Salgótarján Önkormányzat Képviselő-testületének 15/1998. (VI.15.) önkormányzati rendelete

Salgótarján Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

2015.03.21.

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv), 7. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Salgótarján Megyei Jogú Város épített környezete alakítására és védelmére, a város építési rendjének szabályozására az alábbi rendeletet alkotja:

Általános előírások

1. §

(1) Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése Salgótarján Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) ezen rendelettel állapítja meg.

(2) A rendelet hatálya Salgótarján Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.

(3)¹ (3) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni

a) az Étv,

b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK),

c) és jelen rendelet előírásai szerint szabad, figyelembe véve a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI.8). Korm. rendelet Átmeneti rendelkezések fejezet 45 § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakat.

2. §

A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretében módosítható.

II.

A területek felhasználása

3. §

(1) E rendelet a város közigazgatási területén építési szempontból

a.) beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett)

b.) beépítésre nem szánt területeket határol le.

(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.

(3)^² A további beépítésre tervezett - tartalék - területek felhasználásáról - igénybevételéről - a tényleges igények függvényében az előírt közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítésével és egyéb területelőkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.

(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett rendeltetés megvalósítása előtt

a.) csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,

b.) terepszint alatti építmények - a közműlétesítmények kivételével - nem létesíthetők.

4. §

(1) A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.

(2) A beépítésre nem szánt területek kijelölt övezeteiben a telkek beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

Beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei

5. §

(1) E rendelet a Szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint területfelhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.

(2)^³ A beépítésre szánt terület általános és sajátos használatuk jellege szerint

a.) lakó

1. nagyvárosias lakó (Ln)

2. kisvárosias lakóterület és lakópark (Lk), (Lk-LP)

3. kertvárosias lakóterület és lakópark (Lke)

4. falusias lakó (Lf)

b.) vegyes

1. településközponti vegyes (Vt)

2. központi vegyes (Vk)

c.) gazdasági

1. kereskedelmi, szolgáltató (Gksz)

2. ipari (Gip)

d.) üdülő

1. üdülőházas (Üü)

2. hétvégiházas (Üh)

e.)^{különleges (K-Sp), (SZ) (KR), (K-S), (K),}^{(K-Gg), (K-A)}
^{(K-Mg), (K-G), (K-H), (KT-I, KT-II, KT-III, KT-IV, KT-V, KT-VI), (K-Hull)}

területfelhasználási egységekre tagolt.

Lakóterület

6. §

Nagyvárosias lakóterület

Ln jelű ^⁴

(1) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több rendeltetési egységet magába foglaló, általában 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

1. A területen az OTÉK 11. § (2) és (3) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el.

7. §

Nagyvárosias lakóterület övezetei

(1) Az épületek elhelyezésére építési telket kell alakítani.

(2) Az övezet építési telkein az épületek szabadonállóan helyezhetők el.

(3)^⁵ Az építési övezetek építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítés módja	Legkisebb terület m²	Legnagyobb beépítettsége %	Megengedett legnagyobb építménymagasság m	Legkisebb zöldfelület %
Ln 1	Szabadon álló	400	K (80)	33	10
Ln 2	Szabadon álló	250	K (80)	15	10
Ln 3	Szabadon álló	5000	65	33,0	10
Ln 4	Szabadon álló	1000	65	15,0	10
Ln 5	Szabadon álló	200	K (80)	15,0	10
Ln 6	Zártsorú	450	K (80)	18,5	10
Ln 7	Zártsorú	450	K (80)	15,0	10
Ln 8	Szabadon álló	700	K (80)	18,5	10
Ln 9	Szabadon álló	350	K (80)	K (17,0)	10
Ln 10	Szabadon álló	350	K (80)	38,0	10

(4) Az övezetek lakóépületeinek közterület (út) felőli földszinti oldalán kereskedelmi - szolgáltató funkciót ellátó helyiség elhelyezhető.

(5)^⁶ A területen kerítés nem – építési telkek határán sem – létesíthető. Az övezet zöldterületi területein lévő közparkok, játszóterek biztonsági és higiéniai szempontok miatt áttört lábazat nélküli fém kerítéssel lekeríthetőek.

(6) A terület építési telkein

a.) közműpótló műtárgy

b.) hulladéktartály-tároló

c.) kerti fürdőmedence

d.) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jég- és zöldségverem

e.) állattartó építmény

f.) trágyatároló, komposztáló

g.) siló, ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló

h.) szélkerék, antenna oszlop

i.) gépkocsitároló - a terepszint alatti kivételével

j.) növénytermesztés építmény

k.)^⁷

nem létesíthető.

(7) A területet teljes közművel OTÉK 8. § (2) bekezdés szerint kell ellátni.

(8) A területen közművek csak terepszint alatt elhelyezett vezetékekben, vagy kiépített alépítményben helyezhetők el.

(9)^⁸ Az építési telkek a térszín alatt teljes mértékben beépíthetők, amennyiben a födém a közúti terhelésnek megfelelő teherbírással készül. A legkisebb zöldfelület mértékét ilyen esetben a födém kialakításával (zöldtető) kell biztosítani.

(10)^⁹ A területen kialakult építési telkek között – szabadonálló beépítés esetén – közterület fekszik, melyen a közlekedés létesítményei, közművek – a (8) bekezdés szerint –, valamint parkok helyezhetők el.

(11)^¹⁰ A terület építési telkein, valamint az építmények homlokzatain a 2 m2 felületet meghaladó reklámcélú építmény nem létesíthető, kivéve cégér, cégfelirat.

(12)^¹¹ Nem helyi védett területen álló társasházak esetén, biztonsági okokból a földszinti lakásoknál az erkély, loggia áttört sötét színű fém ráccsal ellátható. Az erkélyek, loggiák az építési engedélyezési előírásokat betartva utólagosan beüvegezhetőek, amennyiben az alapterület növekmény nem lépi túl az OTÉK 25.§ (1) bekezdésben megadott megengedett legnagyobb szintterület sűrűséget (értéke 3,0) és megengedett legnagyobb beépítettséget (80%).

(13)^¹² A Salgótarján Déryné út 6810/8 hrsz.-ú közterületen álló úszótelkes beépítésmódú társasházaknál a földszinten lévő lakások védelmére ideiglenes kerítés létesíthető közterületen a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

a.) a földszinti lakásoknál amelyek megközelítése kizárólag az utca felől egyedileg, közös használatú lépcsőház vagy függőfolyosó nélkül történik,

b.) bejárati padlószintjeik utca felett legfeljebb 1,80 m magasan vannak,

c.)^¹³a társasház közgyűlésének és a közterület tulajdonosának hozzájárulása alapján készülő szerződés szerint a társasház tartós földhasználati díjat fizet meghatározott időtartamra, azzal a feltétellel, hogy a társasház a lekerített előkertet köteles gondozni, és betartani az egyes önkormányzati tulajdonban lévő közterületek, illetve közhasználatra megnyitott ingatlanok fenntartásáról és használatáról szóló 14/2007. (IV. 24.) rendelet 6.§ rendelkezéseit.

1. az ideiglenes kerítés lábazat nélkül acél dróthálóval acél oszlopokkal, maximum 1,30 m magassággal építhető meg.

8. §

Kisvárosias lakóterület és lakópark

Lk és Lk-LP jelű ^¹⁴

(1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 12. § (2) és (3) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el.

(3)^¹⁵ A terület nem úszótelkes ingatlanjai a telekhatár mentén lekeríthetőek, a kerítés legfeljebb 1,60 m magas, azon belül a tömör lábazat maximum 0,40 m magasságú, a felette lévő felület áttört fém vagy fa bordás, rácsos, rácspálcás lehet. A terület úszótelkes területein kerítés nem – építési telkeinek határán sem – létesíthető. A Munkácsy Mihály úton lévő 4504 hrsz.-ú ingatlan körül a meglévő kerítés felújítható, átépíthető. Az övezet zöldterületi területein lévő közparkok, játszóterek biztonsági és higiéniai szempontok miatt áttört lábazat nélküli fém kerítéssel lekeríthetőek.

(4) A terület építési telkein

a.) közműpótló műtárgy

b.) hulladéktároló tartály

c.) kerti fürdőmedence

d.) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jég- és zöldségverem

e.) állattartó építmény

f.) trágyatároló, komposztáló

g.) siló, ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló

h.) szélkerék, antenna oszlop

i.)^¹⁶ önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

j.)^¹⁷

nem létesíthető.

(5) A területen az épületek szabadonálló és oldalhatáron álló beépítéssel egyaránt elhelyezhetők.

(6) A területet teljes közművel (OTÉK 8. § (2) bekezdés szerint) kell ellátni.

(7) A területen a közművek csak a terepszint alatt elhelyezett vezetékekben, vagy kiépített alépítményben helyezhetők el.

(8) A területen kialakult építési telkek között – szabadonálló beépítés esetén – közterület fekszik, melyen a közlekedés létesítményei, közművek – a (7) bekezdés szerint –, valamint parkok helyezhetők el.

(9)^¹⁸ A terület építési telkein, valamint az építmények homlokzatain a 2 m2 felületet meghaladó reklámcélú építmény nem létesíthető, kivéve cégér, cégfelirat.

(10)^¹⁹ Nem helyi védett területen álló társasházak esetén, biztonsági okokból a földszinti lakásoknál az erkély, loggia áttört sötét színű fém ráccsal ellátható. Az erkélyek, loggiák az építési engedélyezési előírásokat betartva utólagosan beüvegezhetőek, amennyiben az alapterület növekmény nem lépi túl az OTÉK 25.§ (1) bekezdésben megadott megengedett legnagyobb szintterület sűrűséget (értéke 1,5) és megengedett legnagyobb beépítettséget (60%).

9. §

Kisvárosias lakóterület és lakópark övezetei ^²⁰

(1) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(2)^²¹ Az építési övezetek építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Övezeti jele	Beépítés módja	Legkisebb terület m²	Legnagyobb beépítettsége %	Megengedett legnagyobb építménymagasság m	Legkisebb zöldfelület %
Lk	Szabadon álló	900	30	<12,50	20
Lk	Szabadon álló	900	30	7,50	20
Lk	Szabadon álló	450	30	K (12,50)	20
Lk	Szabadon álló	250	K (60)	<12,50	20
Lk-LP	Szabadon álló	2,2 ha	40	12,50	45
Lk	Szabadon álló	5000	30	<12,50	40
Lk-LP	Szabadon álló	5,5 ha	25	6	45
Lk-LP	Szabadon álló	1,40 ha	25	6	45
Lk	Szabadon álló	1200	45	12,5	40
Lk	Szabadon álló	450	60	12,5	40
Lk	Szabadon álló	450	60	7,5	40
Lk	Oldalhatáron álló	700	30	7,5	20
Lk	Oldalhatáron álló	450	60	7,5	20
Lk	Csoportos	600	45	6	20
Lk	Csoportos	150	60	6	20

A kialakult helyzet kivételével a minimális telekszélesség 18,0 m.

(3)^²² A Munkácsy Mihály úton lévő 4504 hrsz.-ú ingatlan beépítése esetén az építésügyi eljárásba be kell vonni a területileg illetékes bányakapitányságot.

(4)^²³ A Munkácsy Mihály úton lévő 4504 hrsz.-ú terület részben alábányászott, ezért geotechnikai, talajmechanikai szakvéleményt kell a területre készíteni, melyet a területileg illetékes bányakapitányságnak meg kell küldeni.

(5)^²⁴ A Kemping úti 2425 hrsz.-ú Tatárárok lakópark területét régészeti lelőhely érinti, ezért az engedélyezési eljárásba be kell vonni a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi hatóságot.

(6)^²⁵ A Kemping úti 2425 hrsz.-ú Tatárárok lakópark épületei között kerítés élősövényből vagy max. 1,00 m magasságig fából készíthető.

9/A. § ^²⁶

Kisvárosias lakóterület

Lk-LP jelű^²⁷

(1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén az épületek szabadon állóan, önálló területi lehatárolás nélkül helyezhetők el.

(3) Az épületek között kerítés nem létesíthető.

(4) Gépkocsi tároló (garázs) az épületekkel egybeépítve, de különállóan is létesíthető.

(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni, a közművek csak terepszint alatt vezethetők.

(6) Az épületek közötti területek közterületek, melyen a közlekedés létesítményei, közművek – az (5) bekezdés szerint – valamint parkok helyezhetők el.

(7)^²⁸ Az Lk-LP jelű övezetben megvalósítás előtt beépítési tervet kell készíteni.

(8) A beépítési tervnek tartalmaznia kell a területen belüli utak, közművek nyomvonalait, épületek elhelyezését, tereprendezés, vízelvezetés megoldásait.

1. A terület beépítettsége max. 40 % lehet, a legkisebb zöldfelület 30 %.

10. §

Kertvárosias lakóterület

Lke jelű ^²⁹

(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)^³⁰ A terület építési telkein a 11. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel egy - legfeljebb négylakásos - lakóépület helyezhető el.

(3) A területen az OTÉK 13. .§ (2) és (3) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el.

(4) A területen az épületek szabadonállóan, oldalhatáron állóan, zártsorúan és ikresített csatlakozással létesíthetők.

(5) Az utca felé lejtő építési telken a már részben kialakult beépítés folytatható. A telek határvonalán - az előkertben - kialakított terepszint alatti gépkocsitárolók (támfalgarázs) létesítése megengedett.

(6) Az utcától lejtő telkek építési vonalán már részben kialakult zártsorú beépítés - akár gépkocsitárolóval - folytatható, ha azt egyéb jogszabály nem tiltja.

(7) A területet teljes közművel kell ellátni. A közművek felszínen - légvezetékkel - is vezethetők.

(8) Közműpótló műtárgy - zárt szennyvíztároló - a szennyvízcsatorna megépítéséig - létesíthető.

(9)^³¹

(10)^³² A terület építési telkein, valamint az építmények homlokzatain a 2 m2 felületet meghaladó reklámcélú építmény nem létesíthető, kivéve cégér, cégfelirat.

(11)^³³ Előkertben történő garázsépítés lehetőségei a következők: Az Lke övezet úttól, illetve út felé erősen lejtő e telkei esetén, ahol a garázs az előkert betartásával 25%-nál meredekebb lejtővel lenne megközelíthető, a garázs-épület a kerítéssel egybeépítve, az előkertben is megépíthető. Az út felé erősen lejtő telkek esetén a garázs támfalgarázsként építhető meg. A garázskapu közterületre egyik esetben sem nyílhat. A garázs telepítése a közművekkel történő egyeztetés alapján történhet.

(12)^³⁴ A már kialakított minimális telekterületnél kisebb telek akkor építhető be, ha korábban beépítve volt, az ingatlanon az övezeti előírások betartásával a megfelelő építési hely biztosítható, és egyébként minden építésügyi és egyéb más hatósági előírásnak, szabálynak megfelel.

11. §

Kertvárosias lakóterület övezetei

(1) Az övezetek építési telkein az épületek szabadonállóan, vagy - bővítés esetén - zártsorúvá átépítve helyezhetők el, a HÉSZ 10. § (4)-(5) bekezdései szerint.

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(3)^³⁵ Az építési övezetek építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítés módja	Legkisebb terület m²	Legnagyobb beépítettsége %	Megengedett legnagyobb építménymagasság m	Legkisebb zöldfelület %
Lke	Szabadon álló	700	30	<7,0	50
Lke	Szabadon álló	600	30	K (5,50)	50
Lke-I.	Szabadon álló	1300	15	7,5	50
Lke	Szabadon álló	1000	30	6,0	50
Lke	Szabadon álló	800	30	K (5,5)	50
Lke	Szabadon álló	550	30	K (5,5)	50
Lke	Szabadon álló	550	30	4,5	50
Lke	Oldalhatáron álló	800	30	4,5	50
Lke	Oldalhatáron álló	800	30	K (5,50)	50
Lke	Oldalhatáron álló	700	30	<6,0	5
Lke	Oldalhatáron álló	550	30	K (5,50)	50
Lke	Oldalhatáron álló	550	30	<6,0	50
Lke	Oldalhatáron álló	200	30	5	5
Lke	Oldalhatáron álló	450	30	4,5	50
Lke	Oldalhatáron álló	300	30	4,5	50
Lke	Ikresen csatlakozó	550	30	K (5,50)	50
Lke	Ikresen csatlakozó	550	30	4,5	50
Lke	Ikresen csatlakozó	300	30	K (4,50)	50
Lke	Ikresen csatlakozó	200	30	5	50
Lke	Zártsorú	800	30	5,5	50
Lke	Zártsorú	300	30	7,5	50
Lke	Zártsorú	300	30	K (5,50)	50
Lke	Csoportos	180	30	K (6,00)	50
Lke	Csoportos	180	30	7,5	50
Lke	Csoportos	1200	30	4,5	50

(4) Csoportos beépítés csak teljes közművel (OTÉK 8. § (2) bekezdése) ellátott telkek esetében alkalmazható.

(5)^³⁶ Oldalhatáron álló beépítés esetén a legkisebb telekszélesség 12,00 m, zártsorú beépítés esetén 9,00 m.

(6)^³⁷

(7)^³⁸

(8)^³⁹ A Görbe út úttól lejtő telkei esetén a gépkocsitároló épület a kerítéssel egybeépítve, az előkertben is megépíthető. Ez esetben a garázskapu közterületre nem nyílhat. A kerítés áttört legyen, magassága 1,50 m lehet.

11/A. § ^⁴⁰

(1) Az LKe/a jelű kertvárosias lakóterület laza beépítésű, nagy kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,00 méter építménymagasságot meg nem haladó, kizárólag lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A terület építési telkein egy – legfeljebb kétlakásos – lakóépület helyezhető el.

(3) A területen az építmények szabadonállóan helyezhetők el. Melléképítmény nem létesíthető, a melléképítményi funkciókat a lakóépülettel egy tömbben kell elhelyezni.

(4) A lakótelkek utcai homlokvonala nem lehet kisebb 20 méternél.

(5) A területet teljes közművel kell ellátni.

(6) A területen közmű légvezetékkel nem vezethető.

(7)^⁴¹ A terület építési telkein, valamint az épületek homlokzatain a 2 m2-t meghaladó felületű reklámtábla vagy hirdető berendezés nem létesíthető.

(8) Az övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbiak szerint kell meghatározni:

Övezeti jel	Beépítés módja	Legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építménymagasság
LKe/a	szabadonálló	1000m2	30%	6,00 m

11/B. § ^⁴²

12. §

Falusias lakóterület

Lf jelű ^⁴³

(1)^⁴⁴ A falusias lakóterület legfeljebb 7,50 m épületmagasságú, legfeljebb kétlakásos lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmény elhelyezésére szolgál.

(2)^⁴⁵ A terület építési telkein egy - legfeljebb kétlakásos - épület helyezhető el.

(3)^⁴⁶ A területen az OTÉK 14. § (2) és (3) bekezdése szerinti létesítmények helyezhetők el.

(4) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni (OTÉK 8. § (2) bekezdése szerint).

(5) A szennycsatorna megépültéig zárt szennyvíztároló létesítése megengedett.

(6) A területen a közművek felszín felett - légvezetéken is - vezethetők.

(7)^⁴⁷ Az utca felé lejtő építési telken a már részben kialakult beépítés folytatható. A telek határvonalán - az előkertben - kialakított terepszint alatti gépkocsitárolók (támfalgarázs) építése megengedett.

(8)^⁴⁸ Előkertben történő garázsépítés lehetőségei a következők: Az Lf övezet úttól, illetve út felé erősen lejtő e telkei esetén, ahol a garázs az előkert betartásával 25%-nál meredekebb lejtővel lenne megközelíthető, a garázs-épület a kerítéssel egybeépítve, az előkertben is megépíthető. Az út felé erősen lejtő telkek esetén a garázs támfalgarázsként építhető meg. A garázskapu közterületre egyik esetben sem nyílhat. A garázs telepítése a közművekkel történő egyeztetés alapján történhet.

(9)^⁴⁹ A már kialakított minimális telekterületnél kisebb telek akkor építhető be, ha korábban beépítve volt, az ingatlanon az övezeti előírások betartásával a megfelelő építési hely biztosítható, és egyébként minden építésügyi és egyéb más hatósági előírásnak, szabálynak megfelel.

13. §

Falusias lakóterület övezetei

(1) Az övezetek telkein az épületek szabadonállóan, oldalhatáron állóan és ikresen csatlakozva helyezhetők el.

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.0

(3)^⁵⁰ Az építési övezetek építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítés módja	Legkisebb terület m²	Legnagyobb beépítettsége %	Megengedett legnagyobb építménymagasság m	Legkisebb zöldfelület %*
Lf	Szabadon álló	900	30	K ( 7,50)	40
Lf	Szabadon álló	900	30	4,5	40
Lf	Szabadon álló	800	30	6,5	40
Lf	Szabadon álló	800	30	4,5	40
Lf	Szabadon álló	700	30	5,5	40
Lf	Szabadon álló	600	30	K (5,50)	40
Lf	Szabadon álló	600	30	5,5	40
Lf	Szabadon álló	600	30	4,5	40
Lf	Szabadon álló	550	30	4,5	40
Lf	Oldalhatáron álló	900	30	<4,50	40
Lf	Oldalhatáron álló	900	30	5	40
Lf	Oldalhatáron álló	800	30	K (6,00)	40
Lf	Oldalhatáron álló	800	30	5,5	40
Lf	Oldalhatáron álló	800	30	4,5	40
Lf	Oldalhatáron álló	700	30	K (6,00)	40
Lf	Oldalhatáron álló	700	30	5	40
Lf	Oldalhatáron álló	700	30	4,50	40
Lf	Oldalhatáron álló	600	30	4,50	40
Lf	Oldalhatáron álló	550	30	K (5,50)	40
Lf	Oldalhatáron álló	550	30	<4,50	40
Lf	Oldalhatáron álló	500	30	5	40
Lf	Oldalhatáron álló	500	30	K (5,00)	40
Lf	Oldalhatáron álló	400	30	6	40
Lf	Oldalhatáron álló	400	30	K (5,50)	40
Lf	Oldalhatáron álló	400	30	K (4,50)	40
Lf	Oldalhatáron álló	300	30	4,50	40
Lf	Oldalhatáron álló	200	30	4,50	40
Lf	Ikresen csatlakozó	550	30	4,50	40
Lf	Ikresen csatlakozó	550	30	K (5,50)	40
Lf	Ikresen csatlakozó	250	30	4,50	40

(4)^⁵¹ A terület építési telkein, valamint az építmények homlokzatain a 2 m2-t meghaladó felületű hirdetőberendezés nem létesíthető.

(5)^⁵² ^{Újonnan kialakítandó építési telkeknél a legkisebb telekszélesség szabadonálló és oldalhatáron álló beépítés esetén 16,00m, ikresen csatlakozó beépítésnél 12,00m.}.

(6)^⁵³ Salgótarján - Somoskő belterületén azon ingatlanok, melyek úttal nem közelíthetők meg csak művelés céljára használhatók, építmény nem helyezhető el rajtuk.

(7)^⁵⁴ Salgótarján – Bagókő területén a minimális telekszélesség 20 m legyen.

14. § ^⁵⁵

15. §^⁵⁶

16. §

Településközponti vegyes terület

Vt jelű ^⁵⁷

(1) Településközponti vegyes terület a városrész központi területén több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)^⁵⁸ A területen az OTÉK 16. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt létesítmények helyezhetők el.

(3) A területet teljes közművel kell ellátni.

(4)^⁵⁹ Az épületek elhelyezésére építési telkeket kell kialakítani, melyek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Övezeti jele	Beépítés módja	Legkisebb terület m²	Legnagyobb beépítettsége %	Megengedett legnagyobb építménymagasság m	Legkisebb zöldfelület %
Vt	Szabadon álló	K	K (80)	66,0	10
Vt	Szabadon álló	1800	K (80)	22,5	10
Vt	Szabadon álló	2000	60	18,5	10
Vt/A	Szabadon álló	1500	80	18,5	10
Vt	Szabadon álló	900	80	15,0	10
Vt	Szabadon álló	900	80	12,5	10
Vt	Szabadon álló	900	50	15,0	10
Vt	Szabadon álló	200	80	3,5	10
Vt/B	Szabadon álló	250	80	K (5,0)	10
Vt	Oldalhatáron álló	1500	60	33,0	10
Vt	Oldalhatáron álló	1500	80	33,0	10
Vt	Oldalhatáron álló	900	80	15,0	10
Vt	Oldalhatáron álló	900	80	12,5	10
Vt	Oldalhatáron álló	300	80	K (10,0)	10
Vt	Zártsorú	1800	K	33,0	10
Vt	Zártsorú	1800	K (80)	K (18,5)	10
Vt	Zártsorú	900	K (80)	22,5	10
Vt	Zártsorú	700	K (80)	18,5	10
TV	Zártsorú	700	80	12,5	10
Vt	Zártsorú	300	80	15,0	10
Vt	Zártsorú	300	80	7,5	10
Vt	Zártsorú	300	80	6,0	10

(5) A kialakítandó^⁶⁰ telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §) saját telken belüli elhelyezését.

(6) Az épületek magasságát részben a funkció, részben a környező beépítés alapján kell meghatározni.

(7)^⁶¹

(8)^⁶² A Füleki u. 3062 hrsz-ú ingatlan és közpark felé néző telekhatárán nem építhető kerítés.

(9)^⁶³ A Vt/K besorolású területen parkolóház építhető a meglévő általános iskola, zeneiskola és üzletház közelében. A létesítendő parkolóházra vonatkozó építési engedélyezési terv környezetvédelmi munkarészében a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 5. sz. mellékletében előírt általános technológiai kibocsátási határértéken túl (emisszió) a tervező számítással igazolja, hogy a tervezett létesítmény kibocsátása következtében a környezetében fellépő légszennyezettség (imisszió) valamennyi légállapot esetében alatta marad az ugyanezen rendelet 1. sz. melléletében előírt légszennyezettségi határértékeknek.

A terület határán mért, megengedett mértékű hangnyomásszint feleljen meg a hatályos jogszabályi előírásoknak.^⁶⁴

Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell az összes meglévő, megmaradó ill. kivágandó fát. A kivágandó fákat lehetőség szerint pótolni kell ill. többszintű, intenzív zöldfelületet (tetőkert) kell kialakítani.

(10)^⁶⁵ A terület építési telkein, valamint az épületek homlokzatain a 2 m²-t meghaladó felületű reklámtábla vagy hirdető berendezés nem létesíthető.

(11)^⁶⁶ A Vt Zártsorú 1800 m2, K %, 33,0m szabályozású területen kizárólag a tulajdonos számára szolgáló lakás helyezhető el, önálló lakás rendeltetésű épületrész nem alakítható ki.

17. §

Központi vegyes terület

Vk jelű ^⁶⁷

(1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 17. § (2) és (3) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el.

(3) A területet teljes közművel kell ellátni, közműpótló berendezés létesítése ideiglenesen sem megengedett.

(4) A terület építési telkein az épületek szabadonállóan, oldalhatáron állóan és zártsorúan egyaránt elhelyezhetők.

(5) A terület lakóépületeinek közterület - utca - felőli földszinti oldalán közösségi, kereskedelmi és szolgáltatási funkció telepíthető.

(6) A terület parkolóhely igényeit lehetőleg térszint alatti parkolók és tárolók létesítésével kell kielégíteni.

(7)^⁶⁸ Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. Az építési telkeket és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell ^{meghatározni:}

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítés módja	Legkisebb terület m²	Legnagyobb beépítettsége %	Megengedett legnagyobb építménymagasság m	Legkisebb zöldfelület %*
Vk	Szabadon álló	1800	55	7,5	A be nem épített terület 50%-a
Vk	Szabadon álló	900	55	12,5	A be nem épített terület 50%-a

(8) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítják a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §) saját telken belüli elhelyezését.

(9) Az épületek magasságát részben a funkció, részben a környező beépítés alapján kell meghatározni.

1. A területen közművek csak a - közvilágítás kivételével - terepszint alatt elhelyezett vezetékben, vagy kiépített alépítményben helyezhetők el.

(11)^⁶⁹ A terület építési telkein, valamint az épületek homlokzatain a 2 m²-t meghaladó felületű reklámtábla vagy hirdető berendezés nem létesíthető.

Gazdasági terület

18. §

A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

19. §

Kereskedelmi szolgáltató terület

Gksz jelű^⁷⁰

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. § (2) és (3) bekezdésében foglalt épületek helyezhetők el.

(3) Az épületek szabadonállóan és zártsorúan egyaránt elhelyezhetők.

(4)^⁷¹ Az épületek magasságát a szabályozási tervek tartalmazzák. Ahol ez nem szerepel az épületek magassága alkalmazkodjon a környező beépítéshez.

(5) A területet teljes közművesítéssel (OTÉK 8. § (2) bekezdés) kell ellátni.

(6)^⁷² Az épületek elhelyezésére építési telkeket kell kialakítani. A telkek méreteit és a beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell ^{meghatározni:}

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítés módja	Legkisebb terület m²	Legnagyobb beépítettsége %	Megengedett legnagyobb építménymagasság m	Legkisebb zöldfelület %
Gksz-IV.	Szabadon álló	10000	50	10,00+ P	20
Gksz-VI.	Szabadon álló	10000	40	10,50+ P	30
Gksz-V.	Szabadon álló	5000	60	10,50+ P	20
Gksz	Szabadon álló	5000	60	10,0	20
Gksz	Szabadon álló	5000	60	9,50 + P	20
Gksz-III.	Szabadon álló	5000	50	10,5	20
Gksz	Szabadon álló	5000	50	K, (7,5)	20
Gksz	Szabadon álló	3600	50	7,5	20
Gksz	Szabadon álló	3000	60	10,50+P	20
Gksz	Szabadon álló	2500	60	K (10,00)	20
Gksz	Szabadon álló	2500	50	7,5	20
Gksz	Szabadon álló	2400	20	6,5	20
Gksz	Szabadon álló	2000	60	7,5	20
Gksz	Szabadon álló	2000	60	5	20
Gksz	Szabadon álló	2000	60	4,5	20
Gksz	Szabadon álló	1000	60	12,5	20
Gksz	Szabadon álló	1000	60	K	20
Gksz	Szabadon álló	1000	60	K (10,0)	20
Gksz	Szabadon álló	1000	60	K (7,50)	20
Gksz	Szabadon álló	1000	60	6,5	20
Gksz	Szabadon álló	1000	50	K (7,50)	20
Gksz	Szabadon álló	1000	50	6,5	20
Gksz	Szabadon álló	1000	25	7,5	20
Gksz	Szabadon álló	1000	50	4,5	20
Gksz	Szabadon álló	1000	40	7,5	20
Gksz	Szabadon álló	700	60	6,5	20
Gksz	Szabadon álló	550	60	7,5	20
Gksz	Oldalhatáron álló	1000	50	K (5,0)	20
Gksz	Zártsorú	1000	60	K (15,0)	20
Gksz	Zártsorú	550	60	7,5	20
Gksz	Zártsorú	550	60	5,5	20

A 9,50 + P legnagyobb homlokzatmagasság a Makarenkó úti 6735/6 hrsz.-ú területen,

a 10,0 + P legnagyobb homlokzatmagasság a Honvéd úti 6090/2, 6092/1 hrsz.-ú területen,

a 10,50 + P a Csokonai út 6074/1, /3, /4 hrsz.-ú területen, az Ipari Park III. ütemének területén, és a Pintér-telepen a 3492, 7003 és 7005 hrsz.-ú területen

^{a P mint technológiai magasság a reklámoszlopra, pilonra}^vonatkozik.

(7) A kialakítandó^⁷³ telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §) saját telken belüli elhelyezését.

(8)^⁷⁴ Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a hangnyomásszint a hatályos jogszabályoknak megfeleljen.

(9)^⁷⁵ A már kialakított minimális telekterületnél kisebb telek akkor építhető be, ha korábban beépítve volt, az ingatlanon az övezeti előírások betartásával a megfelelő építési hely biztosítható, és egyébként minden építésügyi szabálynak megfelel.

(10)^⁷⁶ A beültetési kötelezettség meghatározását a Szabályozási Terv tartalmazza.

(11)^⁷⁷ Az Ipari Park III. üteménél a természetvédelmi területtől 15 m-es sávban építmény nem helyezhető el. Ezen sávot fásítani kell őshonos fafajok felhasználásával.

(12)^⁷⁸ Az Ipari Park I., II., III. ingatlanain az előkert méretén belül portaépület max. 10 m2 bruttó alapterületig, max. 3,50m homlokzatmagasságig építhető.

19/A. § ^⁷⁹

Gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület

Gksz-III., Gksz-IV., Gksz-V., Gksz-VI. jelű^⁸⁰

(1)^⁸¹ A Gksz-III., Gksz-IV:, Gksz-V., Gksz-VI. jelű területek bevásárlóközpont, nagy kiterjedésű kereskedelmi célú épületek, ezek rendeltetésszerű működéséhez szükséges létesítmények, továbbá mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, azon belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási és egyéb irodaépület elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(3)^⁸² Az építési hely telekhatártól mért távolságát a szabadon álló beépítési módra vonatkozó OTÉK előírások szerint kell meghatározni. A 6074/1 területen a 6072 hrsz.-ú szakközépiskola felől az oldalkert mérete min. 10 m kell, hogy legyen.

(4) A telken elhelyezett létesítmények rendeltetésszerű használatához szükséges mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezéséről a telken belül kell gondoskodni.

(5) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. A telken áthaladó elektromos légvezetékeket földkábelre kell cserélni. A területen húzódó közművezetékeket ki kell váltani.

(6)^⁸³ A Gksz-III., Gksz-IV. területeken a területen átmenő patakok zárt szelvénybe vezetve lefedendők.

(7) Az épületek kialakításával, a gazdasági udvar bekerítésével biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

(8)^⁸⁴ A Gksz-III., Gksz-IV. területen lévő telkek az építmény elhelyezésénél egy építési telekként kezelendők.

(9) A Tarján patak partélétől számított 6 m-es sávot szabadon kell hagyni a patak kezelése, karbantartása céljából. Azon belül építmény, kerítés nem helyezhető el, fásítani sem lehet, hogy a munkagépek akadálytalan közlekedése biztosítható legyen.

(10)^⁸⁵ A Gksz-V. területen a 6074/1 hrsz.-on lévő I. rendű magassági alappontot az illetékes megyei földhivatal engedélyével kell áthelyezni és megszüntetni a bontási munkálatok megkezdése előtt.

(11)^⁸⁶ A Gksz-V. területen a 6074/1 hrsz.-ú ingatlan déli részén a szakközépiskola, a Gksz-VI. területen a Pintér telepen a lakóterület felől védő fásítást kell biztosítani.

(12)^⁸⁷ Gksz-VI. területen Pintér-telepen a 3492, 7003 és 7005 hrsz.-ú területen a minimális előkert 5 m illetve 10 m, a minimális oldalkert 10 m, a lakóterülettől való távolság minimum 15 m kell legyen.

19./B. § ^⁸⁸

19/C. § ^⁸⁹

19/D. §^⁹⁰

19/E. §^⁹¹

20. §

Gazdasági ipari terület

Gip jelű ^⁹²

(1) Az ipari terület gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különösen veszélyes, nagy környezeti terheléssel járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(3) Az egyéb ipari terület a kisebb környezeti terheléssel járó ipari létesítmények, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(4)^⁹³ Az épületek elhelyezésére építési telkeket kell kialakítani. A telkek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell ^{meghatározni:}

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítés módja	Legkisebb terület m2	Legnagyobb beépítettsége %	Megengedett legnagyobb építménymagasság m	Legkisebb zöldfelület %
Gip	Szabadon álló	2,5 ha	50	35*	25
Gip	Szabadon álló	5000	50	K (16,0)	25
Gip	Szabadon álló	5000	50	12,5	25
Gip	Szabadon álló	5000	50	10	25
Gip	Szabadon álló	5000	50	7,5	25
Gip	Szabadon álló	5000	40	4,5	25
Gip, Gip-B	Szabadon álló	3000	50	10,5	25
Gip	Szabadon álló	1000	50	10,5	25
Gip, Gip-A	Szabadon álló	1000	50	7,5	25
Gip	Szabadon álló	1000	40	7,5	25

^*^{A 35 m-es építmény magasság a kéményre vonatkozik, egyéb építményre a 28 m a megengedett legnagyobb építmény magasság.}

(5)^⁹⁴ A terület határán mért, megengedett mértékű hangnyomásszint feleljen meg a hatályos jogszabályi előírásoknak.

(6)^⁹⁵

(7)^⁹⁶ A tervezett biomassza erőműnél – 0227 hrsz. – a védő fásítást telken belül kell kialakítani a telekhatár mentén min. 50 m széles sávban.

(8)^⁹⁷ Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII. 26.) BM-KvVM rendeletnek megfelelően kell kezelni a létesítés során keletkező hulladékokat.

(9)^⁹⁸ A 6069/1 hrsz.-ú ingatlan Tarján patakkal határos részén a patak partélétől 6,0 m-es sávot szabadon kell hagyni a patak karbantartása céljából.

(10)^⁹⁹ A 6069/1 hrsz.-ú ingatlanon a szakiskola és Csokonai út felől védő fasor + cserje telepítését biztosítani kell (beültetési kötelezettség).

(11)^¹⁰⁰ A 6069/1 hrsz.-ú gazdasági területen jelentős mértékű zavaró hatású ipari tevékenység nem folytatható.

(12)^¹⁰¹

(13)^¹⁰² Az Ipari Park I., II., III. ingatlanain az előkert méretén belül portaépület max. 10 m2 bruttó alapterületig, max. 3,50m homlokzatmagasságig építhető.

20/A. §^¹⁰³

Üdülőterület

21. §

Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

22. §

Üdülőházas terület

Üü jelű ^¹⁰⁴

(1) Az üdülőházas terület olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, melyek üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) A területen az épületeket szabadonállóan, vagy oldalhatáron állóan lehet elhelyezni.

(3) A terület legalább részleges közművel (OTÉK 8. § (2) bekezdés b. pontja szerint) látandó el. Közműpótló létesítményként zárt szennyvíztároló építhető.

(4)^¹⁰⁵ Az épületek számára építési telkeket kell kialakítani, amelyeknek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítés módja	Legkisebb terület m²	Legnagyobb beépítettsége %	Megengedett legnagyobb építménymagasság m	Legkisebb zöldfelület %
Üü	Szabadon álló	1,7 ha	10	10	40
Üü	Szabadon álló	1 ha	15	7,5	40
Üü	Szabadon álló	4000	15	7,5	40
Üü	Szabadon álló	1100	30	6,00	40
Üü	Szabadon álló	1100	10	<10,00	40
Üü	Szabadon álló	700	10	< 4,50	40
Üü	Oldalhatáron álló	360	15	K (6,50)	40
Üü	Csoportos	180	30	K (4,50)	40
Üü	Ikresen csatlakozó	1100	30	6,00	40
Üü	Ikresen csatlakozó	200	30	6,00	40

23. §

Hétvégi házas terület

Üh jelű ^¹⁰⁶

(1) A hétvégi házas terület egyedi telkes, 6.0 m épületmagasságot meg nem haladó épületekkel beépíthető terület.

(2)^¹⁰⁷ A terület építési telkein egy darab, egy rendeltetési egységet magába foglaló épület helyezhető el, szabadonálló vagy oldalhatáron álló beépítéssel. A telken terepszint alatti építményként gépkocsitároló kialakítható.

(3) A területen szolgáltató - kereskedelmi - épület is elhelyezhető. A szükséges parkolóhely területét saját telken belül biztosítani szükséges.

(4) A területet legalább részleges közművel kell ellátni. Közműpótló berendezésként csak zárt szennyvíztároló létesíthető.

(5)^¹⁰⁸ Az épületek számára építési telkeket kell kialakítani, melyek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítés módja	Legkisebb területe m²	Legnagyobb beépítettség %	Megengedett legnagyobb építménymagasság, m	Legkisebb zöldfelület %
Üh	Szabadon álló	550	15	<6,00	60
Üh	Szabadon álló	550	15	K, (4,50)	60
Üh	Oldalhatáron álló	360	15	<6,00	60
Üh	Szabadon álló	1100	20	6,00	60

24. § ^¹⁰⁹

Különleges terület

K-Sp, SZ, KR, K-S, K, K-A, K-Mg, K-G, K-H,
KT-I, KT-II, KT-III, KT-IV, KT-V, KT-VI, K-Hull

(1)^¹¹⁰ A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2)^¹¹¹ (2) A Szabályozási Terv különleges területnek minősíti:

a.) a nagy kiterjedésű sportolási célú területeket (K-Sp)

b.)^¹¹² a Salgótarján Térségi Kommunális Szilárd Hulladéklerakó, Állatmenhely - Csókáspuszta területét (K-Hull)

c.)^¹¹³ szennyvíztisztító telep területét (SZ)

d.) a városi temető krematórium építésére kijelölt területét (KR)

e.)

f.) sportterület (Tóstrandi pályák), teniszpályák területét (K-Sp)

g.) Tóstrand területét (K-S1, K-S2)

h) Gedőc-tetői Csillagvizsgáló területét (K)

i.) a gyakorló pályák területeit (K)

j.) az autóbusz pályaudvar területét (K-A)

k.)^¹¹⁴ a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területet,

l.) mezőgazdasági üzemi területet (K-Mg),

m.) a távhőszolgáltató központ területét (K-H),

n) a gázfogadó üzemi területet (K-G)

(3) A területeken a rendeltetésnek megfelelő, és a funkcióhoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(4) A városi temetők beépítésére vonatkozóan a helyi önkormányzati rendelet előírásai az irányadók.

(5) A területek beépítettségére az OTÉK 25. § különleges területre vonatkozó előírásai a meghatározók.

(6)^¹¹⁵ Hulladékgazdálkodási létesítmény kialakítását különleges övezeti besorolású területen lehet kialakítani.

(7)^¹¹⁶ Meglévő hulladékgazdálkodási létesítményben tárolt veszélyes hulladék mennyiségének növelését, illetve a veszélyes hulladékok körének bővítését különleges övezeti besorolású területen lehet kialakítani.

(8)^¹¹⁷ A Kemping úti 2425 hrsz.-ú területből leválasztott sportpályák (teniszpályák) területén szabadon álló beépítés mód szerint, max. 15% beépítettséggel helyezhető el építmény. A legnagyobb építménymagasság 4,50 m lehet.

(9)^¹¹⁸ Az épületek elhelyezésére építési telkeket kell kialakítani. A telkek méreteit és a beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítés módja	Legkisebb terület ha, m²	Legnagyobb beépítettsége %	Megengedett legnagyobb építmény-magasság m	Legkisebb zöld felület %	Ingatlan helye, helyrajzi száma
K-Sp	Szabadon álló	3 ha	15	7,5	50	Camping út hrsz. 2435
K-Sp	Szabadon álló	3 ha	15	12,5	50	Kassai sor 54. hrsz. 1877
K-Sp	Szabadon álló	1,5 ha	15	12,5	50	Jónásch krt. 1/A hrsz. 3676, 3652,
K-Sp	Szabadon álló	1,5 ha	15	7,5	50	Munkás út hrsz. 4567/1,2
K-Sp	Szabadon álló	1 ha	30	6,50+Sz*	50	Ponyi-Kisszállás, Építők u. hrsz. 0179/15-16 egy része Lovarda
K-Sp	Szabadon álló	5000 m²	15	4,5	50	Camping út hrsz. 2432/7, Petőfi út hrsz. 354, Hősök út vége hrsz. 6902, Somlyó út 4931/1, 4931/2, Hamuhegy út hrsz. 3129, Zagyvai rakodó hrsz.. 3679, Csalános u. 2. hrsz. 8964
K-Sp	Szabadon álló	1000 m²	10	4,5	50	Acélgyári út 31.melletti sportudvar hrsz. 3542.
K-S1	Szabadon álló	4 ha	40	12,0	40	Camping út hrsz. 2429. Tóstrand
K-S2	Szabadon álló	3000 m²	40	12,0	40	Camping út hrsz. 2415 Tóstrandi Vízi-színpad
SZ	Szabadon álló	4 ha	15	7,5	50	Sugár út hrsz. 5861/2
KR	Szabadon álló	2000 m²	40	T*	50	Tarjáni út hrsz. 3493/15 és 0221
K	Szabadon álló	6,0 ha	10	4,5	50	Baglyas hrsz. 35/7
K	Szabadon álló	2000 m²	30	12,50	50	Gedőc-tető hrsz. 07 Csillagvizsgáló
K-A	Szabadon álló	5000 m²	15	7,50	40	Autóbusz pu. Bajcsy-Zs. út hrsz. 1773/1
K-Mg	Szabadon álló	2000m²	20	6,5	40	Csókás puszta állattartó területek
K-H	Szabadon álló	5000m²	40	12,50	40	Távhő Salgó út 52.
K-G	Szabadon álló	500 m²	40	4,50	40	Gázfogadó a Salgó út 24. mellett, Salgó út 52., Budapesti út hrsz. 6197/2-4, 6198/2
K-Tr	Szabadon álló	K (100)	K(40)	4,5	40	Elektromos állomás, trafó

T* = Krematórium technológiailag szükséges magassága.

Sz* = Szélerőmű melynek magassága legfeljebb 10,0 m.

(10)^¹¹⁹ A szükséges gépkocsi parkolót a telken belül kell kialakítani. A K-S1 és K-S2 tóstrandi területek gépkocsi parkolásának kiegészítésére 500-méteren belül külön parkolóterület kijelölhető.

24/A. § ^¹²⁰

24/B. § ^¹²¹

Garázsterület

K-Gg jelű ^¹²²

(1) A K-Gg^¹²³ jelű övezet a városban hagyományosan és sajátosan kialakult garázsokkal beépült terület. Az övezetben kizárólag járműtárolás céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) K-Gg^¹²⁴ jelű övezet a szabályozási tervben kijelölt, gépkocsik tárolására szolgáló, sajátos közlekedési övezet. Az övezetben a gépjárműtároló létesítmények mellett a közműves ellátás létesítményei – gáznyomás szabályzók, transzformátorok – elhelyezhetők.

(3) Az övezet be nem épített, erózióra hajlamos területeinek növényzettel való védelmét biztosítani kell.

(4)^¹²⁵ A K-Gg övezet beépítési feltételeit az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítés módja	Legkisebb területe m²	Legnagyobb beépítettség %	Megengedett legnagyobb építménymagasság m	Legkisebb zöldfelület %*
K-Gg	Szabadon álló sorgarázs tömb	200 m²	40	4,5	40
K-Gg	Zártsorú	200 m²	K (40)	4,5	40
K-Gg	Szabadon álló	100 m²	40	4,5	40

24/C. § ^¹²⁶

Különleges terület

“K” jelű

(1) A különleges terület sajátos beépítettségű és használatú terület.

(2)^¹²⁷ A Szabályozási Terv különleges területnek minősíti:

- ^¹²⁸

- Baglyasalja városrész 35/7 hrsz.-ú területét – gyakorló golfpálya céljára. ^¹²⁹

(3) A területeken a rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(4) A területek beépítésénél a 41. § előírásai betartandók.

(5) A területen lakóépület – a szolgálati lakás kivételével – nem létesíthető.

(6) A sportterület esetében az épületek kialakításával, a saját telken létesített műszaki létesítménnyel és/vagy erdősávval biztosítani kell a 60. §-ban előírtak teljesítését.

(7) A közművesítésre a 45.§; 46.§; 47.§; 48.§; 49.§ és 50.§ előírásai az irányadók.

24/D. § ^¹³⁰

Különleges terület

KT – I. jelű

(1) A különleges terület sajátos beépítettségű és használatú terület.

(2)^¹³¹ Különleges területnek minősíti a Szabályozási terv az alábbi területeket:

- a Petőfi S. út – Erkel F. út közötti 343 hrsz.-ú ingatlanokat – intézményterület céljára.

(3) Az intézményterületen az alábbi létesítmények helyezhetők el:

- időskorúak ápoló-gondozó otthona,

- szociális,

- gyermekvédelmi,

- egészségügyi intézmények.

Igény esetén szolgálati lakások, egyházi létesítmény létesíthetők, melyek az intézményépülettel egybeépítendők.

(4) A területen lakóépületek nem létesíthetők.

(5)^¹³²

(6) Az épületet magastetővel kell megépíteni, és maximum kétszintes + tetőtér beépítéses lehet. Az épületet a terven jelölt építési helyen belül kell elhelyezni, a megadott beépítési % betartása mellett.

(7) Az előkert mérete a Petőfi út felől min. 10 m, az Erkel Ferenc út és a gyalog út felől min. 5 m lehet. Az oldalkert a Diákotthon felől min. 10 m kell, hogy legyen.

(8) A szükséges gépkocsi parkolót telken belül kell kialakítani.

(9) Az építési telken belüli csapadék vízelvezetés zárt szelvényben történjen.

(10)^¹³³ Az érintett területen belül és az épületen 2 m2–t meghaladó reklámhordozót vagy eligazító táblát – kivéve az intézményt megnevező feliratot – elhelyezni nem szabad. Nem helyezhető el továbbá fényreklám sem.

(11) A tervezett épület homlokzatán gépészeti berendezések nem lehetnek.
A szomszédos, helyi védelem alatt álló épületre tekintettel csak falazott kémény építhető.

(13)^¹³⁴ A teljes területen belül a mért hangnyomásszint feleljen meg a hatályos jogszabályoknak.

24/E. § ^¹³⁵

Különleges terület

KT-II, KT-III, KT-IV, KT-V, KT-VI jelű^¹³⁶

(1) A KT-II. jelű különleges terület, intézmények létesítésére kijelölt, sajátos használatú és beépítettségű övezet.

(2) Az övezetben

oktatási, nevelési,

kulturális,

sport,

egészségügyi,

egyházi rendeltetésű létesítmények helyezhetők el

(3)^¹³⁷ Az övezetben a beépítés feltételeit az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítés módja	Legkisebb terület m²	Legnagyobb beépítettség %	Megengedett legnagyobb építménymagasság m	Legkisebb zöldfelület %*
KT - I	Szabadon álló	10000	40	8,50	40
KT - II	Szabadon álló	5000	35	12,5	40
KT- III	Szabadon álló	3500	35	12,5	40
KT - IV	Oldalhatáron álló	2000	35	7,5	40
KT - V	Oldalhatáron álló	900	35	7,5	40
KT - VI	Oldalhatáron álló	4000	40	K (18,5)	40

24/F § ^¹³⁸

Különleges terület

„KR” jelű

(1) A különleges terület sajátos beépítettségű és használatú terület.

(2) Különleges területnek minősíti a Szabályozási Terv az új központi temetőhöz kapcsolódó krematórium területet.

(3)^¹³⁹

(4)^¹⁴⁰

(5) A krematórium megközelítését a temetőtől független úton kell biztosítani.

24/G. §^¹⁴¹

Különleges terület

„K-Hull” jelű

(1) Különleges terület a Salgótarján Térségi Kommunális Szilárd Hulladéklerakó, Állatmenhely - Csókáspuszta (a továbbiakban: Hulladéklerakó) területe.

(2) A Hulladéklerakó területe a 0328/13, 0328/15, 0329, 0331/5, 0331/7 hrsz.-ú földrészletek területhatár-rendezésével létrejövő 0331/5 hrsz.-ú kivett szemétlerakó telep elnevezésű 19 ha 4072 m2 alapterületű ingatlant jelenti.

(3) A területeken a rendeltetésnek megfelelő és a funkcióhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el. A telek méretét és a beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítés módja	Legkisebb terület	Legnagyobb beépítettsége %	Megengedett legnagyobb építmény-magasság m	Legkisebb zöld felület %
K-Hull	Szabadon álló	19 ha	10	11,0	40

(4) A szükséges gépkocsi parkolót a telken belül kell kialakítani.

(5) A Hulladéklerakó területén a szabályozási terv kötelező beültetési területet, védőerdő területet jelöl ki.

(6) A Hulladéklerakó a 22-es számú 0364 hrsz.-ú országos közútra csatlakozó közúton közelíthető meg, amely kiszolgáló út. A megvalósult kiszolgáló út részben átépített nyomvonalon halad a 0334 és 0333/2 hrsz.-ú közúti területen, amelynek - más jogszabályi előírás hiányában - legalább a kiszolgáló út kategóriának megfelelő 12 m szélességű építési területet kell biztosítani a vonalvezetési jellemzők figyelembe vételével.

Beépítésre nem szánt területek

25. §

(1)^¹⁴² A beépítésre nem szánt terület

a.) közlekedési és közmű elhelyezési (KÖu), (KÖk)

b.) zöld (KP), (Z)

c.) erdő

1. védelmi erdő (Ev)

2. gazdasági erdő (Eg)

3. egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (Ee)

d.) mezőgazdasági (Mk), (Má), (Má-Tny)

e.) vízgazdálkodási terület (V)

f) különleges beépítésre nem szánt terület

1 nagy-kiterjedésű sportolási célú terület beépítésre nem szánt része(Kk-Sp)

2. városi temetők területe (Kk-T, Kk-KEGY)

3. a felszíni bányák - /anyag-, agyag-, homok-, kő-, salak stb./ területe (Kk-B)

4. rekultiválandó terület (Kk-Re)

5. a meddőhányók területe (Kk-Bm)

6. emlékmű terület (Kk-E)

területfelhasználási egységekre tagolt.

1. A területfelhasználási egységek övezetekre tagozódnak.

(3)^¹⁴³ Az épületek elhelyezésére építési telkeket kell kialakítani. A telkek méreteit és a beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítés módja	Legkisebb terület m²	Legnagyobb beépítettsége %	Megengedett legnagyobb építmény magasság m	Legkisebb zöld felület %	Ingatlan helye, helyrajzi száma
Kk-Sp	Szabadon álló	1 ha	2	6,50+Sz*	80	Kisszállás Építők u. hrsz. 0179/15-16 egy része
Kk-Sp	Szabadon álló	5000	2	4,50	80	Dolinka sporttelep hrsz. 0230, Baglyasalja hrsz. 0441 Hősök ú. hrsz. 6902, Medvesi út hrsz. 12002, Rónafalu hrsz. 11435
Kk-T, Kk-KEGY	Szabadon álló	5000 m2	2	4,5	80	A 9. sz. mellékletben felsorolva
Kk-E	Szabadon álló	2000 m2	2	4,5 + Z*	80	Kálvária domb hrsz. 0528/5 Emlékmű

Sz* = Szélerőmű, melynek magassága legfeljebb 10,0 m.

K = Kialakult terület, építménymagasság.

Z* = Zászlórúd, melynek magassága legfeljebb 18,0 m.

A szükséges gépkocsi parkolót a telken belül kell kialakítani.

(4)^¹⁴⁴ A rekultiválandó területek rendezése tájrendezési terv szerint történhet, az érdekelt szakhatóságok előírásainak figyelembe vételével.

(5)^¹⁴⁵ Temetők bővítése, felújítása során a temetőkről és temetkezésekről szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

a) A köztemető létesítésénél, bővítésénél, sírhelytábla (parcella) újra betemetésénél a temetési helyek a temető (temetőrész) területének legfeljebb 65%-át foglalhatják el.

b) Azon a temetési helyen, ahol a talajvíz a talajszinttől számított 2,50 m mélységnél kevesebb, talajvízszint megfigyelő kutakat szükséges kiépíteni.

c) A vízvételt (kút, közkifolyó) - a csurgalékvíz megfelelő elvezetésével - legalább 150 m-enként biztosítani kell.

26. §

Közlekedési és közműterületek

Köu és KÖk jelű ^¹⁴⁶

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az utak, gépjármű várakozóhelyek, járdák, gyalogutak, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.

(3) A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.

(4) A pályaudvarok, járműtelepek, továbbá a területen elhelyezhető más építmények számára építési telket kell kialakítani.

(5)^¹⁴⁷ Közműterületként kell fenntartani a következő területeket:

- 2520/2 hrsz.(Gedőc – tetői víztároló)

- 2414 hrsz. (Kemping úti kút)

- 013/2 hrsz. („Tatár- árok” kút)

- 0941 hrsz.( Somosi galéria kútjai)

27. §

I. rendű főút

(1)^¹⁴⁸ (1) A 21. sz. Hatvan-Salgótarján főforgalmi út szabályozási szélessége

a) belterületen dél felől a Budapesti úton a Csokonai út bekötéséig 40,0 m (az 52+714 km szelvényig)

b) a Budapesti úton a Csokonai út és Rákóczi út bekötése közötti szakaszon 20,0 m, illetve az út kialakult ingatlan határa (az 52+714 és 53+981 km szelvények között)

c) a Bajcsy-Zsilinszky úton a Rákóczi út bekötése és a Baglyasi úti vasúti felüljáró között 40,0 m (az 53+981 és 55+100 km szelvények között)

d) a Bajcsy-Zsilinszky úton a Baglyasi úti vasúti felüljáró és a Bem út kereszteződése között az út kialakult ingatlanhatára

e) a Bajcsy-Zsilinszky úton a Bem út és Kossuth út kereszteződése között 30,0 m

d) a Bajcsy-Zsilinszky úton a Kossuth út és a Salgó úti felüljáró között 30,0 m (az 57+362 és 57+892 km szelvények között)

e) a Kassai sor 54. sz. alatti Sporttelep parkoló csatlakozásától a Füleki út 148. melletti vasúti hídig 20,0 m (az 58+600 és 60+809 km szelvények között)

f) a Füleki út északi szakasza a Füleki út148. melletti vasúti hídtól az északi belterületi határig 26,0 m

(2)^¹⁴⁹

(3) ^¹⁵⁰

(4)^¹⁵¹ Az országos közúthálózatba tartozó főutak külterületi védőtávolsága az út tengelyétől 100-100 m.

28. §^¹⁵²

II. rendű főút, összekötő és bekötő út

(1)^¹⁵³ a) A 22 számú Rétság-Salgótarján II. rendű főút szabályozási szélessége 30,0 m,

b) a 211 számú másodrendű főút a Bem utca 2-12., a Rákóczi út 1-24., a Füleki út 1-148. sz ingatlanok előtt húzódik, az út szabályozási szélessége az út kialakult ingatlanhatára, de legalább 16,0 m.

(2) a) 2206 számú Litke-Salgótarján összekötő út, szabályozási szélessége 22,0

b) 2032^¹⁵⁴ számú Salgótarján-Kazár összekötő út, szabályozási szélessége 20,0 m (Csokonai út, Nagymező út)

c) 2303 számú Salgótarján-Nádújfalu összekötő út, szabályozási szélessége 22,0 m (Salgó út), Tervezési osztály: B.V.-c-C

d) 2304 számú Salgótarján-Zabar összekötő út, szabályozási szélessége 16,0 m

e)^¹⁵⁵ a 2307 számú Zagyvapálfalva-Salgótarján összekötő út a Rákóczi út, amelynek szabályozási szélessége a Bajcsy-Zsilinszky út és Csokonai út bekötése között 30,0 m, ettől északra a Bem útig az út kialakult ingatlanhatára, de legalább 20,0 m

(3) a) 21135 számú Sámsonháza bekötő út, szabályozási szélessége 30,0 m

b) 22311 számú Salgótarján-felső állomáshoz vezető út (Állomás út), szabályozási szélessége 16,0m

c) 23101 számú Somlyóbánya bekötő út, szabályozási szélessége 16,0 m

d) 23102 számú Salgóbánya bekötő út, szabályozási szélessége 16,0 m

e) 23103 számú Somoskő bekötő út, szabályozási szélessége 16,0 m

f) 23104 számú Zagyvaróna bekötő út 16,0 m

g) 23105 számú Rónafalu bekötő út 16,0 m

h) 23117 számú Kazár bekötő út, szabályozási szélessége 16,0 m (Forgách A. út)

i) 23302 számú Salgótarján-alsó állomáshoz vezető út 16,0 m

(4) Az országos közúthálózatba tartozó mellékutak külterületi védőtávolsága az út tengelyétől 50-50 m.

29. §

Gyűjtőutak

(1)^¹⁵⁶ Camping út - szabályozási szélessége 16,0 m, szabályozási osztály „B.V.”, hálózati funkció „c”, környezeti körülmény „C vagy D”.

(2)^¹⁵⁷ Ybl Miklós út - szabályozási szélessége 18,0 m, kivéve a - Füleki út és a Camping út közötti szakaszon - 10 m

(3) Móricz Zs. utca - szabályozási szélessége 12,0 m

(4) Losonci út - Alkotmány út - szabályozási szélessége 16,0 m

(5) Acélgyári út - szabályozási szélessége 15,0 m

(6) Arany J. út - szabályozási szélessége 22,0 m

(7) Pécskő út - szabályozási szélessége 18,0 m

(8) Meredek út - szabályozási szélessége 16,0 m

(9) Zemlinszky út - szabályozási szélessége 16,0 m

(10) Petőfi út - szabályozási szélessége 22,0 m, a forduló előtti szakaszon 12,0 m

(11) Hősök útja - szabályozási szélessége 22,0 m, a Hársfa úttól 18,0 m

(12) Gorkij körút - szabályozási szélessége 18,0 m

(13) Zagyva út - szabályozási szélessége 16,0 m

(14) Vár utca - szabályozási szélessége 12,0 m

(15) ^¹⁵⁸

30. § ^¹⁵⁹

(1)^¹⁶⁰ A lakóutcák (kiszolgáló utak) meglévő és tervezett szélessége 8,0 m, 16,0 m és 20,0 m közötti. A terepviszonyok és a meglévő beépítés által indokolva az utcák szabályozási szélessége kivételesen 6,0 m is lehet. Az egyéb utak (Salgó úti Biomassza erőműhöz vezető 3493/16 és 3568/2 hrsz.-ú út) tervezési osztálya: B.VI.-B vagy C.

(2) A Nyár út – Fazekas M. utat összekötő út részére 12 m-es szabályozási szélességet kell biztosítani. A Nyár utca szabályozási szélessége 10 m, a szabályozási tervlapon jelölteknek megfelelően.

Az út osztályba sorolása: B.VI.d D-C

(3) A Jenő út - Megyer utat összekötő út részére 12 m-es szabályozási szélességet kell biztosítani.

Az út osztályba sorolása: B.VI.d B

(4) A (2) és a (3) bekezdésben szereplő utak összekötésénél erdőművelési ágú területek esetében az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. Tv. (Evt.) és a végrehajtására kiadott, többször módosított 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet (Vhr.) előírásai alkalmazandók, valamint az erdőterület igénybevételi eljárást is le kell folytatni.

(5)^¹⁶¹ Az új nyitású utcák szabályozási szélességén belül a szükséges közműsávokat biztosítani kell.

(6)^¹⁶²^{A Március 15. utca 26-34. sz. háztömb}^körül^{körbevezetett út szabályozási szélessége 12,0 m. Az út osztályba sorolása:}

^{tervezési osztály: B. VI, hálózati funkció: d, környezeti körülmény: D, v}^t^{= -}

30/A. § ^¹⁶³

Kerékpárút

(1) Az észak-déli irányú kerékpárutat a szabályozási terv jelöli.

(2) A kerékpárút nyomvonala az utak szabályozási szélességén belül kerül kialakításra.

(3)^¹⁶⁴ A 2428 hrsz.-ú Tóstrandi tó mellett kerékpárút részére 4m szabályozási szélességet kell biztosítani.

30/B. §^¹⁶⁵

Kiemelt gyalogos felületek, köztér

(1) A kiemelt gyalogos felületeket, köztereket a szabályozási terv jelöli.

(2) A kiemelt gyalogos felületek, közterek elsősorban a gyalogos forgalom számára fenntartott, korlátozott kiszolgáló gépkocsi forgalmat is biztosító, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri műalkotásokkal gazdagított közlekedési területek.

(3) Megvalósítás előtt ezekre a területekre közterületi terv készítendő, melynek ki kell térni a térburkolatokra, növényzetre, utcabútorokra, térvilágításra és egyéb közművekre. A különféle tervfajtáknak lehetőleg egy időben kell készülniük.

(4) Kerékpárút nyomvonala a kiemelt gyalogos felületeken, köztereken áthaladhat.

31. §

(1) Főforgalmi vasút a Hatvan-Salgótarján-Somoskőujfalu vasúti fővonal, szabályozási szélessége 10,0 m.

(2) A vasúti fővonal védőtávolsága - belterületen 50-51 m, mely egyedi engedéllyel csökkenthető.

(3) A vasúti védőtávolságon belül új létesítmény, építmény csak az illetékes szakhatóság engedélyével helyezhető el.

(4)^¹⁶⁶ A fogaskerekű kisvasút részére Salgótarján-Tóstrand és Salgóbánya között 8-10 m szabályozási szélességet kell biztosítani.

32. §

Zöldterület

Kp, Z jelű ^¹⁶⁷

(1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, közpark.

(2) A város zöldfelületi rendszerét a közparkok, erdők, valamint az intézményi zöldterületek (temetők, kegyeleti parkok, sportterületek) alkotják.

(3) A zöldterületen az OTÉK 27. § (4) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel.

(4) A zöldterület beépítésére vonatkozóan az önkormányzati rendelet szigorúbb előírásokat is megállapíthat. Ez esetben a szigorúbb előírásokat kell alkalmazni.

33. §

Erdőterület

(1) Az erdő a település bel- és külterületének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.

(2) Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint

1. védelmi (védett és védő)

2. gazdasági

3. egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű lehet.

(3) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az erdészeti hatóság engedélyével történhet.

(4) A 10 ha-t meghaladó nagyságú területen:

a.) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények

b.) biztonsági okból szükséges őrház

c.) közlekedési és szállítási építmények helyezhetők el.

34. §

Gazdasági célú erdőterület

Eg jelű ^¹⁶⁸

(1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja - külön törvényben meghatározva - az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) A területen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el.

(3) Vadászház legalább 3000 ha-t elérő, összefüggő vadászterületen létesíthető. Az építési engedélyhez az erdészeti szakhatóság hozzájárulása szükséges.

35. §

Védelmi rendeltetésű erdőterület

Ev jelű ^¹⁶⁹

(1) A védőerdő elsősorban a város, a lakóterület és más települést védő településvédelmi, valamint belterületi erdő.

(2)^¹⁷⁰ Védőerdő övezetbe kell sorolni a Gyurtyános-i lakóparkot körülvevő gazdasági erdőterületnek a lakóterülethez közvetlenül kapcsolódó 100 m-es sávját.

(3)^¹⁷¹ A védőerdő területén építményt elhelyezni nem lehet.

(4)^¹⁷² Védett erdő területén a Szabályozási Tervben jelölt területeken a terület fenntartásához, a turisztikához, üdüléshez kapcsolódó, valamint erdei környezetet igénylő gyógyintézmény építményei helyezhetők el. Az építési engedélyhez a természetvédelmi és az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulását is be kell szerezni.

(5)^¹⁷³ Fokozottan védett erdőterületen építmény nem helyezhető el.

(6)^¹⁷⁴ A védett erdőterület Szabályozási Terven kijelölt területein a téli sportolás létesítményei (sípálya, felvonó, világítás, parkoló, melegedőház) elhelyezhetők. Az építési engedélyhez a (4) bekezdésben említett szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni.

36. §

Egészségügyi, Szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület

Ee jelű ^¹⁷⁵

(1) A terület elsődlegesen a helyi lakossági rekreációs tevékenységéhez, pihenésre kijelölt terület.

(2) A területen a fenntartáshoz szükséges építményeken túl

a.) a szabadidő eltöltését

b.) a turizmust és a testedzést szolgáló építmények

c.) üdülőtábor és kemping helyezhető el.

(3) Építmény csak a 100.000 m2-t meghaladó erdőterületen helyezhető el, a beépítettség legfeljebb 5 %-os lehet. Az építési engedélyhez az erdészeti szakhatóság hozzájárulását be kell szerezni.

37. §^¹⁷⁶

Mezőgazdasági terület

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

1. A mezőgazdasági területen lakóépületet elhelyezni – az OTÉK 29. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – nem lehet, egyéb építményt elhelyezni az OTÉK 29. § előírásainak betartásával szabad.

38. § ^¹⁷⁷

Kertes mezőgazdasági terület - Mk, M jelű

Általános mezőgazdasági terület - Má, Má-Tny jelű^¹⁷⁸

1. Az M, Mk jelű övezetben gazdasági épület helyezhető el. Az épület legfeljebb 30 m² nettó alapterületű és egyszintes lehet. Az épület alatt pince létesíthető, ha azt geotechnikai adottságok, más előírások miatt nem tiltják. A kialakítható legkisebb telekszélesség 16,0 m.

2. Az Má jelű övezetek külön nem szabályozott övezetek, ahol az OTÉK 29. § általános szabályozásait kell figyelembe venni. Az Má-1, Má-2, Má-Tny^¹⁷⁹ jelű övezetek a kül- és belterületi szabályozási tervben külön szabályozott területeket jelentik.

(3) Salgótarján-Somoskő belterületén lévő Mk jelű övezetben építmény nem helyezhető el, csak művelés céljára használható.

1. A Salgó útra csatlakozó útról megközelíthető, központi temetővel szemközti 0226/4 hrsz.-ú területen építmény nem helyezhető el az ott élő védett növényfajok miatt.

(5)^¹⁸⁰ Az övezet telkeinek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

Övezeti jele*	Beépítés módja	Legkisebb területe m²	Legnagyobb beépítettsége %	Megengedett legnagyobb építménymagasság m
Mk	Szabadon álló	800	3	<3,50
Mk	Szabadon álló	720	3	K (3,50)
Má-1, Má-Tny	Szabadon álló	6000	3	<7,50
Má-2, Má-Tny	Szabadon álló	720	3	<7,50

Az Mk jelölés a korábbi zártkerti, az Má-Tny jelölés a korábbi tanyás megnevezésű ingatlanokra utal.

39. §

Vízgazdálkodási területek

V jelű^¹⁸¹

(1) Az egyéb területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek.

- folyóvizek medre és partja

- állóvizek medre és partja

- a vízbázisok területei és védőterületei

- önálló, vízelvezetést szolgáló létesítmények, övárkok, árkok. ^¹⁸²

(2) A területeken csak vízkárelhárítási, a vizisport és a sporthorgászat céljára szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

(3)^¹⁸³ A Szabályozási Terv e rendelet hatálya alá tartozó területen vízgazdálkodási területként jelöli meg:

a.) Tarján patak medrét és baloldali mellékágának medrét

b.) Tóstrandi tavat és partját

(4)^¹⁸⁴ A vízfolyások partja mentén a partéltől számított 6,0 m, a tóstrandi tó körül 6,0 m parti sávot szabadon kell hagyni. E területen építményt elhelyezni nem szabad.

(5)^¹⁸⁵ a) Salgótarján közigazgatási területén lévő vízbázisok védőterületei becsléssel illetve számítással kerültek meghatározásra. Az egyes védőterületekre vonatkozó előírásokat, korlátozásokat a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet tartalmazza. Térképi megjelenésüket a külterületi szabályozási tervek tartalmazzák.

b) A vízbázisok és védőterületeik meghatározása a következőek:

b.1) Somoskő Vár alatti forrás - becsült védőterület

b.2) Somoskő Magyar-bánya - számított terület: belső- , külső védőterület,

Hidrogeológiai „A” védőterület

b.3) Salgóbánya István táró - számított terület: belső- , külső védőterület,

Hidrogeológiai „A” és „B” védőterület

b.4) Gedőc-pusztai csőkút és tatárárok források - becsült védőterület

b.5) Buda-völgyi források - becsült védőterület

b.6) Csatókút - számított terület: belső- , külső védőterület, Hidrogeológiai „A” és „B” védőterület.

(6)^¹⁸⁶ Salgótarján közigazgatási területén található

a) kijelölt közüzemi vízbázisok:

b) további közüzemi vízbázisok:

a.1) Salgótarján, Gedőcz-kút és Tatárárok források vízbázisa (üzemel)a.2) Salgótarján-Zagyvaróna, Csathó forrás vízbázisa (üzemel)

b.1) Salgótarján-Rónabánya, Budavölgyi-forrás vízbázisa (üzemel)b.2) Salgótarján-Salgóbánya, István-tárói forrás vízbázisa (üzemel)b.3) Salgótarján, Paptagi mélyfúrású kút vízbázisa (üzemel)b.4) Salgótarján-Zagyvaróna, Pintérpusztai mélyfúrású kút vízbázisa (üzemel)b.5) Salgótarján-Zagyvaróna, Erőmű IV. kút vízbázisa (üzemel)b.6) Salgótarján-Somoskő, Magyarbányai-forrás vízbázisa (üzemel)b.7) Salgótarján-Somoskő, Somoskő vár alatti forrás vízbázisa (nem üzemel)(7)^¹⁸⁷ Ivóvízkúttól mért 10 m sugarú körnek megfelelő területen az állattartás tilos.

40. §

(1) A tervezett hidrogeológiai védőidomot a Szabályozási Terv jelöli ki.

(2) A hidrogeológiai védőidom területén jogszabályok előírásait érvényesíteni kell.

(3)^¹⁸⁸ A hidrogeológiai védőidom területén tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte és üzeme a felszín alatti víz mennyiségének és minőségének károsodását okozza.

(4) A hidrogeológiai védőidom területén történő építés engedélyezési eljárása során a vízügyi hatóság szakhatósági engedélyét be kell szerezni.

5)^¹⁸⁹ A tóstrandi tó déli oldalán lévő kifolyó és hozzá csatlakozó föld alatti csatorna ökológiai átjárhatóságát biztosítani kell.

III.

Építmények elhelyezése

41. §

Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, a környezet-táj, természet- és műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a közbiztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, ill. azokat ne befolyásolják károsan.

42. §

(1)^¹⁹⁰ Az építési telek építmény elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) a szabályozási tervben külön nem szabályozott esetben a 42. § (3) bekezdése határozza meg. A szabályozási tervben külön szabályozott esetben az építési helyet a szabályozási tervlap szerint kell megállapítani.

(2) Az előkert legkisebb mélysége 5,0 m, ettől eltérő mértéket a Szabályozási Terv határozza meg.

(3)^¹⁹¹ A hátsó- és oldalkertre vonatkozó előírások a következők:

a) az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb

aa) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén az előírt (megengedett) építménymagasság felénél,

ab) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az előírt (megengedett) építménymagasságnál,

ac) zártsorú és csoportos beépítési mód esetén (pl. saroktelken vagy hátsókert irányú épületszárny esetén)

- sem az övezet szerint megengedett legnagyobb építménymagasság (H) felénél,

- sem az oldalkertre néző tényleges építménymagasság felénél,

- sem pedig 3,0 m-nél

b) a hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb

ba) sem 6,0 m-nél,

bb) sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél,

bc) kivéve a Karancs út 11-31., Füleki út 1-33., Füleki út 2-48. között, ahol a kialakult beépítési adottságok miatt a hátsókert legkisebb mélysége 3m.

A saroktelek elő- és oldalkertnek nem minősülő részén a hátsókertre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az építmények közötti távolságokat az OTÉK 36. § és 37. §-ának előírásai szabályozzák.

(5)^¹⁹² Kialakult beépítésű területen – az építmények között kialakult távolságot nem csökkentve – az építmények közötti távolság a tűzvédelmi hatóság szakvéleménye alapján egyedileg is meghatározható.

(6) A Szabályozási Tervben megadott közterület (út) felőli építési vonal kötelező szabályozási elem.

(7)^¹⁹³

(8)^¹⁹⁴ Zártsorú beépítés esetében a szomszédos tűzfalon – a ma érvényes előírások szerint szabálytalanul – létesített világító, szellőző nyíló felületek légudvarral leválaszthatók. A légudvar legkisebb alaprajzi területe 40 x 60 cm lehet, falazatának a lakóépületre előírt hőszigetelő és tűzállósági követelmény teljesítményértékét ki kell elégítenie.

(9)^¹⁹⁵ Kertvárosias és falusias területeken előkerttel létesülő beépítés esetén a közterület felőli kerítések maximális magassága 1,90 m, a kerítés 0,90 m és 1,90 m magasság közötti felületét áttört, átlátható felületként kell kialakítani.

(10)^¹⁹⁶ Beépítésre szánt területen az építési hely területén lehet építményt, melléképítményt építeni. Az elő-, oldal- és hátsókert legkisebb méretén belül vízóra akna és zárt szennyvíztároló elhelyezhető. Az egyéb elhelyezhető illetve nem elhelyezhető építményeket az OTÉK 35. § (6) és (7) bekezdései sorolják fel. Az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem lehet lábakon álló kerti terasz, kerti tető, kerti pavilon, valamint az épületekhez csatlakozó előtetőnek, védőtetőnek, ernyőszerkezetnek épület falsíkja előtt álló tartószerkezettel (oszlop, pillér) alátámasztott területe.

(11)^¹⁹⁷ Közterülettel határos kerítés építése esetén az építtetőnek egyeztetnie kell az adott területen vezetékkel rendelkező közműszolgáltatókkal.

(12)^¹⁹⁸ Tereprendezési munkák (feltöltés, bevágás rézsűképzés) a beépítéssel érintett ingatlanon kijelölt építési hely területén túlnyúlhatnak oly módon, hogy a telek határán az eredeti természetes terepfelület megmarad, és a felszíni vízelvezetés a telekhatáron belül kiépül.

42/A. § ^¹⁹⁹

Zöldfelületek kialakításának követelményei

(1) Az (építési) övezetekre előírt legkisebb zöldfelület mértékét az (építési) övezetek részletes szabályai tartalmazzák.

(2) A zöldfelületbe beszámítható a teleknek minden olyan területe, amelyet épület, építmény vagy szilárd burkolat nem fed és azon növényzetet telepítenek, valamint

- az építmény feletti tetőkert 21cm vastagságtól annyi %-ban, ahány cm-rel vastagabb a talajréteg a 20 cm-nél, de legfeljebb 100 %-ban

- a vízfelület 50 %-a,

- a személygépkocsi várakozó helye burkolatától függően

= 25 %-os gyepfelületig nem számítható be,

= 26-50 %-os gyepfelületű burkolatnál 25 %-ban,

= 51-75 %-os gyepfelületű burkolatnál 50 %-ban,

= 76-100 %-os gyepfelületű burkolatnál 75 %-ban számítható be.

(3) A zöldfelületbe a beton térkő burkolat még akkor sem számítható be, ha az vízáteresztő képességgel bír.

(4) Többszintes növényállomány telepítése esetén a legkisebb zöldfelület mértéke a hatályos jogszabályi előírások szerint csökkenthető.

43. §

Építmény elhelyezése közterületen

(1) Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.

(2) Önálló hirdetőberendezés közterületen csak akkor telepíthető, ha az kielégíti az OTÉK 39. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.

(3) Telefonfülke, újságárusító pavilon, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó - esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.

(4)^²⁰⁰ Meglévő épület átalakítása során létesített - ha műszakilag indokolt - előlépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány és előtető 1,60 m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.

(5) Alkalmi és időszakos jelleggel építmények – árusító, szolgáltató, vendéglátó, kiállítási pavilonok – terv és külön engedély alapján az alábbi területeken létesíthetők, amennyiben a gyalogos-, vagy gépjárműforgalmat nem akadályozzák:

- Főtér

- Kassai sor Balassi B. könyvtár előtti szakasza

- Erzsébet tér

- Beszterce tér

- Múzeum tér

- a Városi Sportcsarnok előtti tér

(6) Vendéglátó-szolgáltató terasz időszakosan csak külön engedéllyel létesíthető.

(7) Személygépjármű parkolók, valamint lejáratai közterület alatt is létesíthetők, amennyiben a meglévő beépítésre zavaró hatást nem jelentenek.

(8) Terepszint alatti létesítmények megközelítésére szolgáló - átalakítás során létrehozott - lépcsők, lejáratok és ezek védő felépítményei közterületen is létesíthetők.

(9)^²⁰¹ A közterület közmű elhelyezése céljából csak a közterület tulajdonosával előzetesen megkötött szerződés alapján vehető igénybe.

(10)^²⁰² Épületek homlokzati síkjára rögzített és közterületre is benyúló reklámhordozó a közterület szintje felett legalább 2,50m magassággal helyezhető el.

(11)^²⁰³ A Medves körúti 2718/4 hrsz.-ú közterületi ingatlanon a 2708-2716 hrsz.-ú sorházas ingatlanok körút felőli szakaszain parkolók alakíthatók ki, kizárólag a sorházakhoz szükséges parkolási igény kielégítésére, beton térburkolattal vagy gyeprács felülettel, lekerítés nélkül. A parkolók kiépítése, használata, karbantartása az önkormányzattal kötendő egyedi megállapodás alapján történhet.

44. §

(1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. § előírásai szerinti gépjármű tárolót, vagy nem tárolás célját szolgáló parkolóhelyet kell biztosítani.

(2) A HÉSZ 6., 8., 16., 17 és 21. §-ban meghatározott területfelhasználási egységek területén a gépkocsik elhelyezésére elsősorban a rendeltetési egységet magában foglaló épülettel egybeépített gépkocsitárolók létesítendők.

(3) A HÉSZ 10, 12, 14 §-ban meghatározott területfelhasználási egységek területén a gépkocsik elhelyezésére különálló gépkocsitároló építmények is elhelyezhetők.

(4) Helyi önkormányzati rendelet ettől eltérő rendelkezést is tartalmazhat.

IV.

Közművekre vonatkozó előírások

45. §

Vízellátás

(1) Beépítésre nem szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (az OTÉK 46. §-ban előírtak szerint) és oltóvíz ellátás biztosított.

(2) Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz mennyisége egyidejűleg biztosított.

46. §

Szennyvízelvezetés

(1) Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.

(2) Amennyiben nincs közműves szennyvízelvezetés, abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.

(3) Zárt szennyvíztároló csak végső megoldásként alkalmazható.

(4) Ipari - technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül, a hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.

47. §

Villamos energia ellátás

(1) Azokon a területeken, ahol a hálózatok légvezetéken szabadon vezethetők, a hálózatot a közvilágítással közös oszlopsorra kell helyezni.

(2) Tájvédelmi és városképvédelmi szempontból a Szabályozási Terven kijelölt övezetekben a hálózatot földkábelbe fektetve kell építeni.

48. §

Hírközlés

(1) A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében a Szabályozási Terven előírt magassági korlátozás betartandó. A területen 30 m-nél magasabb építmény nem létesíthető.

(2) A távközlési hálózatokat városképvédelmi szempontból a Szabályozási Terven kijelölt helyi építészeti védettségű területen, földkábelbe fektetve kell építeni.

(3)^²⁰⁴ Elektronikus hírközlési építmények (hírközlési oszlopok, műtárgyak, vezetékek) a rendezési tervben külön nem szabályozott mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területen az építési terület megállapítására vonatkozó általános szabályok szerint, legfeljebb 30 m magassággal helyezhetők el. A 30 m-nél magasabb építményekhez elhelyezésének engedélyezése külön jogszabályi előírások szerint történik.

49. §

Csapadékvízelvezetés, vízrendezés

(1) Üzemanyagtöltő állomások, 50 fh-nél nagyobb parkolók területéről a csapadékvizet csak homok- és olajfogón át vezetve lehet a csapadékcsatornába - befogadóba - vezetni.

(2)^²⁰⁵ Az élő vízfolyások rendezett partélétől belterületen 6,0-6,0 m, külterületen 10,0-10,0m szélességű sáv (kezelési sáv) a karbantartás számára szabadon hagyandó. Ezen a sávon burkolat készítése megengedett, gyalogos- és kerékpárforgalom számára megnyitható. A kezelési sávon belül építmény, föld feletti közmű létesítmény nem helyezhető el.

(3) Az élő vízfolyások területén, kezelési sávjaiban bármilyen tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(4)^²⁰⁶ A Tarján patak “Ipari Park” területén vezető szakaszán a rendezett partéltől 6,00-6,00 méter szélességű kezelési sávot kell biztosítani.

(5)^²⁰⁷ A Gorkij lakótelephez kapcsolódó 6561/14 hrsz-ú terület beépítésénél a meredek területek felől az övárok kiépítését biztosítani kell.

50. §

Közművek általános előírásai

(1)^²⁰⁸ A közüzemi közműhálózatok gerinc és elosztóvezetékei, valamint műszaki létesítményei számára területet közterületen, közlekedési területen, vagy a közműüzemeltető telkén kell biztosítani. Műszaki szükségességből idegen tulajdonú területen való átvezetés esetén - az engedélyezés előtt - a vezeték tulajdonosának a szolgalmi jogot (használati jogot) meg kell szerezni.

(2) A közműhálózat és létesítményei védőtávolságán - védősávján - belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4) Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni.

51. §

Hulladékelhelyezés

(1)^²⁰⁹

(2)^²¹⁰

(3)^²¹¹

(4)^²¹²

(5)^²¹³

(6) Különleges kezelést igénylő hulladékok az üzemek, intézmények területén (a keletkezés helyén) csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint tárolhatók.

Értékvédelem

52. §

(1) Az értékvédelem országos, vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti, vagy művi környezetet, vagy annak elemeit védelemben részesíti.

(2) A természeti védelem alatt állóterületeket a Szabályozási Terv jelöli ki.

(3) Országos természeti védelem alatt álló területen a védelem szempontjai határozzák meg a használat és az építés feltételeit.

(4)^²¹⁴ A belvárosi védett területen lévő épületek felújítása épületenként szabályozásra kerül. Az egyes épületekre vonatkozó előírásokat e rendelet 7.sz. melléklete tartalmazza.

53. §

Természeti környezet védelme

(1) Országos jelentőségű, védett terület a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet Salgótarján közigazgatási területéhez tartozó része. A védettség Salgóbánya, Rónafalu és Rónabánya belterületére is kiterjed.

(2) A védett területre a vonatkozó jogszabályok előírásait, valamint a HÉSZ 35. §-ának előírásait kell alkalmazni.

54. §

(1)^²¹⁵ A helyi védettségű területek

a) Pécskői bazaltkúp - Salgótarján hrsz. 0207/3, kiterjedése 155 ha 9501m2

b) Baglyas-bazalttömb - Salgótarján hrsz. 1380 „Baglyaskő” kiterjedése 6099 m2

(2) A helyi tájvédelemben részesülő területen a felszín megbontása, a domborzat átalakítása, parcellázás, valamint a természetes növénytakaró megbontása nem megengedett.

(3) Építmények elhelyezése a HÉSZ 35. §-a előírásai szerint történhet.

(4)^²¹⁶

(5)^²¹⁷ Fokozottan védett régészeti lelőhely az 1/2009.(I.23.) OKM rendelet 28. §-a szerint:

Pécskő bazaltkúp és környéke területe: hrsz. 0207 a, c, d, f, h, k

55. §

Tájrendezés - tájképi védelem

(1) A Szabályozási Terven jelölt meddőhányókat tájrendezési terv alapján rekultiválni kell.

(2) A rekultiváció során rendezett meddőhányó, ha más előírás, vagy egyéb körülmény nem tiltja, beépítésre szánt területen gazdasági terület, vagy lakóterület céljára felhasználható.

(3) A lezárt kommunális hulladéklerakók területét rekultiválni kell.

(4) A rekultiváció során a (3) bekezdés szerinti terület, ha más előírás, vagy egyéb körülmény nem tiltja, gazdasági (ipari) területként hasznosítható.

(5) Külszíni anyagnyerőhely területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos köteles helyreállítani.

Épített környezet és elemei védelme

56. §

Országos védettség

(1) Az országos műemlékjegyzékben szereplő műemlék épületek a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény előírásai alapján országos védelemben részesülnek.

(2) Országosan védett építmények esetében bármilyen építési munka csak a vonatkozó jogszabályokban kijelölt hatóság engedélyével végezhető.

(3)^²¹⁸ Országos védettségű építészeti - műemlék - emlékek:

- Salgói várrom (hrsz. 036/1 g)

- Salgótarján, Földalatti bányamúzeum (hrsz. 1254) ipari műemlék

- Salgótarján, Római Katolikus templom (hrsz. 4104)

- Salgótarján-Zagyvaróna, Római Katolikus templom (hrsz. 8642)

- Salgótarján, Ferences templom (hrsz. 3556)

- Salgótarján, Dornyay Béla Múzeum, (hrsz.3896) ^²¹⁹

- Salgótarján, Evangélikus templom, (hrsz.3100) ^²²⁰

- Salgótarján, Református templom, (hrsz.1950) ^²²¹

(4) A (3) bekezdésében meghatározott műemlékek védett műemléki környezetét a Szabályozási Terv határolja el.

(5)^²²² A (4) bekezdésben meghatározott műemléki környezetben folyó építési, bontási, telekalakítási engedélyezési eljárás során az örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként kell bevonni.

56/A. § ^²²³

(1)^²²⁴ A régészeti területek jegyzékét a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

(2) A megjelölt régészeti lelőhelyek területén folyó földmunkák és földmunkával járó építési tevékenység engedélyezése során az engedélyben rögzíteni kell a lelőhely tényét, valamint az előkerülő régészeti leletekkel kapcsolatos eljárási rendet.

(3) A régészeti kutatási munka és dokumentálás biztosítása érdekében az igazgatási területen folyó bármilyen földmunkával járó beruházás, építkezés végzésekor régészeti leletek előkerülése, illetve ezek felmerülésének gyanúja esetén a munkavégzést abba kell hagyni, a jegyzőt valamint a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Igazgatóságát értesíteni kell. A leletek előkerülésekor a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény előírásait be kell tartani.

(4) Régészeti leletek előkerülése esetén a jegyző a munkavégzést 30 napra felfüggesztheti.

(5)^²²⁵ A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 11 §-a alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

(6)^²²⁶ A régészeti lelőhelyen tervezett földmunka engedélyeztetése során a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi hatóságot meg kell keresni.

(7)^²²⁷ A régészeti lelőhelyeket a földmunkával el kell kerülni. Ha lelőhely elkerülése a beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, illetve a beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megkezdése előtt előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra a törvény, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló magasabb rendű jogszabály értelmében szerződést kell kötnie a területileg illetékes múzeumi szervezettel.

(8)^²²⁸ A kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan lelet vagy régészeti emlék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes múzeumot.

(9)^²²⁹ a) A Salgó útra csatlakozó útról megközelíthető, központi temetővel szemközti 0226/4. hrsz.-ú terület régészeti érdekeltségű, ezért próbafeltárást kell végezni, melynek eredményeképpen megelőző feltárásra is sor kerülhet. Mindennemű építés, közműfektetés és tereprendezés esetén már a tervezési szakaszban ki kell kérni a szakhatóság véleményét és értesíteni kell a helyi múzeumi szervezet régészeit. A kötelező fásítás megkezdése előtt szintén meg kell keresni a helyi múzeumi szervezet régészeit.

b)^²³⁰

57. §

(1) Helyi építészeti védettségű terület a Szabályozási Terven lehatárolt – Salgótarján városközpont – terület, tekintettel az egységes, magas színvonalú városképi megjelenésre, a természeti és épített környezet kapcsolatának példamutató kialakítása.

(2)^²³¹ Az (1) bekezdés szerinti területen belül a Hild érmes főtér és épületeinek rendeltetése megtartandó.

(3)^²³² Helyi építészeti védettségű terület a Szabályozási Terven lehatárolt - Kassai sor – Kossuth út - Losonci út - Mártírok út - terület, tekintettel a város építéstörténetének egyetlen megmaradt kisvárosi városszerkezetű, polgári lakónegyedének emlékeként.

(4)^²³³ Helyi építészeti, városszerkezeti védettségű terület a Szabályozási Terven lehatárolt Vasas út és Asztalos út által határolt terület (Rónabánya), tekintettel a város építéstörténetének megmaradt bányakolónia emlékeként.

(5)^²³⁴ A történeti, városképi, építészeti értékei - jelentősége alapján helyi védelem alatt álló épületek:

1. Salgótarján Salgóbánya, Medvesi út 14. (hrsz. 12482) volt bányai kultúrotthon

2. Salgótarján, Füleki út 55. (hrsz. 2986) Izraelita temető

3. Salgótarján, Acélgyári u. 4-6-8. (hrsz. 3519) ún. „kolduspalota”

4. Salgótarján, Acélgyári u. 10-12. (hrsz. 3520/2) lakóépület ún. „kolduspalota”

5. Salgótarján, Acélgyári u. 14-16-18. (hrsz. 3521) lakóépület ún. „kolduspalota”

6. Salgótarján, Acélgyári u. 13-15. (hrsz. 3551/1) lakóépület

7. Salgótarján, Acélgyári u. 19-21. (hrsz. 3549) lakóépület

8. Salgótarján, Acélgyári u. 24. (hrsz. 3513) volt acélgyári iskola, ma iskola épület

9. Salgótarján, Acélgyári u. 25-27. (hrsz. 3547) lakóépület

10. Salgótarján, Acélgyári u. 26. (hrsz. 3507/5) lakóépület

11. Salgótarján, Acélgyári u. 28. (hrsz. 3507/6) lakóépület

12. Salgótarján, Acélgyári u. 30. (hrsz. 3507/9) lakóépület

13. Salgótarján, Acélgyári u. 31. (hrsz. 3541) lakóépület

14. Salgótarján, Acélgyári u. 32. (hrsz. 3507/10) lakóépület

15. Salgótarján, Acélgyári u. 34. (hrsz. 3507/3) lakóépület

16. Salgótarján, Acélgyári u. 36. (hrsz. 3507/13) lakóépület

17. Salgótarján, Acélgyári u. 38. (hrsz. 3507/14) lakóépület

18. Salgótarján, Acélgyári u. 40. (hrsz. 3507/15) lakóépület

19. Salgótarján, Acélgyári u. 42. (hrsz. 3507/16) lakóépület

20. Salgótarján, Acélgyári u. 44. (hrsz. 3507/19) lakóépület

21. Salgótarján, Acélgyári u. 46. (hrsz. 3507/20) lakóépület

22. Salgótarján, Acélgyári u. 48-50. (hrsz. 3504) lakóépület

23. Salgótarján, Salgó u. 46. (hrsz. 3130/4) volt Acélgyári kaszinó épülete

24. Salgótarján, Május 1. út 56. (hrsz. 1793) volt egészségház (OTI)

25. Salgótarján, Május 1. u. 58. (hrsz. 1856) volt csendőrlaktanya, ma középiskola épülete

26. Salgótarján, Kossuth L. u. 3. (hrsz. 1814) volt M. Kir. Járásbíróság, ma városi bíróság

27. Salgótarján, Kossuth L. út 5. (hrsz. 1855) városi rendőrkapitányság épülete

28. Salgótarján, Losonci út 2. (hrsz. 1806/2) volt tüdőgondozó épülete, ma bank

29. Salgótarján, Nyugati városrész, Kálvária (hrsz. 0528/6) Szent Imre hegy

30. Salgótarján, Kassai sor 2. (hrsz. 1787/5) Könyvtár

31. Salgótarján, Zemlinszky u. 9.^²³⁵ (hrsz. 1222) volt Bányaigazgatóság, ma kormányhivatal

32. Salgótarján, Főtér 5. (hrsz. 3748) József Attila Művelődési Központ épülete

33. Salgótarján, Főtér 6. (hrsz. 3752) Karancs Szálló épülete

34. Salgótarján, Március 15. u. 2-12. (hrsz. 3749) „Fő tér 13-as” lakóépület

35. Salgótarján, Bem u. 2-12. (hrsz. 3900, 3901/1-5) ún. „Csillagházak” lakóház

36. Salgótarján, Főtér 4. és Rákóczi út 14-20. (hrsz. 3750) Pécskő Áruház épülettömbje

37. Salgótarján, Rákóczi u. 36. (hrsz. 4119) Megyeháza

38. Salgótarján Baglyasalja, Petőfi u. 96. (hrsz. 352/1) volt Bányai Tisztviselő és Munkáskaszinó épülete

39. Salgótarján Baglyasalja, Petőfi u. 99. (hrsz. 832) római kat. plébánia - templom

40. Salgótarján Zagyvapálfalva, Budapesti u. 55. (hrsz. 6134) római kat. plébánia - templom

41. Salgótarján Zagyvapálfalva, Szabó E. út 20. (hrsz. 6144/12) vasútállomás

42. Salgótarján Zagyvapálfalva Budapesti út 57.(hrsz. 6733) evangélikus templom

43. Salgótarján Zagyvapálfalva, Budapesti út 38. (hrsz. 6568/1) volt igazgatói lak, volt óvoda

44. Salgótarján Zagyvapálfalva, Budapesti út 48. (hrsz. 6572/2) volt tiszti lakóház, ma lakóház

45. Salgótarján Zagyvapálfalva, Budapesti út 52. (hrsz. 6573) volt tiszti lakóház, ma lakóház

46. Salgótarján Zagyvapálfalva, Budapesti út 56. (hrsz. 6577) volt tiszti lakóház, ma lakóház

(6)^²³⁶

58. § ^²³⁷

(1) A HÉSZ 57. § (1) bekezdésben meghatározott területen az épületek tömege, homlokzati osztásrendszere megőrzendő. Az épületeken magastető, új tetőfelépítmény, kémény utólag nem létesíthető.

A HÉSZ 17. § (5) bekezdése szerinti kialakításra az (5) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

(2)^²³⁸ Az 57. § (3) bekezdésében meghatározott területen az épületek közterület (út) felőli megjelenése (homlokzati nyílás és osztásrendszere, architecturális homlokzati elemei, beépítési rendje) védett. Az épületek út felőli megjelenése megőrzendő.

(3)^²³⁹ Az 57. § (4) bekezdésében meghatározott területen a telekosztás, a beépítés rendje, az épületek tömege és homlokzati megjelenése védett. Az épületek tömege, út felőli képe és a beépítés megőrzendő.

(4)^²⁴⁰ Az 57. § (5) bekezdésében meghatározott épületek külső megjelenése (tömege, homlokzati nyílás- és osztásrendszere, valamint az architecturális homlokzati elemei) védettek. Ezen elemek megőrzendők.

(5)^²⁴¹

(6) Műszakilag indokolt esetben a védett épületek újjáépíthetők, azonban a védett elemeket a meglévő - eredeti - állapotnak megfelelően kell visszaépíteni.

(7) A védett épületeken, a védett területek telkein és közterületein nagyméretű reklámtáblák és hirdetőberendezések nem helyezhetők el.

(8) A helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendelet ezen előírásoktól szigorúbb rendelkezéseket is megállapíthat, amely esetben azokat kell alkalmazni.

(9)^²⁴²

(10)^²⁴³ Helyi építészeti védettségű területen lévő illetve helyi védelem alatt álló, előkert nélkül álló épületekre helyezett reklámhordozó az épület homlokzati síkjára merőlegesen, a közterület szintje felett legalább 2,50m magassággal, a közterület fölé terjeszkedve, maximum 1,0 métert állhat ki.

(11)^²⁴⁴ Helyi építészeti védettségű területen lévő illetve helyi védelem alatt álló épületen reklámcélú építménynek minősül a cégér, cégfelirat, reklámponyva. A reklámcélú falfestés minősítése a reklámcélú építmények szerint történik.

VI.

Környezetvédelem

59. § ^²⁴⁵

(1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést (légnemű anyagnak a kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe bocsátása) okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(2) A levegőterhelést okozó forrásokra megállapított kibocsátási határértéket az engedélyezési eljárás során úgy kell meghatározni, hogy a levegőterhelés ne okozza a légszennyezettségi határérték túllépését.

(3) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező források közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.

(4)^²⁴⁶ a) Új létesítmények engedélyezése során figyelembe kell venni a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltakat.

^b)^{Új létesítmények engedélyezése}^során^t^{eljesülniük kell a 140 kW}th^{és az ennél nagyobb, de 50 MW}th^{-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 1. számú mellékletében megadott kibocsátási határértékeinek.}

(5)^²⁴⁷ A nagyvárosias, kisvárosias, településközponti vegyes és központi vegyes övezet építményein égéstermék és egyéb elszívó berendezés utólagos homlokzati kivezetése az érvényes jogszabályok betartásával (OTÉK, Gáz Műszaki Biztonsági Szabályzat, tűzvédelem) történhet. Homlokzaton utólagosan szerelt kémény (égéstermék elvezetésére, belső terű helyiség légelszívásra, konyhai elszívó részére) nem létesíthető.

60. §

(1) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és/vagy rezgés mértéke a környezetében lévő területfelhasználási egységre a HÉSZ 20. §-ában és egyéb jogszabályban előírt határértéket nem haladja meg.

(2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakó- és üdülőterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.

61. §

(1) A város közigazgatási területén állattartási építmény elhelyezése a Szabályozási Terv és a vonatkozó jogszabályok előírásainak alapján engedélyezhető. Önkormányzati rendelet szigorúbb előírásokat is megállapíthat, ez esetben a szigorúbb előírást kell figyelembe venni.

(2) A város közigazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a Szabályozási Terv és e rendelet szerint lehetséges, csak olyan telep üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott.

62. §

(1) A talaj és a talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Szennyvíz elszikkasztása nem megengedett.

(2) Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló, vagy - ha a létesítés feltételei lehetővé teszik - egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(3) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba, csapadékcsatornába szennyvizet bevezetni nem szabad.

(4)^²⁴⁸ Technológiai szennyvizek megfelelő tisztítás után csak közcsatornába vezethetők. A kibocsátott szennyvíznek meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében megadott határértékeknek.

VII.

Egyéb előírások

63. § ^²⁴⁹

(1) Az alábányászott területeket a Szabályozási Terv tájékoztató jelleggel határolja le.

(2)^²⁵⁰

(3)^²⁵¹ Az (1) bekezdés szerinti területen az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt geotechnikai dokumentációt és a tervező nyilatkozatát annak betartásáról.

64. §

Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetre, a beépített vezetékhálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vonatkozó követelményekre vonatkozó előírásokat az OTÉK 50. § - 109 §-ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.

VIII.

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos intézmények ^²⁵²

65. §

Tilalmak és korlátozások ^²⁵³

(1)^²⁵⁴ Magyarország és a Szlovák Köztársaság országhatára mentén 1,0-1,0 m. széles területsávon építmény – államközi egyezményben foglalt kivételével – nem létesíthető.

(2) A lezárt kommunális hulladéklerakó telepek területén, lakóépületekre vonatkozóan a rekultivációt követő 50 évre szóló építési tilalom van érvényben. A terület hasznosítását a rekultivációs terv tartalmazza, figyelemmel a HÉSZ 55. § (4) bekezdésére.

(3)^²⁵⁵ Temetők temetkezésre kijelölt területeinek védőtávolságai, -melyen belül nem építhetőek az alább felsorolt új épületek illetve építmények -, a következőek:

a) a lakó- szállás-, üdülő-, egészségügyi és oktatási-nevelési funkciójú épületektől a közműves vízszolgáltatással és közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) hálózattal ellátott területeken 30,0 m, a közműves vízszolgáltatással és/vagy közcsatornával nem ellátott területeken 50,0 m,

b) ásott- és csőkúttól 50,0 m,

c) állattartó épülettől, mezőgazdasági terménytároló épülettől, űrgödrös árnyékszéktől, trágyatárolótól 15,0 m.

(4)^²⁵⁶ A városi szennyvíztisztító telep telekhatárától számított 300 m-es védőtávolságon belül építési tilalom van érvényben az OTÉK Függelékében felsorolt - beépítésre szánt - lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével), üdülő és különleges területeken.

(5)^²⁵⁷ A 81. sz. vasútvonal mellett kül- és belterületen a védőtávolság a vasút szélső vágánypár tengelyétől számított 50m, a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetén 100m.^²⁵⁸ Ezen védőtávolságon belül építmény csak a vasút üzemeltetőjének (MÁV Zrt. Pályavasút Területi Központ Budapest VIII. Kerepesi út 3.) hozzájárulásával helyezhető el, a MÁV Fejlesztési Főosztálya fejlesztési nyilatkozatának figyelembe vételével:

a) A mindenkori tulajdonos, építtető tudomásul veszi a vasútvonal közelségét, környezeti hatásait, a terület közlekedési besorolását, a tervezett vasúti fejlesztéseket, ezekből eredően semmilyen panasszal, igénnyel nem lép fel a MÁV Zrt.-vel szemben.

b) A védőtávolságon belüli beépítéseknél figyelembe kell venni a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletet.

Az építtető gondoskodik az OTÉK 55. § (1) bekezdés szerinti zaj- és rezgésvédelemről.

c) Az építmény építtetője gondoskodik a környezetvédelmi előírások betartásáról.

d) A mindenkori tulajdonos, használó köteles tevékenységét a hatályos környezetvédelmi jogszabályok betartásával végezni, környezetét rendben tartani. A MÁV Zrt. kárára tevékenységével környezetszennyezést nem okozhat.

e) A MÁV Zrt. az idegen fél által okozott környezetszennyezésért felelősséget nem vállal.

(6) Országos közutak külterületi szakaszának úttengelytől számított 100 m-es védőtávolságon belül lakó- és szállásjellegű épület nem létesíthető.

(7)^²⁵⁹

(8)^²⁶⁰ Gyurtyános területének a beépítése (hrsz. 0524) csak a szeméttelep tényleges rekultivációja után lehetséges.

(9)^²⁶¹ A Frankel Leo úti – szabályozási terven csúszásveszélyes területként lehatárolt – telekcsoport beépítésének feltételei:

- A terület stabilitásának biztosítása, mely az agyagréteg átázásának és állapotromlásának megakadályozásával érhető el

- A terület víztelenítésének megoldásához a vetőzóna felett övárok kialakítása szükséges (a vetőzóna helyét felszíni geofizikai mérésekkel kell meghatározni).

- A lakóépületek építése részletes talajmechanikai szakvélemény alapján történhet (duzzadó agyag jelenléte miatt).

- Rézsűfelületek csak növénytakaróval együtt készülhetnek, a terület víztelenítéséről az építkezések idején is gondoskodni kell.

(10)^²⁶² A 0226/2 és 0227 hrsz.-ú területek felszínmozgás veszélyes területek, ezért az engedélyezési tervdokumentációnak geotechnikai szakvéleményt és a felszíni csapadékvíz elvezetés tervét is tartalmaznia kell.

(11)^²⁶³ A kereskedelmi hasznosításra termelő megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területeket a meglévő rekultivációra kijelölt területeken illetve meglévő gazdasági övezeti besorolású területek hasznosításának módosításával „Különleges-energiatermelő terület” övezeti besorolású területeken lehet kialakítani. Mezőgazdasági és erdő művelésű területeket erre a célra nem lehet művelési ág alól kivenni.

(12)^²⁶⁴ A környezetterhelési határérték ismeretének hiányában a Hulladéklerakó területe körül 1000 méter a szükséges legkisebb védőtávolság mértéke.

65/A. § ^²⁶⁵

Útépítési és közműépítési hozzájárulás

(1) A magántulajdonú területeken a szükséges munkálatok költségei (útépítés, közművesítés, ill. minden egyéb terület előkészítési munkák) a mindenkori tulajdonosokat terhelik.

(2) Ha a helyi közutat, illetőleg közművet a települési önkormányzat létesíti, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát az érintett ingatlanok tekintetében a települési önkormányzat határozza meg.

66. §^²⁶⁶

Mellékletek^²⁶⁷

(1) E rendelet mellékletei a következők:

a) A Szabályozási Terv Külterületi szabályozási terveit az 1. számú, a Belterületi szabályozási terveit a 2. számú melléklet tartalmazza.

b) A Településrendezési Tervben foglalt településrendezési célok megvalósítása érdekében az önkormányzat a 3. számú mellékletben felsorolt területekre elővásárlási jogot köt ki.

c) A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmével összefüggésben az egyes területek szennyeződés érzékenységi besorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

d) A régészeti lelőhelyek Salgótarján közigazgatási területén való elhelyezkedését és az egyes területek helyszínrajzát az 5. számú melléklet tartalmazza.

e) Az új központi temetőre vonatkozó előírásokat a 6. számú melléklet tartalmazza.

f) A belvárosi védett területen lévő épületek homlokzati felújítására vonatkozó előírásokat a 7. számú melléklet tartalmazza.

g) A felszínmozgásos területek jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza.

h) Salgótarján közigazgatási területén lévő temetők felsorolását a 9. számú melléklet tartalmazza.

ⁱ⁾^²⁶⁸Salgótarján közigazgatási területén lévő felszíni bányák, meddőhányók és meddőhányó elnevezésű területek, hulladékgazdálkodási létesítményi területek felsorolását a 10. számú melléklet tartalmazza.

j)^²⁶⁹ Salgótarján közigazgatási területén található védett országos jelentőségű természeti területek, természeti emlékek, ökológiai hálózat, Natura 2000 területek felsorolását a 11. számú melléklet tartalmazza.

k)^²⁷⁰ Az állattartó épületek védőtávolságait a 12. számú melléklet tartalmazza.

(2)^²⁷¹

IX.

Záró rendelkezések

67. §

(1)^²⁷² E rendelet 1998. július 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit az elsőfokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)^²⁷³ E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

68. §

E rendelet hatálybalépésének napjával

a.) a 4/1987. (IV.27.) Tr. sz. (általános rendezési terv szabályozási előírásairól), valamint az ezt módosító

- 24/1993. (IX.27.) Ör. sz. rendelet és a

- 18/1994. (VII.7.) Ör. sz. rendelet

- 15/1992. (VIII.31.) Ör. sz. rendelet (Csokonai u és környéke kiépítéséről)

- 8/1993. (IV.26.) Ör. sz. rendelet (Somoskő beépítési rendjéről)

- 9/1993. (IV.26.) Ör. sz. rendelet (Baglyasalja beépítési rendjéről)

- 10/1993. (IV.26.) Ör. sz. rendelet (Gorkij beépítési rendjéről) és az ezt módosító

- 25/1997. (IX.30.) Ör. sz. rendelet

- 21/1993. (IX.27.) Ör. sz. rendelet

- 22/1993. (X.27.) Ör. sz. rendelet

- 23/1993. (X.27.) Ör. sz. rendelet

- 24/1995. (XI.13.) Ör. sz. rendelet

- 25/1993. (IX.27.) Ör. sz. rendelet (Salgótarján, Nyugati városrész beépítési rendjéről)

- 18/1994. (II.21.) Öh. sz. határozat

- 46/1987. (V. 4. ) VB. sz. határozat

- 24/1990. (III.54. ) VB. sz. határozat (Somoskő RRT)

- 62/1986. (VIII.254. ) VB. sz. határozat (Salgóvár és környéke RRT)

- 59/1983. (VIII.16. ) VB. sz. határozat (Kercseg-dűlő zártkert RT)

- 92/1987. (X.5. ) VB. sz. határozat (Beszterce tp. RRT (felülvizsgálat)

- 81/1988. (XI.21. ) VB. sz. határozat (Sugár u. RRT)

- 29/1976. (V. 31. ) VB. sz. határozat (Baglyasalja, Erkel u. RRT)

- 22/1987. (III. 2.) VB. sz. határozat (Pécskő domb és környéke (városközpont) RRT)

- 84/1985. (XI.11. ) VB. sz. határozat (Acélgyári völgy (Béke u. és környéke) RRT)

- 124/1989. (XII.11. ) VB. sz. határozat (Karancs u. - Bajcsy Zs. u. és környéke) RRT)

- 48/1985. (VII.1. ) VB. sz. határozat és az ezt módosító

- 6/1986. (I.22. ) VB. sz. határozat (Baglyaskő lakóterület RRT)

- 14/1981. (III.19. ) VB. sz. határozat (Gorkij ltp. RRT felülvizsgálata)

- 83-4/1983. (IX.30. ) Műsz. O. határozata

- 58/1983. (VII.16. ) VB. sz. határozat (Somlyó üdülőterület RRT)

- 20/1989. (II.6. ) VB. sz. határozat (Csizmadia telep RRT)

- 1567-2/1989. (V.8. ) VB. sz. határozat (Csizmadia telep RRT módosítás)

- 30/1976. (V.31. ) VB. sz. határozat (Csizmadia u. és Liszt F. u. közötti terület RRT)

- 2/1989. (I.31. ) VB. sz. határozat (Károlyakna II. RRT)

- 21/1989. (III.6. ) VB. sz. határozat (Camping u. és környéke RRT), valamint

b.) a 22/1995. (XI.13.) Ör. sz. rendelettel módosított 28/1992. (XII.14.) Ör. sz. - a köztisztaság fenntartásáról szóló - rendelet 21. § (6) bekezdése hatályát veszti.

69. § ^²⁷⁴

70. § ^²⁷⁵

1 Módosította a 27/2014.(XI.13.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. december 13. napjától.

2 Módosította a 11/2001.(III.26.)Ör. sz. rendelet 1. §-a. Hatályos 2001. április 1. napjától.

3 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

4 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 1) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

5 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

6 Módosította a 35/2009.(VI.30.) rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2009. június 30. napjától.

7 Hatályon kívül helyezte a 9/2002.(III.25.)Ör. sz. rendelet 17. § (2) bekezdés a) pontja 2002. április 1. napjától.

8 Megállapította a 12/2004.(IV.29.)Ör. sz. rendelet 1. §-a. Hatályos 2004. május 1. napjától.

9 Számozását módosította a 12/2004.(IV.29.)Ör. sz. rendelet 1. §-a 2004. május 1. napjától.

10 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

11 Megállapította a 35/2009.(VI.30.) rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2009. június 30. napjától.

12 Megállapította a 35/2009.(VI.30.) rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2009. június 30. napjától.

13 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § b) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

14 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 2) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

15 Módosította az 52/2009.(XI.24.) rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2009. december 1. napjától.

16 Módosította az 52/2009.(XI.24.) rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2009. december 1. napjától.

17 Hatályon kívül helyezte a 9/2002.(III.25.)Ör. sz. rendelet 17. § (2) bekezdés b) pontja 2002. április 1. napjától.

18 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 67. § a) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

19Megállapította a 35/2009.(VI.30.) rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2009. június 30. napjától.

20 A címet módosította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

21 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

22 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § c) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

23 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § d) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

24 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § e) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

25 Megállapította a 41/2008.(IX.30.) rendelete 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

26 Megállapította a 23/2005.(V.26.)Ör. sz. rendelet 2. §-a. Hatályos 2005. június 1. napjától.

27 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 3) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

28 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 3) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

29 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 4) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

30 Módosította a 13/2003.(IV.24.)Ör. sz. rendelet 1. §-a. Hatályos 2003. május 1. napjától.

31Hatályon kívül helyezte a 35/2009.(VI.30.) rendelet 29. § (1) bekezdése 2009. június 30. napjától.

32 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

33 Megállapította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 6. §-a. Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 5) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

34 Megállapította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 6. §-a. Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § f) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

35 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

36 Módosította a 35/2009.(VI.30.) rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2009. június 30. napjától.

37 Hatályon kívül helyezte a 23/2010.(IX.16.) rendelet 19. § (1) bekezdése 2010. október 17. napjától.

38 Hatályon kívül helyezte a 41/2008.(IX.30.) rendelet 33. § (2) bekezdése 2008. szeptember 30. napjától.

39 Megállapította a 35/2009.(VI.30.) rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2009. június 30. napjától.

40 Beiktatta a 41/2006.(XI.28.) sz. rendelet 2. §-a. Hatályos 2006. december 15. napjától.

41 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

42 Hatályon kívül helyezte a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 25. §-a 2014. március 1. napjától.

43 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 6) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

44 Módosította a 11/2001.(III.26.)Ör. sz. rendelet 3.§-a. Hatályos 2001. április 1. napjától.

45 Beiktatta a 11/2001.(III.26.)Ör. sz. rendelet 4.§-a. Hatályos 2001. április 1. napjától.

46 Módosította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

47 Megállapította a 9/2002.(III.25.)Ör. sz. rendelet 5. §-a. Hatályos 2002. április 1. napjától.

48 Megállapította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 9. § (3) bekezdése. Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 7) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

49 Megállapította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 9. § (3) bekezdése. Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § f) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

50 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

51. Megállapította a 9/2002.(III.25.)Ör. sz. rendelet 6. §-a. Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

52 Módosította a 23/2010.(IX.16.) rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2010. október 17. napjától.

53 Megállapította az 5/2009.(I.27.) rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2009. február 9. napjától.

54 Megállapította az 5/2009.(I.27.) rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2009. február 9. napjától.

55 ^{Hatályon kívül helyezte a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 9. § a) pontja 2012. szeptember 24. napjától.}

56 ^{Hatályon kívül helyezte a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 9. § b) pontja 2012. szeptember 24. napjától.}

57 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 8) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

58 Módosította a 11/2001.(III.26.)Ör. sz. rendelet 6.§-a. Hatályos 2001. április 1. napjától.

59 Módosította az 54//2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. december 29. napjától.

60 Módosította a 9/2002.(III.25.)Ör. sz. rendelet 8.§-a. Hatályos 2002. április 1. napjától.

61^{Hatályon kívül helyezte a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 9. § c) pontja 2012. szeptember 24. napjától.}

62 Megállapította a 48/2005.(XII.15.) sz. rendelet 2. §-a. Hatályos 2006. január 1. napjától.

63 Megállapította a 48/2005.(XII.15.) sz. rendelet 2. §-a. Hatályos 2006. január 1. napjától.

64 Módosította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

65 Megállapította a 29/2012.(VIII.24.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

66 Megállapította az 54/2013.(XI.18.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2013. december 29. napjától.

67 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 9) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

68 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

69 Megállapította a 29/2012.(VIII.24.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

70 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 10) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

71 Módosította a 23/2005.(V.26.)Ör. sz. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2005. június 1. napjától.

72 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

73 Módosította a 9/2002.(III.25.)Ör. sz. rendelet 9. §-a. Hatályos 2002. április 1. napjától.

74 Módosította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

75 Megállapította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 12. § (4) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

76 Megállapította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 12. § (4) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

77 Megállapította az 5/2009.(I.27.) rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2009. február 9. napjától.

78 Megállapította a 29/2012.(VIII.24.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

79 Megállapította a 9/2002.(III.25.)Ör. sz. rendelet 10. §-a. Hatályos 2002. április 1. napjától.

Módosította a 35/2009.(VI.30.) rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2009. június 30. napjától.

80 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 11) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

81 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 11) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

82 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § g) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

83 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 11) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

84 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 11) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

85 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § h) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

86 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7 § i) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

87 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7 § j) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

88 Hatályon kívül helyezte a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 25. §-a 2014. március 1. napjától.

89 Hatályon kívül helyezte a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 25. §-a 2014. március 1. napjától.

90 Hatályon kívül helyezte a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 25. §-a 2014. március 1. napjától.

91 Hatályon kívül helyezte a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 25. §-a 2014. március 1. napjától.

92 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 12) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

93 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

94 Módosította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

95 Hatályon kívül helyezte a 11/2001.(III.26.)Ör. sz. rendelet 21. §-a 2001. április 1. napjától.

96 Megállapította az 58/2006.(XII.12.) sz. rendelet 3.§-a. Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § k) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

97 Megállapította az 58/2006.(XII.12.) sz. rendelet 3.§-a. Hatályos 2006. december 19. napjától.

98 Megállapította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

99 Megállapította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

100 Megállapította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

101 Hatályon kívül helyezte a 20/2014.(IX.11.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2014. szeptember 12. napjától.

102 Megállapította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

103 Hatályon kívül helyezte a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 25. §-a 2014. március 1. napjától.

104 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 13) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

105 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

106 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 14) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

107 Módosította a 9/2002.(III.25.)Ör. sz. rendelet 12.§-a. Hatályos 2002. április 1. napjától.

108 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

109 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

110 Módosította a 43/2013.(IX.26.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. október 30. napjától.

111 Módosította a 20/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2013. április 30. napjától.

112 Módosította a 27/2014.(XI.13.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2014.december 13. napjától.

113 Módosította a 43/2013.(IX.26.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.október 30. napjától.

114 Módosította a .39/2013.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2013. szeptember 30. napjától.

115 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 15) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

116 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 16) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

117 Megállapította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

118 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

119 Módosította a 30/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2011. augusztus 1. napjától.

120 Hatályon kívül helyezte a 23/2010.(IX.16.) rendelet 19. § (1) bekezdése 2010. október 17. napjától.

121 Megállapította a 41/2006.(XI.28.) sz. rendelet 5. §-a. Hatályos 2006. december 15. napjától.

122 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 17) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

123 Módosította a 27/2014.(XI.13.) önkormányzati rendelet 7. § 1) pontja. Hatályos 2014.december 13. napjától.

124 Módosította a 27/2014.(XI.13.) önkormányzati rendelet 7. § 1) pontja. Hatályos 2014.december 13. napjától.

125 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

126 Megállapította a 16/2004.(V.27.)Ör. sz. rendelet 1. §-a. Hatályos 2004. június 1. napjától.

127 Módosította a 23/2010.(IX.16.) rendelet 4. § -a Hatályos 2010. október 17. napjától.

128 Hatályon kívül helyezte a 20/2013.(III.28.) önkormányzati rendelet 10. §-a 2013. április 30. napjától.

129 Megállapította a 41/2006.(XI.28.) sz. rendelet 6. §-a. Hatályos 2006. december 15. napjától.

130 Megállapította a 15/2005.(III.31.)Ör. sz. rendelet 1. §-a. Hatályos 2005. április 1. napjától.

131 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § l) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

132 Hatályon kívül helyezte a 39/2013.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése 2013. szeptember 30. napjától.

133 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

134 Módosította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 18. §-a. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

135 Megállapította a 41/2006.(XI.28.) sz. rendelet 7. §-a. Hatályos 2006. december 15. napjától.

136 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 15. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

137 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 16. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

138 Megállapította a 16/2008.(III.25.) rendelete 2. §-a. Hatályos 2008. április 1. napjától.

139 Hatályon kívül helyezte a 23/2010.(IX.16.) rendelet 19. § (1) bekezdése 2010. október 17. napjától.

140 Hatályon kívül helyezte a 23/2010.(IX.16.) rendelet 19. § (1) bekezdése 2010. október 17. napjától.

141 Megállapította a 43/2013.(IX.26.) önkormányzati rendelet 3. §-a . Hatályos 2013. október 30. napjától.

142 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. március 1. napjától.

143 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. március 1. napjától.

144 Megállapította a 23/2010.(IX.16.) rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2010. október 17. napjától.

145 Megállapította a 23/2010.(IX.16.) rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2010. október 17. napjától.

146 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 18) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

147 Megállapította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 20. §-a. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

148 Módosította a 27/2014.(XI.13.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2014. december 13. napjától.

149 Hatályon kívül helyezte a 27/2014.(XI.13.) önkormányzati rendelet 9. §-a 2014. december 13. napjától.

150 Hatályon kívül helyezte a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 25. §-a 2014. március 1. napjától.

151 Módosította a 11/2001.(III.26.)Ör. sz. rendelet 12.§-a. Hatályos 2001. április 1. napjától.

152 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 18. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

153 Módosította a 27/2014.(XI.13.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. december 13. napjától.

154 Módosította a 27/2014.(XI.13.) önkormányzati rendelet 7. § 2) pontja. Hatályos 2014. december 13. napjától.

155 Megállapította a 27/2014.(XI.13.) önkormányzati rendelet 5. §-a . Hatályos 2014. december 13. napjától.

156 Módosította a 30/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a Hatályos 2011. augusztus 1. napjától.

157 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 20) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

158 Hatályon kívül helyezte a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 25. §-a 2014. március 1. napjától.

159 Módosította a 16/2008.(III.25.) rendelet 3. §-a. Hatályos 2008. április 1. napjától.

160 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § n) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

161 Megállapította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

162 Megállapította az 54/2013.(XI.18.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2013. december 29. napjától.

163 Megállapította a 35/2008.(VIII.26.) rendelet 5. §-a. Hatályos 2008. augusztus 29. napjától.

164 Megállapította a 30/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet 3. §-a Hatályos 2011. augusztus 1. napjától.

165 Megállapította a 27/2014.(XI.13.) önkormányzati rendelet 6. §-a . Hatályos 2014. december 13. napjától.

166 Megállapította a 3/2011.(I.20.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2011. február 21. napjától.

167 A megnevezést módosította a 35/2009.(VI.30.) rendelet 18. §-a. Hatályos 2009. június 30. napjától.

168 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 21) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

169 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 22) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

170 Megállapította a 23/2005.(V.26.)Ör. sz. rendelet 7. §-a. Hatályos 2005. június. 1. napjától.

171 Számozását módosította a 23/2005.(V.26.)Ör. sz. rendelet 7. §-a. Hatályos 2005. június 1. napjától.

172 Számozását módosította a 23/2005.(V.26.)Ör. sz. rendelet 7. §-a. Hatályos 2005. június 1. napjától.

173 Számozását módosította a 23/2005.(V.26.)Ör. sz. rendelet 7. §-a. Hatályos 2005. június 1. napjától.

174 Módosította a 30/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a Hatályos 2011. augusztus 1. napjától.

175 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 23) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

176 Megállapította a 30/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet 5. §-a Hatályos 2011. augusztus 1. napjától.

177 Megállapította a 30/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet 6. §-a Hatályos 2011. augusztus 1. napjától.

178 A címet módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

179 Módosította a 27/2014.(XI.13.) önkormányzati rendelet 7. § 3) pontja. Hatályos 2014. december 13. napjától.

180 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 20. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

181 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 24) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

182 Megállapította a 41/2006.(XI.28.) sz. rendelet 9. §-a. Hatályos 2006. december 15.napjától.

183 Megállapította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 24. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

184 Módosította a 30/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet 7. §-a Hatályos 2011. augusztus 1. napjától.

185 Megállapította a 35/2009.(VI.30.) rendelet 22. §-a. Hatályos 2009. június 30. napjától.

186 Megállapította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

187 Megállapította a 8/2015.(II.19.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2015. március 21. napjától.

188 Módosította a 30/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. augusztus 1. napjától.

189 Megállapította a 30/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. augusztus 1. napjától.

190 Módosította a 30/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2011. augusztus 1. napjától.

191 Módosította az 51/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelet 12. § -a. Hatályos 2012. január 16. napjától.

192 Módosította a 13/2003.(IV.24.)Ör. sz. rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2003. május 1. napjától.

193 Hatályon kívül helyezte a 23/2010.(IX.16.) rendelet 19. § (1) bekezdése 2010. október 17. napjától.

194 Megállapította a 13/2003.(IV.24.)Ör. sz. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2003. május 1. napjától.

195 Módosította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

196 Megállapította az 52/2009.(XI.24.) rendelet 24. § (2) bekezdése. Hatályos 2009. december 1. napjától.

197 Megállapította az 52/2009.(XI.24.) rendelet 24. § (2) bekezdése. Hatályos 2009. december 1. napjától.

198 Megállapította az 23/2010.(IX.16.) rendelet 7. §-a. Hatályos 2010. október 17. napjától.

199 Módosította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 26. §-a. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

200 Módosította a 41/2008.(IX.30.) rendelet 27. §-a. Hatályos 2008. szeptember 30. napjától.

201 Megállapította a 11/2001.(III.26.)Ör. sz. rendelet 14.§-a. Hatályos 2001. április 1. napjától.

202 Megállapította a 35/2009.(VI.30.) rendelet 23. §-a. Hatályos 2009. június 30. napjától.

203 Megállapította a 3/2011.(I.20.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2011. február 21. napjától.

204 Megállapította a 30/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos 2011. augusztus 1. napjától.

205 Módosította a 23/2010.(IX.16.) sz. rendelet 8. §-a. Hatályos 2010. október 17. napjától.

206 Megállapította a 9/2002.(III.25.)Ör. sz. rendelet 14. §-a. Hatályos 2002. április 1. napjától.

207 Megállapította a 23/2005.(V.26.)Ör. sz. rendelet 8. §-a. Hatályos 2005. június 1. napjától.

208 Módosította a 11/2001.(III.26.)Ör. sz. rendelet 15.§-a. Hatályos 2001. április 1. napjától.

209 Hatályon kívül helyezte a 43/2013.(IX.26.) önkormányzati rendelet 7 §-a 2013. október 30. napjától.

210 Hatályon kívül helyezte a 43/2013.(IX.26.) önkormányzati rendelet 7 §-a 2013. október 30. napjától.

211 Hatályon kívül helyezte a 43/2013.(IX.26.) önkormányzati rendelet 7 §-a 2013. október 30. napjától.

212 Hatályon kívül helyezte a 43/2013.(IX.26.) önkormányzati rendelet 7 §-a 2013. október 30. napjától.

213 Hatályon kívül helyezte a 43/2013.(IX.26.) önkormányzati rendelet 7 §-a 2013. október 30. napjától.

214 Módosította a 23/2010.(IX.16.) rendelet 9. §-a. Hatályos 2010. október 17. napjától.

215 Módosította az 32/2012.(IX.27.) önkormányzati rendelet 1. § -a. Hatályos 2012. november 1. napjától.

216 ^{Hatályon kívül helyezte a 32/2012.(IX.27.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése 2012. november 1. napjától.}

217 Megállapította a 35/2009.(VI.30.) rendelet 24. §. (2) bekezdése. Hatályos 2009. június 30. napjától.

218 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § o) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

219 Megállapította a 41/2006.(XI.28.) sz. rendelet 10. §-a. Módosította a 4/2013.(I.31.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2013. március 1. napjától.

220 Megállapította a 41/2006.(XI.28.) sz. rendelet 10. §-a. Hatályos 2006. december 16. napjától.

221 Megállapította a 41/2006.(XI.28.) sz. rendelet 10. §-a. Hatályos 2006. december 16. napjától.

222 Megállapította a 41/2006.(XI.28.) sz. rendelet 11. §-a. Hatályos 2006. december 16. napjától.

223 Megállapította a 12/2004.(IV.29.)Ör. sz. rendelet 2. §-a. Hatályos 2004. május 1. napjától.

224 Módosította a 23/2010.(IX.16.) rendelet 10. §-a. Hatályos 2010. október 17. napjától.

225 Megállapította az 58/2006.(XII.12.) sz. rendelet 7. §-a. Hatályos 2006. december 19. napjától.

226 Megállapította az 58/2006.(XII.12.) sz. rendelet 7. §-a. Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § p) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

227 Megállapította az 58/2006.(XII.12.) sz. rendelet 7. §-a. Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § q) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

228 Megállapította az 58/2006.(XII.12.) sz. rendelet 7. §-a. Módosította a 4/2013.(I.31.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2013. március 1. napjától.

229 Módosította a 30/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2011. augusztus 1. napjától.

230 ^{Hatályon kívül helyezte a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 9. § d) pontja 2012. szeptember 24. napjától.}

231 Megállapította a 12/2004.(IV.29.)Ör. sz. rendelet 3. §-a. Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § s) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

232 Módosította az 51/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelet 14. § -a. Hatályos 2012. január 16. napjától.

233 Számozását módosította a 12/2004.(IV.29.)Ör. sz. rendelet 3. §-a 2004. május 1. napjától.

234 Módosította a 29/2012.(VIII.24.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

235 Módosította a 27/2014.(XI.13.) önkormányzati rendelet 7. § 4) pontja. Hatályos 2014. december 13. napjától.

236 Hatályon kívül helyezte az 5/2009.(I.27.) rendelet 14. § (1) bekezdése 2009. február 9. napjától.

237 Módosította a 11/2001.(III.26.)Ör. sz. rendelet 16.§-a. Hatályos 2001. április 1. napjától.

238 Módosította a 41/2006.(XI.28.) sz. rendelet 12. §-a. Hatályos 2006. december 15. napjától.

239 Módosította a 41/2006.(XI.28.) sz. rendelet 12. §-a. Hatályos 2006. december 15. napjától.

240 Módosította a 41/2006.(XI.28.) sz. rendelet 12. §-a. Hatályos 2006. december 15. napjától.

241 Hatályon kívül helyezte a 14/2013.(II.21.) önkormányzati rendelet 7. § b) pontja 2013. március 1. napjától.

242 Hatályon kívül helyezte a 14/2013.(II.21.) önkormányzati rendelet 7. § b) pontja 2013. március 1. napjától.

243 Megállapította a 35/2009.(VI.30.) rendelet 25. §-a. Hatályos 2009. június 30. napjától.

244Megállapította a 35/2009.(VI.30.) rendelet 25. §-a. Hatályos 2009. június 30. napjától.

245 Módosította a 9/2002.(III.25.)Ör. sz. rendelet 16. §-a. Hatályos 2002. április 1. napjától.

246 Módosította a 30/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2011. augusztus 1. napjától.

247 Megállapította a 35/2009.(V.30.) 26. §-a. Hatályos 2009. június 30. napjától.

248 Megállapította az 58/2006.(XII.12.) sz. rendelet 9. §-a. Hatályos 2006. december 19. napjától.

249 Módosította a 11/2001.(III.26.)Ör. sz. rendelet 18.§-a. Hatályos 2001. április 1. napjától.

250 Hatályon kívül helyezte a 35/2009.(VI.30.) rendelet 29. § (1) bekezdése 2009. június 30. napjától.

251 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 25) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

252 A címet módosította a 23/2005.(V.26.)Ör. sz. rendelet 9. §-a. Hatályos 2005. június 1. napjától.

253 A címet beiktatta a 23/2005.(V.26.)Ör. sz. rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2005. június 1. napjától.

254 Módosította a 29/2012.(VIII.23.) önkormányzati rendelet 7. § t) pontja. Hatályos 2012. szeptember 24. napjától.

255 Módosította a 23/2010.(IX.16.) rendelet 11. §-a. Hatályos 2010. október 17. napjától.

256 Módosította a 35/2009.(VI.30.) rendelet 28. §-a. Hatályos 2009. június 30. napjától.

257 Módosította a 8/2010.(III.18.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2010. május 18. napjától.

258 Módosította a 8/2015.(II.19.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2015. március 21. napjától.

259 Hatályon kívül helyezte az 51/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdése 2012. január 16. napjától.

260 Megállapította a 23/2005.(V.26.)Ör. sz. rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2005. június 1. napjától.

261 Módosította a 41/2006.(XI.28.) sz. rendelet 13. §-a. Hatályos 2006. december 15. napjától.

262 Megállapította az 58/2006.(XII.12.) sz. rendelet 10. §-a. Hatályos 2006. december 19. napjától.

263 Megállapította a 4/2013.(I.31.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Módosította a 39/2013.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2013.szeptember 30. napjától

264 Megállapította a 43/2013.(IX.26.) önkormányzati rendelet 5. §-a . Hatályos 2013. október 30. napjától.

265 Megállapította a 23/2005.(V.26.)Ör. sz. rendelet 11. §-a. Hatályos 2005. június 1. napjától.

266 Módosította az 51/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelet 15. § a) pontja. Hatályos 2012. március 01. napjától.

267 Módosította az 6/2012.(II.23.) önkormányzati rendelet 2. § -a. Hatályos 2012. január 16. napjától.

268 Módosította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 23. § 26) pontja. Hatályos 2014. március 1. napjától.

269 Megállapította a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 22. §-a. Hatályos 2014. március 1. napjától.

270 Megállapította a 8/2015.(II.19.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2015. március 21. napjától.

271 Hatályon kívül helyezte a 6/202.(II.23.) rendelet 2. § b) pontja 2012. március 01. napjától.

272 Számozását módosította a 47/2009.(X.27.) rendelet 3. §-a. Hatályos 2009. november 01. napjától.

273 Megállapította a 47/2009.(X.27.) rendelet 3. §-a. Hatályos 2009. november 01. napjától.

274 Hatályon kívül helyezte a 2/2014.(I.30.) önkormányzati rendelet 25. §-a 2014. március 1. napjától.

275 Hatályon kívül helyezte a 47/2009.(X.27.) rendelet 4. § -a 2009. november 1. napjától.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

Salgótarján Önkormányzat Képviselő-testületének 15/1998. (VI.15.) önkormányzati rendelete

Salgótarján Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak