17/1998. (I. 30.) Korm. rendelet
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról1
1998.02.01.
,,(1) E rendelet hatálya a népjóléti miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó szociális és egészségügyi tevékenységet, valamint a család-, gyermek- és ifjúságvédelmet ellátó állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat (a továbbiakban: munkáltató) által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak (a továbbiakban: közalkalmazott) közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.''
,,A pályázat benyújtásának határideje a Népjóléti Közlönyben történő megjelenéstől számított 30 nap, amennyiben jogszabály vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója ennél rövidebb határidőt nem ír elő. A határidő azonban ez esetben sem lehet 15 napnál rövidebb.''
3. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
11. § ,,Az egészségügyi intézmények gyógyító és azzal összefüggő feladatainak folyamatos ellátása érdekében ügyeleti, készenléti szolgálat is szervezhető. Az ügyelet, készenlét ellátására, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy azt a betegellátáshoz kapcsolódó rendkívüli körülmény, helyzet vagy esemény teszi szükségessé, a közalkalmazott havonta hat alkalommal kötelezhető.'' ,,(3) Az ügyeleti szolgálat után – a (4)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – nem jár pihenőidő. (4) A 18 órát elérő ügyeletet közvetlenül követő munkaidőből
a) minősített ügyelet után 6 óra pihenőidőt kell,
b) csendes ügyelet, ügyelet után 4 óra pihenőidőt lehet
(5) A 24 órát elérő ügyeletet közvetlenül követő munkaidőből
a) minősített ügyelet után 8 óra, illetőleg ha a közalkalmazott teljes napi munkaideje ennél rövidebb, annak megfelelő időtartamú pihenőidőt kell,
b) csendes ügyelet, ügyelet után 4 óra pihenőidőt lehet
(7) Ha az ügyeleti szolgálat és az azt megszakítás nélkül követő munkanap, majd újabb ügyelet együttesen eléri a 24 órát, az ügyeletet közvetlenül követően 8 óra, illetőleg ha a közalkalmazott teljes napi munkaideje ennél rövidebb, annak megfelelő pihenőidőt kell biztosítani.''
,,(1) Az ügyeleti szolgálatot az ügyelet alatti munkavégzés éves átlagos mértékére tekintettel az alábbiak szerint kell osztályozni:''
,,(6) Az ügyeleti szolgálatért járó óránkénti ügyeleti díj – mint átalánydíj – mértéke az (1) bekezdésben foglalt minősítés szerint: aa) hétköznap: az illetmény 1 órára eső összegének 55%-a,
ab) heti pihenőnapon: az illetmény 1 órára eső összegének 60%-a,
ac) munkaszüneti napon: az illetmény 1 órára eső összegének 70%-a;
ba) hétköznap: az illetmény 1 órára eső összegének 70%-a,
bb) heti pihenőnapon: az illetmény 1 órára eső összegének 80%-a,
bc) munkaszüneti napon: az illetmény 1 órára eső összegének 90%-a;
ca) hétköznap: az illetmény 1 órára eső összegének 110%-a,
cb) heti pihenőnapon: az illetmény 1 órára eső összegének 120%-a,
cc) munkaszüneti napon: az illetmény 1 órára eső összegének 130%-a.
Kollektív szerződés az a)–c) pontokban meghatározott mértéknél magasabb ügyeleti díjat állapíthat meg.''
6. § Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
17. § ,,Ha a készenléti idő alatt teljesített munka és az azt megszakítás nélkül követő munkanap és ügyelet összességében meghaladja a 24 órát, az ügyeletet közvetlenül követően 8 óra, illetőleg ha a közalkalmazott teljes napi munkaideje ennél rövidebb, annak megfelelő időtartamú pihenőidőt kell biztosítani.'' 7. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátás intézeteiben, ideértve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos központjait és országos intézeteit, a pótlék mértéke
– röntgenben dolgozó orvos, asszisztens,
– röntgengépjavító műszerész,
– diagnosztikai laboratóriumban diagnosztikai tevékenységet végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens,
– boncolást végző orvos, boncmester, boncsegéd,
– vér és vérkészítmény előállítását végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens,
– műtőben foglalkoztatott műtős szakasszisztens,
– aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó orvos, szakasszisztens, ápoló,
– fertőző beteget ellátó, valamint pulmonológiai gondozóban foglalkoztatott orvos és egészségügyi szakdolgozó,
– elmeosztályon dolgozó orvos, ápoló, valamint
– mosodában teljes munkaidőben a szennyes ruhák átvételét végző,
b) a pótlékalap legalább 50%-a:
– műszakbeosztástól függetlenül, a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végző,
– az Országos Mentőszolgálat kivonuló állománya,
– szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő,
c) a pótlékalap legalább 30%-a:
– valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi munkakörben dolgozó
(3) A bentlakást biztosító szociális intézményekben a pótlék mértéke
– a mosodába beosztott, ha a szennyes ruha átvétele is munkaköri feladata,
– pszichiátriai és szenvedélybetegeket, valamint fogyatékosokat ellátó intézményekben dolgozó orvos, ápoló, gondozó,
b) a pótlékalap legalább 50%-a:
– műszakbeosztásától függetlenül a három műszakos munkahelyen ápolási, gondozási tevékenységet végzők
(5) Kollektív szerződés a (2) és (3) bekezdésben foglalt eseteken túlmenően is megállapíthat munkahelyi pótlékot a pótlékalap 25–100%-a közötti mértékben. 8. § (1) Ez a rendelet 1998. február 1-jén lép hatályba azzal, hogy az 5. § (2) bekezdésével megállapított R. 15. §-ának (6) bekezdésében meghatározott díjminimum mértéket 1998. július 1-jétől kell alkalmazni. 1998. február 1. és június 30. között az ügyeleti díjminimumot az 1998. július 1-jétől alkalmazandó mértéknél 5%-kal alacsonyabban kell megállapítani.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 14. §-ának harmadik mondata hatályát veszti.
