Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról

1998.04.16.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, továbbá a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b), f), h) és k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a szakképzés tekintetében a munkaügyi miniszterrel, illetve a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított – 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) Az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolai tanítás nélküli munkanapok és a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapok száma egy nevelési évben, illetve egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg. A tanítás nélküli munkanapok száma megnövelhető abban az esetben, ha az iskola a közoktatási törvény 52. §-ának (14) bekezdésében foglaltak alapján az ehhez szükséges időt megteremti.''

2. § (1) Az R. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni)

,,i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,''

(2) Az R. 4. §-ának (1) bekezdése a következő n)–o) ponttal egészül ki, s a jelenlegi n) pont jelölése p) pontra változik:

(A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni)

,,n) az intézményi védő, óvó előírásokat,
o) a bombariadó esetén szükséges teendőket.''

(3) Az R. 4. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Az iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza:]

,,j) az iskolai (kollégiumi) könyvtár működési rendjét.''

3. § Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az iskolában a mindennapi testedzést a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai sportköri foglalkozások keretében oly módon kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. A mindennapi testedzés megszervezésénél a közoktatási törvény 3. számú mellékletében az osztályok létszámhatárára vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni.''

4. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § ,,(1) A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
(2) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.
(3) Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.
(4) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.
(5) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:
a) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel,
b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét,
c) gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken,
e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására,
f) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát,
g) tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
(6) Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.
(7) Az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak és a szülőnek a középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez.
(8) Az óvoda, a kollégium vezetője vagy helyettese – ha nincs gyermek- és ifjúságvédelmi felelős – látja el a (4)–(5) bekezdésben meghatározott feladatokat.
(9) A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.
(10) A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a gyermekektől, tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak.''

5. § Az R. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

,,6/A. § (1) A gyermekekkel és a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év, illetőleg a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint (az óvodai, tanórai, kollégiumi foglalkozás, kirándulás stb. során) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.
(2) Az óvoda, iskola, kollégium házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, iskolában, kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk.
(3) Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). A rendelet 2. számú melléklete állapítja meg a tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatokat.''

6. § Az R. a következő 6/B. §-sal egészül ki:

,,6/B. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység.
(2) Az iskolai (kollégiumi) könyvtár igénybevételének, működésének szabályait az iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjtőkörét – a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott – gyűjtőköri szabályzat határozza meg. A gyűjtőköri szabályzatot – elfogadása előtt – az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel véleményeztetni kell. E rendelet 3. számú melléklete határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai (kollégiumi) könyvtár működtetésénél meg kell tartani, illetve, amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni.
(3) Az iskolai (kollégiumi) könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat is elláthat, ha azt a könyvtárat működtető iskola, kollégium alapító okirata lehetővé teszi, továbbá az iskola, kollégium vezetőjének kezdeményezésére bejegyezték a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.
(4) A nyilvános könyvtár iskolai (kollégiumi) könyvtár feladatait is elláthatja, ha e tevékenységre az alapító okirata feljogosítja, továbbá iskolai (kollégiumi) könyvtárostanárt, -tanítót alkalmaz, és megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.''

7. § (1) Az R. 8. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:

,,
A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága''

(2) Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

8. § ,,(1) Az óvoda a nevelési programját, az iskola és a kollégium a pedagógiai programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék.
(2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról.
(3) Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a szervezeti és működési szabályzat és a házirend tekintetében is alkalmazni kell.''

8. § (1) Az R. 9. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Elméleti tanítási órát, beleértve a szakmai elméleti tanítási órát is (a továbbiakban: elméleti oktatás), az iskolában reggel nyolc órától tizenkilenc óráig, a szakképző évfolyamokon és az alapfokú művészetoktatási intézményekben húsz óráig terjedő időszakon belül lehet megtartani. Az első tanítási órát – az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni.
(2) Az elméleti tanítási órákat délelőtt, ha a rendelkezésre álló tanterem kevés, délelőtti és délutáni váltásban kell szervezni.''

(2) Az R. 9. §-ának (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a paragrafus a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) Az alapfokú művészetoktatási intézményben a normatív költségvetési hozzájárulás meghatározásánál akkor lehet a tanulót egy tanulóként figyelembe venni, ha a tanítási év átlagában, tanítási hetenként a tanuló részére biztosított négy foglalkozás együttes időtartama
– zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozás, illetve egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább százötven perc,
– kizárólag csoportos foglalkozás esetén – minden művészeti ágban – legalább száznyolcvan perc.
(5) Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulónak a közoktatási törvény 116. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján akkor kell tandíjat fizetnie, ha a heti tanítási óráinak ideje meghaladja a háromszáz percet.
(6) A (4)–(5) bekezdésben meghatározott idő számításánál az alapfokú művészetoktatási intézmény által a tanuló részére biztosított foglalkozások idejét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a tanuló azokon részt vett vagy igazoltan, illetve igazolatlanul távol maradt.
(7) A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között – a tanulók részére – szünetet kell tartani. A szünetek rendjét az iskola házirendje határozza meg. A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a tanulók felügyeletét folyamatosan biztosítani kell.''

9. § Az R. 12. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízásakor a közoktatási törvény 102. §-ának (3) bekezdésében szabályozott véleményezés jogát nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, illetőleg munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség) gyakorolja.
(2) Az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását.
(3) A nevelőtestület az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetési programról. A nevelőtestület véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén – a döntéshozatalt megelőzően – ismertetni kell.''

10. § Az R. 13. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) A pályázó nem vehet részt az alkalmazotti közösség, illetőleg a nevelőtestület döntésének meghozatalában akkor, amikor személyéről, illetőleg az általa benyújtott vezetési programról szavaznak.
(5) Az alkalmazotti közösség értekezletének, illetve a nevelőtestületi értekezlet határozatképességének meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel, továbbá az óraadó tanárt.''

11. § (1) Az R. 16. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A kötelező felvételt biztosító óvoda [közoktatási törvény 65. § (2) bekezdés] vezetője, illetőleg a kötelező felvételt biztosító iskola [közoktatási törvény 66. § (2) bekezdés] igazgatója a fenntartó önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás, illetve a kijelölt óvoda [közoktatási törvény 30. § (4) bekezdés] a megküldött szakértői vélemény vagy a jegyző határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt, ha a gyermeket az óvodába, iskolába nem íratták be. A kijelölt óvoda, iskola értesíti a szakértői véleményt adó intézményt, ha helyhiány miatt a gyermeket, tanulót nem tudta felvenni.
(4) Az óvoda vezetője, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt, ha olyan gyermeket, tankötelest vett fel, illetve vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van.''

(2) Az R. 16. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(6) Ha a tanköteles tanuló az iskola utolsó évfolyamának elvégzése után nem jelentkezik másik iskolába, az iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét.''

12. § (1) Az R. 20. §-ának (3) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:

,,Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.''

(2) Az R. 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(5) Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanórai foglalkozásra, a tanítási év végéig köteles azon részt venni, feltéve, hogy erre a beiratkozás előtt írásban felhívták a tanuló és a szülő figyelmét. A nem kötelező tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.''

13. § (1) Az R. 21. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha]

,,e) a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.''

(2) Az R. 21. §-ának (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(5) A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.
(6) A tanuló beszámoltatására, az ismeretek számonkérésének formáira a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat azokon az évfolyamokon kell alkalmazni, amelyeken a helyi tanterv bevezetése még nem történt meg.''

14. § Az R. 22. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Az iskola igazgatója a bejelentést öt napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.''

15. § (1) Az R. 23. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel.''

(2) Az R. 23. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Ha a tanulót a közoktatási törvény 69. §-ának (2) bekezdése alapján egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a készségtárgyak tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia.''

16. § Az R. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(5) Az óvodás gyermek fejlődéséről, a kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az ellenőrző könyvben kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni.''

17. § Az R. 25. §-ának (1) bekezdése a második mondatot követően a következő harmadik mondattal egészül ki:

,,Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet.''

18. § Az R. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője bízza meg. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására alkalmazni kell az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet 15. §-ában, 16. §-ának (1) bekezdésében, (2) bekezdésének a)–b), d)–f) pontjában és (3) bekezdésében, 18. §-ának (7) bekezdésében, 19. §-ának (2)–(4) bekezdésében, 20. §-ában, 21. §-a (1), valamint (3)–(5) bekezdésében, 23. §-ában, 24. §-ának (1) bekezdésében a harmadik mondat kivételével, 25. §-ában, 26. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 30. §-ának (3)–(4) bekezdésében, 34. §-ában, 35. §-ának (2)–(9) bekezdésében, 36–38. §-ában foglaltakat, azzal az eltéréssel, hogy ahol a vizsgaszabályzat alapműveltségi vizsgáról rendelkezik, azon a megfelelő tanulmányok alatti vizsgát, ahol felügyelőtanárról, kérdezőtanárról vagy szaktanárról rendelkezik, azon a vizsgabizottság elnökét vagy a vizsgabizottság elnöke által kijelölt vizsgáztató tanárt kell érteni, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanság kérdésében a vizsgabizottság helyett az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – tanárból álló háromtagú bizottság dönt.''

19. § Az R. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.''

20. § Az R. a következő 27/A–27/B. §-sal egészül ki:

,,27/A. § A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

27/B. § Ha a tanuló részére a közoktatási törvény 71. §-ának (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje a magasabb iskolai évfolyamra, illetve a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az alapműveltségi vizsgára, érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért évközbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni.''

21. § Az R. 28. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

,,A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárat.''

22. § Az R. 31. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.''

23. § Az R. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A jegyző, főjegyző, a közoktatási törvény 79. §-ának (1)–(4) bekezdésében szabályozott, a nem helyi önkormányzat által alapított nevelési-oktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a nevelési-oktatási intézmény működéséhez rendelkezésre álló, illetve megteremthető személyi, tárgyi, munkavédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek biztosítják-e a nevelő és oktató munka folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését. A jegyző, főjegyző határozatában feltünteti a nevelési-oktatási intézmény nevét, székhelyét, telephelyét, feladatait, azt a legmagasabb gyermek és tanulói létszámot, amelyet a nevelési-oktatási intézmény fogadni képes.''

24. § Az R. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) E rendelet alkalmazásában
a) dokumentum: a könyvtár által állományba vett, az alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges szak- és szépirodalmi, tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési könyv, tartós könyv, tankönyv, kotta, segédkönyv, időszaki és egyéb kiadvány, jogszabálygyűjtemény, közlönyök, az iskola, kollégium szabályzatai, pedagógiai programja, szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, információhordozók, beleértve a képi és az elektronikus ismerethordozókat is;
b) dokumentum feltárása: a dokumentumok tartalmi és a jellemző formai jegyek alapján történő nyilvántartása a használó tájékoztatása céljából;
c) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, kollégium, továbbá óvodai, iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport.''

25. § Az R. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

49. § ,,(1) A szakképző iskolák az 1998/99-es tanévtől kezdődően az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben szereplő szakképesítések megszerzésére indíthatnak képzést.
(2) Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 130. §-ában szabályozott dolgozók háromévfolyamos szakközépiskolájában – a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők részére – utoljára 2000/2001. tanévben indítható oktatás a kilencedik évfolyamon. A tanulók felkészítése és vizsgáztatása a 108/1982. (MK 9.) MM utasítással kiadott szakközépiskolai érettségi-képesítő vizsgaszabályzat X. fejezetében foglaltak szerint történik.''

26. § Az R. a következő 50. §-sal egészül ki:

,,50. § A rendeletben foglaltakat a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni
aa) a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást,
ab) az igazgatótanács létrehozásának és működésének szabályait,
ac) ha működik, a vezetői és szakértői testületek létrehozásának, működésének szabályait, jogkörét,
b) az intézményegység munkáját az intézményegység vezetője irányítja, intézményegység-vezetői megbízást a közös igazgatású intézmény és az általános művelődési központ igazgatója is kaphat,
c) az intézményegység-vezető tevékenységét intézményegység-vezető helyettes is segítheti.''

27. § Az R. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

53. § ,,(1) Az artistaképzés feladatait az Állami Artistaképző Intézet (Szakközépiskola és Szakiskola) látja el.
(2) Az Állami Artistaképző Intézet (Szakközépiskola és Szakiskola) összetett iskolaként működik.''

28. § (1) Az R. az e rendelet 1. számú mellékletével kiadott ,,A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok'' című 2. számú melléklettel egészül ki.

(2) Az R. az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott ,,Az iskolai (kollégiumi) könyvtárak működése'' című 3. számú melléklettel egészül ki.

29. § Az R. eredeti 2. számmal jelölt mellékletének ,,A nevelési-oktatási intézmények irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok'' című rész II. ,,Az iskolák által alkalmazott záradékok'' alcím alatti rendelkezései az e rendelet 3. számú melléklete szerint módosulnak.

30. § (1) Az R. eredeti 2. számmal jelölt melléklete ,,A nevelési-oktatási intézmények irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok'' című rész III. ,,Az óvoda által használt kötelező nyomtatványok'' alcím alatt a következő 6–7. ponttal egészül ki:

,,6. jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről*
7. nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről*''

(2) Az R. eredeti 2. számmal jelölt melléklete ,,A nevelési-oktatási intézmények irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok'' című rész III. ,,Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok'' alcím alatt a következő 32–33. ponttal egészül ki:

,,32. jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről*
33. nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről*''

(3) Az R. eredeti 2. számmal jelölt melléklete ,,A nevelési-oktatási intézmények irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok'' című rész III. ,,A kollégium által használt nyomtatványok'' alcím alatt a következő 4–5. ponttal egészül ki:

,,4. jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről*
5. nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről*''

31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A nevelési-oktatási intézmények 1998. augusztus 31-ig vizsgálják felül – az e rendeletben foglaltak alapján – szervezeti és működési szabályzatukat és házirendjüket.

(3) 1998. szeptember 1-jétől az Állami Artistaképző Intézet elnevezése Állami Artistaképző Intézet (Szakközépiskola és Szakiskola) elnevezésre változik.

(4) E rendelet hatálybalépésének napján

a) a 2. § (1) bekezdésében és a 4. § (1) bekezdésének g) pontjában a ,,szülői munkaközösség'' szövegrész helyébe a ,,szülői szervezet (közösség)'' szövegrész,

b) – a 4. § (1) bekezdésének d) pontjában a ,,tagintézmény'' és az ,,tagintézménnyel'' szövegrész helyébe a ,,tagintézmény (intézményegység)'' illetőleg a ,,tagintézménnyel (intézményegységgel)'' szövegrész,

– a 4. § (3) bekezdésének b) pontjában az ,,és k)–m) pontjában'' szövegrész helyébe az ,,és k)–p) pontjában'' szövegrész és a ,,valamint a (2) bekezdés d)–i) pontjában'' szövegrész helyébe a ,,valamint a (2) bekezdés d)–j) pontjában'' szövegrész,

– a 4. § (3) bekezdésének c) pontjában a ,,továbbá az (1) bekezdés n) pontjában'' szövegrész helyébe a ,,továbbá az (1) bekezdés p) pontjában'' szövegrész,

c) a 7. § (2) bekezdésének második mondatában ,,a nevelési-oktatási intézet'' szövegrész helyébe ,,a nevelési-oktatási intézmény'' szövegrész,

d) a 11. §-ban a ,,tagintézmény'' szövegrész helyébe a ,,tagintézmény (intézményegység)'' szövegrész,

e) a 13. §-ban az ,,alkalmazotti értekezlet'' szövegrész helyébe az ,,alkalmazotti közösség értekezlete'' szövegrész,

f) a 20. § (2) bekezdésének b) pontjában a ,,házirendben'' szövegrész helyébe a ,,szervezeti és működési szabályzatban'' szövegrész,

g) a 29. § (1) bekezdésében a ,,szülői munkaközösség'' kifejezés helyébe a ,,szülői szervezet, közösség'' szövegrész,

h) a 30. § (5) bekezdésének a) pontjában a ,,foglalkozási'' kifejezés helyébe a ,,nevelési'' kifejezés,

i) a 32. §-ban az ,,eltiltás a tanév folytatásától'' szövegrész helyébe az ,,eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától'' szövegrész,

k) a 39. § (5) bekezdésében a ,,közoktatási törvény 27. §-ának (1) bekezdése'' szövegrész helyébe a ,,közoktatási törvény 27. §-ának (9) bekezdése'' szövegrész,

l) az eredeti számozás szerinti 4. számú mellékletben a ,,jegyző'' szövegrész helyébe a ,,jegyző, főjegyző'', illetve annak megfelelően ragozott formája

lép.

(5) E rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti:

b) – a diáksportkörökről, valamint a nevelési-oktatási intézmények és a diáksport egyesületek kapcsolatairól szóló 4/1986. (VI. 2.) MM rendelet,

– az általános iskolai tanulókat megillető útiköltségtérítés feltételeiről szóló 19/1987. (IX. 1.) MM rendelet,

– az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben, valamint a zeneiskolákban a tanulók által fizetendő díjakról és költségtérítésekről, továbbá a középfokú iskolákban a vizsgáztatással összefüggő díjazásról szóló 10/1988. (V. 6.) MM rendelet,

– az összevont művelődési intézményekről szóló 30/1989. (XI. 19.) MM rendelet.

(6) 1998. szeptember 1. napján hatályát veszti az Állami Artistaképző Intézetről szóló 6/1980. (VI. 4.) KM rendelet.

Dr. Magyar Bálint s. k.,
művelődési és közoktatási miniszter

1. számú melléklet a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelethez

,,
2. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez

A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő
egyes feladatok

A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek

1. Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető.

2. A tanuló által nem használható gépek, eszközök:
– villamos köszörűgép,
– barkácsgép faesztergálásra,
– faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép,
– szalagfűrészlap-hegesztő készülék,
– valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök.

3. A tíz évesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható eszközök, gépek:
– villamos fúrógép,
– barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,
– törpefeszültséggel működő forrasztópáka,
– 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, úgynevezett ,,pillanat''-forrasztópáka,
– villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.),
– segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló),
– kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló).

4. Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.

5. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében, az iskolaorvos véleményezésével, szükség esetén ki kell terjeszteni az 1–4. pontokban felsorolt korlátozásokat.

6. A szakképzésben folyó gyakorlati képzés során a szakmai előkészítő ismeretek oktatásakor, illetőleg a gimnáziumban folyó munkába állást előkészítő gyakorlati tanítási óra keretében végzett tevékenység keretében alkalmazni kell a közoktatási törvény 11. §-a (2) bekezdésének a munkavédelemre vonatkozó előírásait.

A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége

1. A tanuló- és gyermekbaleseteket az e rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.

2. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.
Ezekről a balesetekről az e rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak; gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg.

3. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

4. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek – telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen – azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

5. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely
a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),
b) valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását,
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,
d) súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),
e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.

6. A nem önkormányzati intézményfenntartók a részükre megküldött jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldik a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító jegyző, főjegyző részére.

7. A jegyző, főjegyző a nevelési-oktatási intézményektől, illetve a fenntartóktól érkezett baleseti jegyzőkönyveket a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi a Művelődési és Közoktatási Minisztérium részére.

8. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, iskolaszék, illetve a kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában.

9. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.''

2. számú melléklet a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelethez

,,
3. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez

Az iskolai (kollégiumi) könyvtárak működése

Az iskolai (kollégiumi) könyvtár működtetésének
szakmai követelményei

1. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár alapkövetelményei:
– legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére, és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,
– könyvtárostanár (-tanító) alkalmazása,
– legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,
– szabadpolcos állományrész biztosítása,
– tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása.

2. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai (kollégiumi) nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. Az iskolai (kollégiumi) könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.

3. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai (kollégiumi) könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.

Az iskolai (kollégiumi) könyvtár feladatai

1. Az iskolai könyvtár alapfeladata
– gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,
– tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,
– tanórai foglalkozások tartása,
– az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása,
– könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.

2. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek különösen:
– tanórán kívüli foglalkozások tartása,
– dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása,
– számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,
– tájékoztatás nyújtása az iskolai (kollégiumi) könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,
– más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,
– részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében,
– muzeális értékű iskolai (kollégiumi) könyvtári gyűjtemények gondozása,
– közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

Az iskolai (kollégiumi) könyvtár működése

1. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni.

2. A közoktatási intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

3. A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni az iskolai (kollégiumi ) könyvtár
a) könyvtárhasználóinak körét,
b) a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját,
c) a szolgáltatások igénybevételének feltételeit,
d) a könyvtárhasználat szabályait,
e) a nyitva tartás, kölcsönzés idejét.

4. A szervezeti és működési szabályzatnak a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni.

5. Az iskolai (kollégiumi) könyvtárban könyvtáros asszisztens az lehet, aki középiskolai végzettséggel és legalább középfokú könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik. A könyvtáros asszisztens a könyvtáros tanár irányításával közreműködik az állomány nyilvántartásba vételével, a raktári rend fenntartásával, az állomány megóvásával, a dokumentumok könyvtári szerelésével, adatbevitelével kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá elláthat minden olyan feladatot, amely megfelel a szakmai végzettségének.''

3. számú melléklet a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelethez


Az iskolák által alkalmazott záradékok

I.

Irattári terv

Irattári
tétel-
szám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)
Vezetési, igazgatási és személyi ügyek

1.

Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés

nem selejtezhető

2.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

nem selejtezhető

3.

Személyzeti, bér- és munkaügy

50

4.

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek

10

5.

Fenntartói irányítás

10

6.

Szakmai ellenőrzés

10

7.

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

8.

Belső szabályzatok

10

9.

Polgári védelem

10

10.

Munkatervek, jelentések, statisztikák

5

11.

Panaszügyek

5

Nevelési-oktatási ügyek

12.

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

10

13.

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

nem selejtezhető

14.

Felvétel, átvétel

20

15.

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

16.

Naplók

5

17.

Diákönkormányzat szervezése, működése

5

18.

Pedagógiai szakszolgáltatás

5

19.

Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5

20.

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5

21.

Gyakorlati képzés szervezése

5

22.

Vizsgajegyzőkönyvek

5

23.

Tantárgyfelosztás

5

24.

Gyermek- és ifjúságvédelem

3

25.

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

26.1

Az érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozatai

1

1 A 4. számú melléklet „A nevelési-oktatási intézmény irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok” című része I. Irattári terv Nevelési-oktatási ügyek címének 26. pontja a 11/2006. (XI. 10.) OKM rendelet 4. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.


Gazdasági ügyek

27.

Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

határidő nélküli

28.

Társadalombiztosítás

50

29.

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés

10

30.

Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

5

31.

A tanműhely üzemeltetése

5

32.

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

II.

Az iskolák által alkalmazott záradékok1

Záradék

Dokumentumok

1.

Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) .............. iskolába.

Bn., N., TI., B.

1/A.

Az első évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája előkészítőnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja.

Bn., N., Tl., B.

2.

A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja.

Bn., TI.

3.

Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola.

Bn., TI., N.

4.

Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja.

Bn., TI., N.

4/A.

........ tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi.

N., Tl., B.

4/B.

Mentesítve ......... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól

N., Tl., B.

4/C

. ...... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: .......

N., Tl., B.

5.

Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 19...../..... tanévben felmentve ............................................ miatt.

N., TI., B.

 

Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni

 

6.

Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja.

N., TI.

7.

Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól.

N., TI., B.

 

Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is.

 

8.

Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni.

N., TI.

9.

A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette.

N., TI., B.

10.

A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól ........................ -ig.

N.

 

Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni.

 

11.

Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet.

N., TI.

12.

A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy

N., TI., B.

 

A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja.

 

13.

A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette.

N., TI.

14.

A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet.

N., TI., B.,

 

A javítóvizsgán .............. tantárgyból ....................... osztályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet.

TI., B.

15.

A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti.

N., TI., B.

15/A.

Az ..................... évfolyamot a Ktv. 72.§-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján megismételte.

 

16.

A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles.

TI., B.

17.

A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett.

N., TI.

18.

Osztályozó vizsgát tett.

TI., B.

19.

A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve.

TI., B.

20.

A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve.

TI., B.

21.

Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott.

TI., B.

22.

Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le.

TI., B.

23.

A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.

TI., B., N.

24.

Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel.

Bn., TI.

25.

A tanuló jogviszonya

 

 

a) kimaradással,

 

 

b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt,

 

 

c) egészségügyi alkalmasság miatt,

 

 

d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt,

 

 

e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve.

Bn., TI., B., N.

26.

............................. fegyelmező intézkedésben részesült.

N.

27.

............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve.

 

28.

Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén

Bn., TI., N.

 

a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam.

 

 

b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem.
Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra.

 

29.

Tankötelezettség megszűnt.

Bn.

30.

A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem.

TI., B.

31.

A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem.

B.

32.

Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki.

Pót. TI.

33.

Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki.

Pót. TI.

33/A.

A bizonyítványt ........ kérelmére a ....... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki.

Tl., B.

34.

Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ......................................................................, anyja neve ....................................................................... a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte.

Pót. B.

35.

Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki.

 

36.

Érettségi vizsgát tehet.

TI., B.

37.

Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja.

TI., B., N.

38.

Beírtam a ......................................... iskola első osztályába.

 

39.

Ezt a haladási naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam.

N.

40.

Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulással lezártam.

N.

Alkalmazott rövidítések:
Beírási napló    Bn.
Osztálynapló    N.
Törzslap    TI.
Bizonyítvány    B.

A kollégiumok által alkalmazható záradékok

Záradék

Dok.: Dokumentumok

1.

Felvéve a ………………………… kollégiumba (externátusi elhelyezésre) a(z) …………… tanévre.

Dok.: Kt.

2.

A kollégiumi tagsága (externátusi elhelyezése) ………………………… miatt megszűnt.

Dok.: Kt., Kn., Csn.

3.

………………………… fegyelmező intézkedésben részesült.

Dok.: Csn.

4.

………………………… fegyelmi büntetésben részesült.

Dok.: Kt., Csn.

Alkalmazott rövidítések:
Csoportnapló    Csn.
Kollégiumi napló    Kn.
Kollégiumi törzskönyv    Kt.
1

A 4. számú melléklet II. részében ,,Az iskolák által alkalmazott záradékok'' alcím alatti rendelkezések a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet 29. §-a, illetve 3. számú melléklete szerint megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás