iskolai házirend, napirend, órarend, szabadfoglalkozás, diákönkormányzat, sport és kulturális tevékenység, szociális szolgáltatás
családtagok, barátok, legközelebbi rokonok a lakás berendezése, környezete, növények és állatok a lakásban és környezetében szabadidő a családban, táplálkozás, ételek vendégfogadás, születésnap, névnap.
A család tagjainak a foglalkozásai, a ház környéke, háziállatok, a lakás berendezése, technikai felszereltsége, élet a családi házban
Az otthontól az iskoláig:
utazás, közlekedés, vásárlás, üzlet, bolt, falusi ház és környezete, közlekedés a városban, gyalogos átkelőhely, közintézmények, közlekedési lámpa, rendőr
A természeti környezet ismerete:
idő, időszakok, évszakok, a hét napjai, hónapok, kirándulás, mező, erdő, fák, állatok, év, évszakokhoz kapcsolódó tennivalók, téli örökök, nyári élmények, szabadidő a természetben, természeti jelenségek, égitestek, az ember viszonya a természethez, környezetvédelem
Karácsony, Húsvét, farsang, anyák napja, más vallási és társadalmi ünnepek, s szülőföld jellegzetes szokásai
helyzet, elhelyezkedés, részei, utcák, terek, közintézmények, nevezetességei, közlekedés, utazás, közlekedési eszközök, ipar, foglalkozások, üzletek, vendéglátóhelyek, vásártér, szokások
Egészségügyi-higiéniés ismeretek:
egészség–betegség, orvosi rendelő, egészségügyi dolgozók, higiéniai eszközök, egészségvédelem, életmód, sport, játék, rekreáció, az élet a tanulás higiéniája
Kifejezőképesség fejlesztése:
– a tanulókat fel kell készíteni 600 szó elsajátítására és (aktív) használatára valamint 500 szó (kifejezés) értelmezésére, tiszta artikuláció és intonáció alkalmazásával, részvétel a beszélgetésben feldolgozott témák alapján
– folyékony hangos olvasás a központozás szabályainak betartásával
– néma olvasás megértéssel, a szövegelemzés és a szöveghez kapcsolódó feladatok megoldásának képességével
– dramatizált olvasás (szerep szerinti olvasás)
– az automatizáció szintjén, megfelelő gyorsasággal, olvashatóan és tisztán
– meghatározott témákból vagy szabadon fogalmazás készítése 5–6 mondatban
Nyelvi kommunikációs ismeretek:
– állítás és tagadás, egyetértés vagy ellenvetés, tudás vagy nem tudás, szándék, vágy kifejezése a nemek, egyes és többes szám alkalmazásával
– a létezés, birtoklás, a legalapvetőbb kommunikációban nélkülözhetetlen térbeli és időviszonyok kifejezése
– a mondatkapcsolás legalapvetőbb változatai
Nyelvhelyesség-helyesírás:
– a mondat nagy kezdőbetűjének, valamint a tulajdonnevek nagybetűjének helyes használata
– a dátum és a legalapvetőbb központozás szabályainak használata
– az igék és a főnevek ismerete
– a leggyakoribb elöljárószók és kötőszók használata beszédben és írásban
– az esetek megkülönböztetése
– a horvát népköltészetből: 5–6 kiszámoló, csúfolódó, ráolvasó, altató, mese, költemény, közmondás, találós kérdés ismerete az egyetemes és hazai hagyományból
– 2–3 alkotás ismerete a horvát és a hazai horvát gyermekirodalomból
– a felsoroltakon kívül javasolt még 1–2 alkotás ismerete a hazai horvát irodalomból egyéni vagy tanári választás alapján
– nyolc költemény vagy részlet ismerete az irodalom anyaga alapján
– a látott filmek címének és rendezőjének megnevezése
– a játékfilm és rajzfilm megkülönböztetése
– a látott filmek alapján beszédszituáció teremtése
– önálló könyvkölcsönzés és visszahozatal a könyvtárba
– az enciklopédia, képeskönyvek, szépirodalom, gyermekirodalom,
– szerző, illusztráció, szótár kifejezések, valamint az irodalom anyagához kapcsolódó szakszavak ismerete
Részletes követelmények a 6. évfolyam végén
A kifejezőképesség fejlesztése
– beszédszituációk teremtése a feldolgozott témák alapján 1250 szó használatának képességével
– esemény elbeszélése 6–8 mondatban
– olvasmány tartalmának elmondása 8–10 mondatban
– a jövő idő (futur) és felszólító mód (imperativ) helyes használata a leggyakoribb igékben
– helyzetfelismerés a legalapvetőbb kommunikációs helyzetekben
– egyéni vélemény és álláspont kifejtés valamely olvasmány kapcsán
– a „jat” változatait tartalmazó szavak helyes kiejtése
– be nem gyakorolt szövegek folyamatos olvasása a nyugodt beszéd ritmusában
– a költemények tiszta, érthető olvasása a központozás szabályainak betartásával
– olvasmányok feldolgozása néma olvasás útján minimális tanári segítséggel
Írás és írásbeli kifejezőkészség:
– rövid fogalmazás készítése valamely személyes élményről
– szavak, rövid mondatok átalakítása, értelmezése
Nyelvi-kommunikációs ismeretek:
– kijelentő, kérdő, felkiáltó (óhajtó) mondatok használata élőszóban és írásban
– az egyeztetés (nem, szám, személy, eset) szabályainak biztos alkalmazása a mindennapi beszédben
– a nyelvtani struktúrák helyes használata a beszédben és az írásban: jelenidő (prezent), múlt idő (perfekt), jövő idő (futur), a „moći” (lehet) és htjeti (akarni) segédigék
– a leggyakoribb elöljárószók névszókkal való használata: u-iz, na-pod, s, sa, bez, kraj, nad, pod, pred, od-do
– a fokozás és hasonlítás szabályainak alkalmazása a mindennapi beszéd gyakorlatában
– a felszólító mód (imperativ) alkalmazása
– a leggyakoribb kötőszók használata beszédben és írásban: i, a, pa, već, kao
– az írásbeli és szóbeli fordítás legalapvetőbb ismeretei a legegyszerűbb beszéd-, írásszituációkban
– tudás, vélemény, meggyőződés csodálkozás, hasonlítás, akarat, szándék, kötelesség kifejezése szóban és írásban
– személyek számát kifejező főnevek fogalmi szintű ismerete
– a „kao” (mint) kötőszó szerepe a hasonlításban
– a gyakoribb elöljárószók szerepe és hatása a szó esetére
– az igei alakok szerepe az elbeszélés dinamizálásában
Nyelvhelyesség és helyesírás:
– a „jat” változatait tartalmazó szavak helyes és szép kiejtése
– a prezent, perfekt és futur helyes és magabiztos alkalmazása standard (irodalmi) és helyi nyelven
– a hungarizmusok felismerése és javítása
– a segédigék enklitikus alakjainak helyes használata
– a futur és a perfekt helyes írása
– a szóelválasztás szabályainak alkalmazása
– a 4. évfolyam végi nyelvhelyességi és helyesírási követelmények automatizált (készségszintű) alkalmazása
– az egyszerű mondatok és a mondat fő részeinek ismerete és alkalmazása beszédben és írásban
– a szórend szabályai a mondatban
– a főnevek funkcionális használata dativ (részeshatározós eset), akuzativ (tárgyeset), vokativ (megszólító eset), instrumental (eszközhatározó eset), lokativ (helyhatározós eset) esetekben
– a főnevek melléknevekkel való egyeztetésének szabályai
– a melléknevek fokozásának szabályai
– a személyes névmások és eseti alakjaik helyes használata
– a tő- és sorszámnevek magabiztos ismerete és használata
– a horvát népköltészetből: 3–4 költemény: mese, közmondás, találós kérdés a szülőföld és az anyaország irodalmából
– 2–3 alkotás a horvát gyermekirodalomból: Milivoj Matošec, P. Kanižaj, G. Vitez, Zv. Balog, L. Paljetak, N. Iveljić, G. Krklec, Zd. Jušić-Seunik, D. Cesarić, D. Tadijanović, I. B. Mažuranić, A. Šenoa
– 1–2 alkotás a hazai irodalomból: S. Blažetin, M. Dekić, M. Šinković, L. Škrapić, J. G. Džuretin, J. Tišler, D. S. Pužarov, M. Bölcs
– szakkifejezések ismerete, megkülönböztetése: novella, elbeszélés, regény, dráma, színjáték, irodalmi mű, részlet, cselekmény, jellemek, szerkezet
Ćudnovate zgode šegrta Hlapića (Egy kisinas, Hlapić csodálatos kalandjai - I. B. Mažuranić/, A. Šenoa: Postolar i vrag (A cipész és az ördög), Kameni svatovi (Kőmenyegző) N. Iveljić: Strašilo na slici (Madárijesztő a képen), Košuljica s narodnim vezom (Népi hímzéses ing), Šestinski kišobran (Šestinai esernyő)
G. Krklec: Zagorski vinograd (Zagorjei szőlőhegy), D. Cesarić: Voćka poslije kiše (Gyümölcsfa eső után), Tiho tiho govori mi jesen (Halkan, ó halkan szól hozám az ősz)
D. Tadijanović: Nosim sve torbe a nisam magarac (Az összes táskát én hordom, mégsem vagyok szamár), Da sam učiteljica (Ha én lennék a tanítónő)
L. Paljetak: Jedna mačka mnogo jela (Egy macska sokat evett), Roda u drugom stanju (Az állapotos gólya)
2–3 mű a szűlőföld és az anyaország népköltészeti kincséből egyéni vagy tanári választás alapján
2–3 hazai műköltészeti alkotás egyéni vagy tanári választás alapján
– a magyarországi horvátok lapja gyermekmellékletének ismerete
– 2–3 gyermekfolyóirat ismerete
– önálló véleményalkotás folyóirat, képeskönyv, TV-műsor kapcsán
– animációs filmek cselekményének elmondása a fő- és mellékszereplők kiemelésével
– a játékfilmek fajtáinak felismerése: kalandfilmek, western, tudományos-fantasztikus film
– eligazodás a könyvtárban, önálló munka a szótárakkal, lexikonokkal, enciklopédiákkal
a háztartás felszereltsége, tisztaság, rend, házi munkák, vasárnap a családban, vendégfogadás, névnap, születésnap, horvát vendégek, rokoni kapcsolatok, táplálkozás, élelmiszerek, a konyhában, az ebédlőben, ételkészítés közben, étkezéskor
osztályok, szaktermek, termek, irodák, nevelői szoba, más termek rendeltetése, iskolai személyzet és feladataik, osztálytársak, iskolai ünnepélyek, kirándulás, közös nyaralás
Egészségügyi-higiéniai témák:
egészségvédelem, munka, pihenés, rekreáció, sport, sportjátékok, egészségügyi szolgálat, mentőszolgálat, kórházi, otthoni és kórházi beteglátogatás, egészséges táplálkozás, praktikus higiénikus öltözködés, a ruházat ápolása, elsősegély
szórakozás-könyvtár, mozi, színház, kirándulás, utazás, turizmus, a kikapcsolódás más formái a családban, társas és egyéni játékok, olvasás, levelezés, televízió, zene, rádió, video, komputer, tánc
földművelés, mezőgazdaság, munkahely, a település lakóépületei, közintézmények, a falu múltja és jelene, a jövő felvázolása, a falu nemzetiségi jellege, vonásai, a település nemzetiségének múltja, a település nevezetességei, a közintézmények feladatai, a lakosság szokásai, népi hagyományok, mezőgazdasági munkák és néhány jellemző termék
élet a városban, a falu és a város kapcsolata, üzletek, az áruházban, ajándékvásárlás, a gyárban, barátoknál a városban, a város mint ipari és kulturális központ, látogatás egy ipari üzemben, városnézés, vendéglátóhelyen, étterem, cukrászda, szórakozási és kulturálódási lehetőségek, városkörnyék
a természet változása, földművelés, gépesítés, alapvető földrajzi fogalmak, technikai találmányok, állat- és növényvilág a lakóhely környékén, a lakóhely földfelszíni része, az ember viszonya a természethez, az ember formálja környezetét és a természete, Horvátország térképe előtt
Társadalmi és kulturális élet:
nemzeti ünnepek, egyházi ünnepek, levelezés, képeslap, jókívánságok, levelezőlap, levél, a magyarországi nemzetiségek, horvát „gyökerek”.
– felkészíteni a tanulókat: 1250 szó elsajátítására és használatára, melynek 10% gyakori szintagmatikus, 10% pedig receptív lexikai egység
– a feldolgozott témák alapján 6–8 mondatban önállóan tudjanak elmondani egy eseményt
– az olvasmányok tartalmának elmondása 8–10 mondatban
– folyékony olvasás nyugodt beszéd ritmusában, a központozás szabályainak betartásával
– olvasmányok önálló feldolgozása néma olvasással minimális tanári segítséggel
Írás és írásbeli kifejezőkészség:
– rövid fogalmazás írása valamely személyes élmény kapcsán
Nyelvi-kommunikációs ismeretek:
– a kijelentő, kérdő, felkiáltó (felszólító, óhajtó) mondatok a beszédben és az írásban
– a múlt, jelen és jövő idő, felszólító mód nyelvtani szerkezeteinek, a fokozás szabályainak, a leggyakoribb névszókhoz kapcsolódó elöljárószók, kötőszók szerepének ismerete szóban és írásban
Nyelvhelyesség-helyesírás:
– a „jat” reflexeit tartalmazó szavak helyes és szép kiejtése, írása
– a 4. évfolyam végi nyelvhelyességi és helyesírási követelmények alkalmazása
– egyszerű mondatok használata szóban és írásban
– a főnevek eseteinek funkcionális használata, a főnevek és melléknevek egyeztetése
– a tő- és sorszámnevek magabiztos használata
– a horvát népköltészet anyagából: 3–4 költemény, mese, közmondás, találós kérdés, a szülőföld és a hazai horvát irodalomból 2–3 alkotás a horvát gyermekirodalomból
– szakkifejezések ismerete és megkülönböztetése: novella, mese (reális, tündérmese, állatmese), regény, dráma, színjáték, irodalmi mű, részlet, cselekmény, jellemek, szerkezet
– az említett művek mellett ajánlott még 2–3 hazai és helyi (regionális) népköltészeti mű ismerete
– a hazai műköltészeti anyagból 2–3 mű, illetve részlet ismerete egyéni vagy tanári választás alapján
– nyolc mű, illetve részlet az olvasmányok anyagából
– a hazai és anyaországbeli gyermekfolyóiratok ismerete
– néhány játékfilm fajtájának felismerése
– tájékozódás a könyvtárban, önálló munka a szótárakkal, lexikonokkal, enciklopédiákkal
Részletes követelmények a 8. évfolyam végén
– 1500–2000 szó és kifejezés ismerete, 80% aktív, 20% passzív szókészlet
– élmény elmondása 10–15 mondatban
– egy olvasott, látott, halott (film, rádió, dráma stb.) mű cselekményének elmondása
– egy mese dramatizálása, rögtönzés párbeszédes formában
– olvasottak, látottak, hallottak kapcsán kérdések összeállítása önállóan
– egyéni gondolatok, érzések kifejezése helyesen megfogalmazott egyszerű és összetett mondatokban
– költemények, prózai szövegek mondása, interpretálása
– a feldolgozott témák alapján meghatározott élethelyzetekben beszédszituációk kezdeményezése
– a legegyszerűbb szóbeli fordítás
– be nem gyakorolt szövegek folyékony egyenletes olvasása megfelelő intonációval
– leggyakoribb népköltészeti és műköltészeti alkotások, illetve részletek kifejező interpretatív olvasása: hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok, a költemény kötött egységei, logikai és emocionális szünetek, gyorsaság és hangerő
– a választott szövegek idézése
Írás és írásbeli kifejezőképesség:
– leírás készítése, élmény és rövid történet elmondása 10–15 mondatban
– szereplők, emberek etikai jellemzése
– rövid művek dramatizációja
– látottak, hallottak, olvasottak vázlatolása
– egyszerű szöveg vagy beszéd szóbeli és írásbeli fordítása
Nyelvi-kommunikációs ismeretek:
– az infinitiv (főnévi igenév) helyes használata és helyettesítése szóban és írásban
– perfektivizáció és imperfektivizáció
– a mondatban elöljárószóval vagy anélkül használatos instrumental (eszközhatározó eset) magabiztos használata
– az akuzativ (tárgyeset) használata a ”boli” (fáj) igével, a „sram” (szégyen) és a „briga” (gond) főnevekkel különböző beszédhelyzetekben
– a genitiv és dativ (birtokos és részeshatározó eset) megfelelő alakjainak összevetése magyar megfelelőikkel
– a logikai alany kifejezése, személytelenítése
– kívánság kifejezése infinitivvel (főnévi igenévvel) annak kifejezésére, hogy valamit meg kell vagy meg lehet csinálni
– a „se” visszaható névmás szerepe a személytelen mondatokban a cselekmény lefolyásának, a létezésnek, történésnek kifejezése
– az igei rectio (vonzat) helyes használata
– az instrumental (eszközhatározó eset) szerepe a határozószóknál
– az akuzativ (tárgyeset) szerepe az időhatározó és a közvetett tárgy kifejezésében
– a genitiv (birtokos eset) szerepe a tulajdonság, származás valamihez/valakihez való tartozás, valamint annak a résznek kifejezésére, amelyre az igei cselekvés vonatkozik
Nyelvhelyesség-helyesírás:
– az igék használata során kerülni kell a magyar rectio-t (igei vonzatokat)
– a perfekt (múlt idő), kondicionál (feltételes mód) helyes használata
– a számláló főnevek (személyek számát kifejező) helyes használata
– a „moi” és „htjeti” igék helyes használata
– a főnevek helyesírása a magyartól eltérő (népnevek), tulajdonnevek helyesírása
– a dátum helyes írása, eltérés a magyartól
– a futur (jövő idő) helyes írása, a múlt idejű melléknévi igenév (particp perfekta II) használata és helyes írása
– a „h” feltüntetése a „htjeti” ige egyes szám első személyében a feltételes módban (kondicional)
– a határozószók helyes írásmódja: egybe, külön, kötőjellel
– a vessző használata az összetett mondatokban, felsoroláskor
– a szótag és a szótagalkotó „r” ismerete
– hangsúlytalan és hangsúlyos szótag, hangsúly nélküli szavak
– a főnevek, névszók funkcionális használata
– a leggyakoribb névmások, számnevek, melléknevek ismerete és helyes használata
– az igék és igei kategóriák ismerete és használata
– a mondatok a beszélő szándéka szerint
– a mondat fő részei, az alany és az állítmány
– az összetett mondatok: a leggyakrabban használatos mondatok
– néhány rövidebb mű v. részlet ismerete a 19. és 20. századi horvát irodalomból
– írók, költők, munkássága: Petar Preradović, Ivan Mažuranić, Ivana Brlić-Mažuranić, August Šenoa, Silvije Strahimir Kranjčević, Tin Ujević, Slavko Kolar, Ivan Goran Kovačić, Miroslav Krleža, Jure Kaštelan
– helyi regionális alkotók munkásságának ismerete: Matija Petar Katančić, Ivan Antunović, Ante Evetović Miroljub, Mate Meršić Miloradić, Antun Karagić, Stjepan Parnačević, Nikola i Petar Zrinski, Dragutin Domjanić
– a hazai irodalomból: Stipan Blažetin, Marko Dekić, Josip G. Džuretin, Roza Vidaković, Mijo Karagić, Lajoš Škrapić, Mate Šinković, Đuso Š. Pužarov,
– fiatalabb generációk: Jolanka Tišler, Ladislav Gujaš, Zoltan Gatai, Matilda Bölcs, Stjepan Blažetin i dr.
– az alapvető irodalomelméleti fogalmak a feldolgozott művek alapján
P. Preradović: Dvije ptice (Két madár), Putnik (Az utazó)
I. Mažuranić: Agovanje (Aga)
A. Šenoa: Bilježnik Misoci (Misoci jegyző), Branka (Branka), Seljačka buna (Parasztlázadás) részletek
I. G. Kovačić: Jama (Tömegsír), Pada snijeg, pada snijeg (Hull a hó, hull a hó)
S. Kolar: Breza (Nyír) részlet M. Krleža: Bitka kod Bistrice Lesne (A Bistrica Lesna-i csata)
T. Tadijanović: Stope u snijegu (Nyomok a hóban)
U. Cesarić: Balada iz predgrađa (Külvárosi ballada), Povratak (Visszatérés)
V. Kaštelan: Konjanik (A lovas)
– két-három mű, részlet a hazai dialektális irodalomból tanár és diák egyeztetése alapján
– a horvát sajtóból 2–3 cikk megismerése
– önálló munka kézikönyvek, szótárak segítségével történő fordítás, fogalmazásírás, vázlatkészítés önellenőrzés során
– a könyvtári katalógusrendszer ismerete, biztos tájékozódás a könyvtárban (választás, kölcsönzés stb.)
– az alapvető hazai horvát kiadványok címének, tartalmának ismerete
– filmterminológia: a film akusztikai és vizuális elemei, felvétel, kép, beállítás, a film alkotói
berendezés és technikai felszereltsége, infrastruktúra, háztartási gépek, készülékek, kezelésük, karbantartásuk, a család bevételei, takarékosság, családi ünnepek, nemzetiségi hagyományok a családban
nevelési-oktatási intézmények a környező településeken, tantárgyi vetélkedők, szakkör, vizsgák, sportágak, sportvetélkedők, iskolai ünnepélyek és közösségi rendezvények, iskolaszerkezet, pályairányítás
Egészségügyi-higiéniai témák:
az emberi test, testrészek, szervek és azok funkciói, egészségvédelem, néhány általános ismert betegség, az orvosnál, gyógyszertárban, betegbiztosítás, szociális gondoskodás, egészségügyi intézmények, orvosi rendelők, kórház, gyógyszertár, foglalkozások, egészségügyi szakmák
színházban, múzeumok, kiállítások, a lakóhely közelében, Budapest, Zágráb, közös kirándulások, játékok, sportágak, szórakozás, zene, könyvtár
a falu képe, változások, élet a faluban, falusi rendezvények, kisebbségi hagyomány, anyagi kultúra, a település lakóinak élete és tradíciói, barátok a városból
közlekedés, út- és vasúthálózat, közlekedési szabályok, gyárban, üzemben, vállalatnál, üzlet, ipar, élet a nagyvárosban
életfeltételek – víz, levegő, hőmérséklet, az ember mint társadalmi és természeti lény, technikai találmányok, az ember és a világűr, energiaforrások, energiatakarékosság, természetvédelem
Társadalmi és kulturális élet:
horvátok és magyarok ezeréves közös múltja, közös hőseink, ünnepeink, a magyarországi horvátok életéből, a Magyarországi Horvátok Szövetsége, a Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata, a horvát kisebbségi sajtó, Hrvatski glasnik
Kifejezőképesség és alkotás
– 1500–2000 szó és kifejezés ismerete és használata 80% aktív, 20% passzív jellegű szókincs
– olvasott, látott, halott mű, film, rádiódráma cselekményének elmondása
– egyéni vélemény, érzés kifejezése szabályosan megfogalmazott egyszerű és összetett mondatokkal
– meghatározott élethelyzetekben a feldolgozott témák és irodalmi alkotások alapján, beszédszituációk kezdeményezése
– a legalapvetőbb szóbeli fordítás
– először látott szöveg egyenletes, folyékony olvasása megfelelő intonációval
– begyakorolt nép- és műköltészeti szépirodalmi alkotások kifejező olvasása
Írás ás írásbeli kifejezőképesség:
– leírás készítés, élmény és 10–15 mondatos rövid történet megfogalmazása
– az olvasottak, látottak, hallottak alapján vázlat készítése
– a legalapvetőbb írásbeli fordítás szótár használatával
Nyelvi-kommunikációs ismeretek:
– beszélgetés mint kifejezési forma, a fő- és mellékszereplők kiemelése, megfigyelése, tájleírás
– a főnévi igenév (infinitiv) és helyettesítőinek helyes használata
– a kompozició megállapítása szóban és írásban
– perfektivizáció és imperfektivizáció (befejezett és befejezetlen cselekvésű igealakok)
– a dativ és genitiv alakjainak egybevetése magyar megfelelőikkel
– a logikai alany és a személytelenítés kifejezése
– kívánság kifejezése infinitivvel (főnévi igenével), hogy valamit meg lehet vagy meg kell csinálni
– az igei rectio (vonzat) helyes használata
– a közbeékelt mondat (szintagma) modális jelentésének alkalmazása beszélő (álláspontjának) a beszélgetés tárgyához való viszonyáról
– a befejezett és befejezetlen szemlélet alkalmazása beszédben és írásban
Nyelvhelyesség-helyesírás:
– az elsajátított nyelvhelyességi szabályok helyes alkalmazása beszédben és írásban a magyar nyelvvel való egybevetéssel
– az esetek és igei alakok helyes használata
– a nyolc év nyelvtani anyagának helyes alkalmazása (fonetika-hangtan, sintaksa-mondattan, morfológiai-szóalkotás) egybevetve a magyar nyelvvel
– néhány rövidebb mű vagy részlet ismerete a horvát népköltészetből és a klasszikus szépirodalomból, a dubrovniki irodalomból, a nemzeti újjászületés, enoa korából, valamint a 19–20. századi irodalomból
– anyaországi és hazai szerzők nevének és néhány alkotásának ismerete
– a felsorolt szerzőkön kívül ajánlott még 3–4 mű ismertetése a népköltészet anyagából, a hazai regionális kincsből tanulói és tanári választás alapján
– nyolc mű vagy részlet ismerete az olvasmányok alapján
– a filmművészethez kapcsolódó szakkifejezések felismerése, megnevezése
– katalógushasználat, önálló könyvkölcsönzés
– a katalógusrendszer ismerete, tájékozódási képesség a könyvtárban
– az alapvető hazai és horvátországi kiadványok (sajtótermékek) megnevezése és tartalmi ismerete
Részletes követelmények a 10. évfolyam végén
Kifejezőképesség és alkotás
– 1900–2500 szó és kifejezés ismerete és használata 80% aktív, 20% passzív jellegű
– irodalmi mű v. részlet cselekményének tömör elmondása, az egyéni álláspont kifejtése
– a beszédgyakorlatok témáinak egyéni feldolgozása
– személyes élmény 15–20 mondatban való elmondása
– különböző stílusú szövegek gyakorlása utáni kifejező olvasása
– előzetesen nem gyakorolt szövegek folyékony olvasása a beszéd jegyeinek tiszteletben tartásával
– nyelvtani feladatok, gyakorlatok írása
– írásbeli fogalmazások készítése meghatározott és szabad témákban, műfajok alapján (leírás, levél, élmény)
– önálló fordítás segédeszközök igénybevételével (szótárak, kézikönyvek, lexikonok stb.)
Nyelvi-kommunikációs gyakorlatok:
– az értelmező ismerete és használata
– a szavak mondatbeli tagolódásának szabályai, a mondat nyelvtani szerkezete, a mondat magja
– az összetett és a többszörösen összetett mondatok helyes használata, helyes írása, egybevetve a magyar írással
– az értelmező helyes használata és írása
– a passzív helyes használata: csak, ha kell
– hungarizmusok kiküszöbölése: az eseteknél és mondatszerkesztésnél
– a hangváltás törvényszerűségeinek ismerete, helyes használata a mindennapi kommunikációban
– a szóalkotás alapvető szabályainak ismerete
– az előző évfolyamok nyelvtani anyagának ismerete és alkalmazása
– az egyeztetés (kongruencia) ismerete, alkalmazása
– a szavak mondatbeli tagolódásának szabályai, a mondat nyelvtani szerkezete, a mondat magja
– az összetett és többszörösen összetett mondat szerkezetének grafikai megjelenítése
– a horvát irodalmi nyelv rövid történetének ismerete
– a horvát nyelv nyelvváltozatai, a kaj – és a ča – nyelvjárások, valamint a szülőföld nyelvének ismerete
– a hangváltás és szabályai a mindennapi kommunikációban
– a helyi nyelv, a szülőföld nyelve és az (irodalmi) köznyelv egybevetése
– a szóalkotás legalapvetőbb szabályai
– az előző iskolai szakaszok nyelvtani követelményeinek alkalmazása
– néhány szerző és mű ismerete a régebbi, a 19–20. századi horvát irodalomból, az irodalmi korszakok és irányzatok felismerése
– a régebbi és újabb hazai irodalom
– a horvátság legjelentősebb írásos emlékei
– a következő szerzők művei: Marin Držić, Ivan Gundulić, August Šenoa, Silvije Strahimir Kranjčević, Antun Branko Šimić, Vesna Parun, Ranko Marinković, Antun Gustav Matoš, Dinko Šimunović, Tin Ujević
– néhány szerző művének ismerete, akik a szülőföld nyelvén alkottak vagy alkotnak
– Grgur Peštalić, Ignac Dominik Martinović, Blaž Modrošić, Mijo Mandić, Mišo Jelić, Franjo Stazić, Stipan Grgić Krunoslav tevékenysége
– a fiatalabb hazai generáció irodalmi tevékenységének ismerete: Bölcs Matild, Stjepan Blažetin, Ladislav Guja, Đuro Pavić, Jolanka Tišler
– a legalapvetőbb, a feldolgozott irodalmi anyagokhoz kapcsolódó irodalomelméleti kifejezések
Marin Držić: Dundo Maroje (Dundo Maroje)
I. Gundulić: Dubravka (Dubravka), Osman (Osman)
I. Mažuranić: Smrt Smail-age Čengića (Smail aga Čengić halála)
A. Šenoa: Zlatarovo zlato (Az aranyműves aranya)
S.S.Kranjčević: Moj dom i druge pjesme (Az én otthonom és más versek)
A.G. Matoš: Utjeha kose (A haj vigasza), Jesenje veče i druge pjesme (Őszi este és más versek)
A. B. Šimić: Opomena (Figyelmeztetés), Nađeni bog (A meglelt Isten)
T. Ujević: Ove su riječi crne od dubine (Ezek a szavak mélységtől sötétlenek)
V. Parun: Prozori (Ablakok)
D. Šimunović: Alkar (Alkar)
R. Marinković: Ruke (Kezek) 2–3 mű a régebbi és újabb hazai és regionális helyi irodalomból
– néhány irodalmi folyóirat ismerete
– a hazai horvátok rádió- és tv-műsorainak, valamint az anyaországon kívül élő horvátokhoz szóló műsorok ismerete
– a rádió és a televízió művelődési és szórakoztató programjainak ismerete
– a filmekhez kapcsolódó kifejezések: montázs, kameramozgások, dokumentumfilmek
– az egyes szakaszokhoz kapcsolódó filmkultúrára vonatkozó terminológiai
– önálló tájékozódás a könyvtárban a kölcsönzéstől a visszahozatalig, a kézikönyvek és az ismeretterjesztő irodalom önálló használata
– az olvasott művek alapján önálló jegyzet készítése
egyén, bemutatkozás személyi igazolvány alapján, ismerkedjenek meg a családommal, élet a családban, ünnepek, családi ünnepek, örömök és gondok a gyermeknevelésben, a gyerekekről való gondoskodás lehetőségei a családban és oktatási-nevelési intézményekben, nemzetiségi oktatásügy, a dolgozó nő problémája, háztartási gépek, technikai eszközök a lakásban
tartózkodási hely, település, városrész, szolgáltatások és intézmények, egészségügy, kultúra, sport és rekreáció, a ház, amelyben élek, fekvése, környezet, kommunális ellátottság, az otthonom, nagysága, felszereltsége, lehetőségek és tervek a lakás és felszerelésének modernizálására
foglalkozások és munkavállalás, állás munkahely, egy munkanap, foglalkozási típusok, a továbbképzés formái és jelentősége, foglalkoztatási lehetősége és kilátások
otthon, a munkahelyen, az éttermi és otthoni étkezés előnyei és hátrányai, vendégkínálás különböző alkalmakkor, vendéglátás, vendéglátóhelyek
Szolgáltatások és kereskedelem:
fontosabb kereskedelmi és egyéb szolgáltatások, áruszállítás, kölcsönzés, tisztítás, hentes, fodrász, napi és hétvégi bevásárlás, tartós fogyasztási cikkek vásárlása, varrás, postai szolgáltatások (levél, távirat, csomag, pénzküldemény, telefon) az üzletek különböző fajtái, önkiszolgáló, áruház
egészségügyi ellátás, háziorvos, rendelőintézet, betegség és tüneteik
sportolási lehetőségek, tömegsport, versenysport, nemzetközi sportrendezvények, olimpia, bajnokság
nyaralás, kirándulás, kempingezés, turizmus, időjárás, meteorológia, kedvelt sportágak itthon és külföldön
közlekedési nehézségek, csúcsforgalom, útbaigazítás, az utazás leírása, a városi tömegközlekedés eszközei és használatuk
a művelődésre és rekreációra szánt szabadidő
egy könyv, egy folyóirat, festmény, rádió, v. tv-műsor rövid bemutatása a tv és a rádió szerepe, a legnépszerűbb műsorok, kedvenc műsor, egy este színházban, koncerten, sportrendezvényen
újság, folyóirat, könyvtári látogatás, kölcsönzés
nyelvtanulási lehetőségek, különféle tanfolyamok, célok, társaság, barátok, klub, kedvenc időtöltés
egy utazás bemutatása, hivatalos, szervezett vagy egyéni turizmus, látogatás, a külföldi utazás hivatalos előkészületeinek fázisai, útlevél, vízum, menetjegy, közlekedési eszközök, szárazföldi, vízi és légi közlekedés, menetrend, indulás, érkezés, az útiterv összeállítása, szálláslehetőségek (szálloda, szállás), vám- és utasellenőrzés
Hazánk Magyarország, Anyaországunk Horvátország:
földrajzi adatok, fekvése, éghajlata, területe, lakossága, főbb ipari termékek, ipar, főbb mezőgazdasági termékek, oktatásügy, iskolatípusok, történelmi nevezetességek Budapesten, Zágrábban és az országban, üdülők, kirándulóhelyek, fejlesztési tervek, budapesti, zágrábi vagy közelebbi városnézés
Kifejezőképesség és alkotás
– szó és kifejezés ismerete, 80% aktív, 20% passzív szókészlet, a feldolgozott témák alapján az alap vagy középfokú nyelvvizsga megszerzése érdekében
– beszélgetés kezdeményezése és bekapcsolódás a beszélgetésbe, egyéni álláspont kifejtése vita során
– irodalmi művek elemző bemutatás (interpretálás)
– egyszerű szóbeli fordítás magyarra, illetve viszont
– először látott szöveg egyenletes, folyamatos olvasása, a beszéd jegyeinek tiszteletben tartásával
– először látott szöveg rövid gyakorlás utáni kifejező olvasása
– írásbeli kifejezőképesség
– cselekménymondás, értesítés, leírás a cselekmény alapelemeire való tömörítésével
– látottakról, hallottakról, olvasottakról vázlat készítése
– egyszerű írásbeli fordítás szótár használatával
Nyelvi-kommunikációs ismeretek
– a beszélgetés mint az emberek közti gondolatcsere eszköze
– különböző témák párbeszéd útján történő feldolgozása
– a gnomikus prezent, perfekt, futur egyeztetése, a melléknevek, esetstruktúrák fokozása
– a szavak mondatbeli rendeződése szabályainak ismerete, használata, a nyelvtani mondatszerkezet, az összetett mondat összefüggéseinek ismerete, használata
Nyelvhelyesség – helyesírás
– a hungarizmusok (magyaros alakok, szerkezetek) mellőzése az esetalakoknál és mondatszerkezetekben
– a mindennapi kommunikáció szabályai
– az előző iskolai szakaszok nyelvtani követelményeinek ismerete és használata
– a horvát irodalmi nyelv rövid története
– a horvát nyelv nyelvjárásainak, a kaj-, ča- nyelvjárás és a szülőföld nyelve, lényeges elemeinek ismerete
– néhány szerző és művének ismerete a régebbi horvát és a 19–20. századi irodalomból, a hazai horvát irodalomból
– a feldolgozott irodalmi anyagokhoz kapcsolódó legalapvetőbb terminológia
– a felsorolt szerzőkön és műveiken kívül ajánlott még a hazai és a szülőföld irodalma 3–4 művének ismerete egyéni vagy tanári választás alapján
– a felsorolt olvasmányokból nyolc mű vagy részlet ismerete
– egy irodalmi folyóirat ismerete
– a magyarországi horvátok és az anyaország rádió- és tv-műsorainak ismerete
– a filmkultúra tanult terminológiájának ismerete
– önálló tájékozódás a könyvtárban
(Minden oktatási forma számára)
Azon horvát iskolában, melyekben a népismeretet mint önálló tantárgyat nem fogják oktatni, javasoljuk, hogy a felsorolt témakörök a következő tantárgyak tananyagaiba kerüljenek beépítésre: horvát nyelv és irodalom, ének-zene, rajz és műalkotások elemzése, földrajz.
A tantárgyi egységek tanításához átfogó kutatások és a szakirodalom hiánya miatt szükséges a további kutatások elvégzése és ezek eredményeinek beépítése a tananyagba.
A témakörök feldolgozásánál külön figyelmet kell szentelni a magyarországi horvátok etnikai összetettségének sajátosságaira.
A népismeret oktatásának legfontosabb feladata az általános kultúra elemeinek, a magyarországi horvátok és az egész horvátság hagyományos népi kultúrájának megismerése és elsajátítása, melynek célja nem csak a hagyományok megőrzése és a nemzeti öntudat erősítése, hanem ezen értékek kialakítása a tanulók általános műveltségében.
A felsorolt témakörök csak keretet alkotnak, melyeket a szaktanárok saját elképzeléseikkel kiegészítve építenek be a tanítási - tanulás folyamatába.
A szövegben felhasznált rövidítések:
hrv.: horvát nyelv és irodalom
rm.: rajz és műalkotások elemzése
I/a) ŐSZI ÜNNEPEK ÉS NÉPRAJZI JELLEMZŐIK
Keresztelő Szent János (IX. 7.)
Kisboldogasszony (IX. 8.)
Mindenszentek, Halottak napja (XI. 1.)
St. Nikola Tavelić (XI. 25.)
b) A természet változásainak megfigyelése, a természet változása, természet a népköltészetben és a helyi néphagyományokban. (hrv., k., rm.)
c) Népköltészeti válogatások:
Közmondások, szólások, találós kérdések, kiszámolók (hrv.)
d) A munkavégzés eszközei:
A házkörüli munka, az aratás és a betakarítás leggazdagabban használt munkaeszközei (hrv., k., rm.)
II. KARÁCSONYTÁJI NÉPSZOKÁSOK ÉS NÉPRAJZI JELLEMZŐIK
Ajándékozás a horvátok néphagyománya szerint, a karácsonyi búza előkészítése, kapcsolatok a népi kalendárium és a természet változásai között. (hrv., rm., k.)
Betlehemezők vagy pásztorok (é-z.)
A gyermekek részvétele az ünnepi előkészületben, a badnyak (karácsonyi tönk) előkészítése, szenteste, a karácsonyi asztal előkészítése, népi hiedelmek az étel és egyes tárgyak szerepéről (hrv., rm., k.)
Karácsony a család és a szeretet ünnepe, karácsonyi énekek (hrv., rm., é-z.)
karácsonyi jókívánságok és jelentőségük (hrv.)
Szent István (Stipan, Stefan)
Szent János (a bor megszentelése )
XII. 28. Aprószentek (suprikálás)
Az óév és az ezzel kapcsolatos hiedelmek
Szilveszter – újév (hrv., k.)
Vízkereszt – Háromkirályok ünnepe (hrv.)
A MAGYARORSZÁGI HORVÁTOK NÉPKÖLTÉSZETÉBŐL
Népmesék, legendák, novellák, állatmesék (hrv.)
Népi játékok, dalok és táncok (é-z.)
Maszkírozás, karnevál, busójárás (rm., hrv., é-z.)
III. A TAVASZI CIKLUS NÉPSZOKÁSAI
A virágvasárnaptól pünkösdig
a) Virágvasárnap, nagypéntek, nagyszombat, húsvéti előkészületek és ennek hagyományai, tojásfestés és ajándékozás, a házi tűzhely újjáépítése és megszentelése, húsvéti tüzek, az étel megszentelése, locsolási szokások (hrv., rm., k.)
b) A Đurđevo jelentősége és szimbolikája (k.)
d) Pünkösd, Kraljice (é-z.)
IV. A NYÁRI CIKLUS NÉPSZOKÁSAI
Ivanjdan (Szent Iván napja) Iván-napi tüzek gyújtása (Petrovo, Vidovo, Ilinje) Szent Péter, Szent Vid, Illés (k., rm.)
Ladaricák (ladarice, ladanjke, ladekarice, dodole) (é-z.)
A természetben bekövetkező változások megfigyelése és rögzítése, ezek összehasonlítása a naptárral és az éves ünnepekkel.
A magyarországi horvátok hagyományairól és kultúrájáról szerzett ismeretek elmélyítése.
A horvát ábécé hangjainak helyes kiejtése.
A munkában használt eszközök és szerszámok felismerése és megnevezése.
A kézügyesség fejlesztése a természetes anyagokból házilag elkészíthető ajándékok készítése.
A magyarországi horvátok ünnepeinek szerepéről és jelentőségéről szerzett ismeretek elmélyítése.
A humor és bölcsesség valódi elemeinek felismerése a magyarországi horvátok néphagyományában.
A magyarországi horvátok nemzeti identitásának erősítése.
A horvátok rokoni kapcsolatainak elnevezése, összehasonlítása a helyi és a magyar elnevezéssel. (hrv.)
A születéshez és a kereszteléshez kapcsolódó népszokások. (é-z., k.)
A horvátok házasságkötéséhez kapcsolódó helyi népszokások. (é-z., k.)
Többgenerációs családok együttélése. (t.)
Temetkezési népszokások. (é-z.)
A magyarországi horvátok népviseletének legalapvetőbb változatai. (rm.)
A magyarországi horvátok településeinek legfőbb fajtái. (t., f.)
A magyarországi horvátok népi építészetének legalapvetőbb jellemzői. (rm., f.)
A magyarországi horvátok falusi házainak berendezése, bútorzata. (rm.)
A falusi ház, konyha és éléskamra hagyományos berendezése. (rm.)
A falusi ház fontosabb textíliái. (m.)
A falusi ház berendezésének változatossága. (rm.)
A gazdaság fontosabb ágai és legalapvetőbb jellemzői
– a növények termésének begyűjtése, méhészet, halászat
– állattenyésztés és földművelés (f.)
Hagyományos mesterségek (rm.)
A Horvát Köztársaság államiságának jelképei (hrv., t., rm., é-z.)
A magyarországi horvátok hagyományos kultúrájából szerzett ismeretek elmélyítése.
A tanulók bevonása a magyarországi horvátok néprajzi hagyományainak felkutatásába és begyűjtésébe.
A magyarországi horvátok legalapvetőbb rokoni terminológiájának elsajátítása.
A magyarországi horvátok anyagi és szellemi kultúrája alapvető elemeinek elsajátítása:qq a település, népi építészet, gazdaság, népviselet, népszokások és nép hiedelmekről.
A magyarországi horvátok nemzeti identitásának erősítése.
1. A horvátok néprajzi jellemzői régiónként a Horvát Köztársaságban. (f., rm.)
2. Az én családom/családfa. (hrv.)
3. A magyarországi horvátok képzőművészei és alkotásai: Lujo Brigović, Ruža Kuković, Stipan Kubatov, Katica Jasenović, Đuro Šarkić (rm.)
4. Ismerkedés a következő alkotók életével, műveikkel: Mihajlo Radnić, Lovro Bračuljević, Emerik Pavić, Matija Petar Katančić, Grgur Peštalić, Ignacije Dominik Martinović, Ivan Antunović, Ivan Mihalović, Blaž Modrošić, Mijo Mandić, Ante Evetović Miroljub, Ivan Petreš, Antun Karagić, Mišo Jelić, Mate Meršić Miloradić, Mate Šinković, Grgur Čevapović, Stipan Grdenic, Marijan Jaić, Franjo Stazić, Stipan Grgić Krunoslav, Stjepan Parmačević (hrv.)
5. Feldolgozandó képzőművészeti alkotások:
Ivan Meštrović: Karijatide, Splitska krstionica, Hrvatski vladar, Hrvojev misal, Katedrala u Šibeniku, Sv. Donat iz Zadra, Krsto Hegedušic: Suša, Oton Iveković: Dolazak Hrvata na more, Krunidba kralja Tomislava, Matija Gubec, Slava Raškaj: Ozalj, Katedrala u Trogiru, Frano Kršinić: Poslije kupanja, Miljenko Stančic: Svirači, Zlatko Šulenti: Poslednja večera (rm.)
Ismerkedés a magyarországi horvátok képzőművészetének legjelentősebb alkotóival és műveikkel.
Ismerkedés a Duna menti horvát alkotókkal, műveikkel, a horvát képzőművészekkel, műveikkel.
Ismerkedés a Duna menti horvát alkotókkal, műveikkel.
A horvát képzőművészeti kultúra legjelentősebb képviselőinek legjelentősebb alkotásainak felismerése.
A magyarországi horvátok nemzeti identitásának erősítése.
Témakörök 8–10. osztályig
1. Az etnográfia és etnológia fogalma, történeti fejlődése és helye a tudományok rendszerében (t.)
2. Különböző lakástípusok a felhasznált építőanyagok alapján régiók szerint (f.)
3. Mindennapi élet művészete: háztartás, edényzet, öltözet, ékszer, terítők, takarók, törölközők, helyi és regionális múzeumok példányai alapján (rm.)
4. Antik-középkori város (Pula, időszámításunk előtti építmény, Zadar, antik város, antik-középkori város v. Split mint késő antik palota, középkori város) (rm. t.)
5. Római kori és középkori városi lakóház, park, utca elemzése (rm. t.)
6. Egy-egy jelentős építészeti mű elemzése. [pl. Sv. Donat (amfiteátrum) mauzóleum-katedrális, szobor: Sarkofag Dobrog Pastira (Jó pásztor szarkofágja), Oltarna predgrada Sv. Nedeljice (Szt. Nedeljica oltárelválasztó kerítése), Svadbena škrinjica iz Pirana i slikarskog djela: mozaici iz Eufrazijeve bazilike (lakodalmi ládikó piránból, mozaikok Eufrázius bazilikájából című festmény), Slikano raspelo Sv. Klare (Szt. Klára feszület című festmény), slikano raspelo iz Sv. Frane (Szent Frane székesegyház feszületének festménye) (rm. t.)]
7. Kolostori komplexum a közösen szervezett élet különleges formája. (pl. Szt. Péter az erdőben, összevetve a Dubrovnikban és Lepoglavában lévő ferencesrendi kolostorkomplexummal) (rm.)
8. Trogirban lévő Radován féle portál (Buvini ajtófélfák Split) elemzése (rm.)
9. A XI. századi eredtű zágrábi evangéliárum, Szt. Foska Peroja melletti faliképek, a Derámban lévő Szt. Mária Škrilinan című kép elemzése (rm.)
10. Dubrovnik a középkori, reneszánsz barokk város (Varazsd). A város leírása, műkődése, terek, utcák, várfalak (rm. t.)
11. Juraj Dalmatinac egy művének elemzése. (Bozidarevic féle Trip tih na Dacama, valamint Robbin oltárának Szt. Keresztje Krizevciben) (rm.)
12. A képzőművészeti örökség aktív és passzív megsemmisítésének formái (rm.)
13. Átalakítások és újjáalakítások (rm.)
14. A festmény, szobor, építészeti mű, (hortikultura) helye és jelentősége a nagyvárosban (pl. színház, múzeum, galéria, köztéri szobor, park.) (rm.)
15. Műemlékvédelem problémái (rm.)
16. Erődítmény, villa, kastély, (Veliki Tabor, Škoročević féle nyaraló Bistra). Az arisztokratikus életmód helyei, azok leírása, működése (rm. t.)
17. Kapcsolat a természettel (rm.)
18. Az új törekvések, irányzatok, stílusok, pluralizmus (rm.)
19. Zágrábi zálogház a XIX. századból Felbinger V. Kovačić, St. Planić (rm.)
20. Új lakótelepeken való lakás formái, szokásai (rm.)
21. Egy-egy festmény elemzése a zágrábi Modern galéria alkotásaiból (Kraljević, Vidović Tartaglia, Herman, Gliha, Murtić, Knifer) (rm.)
A horvátok képzőművészeti kultúrájának, műveinek önálló elemzése és bemutatása.
Ismeretek elsajátítása a horvátok műemléki örökségének, képzőművészetének legfontosabb jelenségeiről, folyamatairól, változásairól.
Ismeretek elsajátítása a horvátok művészetéről mint a világörökség alkotó elemeiről.
A magyarországi horvátok nemzeti identitásának erősítése.
SZLOVÁK KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Szlovák nyelv és irodalom
(A tanítási nyelvű és a kétnyelvű nemzetiségi iskolák számára)
Részletes követelmények a 4. évfolyam végén
|
Tananyag |
Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek) |
Minimális teljesítmény |
|
1. KOMMUNIKÁCIÓ |
|
„Én”
(személyi adatok, kedvtelések, bemutatkozás)
Család, rokonok (családtagok neve, kora, foglalkozása, szülők, nagyszülők, testvérek, fiú-lány unokatestvér, nagybácsi, nagynéni)
A mi házunk, lakásunk (a ház típusa, a lakás helyiségei, bútorok) |
Összefüggő mondatalkotás:
információ adása és kérése.
Birtokviszony kifejezése (nekem van - nekem nincs)
Létezés kifejezése: (vagyok - nem vagyok)
Értse a tanult anyaggal kapcsolatosan a tanár, az osztálytársai által felvetett kérdéseket, és tudjon azokra válaszolni.
Helyes kérdésfeltevés a gyakorolt anyagban.
A tanuló értse meg a tanár az óravezetés során alkalmazott szókincsét.
Értse a tanult szavakat, kifejezéseket, szófordulatokat. |
Önálló, folyamatos beszéd (3-4 mondat)
Részvétel a párbeszédben (3-4 mondat)
Egyszerű leírás szóban és írásban (5 mondat) |
|
Lakóhely
(falu, város, település, az én címem)
a lakhely jelentős épületei: városháza, posta, színház, mozi, könyvtár, templom, hotel |
Irány kifejezése (balra, jobbra, fent-lent, elöl, hátul)
Elbeszélés és leírás vizuális példák alapján (kép, képeslap)
Információnyújtás a tanult szókinccsel |
Az adott témában kérdésekre egyszerű válaszok mondat formájában. |
|
Tanterem, osztály
(a tanterem berendezése, tantárgyak, kedvenc tantárgyak, órarend, osztálytársak) |
Vélemény-nyilvánítás: tetszik nekem, nem tetszik
Tárgyak megnevezése és tulajdonságaik
Elbeszélés és leírás vizuális példák alapján (kép, tárgy) |
Egyszerű leírás szóban és írásban (5 mondat) |
|
Iskola
(az épület részei, felosztása, igazgatói iroda, nevelői szoba, iroda, ebédlő, konyha, könyvtár, tornaterem, játszótér, az iskola dolgozói) |
Értsen egyszerűbb (8-10 soros) szövegeket, tanulja meg kiemelni az ismeretlen szövegből az új szavakat.
Az adott témában legyen képes párbeszédeket összeállítani. |
Részvétel a párbeszédben (3-4 mondat) |
|
Napirend
(a cselekvések megnevezése) |
A cselekvés idejének kifejezése (ma, tegnap, holnap)
Időmértékegységek alkalmazása (óra, nap, hónap, év)
Az idő kifejezése (mikor? reggel, délelőtt, este, éjjel) |
Önálló szövegalkotás szóban és írásban
(5 mondat) |
|
Étkezés
(reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora, néhány étel neve, kedvenc étel) |
A cselekvés kifejezésének időpontja (hány órakor?)
Állítás és tagadás kifejezése (ízlik, nem ízlik, szeretem, nem szeretem) |
Részvétel a párbeszédben (3-4 mondat) |
|
Öltözködés (ruhaneműk megnevezése) |
Tulajdonságok kifejezése (meleg, vékony, vastag, divatos, rövid,
hosszú ...)
Az évszakok (nyár, ősz, tél, tavasz)
A színek megnevezése
Leírás vizuális példák alapján |
Egyszerű leírás szóban és írásban (3-4 mondat) |
|
Vásárlás
(üzletek fajtái) |
Alkalmazza a mindennapos udvariassági kifejezéseket (köszönés, megszólítás, kérés, megköszönés)
Egyes űrmértékegységek alkalmazása
(Kérek egy liter ...)
Egyes súlymértékegységek alkalmazása (egy, két, öt kilogramm, dekagramm)
Egyes hosszmértékegységek alkalmazása (méter, centiméter |
Részvétel a párbeszédben (3-4 mondat) |
|
Ünnepek
(névnap, születésnap, húsvét, anyák napja, télapó, karácsony, a vidékünkön élő szlovákok néhány ünnepi szokása |
Jókívánságok kifejezése az ünnepek alkalmából.
Dátumok helyes olvasása. |
Az udvariassági kifejezések alkalmazása (köszöntés, megköszönés)
1-2 mondatos ünnepi köszöntés elmondása |
|
2. ÍRÁS-NYELVTAN |
|
Írás |
|
|
|
A szlovák ábécé
Feladatok írásbeli megoldása
Nyomtatott és írott szöveg másolása
Tollbamondás
Emlékezetből írás |
Legyen képes a tanult szókincsen belül nyomtatott és írott szövegek másolására.
Írásbeli feladatok megoldása a tankönyvben és munkafüzetben önállóan, ill. tanári segítséggel.
Szövegalkotás egyszerű mondatokkal.
Képeslap megírása és címzése.
Önkontroll az írásbeli munka ellenőrzése. |
Ismerje és készségszinten használja a szlovák ábécé betűit.
Másolásnál és az ismert szöveg tollbamondásánál betűkihagyás nélkül, a magyar betűk felcserélése nélkül írjon.
Írásbeli munka külalakja: bekezdés, dátum, óraszám, cím.
Tudnia kell ellenőrizni az általa írt szöveget, és minta alapján az esetleges hibákat javítani |
|
Nyelvtan |
|
|
|
Írásjelek használata (ékezet, lágyítójel, mondatvégi írásjelek)
de, te, ne, le / di, ti, ni, li
Kettőshangzók: ia, ie, iu, ő
A ritmustörvény
A nagybetűk írása a mondat elején és a tulajdonneveknél
A szavak elválasztása a sor végén
Mondat, szó, szótag |
Jártasság szintjén alkalmazza a szlovák helyesírás alapvető szabályait
A tanult szókincsen belül helyesen írja a mondatkezdő nagybetűt, a tulajdonneveket
Legyen képes a tanult szavakat szótagokra bontani, és a sor végén elválasztani.
A szöveg tagolása (mondat, szó, szótag). |
Tollbamondásnál (a tanult szókincsen belül) alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. (3-4 hiba)
Mondatkezdés és mondatzárás helyes jelölése.
A tanult tulajdonnevek helyesírása
Helyes szótagolás |
|
Nyelvtan |
|
|
|
Mondatfajták (kijelentő mondat, kérdő mondat, felszólító mondat, felkiáltó mondat)
i/y írása a szó belsejében a lágy és kemény mássalhangzók után
A kiválasztott szavak
Ragozható szófajok: főnévragozás, melléknévragozás, számnevek (tőszámnév, sorszámnév), névmások (személyes és kérdő)
Igeragozás |
A mondatfajták helyes ejtése.
i/y helyes használatának felismerése.
A tanult szókincsen belül a kiválasztott szavak felismerése, helyes írásmódja.
A ragozható szófajok használata a leggyakoribb elöljárókkal a mondatmodellekben.
A névszók egyeztetése
A tőszámnevek és sorszámnevek helyes olvasása
A személyes és kérdő névmások használata a tanult szókincsen belül
Személy, szám, igeidők használata: jelen idő, múlt idő, jövő idő, összetett jövő idő, visszaható igék a tanult szókincsen belül.
A leggyakoribb igekötők használata |
Kevés (1-2) hibával alkalmazza a megtanult helyesírási szabályokat a tanult szókincsen belül.
A ragozható szófajok felismerése a szövegekben.
A dátum helyes olvasása.
A ragozható szófajok helyes használata a begyakorolt mondatmodellekben.
Az ige felismerése a szövegben.
A jelen idejű cselekvés helyes kifejezése
A múlt idő és az összetett jövő használata a begyakorolt mondatmodellekben. |
|
3. OLVASÁS-IRODALMI NEVELÉS |
|
Hangos és néma olvasás |
Készségszintű némaolvasás a szöveg tartalmának megértésével
Kifejező olvasás |
A szlovák hangok helyes artikulációja, a mondat helyes intonációja
Előzetes felkészülés után a tanuló tudjon ismert szöveget kifejezően olvasni. |
|
Szövegfeldolgozás a szöveg fordítása |
A kétnyelvű szótár használata tanári segítséggel
Az olvasott szöveg feldolgozása kérdések alapján (főszereplő, helyszín)
A feldolgozott szöveg tartalmának időrendi elmondása
A globális értés fejlesztése, a cselekmény követése, a beszédértés fejlesztése |
Ismerje fel a szövegben a számára új szavakat, kifejezéseket, és szótár segítségével fordítsa le azokat.
Tudjon a szöveggel összefüggő feladatokat írásban és szóban megoldani (kérdés-válasz) |
|
Szöveg dramatizálása |
Tanult mese, egyszerű történet dramatizálása
A cselekmény átélése, érzelmek kifejezése |
Részvétel a szerepjátékokban
(3-4 mondat) |
|
Könyvtárlátogatás, szlovák könyvek kölcsönzése |
Tájékozódás a könyvtárban, az olvasási vágy felkeltése
Szlovák könyvek kölcsönzése (cím, szerző) |
Tudja a kölcsönzött mű címét és szerzőjét. |
|
Szlovák gyermekfolyóiratok olvasása |
A rendszeres olvasásra nevelés
A szlovák gyermekfolyóiratok megismerése
Újságolvasás |
Tanári segítséggel, szótárral tudjon néhány soros szöveget elolvasni. |
|
Gyermekirodalom |
Mesék és mondák olvasása
Rövidebb verses és prózai művek memorizálása |
Memoriter: öt vers, három 5-6 soros prózai szöveg megtanulása |
|
Részletek a népköltészetből |
Szókincsfejlesztés |
Memoriter: öt közmondás, öt találós kérdés, 1 népmese, 5 mondóka |
Részletes követelmények a 6. évfolyam végén
|
Tananyag |
Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek) |
Minimális teljesítmény |
|
1. KOMMUNIKÁCIÓ |
|
„Én”
(személyi adatok tulajdonságok, napirend) |
Bemutatkozás, ismerkedés, egyetértés és egyet nem értés. |
Önálló beszéd bemutatkozás formájában (5-7 mondat) |
|
Család
(hozzátartozók, szülők foglalkozása, házi munkák) |
Információ kérése, válaszadás
A család tagjainak jellemzése |
A témakörön belül kérdésekre 1-2 mondatos válasz. |
|
Lakóhely
(lakóhelyem történelmi, kulturális nevezetességei, az itt élő szlovák nemzetiség, lakás - az én szobám) |
Távolság kifejezése (közel, távol, mellett stb.)
Leírás |
Önálló szövegalkotás - leírás
(5-7 mondat) |
|
Iskola
(szaktantermek, nyelvi laboratórium, új tantárgyak, diákotthon) |
Hely megjelölése (emelet, földszint, balra, jobbra ...) |
Önálló szövegalkotás
(5-7 mondat) |
|
Vásárlás (az üzletek típusai, áruk, árak, a fizetés módja) |
Kívánság, óhaj kifejezése
Mennyiségek kifejezése (liter, kilogramm, dekagramm) |
Párbeszédben való részvétel kérdező és válaszadó szerepkörben (5-5 mondat) |
|
Utazás
(közlekedési eszközök, helyi, közúti, vasúti közlekedés, menetjegy) |
Az idő kifejezése (mikor, hány órakor) |
Párbeszédben való részvétel kérdező és válaszadó szerepkörben (5-5 mondat)
Önálló elbeszélés útiélményről (5-7 mondat) |
|
Egészség
(gyermekbetegségek, az orvosnál, gyógyszertár, az emberi test) |
Panasz kifejezése
Elbeszélés és leírás vizuális példák alapján (kép) |
Képek alapján egyszerű leírás és elbeszélés (5-7 mondat) |
|
Étkezés
(étkezés otthon, az iskolában, étteremben, segítek főzni, alapvető élelmiszerek, kedvenc ételeim) |
Kapcsolatteremtés (pincér-vendég; vendég-vendég)
Egyetértés, egyet nem értés kifejezése |
Párbeszédben való részvétel kérdező és válaszadó szerepkörben (5-5 mondat) |
|
Szabadidő, sport
(kedvtelés, szakkörök, könyvek, film, zene, nyári és téli sportok, sportszerek a tornateremben, szünidő) |
Önálló szövegalkotás fejlesztése
Vélemény kifejtése (azért, mert ...) |
Önálló szövegalkotás
(5-7 mondat) |
|
Ünnepek
(családi ünnep, születésnap, névnap, egyházi ünnepek, a magyarországi szlovákok ünnepei és ünnepi szokásai) |
Öröm, meglepetés kifejezése
Köszönet, hála kifejezése
Jókívánságok kifejezése
Népi szokások tanulása szerepjátékok segítségével |
1-2 vers, köszöntő
Névnapi, születésnapi köszöntő szóban és írásban |
|
2. NYELVTAN - HELYESÍRÁS |
|
A szlovák beszédhangok (mássalhangzó hasonulás, a magánhangzók, kettőshangzók időtartama, a lágyszótagok ejtése) |
A helyes kiejtés gyakorlása
Hallás után a hangok, hangcsoportok helyes jelölése írásban. |
Adott szókincsen belül a szöveget helyes kiejtéssel, folyékonyan olvasni |
|
A mondatok hanglejtése |
A helyes kiejtés gyakorlása. |
Adott szókincsen belül a szöveget helyes kiejtéssel, folyékonyan olvasni |
|
A nagybetűk írása a mondat elején és tulajdonneveknél |
A nagybetűk írása a tulajdonneveknél és a mondat elején készségszinten a tanult szókincsen belül. |
A nagybetűk helyes írása a tanult szókincsen belül. |
|
Mondatfajták
(kijelentő mondat, kérdő mondat, felszólító mondat, felkiáltó mondat) |
|
A mondatvégi írásjelek helyes használata |
|
i/y írása a szó belsejében a lágy és kemény mássalhangzók után. |
Az i/y helyes használatának felismerése
A kiválasztott szavak és toldalékos alakjaik a tanult szókincsen belül |
A helyesírási szabályok alkalmazása 1-2 hibával a tanult szókincsen belül |
|
Ragozható szófajok: főnévragozás, melléknévragozás, számnévragozás, névmások ragozása |
A névszóragozás gyakorlása az elöljárók használata mondatmodellek segítségével
A főnevek és a melléknevek egyeztetése
A tőszámnevek, sorszámnevek, törtszámnevek helyes olvasása
A személyes, kérdő, mutató, és birtokos névmások használata. |
A ragozható szófajok nyelvtani kategóriáinak felismerése
A ragozható szófajok helyes használata a begyakorolt mondatmodellekben. |
|
Igék |
A tanult igék használata készségszinten (jelen idő, múlt idő, összetett jövő, visszaható igék használata a tanult szókincsen belül, az igekötők helyes használata a jártasságok szintjén) |
Az igék helyes használata (igeidő, szám, személy) a tanult szókincs keretében. |
|
Igevonzatok |
A magyartól eltérő igevonzatok gyakorlása |
|
|
3. OLVASÁS-IRODALMI NEVELÉS |
|
A népköltészet alkotásai |
Értő néma olvasás
Kifejező olvasás gyakorlása
Szókincsfejlesztés Alapfogalmak elsajátítása: vers - próza, mese, monda, ballada, népmese - műmese
A nyelvi memória fejlesztése |
Memoriter: (5 mondóka, találós kérdés, közmondás)
Egy mese vagy monda tartalmának (5-7 mondat) összefoglalása, és időrendi sorrendben való elmondása |
|
Ismert szlovák népmesegyűjtők |
Motiváció az ismeretszerzéshez |
|
|
Mesék a mai szlovák gyermekirodalomból |
A szereplők jellemzése
Vázlatkészítés, a mese tartalmának elmondása a vázlatpontok alapján
Szókincsfejlesztés |
Egy mese tartalmának elmondása (5-7 mondat) a vázlat alapján |
|
A szlovák nép élete és története |
Szókincsfejlesztés, a történelem szlovák nyelven való tanulásának megalapozása.
Vázlatleírás tanári segítséggel. |
Vázlat segítségével az olvasott szöveg felidézése (5-7 mondat) |
|
Ember és természet az irodalomban |
Szókincsfejlesztés, a földrajz szlovák nyelven való tanulásának megalapozása.
Szövegfeldolgozás szótár segítségével, tanári irányítással.
Környezetünk jellemzése. |
Rövid leírás szóban és írásban (5-7 mondat) |
|
Könyvtárlátogatás |
Információk keresése segédkönyvekből szlovák nyelven (lexikon, egynyelvű szótár, kétnyelvű szótár, gyermekenciklopédia) tanári segítséggel |
|
Részletes követelmények a 8. évfolyam végén
|
Tananyag |
Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek) |
Minimális teljesítmény |
|
1. KOMMUNIKÁCIÓ |
|
|
|
„Én, az én családom”
(rokoni kapcsolatok, családi események: esküvő, születés ... távoli rokonok, barátság, szerelem) |
Vélemény kifejezése |
Önálló szövegalkotás (10 mondat) szóban és írásban |
|
Lakóhely
(város, falu, ipar, mezőgazdaság, továbbtanulás, elhelyezkedés lehetőségei, lakóhely földrajzi fekvése) |
Leírás, információk kérése, nyújtása |
A lakóhely leírása szóban és írásban (10 mondat) |
|
Posta
(levél, távirat, képeslap, csomagfeladás, postai nyomtatványok, telefonálás) |
A telefonálás illemszabályai
A levélírás szabályai |
Postai nyomtatványok helyes kitöltése
Önálló szövegalkotás - levél (10 mondat) |
|
Utazás
(külföldi út, szabadságra megyünk, úti okmányok, vámvizsgálatok, Szlovákiába utazunk) |
Információ adása és kérése
Párbeszéd kezdeményezése és lezárása |
Párbeszédben való részvétel kérdező és válaszadó szerepkörben (5-5 mondat) |
|
A természet és élővilág (felüdülés a természetben, természetvédelem, időjárás, időjárás-jelentés, környezetszennyezés) |
Leírás, elbeszélés, párbeszédalkotás
Vélemény kifejezése
Érvelés |
Párbeszédben való részvétel kérdező és válaszadó szerepkörben (5-5 mondat) |
|
Sport
(sportágak, tömegsport, versenysport, divatos sportok, olimpiai játékok, sport és egészség) |
Önálló elbeszélés élmény alapján |
Önálló szövegalkotás (5-7 mondat) szóban és írásban |
|
Kultúra
(film, színház, színészek, zene, művészet, könyvtár) |
Információadás, -kérés
Film történetének elmesélése az időrend betartásával
Jellemzés: kedvenc színész, főhős |
Jellemzés (5-7 mondat) szóban és írásban |
|
Tömegkommunikáció
(elektronikus médiák, műhold, számítógép, nyomdai aktuális napi információk programválaszték, szórakozás, ismeretszerzés) |
Újságolvasás szótár segítségével, különös tekintettel a Ľudové novinyra és a szlovák ifjúsági folyóiratokra |
Önálló szövegalkotás (5-7 mondat) szóban és írásban |
|
Látogatás
(vendégeket várunk, megvendégelés, bemutatkozás, viselkedés vendégségben) |
Alapvető udvariassági kifejezések készségszintű alkalmazása |
A kapcsolattartás elemi udvariassági formáinak ismerete és alkalmazása |
|
2. NYELVTAN - HELYESÍRÁS |
|
|
|
Ragozható szófajok:
főnévragozás, melléknévragozás, melléknevek fokozása, számnévragozás, névmások ragozása |
A névszóragozás gyakorlása az elöljárók használata
A névszóegyeztetés a mondatban
A birtokos és társjelző képzése, használata és egyeztetése
A főnevek és a melléknevek képzése
A tőszámnevek, sorszámnevek, törtszámnevek, gyűjtőszámnevek használata
A személyes, kérdő, mutató, birtokos, határozott és határozatlan névmások használata |
A ragozható szófajok nyelvtani kategóriáinak ismerete
A ragozható szófajok megbízható használata önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás során |
|
Igék |
Az igeidők helyes használata
A visszaható igék használata
Az igeszemlélet (folyamatos és befejezett igék)
Az egyszerű és az összetett jövő idő
Az igék felszólító és feltételes módja |
Az ige nyelvtani kategóriáinak ismerete
Az igék helyes használata (igeidő, szám, személy, mód, igeszemlélet) a tanult szókincs keretében. |
|
Igevonzatok |
A magyartól eltérő igevonzatok gyakorlása |
|
|
A nem ragozható szófajok |
Hangutánzó szavak, határozószavak, módosító szavak, elöljáró szavak, kötőszavak használata |
A nem ragozható szófajok használata a tanult szókincs keretében |
|
Mondattan |
Az egyszerű mondat mondatrészei
Az alany és az állítmány egyeztetése
Az egyszerű mondat szórendje |
Az egyszerű mondat mondatrészeinek felismerése |
|
i/y írása a szó belsejében és a szavak végén |
i/y helyes alkalmazásának felismerése
A kiválasztott szavak és toldalékos alakjaik a tanult szókincs keretében |
A helyesírási szabályok alkalmazása 1-2 hibával a tanult szókincsen belül |
|
3. IRODALMI NEVELÉS |
|
Történelmi nagyjaink, mint az irodalmi művek főhősei
A szlovák nép élete az irodalom tükrében
Az írók, költők hazaszeretete, nép iránti szeretete
Az emberek élete a múltban és a jelenben |
Szókincsfejlesztés, az irodalmi művek feldolgozása szótárral, tanári segítséggel
Vázlatkészítés tanári segítséggel
A főhős, mellékszereplők jellemzése
A cselekmény összefoglalása az időrend betartásával
Szerepjátékok, a cselekmény átélése
A nyelvi memória fejlesztése |
Az olvasott mű cselekményének felidézése (5-7 mondat) vázlat alapján
Részvétel a szerepjátékokban
(5 mondat)
Memoriter: 5 rövidebb vers, 3 prózai szövegrészlet
(5-6 soros) |
|
A gyermekirodalom szlovák szerzői
Magyarországi szlovák irodalom |
Irodalmi alapfogalmak: ismétlés, hasonlat, költői kép, elbeszélés, a szonett, expozíció, bonyodalom, kibontakozás, tetőfok, megoldás, ritmus, versszak, refrén, színjáték |
Egy szerző életútjának bemutatása (5-7 mondat)
A magyarországi szlovák irodalom szerzőinek felsorolása |
|
Könyvtárlátogatás |
Információk önálló keresése segédkönyvekből szlovák nyelven (lexikon, egynyelvű szótár, kétnyelvű szótár, szinonima szótár, kétnyelvű frazeológiai szótár, gyermekenciklopédia) |
Önállóan vagy csak kis segítséggel oldja meg a feladatot |
Részletes követelmények a 10. évfolyam végén
|
Tananyag |
Fejlesztési követelmények
(kompetenciák, képességek) |
Minimális teljesítmény |
|
1. KOMMUNIKÁCIÓ |
|
|
|
Emberi kapcsolatok
(magamról, életem a családban, barátaim körében, barátság - szerelem, a magánélet konfliktusai, a konfliktusok megoldása, családi események: házasság, válás) |
Vélemény kifejtése, érvelés Kultúrált párbeszéd, vita esetében az opponens tiszteletben tartása
Önjellemzés, önirónia |
Az adott témakörben spontán megnyilvánulás (5-10 mondat) |
|
Életkörülmények
(lakóhely, otthon, a család életszínvonala, kollégium munkahely, továbbtanulás) |
Önálló párbeszédalkotás
A lakóhely bemutatása |
A lakóhely leírása szóban és írásban
(3 percben)
Részvétel a párbeszédben
(5-10 mondat) |
|
Utazás
(közlekedés, közlekedési eszközök, utazás az iskolába, munkahelyre, külföldre, menetrend, utazási iroda, utazási kedvezmények, vámhivatal, útlevél, menetjegyek) |
Információszerzés, információnyújtás
Útleírás
Úti okmányok helyes kitöltése
Úti elbeszélés (humorosan) |
Önálló szövegalkotás (10 mondat) szóban és írásban
Részvétel a párbeszédben
(5-10 mondat) |
|
Lakás
(lakástípusok, lakberendezés, ízlés a lakberendezésben, berendezési tárgyak, lakbér) |
Önálló véleményalkotás: állítás, érvelés
Leírás |
Saját lakás leírása szóban és írásban (10 mondat) |
|
Természet és természeti jelenségek
(környezetvédelem, környezetszennyezés, időjárás, tiszta, meleg, párás, fülledt levegő, tiszta égbolt, évszakok) |
A természeti jelenségek leírása
A kérdés különböző módon történő feltevése (kiegészítő kérdés, eldöntendő kérdés) |
Önálló szövegalkotás (5-10 mondat) szóban és írásban |
|
Posta
(levél, csomag, távirat feladás, a táviratok fajtái, postai nyomtatványok, telefonbeszélgetés, telefonálási szokások) |
Információkérés és -nyújtás
Kapcsolatteremtő párbeszéd (telefonbeszélgetés)
Nyomtatványok kitöltése
Levélírás, jókívánságok, gratulációk írása |
Részvétel a párbeszédben
(5-10 mondat)
Levél írása (20 mondat) |
|
Egészség
(az emberi test, sport és egészség, sportágak, olimpiai játékok, a helyes életmód, táplálkozás, tavaszi fáradtság, vitaminok, az orvosnál, betegségek) |
Önálló szövegalkotás: élmények feldolgozása
Panasz kifejezése
Párbeszédalkotás |
Részvétel a párbeszédben
(5-10 mondat) |
|
2. NYELVTAN - HELYESÍRÁS |
|
A szótag időtartama, a ritmustörvény
Hasonulás a szlovák nyelvben |
A helyesírás gyakorlása
Kivételek a ritmustörvénynél
Tollbamondás |
A hangok helyes jelölése írásban |
|
i/y írása a szó belsejében és a szavak végén |
i/y helyes használata és felismerése
A kiválasztott szavak és toldalékos alakjaik a tanult szókincs keretében |
A helyesírási szabályok alkalmazása 1-2 hibával a tanult szókincsen belül |
|
Az idegen szavak helyesírása |
A gyakran használt idegen szavak helyesírása |
|
|
A szókészlet stilisztikai szempontból történő felosztása |
A szavak stílusárnyalatai
Az egynyelvű szótár használata |
Tudja az egynyelvű szótárt önállóan használni |
|
Frazeologizmusok a szlovák nyelvben |
A kétnyelvű frazeológiai szótár használata |
Ismerjen 10-15 frazeologizmust |
|
Szótan |
A ragozható szófajok ragozásának rendszerezése
A nem ragozható szófajok ragozásának rendszerezése
Az igeragozás rendszerezése
A visszaható igék használata
Az igemódok használata
A magyartól eltérő igevonzatok gyakorlása |
Megbízható, az értést nem zavaró ige és névszó használata
Az elöljárószók jelentésének ismerete
Az igekötők ismerete
Egyeztetés a szlovák nyelvben (az értést nem zavaró hibákkal)
Az igeidők használata (az egyszerű és az összetett jövő idő kifejezése) |
|
|
|
A visszaható igék megbízható használata a tanult szókincs keretében
Az igevonzatok megbízható használata |
|
Mondattan |
Az egyszerű mondat
A mondatrészek közötti kapcsolat
A bővítmények
Vessző az egyszerű mondatban |
A mondatrészek meghatározása |
|
3. BEVEZETÉS AZ IRODALOM
TANULMÁNYOZÁSÁBA |
|
|
|
Népköltészet
(népdalok, mesék, mondák, balladák) |
Irodalomelméleti fogalmak: ismétlés, hasonlat, megszemélyesítés, kicsinyítő képző alkalmazása költői kép, rím, páros rím, mágikus számok, állandósult kifejezés, ellentétek, nagyítóképzők, varázserők a mesékben, túlvilági lények, természeti jelenségek megszemélyesítése, tragikum, a cselekmény kibontakozása, egysíkú történés, történelmileg valószínűtlen elemek |
Tanári segítséggel ismerje fel a költői eszközöket
Az irodalmi műről szóló szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaiban használja az irodalomelméleti alapfogalmakat |
|
Líra
(műdal, társadalmi költészet, természeti költészet, intim költészet) |
Irodalomelméleti fogalmak: kötött nyelvezet, ritmus, versszak, refrén, verssor, költői kérdés, képi megnevezés, költői felkiáltás, párhuzam, szonett, lírai hős (lírai alany) |
Legyen képes életkori sajátosságainak, nyelvismeretének megfelelő vers önálló elolvasására és értelmezésére kérdések alapján
Használja az irodalomelméleti alapfogalmakat |
|
Epika
Rövid próza (anekdoták, állatmesék) olvasása
Rövid terjedelmű prózai művek (legendák, novellák, elbeszélések) olvasása
Nagy epika (regény) olvasása |
Irodalomelméleti fogalmak: elbeszélés, cselekményesség, epikus idő, szujet és felépítése (expozíció, bonyodalom kezdete, kibontakozás, tetőfok, megoldás) |
Legyen képes elbeszélés, novella, kisregény önálló elolvasására, (életkorának és nyelvismeretének figyelembevételével)
Használja az irodalomelméleti kifejezéseket |
|
Dráma |
Irodalomelméleti fogalmak: drámai párbeszédek, felvonás, jelenet, tragédia, színmű, vígjáték, helyzet- és jellemkomikum |
Legyen képes egy mű önálló elolvasására
Használja az irodalomelméleti fogalmakat |
A feldolgozandó szerzők és művek a 10. évfolyam végére
|
a) |
Művek a szlovák népköltészetből: 9-10 népmese, monda, közmondás, szólás különös tekintettel a magyarországi szlovák kultúrkincsre. |
|
b) |
Szerzők a szlovák nemzeti irodalomból: Ľudovit Štúr, Samo Chalupka, Andrej Sládkovič, Janko KráĽ, Ján Botto, Jozef Miroslaý Hurban, Ján Kalinčiak, Jonáš Záborský, Ján Palárik, Gustáv Kazimír Zechenter-Las-komerský, Svetozár Hurban-Vajansky, Pavol Országh-Hviezdoslav, Martin Kukucín, Božena Slančíková Timrava, Jozef Gregor-Tajovský, Ivan Krasko, Janko Jesenský Ladislav Nádasi-Jégé, Milo Urban, Ľudo Ondrejov, Margita Figuli, František Švantner. 1-1 vers, novella vagy kisregény olvasása szerzőként. |
|
c) |
Szerzők az utóbbi 50 év szlovák irodalmából, a kortárs szlovák irodalomból, ideértve a magyarországi szlovák irodalmat is. 1-1 vers, novella ill. kisregény olvasása szerzőnként. |
|
d) |
A szerzők és műveik tematikus vagy más sorrendben egyaránt taníthatók a tanulók nyelvismeretével összhangban. |
|
e) |
A törzsanyag a helyi sajátosságokhoz, igényekhez alkalmazkodva tetszőlegesen bővíthető, ill. a tájegység szlovák irodalmi kultúrkincsével kiegészíthető. |
1.2. Szlovák nyelv és irodalom
(A nyelvoktató kisebbségi oktatási forma számára)
Részletes követelmények a 4. évfolyam végén
|
I. ISMERETEK |
MINIMÁLIS TELJESÍTMÉNY |
|
|
|
|
|
|
Beszédszándékok |
|
|
|
|
– |
Tárgyak, dolgok megnevezése (Ez a ..., Állítás – tagadás) |
|
– |
Bekapcsolódni a társalgásba |
|
– |
Állítás és tagadás (Igen – nem) |
|
– |
Társalgási helyzet kialakítása |
|
– |
Egyetértés, egyet nem értés kifejezése (Jó... Ez nem jó...) |
|
|
|
|
– |
Megszólítás (Uram, asszonyom) |
|
|
|
|
– |
Köszönés, elköszönés |
|
– |
Ezen cselekvések kifejezése nem verbális és egyszerű verbális formában |
|
– |
Köszöntés (Gratulálok...) |
|
|
|
|
– |
Bemutatkozás (... vagyok, ... hívnak) |
|
|
|
|
– |
Hála kifejezése (Köszönöm...) |
|
|
|
|
– |
Udvarias kérés (Kérem...) |
|
|
|
|
– |
Tudás–nem tudás kifejezése (Tudom... – nem tudom...) |
|
|
|
|
– |
Dicséret (nagyon jó..., kitűnő...) |
|
|
|
|
– |
Felszólítás, utasítás (Állj fel! Gyere ide!) |
|
|
|
|
– |
Tetszés és nem tetszés kifejezése (Tetszik..., Nem tetszik...) |
|
|
|
|
Fogalomkörök |
|
|
|
|
– |
Létezés kifejezése (vagyok..., van...) |
|
– |
Az adott témakörben nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása |
|
– |
Birtoklás kifejezése (Nekem van... Nekem nincs) |
|
|
|
|
– |
Mennyiségi viszonyok (számok millióig, sorszámnevek, mértékegységek, cm magas, ennyi kg) |
|
|
|
|
– |
Időbeli viszonyok (nap, hónap, év, egész és fél óra, napszakok, évszakok) |
|
– |
Egyszerű mondatmodellek elsajátítása kérdések és válaszok segítségével |
|
– |
Térbeli viszonyok (irányok – elöl, hátul, itt, ott, fent, lent. Égtájak – észak, nyugat..., balra, jobbra. Távolság – messze, közel...) |
|
– |
(automatizálás) |
|
– |
Szám (egyes, többes) |
|
– |
A beszéd alapegysége a helyesen szerkesztett egyszerű mondat (helyes szórend) |
|
– |
Nemek (kérdés alapján rögzíteni) |
|
|
|
|
– |
Esetek (alanyeset, tárgyeset, eszk.hat. eset) |
|
– |
Felismerés szintjén |
|
– |
Cselekvés kifejezése (időben és térben) |
|
|
|
|
– |
Akarat, szándék, terv kifejezése (szeretném...) |
|
|
|
|
– |
Minőségi viszonyok (alak, kiterjedés, szín, kor...) |
|
|
|
|
Témakörök |
|
|
|
|
1. |
|
Én – személyi adatok, bemutatkozás |
|
– |
Önálló közlés mondatokban |
|
2. |
|
A család (Hogy hívják a család tagjait, hol laknak, mit csinálnak... Származás – Nemzetiségi családból származom...) |
|
|
|
|
3. |
|
Lakóhely (Falu, város, nemzetiségi falvak és városok. Ház, lakás...) |
|
– |
Egyszerű leírás |
|
4. |
|
Napirend (cselekvés, idő, hely meghatározása) |
|
|
|
|
5. |
|
Iskola (épület, tantárgyak, osztály iskolai tevékenységek, az iskola típusa és neve) |
|
|
|
|
6. |
|
Évszakok (a változó természet...) |
|
– |
A szókincs fokozatos és ciklikus bővítése az adott témában. |
|
7. |
|
Öltözködés (ruhadarabok megnevezése, külső leírás, szlovák népviselet...) |
|
|
|
|
8. |
|
Vásárlás (a mindennapi szükséglet tárgyai) |
|
– |
A tanulóknak tudniuk kell az elsajátított szavakat mondatokban alkalmazni |
|
9. |
|
A témákkal kapcsolatos gyermekjátékok, dalok, mondókák, versek, találós kérdések |
|
|
|
|
10. |
|
A magyarországi szlovákok népszokásai |
|
– |
Memorizálás. A verbális emlékezet fejlesztése (ünnepekhez kapcsolódó szokások) |
|
11. |
|
Szlovákia természeti szépségei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
II. KOMPETENCIÁK ÉS KÉSZSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A. KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG |
|
|
|
|
1. Hallás utáni megértés |
|
|
|
|
– |
|
rövid szövegben ismerje fel a lényeget, kulcsszavakat és kifejezéseket |
|
– |
a tanulóknak meg kell különböztetniük az ismert szóalakokat, fel kell őket ismerniük más szövegben is |
|
– |
|
szóbeli közlésekkel összefüggő feladatok megoldása |
|
|
|
|
– |
|
egyszerű szövegek fordítása magyarra (a tartalom megértése) |
|
– |
meg kell értenie a tanár utasításait |
|
– |
|
egyszerű kérdések megértése és azonnali szóbeli válaszadás |
|
– |
igaz és hamis állítás megítélése (Igen, ez igaz...) |
|
|
|
|
|
– |
nonverbális reakció |
|
2. Beszédkészség |
|
|
|
|
– |
|
a tanulónak tudnia kell helyesen kiejteni és hangsúlyozni a szavakat és mondatokat |
|
– |
a szavak, mondatok helyes ismétlése |
|
– |
|
magyartól eltérő sajátos szlovák hangok helyes leképzése (pl. h–ch, ä) |
|
– |
megkísérelni a hangok helyes képzését és kiejtését |
|
– |
|
egyszerű mondatok alkotása |
|
– |
a feltett kérdésekre helyes válaszadás |
|
– |
|
egyszerű kérdések alkotása az adott beszédhelyzetben |
|
|
|
|
– |
|
a társalgás megértése és reprodukálása |
|
– |
versek, dalok, mondókák, nyelvi játékok |
|
– |
|
versek, dalok, rövid szövegek, mesék, mondókák, nyelvi játékok memorizálása |
|
|
|
|
– |
|
egyszerű párbeszéd |
|
– |
beszédhelyzetek kialakítása tanuló társakkal, felnőttekkel |
|
– |
|
mesék dramatizálása, párbeszédek alkalmazása |
|
|
|
|
|
|
|
A beszédhelyzet alkotóeleme az egyszerű mondat. |
|
|
|
|
|
B. OLVASÁSI KÉSZSÉG |
|
|
|
|
– |
|
az élő beszéd tempója megközelítő helyes és folyékony olvasás fokozatos elsajátítása |
|
– |
a tanulónak tudnia kell hangos olvasással, helyesen kiejteni az összes szlovák hangot (szótagképző mássalhangzók, kettőshangzók...) |
|
– |
|
új szövegkörnyezetben felismerni az elsajátított szavakat |
|
|
|
|
– |
|
a szöveg lényegének megértése |
|
|
|
|
– |
|
a tanulónak fokozatosan el kell sajátítania az értő néma olvasást |
|
|
|
|
– |
|
a helyes szórenddel és mondatrenddel összefüggő feladatok megoldása |
|
|
|
|
– |
|
rövid irodalmi szövegek olvasása (mesék, gyermekversek, történetek) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
C. ÍRÁSBELI KÉSZSÉG |
|
|
|
|
– |
|
ismert szavak, kifejezések helyes |
|
– |
a szlovák ábécé elsajátítása |
|
|
|
leírása tollbamondás útján |
|
– |
a szavak, egyszerű mondatok helyes másolása |
|
– |
|
az adott szavakkal helyes szórendben egyszerű mondatok alkotása |
|
– |
helyes szótagolás |
|
– |
|
egyszerű írásbeli feladatok megoldása (szavak alkotása megadott betűkkel, mondatalkotás adott szavakkal, egyszerű mondatokkal szövegszerkesztés) |
|
– |
az írásjelek helyes használata |
|
|
Aktív szókincs: 800-1000 szó. Passzív szókincs: 200 szó.
Részletes követelmények a 6. évfolyam végén
|
I. ISMERETEK |
MINIMÁLIS TELJESÍTMÉNY |
|
|
|
|
|
|
Beszédszándékok |
|
|
|
|
– |
Egyetértés – egyet nem értés (Igazad |
|
– |
tárgyak megnevezése (Ez a... Látom a...) |
|
|
van... Egyetértek) |
|
– |
mondatba foglalt egyszerű információk |
|
– |
Véleményalkotás (Azt gondolom..., Mit |
|
– |
kérdések és tudakozódások |
|
|
gondolsz?) |
|
– |
modalitás: szándék, terv (Szeretnék...) |
|
– |
Az öröm kifejezése (Nagyszerű.... Örülök...) |
|
|
|
|
– |
Az elégedettség és az elégedetlenség kifejezése (Elég...) |
|
|
|
|
– |
Megbocsátás, sajnálkozás, együttérzés
(Semmiség..., Sajnálom...) |
|
|
|
|
– |
Elismerés, érdeklődés |
|
– |
meghívás (Engedje meg...) |
|
|
(Kitűnő! Nagyon jó! Valóban?) |
|
– |
segítségnyújtás felajánlása (Segíthetek?) |
|
|
|
|
– |
figyelemfelkeltés |
|
|
|
|
– |
beszédhelyzet kialakítása megszólítással, köszönéssel (Kérem..., Elnézést...) |
|
Fogalomkörök |
|
|
|
|
– |
Mérték és mennyiségi viszonyok (Mennyi? – kevés, sok, fél kiló, kg..., közel, messze, km...) |
|
|
|
|
– |
Időbeli viszonyok, pontos – pontatlan meghatározás (Mikor? – gyakran, mindig, ekkor...) |
|
|
|
|
– |
Cselekvési viszonyok – a visszaható igealakok helyes rögzítése (Mit csinál? Mi történik?) |
|
– |
a cselekvés időben történő kifejezése (jelen idő, múlt idő, jövő idő) |
|
– |
Térbeli viszonyok – relatív helyzet (Hol? |
|
– |
távolság (közel - messze) |
|
|
– előtt, alatt...) |
|
– |
mérték (kicsi, könnyű, magas...) |
|
– |
Irány (északra valamitől... Honnan? Milyen irányból?) |
|
– |
égtájak (észak...) |
|
– |
Minőségi viszonyok – forma (gömbölyű), anyag (fa...) |
|
|
|
|
– |
Szám (többes szám, többes számú főnevek) |
|
– |
többes szám |
|
– |
Nemek (egyeztetés) |
|
– |
meghatározás |
|
– |
Esetek (részes-, elöljárós-, birtokos-, valamint a többi eset rögzítése) |
|
– |
az alkalmazás rögzítése kérdések és válaszok segítségével |
|
– |
Kötőszavak (de, hogy...) |
|
|
|
|
– |
Névmások (személyes-, mutató-, birtokos névmások) |
|
– |
a névmások alkalmazása kérdések és válaszok segítségével |
|
– |
Mondatfajták a beszélő szándéka szerint |
|
|
|
Ezen a szinten a nyelvatni anyag elsajátítása rögzítéssel, indirekt módszerek alkalmazásával történik. Az elméleti ismeretek - a nyelv szerkezete, a nyelvtani kategóriák - csak a magasabb évfolyamok tananyagában szerepelnek.
Az előző szint témakörei ismétlődnek, bővül a szókincs és a gondolatok kifejezésének módja összetettebb.
|
1. |
Én és a család (származás, szűk családi kör, rokonok, rokoni kapcsolatok) |
|
2. |
Napirend (mindennapi tevékenységek időben és térben, házi munka) |
|
3. |
Lakóhely (falu, város, ház, ország, megye...) |
|
4. |
Az én falum, városom (őseink, szokásaink) |
|
5. |
Foglalkozások - otthoni munkák |
|
6. |
Egy nap az iskolában (elbeszélés, napló) |
|
7. |
Étkezünk (otthon, az iskolában, vendéglőben, főzünk, szlovák ételek...) |
|
8. |
Mindennapi bevásárlás |
|
9. |
Évszakok, időjárás |
|
10. |
Öltözködés (külső leírás, divat, ízlés) |
|
11. |
Szlovákia: főváros, természeti szépségek |
|
12. |
A szlovák nyelv és a szláv nyelvcsalád tagja |
|
13. |
Szlovákok Magyarországon (települések, hol élnek...) |
|
14. |
A magyarországi szlovákok népszokásai (farsang...) |
Az irodalom ezen a szinten céltudatosan kerül beépítésre a tananyagba, a témának megfelelő szövegek kiválasztásával és feldolgozásával. Elsősorban a nyelvi ismeretek megszilárdítását, a kommunikációs készségek fejlesztését kell, hogy szolgálja, valamint általános információt kell nyújtania a szlovák irodalmi művekről és alkotóikról.
(Gyermek és ifjúsági irodalom a népköltészet kincsestárából.)
|
II. KÉPESSÉGEK ÉS KÉSZSÉGEK |
|
|
|
A. KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG |
MINIMÁLIS TELJESÍTMÉNY |
|
|
|
|
1. Hallás utáni megértés |
|
– |
a tanuló ismerje fel a szó jelentését szókapcsolatokban és mondatokban egyaránt |
|
– |
a tanuló a tanár magyarázata alapján feladatokat tudjon megoldani |
|
– |
a tanuló értse a tanár magyarázatát és utasításait |
|
– |
tudjon a kérdésekre azonnal reagálni |
|
– |
értse meg az egyszerű kérdéseket és tudjon rájuk válaszolni |
|
– |
értse meg a hosszabb szóbeli közlés lényegét |
|
– |
értse a rövidebb közlés (párbeszéd) lényegét |
|
– |
Szóbeli megnyilvánulás |
|
– |
a szlovák hangok helyes kiejtésével tudja ismételni a szavakat, mondatokat |
|
– |
beszélgetés képek alapján, események elmondása egyszerű, helyes kiejtésű mondatokkal |
|
– |
rövid párbeszédek memorizálása |
|
– |
a lényeg összefoglalása 2–3 mondatban |
|
– |
rövid szöveg fordítása magyarra |
|
– |
különböző helyzetben történő kérdés felvetése |
|
– |
különböző szituációkban tudjon felelni a kérdésre |
|
– |
szövegből párbeszédet alkotni (pl. meséből) |
|
– |
tudjon helyes kiejtéssel énekelni, szavalni |
|
|
|
|
– |
nyelvi játékokban való részvétel |
|
– |
egyszerű kérdéseket alkotni és helyes szórenddel válaszolni |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A. OLVASÁSI KÉSZSÉG |
|
|
|
|
– |
a tanuló egyszerű szövegben ismerje fel a szavak különböző alakjait |
|
|
|
|
– |
az értő néma olvasás fokozatos elsajátítása |
|
|
|
|
– |
helyes, kifejező olvasás |
|
– |
folyékony, helyes olvasás |
|
|
|
|
|
|
B. ÍRÁSBELI KÉSZSÉG |
|
|
|
|
– |
hallás utáni tollbamondás kevés hibával (1–2) |
|
– |
helyes másolás |
|
– |
szótaglágyítás helyes jelölése |
|
|
|
|
– |
a szavak helyes elválasztása |
|
|
|
|
– |
az i és y helyes használata az ismert szavakban |
|
– |
a tulajdonnevek helyesírása |
|
– |
a ritmikai szabály írásban történő alkalmazása |
|
– |
a szlovák hangzók írásban történő helyes jelölése (szlovák ábécé) |
|
– |
nyelvtanilag helyes mondatalkotás |
|
|
|
|
– |
rövid szövegek összeállítása |
|
|
|
Aktív szókincs: 1200 szó. Passzív szókincs: 200 szó.
Részletes követelmények a 8. évfolyam végén
|
I. ISMERETEK |
MINIMÁLIS TELJESÍTMÉNY |
|
|
|
|
|
|
Beszédszándékok |
|
|
|
|
– |
érdeklődés, kérdés és magasabb fokú egyszerű információk |
|
– |
a kérdésre történő azonnali reagálás |
|
– |
emlékkép szóban (Emlékszel..., El ne felejtsd...) |
|
– |
folyékony, egyszerű társalgás |
|
– |
szándék, akarat kifejezése (Szeretnék...) |
|
|
|
|
– |
ígéret, feltételezés (Úgy tűnik..., Valószímű...) |
|
|
|
|
– |
bizonyosság–bizonytalanság (Biztos? Számíthatok rá? Talán... Természetesen...) |
|
– |
kíváncsiság, meglepetés (Tényleg? Hogyan?) |
|
– |
remény (Remélem, hogy...) |
|
– |
sajnálkozás (Sajnálom..., Sajnos...) |
|
– |
együttérzés |
|
|
|
|
Fogalomkörök |
|
|
|
|
Ezen a szinten a nyelvtani rendszer tanítása már tudatosan történik, a nyelvtani kategóriák elsajátításával. |
|
– |
szlovák hangok (a hangok felosztása, kiválasztott szavak) |
|
– |
helyes hangképzés |
|
– |
szófajok (ragozható, nem ragozható) |
|
|
|
|
– |
igék (személy, szám, idő, mód) |
|
– |
egyszerű igealakok alkotása és alkalmazása |
|
– |
főnévi igenevek |
|
– |
a képzett szavak jelentésének felismerése, a visszaható igealakok helyes használata |
|
– |
főnevek (szám, nem, eset) |
|
– |
az esetek felismerése és helyes alkalmazásukra való törekvés (az alkalmazást csak a következő |
|
– |
esetek kérdései, az esetek elöljárói |
|
– |
szinten lehet megkövetelni) |
|
– |
melléknevek (hasonlatosság, milyenség, fokozás) |
|
|
|
|
– |
számnevek (mennyiség – eset) |
|
|
|
|
– |
névmások (vonatkozó, határozott, határozatlan) |
|
|
|
|
– |
határozószó (fajtái) |
|
|
|
|
– |
módosítószó, hangutánzó szó, kötőszó |
|
|
|
|
– |
mondatrészek |
|
|
|
|
– |
mondattan – mondatok a beszélő szándéka szerint, a szlovák mondatok szórendje |
|
– |
egyszerű mondatok alkotása (a beszélő szándéka szerinti mondatok szórendje) |
|
– |
összetett mondatok (képzésük és alkalmazásuk csak a magasabb szinten) |
|
– |
az összetett mondatok helyes fordítása |
|
– |
az irodalmi nyelv és tájszólás |
|
|
|
|
1. |
A család élete (rokoni kapcsolatok, ünnepek, a család tagjai, külső és belső tulajdonságaik) |
|
folyékony beszéd a témáról |
|
2. |
Környezetünk (falu, város, ország, Európa) |
|
|
|
3. |
Élet a Földön (természet, állat- és növényvilág, ember a természetben, a Földön és a világűrben) |
|
|
|
4. |
Iskola (erdei iskola, iskolarendszer, szlovák iskolák Magyarországon) |
|
– a saját iskola leírása |
|
5. |
Egészség - betegség (az emberi test részei, egészség, betegség, kórházban) |
|
|
|
6. |
Egészséges táplálkozás (a szlovák konyha specialitásai, étteremben, otthon főzünk) |
|
|
|
7. |
Utazás (a világ megismerése, Szlovákia szépségei, várak, kastélyok Szlovákiában, az utazás módja, szállodában...) |
|
|
|
– |
a szlovák irodalom és sokszínűsége (népköltészet és irodalom) |
|
– |
a szlovák irodalom neves személyiségei (költők, ifjúsági és gyermekirodalom alkotói, a kortársirodalom alakjai) |
|
– |
a magyarországi szlovák irodalom |
|
– |
a kétnyelvű irodalom, a szlovák és a magyar irodalom alakjai (műfordítók, bilingvisták) |
|
– |
a szlovák filmművészet |
|
– |
a televízió szlovák műsorainak figyelemmel kísérése |
|
– |
a szlovák sajtó olvasása (Ľudové noviny, néhány szlovák újság ismerete) |
Az irodalom a nyelvi és kommunikációs készségek elmélyítését szolgálja.
A tanulók általános ismereteket szereznek.
Az irodalomelmélet szakkifejezései, valamint a műelemzés a következő szint feladata.
|
II. KÉSZSÉGEK ÉS JÁRTASSÁGOK |
|
|
|
|
|
A. KOMMUNIKÁCIÓ |
MINIMÁLIS TELJESÍTMÉNY |
|
1. Hallás utáni megértés |
|
– |
a tanuló értse az összetettebb kérdést és tudjon rá reagálni |
|
– |
ismeretlen szöveg lényegének megértése |
|
– |
az ismert szavak alapján tudjon következtetni az ismeretlen szavak jelentésére |
|
– |
értse a tanár szlovák nyelvű magyarázatát |
|
– |
értse a tanár bonyolultabb instrukcióit |
|
– |
a kulcsszavak és az előzetes lényegi információk alapján értse meg a közlés lényegét. |
|
|
|
|
2. |
Beszédkészség |
|
– |
tudnia kell önállóan beszélni, mindennapi témákban rövid párbeszédet folytatni |
|
– |
a tanulónak tudnia kell társalgást kezdeményezni |
|
– |
tájékozódni |
|
– |
véleményt alkotni az emberekről, eseményekről |
|
– |
egy kérdésre több mondattal válaszolni |
|
– |
jellemezni az embereket |
|
|
|
|
– |
leírni a helyet, tárgyakat |
|
|
|
|
– |
kifejezni saját érzéseit, gondolatait |
|
– |
érdeklődni mások véleménye, nézete iránt |
|
– |
rákérdezni az okokra |
|
– |
válaszolni a „miért?” kérdésre |
|
– |
memorizálni és a nyelvtani egységeket új |
|
– |
párbeszédet és monológot memorizálni |
|
|
összefüggésben is alkalmazni. |
|
– |
a nyelvtani egységeket új szövegkörnyezetben is felismerni és megérteni |
|
– |
párbeszédet alkotni és helyzetet eljátszani |
|
|
|
|
– |
szabadon beszélni eseményekről és saját élményeiről |
|
– |
összefüggően, helyesen beszélni a képekről |
|
|
|
|
– |
saját élményekkel összefüggő kérdéseket megfogalmazni |
|
A. OLVASÁSI KÉSZSÉG |
|
|
|
|
– |
néma olvasással megérteni a hosszabb szöveg lényegét |
|
– |
lényegkiemelés |
|
– |
a szöveggel összefüggő igényesebb feladatok megoldása |
|
– |
a szöveggel összefüggő egyszerű feladatok megoldása |
|
– |
hosszabb szövegek olvasása és feldolgozása |
|
|
|
|
– |
az idegen szöveg értő, hangos olvasása |
|
– |
különböző műfajú szövegek megértése és fordítása (levél, hír, időjárás, hirdetés...) |
|
– |
ismert szöveg kifejező olvasása |
|
|
|
|
B. ÍRÁSBELI KÉSZSÉG |
|
|
|
|
– |
saját gondolatainak egyszerű mondatokban történő helyes megfogalmazása |
|
|
|
|
– |
mondatfűzés (összefüggésbe helyezés) |
|
|
|
|
– |
adatokat tartalmazó kérdőívek kitöltése |
|
|
|
|
– |
egyszerű levél megírása |
|
– |
képeslapot, táviratot írni |
|
|
|
|
– |
szótárhasználat segítségével egyszerű mondatok fordítása szlovák nyelvre |
|
– |
tankönyvekből történő feladatmegoldás |
|
|
|
|
– |
a szlovák nyelv helyesírási szabályainak alkalmazása |
|
|
|
Aktív szókincs: 1600 szó. Passzív szókincs: 400 szó.
Részletes követelmények a 10. évfolyam végén
|
I. ISMERETEK |
MINIMÁLIS TELJESÍTMÉNY |
|
|
|
|
|
|
Beszédszándékok |
|
|
|
|
– |
összefoglaló kérdések |
|
– |
kérdések és feleletek |
|
– |
a lehetséges kifejezése (Leheteséges..., Esetleg...) |
|
|
|
|
– |
a lehetetlen kifejezése (Ez lehetetlen..., elképzelhetetlen) |
|
|
|
|
– |
javaslat (Javaslom, hogy...) |
|
|
|
|
– |
érvelés, vélemény kifejezése (Úgy gondolom, hogy..., Azon a véleményen vagyok, hogy..., Szerintem...) |
|
– |
egyetértés, egyet nem értés (Egyetértek azzal, hogy ..., Más véleményen vagyok...) |
|
– |
érvek felsorakoztatása (Először...) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fogalomkörök (Nyelvtan) |
|
|
|
A tanulók ezen a szinten elmélyítik és rendszerezik nyelvtani ismereteiket.
Ismerkednek a bonyolultabb nyelvtani szerkezetekkel. (A bonyolultabb konstrukciókat csak mint információs tananyagot veszik.)
|
– |
az igeragozás áttekintése |
|
|
|
|
– |
az idő és a mód kifejezése felszólító, feltételes) |
|
|
|
|
– |
folyamatos és befejezett ige |
|
|
|
|
– |
szóképzés |
|
– |
továbbképzett szavak és jelentésük |
|
– |
esetek és elöljárók |
|
|
|
|
– |
módosító szavak a mondatban |
|
|
|
|
– |
mondattan (az egyszerű és bővített mondat szórendje) |
|
|
|
|
– |
az összetett mondat (mellérendelt, alárendelt) |
|
– |
az összetett mondat és meghatározása |
|
– |
a szlovák és a magyar nyelvtani rendszer azonosságai és különbözőségei |
|
– |
a nyelvi rendszerek összehasonlítása (hangtan, szókincs, mondattan, nyelvtani eszközök, szabályok) |
|
1. |
Ember és társadalom (család, iskolai csoport, emberek közötti kapcsolatok, életrajz) |
|
2. |
Környezetünk (ország, haza, Európa államai, szláv népek, szlovákok a világban, szlovákok Magyarországon, szokásaik, vallások, nyelvek, kultúrák, jellemzőik) |
|
3. |
Környezetvédelem (az ember a természet része, környezetünk átalakítása, veszélyes intézmények és szükségességük - atomerőmű) |
|
4. |
Iskolai élet (tanulók itthon és külföldön) |
|
5. |
Alkotó munka (hobbi, hivatás, lehetőségek, bérek, árak, életszínvonal) |
|
6. |
Ép testben ép lélek (egészséges életmód, a helyes táplálkozás) |
|
7. |
Szórakozás (mozi, színház, koncert, disco, születésnap, névnap megünneplése) |
|
8. |
Tudomány és technika (a tudomány és technika legújabb találmányai, számítógépek, űrkutatás) |
|
– |
a szlovák irodalom nagy alakjai (Ľ. Štúr, J. Kráľ, P. O. Hviezdoslav...) |
|
– |
a szlovák és a magyar irodalom közötti kapcsolat erősítői: írók, műfordítók |
|
– |
közös történelmünk irodalmi alkotásokban |
|
– |
a magyarországi szlovák írók kétnyelvűsége (bilingvizmus) |
|
– |
kortárs ifjúsági irodalom (írók és műveik) |
|
– |
szlovák filmművészet (téma, a filmvászon személyiségei, szlovák–magyar közös filmalkotások) |
|
– |
szlovák zene, képzőművészet (tájékoztató jelleggel) |
|
– |
a nemzetiségi sajtó olvasása |
|
– |
a nemzetiségi műsorok figyelemmel kísérése |
|
|
|
|
II. KÉSZSÉGEK ÉS JÁRTASSÁGOK |
MINIMÁLIS TELJESÍTMÉNY |
|
|
|
|
KOMMUNIKÁCIÓ |
|
|
1. Hallás utáni megértés |
|
|
|
|
– |
a tanuló értse a tanár órai magyarázatát |
|
– |
óravezetés, magyarázat |
|
– |
a tanuló egyszeri hallás után értse meg az élő beszéd tempójában elhangzott közlést |
|
– |
megérteni a közlés lényegét (televízió és rádió műsorokból) |
|
1. Beszédkészség |
|
|
|
|
– |
a tanuló tudja önállóan, röviden megfogalmazni gondolatait, véleményét, kifejezni egyetértését, ill. egyet nem értését |
|
– |
a tanuló legyen a társalgás kezdeményezője |
|
– |
rögtönözzön szituációs közléseket |
|
– |
vegyen részt szituációs játékokban |
|
– |
adjon idegeneknek tájékoztatást lakóhelyéről, hazájáról |
|
– |
megértesse magát a mindennapos, szokványos helyzetekben (kevés nyelvtani hibával) |
|
OLVASÁSI KÉSZSÉG |
|
|
|
|
– |
a tanuló értse és dolgozza fel a hosszabb, bonyolultabb irodalmi szöveget |
|
– |
egészében értse a nyelvileg bonyolultabb szöveget |
|
– |
fokozatosan kerüljön kialakításra a tanulónál a szlovák nyelven történő olvasás készsége |
|
|
|
|
– |
a lényeget értő néma olvasás készsége |
|
|
|
|
– |
a hallott részlet beazonosításának képessége (író, cím) |
|
|
|
|
ÍRÁSBELI KÉSZSÉG |
|
|
|
|
– |
a tanuló tudja nézeteit, véleményét írásban is kifejezni (röviden, érthetően) |
|
– |
tömören, kifejezően megfogalmazni a gratulációt, jókívánságot |
|
– |
gondolatait kifejezni magán és hivatalos levélben egyaránt |
|
– |
rövid magánlevél, távirat, képeslap megírása |
|
– |
rövid önéletrajz megírása |
|
|
|
|
– |
kérvény írása, jövőre vonatkozó terveik megfogalmazása |
|
|
|
|
– |
fordítás szlovák nyelvből magyarra és fordítva (a tanuló nyelvi szintjének megfelelő szöveggel) |
|
– |
egyszerű szöveg fordítása szlovák nyelvről |
|
|
|
|
– |
egyszerű szöveg fordítása szlovák nyelvre (kevés hibával) |
Aktív szókincs: 1800 szó. Passzív szókincs: 400 szó.
A 10. évfolyam végén a tanulóknak képesnek kell lenniük a középfokú nyelvvizsga letételére. (A vizsga nem kötelező.)
(Minden oktatási forma számára)
Részletes követelmények a 4. évfolyam végén
A műveltségi terület javasolt aránya: néprajz 60%, művelődéstörténet 40%.
|
Tananyag |
Fejlesztési követelmények |
Minimális teljesítmény |
|
I. Történelem (Honismeret) |
|
1. Országismeret |
Gyűjtsön képeslapokat, prospektusokat, szóróanyagokat a helyi szlovák intézménytől, családoktól. Készítsen tablót. |
Ismerje zászlaját,
himnuszát. |
|
Szlovákia fekvése
fővárosa
hegysége - Tátra
folyói
- Dunába
- Tiszába ömlő |
|
Magyarországi szlovák települések elhelyezkedése a térképen. |
Tanítói irányítással kísérje figyelemmel lakóhelye, iskolája hogyan kapcsolódik be az országos és megyei szervezésű nemzetiségi programokba. |
4-5 település megnevezése, ahol élnek szlovákok. |
|
|
|
|
|
Tájékozódjon az országos szlovák hetilap, a „Ludové noviny” gyermekrovatában.
Kísérje figyelemmel hazánkban a szlovák TV adását a „Domovina” című műsort. |
Tanítói segítséggel kapcsolódjon be életkorának megfelelő kiírásokba:
- rejtvényfejtések
- TV által meghirdetett pályázatok |
|
|
2. Lakóhely ismerete
Nevezetességek, helyi sajátosságok (hagyományok, a múlt emlékei). |
Az egymás mellett élés természetessé válása, a lakóhely alaposabb megismerése. |
Helyi nevezetességek (tájház ismerete). A középületeken lévő kétnyelvű feliratok megértése. |
|
3. Család
Családtagok jellemző adatai - foglalkozás, családi szerepek. Rokoni kapcsolatok. |
Alapvető viselkedési formák gyakorlása.
Tájékozódni tudás a rokoni kapcsolatokban.
Legyen világos képe szerepeiről (család, iskola, kortárscsoport).
Rokonsági fok megnevezése. |
Személyi adatok ismerete.
Udvariassági formulák.
Rokoni kapcsolatban használatos helyi nyelvjárási elnevezések felismerése.
(pl. švager = švagor
tato = otec) |
|
II. Néprajz |
|
1. Kiolvasó mondókák
(Nyelvtörő mondókák Olvasásra, számolásra ösztönző mondókák. Állathangutánzó mondókák. Csúfolódó mondókák. Természeti jelenségekhez kapcsolódó mondókák.) |
Tiszta artikuláció, helyes kiejtés.
Szavak értelmezése szövegösszefüggésben.
Kommunikáció fejlesztése.
Helyi mondókák gyűjtése. |
Legalább 1-2 mondóka ismerete típusonként. |
|
2. Gyermekdalok |
A dalok hangulatának átélése. Beszédfejlesztés.
Helyi gyermekdalok gyűjtése. |
Legalább 10-15 dal ismerete. |
|
3. Népi gyermekjátékok
(Fogócska-bújócska
Játékok-zálogos játékok
Dalos-táncos játékok) |
Egyensúly-, térérzékelés, mozgás- és ritmusérzék fejlesztése.
Egyéni-páros és csoportos kommunikáció fejlesztése.
Helyi gyermekjátékok tanulása (pl. stará baba). |
Legalább 5 játék ismerete. |
|
4. Jeles napok ciklusonként
Főképpen a téli és tavaszi ünnepkör játékai, hatásai (Luca, Karácsony, Farsang, Tavaszköszöntő, Kyselica, Nové leto stb.) |
Ünnepi köszöntők, dalok ismerete.
Az érdeklődés felkeltése a különböző népszokások iránt.
Természet és ember kapcsolata.
Helyi variánsok. |
A tanuló vegyen részt azokban a játékokban, melyek közelebb hozzák a népszokások megismeréséhez (pl. Nové leto, Kyselica ...).
Legalább 1 locsolóvers ismerete.
A tanuló tudjon egyes népszokásokat évszakhoz kötni, ismerje a népszokás funkcióját. |
|
5. Népi díszítőművészet
A jeles napokhoz kapcsolódó díszítőművészet, eszközkészítés (korbácsfonás, tojásfestés, Kiszebábu készítése, népi ékszerkészítés: gyöngyfűzés). |
Manuális tevékenység fejlesztése.
Az identitástudat alapvonásainak kialakítása.
Helyi variánsok bemutatása. |
A tanuló vegyen részt a tárgykészítő tevékenységben.
Egyszerű motívumok (tárgyak minta utáni elkészítése. |
|
III. Folklór |
|
|
|
1. Rövid népi prózai műfajok:
találós kérdések, szólások, közmondások. (Főképp a jeles napokhoz fűződő szólások, közmondások, s a természeti jelenségek, tárgyak megfejtését szolgáló találós kérdések.) |
Az ember természettel kapcsolatos megfigyeléseinek tükröződése.
Népi bölcsességek.
Logikus gondolkodás.
Szókincsfejlesztés.
Helyi szólások, közmondások, találós kérdések gyűjtése. |
A szólások, közmondások tartalmának, mondanivalójának megértése. |
|
2. Népmesék
Rövid állatmesék, tündérmesék, ostoba emberekről szóló mesék.
A népmesék hiedelemalakjai (sárkány, tündér, boszorkány stb.). |
Fantázia, képzeletvilág gazdagítása.
Állatmesék tanulságai.
Az emberek jó és rossz tulajdonságainak összevetése – értékrendformálás.
Olvasási készség fejlesztése – szókincsgyarapítás. |
Az olvasott művek tartalmának globális felfogása, képi megjelenítése, ábrázolása. |
Részletes követelmények a 6. évfolyam végén
A műveltségi terület javasolt aránya: néprajz 50%, művelődéstörténet 50%.
|
Tananyag |
Fejlesztési követelmények |
Minimális teljesítmény |
|
I. Történelem (Honismeret) |
|
|
|
1. Országismeret
Helyünk Európában.
Szlovákia nagyobb városai, tájegységei.
Hivatalos nyelv – anyanyelv.
A magyarországi szlovák települések (tömbök) elhelyezkedése, jellemzőik. |
Látókör szélesítése.
Térképhasználat – tájékozódási készség.
A nemzetiségi öntudat alapjainak lerakása. |
A főváros és a hivatalos nyelv megnevezése (Magyarország, Szlovákia).
Tájegységek + tájegységenként (tömbönként) 5-6 magyarországi szlovák település megnevezése, jellemző nevezetességek felsorolása (történelmi, irodalmi vonatkozás, intézmény). |
|
2. Lakóhelyünk és a nagyvilág. Magyarország soknemzetiségű ország.
Nemzet–nemzetiség. |
Nemzetiségi hovatartozás tudósítása.
Nemzet, nemzetiség fogalmak tisztázása, helyes használatuk. |
Sorolja fel a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségeket.
Nemzet és nemzetiség közti különbség érzékelése. |
|
3. Mondák, legendák, történetek nevezetes eseményekről, ismert történelmi személyekről, színhelyekről (pl. Nemzeti ünnepekhez kapcsolódó, az életkornak megfelelő történetek: Cyril a Metód...).
Történelmi események:
A fehér ló mondája
Tri prúty kráľa Svätopluka...
Történelmi személyekről:
Mátyás király és az öreg szántóvető
Történelmi helyszínekről: Beckov hrad stb. |
Közös múlt – közös történelem.
A magyar, a szlovák, illetve a közös történelem tükröződése a különböző mondákban, legendákban, történetekben.
Ezek megkülönböztetése a valóságtól.
Tanulságok levonása. |
A tanult mondák, legendák, történetek kapcsán említett események, helyszínek, személyek ismerete. |
|
II. Néprajz |
|
|
|
1. Népdalok; népszokások dalai.
A szülőföld népzenéje.
Helyi jellegzetességek, népi hangszerek. |
A dalok tartalmának megfelelő előadásmódja.
Kétszólamú éneklési készség fejlesztése.
Pozitív viszonyulás kialakítása a népdalokhoz.
Interetnikus hatások.
Érdeklődés a népi hangszerek funkciója, használata iránt |
Legalább 8 népdal ismerete kifejező (a dalok hangulatának megfelelő) előadásmódja. |
|
2. Jeles napok
Ünnep és hagyomány |
A viselet helyi közösséghez
való tartozást hordozó jegyei.
A régió más népcsoportjának
viselete és a helyi viselet közti
különbségek, azonosságok.
Fiatalok és idősek viselete
közti különbségek.
A múlt és a jelen
összehasonlítása (öltözködési kultúránk). |
A tanult mondák, legendák, történetek kapcsán említett események, helyszínek, személyek ismerete. |
|
Népviselet: |
- köznapi |
|
|
- ünnepi |
|
Női viselet.
Férfi viselet. (Felsőruházat, lábbeli, hajviselet, fejfedők.)
A népviselet részeinek helyi elnevezése.
Az ünnepekhez kötődő hagyományos népi ételek. |
|
3. Családi ünnepkör.
Az ember életútját meghatározó fontosabb események: születés, esküvő, keresztelő... szertartásai, szokásai, hiedelemvilága.
Az ezekhez kapcsolódó népi jóslatok, babonák. |
Egyén – közösség – társadalom viszonya.
A család erkölcs- és értékátörökítő funkciója.
Összetartozás tudat elmélyítése.
A nemzetiségi családok, ill. a magyar családok szokásainak, szertartásainak összehasonlítása. |
Ismerje szűkebb családja legfontosabb ünnepeinek értelmét és értékét. |
|
4. A mezőgazdasági év – gazdálkodás.
Alföldi gazdálkodás: földművelés, állattartás, a tanyák szerepe
Hegyi–erdei gazdálkodás:
Állattenyésztés, fakitermelés, erdei termések (gomba, vadgyümölcsök) gyűjtése
Helyi jellegzetességek ismertetése (mészégetés, szénégetés stb.) |
A környezeti adottságok és a gazdálkodási mód kapcsolata.
A gazdálkodás és az anyagi kultúra összefüggései.
Népi szerszámok használatának ismertetése (lehetőség szerinti megtekintése - tájház). |
A lakóhely, ill. a tájegység természetföldrajzi adottságainak és a gazdálkodás módjának ismerete. Ezek kölcsönhatása. |
|
5. Népi díszítőművészet
A környezet díszítése: hímzésminták, szőttesek.
Jelen napokhoz kapcsolódó eszközkészítés.
Népi munkaeszközök díszítése (fafaragás). |
A tájegység jellegzetes motívumainak bemutatása (színhasználata). |
Részvétel a tárgykészítő tevékenységben. |
|
Folklór (néprajz) |
|
1. Rövid népi prózai műfajok: szólások, közmondások
(Főképp az emberi kapcsolatokra, az emberi jellemvonásokra rámutató, erkölcsnevelő közmondások és szólások). |
Emberi tulajdonságok csoportosítása.
Jellemformálás, helyes erkölcs- és értékítélet kialakítása. |
Legalább 8-10 szólás vagy közmondás ismerete, tartalmának megfelelő értelmezése. |
|
2. Népmesék |
Kommunikációs helyzet: a beszélő és a hallgató viszonya.
A mese sajátos stílusjegyei, gondolatvilága, jellemformáló szerepe. (A szlovák, ill. a magyar népmesék hőseinek, cselekményeinek összevetése.) |
Az olvasott mesék tartalmának tömör szóbeli reprodukálása. A népköltészet és a műköltészet megkülönböztetése. Kölcsönhatás. |
|
A népmesék különböző típusai: |
|
tündérmesék |
|
rablómesék |
|
tréfás mesék |
|
csali mesék |
|
állatmesék |
Részletes követelmények a 8. évfolyam végén
A műveltségi terület javasolt aránya: néprajz 35%, művelődéstörténet 65%.
|
Tananyag |
Fejlesztési követelmények |
Minimális teljesítmény |
|
I. Történelem (Honismeret) |
|
|
|
1. Őskor – ókor.
A szlávok eredete.
Szláv őshaza.
A szláv néptörzsek vándorlása, letelepedésük.
Szlávok – avarok.
Samo első államalakulata. |
A szláv, ill. a szlovák elnevezés helyes értelmezése.
(Slovania – Slováci) nép-, népcsoport fogalmak tisztázása.
Mai szláv népek ismertetése, felsorolásuk, területi elhelyezkedésük. |
Mai szláv népek felsorolása, területi elhelyezkedésük. |
|
2. Középkor –- kora középkor.
A Nagymorva birodalom kialakulása, fénykora és bukása.
A kereszténység felvétele. Cyril és Metod hittérítői tevékenysége, jelentőségük.
Az írásbeliség kialakulása. Szlovákia mai területének és a szláv népességnek a betagolódása a Szent Istváni államba. |
Az első állam létrejöttének jelentősége.
Állam és egyház kapcsolata.
Zalavár–Blatenské kniežatstvo.
A szláv néptörzsek és a nomád népek életvitelének párhuzamba állítása.
A népek együttélése - kölcsönhatások: etnikai keveredés, jövevényszavak, gazdasági hatások stb. |
A tanuló legyen képes röviden jellemezni a Nagymorva birodalom korszakát.
Ismerje az első misszionáriusokat és tevékenységüket, a szláv írásbeliség kialakulásának történetét.
Tudjon legalább 10 szót, ami a szláv–magyar együttélést bizonyítja. |
|
3. Középkor – kora középkor.
Az új rend megszilárdítása, gazdasági és társadalmi változások.
Szlovákság a középkori Magyar Királyság keretei között.
Huszita felkelés - hatása a felső-magyarországi szlovák városokra.
Török veszély. |
A középkori latin műveltség térhódítása.
Az azonos társadalmi helyzetű emberek, nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül azonos körülmények között élnek.
A huszitizmus pozitív, elsősorban kulturális hatása – cseh nyelv elterjedése. |
A tanuló tudja, hogy Szlovákia, mint önálló állam ebben az időszakban nem szerepel.
Tudja Husz János nevét eseményhez kötni. |
|
4. Kora újkor.
A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában.
Magyarország három részre szakadása.
A reformáció. A török kiűzése.
Magyarország és a nemzetiségek a Habsburg birodalom keretei között.
(A felvilágosult abszolutizmus). |
A reformáció és ellenreformáció hatása a kultúra, az iskolázás a nemzeti nyelv fejlődésére.
A szlovák nemesség elmagyarosodása.
Az ország nemzetiségi összetételének változásai a török kiűzése után. |
A tanuló ismerje, hogy mit értünk a reformáció, ill. ellenreformáció kifejezések alatt.
Pázmány Péter a nagyszombati egyetem megalapítója a magyarországi ellenreformáció kiemelkedő képviselője.
Tudja, hogy mit takar a „Hungarus” tudat. |
|
5. A szlovákok migrációja és letelepedése a XVII-XVIII. században.
A vándorlás okai: feudális terhek növekedése, török veszély, vallási üldözés stb. |
A szlovákok által alapított települések feltérképezése, a migráció szakaszai, típusai. |
A migráció gazdasági-társadalmi okai, irányai. |
|
Néprajz |
|
|
|
1. Jeles napok |
|
|
|
Őszi – téli ünnepkör. |
A névnapokhoz fűződő |
A tanuló tudja köszönteni |
|
Névnapok |
szólások (időjárásjóslatok), |
hozzátartozóit, ill. ismerőseit |
|
Advent |
hiedelmek. |
névnapjuk, ill. születésnapjuk |
|
Mikulás |
A múlt és jelen összevetése. |
alkalmából akár szóban, akár |
|
Luca |
Népi vallásosság. |
írásban. Ismerjen legalább |
|
Karácsony |
A jeles napokhoz kapcsolódó |
2-3 névnapokhoz fűződő |
|
Szilveszter |
szokások áttekintése, |
szólást, népi bölcsességet. |
|
Újesztendő |
gazdaságuk, táji jellegük |
Népszokások iránti |
|
Farsang |
kihangsúlyozása [pl. Farsangi bolondkerék (Šimon a Juda Pilisben) vagy a Betlehemezés, Balázs-járás, Luca-járás...]. |
érdeklődés. Részvétel a tanórán reprodukált egyes népszokások előkészületi munkáiban, a rekvizitumok elkészítésének folyamatában. |
|
Tavaszi – nyári ünnepkör: |
|
|
|
Virágvasárnap |
Szövegek, énekek, |
Tisztelet a hagyományok és a |
|
Húsvéti ünnepkör |
táplálkozás - hagyományos |
hagyományok ápolói iránt. |
|
(a Nagyhéttől) |
ételek, viselet. |
A tanult népszokások helyi |
|
Pünkösd |
A hagyományok |
variánsának ismerete. |
|
Medárd |
rekonstruálása, szövegek |
|
|
Aratás |
betanulása, rekvizitumok |
|
|
|
készítése - dramatizálás.
A hagyományok ápolása.
Szokások felújítása.
Hiedelemvilág ábrázolása a népszokások tükrében.
Egészségvarázslás, párválasztással kapcsolatos babonák - mágia.
Népi időjárásjóslás.
Egyes ünnepek egyházi és világi vonatkozásai, ezekkel kapcsolatos elemei.
Magyar és szlovák nyelvi szokások egymás mellett élése. |
|
|
2. Mezőgazdasági-év gazdálkodás
Szőlőtermesztés - feldolgozás.
Zöldség-gyümölcstermesztés.
Rét, ill. legelőgazdálkodás.
Foglalkozás, népi mesterségek.
Szociális foglalkozási rétegek (summások, részesaratók, cselédek...).
Néhány tipikus foglalkozás: vándoriparos, drótos, üveges, pásztor, mészégető, kosárfonó, piacozó stb. |
Gazdasági különbségek országrészenként.
A népi gyógyászat és a természetgyógyászat.
Táplálkozáskultúra.
A mezőgazdasági eseményekhez kötődő népszokások (dožinky, oberačka, zabijačka).
A táji gazdálkodási lehetőségek meghatározó szerepe a foglalkozások kialakulásában.
Állattartás – takarmányozás.
Hagyományok – továbbélésük okai. |
A tanuló ismerje fel, hogy egyes foglalkozások és a táj (környezet) által meghatározott feltételek (földrajzi fekvés, társadalmi helyzet) között összefüggés van. |
|
3. Településtípusok
Lakóházak.
A parasztház osztata, helyiségeinek funkciói.
Bútorzata, az elhelyezés funkciói.
Kultikus helyek a házban.
Gazdasági épületek.
Funkciójuk (állattartás, terménytárolás, munkaeszközök tárolása).
Munkavégzéssel kapcsolatos alkalmi lakhelyek, épületek.
Terményszállítás.
Közlekedési- és szállítóeszközök. |
A településtípus, ill. a gazdálkodási mód összefüggései.
Építőanyagok.
Építési technológiák.
Hagyományos munkaeszközök.
Életstílus – épületek – berendezés kapcsolata.
A házépítéssel kapcsolatos hiedelmek.
Táji jellegzetességek.
A munkavégzéssel kapcsolatos alkalmi lakhelyek (favágók kalyibái, pásztorok szállásai, tanyák stb.), jellegzetességeik, elnevezésük. |
Az ember szerepe környezetének alakításában.
Életstílus - épületek - berendezés formavilága közötti összefüggések meglátása.
A lakóház helyiségeinek és a gazdasági épületeknek az elnevezése a helyi terminológia ismerete (húra, úkol, šopa...) |
|
4. Társas munkák és a fiatalság
(tollfosztás, kenderdörzsölés, kukoricafosztás, szüret, disznótor). |
A fiatalság munkához való szoktatása, szórakozással egybekötve.
A kisebb közösségek összetartozása, kölcsönös segítségnyújtás.
Munkaerkölcs. |
A társas munkák során végzett tevékenységek ismerete. |
|
III. Folklór |
|
1. Balladák
(Régi típusú balladák, törökkori balladák, katonaballadák, szociális tartalmú balladák, sorsballadák, betyárballadák, vígballadák) |
Az egyén és történelem viszonya.
Nyitottság a balladai hősök sorsának, érzelmeinek, gondolatainak átélésére, megértésére. Erkölcsi és esztétikai fogékonyság növelése. Az életkornak megfelelő szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése. A szlovák és magyar balladák tematikai és stilisztikai összehasonlítása. Variánsok. |
A ballada műfaja és stilisztikai jegyei.
Legalább két ballada cselek-
ményének, szereplőinek, esetleg helyszínének ismerete, rövid, tömör előadása. |
|
2. Népmondák.
Helyi mondák
(pl. földrajzi nevek eredete, betyártanyák – kincsmondák stb.).
Történelmi mondák.
Betyármondák.
Hiedelemmondák.
(Hiedelemalakok: mátoha, bosorka, svetlonos, zmora...) |
A magyar-szlovák együttélés népi alkotásai.
Hasonlóságok - különbségek – variánsok (pl. Jánošík – Rózsa Sándor).
A mondák és a balladák közti különbség.
Helyi mondák gyűjtése – lokálpatriotizmus megszilárdítása.
A képzelet a kíváncsiság mozgósítása. |
A népmondák tartalma és a valóság viszonya.
A ballada és a monda közti különbség ismerete.
Legalább 2 népmonda tartalmának felidézése. |
|
3. Szlovák-magyar kapcsolatok: a magyar és a szlovák kultúra párhuzamos jelenségei. |
Rávezetni a tanulókat, hogy
tanult személyiségek érdemeit
méltán ismerik el mind
Magyarországon, mind Szlovákiában. A már
történelemből elsajátított „hungarus”
nemzetfogalomból kiindulva kell tudatosítani, hogy egyik
nemzet sem „sajátíthatja ki” kizárólagosan e
személyiségeket.
Közös múlt - közös történelem: A múlt „közös” képviselői.
|
A tanulók ismerjék a tanult
személyiségek tevékenységét,
azt, hogy milyen területen
munkálkodtak.
|
|
– |
Kétnyelvűség jelenségei (Peter Beniczky) |
|
– |
Matej Bél tudományos munkái |
|
– |
Janko Kráľ – Petőfi költészetének párhuzamai |
|
– |
Pestbuda több nemzet kulturális centruma |
|
|
Részletes követelmények a 10. évfolyam végén
A műveltségi terület javasolt aránya: néprajz 35%, művelődéstörténet 65%.
|
Tananyag |
Fejlesztési követelmények |
Minimális teljesítmény |
|
I. Történelem (Honismeret) |
|
|
|
1. Polgárosodás Magyarországon
A reformkor.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc.
Megtorlás.
Önkényuralom.
A kiegyezés – dualizmus.
A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. |
Források alapján ismertesse a reformkor kiemelkedő politikusainak eszméit.
(Ľ. Štúr beszéde az országgyűlésben 1847.)
A nemzeti megújulás és a nemzetiségek.
A nemzetiségek szerepe a 48-as forradalomban (1848. Žiadosti slovenského národa).
A kiegyezés előnyei és hátrányai.
A nemzetiségi törvény 1868. Nacionalizmus. A szlovák nemzeti mozgalom. |
A tanuló vesse össze a magyar nemzeti megújulást és a nemzetiségek törekvéseit.
Tudja, hogy Ľudovít Štúr mint politikus a nemzetiségek egyenjogúságáért is harcolt.
Ismerje a korabeli politikai rendszert bíráló szépirodalmi műveket.
Tudja, mi a Matica slovenská. |
|
2. Gazdasági, társadalmi viszonyok Szlovákiában a századfordulón.
Politikai küzdelmek a XX. század első évtizedeiben.
Az első világháború és a Csehszlovák állam megalakulása.
Trianon. |
A Felvidék iparosodása, a hitelélet fejlődése (Tátra Bank), a polgárság megerősödése. A mezőgazdaság gépesítése. Szlovák Nemzeti Párt - Hlaszisták. Szlovák Szociáldemokrata Párt megalapítása 1905. Tomáš Garrigue Masaryk, Eduard Beneš, Milan Rastislav Štefánik tevékenysége – Csehszlovák Köztársaság létrejötte (1918–1938) |
Béneš, Masaryk, Štefánik munkássága.
A csehszlovák állam megalakulása, területe, népessége.
A trianoni békeszerződés (1920) és következményei – határon túli magyarság. |
|
3. A polgári demokratikus Csehszlovák Köztársaság (1918–38)
A szlovák állam 1938–45.
A szlovák nemzeti felkelés.
Szlovákia felszabadítása. |
A cseh és szlovák országrész fejlődése.
Magyar-csehszlovák kapcsolatok a két világháború között.
A Horthy-Magyarország és Csehszlovákia kapcsolata.
Tiso autonóm szlovák kormánya.
Ellenállási mozgalmak.
1944. augusztus 30. Besztercebánya - felkelés központja. |
A polgári demokratikus Csehszlovák Köztársaság jellemzői. SNP - szlovák nemzeti felkelés körülményei. |
|
4. Szlovákia a II. világháború után (1945–68, 1968–89).
Az új csehszlovák kormány megalakulása.
1968 – reformtörekvések és következményei.
Federatív Csehszlovákia.
Az önálló Szlovák Köztársaság létrejötte – 1993.
Társadalmi változások – 1989.
Önálló Szlovák Köztársaság – 1993. |
A nemzetközi politikai események tükröződése Szlovákia, Magyarország és a magyarországi szlovákság történelmében.
A szlovák–magyar lakosságcsere hatása a magyarországi szlovákságra.
A társadalmi változások értékelése. |
A Szlovák Köztársaság 1993. január 1-jei kihirdetéséhez vezető út fontosabb eseményeinek ismerete, időbeni elhelyezése.
A tanuló találjon összefüggést a lakosságcsere-egyezmény alapján Szlovákiába áttelepült lakosság és a magyarországi szlovákok számának csökkenése között. |
|
II. Történelem - Művelődéstörténet |
|
1. Szlovákia
Szlovákia műemlékei (bányavárosok, várak, természeti szépségek). XIII–XVIII. századi építészeti stílusok.
Szlovák kultúra a XIX–XX. században.
Képzőművészet – festészet, szobrászat, grafika...
Zene – klasszikusok, modern. |
A műveltség szerepe az ember életében.
A műalkotások értelmezése, mondanivalójuk megértése.
A különböző korokban készült műalkotások összehasonlítása.
Hasonlóságok és különbségek a magyar, ill. szlovák alkotók munkáiban.
Műemléki városok ismerete. |
A tanult korszakok jellegzetességeinek ismerete, s ezek felismerése.
Korszakonként legalább 1-2 kiemelkedő alkotáson.
Kulturális intézmények, személyiségek ismerete. |
|
2. Magyarországi szlovákok.
A szlovák nemzetiség sajátos kulturális és nyelvi arculata.
Tipikus tájak.
Helyi jellemzők.
Múltbeli vagy esetlegesen még fellelhető specifikumok. |
Nemzetiségi sajátosságok.
A magyarországi szlovákok helyi kultúrája mint az anyanemzet kultúrájának része.
A nemzetiségi kultúra helye a magyar kulturális életben.
Lokálpatriotizmus megszilárdítása.
Önazonosságtudat elmélyítése – identitás. |
Képek, különböző leírások alapján ismerje fel a tipikus tájakat s tudjon ezekről 2–3 jellegzetes dolgot említeni
(pl. nyelvjárás, hagyományos kultúra, a régió ismert költői képzőművészei, népművészei, építészeti jellegzetesség, viselet...). |
|
3. A magyarországi szlovákok jelene, szervezetei, művelődési intézményei, iskolarendszere. |
A tanuló szerezzen bővebb ismereteket a szlovák szervezetek tevékenységi köréről. |
A művelődés formái, kulturális intézmények. |
|
4. Szlovákok a nagyvilágban.
Szlovákok a Szlovák Köztársaság határain túl.
Elhelyezkedésük, számuk, helyzetük.
Egyes kiemelkedő személyiségek. |
Az elszakadás, kivándorlás, kitelepítés okai.
Haza és nemzetiség.
Többségi nemzet, nemzetiség – kisebbség és anyanemzet viszonya.
Tolerancia, másság elfogadása. |
A tanuló legyen tisztában azzal, hogy hol élnek még szlovákok, Szlovákia országhatárain kívül, Európában és azon túl. |
|
III. Néprajz |
|
1. Családi ünnepek, események.
lakodalmi szokások előtérbe helyezésével
párválasztás (udvarlás)
leánykérés (háztűznéző)
kézfogó
lakodalmi előkészületek
tisztségek a lakodalomban
az esküvő szokásai és hiedelmei, szertartások
étkezés
a hagyományos viselet – a lakodalmi öltözék
2. Építészeti stílusok.
Lakóházak.
Középületek:
– templomok
– iskolák
– ipari létesítmények (huták) |
A családi életre való ifjúkori népi felkészítés.
A múlt és jelen összehasonlítása.
A népi etikett megnyilvánulása, szövegeinek stílusjegyei.
Szövegek, dalok, rekvizitumok (nász- vagy vőfély szövegei, búcsúbeszédek stb.)
Helyi lakodalmi szokások. Összehasonlítás a szláv lakodalommal.
Új szokások - magyar hatások.
Ünnepi viselet.
A táj adta lehetőségek meghatározó szerepe.
A templom és az iskola mint a szlovák kultúra megőrzésének intézményei.
Írásos és tárgyi emlékek. |
A tanuló érzékeltetni tudja az élet nagy fordulóival kapcsolatos események (lakodalom, születés, halál) menetének, szertartásainak, hiedelemvilágának, nyelvezetének múltbeli és jelenkori különbségeit. Ismerje a változások okait (pl. nyelvi változás s kétnyelvűség, ill. a magyar nyelv térhódítása; egyes hiedelemvilággal kapcsolatos szokások megszűnése; esztétikai reprezentatív funkciók előtérbe kerülése.
Az építészeti stílusok felsorolása.
Egy adott épület építészeti stílusának meghatározása (képről). |
|
3. Népi kismesterségek - népi
iparművészet
(fafaragó, fazekas, takács, szűcs, üvegfúvó, cipész, csizmadia...).
A településre jellemző mesterségek. |
A mesterségbeli tudás művészi szintje.
Mesterségek megszűnése - fennmaradása.
Megszűnt mesterségek tárgyi emlékei.
Viseleti darabok készítői ma.
Napjaink élő iparművészei. |
Közismert népi iparművészek megnevezése.
Egyes jellemző szlovák motívum felismerése, az alkotók sajátos technikai megoldásainak felismerése tipikus példákon. |
|
4. A magyarországi szlovákok magas (polgári) kultúrája. |
Nyelvi stilisztikai jellemzők.
Az egyes régiók, ill. az anyaország közötti kulturális kapcsolatok dokumentumai.
Kiemelkedő személyiségek:
Tessedik S., Markovicz M., Haán L.
Nyelvezetük jellemzői. |
A népi írásbeliség emlékei (rövid szövegek, naplók, végrendeletek) nyelvezetének megértése.
Tessedik Sámuel munkásságának ismerete.
Evangélikus és katolikus egyház közti különbség. |
|
Világi kultúra: |
|
– |
népi írásbeliség |
|
|
(alkalmi költészet, gazdasági naplók, sírfeliratok...) |
|
– |
tankönyvek, iskolai segédletek (tudós papok, tanítók munkássága) |
|
– |
folyóiratok, kalendáriumok |
|
– |
amatőr színjátszás |
|
Egyházi kultúra: |
|
– |
evangélikus hagyományok |
|
– |
katolikus hagyományok |
|
5. Nyelvjárások.
Nyugat-szlovák, kelet-szlovák nyelvjárás.
Meghatározó jegyek, jellegzetességek.
Területi megoszlás. |
Az irodalmi nyelv és a nyelvjárás.
Hasonlóságok, különbségek.
A nyelvjárást beszélő generációk szűkülése. Okai.
Különböző nyelvjárások összehasonlítása. |
A nyelvjárási szövegek helyes típusbesorolása.
Típusonként néhány jellegzetesség felsorolása. |
|
IV. Irodalom |
|
1. A magyarországi szlovák irodalom kialakulása. |
Néhány költemény bemutatása
(pl. Š. Nemčok, Š. Hudák, F. Boriš...)
Néhány prózai mű bemutatása (pl. J. Korbeľ, O. Kulík, J. Gerči...).
Dráma: Gerči – Sekerka J. Tomková
A magyarországi szlovákok viszonya a szlovák irodalmi normához.
A magyarországi szlovák amatőr színjátszás (Tótkomlós, Békéscsaba). |
A tanuló tudjon ismertetni
legalább 1-1 művet 1-1
szerzőtől. |
|
– |
líra |
|
– |
próza |
|
– |
dráma |
|
– |
Olvasókörök. |
|
|
|
2. A magyarországi szlovákok mai irodalma.
Költők, írók, műfordítók.
Tevékenységük. |
Igény, ill. érdeklődés a nemzetiségi írók, költők művei iránt.
(G. Papuček, A. Kormoš, P. Samuel, J. Dolnozemsky, I. Fuhl, M. Hrivnák, P. Kondač...) |
Nemzetiségi költők, prózaírók felsorolása, 4-5 verseskötet, ill. antológia címének ismerete. |
|
3. A magyarországi szlovákok kiadványai, gyűjteményei.
Folklór, néprajz, nyelvészet, zene, képzőművészet, történelem. |
Ismeretszerzési lehetőség, értékeink gyűjtése, megőrzése.
Népdalok, népmesék, népballadák gyűjteményei: Š. Lami, G. Papuček,
B. Kálmánfi, A. Kormoš, I. Očovská Národopis Slovákov v Maďarsku – néprajz. Kiadványsorozat.
M. Žiláková, A. Mihalovič munkái – nyelvészet.
A. Kormoš: Spievaj s nami – zene!
Väzby (Kötődések) – képzőművészet.
A. Divičánová, O. Krupa tudományos munkái (néprajz, művészettörténet).
A magyarországi szlovákok népi kultúrájának atlasza (Atlas ľudovej kultúry Slovákov v Maďarsku). |
Legalább 5 nem irodalmi jellegű kiadvány ismerete, tartalma, szerzője. |
A szlovák népismeret tantárgy tanítása önállóan vagy integrálva történhet.
