17/1998. (IV. 17.) MKM rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya – fenntartóra való tekintet nélkül – kiterjed

(2) Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, speciális szakiskola, munkára felkészítő iskola, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport.

2. § (1) Az 1998/99. tanév kezdő napja 1998. szeptember 1., záró napja 1999. augusztus 31. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik a szorgalmi idő (tanítási év) első napja, az első tanítási nap 1998. szeptember 1. (kedd), a szorgalmi idő (tanítási év) utolsó napja, az utolsó tanítási nap 1999. június 18. (péntek).

(2) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját – a tanítási év első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.

(4) A szakközépiskola és a szakiskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója határozza meg.

(5) Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti.

(6) A tanév első féléve 1999. január 29-ig tart. Az iskolák 1999. február 5-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)–(5) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni.

(7) Az első és második félév lezárását követően az iskoláknak nevelőtestületi értekezleteken el kell végezni a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni az iskolaszéknek és a fenntartónak.

3. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt munkanapot – tanítás nélküli munkanapként – használhat fel.

4. § (1) A téli szünet 1998. december 19-től 1999. január 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 18. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 1999. január 4. (hétfő).

(2) A tavaszi szünet 1999. március 27-től április 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap március 26. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap április 6. (kedd).

(3) Az iskola az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szünetek mellett más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, ha a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti, és döntéséhez beszerzi a fenntartó egyetértését.

5. § (1) A gimnáziumi érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai érettségi vizsgákat és szakmai (képesítő) vizsgákat, a szakközépiskolai technikus szakmai (képesítő) vizsgákat, a szakiskolai szakmai vizsgákat a mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.

(2) A mezőgazdasági gazdaképzést folytató szakiskolákban, illetve speciális szakiskolákban, ha a tanulók az előírt gyakorlati feladatokat a munka jellege miatt (pl. aratás) a szorgalmi időben nem tudják teljesíteni, a szakmai vizsgát az októberi vizsgaidőszakban kell megszervezni.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskolaigazgató határozza meg.

(4) Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint folyó iskolarendszerű szakképzés írásbeli vizsgaidőpontjait a melléklet 4., 7. pontja tartalmazza.

6. § (1) A szülő 1999. március 1-je és április 30-a között – a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban – köteles gyermekét a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes vagy a választott általános iskola első évfolyamára beíratni.

(2) Az iskola a tanköteles tanulók iskolai beíratására megállapított időpontot legalább harminc nappal korábban közzéteszi.

7. § (1) Ha a felvétel nem a Kt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján kötelező felvételi feladatot ellátó iskolának a kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamára történik, elsősorban tanulmányi eredmények alapján kell választani a jelentkezők közül. Ha ily módon nem dönthető el, hogy a jelentkezők közül ki felel meg az iskola által meghatározott tanulmányi feltételeknek, az iskola szóbeli meghallgatást szervezhet, melynek időtartama – jelentkezőnként – a húsz percet nem haladhatja meg. A meghallgatáson a szülő jelen lehet. E rendelkezéseket a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolákban, szakközépiskolákban, illetőleg a felnőttoktatást ellátó iskolában nem kell alkalmazni.

(2) A középiskolába és a szakiskolába – kivéve, ha a szakiskola a Kt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján kötelező felvételi feladatokat lát el – az 1999/2000. tanévre

(3) Ha az iskola a felvételi eljárás keretében felvételi vizsgát tart, a vizsgára történő jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, a vizsga időpontját és helyét a vizsgázó teljesítményének értékelését, a felvételi tájékoztatójában 1998. október 31-ig köteles nyilvánosságra hozni. A felvételi vizsga iskolai megszervezésére – az iskolai döntés elleni jogorvoslat kivételével – egyebekben a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 26. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A felvételre jelentkező jelentkezési lapját, ha a jelentkező iskolába jár, az iskola, ha nem jár iskolába, a jelentkező (a továbbiakban: egyéni jelentkező) küldi meg a felvételt hirdető iskolának. A jelentkezési lapon a szülők munkahelyére, foglalkozására vonatkozó adatot nem lehet feltüntetni.

(5) A nagykorú cselekvőképes személy jelentkezési lapját a jelentkező írja alá. A kiskorú személy jelentkezési lapját a jelentkező szülei, továbbá – ha a jelentkező a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen – a jelentkező írja alá. Nem kell a szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, szüneteltette, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. Azt, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség, a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia.

(6) Az iskola a tanuló jelentkezési lapját akkor is továbbítja, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a bíróság döntött, vagy a szülők a bírósági eljárást nem indították meg.

(7) Az iskola a kiskorú tanuló szüleit 1998. október 1. napjáig az (5)–(6) bekezdésben foglaltakról írásban tájékoztatja.

(8) Az állami és önkormányzati feladatellátásban közreműködő iskolákban a felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóra a közoktatásról szóló törvény 114. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint nem háríthatók át.

(9) Az iskola – ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – a felvétellel kapcsolatos döntését megküldi a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek is, továbbá, ha a jelentkező iskolába jár, az iskolának (a továbbiakban együtt: felvételi tájékoztató).

8. § (1) Előzetes felvételi eljárás a fenntartó egyetértésével szervezhető, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő, a két tanítási nyelvű és az emelt szintű oktatást végző [Kt. 121. § (1) bek. 6. pont], a művészeti szakmai vizsgára felkészítő, továbbá a fegyveres erők és rendvédelmi szervek által fenntartott iskolákban. Az előzetes felvételi eljárás időpontját – akkor is, ha nincs felvételi vizsga – az iskola a felvételi tájékoztatójában 1998. október 31-ig köteles nyilvánosságra hozni.

(2) Az előzetes felvételi eljárás a fegyveres erők és rendvédelmi szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményben 1999. január 11. és január 29. közötti időszakban, más iskolákban 1999. február 8. és február 22. közötti időszakban szervezhető; a központilag elkészített jelentkezési lapot (a továbbiakban: jelentkezési lap) 1999. január 8-ig kell megküldeni az iskolának; az iskola döntéséről 1999. február 26-ig küldi meg a felvételi tájékoztatót.

(3) Az előzetes felvételi eljárás keretében történő felvétel nem zárja ki a tanulót az általános felvételi eljárásban való részvételből.

9. § (1) Az általános felvételi eljárás kettő fordulóból áll. Az eljárásban résztvevő – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – több, legfeljebb három jelentkezési lapot állíthat ki. Egy-egy jelentkezési lapon két iskola tüntethető fel. Az egyes iskoláknál több szakirány, osztály, emelt szintű oktatás is megjelölhető. Ha a jelentkező több jelentkezési lapot állít ki, azokon feltüntetheti ugyanazokat az iskolákat, eltérő sorrendben. Az iskola a tanuló által kiállított jelentkezési lapokat 1999. március 1-jéig továbbítja a jelentkezési lapon első helyeken megjelölt iskoláknak.

(2) Ha a jelentkezőt az előzetes felvételi eljárásban felvették és azt elfogadja, egy jelentkezési lapot állít ki, amelyen csak az őt felvevő iskolát tünteti fel. A jelentkezési lapot az általános iskola 1999. március 1-jéig továbbítja a megjelölt iskolának.

(3) A felvételt meghirdető iskola igazgatója a felvételi kérelemről 1999. március 19-ig dönt. Döntéséről a felvételi tájékoztatót március 24-ig továbbítja. Annak a jelentkezési lapját, akit az iskola nem vett fel, 1999. március 24-ig megküldi a jelentkezési lapon második helyen megjelölt iskolának (első forduló).

(4) A második helyen megjelölt iskola igazgatója a felvételéről 1999. március 31-ig dönt. Döntéséről a felvételi tájékoztatót április 8-ig továbbítja (második forduló).

10. § (1) A jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülővel közösen 1999. április 13-ig köteles nyilatkozni arról, hogy elfogadja-e az iskola felvételi ajánlatát, több felvételi ajánlat esetén arról, hogy melyiket fogadja el, ha a jelentkező tanköteles és minden felvételi kérelmet elutasítottak, illetve egyik felvételi ajánlatot sem fogadta el, arról is, kíván-e élni a jogorvoslat lehetőségével.

(2) A felvételi ajánlattal kapcsolatos elfogadó, illetve elutasító nyilatkozatokat annak az iskolának az igazgatója, amelyikkel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, illetve az egyéni jelentkező 1999. április 16-ig visszaküldi a felvételt hirdető iskolának. Ha a felvételi ajánlatra az iskola 1999. április 20-ig nem kapott választ, úgy tekintheti, hogy azt nem fogadta el a jelentkező.

(3) Ha az előzetes és a rendes felvételi eljárás nem vezetett eredményre és a jelentkező tanköteles, annak az iskolának az igazgatója, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban van, írásban tájékoztatja a tanulót és a szülőt az iskolába járási kötelezettségről, a jogorvoslat lehetőségéről és a rendkívüli felvételi eljárásról.

11. § (1) Az iskola igazgatója 1999. május 10. után a tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

(2) Abban az esetben, ha a rendes felvételi eljárás keretében a felvehető tanulói létszám kevesebb mint kilencven százalékát sikerült betölteni, az 1999. május 17-től május 25-ig tartó időszakban a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a székhely szerint illetékes jegyzőnek és a székhely szerint illetékes megye (főváros) főjegyzőjének.

(3) A rendkívüli felvételi eljárásban új felvételi lapot kell benyújtani, a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A (2) bekezdésben szabályozott rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatójának 1999. május 31-ig kell döntenie.

(4) Ha a tanköteles tanuló felvétele a rendkívüli felvételi eljárásban sem oldódott meg, és a tanuló, illetve a szülő nem élt a jogorvoslat jogával, az iskola igazgatója köteles értesíteni a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző).

12. § (1) Az iskola igazgatójának, ha a jelentkezést – bármelyik felvételi eljárásban – elutasítja, fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét a jogorvoslat lehetőségére, továbbá – ha a jelentkezési lapot továbbküldi a jelentkezési lapon megjelölt második iskolába – arra is, hogy az eljárást megindító kérelem akkor nyújtható be, ha a második helyen megjelölt iskola értesítése is megérkezett. A jelentkezési lapon második helyen megjelölt iskola igazgatója értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is arról, hogy bármelyik iskola döntése ellen benyújtható az eljárást megindító kérelem, továbbá, hogy az eljárást megindító kérelemnek nem akadálya az sem, ha a másik iskola felvételi ajánlatát elfogadják.

(2) Az eljárást megindító kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelynek a döntésével a tanuló, a szülő nem ért egyet. Ha több felvételi lapot nyújtottak be, és a különböző lapokon lévő döntések ellen élnek a jogorvoslat lehetőségével, egyidejűleg valamennyi felvételi lapot továbbítani kell. Ha a kérelemben az ugyanazon felvételi lapon lévő iskolák döntéseinek megváltoztatását kérik, a döntések felülvizsgálatának sorrendjét is meg kell jelölni.

(3) Ha az ugyanazon felvételi lapon sorrendben előrébb álló iskola fenntartója az eljárást megindító kérelemben foglaltaknak helyt ad, az iratokat nem kell továbbítania. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha több felvételi lapon benyújtott kérelmek közül valamelyiknek a fenntartó helyt ad. Ha az iskola fenntartója az eljárást megindító kérelemben foglaltakat elutasítja, az iratokat a sorrendben következő iskola fenntartójának kell megküldenie.

(4) Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás 1999. május 7-ig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, és a kérelmét elutasították, a jegyző értesíti azt az iskolát, amellyel tanulói jogviszonyban áll.

(5) Ha a tanköteles tanulót nem vették fel iskolába, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, 1999. május 12-ig értesíti a tanuló állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, annak érdekében, hogy a tankötelezettség teljesítését figyelemmel tudja kísérni, valamint a megyei, fővárosi önkormányzat főjegyzőjét, kérve, hogy a közoktatásról szóló törvény 87. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve 89. §-ának d) pontja alapján nyújtsanak segítséget a tankötelezettség teljesítéséhez.

13. § (1) Az iskolai beiratkozások időpontját – 1999. június 28. és 30. közötti időszakban – az iskola igazgatója határozza meg. Az időpontot legalább tizenöt nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

(2) Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját – a 14. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – az iskola igazgatója állapítja meg.

14. § (1) Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után tanulmányait a kötelező felvételt biztosító tízévfolyamos általános iskola, illetve szakiskola kilencedik évfolyamán kívánja folytatni, jelentkezési lapját a 9. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban az iskolának meg kell küldeni. Az iskola a jelentkezést tudomásul veszi, és erről értesíti a 7. § (9) bekezdésében felsoroltakat.

(2) Ha a tanköteles tanulót a rendkívüli felvételi eljárás keretében az utolsó tanítási napig nem vették fel iskolába, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, értesíti a szülőt arról, hogy gyermekét köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskolába, és a tanuló törzslapjának másolatát megküldi a kötelező felvételt biztosító iskola részére.

(3) A szülő gyermekét az 1999. augusztus 23-tól 1999. augusztus 31-ig tartó időszakban, az iskola által meghatározott napon köteles beíratni, kivéve, ha igazolja, hogy gyermeke másik iskolával létesített tanulói jogviszonyt. A beíratás napját az iskola 1999. augusztus 2-ig köteles nyilvánosságra hozni. Az iskola igazgatója 1999. szeptember 3-ig értesíti a jegyzőt, ha a tanulót nem íratták be az iskolába, illetve nem igazolják, hogy tanulói jogviszonyt létesített.

15. § (1) A 7–9. §-ban, a 10. § (1)–(2) bekezdésében, a 11. § (1) bekezdésében, a 12–13. §-ban foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha általános iskolai tanuló hat- vagy nyolcévfolyamos gimnáziumban vagy ilyen iskola tanulója négyévfolyamos gimnáziumban kívánja folytatni – átvétellel – tanulmányait.

(2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a felvételi eljárást, a kollégiumokban a jelentkezés idejét az iskola, illetve a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. Ezt az időpontot legalább hatvan nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a kollégiumokban a beiratkozás időpontját az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. A beiratkozás időpontját legalább harminc nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

16. § Ez a rendelet 1998. szeptember 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az 1997/98. tanév rendjéről szóló 20/1997. (V. 8.) MKM rendelet.