Kifejezéskereső
217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet
az államháztartás működési rendjéről
A Kormány az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a)–d), f)–g), i), p)–s) és u)–v) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
A RENDELET HATÁLYA
1. § (1) E rendelet szabályozza az államháztartás szervezetei vagyoni és pénzügyi helyzetét, illetőleg a működése és a szaktevékenységei alakulását befolyásoló pénzügyi-gazdasági eseményekre, döntési eljárásokra vonatkozó előírásokat.
(2) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a minisztériumokra, a tárca nélküli miniszterekre, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező államhatalmi és országos hatáskörű szervekre, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervekre – ideértve a Magyar Tudományos Akadémiát mint köztestületet is – és személyekre, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre;
b) a helyi önkormányzatokra és a helyi kisebbségi önkormányzatokra, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre;
c) az elkülönített állami pénzalapokra és azok kezelőire;
d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira és a társadalombiztosítási költségvetési szervekre;
e) a vagyonkezelő szervezetekre;
f) az országos kisebbségi önkormányzatokra és az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre;
(a továbbiakban együtt: az államháztartás szervezetei),
g) a 70–77. §-ok tekintetében mindazon gazdálkodó szervezetre, amely részben vagy egészben a programfinanszírozás körébe vont előirányzatból valósít meg beruházást;
h) a 128–132. §-ok tekintetében a kincstári kártyarendszer kialakítására és üzemeltetésére pályázat útján kiválasztott hitelintézetre (a továbbiakban: a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet);
i) a 150–152. §-ok tekintetében a kincstári biztosra;
j) a 153. § tekintetében az önkormányzati biztosra.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. fejezet felügyeletét ellátó szerv: a Magyar Köztársaság éves központi költségvetéséről szóló törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) által meghatározott fejezetrendhez igazodóan a költségvetési fejezet irányításáért felelős szerv;
2. fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője: a költségvetési törvény által meghatározott fejezetrendhez igazodóan: az I. fejezetnél az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatója, a II. fejezetnél Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, a III. fejezetnél az Alkotmánybíróság elnöke, a IV. fejezetnél az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az V. fejezetnél az Állami Számvevőszék elnöke, a VI. fejezetnél az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a VIII. fejezetnél a legfőbb ügyész, a X. fejezetnél a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a XI–XXIV. fejezeteknél a miniszter, a XXX. fejezetnél a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a XXXI. fejezetnél a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke, a XXXIII. fejezetnél a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a XXXIV. fejezetnél a Történeti Hivatal elnöke, a XLI. fejezetnél a pénzügyminiszter, a XLIV. fejezetnél a Magyar Államkincstár elnöke;
3. felügyeleti szerv: a költségvetési fejezet meghatározott előirányzatainak tervezéséért, végrehajtásáért, a felhasználásáról való elszámolásáért, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, elkülönített állami pénzalapok, illetőleg feladatok felügyeletéért, pénzellátásáért és ellenőrzéséért, illetve mindezek szabályozásáért felelős szerv: az 1. pontban felsoroltak, valamint az I. fejezetnél a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa, a X. fejezetnél a Kormányzati Ellenőrzési Iroda, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az irányító tárca nélküli miniszter kabinetje, a központilag kezelt PHARE-program előirányzatok tekintetében a koordinációt végző tárca nélküli miniszter kabinetje, az állami vagyongazdálkodási előirányzatok tekintetében a miniszter kabinetje; valamint a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az önkormányzat közgyűlése, képviselő-testülete; a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat; az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a Kormány; az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) tekintetében a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy, az igazgatási szervek tekintetében az OEP, illetve az ONYF; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelője szerinti felügyeleti szerv;
4. felügyeleti szerv vezetője: a 3. pontban felsoroltak, valamint a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Iroda elnöke, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, a központilag kezelt PHARE-program előirányzatok tekintetében a koordinációt végző tárca nélküli miniszter, az állami vagyongazdálkodási előirányzatok tekintetében a miniszter; valamint a helyi önkormányzat tekintetében a (fő)polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke; a helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat vezetője; az Egészségbiztosítási Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az OEP és az ONYF tekintetében a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy, az igazgatási szervek tekintetében az OEP vezetője, illetve az ONYF vezetője; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelője szerinti felügyeleti szerv vezetője;
5. meghatározott költségvetési jogosítványokat gyakorló felügyeleti szerv: a költségvetési törvényben – az Áht. 20. §-ának (7) és (8) bekezdése alapján – meghatározott jogosítvánnyal és feladatkörben eljáró szerv;
6. a központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek: az I–VIII. fejezet felügyeletét ellátó szervek;
7. társadalombiztosítás pénzügyi alapjai: az 1992. évi LXXXIV. törvénnyel létesített Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap;
8. társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelője: az OEP, illetve az ONYF;
9. vagyonkezelő szervezet: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI), az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) az 1995. évi XXXIX. törvény 1. §-ának (2) bekezdésében és a törvény V. fejezetében megfogalmazott feladatok vonatkozásában, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a pénzügyminiszternek az Állami Fejlesztési Intézet Rt. jogutódjaként átruházott feladatkörében; az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében állami tulajdonosi jogok gyakorlójaként megjelölt miniszter, valamint a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezet;
10. ellenőrző szerv: az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda, a fejezet felügyeletét ellátó szervek, az adóhatóságok, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Járulékigazgatóságai, az OEP, illetve az ONYF és igazgatási szervei, a programfinanszírozás tekintetében a Kincstár;
11. Kincstár Központja: a Magyar Államkincstár Központja, a Magyar Államkincstár ügyfelekkel kapcsolatot tartó kincstári fiókjaitól való megkülönböztetésül nevesítve;
12. a kincstári egységes számla pénzforgalmának lebonyolításában közreműködő szervezet: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), a Vám- és Pénzügyőrség (a továbbiakban: VP), a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat és a Fővárosi Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (a továbbiakban együtt: TÁKISZ);
13. kincstári kör: az Áht. 18/B. §-ának (5) bekezdése alapján a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei és a rendelkezésükbe utalt előirányzatok, a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei, az elkülönített állami pénzalapok;
14. kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos: az Áht. 18/C. §-ának (6) bekezdésében meghatározottak, valamint a kincstári körbe tartozó szervek a letéti kezelés tekintetében;
15. társadalmi önszerveződés: a társadalmi szervezet – ideértve a pártot is – , az alapítvány, a közalapítvány, az egyház;
16. kincstári költségvetés: a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfélnek az előirányzat-gazdálkodás szempontjából a Kincstár által nyilvántartott, összevont (kiemelt) előirányzatokat tartalmazó költségvetése;
17. elemi költségvetés: a központi, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatnak, a költségvetési szervnek; az elkülönített állami pénzalapnak és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (a továbbiakban együtt: alapok) – a feladatait és tevékenységét összefoglalóan ismertető, a bevételeket és a kiadásokat részletes jogcímenként és tevékenységenként (funkciónként) tartalmazó, a foglalkoztatottak létszámára és összetételére, a költségvetési feladatmutatókra is kiterjedő – költségvetése;
18. költségvetési alapokmány: a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok, a költségvetési szerv, az alapok azonosító adatait; továbbá feladatait, tevékenységét, azok tartalmi és mennyiségi jellemzőit, személyi és tárgyi feltételeit, pénzügyi forrásait a költségvetési évre vonatkozóan megállapító dokumentum;
19. zárszámadási törvény: a Magyar Köztársaság éves költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai éves költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény;
20. kincstári költségvetési beszámoló: az éves kincstári költségvetési jelentés;
21. elemi beszámoló: a központi kezelésű előirányzatnak, a költségvetési szervnek, az alapoknak – a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet alapján készített – éves költségvetési beszámolója;
22. központi beruházás
a) a kiemelt jelentőségű beruházás, kiemelt jelentőségű beruházási célprogram, amelynek tervezett összes költsége a jóváhagyás évében meghaladja a központi költségvetés kiadási főösszegének 0,2%-át, illetőleg, amelyet az Országgyűlés vagy a Kormány annak minősít;
b) a beruházási célprogram, amely az éves költségvetési törvényben nevesítetten szereplő célhoz tartozó beruházások összessége;
c) az egyéb központi beruházás, amelynek célját a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője határozza meg;
d) a lakásépítés, lakásépítési támogatás, amely a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó testületek, az Igazságügyi Minisztérium büntetés-végrehajtási szervezet, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség szolgálati lakásainak létesítését – beleértve a lakásvásárlást is –, illetve az állomány önerős lakástámogatását foglalja magában,
23. intézményi beruházás: amelynek célját a költségvetési szerv vezetője határozza meg;
24. a beruházási tevékenység költsége, illetve a beszerzési ára a számvitelről szóló törvény és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó kormányrendeletben meghatározott költség, illetve ár. A beruházásokkal kapcsolatos egyéb fogalmak és meghatározások tekintetében a KSH által kidolgozottak az irányadók;
25. felújítás: a hosszabb időszakonként ismétlődő és ezért vagy más ok miatt a tárgyi eszköz bruttó értékéhez mérten számottevő ráfordítást igénylő – a folyamatos működést előmozdító karbantartás, kisjavítás körébe nem tartozó – állagmegóvási tevékenység,
26. nemzetgazdasági számla: a központi kezelésű előirányzatok pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló számla;
27. kifizető által teljesített társadalombiztosítási ellátás: a kifizető által jogszabályi kötelezettség alapján a munkavállaló részére kifizetett társadalombiztosítási ellátás;
28. költségvetési létszámkeret: az éves költségvetési törvényjavaslat fejezeti részletező táblázatában, illetve az önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározott éves átlagos statisztikai állományi létszám;
29. egymáshoz kapcsolódó célú, rendeltetésű előirányzatok: azok az előirányzatok, melyek egy előzetesen közösen, vagy külön-külön, de hasonlóan meghatározott cél, vagy célrendszer megvalósításához, illetve végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat, költségeket részben vagy egészben, egymáshoz rendelt forrásaik igénybevételével együttesen, vagy külön-külön finanszíroznak;
30. fejlesztés: olyan – alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő – tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök létrehozására irányul, illetve a meglevő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg;
31. program: előre meghatározott összetett, komplex cél(ok) kidolgozása és/vagy megvalósítása, amely a résztvevő(k) koordinált közreműködését feltételezi;
32. projekt: önmagában is értelmezhető, többnyire egy-egy program legkisebb részét képező cél(ok) megvalósítása;
33. saját forrás a 78–93. §-ok vonatkozásában: a támogatást igénylő, a pályázó saját, a támogatott program, projekt megvalósítására rendelkezésére álló, vagy az adott célra elkülönített pénzösszege (költségvetési szervek esetén jóváhagyott előirányzata);
34. a kincstári kártya: készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel birtokosa fizetési és készpénz-felvételi műveleteket kezdeményezhet. A kincstári kártya a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet és a Kincstár logojával ellátott, az adott számlatulajdonos és a kártyabirtokos adataival megszemélyesített betéti kártya, amelyhez egy négyjegyű titkos kód (PIN-kód) tartozik;
35. kincstári kártyabirtokos: az a természetes személy, akit a kártyafedezeti számlatulajdonos a kincstári kártya használatára feljogosított;
36. PIN-kód: a kincstári kártyához tartozó és kizárólag a kártyabirtokos által ismerhető személyi azonosító szám, amely azonosítja a kártyabirtokost;
37. elfogadóhely: mindazon hely, ahol a kincstári kártya pénzügyi funkciója alapján rendeltetésszerűen használható. Elfogadóhely lehet hitelintézet, beváltóhely, kereskedői és szolgáltatói elfogadóhely, bankjegykiadó automata (ATM);
38. tükörszámla-kivonat: a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet által adott számlakivonat, amely tételesen tartalmazza a kártyával végzett tranzakciókat;
39. TÁKISZ forgótőke: központosított illetményszámfejtés esetében a megbízó és a TÁKISZ között létrejött megállapodás alapján olyan engedményezés, amely fedezetét képezi a jogszabályon és munkavállalói egyéni megbízáson alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség teljesítésének, ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetőhelyi kötelezettségét is.
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI
A központi költségvetés államháztartási alrendszer
3. § (1) A központi költségvetés államháztartási alrendszert
a) a központi kezelésű előirányzatokat kezelő szervezeti egységek az általuk kezelt előirányzatok tekintetében,
b) a fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő szervezeti egységek az általuk kezelt előirányzatok tekintetében,
c) a központi költségvetési szervek,
d) a köztestületi költségvetési szervek,
alkotják.
(2) A központi költségvetés államháztartási alrendszer vagyonát az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és szervezeti egységek összevont vagyona alkotja.
(3) A központi költségvetés államháztartási alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását
a) a központi kezelésű előirányzatok,
b) a fejezeti kezelésű előirányzatok,
c) a központi költségvetési szervek előirányzatai,
d) a köztestületi költségvetési szervek előirányzatai,
e) az országos kisebbségi önkormányzatok előirányzatai
és azok teljesítésének teljes körű, bevételeket és kiadásokat tartalmazó pénzforgalmi tervezése, illetve elszámolása alkotják.
(4) A központi kezelésű előirányzatok a központi költségvetés – törvény vagy kormányrendelet alapján szabályozott – közvetlen bevételei és kiadásai.
(5) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezet felügyeletét ellátó szervek szabályozási hatáskörébe utalt és kezelésükre bízott bevételek és kiadások.
(6) A központi költségvetési szervek előirányzatai a költségvetési fejezethez tartozó költségvetési szervek intézményüzemeltetésének, működésének és fejlesztésének előirányzatait, valamint az általuk nyújtott, illetve vásárolt szolgáltatások kiadásait és bevételeit tartalmazzák.
(7) A köztestületi költségvetési szervek előirányzatai a központi költségvetéshez tartozó köztestületi költségvetési szervek (6) bekezdésben megjelölt előirányzatait tartalmazzák.
(8) Az országos kisebbségi önkormányzatok előirányzatai a központi költségvetésben az országos kisebbségi önkormányzatok javára elkülönített előirányzatok.
Az elkülönített állami pénzalapok
államháztartási alrendszer
4. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok államháztartási alrendszert törvény által elkülönített állami pénzalapnak minősített pénzügyi alapok alkotják.
(2) Az elkülönített állami pénzalapok államháztartási alrendszer vagyonát az elkülönített állami pénzalapok összevont vagyona képezi.
(3) Az elkülönített állami pénzalapok államháztartási alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását az elkülönített állami pénzalapok előirányzatainak és azok teljesítésének teljes körű, bevételeket és kiadásokat tartalmazó pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja.
A helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok államháztartási alrendszer
5. § (1) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok államháztartási alrendszert
a) a helyi önkormányzati költségvetési szervek,
b) a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek
alkotják.
(2) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok államháztartási alrendszer vagyonát a helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek összevont vagyona képezi.
(3) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok államháztartási alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását a helyi és helyi kisebbségi költségvetési szervek előirányzatait is magában foglaló helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetések előirányzatainak és azok teljesítésének teljes körű, bevételeket és kiadásokat tartalmazó pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja.
A társadalombiztosítás államháztartási alrendszer
6. § (1) A társadalombiztosítás államháztartási alrendszert
a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai,
b) a társadalombiztosítási költségvetési szervek
alkotják.
(2) A társadalombiztosítás államháztartási alrendszer vagyonát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési) konszolidált vagyona képezi.
(3) A társadalombiztosítás államháztartási alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását a társadalombiztosítási költségvetési szervek előirányzatait is magában foglaló társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatának és azok teljesítésének teljes körű, bevételeket és kiadásokat tartalmazó pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja.
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPEGYSÉGEI
7. § Az államháztartás irányítási, szabályozási, tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és ellenőrzési alapegységei:
a) a költségvetési szervek,
b) az alapok,
c) az előirányzatok.
A költségvetési szerv fogalma és feladata
8. § (1) Az államháztartás körébe tartozó állami feladatokat részben vagy egészben a költségvetési szervek látják el.
(2) A költségvetési szervek a társadalom közös szükségletei kielégítését szolgáló [állami, kötelező és önként vállalt helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati, társadalombiztosítási, országos kisebbségi önkormányzati, köztestületi (a továbbiakban együtt: állami)] feladataikat alaptevékenységként, külön jogszabályok előírásai szerint
a) közegészségügyi, szociális, oktatási szolgáltatásokat és egyéb természetbeni juttatásokat nyújtva,
b) kulturális, valamint sporttevékenységgel,
c) tudományos kutatási tevékenységgel,
d) hatósági jogkör gyakorlásával,
e) közigazgatási, ellenőrzési, információszolgáltatási tevékenységgel,
f) vagyonkezeléssel,
g) társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelésével,
h) elkülönített állami pénzalap kezelésével,
i) védelmi, közbiztonsági, tűz- és katasztrófa-elhárítási tevékenységekkel,
j) igazságszolgáltatási tevékenységekkel,
k) infrastrukturális szolgáltatások (üzemeltetés, vízgazdálkodás, temetőfenntartás stb.) nyújtásával,
l) más közösségi szolgáltatásokkal
látják el.
(3) A költségvetési szerv működésének, fejlesztésének forrása
a) a támogatás, amely
1. a központi költségvetésből,
2. a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat költségvetéséből,
3. a társadalombiztosítási költségvetési szervek által átvett pénzeszközként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból
származik, amelyet évente, az említett forrásokra meghatározott módon és mértékben bocsátanak rendelkezésre;
b) a saját bevétel, amely a költségvetési szerv tevékenységével összefüggően lehet:
1. az 57. § (2) bekezdésében megjelölt, elsősorban alaptevékenységből származó bevétel,
2. az alapokból, a köztestülettől, egyéb szervezetektől származó juttatás,
3. a vállalkozási tevékenységből származó bevétel,
4. külföldi segély, adomány.
A költségvetési szerv tevékenysége
9. § (1) A költségvetési szerv alaptevékenységének minősül az a tevékenység, amelyet a költségvetési szerv – nem haszonszerzés céljából – feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végez.
(2) A költségvetési szerv az alaptevékenységén túlmenően vállalkozhat, ha e tevékenység
a) az alapító okiratban, valamint szervezeti és működési szabályzatban – a b) pontban foglaltakra is figyelemmel – meghatározott feladatkörnek megfelel, és az ott megjelölt keretekben marad, és
b) folyó évi – a 8. § (3) bekezdésének a) pontjában megjelölteken kívüli – bevétele és az előző év(ek) vállalkozási tartaléka fedezi a folyó évi kiadásokat.
(3) A költségvetési szervnek szabályzatban rögzítenie kell a vállalkozási szerződéskötés rendjét és a felügyeleti szerv által meghatározott további szempontokat.
(4) Ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége összességében – a (2) bekezdésben foglaltak ellenére – veszteségessé válik, a felügyeleti szerv köteles a tárgyévet követő év május 31-éig a veszteség okait felülvizsgálni, és annak alapján intézkedni azok megszüntetésére, a felelősség megállapítására.
(5) Nem minősül vállalkozási tevékenységnek a költségvetési szervnek az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységén belül az a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termékelőállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást, a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett.
A költségvetési szerv alapítására, megszüntetésére vonatkozó szabályok
10. § (1) A költségvetési szerv alapítására az Áht.-ban foglalt rendelkezéseket a (2)–(7) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabályban, határozatban intézkednek, az abban megjelölt alapító, illetve felügyeleti szerv köteles az alapító okiratot kiadni.
(3) Az alapító okiratban foglaltakat a felügyeleti szerv által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatban kell részletezni, amelynek – a külön jogszabályban meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, az azt meghatározó jogszabály megjelölését, a vállalkozási tevékenység részletes felsorolását és mindezek forrásait; a feladatmutatók megnevezését, körét és mértékét.
(4) A költségvetési szervet – szakmai szempontból meghatározó – alaptevékenységének jellege szerint kell a KSH által kiadott, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendjében meghatározott szakágazatba sorolni.
(5) A szervezeti és működési szabályzatban részletezett feladatok költségvetési évre való meghatározását költségvetési alapokmányban1 kell rögzíteni.
(6) Költségvetési szervet az alapításra jogosultak együttesen is alapíthatnak.
(7) Költségvetési szerv közös alapításáról és – határozott vagy határozatlan időre szóló – működtetéséről az alapítóknak írásbeli megállapodást kell kötniük, melynek tartalmaznia kell
a) az alapítás forrását,
b) a folyamatos üzemeltetés, működtetés feltételeit,
c) az irányítási, felügyeleti jogkörök gyakorlásának módját,
d) a megszüntetés esetén követendő eljárást.
11. § (1) A költségvetési szerv megszüntetésére az Áht.-ban foglalt rendelkezéseket a (2)–(5) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A költségvetési szerv megszüntetésére az alapító, annak hiányában az alapító jogutódja jogosult.
(3) A megszüntető okiratban rendelkezni kell
a) a megszüntetett szerv alapfeladatainak jövőbeni ellátásáról, az ellátásra nem kerülő feladatok meghatározásával egyidejűleg,
b) a költségvetési szerv jogutódlásáról,
c) a vagyon – ideértve a követeléseket és a kötelezettségeket is – feletti rendelkezési jogosultságról,
d) a hatályos szabályok figyelembevételével a foglalkoztatottakról.
(4) Ha a költségvetési szerv megszüntetésére a feladatellátás más szervezeti formában történő megvalósítása érdekében kerül sor, a megszüntetést megelőzően gondoskodni kell
a) az új szervezet(ek) által ellátandó feladatok meghatározásáról,
b) a vagyonértékelésről, vagyonmérleg készítéséről,
c) a feladatellátáshoz indokolt vagyon meghatározásáról, a használatba-, illetve a bérbeadáshoz szükséges engedélyek megszerzéséről,
d) az új szervezet(ek)nek átadásra nem kerülő vagyon kezeléséről,
e) üzleti terv készítéséről,
f) az ellátandó feladatokhoz tartozó hatósági engedélyek visszavonásának és az új szervezet(ek) részére történő kiadásának előkészítéséről,
g) amennyiben a feladatellátáshoz díjbevétel kötődik, annak jogosultsága megszerzésének előkészítéséről.
(5) Ha a költségvetési szerv egyes feladatainak megszüntetésére a feladatellátás más szervezeti formában történő megvalósításával kerül sor, az átszervezési eljárásra az (1)–(2) és (4) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni, az alapító okirat egyidejű módosítása mellett.
A költségvetési szervek fajtái
12. § (1) A költségvetési szervek lehetnek:
a) központi,
b) helyi és helyi kisebbségi önkormányzati,
c) társadalombiztosítási,
d) köztestületi,
e) országos kisebbségi önkormányzati
költségvetési szervek.
(2) Központi költségvetési szervek
a) a minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező államhatalmi, igazságszolgáltatási és országos hatáskörű szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott, az ott megjelölt jogosítványokkal rendelkező szerv;
b) a Kormány, annak kijelölt tagja, valamint az a) pontban felsoroltak felügyelete alatt működő költségvetési szerv.
(3) Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek
a) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve
1. (fő)polgármesteri hivatal,
2. megyei önkormányzati hivatal,
3. körjegyzőség,
4. közös képviselő-testület hivatala
(a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal);
b) az a) pont alá nem tartozó költségvetési szervek, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb (nem haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytató) igazgatási társulásokat is.
(4) A társadalombiztosítási költségvetési szervek az OEP, az ONYF és ezek igazgatási szervei.
(5) Köztestületi költségvetési szervek a köztestületek nem gazdasági társaság formájában működtetett szervei.
(6) Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek az országos kisebbségi önkormányzatok által létrehozott költségvetési szervek.
A költségvetési szervek felügyelete
13. § (1) A 12. § (2) bekezdésében megjelölt központi költségvetési szervek felügyeletét a költségvetési törvény által meghatározott fejezetrendhez igazodóan a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv, illetve a vezetőjének jogaival és kötelezettségeivel rendelkező személy gyakorolja.
(2) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek felügyeletét – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat látja el.
(3) A körjegyzőségek, közös fenntartású költségvetési szervek, valamint a társulások esetében a felügyeleti rendről a működésüket szabályozó, az alakításban, illetve az alapításban részt vevő helyi önkormányzatok szerinti megállapodás rendelkezik. A helyi kisebbségi önkormányzatok közös fenntartású intézményeinek felügyeleti rendjét megállapodásba kell foglalni.
(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervezete az OEP és az ONYF, felügyeletét a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy látja el, az igazgatási szervek felügyeleti szerve az OEP, illetve az ONYF.
(5) A köztestületi költségvetési szervek felügyeletét más köztestületi költségvetési szerv látja el az e rendeletben foglaltak, valamint külön jogszabály rendelkezése szerint.
(6) Az országos kisebbségi önkormányzat látja el az általa alapított költségvetési szervek felügyeletét.
(7) A felügyeleti szerv – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az állami feladatellátás szakmai irányítására, szervezésére, szabályozására, ellenőrzésére kiterjedő feladatai mellett ellátja az azzal kapcsolatos költségvetési gazdálkodási – tervezési, előirányzat-gazdálkodási, előirányzat-módosítási, beszámolási, pénzügyi, ellenőrzési – teendőket is.
(8) A felügyeleti szerv – ha jogszabály kivételt nem tesz – a (7) bekezdésben megjelölt szakmai és gazdálkodási feladatait összehangoltan, belső szervezetében azonos szinten látja el.
A költségvetési szervek csoportosítása
14. § (1) A költségvetési szerv gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel lehet
a) önállóan gazdálkodó, vagy
b) részben önállóan gazdálkodó
költségvetési szerv.
(2) Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
a) a központi költségvetési szerv felügyeleti szerve, valamint más országos hatáskörű szerv, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
b) az önkormányzati hivatal,
c) az, amelyet az alapító vagy a felügyeleti szerv annak sorol be.
(3) A felügyeleti szerv azt a költségvetési szervet sorolhatja be önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek,
a) amelyet szakmai tevékenységének önállóságára, illetőleg jelentős költségvetési és vagyonhasználati igényének nagyságára, a gazdálkodási feladatok összetettségére figyelemmel célszerű gazdaságilag önállóan működtetni; továbbá,
b) amelynél a gazdálkodás önálló, gazdaságos és szakszerű viteléhez szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátására a szervezeten belül elkülönített egység (gazdasági szervezet) működik.
(4) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként való besorolás a költségvetési szerv jogi személyiségét és jogszabályi keretek közötti szakmai önállóságát nem érinti.
(5) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv besorolásával egyidejűleg a felügyeleti szerv
a) kijelöli azt az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet, amely a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait ellátja;
b) jóváhagyja az önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti megállapodást, amely a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti,
c) dönt az előirányzatok feletti jogosultság szerinti besorolásról, és jóváhagyja a jogosultság gyakorlásának rendjét.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy
a) a tervezés, a pénzkezelés, az előirányzat-felhasználás, az előirányzat-módosítás, a kincstári körön kívüliek esetén a pénzellátás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az ellenjegyzés, az érvényesítés, a számvitel – ideértve az analitikus nyilvántartást is –, az információáramlás, -szolgáltatás és a beszámolás, valamint
b) a működtetés, a tárgyi eszköz felújítás, a beruházás, a vagyonkezelés tekintetében melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve melyek azok a feladatok, amelyeket a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el.
15. § (1) A költségvetési szervek, azok szervezeti egységei az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából lehetnek
a) teljes jogkörrel, vagy
b) részjogkörrel
rendelkező költségvetési szervek a felügyeleti szerv döntése alapján, valamint
c) részjogkörű költségvetési egységek.
(2) Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság a jogszabályok keretein belül kiterjed az előirányzat-felhasználásra, a kiemelt előirányzatok előirányzat-módosítására, illetve annak kezdeményezésére, az elemi költségvetésben szereplő – az egyes kiemelt előirányzatokon belüli – előirányzat-módosításra.
(3) Teljes jogkörrel rendelkezik
a) az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely a saját előirányzatai, valamint a hozzá rendelt, részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv – felügyeleti szerv által – meghatározott előirányzatai felett rendelkezni jogosult,
b) az a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely valamennyi előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír.
(4) Részjogkörrel rendelkezik az a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek egyes – felügyeleti szerv által megállapított – előirányzatai felett az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, meghatározott előirányzatai felett saját maga rendelkezik. Ez a besorolás a költségvetési szerv jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érinti.
(5) Részjogkörű költségvetési egység (telephely) a költségvetési szervnek az a jogi személyiséggel nem rendelkező költségvetési egysége, amelynek egyes előirányzatai feletti rendelkezési jogosultságot az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv fenntartotta magának, míg meghatározott más előirányzatok felett a költségvetési egység rendelkezik.
(6) A részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, illetve a részjogkörű költségvetési egység a számára a költségvetésében meghatározott előirányzatokon kívül is felelős az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére rendelkezésre tartott működési, felhalmozási célú előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mennyiségéért, mértékéért az elvárható takarékosság betartása mellett.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kezdeményezésére a felügyeleti szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, illetve korlátozhatja.
16. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek, illetve szervezeti egységei közül a Kincstár ügyfele a kincstári költségvetéssel rendelkező
a) önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv,
b) részben önállóan gazdálkodó, teljes vagy részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, továbbá a részjogkörű szervezeti egység a felügyeleti szerv döntése szerint.
(2) A kincstári költségvetéssel nem rendelkező részjogkörrel rendelkező részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, a részjogkörű szervezeti egység az önállóan gazdálkodó kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv döntése szerint lehet kincstári ügyfél.
(3) A kincstári körbe tartozó, nem kincstári ügyfél költségvetési szerv vagy részjogkörű szervezeti egység előirányzatok feletti felhasználási jogosultságot
a) kincstári ügyfélként működő költségvetési szerv útján (a számlák továbbításával), vagy pénzforgalmi betétkönyv, illetve kincstári kártya igénybevétele mellett, vagy
b) az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keret számlája feletti rendelkezési jog megadásától függően, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv által meghatározott előirányzatok felett, megállapított keretösszeg erejéig
gyakorolhat.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt jog megadása esetén az utalványozásra jogosultak körét meg kell határozni, az aláírásra jogosultakat be kell jelenteni a Kincstárnak.
A gazdasági szervezet
17. § (1) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját gazdasági szervezetének – saját szervezeti egységgel vagy részben vásárolt, a felügyeleti szerv által engedélyezett szolgáltatással, a felelősség átruházása nélkül – kell megoldania a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat.
(2) Azon fejezet felügyeletét ellátó szerv, amelynek felügyelete alá más költségvetési szerv nem tartozik, saját gazdasági szervezete útján látja el az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi feladatot.
(3) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatok megállapodásban rögzített részét saját gazdasági szervezete útján is elláthatja.
(4) A gazdasági szervezet felépítését és feladatát – beleértve az (1)–(3) bekezdésben foglalt feladat átruházást is – a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni.
(5) A gazdasági szervezet ügyrendet készít, amely részletesen tartalmazza a szervezet feladatait, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét.
18. § (1) A 12. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt költségvetési szervek kivételével a költségvetési szervnél – ha az nem felügyeleti szerv – a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat végző saját gazdasági szervezet vezetőjét (gazdasági vezetőt) – besorolásától függetlenül – határozatlan időre a felügyeleti szerv vezetője a költségvetési szerv vezetőjének javaslatára bízza meg, és menti fel. A további munkáltatói jogokat a költségvetési szerv vezetője gyakorolja.
(2) A helyi önkormányzati önállóan gazdálkodó költségvetési szervnél a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat végző saját gazdasági szervezet vezetőjét (gazdasági vezetőt) – ha jogszabály kivételt nem tesz – a költségvetési szerv vezetője bízza meg, és menti fel.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben megjelölt költségvetési szerv gazdasági szervezetének vezetője a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese, feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.
(4) A gazdasági vezetőnek felsőfokú pénzügyi vagy számviteli szakképesítéssel kell rendelkeznie, ideértve a gazdasági felsőoktatásban szerzett oklevelet is.
(5) A gazdasági vezető
a) közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,
b) a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt,
c) gazdasági intézkedéseket hoz.
(6) A gazdasági vezető felelőssége nem érinti a költségvetési szerv vezetőjének és az egyes ügyekért felelős dolgozók felelősségét.
(7) A gazdasági vezető vagy az általa kijelölt – pénzügyi-számviteli szakképesítéssel rendelkező – személy ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető.
Az alapok
19. § (1) Az alapok pénzügyi eszközökkel és költségvetési előirányzatokkal gazdálkodó államháztartási alapegységek.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt alapok felügyeletét, irányítását, továbbá kezelését kijelölt személyek vagy szervezetek végzik. Az alap kezelője kizárólag költségvetési szerv lehet.
(3) Az alapok saját tárgyi eszköz vagyonnal, a követelés fejében elfogadott vagy végrehajtás alapján birtokába került tárgyi eszköz vagyonnal – a törvényi rendelkezéseknek megfelelően – átmenetileg rendelkeznek.
(4) Az alapok – ide nem értve a kezelő szervezetet – munkaerőt munkaviszonyban nem foglalkoztathatnak. Az alapok kezelésével és működtetésével kapcsolatos kiadásokat államháztartáson belüli szervezet, előirányzat részére történő átadás esetén pénzeszközátadásként, az államháztartáson kívüli szervezet részére történő juttatás esetén vásárolt szolgáltatásként kell elszámolni.
Az előirányzatok
20. § (1) Az előirányzatok pénzügyi eszközökkel és költségvetési előirányzatokkal rendelkező, jogi személyiséggel nem bíró államháztartási alapegységek.
(2) Az előirányzatok felügyeletét, irányítását, kezelését kijelölt személyek vagy költségvetési szervek, szervezeti egységek végzik.
(3) Az előirányzatok saját tárgyi eszköz vagyonnal, a követelés fejében elfogadott vagy végrehajtás alapján birtokukba került tárgyi eszköz vagyonnal – a törvényi rendelkezéseknek megfelelően – átmenetileg rendelkeznek.
(4) Az előirányzat szervezeti alapegységként munkaerőt munkaviszonyban nem foglalkoztathat. Az előirányzat kezelésével és működtetésével kapcsolatos kiadásokat államháztartáson belüli szervezet, előirányzat részére történő átadás esetén támogatásként vagy pénzeszközátadásként, az államháztartáson kívüli szervezet részére történő juttatás esetén vásárolt szolgáltatásként kell elszámolni.
A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS
A költségvetés tervezésének munkaszakaszai, feladatai
21. § (1) A költségvetési tervezés célja az államháztartás és alrendszerei költségvetésének kialakítása és az elfogadott költségvetések végrehajtási szintre történő lebontása.
(2) A költségvetési tervezés a következő munkaszakaszokat és feladatokat foglalja magában:
a) a költségvetési irányelvek meghatározása,
b) a költségvetési javaslat kidolgozása, a helyi önkormányzat esetében a költségvetési koncepció elkészítése,
c) a költségvetési törvényjavaslat, helyi önkormányzat esetében a költségvetési rendelettervezet elkészítése,
d) a költségvetési törvény, helyi önkormányzat esetében költségvetési rendelet kiemelt előirányzatainak lebontása a végrehajtásért felelős kormányzati, önkormányzati személyekre és szervekre,
e) a kincstári költségvetés elkészítése,
f) az elemi költségvetés elkészítése.
22. § (1) A költségvetés tervezési feladatait az egyes munkaszakaszokban az 1. § (2) bekezdésének a)–f) pontjában megjelölt testületek, költségvetési szervek, illetve személyek végzik.
(2) A költségvetési tervezés szervezője és irányítója a pénzügyminiszter. A Kormány határozata alapján a költségvetési tervezés egyes munkaszakaszaira nézve a feladatokról, a feltételekről, az érvényesítendő követelményekről, a tervezési adatokról, a dokumentumokról és az adatszolgáltatás módjáról tájékoztatóban értesíti az (1) bekezdésben megjelölt szerveket és személyeket.
23. § (1) A költségvetési tervezés szakmai feladatai magukban foglalják:
a) a tervezési követelmények, előírások és módszertan megállapítását, illetve érvényesítését;
b) a költségvetési keretszámokkal és szakmai követelményekkel összhangban a szakmai feladatellátás (annak köre, tartalma), valamint változása megállapítását;
c) a szakmai feladatellátás módjának személyi, létesítményi, szervezeti, szervezési, tárgyi feltételeinek meghatározását
a költségvetési évre és az azt követő két évre vonatkozóan.
(2) A költségvetési tervezés számszaki feladatai magukban foglalják:
a) a költségvetési kiadások és költségvetési bevételek előirányzatainak kidolgozását és megállapítását;
b) a költségvetés finanszírozási tervének kidolgozását és megállapítását a finanszírozási bevételek és a finanszírozási kiadások – finanszírozási eszközök szerinti – meghatározásával;
c) a költségvetési szerv költségvetési létszámkeretének (előirányzatának) kidolgozását és megállapítását;
d) a költségvetéssel rendelkező feladatait jellemző mutatószámok (költségvetési feladatmutatók) és a normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó mutatószámok (költségvetési mutatószámok) kidolgozását és megállapítását
a költségvetési évre és az azt követő két évre vonatkozóan.
A költségvetési irányelvek összeállítása
24. § (1) A tervezés első szakasza a tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek összeállítása. Ehhez alapadatokat szolgáltatnak:
a) az előző év(ek) zárszámadási adatai és jelentései,
b) a gazdasági és ágazati statisztikai adatok és jelentések,
c) az ellenőrzési jelentések,
d) a kormányprogram, illetve (helyi, helyi kisebbségi önkormányzat esetében) önkormányzati (gazdasági) program,
e) makrogazdasági és ágazati stratégiai koncepciók, előrejelzések, pénzügyi számítások.
(2) A tervezésben közvetlenül részt vevő szervek:
a) a Pénzügyminisztérium,
b) a fejezet felügyeletét ellátó szervek,
c) a Belügyminisztérium a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési kapcsolatai tekintetében,
d) az elkülönített állami pénzalapok kezelői,
e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői,
f) a Kincstár.
(3) A költségvetési irányelvi szakaszban a tervezésben közvetve – a közvetlenül részt vevő szervek felkérése alapján – részt vevő szervek:
a) a helyi önkormányzatok,
b) a költségvetési szervek,
c) a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelői.
A költségvetési javaslat kidolgozása
25. § A felügyeleti szerv – a 22. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatóban foglaltakhoz igazodva – a költségvetési szervei részére, azok költségvetési javaslatának összeállításához
a) meghatározza az általános és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, módszertant, előírásokat;
b) tájékoztatást ad a bevételi és a kiadási, valamint a létszám keretszámokról;
c) megállapítja – a b) pontban megjelölt keretszámokhoz igazodóan, a szakmai követelményeknek megfelelően – a feladatellátásban megvalósítandó változásokat és azok feltételeit, dönt a gazdaságos működéshez – a munkaerő-kapacitás fokozott kihasználása, a létszámgazdálkodás és a foglalkoztatási formák, a működés és üzemeltetés módja tekintetében – szükséges feladatokról;
d) rögzíti a tervezés évében megvalósult előirányzat-változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavétele lehetőségét, illetve módját;
e) rendelkezik a költségvetési szervei között a feladatok, illetőleg előirányzatok átcsoportosításáról.
26. § (1) A költségvetési javaslat alapelőirányzatból és előirányzati többletből áll.
(2) Az alapelőirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összege.
(3) Szerkezeti változásként kell szerepeltetni
a) a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését,
b) a tervévet megelőző évben a központi, a helyi, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka terhére engedélyezett – nem egyszeri jellegű – előirányzatok összegét és az automatikus többleteket,
c) a feladat átadás-átvételéből, illetve megszün(tet)éséből, az intézmény korszerűsítésből adódó előirányzat-változtatásokat (egyeztetve az érintett másik fejezet felügyeletét ellátó szervvel, önkormányzattal),
d) a bevételi előirányzat változását,
e) a kiemelt előirányzatok feladatstruktúra, többletbevétel miatti módosulását.
(4) Nem tekinthető szerkezeti változásnak a költségvetési szervnél az az előirányzat-változtatás, amelyet
a) a Kormány, a helyi önkormányzat, az országos, a helyi kisebbségi önkormányzat, illetve a felügyeleti szerv egyszeri jellegűnek minősített a központi, illetve a helyi önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásakor,
b) egyszeri jelleggel engedélyezett a felügyeleti szerv
1. az előző évi előirányzat-maradványa,
2. az elkülönített állami pénzalap, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői az alap terhére.
(5) Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését.
(6) Az előirányzati kiadási és bevételi többlet költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, változatlan feladat mellett az ellátás színvonalának tartására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésekre szolgál, amely lehet
a) egyszeri jellegű, vagy
b) a következő év költségvetésébe beépülő.
(7) Az alapelőirányzat előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat.
(8) Az előirányzatok levezetésének konkrét tartalmát és formáját a pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé.
A központi költségvetési szervek költségvetési javaslata
27. § (1) A központi költségvetési szerv a költségvetési javaslatának összeállításakor megtervezi – a felügyeleti szerv által meghatározott keretszámok alapján – mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek
a) forrásától függetlenül a feladataival, ezen belül a vállalkozási tevékenységeivel kapcsolatosak, és
1. jogszabályon alapulnak,
2. szerződési, megállapodási (különösen többéves) kötelezettségen alapulnak,
3. a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak,
4. eseti jelleggel vagy egyébként várhatóak;
b) az eszközei hasznosításával függenek össze.
(2) A kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv, illetve részjogkörű költségvetési egység a 25. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott szempontok és követelmények alapján összeállítja a költségvetési javaslatát, és azt a pénzügyminiszter tájékoztatójában megjelölt határidőre megküldi – az önállóan gazdálkodó költségvetési szerven keresztül – a felügyeleti szervnek.
(3) A felügyeleti szerv a költségvetési javaslatának a Pénzügyminisztériummal való egyeztetését megelőzően
a) felülvizsgálja a részére beküldött költségvetési javaslatokat;
b) tételes költségvetési javaslatot készít a fejezeti kezelésű előirányzatokra;
c) elkészíti az előírt összesítéseket.
(4) A felügyeleti szerv a tervezés-előkészítési, felülvizsgálati teendői megalapozására a költségvetési szervei, valamint a központilag ellátott feladatai tekintetében, a szakmai és pénzügyi szervezeti egységei, illetőleg tanácsadó testületei együttműködésével
a) megvizsgálja a szakmai koncepciók megvalósításához és az intézményi működéshez rendelkezésre álló szervezeti, anyagi, személyi feltételeket, valamint azok bővítésének, illetve szűkítésének szükségességét, lehetőségeit;
b) előzetesen megtervezi
1. a szakmai prioritásokhoz, más feladatváltozásokhoz kapcsolódva,
2. a tervezett hatékonyságnövelés (szakmai eredményesség, gazdaságosság) követelményének érvényesítésével
a várható többletforrások elosztását;
c) javaslatot dolgoz ki a kiadásokat, illetve a bevételeket befolyásoló intézkedésekre, ideértve a jogszabályok szükséges módosítását is.
(5) A fegyveres erők, rendészeti szervek és a biztonsági szolgálatok hivatásos, illetve sorozott állománya illetményei és egyéb közvetlen normatív ellátásai általános emelését eredményező intézkedéseket a kezdeményező tárcának az érintett tárcákkal – a Pénzügyminisztérium bevonásával – előzetesen egyeztetnie kell.
(6) A felügyeleti szerv költségvetési javaslatát a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetés után a költségvetési szervei bevonásával véglegezi, és azt szöveges indokolással ellátva a Pénzügyminisztérium részére – annak tájékoztatójában megadott részletezettségben, a megjelölt határidőre – megküldi.
(7) A központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező, de költségvetési szerv fölött felügyeletet nem gyakorló költségvetési szervnek saját költségvetésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.
A helyi önkormányzatok költségvetési javaslata
28. § (1) A költségvetési koncepciót – a 22. § (2) bekezdésében megjelölt tájékoztatóban foglaltakhoz igazodva – a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani.
(2) A költségvetési koncepció összeállítása előtt a (fő-, kör-)jegyző (a továbbiakban: jegyző) – a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerveinek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével – áttekinti az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítja a költségvetés koncepcióját, amelyet a közgyűlés elnöke, a (fő)polgármester (a továbbiakban: polgármester) terjeszt a közgyűlés, a képviselő-testület (a továbbiakban: képviselő-testület) elé.
(3) A polgármester a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri és a koncepcióhoz csatolja. Ahol pénzügyi bizottság működik, annak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia.
(4) A bizottságok véleményével együtt a koncepciót a képviselő-testület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.
(5) A helyi önkormányzat által megbízott személy (a továbbiakban: megbízott személy) – helyi kisebbségi önkormányzatonként – a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével (a továbbiakban: elnök) a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának összeállítása előtt áttekinti a helyi kisebbségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait. A helyi kisebbségi önkormányzat véleményét – a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – a koncepciótervezethez kell csatolni.
(6) A helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről tájékoztatni kell a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét.
(7) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének előkészítése során a megbízott személy folytatja az egyeztetést az elnökkel, ennek keretében az elnök rendelkezésre bocsátja a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó adatokat.
29. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül:
a) az önkormányzat és az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételei forrásonként;
b) a működési, fenntartási előirányzatok önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve;
c) a felújítási előirányzatok célonként;
d) a felhalmozási kiadások feladatonként;
e) az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben
1. az általános, és
2. a céltartalék;
f) éves létszámkeret önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként;
g) a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban;
h) a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de – a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban a rendelet mellékletében be kell mutatni;
i) elkülönítetten is a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) költségvetése.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére az (1) bekezdés a)–h) pontjában foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az e) pontban szereplő önkormányzati hivatal költségvetése alatt a helyi kisebbségi önkormányzat igazgatási és egyéb, nem intézményi formában folytatott tevékenységét kell érteni.
(3) A helyi kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetét, amelyet a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi kisebbségi önkormányzat testülete elé. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatát az elnök a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére.
(4) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, írásban rögzíti és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a polgármester a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti.
(5) Ha körjegyzőség látja el a települési önkormányzatok gazdálkodási feladatait, annak költségvetése – mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése – a körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel.
(6) A körjegyzőségben részt vevő települési önkormányzatok mindegyike önálló költségvetéssel rendelkezik, amelynek része az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetése is, amelyet a körjegyző készít elő, s az illetékes települések polgármesterei terjesztik a képviselő-testületük elé.
(7) A körjegyzőség költségvetéséről az érdekelt önkormányzatok – saját költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülésük előtt – együttes testületi ülésen döntenek.
(8) A költségvetési törvény, valamint az Áht. előírásain túlmenően a képviselő-testület egyéb részletezettségű és a döntése meghozatalát megalapozó információkat is kérhet.
(9) A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, a pénzügyi bizottság által véleményezett, valamint az önkormányzatokról szóló törvény 92/A–92/C. §-ok alapján szükséges könyvvizsgáló írásos jelentését is csatoltan tartalmazó rendelettervezetet. A képviselő-testület ennek alapján megalkotja a költségvetési önkormányzati rendeletet.
(10) A helyi önkormányzatnak és a helyi kisebbségi önkormányzatnak a költségvetési rendelettervezet megalkotására vonatkozó – az Áht. 68. §-ának (3) bekezdése alapján megkötött – megállapodása tartalmazza az egyes önkormányzatokra vonatkozó határidőket is annak érdekében, hogy a helyi önkormányzat számára a jogszabályokban előírt kötelezettségek határidőben teljesíthetőek legyenek.
(11) Az érintett önkormányzatok a (10) bekezdésben foglalt megállapodást január 15-éig kötik meg, és azt minden évben ezen időpontig módosíthatják.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
költségvetési javaslata
30. § A költségvetési javaslatot alaponként a Kormány által elfogadott irányelvek alapulvételével, a pénzügyminiszter tervezési tájékoztatójában meghatározott formában (címrend, mellékletek), az előirányzatokat alátámasztó szöveges és számszerű indoklásokkal kell elkészíteni. A költségvetési javaslatban az államháztartás más alrendszereitől átvett pénzeszközöket az átadó fejezet költségvetési javaslatával azonos összegben kell szerepeltetni.
A központi és a társadalombiztosítási költségvetési szerv költségvetésének jóváhagyása
31. § (1) A költségvetési törvény elfogadását követően a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt azon költségvetési szervek költségvetését és a központi költségvetés azon kiemelt kiadási és bevételi előirányzatait, amelyek megállapítása nem tartozik az Országgyűlés, a Kormány és törvényi rendelkezés alapján más személy, szerv, testület hatáskörébe.
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének elfogadását követően a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felügyeletét ellátó személy jóváhagyja az OEP, illetve az ONYF költségvetését, az igazgatási szervek költségvetését az OEP és az ONYF vezetője hagyja jóvá.
A helyi önkormányzat és a költségvetési szervek költségvetésének jóváhagyása
32. § A helyi önkormányzat képviselő-testülete költségvetési rendeletében együttesen hagyja jóvá az önkormányzati hivatal, valamint a felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, valamint változatlan formában beépíti a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát. Továbbá dönt mindazoknak a lakossági és közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzati szervek útján végeztet. Ezen túlmenően más előirányzatokról is hozhat döntést.
A kincstári költségvetés készítése
33. § (1) A költségvetési törvényben elfogadott, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében a működési költségvetésre vonatkozóan megállapított előirányzatok és szabályok szerint, illetve azok keretei között a fejezet felügyeletét ellátó szerv, illetve a felügyeleti vagy meghatározott költségvetési jogosítványokat gyakorló felügyeleti szerv megállapítja a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap, a központi kezelésű előirányzat, illetve a fejezeti kezelésű előirányzat kincstári költségvetését az e rendelet 1. a) számú mellékletében meghatározott adatlapon.
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében megállapított előirányzatairól alaponként – pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli bontásban – kell kincstári költségvetést készíteni az e rendelet 1. b), illetve 1. c) számú mellékletében meghatározott adatlapon.
34. § (1) A kincstári költségvetést a fejezet felügyeletét ellátó szerv, illetve a felügyeleti vagy meghatározott költségvetési jogosítványokat gyakorló felügyeleti szerv – a tartalmi és számszaki ellenőrzést követően – külön rendelkezés szerint, legkésőbb a költségvetési törvény, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetéséről szóló törvény kihirdetését követő 10 napon belül feldolgozásra a Pénzügyminisztériumhoz, illetve annak kijelölt szervéhez juttatja el.
(2) A Pénzügyminisztérium, illetve kijelölt szerve gondoskodik a felülvizsgált és ellenőrzött kincstári költségvetéseknek a Kincstár Központja részére történő továbbításáról, amely a kincstári költségvetésben foglalt, a kincstári gazdálkodás szempontjából kiemelt előirányzatokat – eredeti előirányzatként – nyilvántartásba veszi.
(3) A központi költségvetési szerv, az alapok, továbbá a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok jóváhagyott előirányzataira vonatkozóan az e rendelet 1. a) számú mellékletében meghatározott adatlapot teljes részletezettségű tartalommal kitöltve január 20-áig meg kell küldeni a Pénzügyminisztériumnak, illetve az általa kijelölt szervnek.
35. § (1) A kincstári kör azon ügyfelének, amely részére az előirányzat-felhasználási keret rendelkezésre bocsátása nem az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv általi – év közbeni – keretátadással történik, önálló költségvetési javaslattal, illetve kincstári költségvetéssel (a továbbiakban: kincstári költségvetés) kell rendelkeznie.
(2) A kincstári költségvetés az előirányzatok teljes vagy csak meghatározott körét tartalmazza.
(3) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kincstári költségvetése magában foglalja
a) a saját költségvetését és a külön kincstári költségvetéssel nem rendelkező részjogkörű szervezeti egysége előirányzatait,
b) a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv azon előirányzatait, amelyre külön kincstári költségvetés nem készül.
Az elemi költségvetés megállapítása
36. § (1) A központi költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv a költségvetési törvény kihirdetését követő 20 napon belül – a költségvetési törvényben elfogadott előirányzatok és szabályok szerint, illetve azok keretei között – megállapítja a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat.
(2) A helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat elemi költségvetése tartalmazza az általa alapított és fenntartott költségvetési szerveknek a 37. § a)–e) pontjaiban foglaltakat tartalmazó éves előirányzatait.
(3) Az elkülönített állami pénzalap kezelőjének, illetve felügyeleti szervének vezetője a költségvetési törvény kihirdetését követő 20 napon belül véglegezi és megállapítja az alap elemi költségvetését, és azt a pénzügyminiszter által meghatározott formában – az alap azonosító adatait és működését, rendeltetését röviden ismertető költségvetési alapokmányra, a kiadások és bevételek pénzforgalmi összefoglalására és részletezésére, azok tételes jogcímeire is kiterjedően – a Pénzügyminisztériumhoz, illetve annak kijelölt szervéhez nyújtja be.
(4) A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatát úgy fogadja el, és az ezekről szóló információját úgy készíti el, hogy a helyi önkormányzat az Áht. 72., 79. és 82. §-aiban, valamint az e rendeletben foglalt határidőknek a helyi önkormányzat eleget tudjon tenni.
(5) A helyi kisebbségi önkormányzat igazgatási és egyéb, nem intézményi formában ellátott feladatának, valamint intézményeinek költségvetéséről és beszámolójáról a helyi önkormányzat saját adataival összevontan, és külön helyi kisebbségi önkormányzatonkénti információt ad. Az információt a kisebbségi települési önkormányzat is szolgáltatja.
A költségvetési szerv elemi költségvetése
37. § A költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja
a) a költségvetési alapokmányt;
b) a kiadásokat és a bevételeket részletes előirányzatonként;
c) a kiadások és bevételek tevékenységenkénti részletezését;
d) a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét a pénzügyminiszter, a gazdasági miniszter és a KSH elnöke által közösen meghatározott módon;
e) a költségvetési feladatmutatók és költségvetési mutatószámok állományát.
38. § (1) A teljes, illetve részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, továbbá a kincstári költségvetéssel rendelkező részjogkörű költségvetési egység a 37. §-ban meghatározott tartalommal, a 36. §-ban foglaltak figyelembevételével készíti el elemi költségvetését.
(2) Az elemi költségvetésben – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem lehet eredeti előirányzatként megtervezni a felügyeleti szervnél, más fejezetnél jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, még akkor sem, ha arról a kedvezményezettnek tudomása van.
(3) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetése együttesen foglalja magában a saját és részjogkörű költségvetési egysége, valamint a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv(ek) előirányzatait.
(4) A költségvetési szerv költségvetésében mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenység tekintetében a bevételi és a kiadási előirányzatok fő összegének külön-külön meg kell egyeznie.
Az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetése
39. § (1) Az alap elemi költségvetése magában foglalja
a) a költségvetési alapokmányt;
b) a kiadásokat és bevételeket az alap működését szabályozó törvényben meghatározott jogcímenként, a költségvetési törvényben megállapított előirányzatok keretei között, azokat részletezve, a következő év(ek)ben esedékes követelések, illetve a következő év(ek)re vállalható kötelezettségek feltüntetésével;
c) a kiadásokat és a bevételeket részletes előirányzatonként;
d) az alap év eleji adósság- és hitel, valamint az egyéb kötelezettségállományát, és azok tervezett évközi változását;
e) az alap év eleji adós- és egyéb követelés állományát és annak tervezett évközi változását;
f) az alap költségvetési évre vonatkozó finanszírozási tervét.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
elemi költségvetése
40. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői elemi költségvetést készítenek:
a) az általuk kezelt alap (ellátási) költségvetéséről,
b) a társadalombiztosítási költségvetési szervek intézményi, valamint a központi hivatali szervek által kezelt előirányzatok (működési) költségvetéséről,
c) az alap (ellátási) és az intézményi (működési) költségvetést együttesen tartalmazó a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről,
d) közösen a két társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetéséről.
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése magában foglalja:
a) a költségvetési alapokmányt,
b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai ellátásainak fedezetére szolgáló bevételeket, működési célú, továbbá a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket
c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási kiadásait, vagyongazdálkodással és egyéb kötelezettséggel járó kiadásokat, működésre fordított kiadásokat,
d) a kiadások és bevételek tevékenységenkénti részletezését,
e) a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét a pénzügyminiszter, a gazdasági miniszter és a KSH elnöke által meghatározott módon,
f) a költségvetési feladatmutatók és költségvetési mutatószámok állományát.
A központi kezelésű és a fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetése
41. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzat(ok) elemi költségvetése magában foglalja
a) a költségvetési alapokmányt;
b) a kiadásokat és a bevételeket részletes előirányzatonként;
c) a fejezeti kezelésű előirányzat(ok) költségvetési évre vonatkozó programismertetőjét, illetve finanszírozási tervét, a szakmai megvalósítás üteméhez igazodóan.
(2) A központi kezelésű előirányzat elemi költségvetésére a 37–40. §-ban foglaltakat értelemszerűen, szükség szerint kell alkalmazni.
Az elemi költségvetés dokumentációjai
42. § (1) A központi költségvetési szerv felügyeleti szerve, az alapok kezelői és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek éves intézményi, illetve fejezeti kezelésű előirányzatokat tartalmazó költségvetését az ,,A) Intézményi költségvetés'' megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón készíti el.
(2) Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat költségvetését – beleértve az önkormányzati hivatal költségvetését és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését is – a ,,B) Önkormányzati költségvetés'' megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón készíti el.
(3) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetését a ,,C) Önkormányzati intézményi költségvetés'' megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón készíti el.
(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői az általuk kezelt alap költségvetését a ,,D) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási költségvetése'', az alapok költségvetését, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek éves intézményi költségvetését együttesen tartalmazó konszolidált költségvetését, továbbá a két alap konszolidált költségvetését – a halmozódások kiszűrésével – a ,,G) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetése'' megnevezésű nyomtatvány-garnitúra Pénzügyminisztérium által meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón készíti el.
(5) Az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap költségvetését az ,,E) Elkülönített állami pénzalap költségvetése'' megnevezésű nyomtatványgarnitúra Pénzügyminisztérium által meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón készíti el.
(6) A központi kezelésű előirányzat kezelője az előirányzat elemi költségvetését a Pénzügyminisztérium által meghatározott űrlapok kitöltésével, illetve adathordozón készíti el.
(7) A nyomtatványgarnitúrák, illetve a számítástechnikai programok és az adatközlés módjának közreadásáról a Pénzügyminisztérium, illetve kijelölt szerve az (1) és (4)–(5) bekezdésben foglaltak esetében legkésőbb a költségvetési törvény, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvénye kihirdetése napjáig, a (2) és (3) bekezdésben foglaltak esetében a költségvetési törvény alapján a normatív állami hozzájárulások összegét önkormányzatonként meghatározó PM–BM együttes rendelet kihirdetését követő 15 napon belül, a (6) bekezdésben foglaltak esetében a költségvetési törvény kihirdetését követő 30 napon belül gondoskodik.
Az elemi költségvetés elkészítésének határidői
Az elemi költségvetés jóváhagyása
44. § A költségvetési szerv felügyeleti szerve az elemi költségvetéseket a költségvetési dokumentáció aláírásával és visszaküldésével hagyja jóvá. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kincstári költségvetéssel rendelkező részjogkörű költségvetési egysége költségvetését az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv hagyja jóvá.
ELŐIRÁNYZAT-MÓDOSÍTÁS
45. § (1) Előirányzat-módosítás az előirányzattal rendelkező részére megállapított kiadási, bevételi, kiemelt- és más rész-, illetve létszám előirányzat növelése vagy csökkentése.
(2) A költségvetés bevételi, illetve kiadási főösszegének változatlansága mellett, egyidejű előirányzat-csökkentéssel és -növeléssel végrehajtható módosítás költségvetési előirányzat-átcsoportosításnak minősül.
(3) Az előirányzat-módosítás lehet egyszeri (csak az adott költségvetési évben érvényesülő) vagy tartós (a költségvetési előirányzatokba véglegesen beépülő).
(4) A jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül a részelőirányzatoktól – az e jogszabályban foglaltak kivételével – a költségvetési szerv előirányzat-módosítás nélkül is eltérhet.
Előirányzat-átcsoportosítás a központi költségvetés előirányzatainál
46. § (1) Fejezetek, címek, alcímek, költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok közötti költségvetési előirányzat-átcsoportosításnak minősül
a) a költségvetési előirányzati szerkezeti változás, amely a központi költségvetési szervek felügyeletének megváltoztatásával, átszervezésével, költségvetési alapfeladatok és kötelezettségek átadásával-átvételével kapcsolatos;
b) a fejezeti (címzetlen) tartalék növelése a központi költségvetési szerv évközi átszervezése, megszűnése, feladatainak csökkentése és a saját bevételei növekedése útján elérhető megtakarítás összegével;
c) a fejezeti (címzetlen) tartalék felhasználása;
d) a fejezeti kezelésű előirányzatként jóváhagyott ágazati és fejezeti célú pénzeszköz azonos jogcímen, fejezeten belül, más fejezetnél vagy az államháztartás más alrendszerében történő felhasználása.
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt átcsoportosítások közül a fejezeten belüli átcsoportosítások, illetve fejezeti kezelésű előirányzatnak az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő, megállapodáson alapuló fejezetek közötti átcsoportosítása tekintetében az előirányzat-módosítási hatáskört, a kiemelt előirányzatok (fő összegüket nem érintő) átcsoportosítására is kiterjedően – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.
(3) A (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt átcsoportosítások közül a fejezetek közötti átcsoportosítások tekintetében – kivéve a (2) bekezdésben meghatározott, fejezeti kezelésű előirányzat megállapodáson alapuló átcsoportosítását – az előirányzat-átcsoportosítási, -módosítási hatáskört, a kiemelt előirányzatok (fő összegüket nem érintő) átcsoportosítására is kiterjedően – ha a költségvetési törvény alapján ahhoz az Országgyűlés engedélye nem szükséges – a Kormány gyakorolja. A Kormány hatáskörébe utalt előirányzat-módosítás tekintetében az előterjesztés és a határozat mellékleteként az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adatlapot kell alkalmazni.
(4) A (1) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítások közül
a) fejezetek közötti átcsoportosítás esetén a pénzügyminiszternek az átcsoportosítással érintett előirányzatok, illetve a támogatás módosított összegének meghatározását célzó intézkedése szükséges;
b) a fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az költségvetési szerv alapításával, megszüntetésével kapcsolatos – kivéve a honvédelmi miniszter által alapított, illetve megszüntetett költségvetési szervekkel összefüggőt –, a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.
(5) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása során,
a) amennyiben az a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatok terhére fejezeten belüli költségvetési címeken történik, előirányzat-módosítási kötelezettséggel jár. A tartós jellegű előirányzat-módosításról a pénzügyminisztert tájékoztatni szükséges;
b) amennyiben a fejezeti kezelésű előirányzat fedezete eredeti előirányzatként részben vagy egészben saját bevétel, a bevétellel fedezett előirányzat-felhasználást – ideértve a fejezeten belüli költségvetési szerv javára történő továbbítást és más szervnek való átadást is – átadott pénzeszközként kell elszámolni,
c) amennyiben a fejezet felügyeletét ellátó szerv év közben a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódóan nem tervezett, eseti bevételhez jut (pl. adomány, segély, közérdekű kötelezettségvállalás), a költségvetési törvényben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatait saját hatáskörben növelheti, de az eseti bevétel rendeltetésének megfelelően új előirányzatot is megállapíthat. A felhasználást – ideértve a fejezeten belüli költségvetési szerv javára történő továbbítást is, kivéve a fejezeti kezelésű előirányzaton történő közvetlen felhasználást – átadott pénzeszközként kell elszámolni.
(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a működési költségvetés részét képező központi hivatali szervek által kezelt előirányzatok címről az előirányzatokat év közben a teljesítésnek megfelelő címre át kell csoportosítani.
A központi költségvetés általános tartalékának felhasználása
47. § (1) A központi költségvetés általános tartalékának felhasználásáról – a pénzügyminiszter, illetve a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által benyújtott előterjesztés alapján – a Kormány határozatban dönt.
(2) Az előterjesztés és a határozat mellékletében az általános tartalék azonos összegű zárolása mellett fel kell tüntetni a felhasználás jogcímét; a felhasználó fejezetet, költségvetési címet, alcímet, előirányzat-csoportot, kiemelt előirányzatot és a megfelelő összeget; az előirányzat egyszeri vagy tartós jellegét; a következő év(ek)re áthúzódó kötelezettségvállalást; az előirányzat-teljesítés, az előirányzat-felhasználás módját. Egyidejűleg tájékoztatni kell a Kormányt az általános tartalék igénybevételének naprakész helyzetéről.
(3) Az előterjesztés és a határozat mellékleteként az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adatlapot kell alkalmazni.
Előirányzat módosítása a központi költségvetési szervnél felügyeleti szervi hatáskörben
48. § (1) A központi költségvetési szerv felügyeleti szerve – egyszeri vagy tartós jelleggel – költségvetési szervénél, ha törvény másként nem rendelkezik
a) a fejezeti kezelésű címzetlen és címzett előirányzatok terhére átcsoportosítással pótelőirányzatot vagy új előirányzatot engedélyezhet;
b) a felhalmozási célú előirányzatain belül – a törvényi előirányzatok között – év közben korlátozás nélkül átcsoportosítást engedélyezhet;
c) a bevételek tervezettet meghaladó bővülése esetén növelheti a saját bevételi előirányzatokat – a kiadási előirányzat változatlansága mellett – a támogatási előirányzat egyidejű csökkentésével;
d) a kiadási és az ahhoz kapcsolódó bevételi előirányzatok növelésével többletfeladatot rendelhet el;
e) feladatok, illetve bevételek elmaradása esetén – értékelés alapján – a bevételek és a kiadások előirányzatát a támogatási előirányzat egyidejű változtatásával vagy változtatása nélkül csökkentheti;
f) a jóváhagyott előirányzatok felhasználását – amennyiben azokat bizonyos feltételhez köti –, illetve a költségvetési szervnek az Áht. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott saját hatáskörű előirányzat-átcsoportosítási jogát indokolt esetben év közben időszakosan korlátozhatja, vagy saját rendelkezésébe vonhatja. Ezen intézkedéséről költségvetési szervét és a Kincstárat egyidejűleg értesíteni köteles.
(2) A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek és testületek esetében az Áht. 39. §-ának (5) bekezdésében foglalt előirányzat-átcsoportosítási jogokat a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.
49. § (1) A felügyeleti szervnek tartalék-előirányzata igénybevételekor és emelésekor módosítania (csökkenteni és növelni) kell az érintett kiemelt előirányzatok összegeit is.
(2) A kiemelt előirányzatok növelhetők – jogszabály által meghatározott mértékben – az ilyen részletezést nem tartalmazó fejezeti kezelésű (címzett) előirányzatok felhasználása során is a felügyeleti szerv döntésével.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezet felügyeletét ellátó szerv a felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek, más jogi és természetes személyek javára előirányzat-módosítás nélkül – közvetlenül teljesíthet kifizetéseket.
(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére meghatározott céllal átcsoportosított előirányzatokat illetően a fejezet felügyeletét ellátó szerv elkülönített nyilvántartást és elszámolást köteles előírni.
50. § A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzatainak felügyeleti szervi hatáskörbe tartozó változtatását a meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátását végző önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője jogosult kezdeményezni a felügyeleti szervnél. A változtatás kezdeményezéséhez a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének egyetértése szükséges.
Előirányzat módosítása
a központi költségvetési szervek hatáskörében
51. § (1) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját előirányzat-módosítási hatáskörében – a felügyeleti szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett – bevételi és kiadási előirányzatának fő összegét, a kiemelt előirányzatokat és a megfelelő részelőirányzatokat felemelheti
a) a tervezett összelőirányzatot meghaladó többletbevételéből a (2) és a (4)–(5) bekezdésekben és a 48. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra figyelemmel,
b) előirányzat-maradványából az Áht. 93. §-a (2)–(3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel,
c) vállalkozási tartalékából.
(2) A kiemelt, illetve a felügyeleti szerv által meghatározott előirányzatokat az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv csak jogszabály, illetve a felügyeleti szerv előírásai szerint módosíthatja.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás költségvetési támogatási igénnyel sem a költségvetési évben, sem a következő év(ek)ben nem járhat.
(4) A költségvetési szerv év közben a tervezett, illetve a módosított előirányzatát meghaladó többletbevételéből az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb
a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen és a közvetett kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig, és
b) szerződés – ideértve az állami megbízást is – esetén az abban meghatározott összeggel, a meghatározott időszakra
emelheti.
(5) A többletbevétel év közben akkor fordítható – az 57. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a költségvetési szerv munkavállalóinak illetményemelésére, ha a bevétel tartós, és a következő évben a költségvetésben többletként megtervezik.
(6) Nem emelhető a személyi juttatások előirányzata az 57. § (2) bekezdés i)–m) pontjaiban megjelölt bevételek előirányzatot meghaladó többletéből, kivéve, ha az adomány személyi juttatásból teljesítendő kiadásra irányul.
(7) A munkaadókat terhelő járulékok előirányzata – a személyi juttatások előirányzata átcsoportosításával összefüggő módosítások kivételével – csak abban az esetben csökkenthető, ha a központi költségvetési szerv éves fizetési kötelezettségének – ideértve a korábban keletkezett, illetve tárgyévre átütemezett köztartozásokat is – eleget tud tenni.
(8) A központi költségvetési szerv a dologi kiadások körében megtervezett részelőirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. A szolgáltatási kiadások, az adók és egyéb befizetési kötelezettségek előirányzatai körében előirányzat-módosítást kezdeményezni vagy azokat anélkül felhasználni csak akkor szabad, ha a költségvetési szerv ezen éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni.
(9) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzatainak nem felügyeleti szervi hatáskörbe tartozó változtatását a meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátását végző önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjénél jogosult kezdeményezni.
Előirányzat-módosítás a helyi önkormányzatnál
52. § (1) A helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat feladatmutatókhoz kapcsolódó – költségvetési törvényben meghatározott – állami hozzájárulásának előirányzatát módosítani kell, ha az önkormányzat évközben feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át, vagy kötelező feladatellátása körében átvesz. Az önkormányzatnak e módosításra irányuló kérelmet – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzat által közölt kérelmet is – a feladat-, illetve intézményátadást, átvételt megelőző hónap 5. napjáig – a TÁKISZ útján – kell eljuttatni a Belügyminisztériumhoz az átadást-átvételt tanúsító okmányokkal.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel és az átcsoportosításban érintett miniszterrel egyetértésben intézkedik az előirányzatok módosításáról. A módosított előirányzatról a Belügyminisztérium a helyi önkormányzatot 30 napon belül értesíti.
(3) A helyi önkormányzat az Áht. 72. §-ában foglalt határidőt követő 30 napon belül lemondhat a normatív állami hozzájárulásról, és a normatív módon elosztott kiegészítő támogatások előirányzatáról, illetve egy részéről (beleértve a helyi kisebbségi önkormányzat lemondását is). A lemondást a Belügyminisztérium által meghatározott és a TÁKISZ-nál rendelkezésre álló nyomtatványon kell a TÁKISZ-hoz továbbítani.
(4) A helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulásnak és a normatív módon elosztott kiegészítő támogatásoknak az (1)–(3) bekezdésekben foglaltak szerint módosított előirányzata a normatív állami hozzájárulás és a normatív módon elosztott kiegészítő támogatások költségvetési törvényben szereplő előirányzatának módosított előirányzata.
(5) Ha a helyi vagy helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó források előirányzatához kapcsolódó költségvetési törvényben szereplő igénybevételi szabályok eltérnek a költségvetési törvény előirányzatait megalapozó mutatószám-felmérés feltételeitől, a pénzügyminiszter – a belügyminiszterrel, valamint az érintett ágazati miniszterrel együttműködve – az érintett jogcímekre kiterjedően kiegészítő felmérést hajthat végre. Az ennek eredményeként meghatározott finanszírozási különbözetek folyósítása a helyi önkormányzati pénzellátási szabályok szerint történik. Ezzel a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok számára megállapított állami támogatási előirányzatok nem módosulnak.
(6) Ha a normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokról való lemondás olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő szervezet, vagy személy is jogosult, a helyi vagy helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és a további folyósításról gondoskodó fejezet előirányzatát meg kell emelni a költségvetési törvényben foglalt igényjogosultsági szabályok szerinti összeggel.
(7) Amennyiben a költségvetési törvény szerint normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokra jogosult nem helyi önkormányzati szervezet évközben feladatot ad át helyi vagy helyi kisebbségi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladat-ellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás és normatív módon elosztott kiegészítő támogatás előirányzat megemelkedik a költségvetési törvényben foglalt igényjogosultsági szabályok alapján.
(8) Ha helyi önkormányzat a címzett és céltámogatást, illetve helyi vagy helyi kisebbségi önkormányzat egyéb, feladathoz kötött támogatást nem a törvényben megjelölt feladatra, illetőleg a törvény előírásaival ellentétesen használja, arról le kell mondania. A Belügyminisztérium az ezzel összefüggő előirányzat csökkentést 30 napon belül – a Pénzügyminisztérium tájékoztatása mellett – ügyiratban igazolja vissza.
(9) A helyi önkormányzat részéről, az Áht. 64. § (6) bekezdésében meghatározott lemondás esetén történő évközi visszafizetés esetén a visszafizetéssel egyidejűleg az önkormányzat a területileg illetékes, TÁKISZ-on keresztül kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását.
(10) A Kincstári Egységes Számla kijelölt alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevételének éve szerint, jogcímenként csoportosítva, önkormányzatonként, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot értesíti.
(11) A helyi önkormányzatokra vonatkozó fejezet által végrehajtott előirányzat-módosításról a Belügyminisztérium vezet nyilvántartást, és erről a Pénzügyminisztérium egyidejű tájékoztatása mellett a pénzügyminiszter rendeletében előírt adatlapon értesíti a Kincstárt.
(12) A maradvány és a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatás visszafizetett összegének felhasználása esetén az igénybevételre kerülő összeggel – a pénzügyi teljesítés előtt – a címzett és céltámogatások, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú, valamint a céljellegű decentralizált támogatások tárgyévi előirányzatát a Belügyminisztérium megnöveli, és erről a Kincstárt értesíti.
(13) A helyi önkormányzat címzett és céltámogatásának törvényben, illetve kormányközleményben megállapított előirányzata év közben akkor módosítható, ha az önkormányzat a címzett vagy céltámogatás előirányzatáról lemond, a címzett vagy céltámogatást visszafizeti, illetve törvényi felhatalmazás alapján a fel nem használt előirányzat elvonásra kerül. Az önkormányzatnak lemondás, visszafizetés esetén a változásról a TÁKISZ-t értesítenie kell. A helyi önkormányzat címzett vagy céltámogatás előirányzatának ez irányú módosításáról a Belügyminisztérium intézkedik, és egyidejűleg a Kincstárt – elvonás esetén az önkormányzatot – is értesíti.
53. § (1) A helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetését – rendeletének módosításával, illetve költségvetési határozatával – testületi döntéssel megváltoztathatja. Az előirányzat-módosítás nem érintheti az Országgyűlés kizárólagos – költségvetési törvényben felsorolt –, illetve a Kormány előirányzat-módosítási hatáskörébe tartozó előirányzatokat.
(2) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. A képviselő-testület negyedévenként, de legkésőbb a zárszámadási rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztéséig december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelő módosításáról.
(3) Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol a helyi önkormányzatnál, annak kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(4) A helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve az önkormányzat éves költségvetési rendeletében (költségvetési határozatában) foglaltak szerint – figyelemmel a 51. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakra – módosíthatja egyes kiemelt, ezen belül részelőirányzatait.
(5) Az önkormányzati költségvetési szerveknél a személyi juttatások év közbeni változtatására a 51. § (4)–(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(6) A (4) bekezdés szerint a helyi önkormányzati önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a jegyző előkészítésében a polgármester a képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatja. A képviselő-testület döntése szerint időközönként, de legkésőbb a zárszámadási rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztéséig december 31-i hatállyal módosítja emiatt a költségvetési rendeletét.
(7) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatán belül átcsoportosítást hajt végre (ideértve az átruházott hatáskörben végrehajtott átcsoportosításokat is), a helyi kisebbségi önkormányzat testülete módosítja a költségvetéséről szóló határozatát.
(8) A helyi kisebbségi önkormányzat a (4) bekezdés, illetve a (7) bekezdés szerinti módosítását a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő időben és módon a helyi önkormányzat költségvetési rendeletén kell átvezetni.
A költségvetési előirányzatok évközi módosításának nyilvántartása
54. § (1) Az államháztartás alrendszereibe tartozók körében
a) a költségvetési törvényben megállapított költségvetési előirányzatokról és azok Országgyűlés, Kormány hatáskörében végzett módosításairól a Pénzügyminisztérium,
b) a helyi, helyi kisebbségi önkormányzati előirányzat-módosításokról a Belügyminisztérium,
c) a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek kincstári előirányzatairól és azok módosításáról a Kincstár
nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartott előirányzatok köre a következő:
a) a kincstári költségvetéssel rendelkezők esetében – a kincstári költségvetésben szereplő előirányzatok közül – a kiemelt előirányzatok;
b) a helyi, a helyi kisebbségi önkormányzatok esetében a helyi, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos központi kezelésű előirányzatok;
c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetéséről szóló törvényben szereplő előirányzatok.
(3) Az előirányzatok nyilvántartása – az előirányzattal rendelkező azonosító adatain túlmenően – kiterjed:
a) a költségvetési év azonosítására;
b) az előirányzatnak, illetve módosításának a költségvetési tervezésben való tartalmi kezelésére, ideértve az előirányzatok időbeni érvényességét és egyszeri vagy tartós jellegét is;
c) az előirányzatok tervezésének és módosításának jogszabályban megállapított hatáskörei és esetei szerinti részletezésére;
d) az előirányzatok tervezése és módosítása szakmai tartalmának azonosítójára.
55. § (1) Az Országgyűlés és a Kormány által jóváhagyott előirányzat-módosításokról a Pénzügyminisztérium – az előirányzat-módosítást tartalmazó törvény hatálybalépését, illetve határozat közzétételét követő 5 munkanapon belül – ügyiratban értesíti a felügyeleti szervet, a Kincstár Központját és az Állami Számvevőszéket. Az ügyirat a költségvetési törvényi előirányzatok módosításának dokumentuma.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását szolgáló, törvényi előirányzat-módosításokkal kapcsolatos nyilvántartásba vételről és a nyilvántartási adatokról a Pénzügyminisztérium, illetve kijelölt szerve az előirányzat-módosítást tartalmazó ügyirat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a Kincstár Központját.
(3) A felügyeleti szerv az (1)–(2) bekezdésben foglaltak végrehajtását szolgáló kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfél szinten meghatározott előirányzat-módosításokról az intézkedést követő 5 munkanapon belül – a pénzügyminiszter rendeletében és tájékoztatójában közzétett formában, adatlapon vagy adathordozón, az előirányzat-módosítást elrendelő törvényre vagy kormányhatározatra történő hivatkozással – tájékoztatja a Kincstár Központját.
(4) A felügyeleti szerv a hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról – kivéve a programfinanszírozás keretében végrehajtott automatikus előirányzat-módosítást – 5 munkanapon belül – a pénzügyminiszter rendeletében és tájékoztatójában közzétett formában, adatlapon vagy adathordozón – tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot, a Kincstár Központját és az Állami Számvevőszéket.
(5) A kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfél a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról a módosítást követő 5 munkanapon belül – a pénzügyminiszter rendeletében és tájékoztatójában közzétett formában, adatlapon vagy adathordozón – tájékoztatja a Kincstár fiókját és a felügyeleti szervet.
56. § A költségvetési előirányzatok tervezésével, évközi módosításával kapcsolatos adatszolgáltatásra és a költségvetési előirányzatok nyilvántartásának rendjére vonatkozóan a pénzügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.
A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSA
A költségvetési szervekre vonatkozó általános szabályok
57. § (1) A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre és ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.
(2) A költségvetési szerv feladatai ellátását szolgáló, nem vállalkozási tevékenységéből származó bevételei különösen a következők:
a) az intézményi ellátás díja, az alkalmazottak térítése, a más költségvetési szerv dolgozója vagy ellátottja részére nyújtott – ellátási körbe tartozó – szolgáltatás ellenértéke;
b) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti ellenőrzési) feladatok díjbevételei;
c) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke;
d) az állami feladat ellátása során létrehozott termékek, jegyzetek, tankönyvek, kiadványok, tanulmányok értékesítési bevétele;
e) működési célú átvett pénzeszköz (ideértve azon állami megbízások bevételét is, amelyeknél a megbízó így rendelkezett);
f) a tárgyi eszköz felújítási, más felhalmozási célú pénzeszközátvétel;
g) a költségvetési szerv helyiségei, eszközei tartós és eseti bérbeadásának díja;
h) a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúrája magáncélú igénybevételének térítése;
i) a vendéglátóipari vállalkozások által üzemeltetett intézményi étkezdék, éttermek bérleti díja;
j) a költségvetési szerv rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök (ideértve az ingatlanokat is) és készletek értékesítéséből befolyt bevétel, a betétdíjas göngyölegek visszaváltásakor fizetett térítés;
k) a dolgozó, hallgató, tanuló stb. kártérítése, munkaruha- és egyéb térítése;
l) a kamat, kötbér, bírság, kártérítés; az értékpapír-értékesítésből (-visszaváltásból), adók visszatérítéséből, bánatpénz megfizetéséből származó pénzösszeg, kivéve a vállalkozási tevékenységgel összefüggőket;
m) a költségvetési szerv részére meghatározott rendeltetéssel adott egyes pénzeszközök (pl. adomány).
(3) A (2) bekezdésben megjelölt bevételek közül az a)–h) pontok alattiak fordíthatók – a közvetlen közreműködők, valamint az intézmény szabályzata szerint a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységet végző más dolgozók díjazása céljából – személyi juttatásokra. A d)–h) pontok alatti bevételek csak a bevétellel összefüggően meghatározott időre vonatkozóan fordíthatók személyi juttatásokra.
(4) A (2) bekezdésben meg nem jelölt bevételek a felügyeleti szerv engedélye szerint fordíthatók személyi juttatásokra.
(5) Az önkormányzati hivatal, mint a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve – az adott helyi önkormányzat és az érintett helyi kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján – több település helyi kisebbségi önkormányzata számára is elláthatja a gazdálkodási feladatokat. Ehhez külön állami támogatás nem igényelhető.
(6) Az önkormányzati hivatal a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 28. §-ának értelmében – kérésre – biztosítja a helyi kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit, és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen a kisebbségi önkormányzat testületi működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, ideértve az ezzel járó költségek viselését is.
A személyi juttatásokkal
és a munkaerővel való gazdálkodás
58. § (1) A személyi juttatások előirányzatával és a munkaerővel való gazdálkodás a jogszabályi előírásokra is figyelemmel kiterjed
a) a létszám és a személyi juttatások, illetve az előirányzatuk megtervezésére, a felhasználásra, a foglalkoztatásra,
b) a személyi juttatásokról és a munkaerő-gazdálkodásról esedékes beszámolásra.
(2) A személyi juttatások magukban foglalják:
a) a rendszeres személyi juttatásokat,
b) a nem rendszeres személyi juttatásokat,
c) a külső személyi juttatásokat.
(3) A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a teljes munkaidőben foglalkoztatottak (beleértve a teljes munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjast is) alapilletménye – ideértve a 13. havi illetményt is –, illetménykiegészítése, illetménypótléka, illetve azok a juttatások, amelyek részükre havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre.
(4) A nem rendszeres személyi juttatások körébe tartoznak a teljes munkaidőben, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére a jogszabályokban, kollektív szerződésekben szereplő juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek kötelező jellegűek; vagy nem kötelezőek, de megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén lehetőség van kifizetésükre; vagy eseti, egyedi, alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek.
(5) A külső személyi juttatások előirányzata a költségvetési szerv állományába nem tartozók személyi juttatásait foglalja magában, beleértve a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasok, illetve a saját munkavállalónak a munkakörén kívüli, alkalmi fizikai munkáért fizetett juttatását is.
(6) A létszám-előirányzat magában foglalja a (2) bekezdés szerinti személyi juttatások előirányzatából foglalkoztatható – és a feladatok ellátásához a felügyeleti szerv által, illetve jogszabályok alapján a költségvetés tervezésekor meghatározott – éves átlagos statisztikai állományi létszámot az érvényes előmeneteli rendszer főbb munkaköri csoportjaira, besorolási, fizetési osztályaira, fokozataira vonatkozó előírások figyelembevételével.
(7) A tervezett előirányzat-növekményhez kapcsolódó létszám rendszeres személyi juttatásait a költségvetési szerv munkaköri csoportokra számított személyi juttatások átlagával kell tervezni.
(8) Létszám személyi juttatási előirányzat nélkül nem tervezhető. Az átmenetileg be nem töltött álláshelyekre jutó előirányzatot az érintett álláshely tényleges személyi juttatásai alapján kell tervezni.
59. § (1) A költségvetési szerv – a gazdálkodási jogkör szerinti besorolásától függetlenül – a részére jóváhagyott, illetve a módosított személyi juttatások és létszám előirányzatával – a jogszabályi előírások figyelembevételével – önállóan gazdálkodik.
(2) A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások, a részmunkaidőben és a nyugdíjasként foglalkoztatottak keresetbe tartozó juttatásai, valamint a megbízási díjak előirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a következő évben a pénzmaradvány, illetőleg az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére.
(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozáson túlmenően a költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatai között a feladatváltozással, illetve a feladat-végrehajtással kapcsolatban saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre.
(4) Az átmenetileg betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen.
(5) Abban az esetben, ha a költségvetési szerv az év során csökkenti a személyi juttatások eredeti előirányzatának megállapításakor számításba vett létszám-előirányzatot, az abból származó megtakarítást a költségvetési évben és a következő év(ek)ben szabadon felhasználhatja. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha feladatelmaradás történt.
(6) A személyi juttatások előirányzatából származó megtakarítás – a feladatelmaradásra eső megtakarítás kivételével – az adott évben, továbbá a pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – felhasználható. A személyi juttatások előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható.
(7) A költségvetési szervnek az éves költségvetésében engedélyezett személyi juttatások előirányzata év közben a jogszabályban foglaltak szerint változtatható meg, a jogcímtől függően létszám-előirányzattal együtt vagy a nélkül.
(8) Megbízási díj kifizetésére a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a feladat – megbízó által igazolt – teljesítése után kerülhet sor.
(9) A költségvetési szerv – kivéve a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási rendszere alá tartozó illetmény-számfejtési feladatokat ellátó munkáltatókat és kifizetőket, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatokat és költségvetési szerveiket – a munkáltatóra, a kifizetőre előírt kötelezettségek közül a költségvetési előirányzatai terhére elszámolt összeget terhelő személyi jövedelemadó, adóelőleg levonását és bevallását az általános szabályok szerint, befizetési kötelezettségét az adott költségvetési szervre vonatkozó fizetési rend szerint teljesíti.
60. § (1) Tárgyévben megvalósuló létszámcsökkenésnek minősül, ha a költségvetési szerv év közben úgy hajt végre létszámcsökkenést, hogy
a) a tevékenységi körébe tartozó feladatok változatlansága mellett azok változatlan színvonalú ellátását a tárgyévben és az azt követő években is biztosítani tudja,
b) csökken az ellátandó állami feladatok köre,
c) a létszámcsökkenéssel összefüggésben felmerülő kifizetések a tárgyévben esedékesek,
d) a jóváhagyott éves létszámkeretből üres álláshelyet zárol,
e) a létszámcsökkenést követően létszáma csak az éves költségvetésben tételesen meghatározott jogcímeken nő.
(2) Amennyiben a központi költségvetésben céltartalék áll rendelkezésre a létszámcsökkenésekkel kapcsolatos jogszabályi előírás szerinti egyszeri kifizetésekre, akkor támogatás igényelhető – az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak fennállása esetén – a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámának csökkentésével összefüggésben a végkielégítéssel történő felmentéssel, a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatos kifizetések támogatásarányos összegének fedezetére.
(3) Nem minősül létszámcsökkenésnek a foglalkoztatási forma megváltoztatása, a költségvetési szerven belüli áthelyezés.
Közhasznú társaságban, gazdasági társaságban való részvétel szabályai
61. § Ha a központi költségvetési szerv közhasznú társaságban vagy gazdasági társaságban vesz részt, köteles az azzal kötött szerződésben
a) a bérbeadás szabályai szerint használatba adott ingatlanért, ingatlanrészért és egyéb tárgyi eszközökért legalább a fenntartást biztosító mértékű bérleti díj fizetését kikötni;
b) az igénybe vett szellemi tevékenység és egyéb anyagi javak, szolgáltatások ellenértékét megtéríttetni.
Biztosítás kötésére vonatkozó szabályok
62. § (1) A költségvetési szerv biztosítást köthet a tárgyi eszközeire, készleteire, vállalkozásaira; továbbá jogszabály, illetőleg a felügyeleti szerve által meghatározott veszélyes feladatot ellátó, a költségvetési szerv által foglalkoztatott személyekre.
(2) A költségvetési szerv szerződés alapján alkalmazottjának önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral szembeni tagdíjfizetési kötelezettségét – munkáltatói tagként – egészben vagy részben átvállalhatja, illetve adományt adhat.
(3) A költségvetési szerv a vele foglalkoztatotti jogviszonyban álló magánnyugdíjpénztári tagdíját kiegészítheti.
A felújítás pénzügyi szabályai
63. § (1) A felügyeleti szerv feljogosíthatja az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet a tárgyi eszköz felújítási pénzeszközökkel való önálló gazdálkodásra.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint a felügyeleti szerv az önálló gazdálkodásra a költségvetési szervet feljogosítja, a tárgyi eszköz felújítási pénzeszközt az adott költségvetési szerv eredeti költségvetésében előirányozza, és az általa központilag kezelt előirányzatból is kiegészítheti.
(3) A központilag kezelt tárgyi eszköz felújítási előirányzat felhasználásakor (lebontásakor) ezen előirányzatot csökkenteni, a költségvetési szerv előirányzatát azonos összeggel növelni kell.
A vállalkozási tevékenység
64. § (1) A vállalkozási tevékenység bevételi előirányzatait terheli e tevékenységet szolgáló valamennyi kiadás, beleértve azt az összeget is, mely a bevételek meghatározott köre után a központi költségvetést illeti meg. A közvetlenül teljesített kiadásokat a közgazdasági jellegnek megfelelő kiadási jogcímeken, a költségvetési évben ténylegesen befolyó bevételeket a kijelölt bevételi jogcímeken kell elszámolni.
(2) A közvetett (általános) kiadásokat (karbantartó, kisegítő részlegek, épületek fenntartása, központi irányítás) a költségvetési szervnek a számviteli politikájában rögzített felosztási rend szerint kell az alap- és a vállalkozási tevékenységek között elszámolnia.
(3) A vállalkozási tevékenység folyó évi bevételeiből – kivéve a vállalkozási tevékenység megkezdésének évét – nem számolható el felhalmozási kiadás, ideértve a tárgyi eszköz felújítást is. Ez alól kivételt képez a minisztériummal, országos hatáskörű szervvel kötött szerződés keretében átvett pénzeszközből történő beszerzés (ha a szerződés azt tartalmazza), valamint a céljelleggel átvett pénzeszköz terhére elszámolt felhalmozási kiadás. Felhalmozási kiadást egyébként csak a vállalkozási tartalék terhére lehet teljesíteni.
(4) Ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben meghaladja a ténylegesen teljesített – a költségvetési támogatást is magában foglaló – összbevétel egyharmadát, és a vállalkozások tartós fenntartására, illetve bővítésére lehetőség látszik, az alapító – központi költségvetési szervnél a pénzügyminiszter egyetértésével – dönt a költségvetési szervként való továbbműködésről és a vállalkozási tevékenység korlátozásáról, vagy gazdasági társasággá való átalakításról, illetve a vállalkozási részlegek leválasztásáról.
A pénzmaradvány, az előirányzat-maradvány megállapítása, elszámolása és felhasználása
65. § (1) Pénzmaradvány a költségvetési szerv alaptevékenységének teljesítésével és a kapacitások más, nem vállalkozás jellegű hasznosításával összefüggő bevételek és kiadások, a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknél – ideértve a fejezeti kezelésű előirányzatokat is – előirányzat-maradvány a módosított kiadási és bevételi előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként képződik.
(2) A költségvetési szerv a pénzmaradványát, az előirányzat-maradványát az éves beszámoló készítésekor állapítja meg a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségükről szóló jogszabálynak megfelelően.
66. § (1) A fejezet összesített előirányzat-maradványát a Pénzügyminisztérium a tárgyévet követő év április 30-áig hagyja jóvá, ideértve a kiemelt és a céljellegű előirányzatok maradványát is.
(2) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzat-maradványát vagy pénzmaradványát a felügyeleti szerv felülvizsgálja, és jóváhagyja. A központi költségvetési szerv előirányzat-maradványát a felügyeleti szerv a tárgyévet követő május 15-éig, az önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a helyi önkormányzat képviselő-testülete a zárszámadási rendeletével egy időben hagyja jóvá.
(3) Ha a költségvetési szerv felügyeleti szerve megváltozik, az előirányzat-maradványt a változást megelőzően felügyeleti szervi jogokat gyakorló szervnek kell jóváhagynia.
(4) A társadalombiztosítási költségvetési szervek működési előirányzat-maradványát a felügyeleti szerv a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai zárszámadásáról szóló törvény elfogadását követő 10 napon belül hagyja jóvá.
(5) A pénzmaradványból, illetve az előirányzat-maradványból a költségvetési szervet nem illeti meg
a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg;
b) meghatározott célra rendelkezésre bocsátott – áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli – összegek;
c) a munkaadókat terhelő járulékok előirányzat támogatással fedezett, illetve arányos részének maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások előirányzatának járulékköteles maradványához, kivéve, ha ezen maradványrészt terhelő járulékfizetési elmaradása van;
d) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány;
e) az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél az önkormányzat rendeletében a pénzmaradvány elszámolásra vonatkozó előírások szerint számított összeg.
(6) A pénzmaradvány, illetve előirányzat-maradvány költségvetési szervet meg nem illető összegét a köztartozások kivételével
a) a kincstári körbe tartozó költségvetési szervnek – a társadalombiztosítási költségvetési szervek kivételével – a Pénzügyminisztérium által megjelölt számla javára kell teljesítenie az előirányzat-maradvány jóváhagyását követő 30 napon belül;
b) helyi önkormányzati, illetve a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervnek az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára kell az érintett előirányzatok módosítása mellett befizetnie,
c) a társadalombiztosítási költségvetési szervnek a társadalombiztosítási alap javára 8 napon belül kell befizetnie.
(7) A kincstári körbe nem tartozó költségvetési szerveknél a befizetéseket a pénzmaradvány jóváhagyását követő 8 napon belül kell teljesíteni.
(8) Az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök előirányzat-maradványára vonatkozóan a költségvetési szervnek az alap kezelőjének rendelkezése szerint kell eljárnia.
(9) Az előirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak tekintendő
a) az a tárgyévben szerződés alapján befolyt bevétel, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra,
b) a kötelezettségvállalások azon állománya, melyre a kötelezettségvállalás a tárgyévi előirányzat terhére történt, és a teljesítés a tárgyévben nem valósult meg,
c) az a kötelezettségvállalás, amelyet a tárgyévben keletkező előirányzat-maradvány terhére vállaltak, de annak teljesítése a következő évben esedékes.
(10) A kötelezettségvállalás dokumentumának kell tekinteni a kinevezési okiratot, a szerződést, a megállapodást, a visszaigazolt megrendelést, a Program/Részprogram-Engedélyezési okiratot, továbbá a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentumát. Előzetes kötelezettségvállalásnak minősül a közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, részvételi felhívása.
67. § (1) A költségvetési szervnél a pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány személyi juttatásokból származó része – a személyi juttatásokba tartozó tételeken túlmenően – a kiemelt előirányzatokba tartozó tételek kifizetésére is fordítható. A pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány további része személyi juttatásokra nem használható fel. A pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány terhére nem vállalható olyan tartós kötelezettség, amely támogatási többlettel jár.
(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány felhasználását korlátozhatja.
A vállalkozási tevékenység eredménye
68. § (1) A vállalkozási tevékenység eredményét a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet szabályozása szerint kell megállapítani.
(2) A pénzforgalmi eredményt a fel nem használható rész megállapításakor
a) növeli
1. a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bírságok, büntetések, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények kiadásként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével,
2. az előző évben az alaptevékenység ellátásához tervezett elkülönített eredményrész tárgyévben fel nem használt összege,
3. év végén a vállalkozási tevékenység folyó évi bevételéből – az Áht. 100. §-ában foglaltakra figyelemmel – értékpapír-vásárlásra fordított összeg,
4. a vállalkozási tevékenység megkezdésének évében a tárgyi eszköz beszerzésére fordított összeg;
b) csökkenti
1. a vállalkozási tevékenységre jutó értékcsökkenés összege,
2. a vállalkozási tevékenység negatív pénzforgalmi eredményének elhatárolt része,
3. a bevételként kapott adózott eredmény (osztalék) összege (közös érdekeltségű munkák, társaságok),
4. a korábban befektetett, adózott eredményből származott összegek visszatérülése,
5. a tárgyévben visszatérített és a bevételek között elszámolt befizetési kötelezettség, adó összege,
6. a tárgyévben az alaptevékenységhez felhasznált és a következő évben felhasználni tervezett (elkülönített) eredményrész,
7. a belföldi székhelyű alapítvány céljára és a közérdekű kötelezettségvállalásra vállalkozási tartalékból átadott pénzeszköz abban az esetben, ha az adólevonási jog a kedvezményezettre vonatkozó törvényen alapul,
8. az előző évben – az Áht. 100. §-ában foglaltakra figyelemmel – vásárolt értékpapír visszavásárlásából származó bevétel.
(3) A vállalkozási tevékenységet érintő általános forgalmi adóval kapcsolatos kiadás és bevétel különbségét – jellegétől függően – az eredményt növelő vagy csökkentő tételként kell figyelembe venni.
(4) Az eredmény költségvetési törvényben meghatározott része a költségvetési szervet nem illeti meg.
(5) Amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye negatív, a veszteséget elsősorban a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékból kell fedezni.
(6) Amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye negatív, a veszteséget a fel nem használható rész (befizetési kötelezettség) megállapításánál, a tárgyévet követő legfeljebb két évre el lehet határolni.
A vállalkozási tartalék felhasználása
69. § (1) A költségvetési szerv vállalkozási tartalékot képez a vállalkozási tevékenységei együttes eredményének a költségvetési szerv által felhasználható (befizetési kötelezettséggel csökkentett) részéből.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg – a következő sorrendben – felhasználható
a) a vállalkozási tevékenységek veszteségének rendezésére;
b) a megbízókkal szembeni, vállalkozási tartalékot terhelő kötelezettségek teljesítésére;
c) a költségvetési szerv által meghatározott, jogszabály által nem tiltott célokra, így különösen
1. az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére,
2. szociális, jóléti, kulturális, sport és üdülési célt szolgáló kiadásokra – ideértve a munkavállalók számára folyósítható pénzbeli hozzájárulásokat is – és létesítmények fenntartására,
3. vállalkozási célú tárgyi eszköz beszerzésére, felhalmozási célú egyéb kiadásokra, tárgyi eszköz felújításra,
4. jutalmazásra,
5. közhasznú társaságban, gazdasági társaságban való részvétel esetén a társaság veszteségeinek rendezésére,
6. közhasznú társaságban, gazdasági társaságban pénzbeli hozzájárulásra, tőkeemelésre, alapítvány támogatására.
(3) A helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tartaléka felhasználásának szabályait a helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.
(4) A vállalkozási tartalék felhasználása sem közvetlen, sem közvetett költségvetési támogatási igénnyel nem járhat.
A PROGRAMFINANSZÍROZÁS KÖRÉBE VONT ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK RENDJE
Általános előírások
70. § (1) A programfinanszírozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni:
a) a központi beruházásokra, amelyek előirányzata a központi költségvetésben
1. kiemelt jelentőségű beruházásként, kiemelt jelentőségű beruházási célprogramként,
2. beruházási célprogramként,
3. egyéb központi beruházásként,
4. lakástámogatásként,
5. lakásépítésként
jelenik meg,
b) e rendelet 4. számú mellékletében – évente – meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatokra, amelyek lehetnek
1. fejezeti döntés és utalványozás,
2. fejezeti döntés és decentralizált utalványozás, illetve
3. decentralizált döntés és utalványozás,
4. decentralizált döntés és fejezeti utalványozás
alapján megvalósuló programok,
c) intézményi döntésű egyéb felhalmozási kiadásokra a költségvetési szerv megbízása alapján,
d) az Európai Unió támogatásával megvalósuló programokra,
e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a világbanki megállapodás alapján átvett pénzeszközre.
(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok közül nem tartoznak a programfinanszírozás körébe az alábbi előirányzatok:
a) a nemzetközi tagsági díjra, külföldi devizában teljesítendő kötelezettségekre jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok;
b) a fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével;
c) a kitüntetések, díjak, akadémiai ösztöndíjak;
d) a normatív módon működő támogatások és térítések;
e) a fejezeti tartalék.
71. § (1) A program megvalósításának megkezdése előtt az előirányzattal rendelkező meghatározza annak
a) célját, részletes tartalmát, a kezdeti és a célállapotot úgy, hogy az a program teljesülése során folyamatosan mérhető és ellenőrizhető legyen,
b) megvalósítási időtartamát, határidejét,
c) bekerülési költségét, pénzügyi forrásösszetételét éves ütemezésben,
d) a program teljesítéséről készítendő időközi, illetve a program befejezésekor esedékes szakmai értékelés módját, valamint annak tartalmi és formai követelményeit.
(2) Az előirányzat éves költségvetésének jóváhagyását követően a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gondoskodik a finanszírozás alapját képező okiratok elkészítéséről, jóváhagyásáról és a Kincstárhoz való benyújtásáról.
(3) Több fejezet, költségvetési szerv vagy egyéb hazai, illetve nemzetközi szervezet támogatásával megvalósuló program esetén megállapodásban kell rögzíteni a program koordinálását végző főfelelősét, az egyes finanszírozók által biztosított források rendelkezésre bocsátásának időpontját, az ellenőrzés módját.
(4) A program – a megvalósítás céljának, ütemének megfelelően – részprogramokra bontható.
A programfinanszírozás okmányai
72. § (1) A programfinanszírozás körébe vont előirányzatok finanszírozása megkezdéséhez Programismertetőt, a program egészére vagy legalább egy tartalmilag értelmezhető részére Program Engedélyokiratot, részprogram esetén Részprogram Engedélyokiratot, továbbá a 71. § (3) bekezdése szerinti megállapodást kell benyújtani a Kincstárhoz.
(2) A Programismertetőnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az előirányzat felhasználásának általános és konkrét célját,
b) a megvalósuló létesítmények, az előállítandó termékek, beszerzendő gépek, szolgáltatások stb. főbb minőségi, mennyiségi jellemzőit,
c) a megvalósítás teljes költségét (kiadását), annak forrásösszetételét, ütemezését,
d) a megvalósítás költségéből (kiadásából) a tárgyévre ütemezett költségvetési forrás összegét,
e) a program tervezett struktúráját és annak kapcsolódásait más programokkal.
(3) A Program Engedélyokiratot, illetve a Részprogram Engedélyokiratot el kell készíteni akkor is, ha a program egyetlen részből áll.
(4) Ha a program részprogram-csoportokból áll, Részprogram-csoport engedélyezési okiratot kell készíteni a csoportok céljának, értékének, rendelkezőjének meghatározásával.
(5) Ha a részprogram engedélyezésekor egyúttal az utalványozásra is sor kerül, egyszerűsített, szűkített adattartalmú engedélyezési okiratot lehet készíteni.
(6) A Programismertető és a különböző engedélyokiratok tartalmi vázlatát e rendelet 5. számú melléklete, tartalmazzák.
(7) A Kincstár a pénzügyi lebonyolítás részletes eljárási szabályairól – figyelemmel az e rendeletben foglalt előírásokra – Finanszírozási Szerződést köt a részprogramra fordított költségvetési előirányzat elsődleges elszámolását készítő szervezettel.
(8) A Finanszírozási Szerződés általános tartalmi követelményeit e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A Finanszírozási Szerződésben kell rögzíteni a programok általánostól eltérő eljárási rendjét is.
(9) Ha a megvalósító nem azonos az elsődleges elszámolást készítő szervezettel, a Kincstár a megvalósító részére Finanszírozási tájékoztatót küld, amely a Finanszírozási Szerződésnek a kifizetések eljárási rendjére vonatkozó részeit tartalmazza.
A programfinanszírozás körébe vont előirányzatok felhasználásának eljárási szabályai
73. § (1) A Kincstár a megküldött Programismertetőket, a Program Engedélyokiratot/Részprogram Engedélyokiratokat, továbbá a 71. § (3) bekezdése szerinti megállapodást átvizsgálja és programazonosítóval ellátva visszaigazolja (visszaküldi) a fejezetnek, amely gondoskodik a megvalósító értesítéséről. A Kincstár
a) a Programismertetőt a költségvetési törvényben meghatározott cél(ok)nak és előirányzatoknak való megfelelés,
b) a Részprogram-okiratokat a Programismertetőben megadott célokkal való összhang és a programon belül rendelkezésre álló előirányzatok, valamint a megvalósítás szabályszerű finanszírozásához szükséges tartalmi kellékek megléte
szempontjából vizsgálja.
(2) A Kincstár a Programismertető visszaigazolásával egyidejűleg a program tárgyévi előirányzatát elkülöníti nyilvántartásában úgy, hogy abból csak a programra történhet felhasználás.
(3) A Kincstár a Program Engedélyokirat/Részprogram Engedélyokirat befogadásával és annak azonosítóval ellátott visszaigazolásával egyidejűleg
a) nyilvántartásba veszi a teljes bekerülési költséget (kiadást), annak éves ütemezését, forrásösszetételét;
b) elkülöníti a részprogram megvalósításához szükséges tárgyévi előirányzat-felhasználási keretet.
(4) A több évre ütemezett és a központi költségvetési előirányzaton kívül egyéb forrás igénybevételével megvalósuló részprogramok esetében a Kincstár az engedélyokirat visszaigazolásával csak a tárgyévre vonatkozó központi költségvetési előirányzat terhére és a megfelelő számlákra befizetett egyéb források erejéig teljesít kifizetést.
(5) A jóváhagyott és visszaigazolt részprogram tárgyévi költségvetési előirányzata a fejezetnél vagy intézménynél kötelezettségvállalással lekötött előirányzatnak minősül, amelynek terhére a Kincstár az igazolt teljesítményekre az esedékességkor teljesíti a kifizetéseket.
74. § (1) A programfinanszírozás körébe vont előirányzat felhasználásáról
a) a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében közvetlenül a fejezet felügyeletét ellátó szerv,
b) a fejezet rendelkezési jogának – fejezeti hatáskörben – előirányzat-módosítással történő átengedése esetén a részprogramot megvalósító költségvetési szerv,
c) költségvetési szervnél megtervezett előirányzat esetében a költségvetési szerv
rendelkezik.
(2) A fejezet felügyeletét ellátó szerv a programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzat meghatározott része felett a rendelkezési jogot egy-egy Részprogram Engedélyokiratban adhatja át. A nem az adott fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által megvalósítandó részprogram engedélyezési okiratát az előirányzatot átadó és átvevő fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője vagy annak megbízottja együtt írja alá.
(3) A rendelkezési jog átengedésével megvalósuló részprogram esetében a Kincstár az előirányzat-átcsoportosítást, a maradványt és egyéb forrás elosztást a fejezeti kezelésű előirányzatról a megvalósító költségvetési szerv javára az átutalási megbízás teljesítésével egyidejűleg automatikusan hajtja végre. Az előirányzat-módosításokról a fejezet a részprogram engedélyezésével rendelkezik.
(4) A rendelkezési jog átengedésével megvalósuló részprogram esetében a részprogramot megvalósító költségvetési szerv a Kincstár által automatikusan végrehajtott – fejezeti hatáskörűnek minősülő – előirányzat-módosítást saját költségvetésében a Kincstár számlakivonata alapján hajtja végre, és számolja el egyidejűleg előirányzat-felhasználási keret jóváírásként, valamint a teljes kifizetett összeget a megfelelő kiemelt előirányzaton pénzügyi teljesítésként. A fejezeti kezelésű előirányzattal rendelkező fejezet a támogatással fedezett előirányzat-csökkenést főkönyvi nyilvántartásában havonta egyszer a Kincstár által adott összesített programértesítő alapján hajtja végre.
(5) Az a költségvetési szerv, amely nem saját felügyeleti szervétől (fejezetétől) kap előirányzatot, köteles havonta a Kincstártól kapott részprogram-felhasználási értesítő másolatának megküldésével tájékoztatni saját felügyeleti szervét.
(6) A Kincstár azon fejezetek részére, amelyekhez tartozó költségvetési szerv(ek) más fejezet előirányzatából átcsoportosítással kapnak előirányzatot, havonta kimutatást küld az átcsoportosított előirányzatokról.
(7) Ha a megvalósító költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzata nem tartalmazza a részprogram-finanszírozáshoz igénybe vett kiegészítő külső forrás fedezetét, a szükséges előirányzat-módosítást saját hatáskörben kell végrehajtani.
(8) A Kincstár az egyes programokat, a részprogram-csoportokat és azon belül a részprogramokat elkülönítetten tartja nyilván, és a ki- és befizetésekről tranzakciónként, illetve kincstári tranzakciós kódonkénti bontásban értesítőt küld a program előirányzat eredeti jogosultjának.
A programfinanszírozás pénzügyi lebonyolítása
75. § (1) A programokra jóváhagyott előirányzatok felhasználása a 72. §-ban részletezett okmányok alapján a fejezet vagy a költségvetési szerv részére nyitott
a) 70. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt programok esetében a Beruházási előirányzat-felhasználási keretszámláról (a továbbiakban: BEFK)
b) 70. § (1) bekezdésének b)–d) pontjaiban foglalt programok esetén a Programfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámláról (a továbbiakban: PEFK)
történik a Program Engedélyokiratban/Részprogram Engedélyokiratban utalványozásra kijelölt kezdeményezése alapján a Kincstár Központnál. A PEFK, BEFK számlára a számlatulajdonos közvetlenül csak jóváírást kezdeményezhet.
(2) A költségvetési támogatás PEFK, BEFK számlán történő jóváírása a kifizetések teljesítésével egyidejűleg történik.
(3) Ha a költségvetési előirányzaton kívül a programfinanszírozáshoz más forrás igénybevétele is társul, a program megvalósítója a pénzügyi teljesítést megelőzően köteles az egyéb források Kincstárhoz történő átutalásáról gondoskodni, amennyiben
a) a kiegészítő forrás része a program teljes előirányzatának (azaz a programra felhasználható aktuális kiadási előirányzatnak), akkor azt a PEFK, BEFK számlára kell irányítani,
b) az egyéb forrás a programhoz juttatott költségvetési előirányzat kiegészítésére szolgál, azt a technikai számlaként működő Fejezeti Programfinanszírozási Lebonyolítási számlára (a továbbiakban: Lebonyolítási számla) kell utalni.
(4) A Kincstár a kifizetéseket a Részprogram Engedélyokiratokban meghatározott forrásoknak a PEFK, BEFK vagy a Lebonyolítási számlán történő rendelkezésre állása esetén teljesíti.
(5) A Kincstár eltekinthet a kiegészítő forrás kincstári számlára történő befizetésétől, ha a Részprogram Engedélyokirat erre lehetőséget biztosít, és a kiegyenlítendő számlának a kiegészítő forrást terhelő részének kifizetését bankszámlakivonattal igazolják.
76. § (1) A pénzügyi lebonyolítás a Program Engedélyokirat/Részprogram Engedélyokiratok és az azok alapján megkötött Finanszírozási szerződésben rögzített eljárási szabályok szerint történik.
(2) A részprogram megvalósítása érdekében kötött szerződéseket, illetve saját megvalósítás esetén az elszámolás alapját képező költségkalkulációt (a továbbiakban: szerződést helyettesítő okmányok) egy példányban be kell nyújtani a Kincstárba.
(3) A Kincstár a (2) bekezdés szerinti okmányokat – ha azok tartalmukat és összegszerűségüket tekintve megfelelnek a Részprogram Engedélyokiratban foglaltaknak – a részprogram terhére vállalt kötelezettségként nyilvántartásba veszi.
(4) A Kincstár a kifizetéseket a Részprogram Engedélyokiratban megnevezett felhasználásra jogosult fizetési megbízásai alapján, a kincstári finanszírozási rendszer alkalmazásával teljesíti. A fizetési megbízásokhoz a Finanszírozási szerződésben meghatározott dokumentumokat (számlát, részszámlát, számlát helyettesítő bizonylatot) kell csatolni.
(5) A Kincstár az átutalási megbízást a részprogramnál kötelezettségvállalásként előjegyzett előirányzat-felhasználási keret, illetve a központi költségvetési előirányzaton kívül a beérkezett kiegészítő forrás terhére teljesíti, feltéve, hogy a számlázott (számlát helyettesítő bizonylattal alátámasztott) teljesítmény a Program Engedélyokirattal/Részprogram Engedélyokirattal, az előjegyzett szerződésekkel összhangban van. A Kincstár a számlákban vagy számlát helyettesítő okmányokban megjelölt teljesítmény igazolását megköveteli, de annak valódiságát nem vizsgálja.
(6) A pénzügyi teljesítés elszámolása
a) a fejezet által megvalósított (közvetlenül utalványozott) részprogramok esetében az előirányzati (al)címeknél;
b) az előirányzat meghatározott része feletti rendelkezési jog átadásával megvalósuló részprogram esetén a rendelkezésre jogosultnál,
c) költségvetési szervnél megtervezett előirányzat esetében az előirányzattal rendelkező költségvetési szervnél
történik.
Beszámolás, részprogramok lezárása
77. § (1) A programok megvalósulásáról beszámolót kell készíteni.
(2) A költségvetési évhez kapcsolódó beszámolók:
a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv a programfinanszírozás körébe vont előirányzatainak teljesüléséről az éves zárszámadás keretében köteles teljes körű beszámolót készíteni. Ehhez a Kincstár biztosítja a rendelkezési jogosultság átadásával átcsoportosított előirányzatok (részprogramok) pénzügyi teljesítési adatait is. A beszámolóban a pénzügyi teljesítés adatain túl a szakmai célok és a nevesített feladatok megvalósulását is értékelni kell,
b) a részprogramot megvalósító költségvetési szervnek a költségvetési év végén a részére a rendelkezési jogosultság átadásával átcsoportosított fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználásáról és a megvalósított célról szöveges értékelést kell készítenie, és azt megküldeni a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének és a Kincstárnak is.
(3) A programok megvalósulásához, lezárásához kapcsolódó beszámolók:
a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv a programhoz tartozó valamennyi részprogram lezárását követő 30 napon belül értesíteni köteles a Kincstárt a program lezárásáról,
b) a megvalósító köteles az egyes részprogramok befejezéséről 30 napon belül a fejezet felügyeletét ellátó szervet és a Kincstárt egyidejűleg értesíteni.
(4) A részprogram akkor tekintendő befejezettnek, ha
a) a részprogram megvalósítása során keletkezett összes fizetési kötelezettség (saját kivitelező szervezetek elszámolásainak) ellenértékét a PEFK, BEFK számla terhére elszámolták,
b) csak olyan kifizetetlen számla van, amelynek kiegyenlítésére jogerős ítélettel le nem zárt peres eljárás következtében nem került sor,
c) a beszerzett, előállított vagyontárgyakat üzembe helyezték (szakaszos üzembe helyezés esetén csak az utolsó üzembe helyezésről készített okmányt kell a Kincstárnak megküldeni).
AZONOS TÁMOGATÁSI CÉLT SZOLGÁLÓ FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK, ILLETVE AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK PÉNZESZKÖZEI FELHASZNÁLÁSÁNAK SPECIÁLIS SZABÁLYAI
78. § A központi költségvetés és az alapok e rendelet 7. számú mellékletében megjelölt előirányzatai, részelőirányzatai, felhasználási jogcímei (a továbbiakban együtt: azonos célú előirányzatok) felhasználásának szabályozása, az előirányzatokat terhelő döntések, a támogatások felhasználása, a felhasználások ellenőrzése során – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az e fejezetben foglaltakat is érvényesíteni kell.
Az összehangolás általános szabályai
79. § (1) A fejezet felügyeletét ellátó, illetve az adott előirányzatért kormányzati felelősséggel felruházott szerv vezetője, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve az előirányzat kezelésére jogszabály által felhatalmazott szerv vezetője (a továbbiakban együtt: előirányzat kezelője) az éves költségvetési tervezés keretében
a) javaslatot készít az előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, támogatási célú felhasználásának mértékére, a nyújtható támogatások arányára, valamint
b) kidolgozza az előirányzatok összehangolt felhasználásának módját, eljárásrendjét, előkészíti a pályázati felhívásokat.
(2) Az azonos célú előirányzatok tekintetében az előirányzat kezelőjének – az érintett kapcsolódó előirányzatok kezelőjével egyeztetve – biztosítania kell, hogy az előirányzatok, pénzeszközök felhasználása – törvény vagy e rendelet általános előírásain és tartalmi követelményein alapuló – részletes szabályozása, a pályázati felhívások tartalma és közzététele összehangoltan történjék.
(3) A pályázati felhívásokat az azonos célú előirányzatok kezelői, illetve az általuk a pályázati felhívás kiadására feljogosított szerv – a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok (a továbbiakban: területfejlesztési tanácsok) véleményének kikérésével – lehetőség szerint egyidejűleg és évente, a tárgyév február 28-áig teszik közzé.
(4) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési jogkörükbe utalt, a központi költségvetés részét képező előirányzatok felhasználásával összefüggő pályázati felhívásokat összehangolják a kapcsolódó célú, rendeltetésű előirányzatok terhére a központi szervek által meghirdetett pályázati felhívásokkal.
(5) Több előirányzat együttes támogatására benyújtott igény esetén az egyes igényelt előirányzat szabályozásának megfelelően elkészített támogatási igényléseket, pályázatokat – a szükséges példányszámban – egyidejűleg és kizárólag azon előirányzat kezelőjéhez kell benyújtani, amelytől a legmagasabb összegű támogatást kérik. Több azonos összegű legmagasabb támogatási igény esetén az ezekkel érintett előirányzatok bármelyikének kezelőjéhez benyújtható a támogatási igény, pályázat. A támogatási igénynek, pályázatnak az abban megjelölt támogatási források kezelői részére történő haladéktalan megküldéséért annak az előirányzatnak a kezelője felelős, ahová az igénylést benyújtották.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat a címzett és céltámogatások vonatkozásában külön jogszabály rendelkezései szerint kell alkalmazni.
(7) Több előirányzatra is benyújtott támogatási igény, pályázat esetén az egyes támogatási igények tekintetében a döntéseket az érintett előirányzatok kezelői közösen és/vagy külön-külön – az adott előirányzat felhasználására vonatkozó szabályok szerint is – meghozhatják. Ez utóbbi esetben kölcsönösen tájékoztatják egymást a meghozott döntésekről.
(8) Több előirányzatra is benyújtott támogatási igény esetén az érintett előirányzat kezelője, illetve az általa szerződéskötésre felhatalmazott szerv külön-külön kötnek szerződést a támogatás igénylőjével. Az előirányzatok kezelői összehangoltan ellenőrzik a támogatási szerződésben meghatározott program, projekt megvalósulását és a támogatások felhasználását.
80. § (1) Az előirányzatok fejlesztési támogatási célú felhasználása során – amely előirányzatok tekintetében ez célszerűen megvalósítható – az összehangolást közös pályázati rendszerek működtetésével is biztosítani kell.
(2) Az előirányzatokból a következő évben támogatni kívánt kutatási és műszaki fejlesztési témakörökről, illetve a folyamatban levő kutatási és műszaki fejlesztési témákról az ilyen programokat finanszírozó, illetve támogató előirányzatok kezelői a tárgyév november 30-áig írásban tájékoztatják egymást. Amennyiben a tájékoztatás alapján egyazon témakört kettő vagy több előirányzat is támogatni tervez, az érintetteknek külön egyeztetést kell tartaniuk. Az egyes kutatási és műszaki fejlesztési programok, projektek új induló támogatását a vonatkozó jogszabályokban foglaltak mellett a kutatási és műszaki fejlesztési programokat finanszírozó, illetve támogató előirányzatok kezelőinek témaegyeztetések formájában kell összehangolniuk.
Az előirányzatokból nyújtható támogatásokra vonatkozó általános szabályok
81. § (1) Ugyanazon programhoz, projekthez támogatás egy előirányzatból csak egy alkalommal ítélhető meg. A 79. § (2) bekezdése szerint kiadott szabályozás rendkívüli méltánylást igénylő, a szerződéskötést követően kialakuló, korábban előre nem látható okok miatt bekövetkező esetekre ettől eltérő szabályokat állapíthat meg.
(2) A 87. § (2) és (8) bekezdésében foglalt kivétellel a lejárt esedékességű, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezőkkel – a köztartozás megfizetéséig –, valamint a felszámolási eljárás alatt álló szervezetekkel – függetlenül a támogatás egyéb feltételeinek meglétéről – támogatási szerződés nem köthető, illetve a szerződéskötést követően kialakuló ilyen köztartozás, illetve meginduló felszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható.
(3) A szükséges hatósági engedélyek hiányában állami pénzeszközökből támogatás nem ítélhető meg és nem folyósítható.
(4) Amennyiben az előirányzat felhasználási szabályozása a támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás, kivéve az államháztartás alrendszereibe tartozó támogatást igénylő, pályázó költségvetési szervnek, ezen költségvetési szerv felügyeleti szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget.
(5) A területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatások és az államközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás – a vonatkozó államközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – ugyancsak nem tekinthető saját forrásnak.
(6) Amennyiben a támogatást igénylő, a pályázó e rendelet hatálya alá tartozó több előirányzatot is megjelöl a támogatás igénylésekor – az (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a pályázatban valamennyi megjelölt forrás által megkövetelt támogatási feltételnek eleget kell tennie.
(7) A területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben a (6) bekezdésben foglalt programok, projektek esetén az érintett támogatási források felhasználási szabályai szerint megkövetelt legkisebb saját forrást kell biztosítani.
(8) A döntéshozók döntéseiket legalább háromhavonta hozzák meg.
A fejlesztési támogatásokra vonatkozó
további szabályok
82. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból fejlesztési támogatás kizárólag pályázati úton nyújtható. Ettől eltérni azon kedvezményezettek esetében lehet, amelyek számára jogszabály címzetten vagy alanyi jogon állapít meg fejlesztési támogatási előirányzatot.
(2) A több település összefogásával, társulással, illetve a végső kedvezményezettek integrációjában (a továbbiakban: társulás) megvalósuló fejlesztések az elbírálás szempontjából elsőbbséget élveznek, amennyiben a társulás létrejöttének célja megegyezik a pályázati céllal.
(3) A támogatási igény benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez támogatás nem adható, kivéve a címzett és céltámogatásban részesített fejlesztések esetén a területi kiegyenlítő és céljellegű decentralizált támogatásokat.
(4) A beruházás megkezdése időpontjának – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a kivitelezői szerződéskötés vagy a megrendelés időpontját kell tekinteni.
A pályázat tartalmi követelményei
83. § (1) A pályázatban meg kell jelölni:
a) a pályázó azonosító adatait;
b) a pályázatban szereplő program, projekt
1. célját, megnevezését, a megvalósítás helyét,
2. az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét (kiadását),
3. a visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,
4. a számlavezető vagy hitelintézet által igazolt saját forrás összegét, valamint azt, hogy a saját forrás milyen formában áll rendelkezésre,
5. az igényelt támogatás összegét,
6. a rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból, illetve jogszabályok alapján igényelt, kapott egyéb támogatások (ideértve a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörében eldöntött támogatásokat is), valamint az államközi szerződés alapján külföldi segélyekből kapott támogatások összegét,
7. az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított és támogatott alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettől, közhasznú társaságtól a pályázatban szereplő programhoz, projekthez igényelt, illetve kapott hozzájárulás összegét és formáját, e szervezetenként felsorolva,
8. a megvalósítás és a finanszírozás időbeli ütemezését (az egyes időszakokban felhasználásra tervezett forrásoknak a 4–7. alpontok szerinti tagolásban történő megjelölésével).
(2) A pályázótól – a pályázat befogadásának feltételeként – írásbeli nyilatkozatot kell kérni:
a) a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről; valamint, hogy az adott tárgyban pályázatot korábban mikor és hol nyújtott be,
b) annak tudomásul vételéről, hogy 60 napon túli köztartozás esetén a pályázót a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása a 92. § (5) bekezdése szerint felfüggesztésre kerül, illetve az Áht. 13/A. §-ának (6) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében – a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintő módon – visszatartásra kerülhet,
c) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a köztartozások – az Áht. 13/A. § (4) bekezdésében és az e rendelet 92. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti – figyelemmel kísérése céljából a pályázó adószámát vagy adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát a Kincstár, illetve a támogatást nyújtó szerv felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetőleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez,
d) annak tudomásul vételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozhatók,
e) a pályázati felhívásban előírt biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről szóló igazolásokról,
f) azonnali beszedési megbízás megadásáról a 87. § (4) bekezdés eseteire,
g) arról, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs,
h) arról, hogy a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul,
i) arról, hogy a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig bejelenti, ha ellene felszámolási eljárás indult.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozatok a szerződés elválaszthatatlan részét képezik.
(4) A pályázathoz csatolni kell:
a) a helyi önkormányzatok támogatási igénye, pályázata esetében a testületi határozatot a saját forrás biztosításáról,
b) a pályázati díj – amennyiben az meghatározásra került – megfizetéséről szóló készpénzfizetési szelvényt vagy átutalási megbízás terhelési értesítőjét,
c) a pályázati felhívásban előírt egyéb iratokat,
d) a program megvalósítása pénzügyi fedezetének megalapozását célzó, egyes források rendelkezésre bocsátását igazoló ígérvényeket,
e) az e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott, értelemszerűen kitöltött adatlapot.
A fejlesztési támogatások igénylésére benyújtott pályázatok további követelményei
84. § (1) A fejlesztési támogatások esetében a 83. §-ban meghatározottakon kívül a pályázathoz csatolandó:
a) a beruházás helye szerinti települési önkormányzat nyilatkozata arról, hogy a pályázatban megjelölt cél, feladat megfelel a települési önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott általános, illetve részletes rendezési tervnek, vagy rendezési terv hiányában arról, hogy a beruházás illeszkedik a meglévő települési környezethez;
b) a pályázat tartalmától függően jogerős hatósági engedély, illetve a pályázati felhívásban felsorolt hatásvizsgálathoz kötött tevékenység esetén a környezetvédelmi engedély;
c) ingatlan beruházásoknál a területileg illetékes területfejlesztési tanácsok nyilatkozata a pályázat illeszkedéséről a megye, illetve a térség jóváhagyott fejlesztési programjaiba, azt a tanács támogatja-e, részesíti-e pénzügyi támogatásban is, és mekkora annak mértéke;
d) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a támogatással létrejött létesítmény működtetésének fedezetét mely forrásból, így
1. saját forrásból és/vagy
2. a fenntartó és/vagy
3. az OEP
biztosítja;
e) a fenntartó, illetve az OEP nyilatkozata a létesítmény működési többletköltség igényének befogadásáról.
(2) A pályázat az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt nyilatkozat hiányában is benyújtható, ha a pályázó igazolja, hogy az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt nyilatkozatot kellő időben megkérte, de a nyilatkozatot az arra jogosult szerv a nyilatkozatkéréstől számított 15 munkanapon belül nem adta meg.
A pályázatok elbírálása
85. § (1) A támogatásra benyújtott pályázatok elbírálása során a pályázatokról szóló döntések előkészítése – figyelemmel a 79. § (2) bekezdése szerinti szabályozásban foglalt követelményekre is – az előirányzat kezelőjének, illetve az előirányzat felett rendelkezési, döntési joggal felruházott szerv, illetőleg testület feladata és felelőssége.
(2) A Kincstárat – 1 millió forint összeget meghaladó támogatási igény esetén – a pályázat megküldésével a döntés-előkészítés folyamatába be kell vonni. A Kincstár a pályázat kézhezvételét követő 10 munkanapon belül köteles jelezni, ha a pályázatban szereplő támogatással kapcsolatos adatok – a rendelkezésére álló információk szerint, figyelemmel a pályázatban további támogatási forrásként megjelölt és az egyéb előirányzatok terhére korábban eldöntött támogatások tényleges igénybevételére is – nem helytállóak.
(3) Amennyiben a pályázat értékelésébe bevont szervek, illetve személyek 15 munkanapon belül nem tesznek észrevételt, azt akként kell értékelni, hogy a támogatás megadását javasolják.
(4) A döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Ebben rögzíteni szükséges az elbírálás során tett észrevételeket, a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot, a pályázatok értékelését és a véleményezésre jogosultak javaslatait a döntéshozó részére.
(5) A (4) bekezdésben foglalt javaslatról az előirányzat felhasználási szabályában megjelölt döntésre, rendelkezésre jogosult személy vagy testület (a továbbiakban: döntéshozó) az előirányzat felhasználásáról szóló szabályozásban rögzített határidőn belül a támogatás feltételeinek meghatározásával dönt.
(6) A pályázatok elbírálásáról a döntéshozónak emlékeztetőt kell készítenie, amelynek tartalmaznia kell az értékelés legfontosabb szempontjait. Az emlékeztetőt a pályázók megtekinthetik.
(7) A döntéshozó az elfogadott támogatási döntésekről a döntést követő 10 munkanapon belül adatot szolgáltat a Kincstár részére az e rendelet 8. számú mellékletében megjelölt adatszolgáltató lapon, valamint több támogatási forrásra benyújtott támogatás esetén a többi érintett előirányzat kezelője részére.
(8) Az előirányzatok felett döntési, illetve rendelkezési jogkörrel felhatalmazott szervek döntéseikről a döntéstől számított 10 munkanapon belül megküldik az előirányzat szerint illetékes fejezet felügyeletét ellátó szervnek a 83. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott adatokat, amelyeket annak hivatalos lapjában nyilvánosságra kell hozni.
(9) A támogatásról szóló döntés e rendelet alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minősül.
(10) A döntésről a pályázókat a döntéstől számított 15 munkanapon belül írásban kell értesíteni. A nyertes támogatás igénylők, pályázók (a továbbiakban: kedvezményezett) számára egyidejűleg a szerződés megkötésére megfelelő határidőt kell megállapítani, amely határidőig a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni.
86. § (1) A fejlesztési támogatási célú előirányzatok decentralizálásra nem került részelőirányzatainak felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítésbe – kivéve az általuk benyújtott saját, illetve a közreműködésükkel megvalósuló pályázatokat – a fejlesztéssel területileg érintett területfejlesztési tanácsokat be kell vonni.
(2) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési jogkörükbe utalt döntések esetében a pályázatokban megjelölt támogatási források szerint illetékes minisztériumokat bevonják döntéseik előkészítésébe.
(3) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési hatáskörükbe utalt előirányzatok felhasználásáról szóló döntéseikről – az e rendelet 8. számú melléklete szerinti részletezésben – 10 munkanapon belül tájékoztatják az érintett minisztereket és a Kincstárt.
Szerződéskötés
87. § (1) A támogatási igény, pályázat elfogadása esetén a döntéshozó, illetve a szerződéskötésre feljogosított szervezet a támogatási döntésben szereplő, valamint a 83. § (2) bekezdésében és 84. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott nyilatkozatnak, továbbá az (4) bekezdésben és a 88–89. §-ban foglaltaknak megfelelő feltételekkel köt támogatási szerződést a kedvezményezettel.
(2) A fejlesztési célú – 1 millió forintot meghaladó összegű – támogatást elnyert kedvezményezettel a szerződéskötés feltétele (amennyiben az adott támogatásra vonatkozó felhasználási szabályok nem írják elő a támogatás igénylésének, illetve a pályázat beadásának feltételeként)
a) 30 napnál nem régebbi igazolás az állami és a székhely, valamint a pályázat megvalósítási helye szerinti önkormányzati adóhatóságtól, vámhatóságtól, illetékhivataltól, illetőleg az illetékes társadalombiztosítási szervtől (a továbbiakban együtt: adóhatóság), hogy hatáskörükbe tartozó, lejárt köztartozása a kedvezményezettnek nincs, vagy arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett,
b) 30 napnál nem régebbi igazolás a kamarai tagságról, valamint az illetékes kamarától, hogy a kedvezményezettnek tagdíjhátraléka nincs, vagy arra az illetékes kamara fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett, amennyiben a kedvezményezett tagja valamely gazdasági, illetve szakmai kamarának,
c) 30 napnál nem régebbi igazolás az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és a vízügyi hatóságtól, hogy határozatban előírt teljesítetlen környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kötelezettsége a kedvezményezettnek nincs.
(3) Amennyiben a kedvezményezett mulasztásából – a szerződéskötésre a 85. § (10) bekezdésében meghatározott határidőtől számított 30 napon belül – nem jön létre a támogatási szerződés, a támogatási döntés érvényét veszti.
(4) A támogatást nyújtó köteles a szerződésben – az általa meghatározott egyéb esetek mellett – az elállás jogát kikötni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik:
a) a támogatási szerződésben rögzített időbeli ütemezés első határidejétől számított három hónapon belül – kivéve, ha az adott támogatást szabályozó jogszabály eltérően rendelkezik – a szerződés teljesítése a kedvezményezettnek felróható okból nem kezdődik meg, illetve a kedvezményezett a támogatás igénybevételét nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,
b) ha hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett az igénylés, illetve a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot – különös tekintettel a 82. § (3) bekezdésében foglalt körülményre és a 83. § (2) bekezdésében, valamint a 84. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt adatokra – szolgáltatott az igénylés, illetve a pályázat benyújtásakor,
c) amennyiben a támogatott program, projekt meghiúsulását vagy tartós akadályoztatását előidéző körülmény a kedvezményezettnek felróható okból következett be,
d) ha az (5)–(10) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség egy hónapon túli késedelmet szenved.
e) ha a 83. § (2) bekezdésében és a 84. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott nyilatkozatok bármelyikét visszavonja.
(5) Amennyiben a támogatott program, projekt megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a szerződésben foglalt ütemezéshez képest késedelmet szenved, ezt a kedvezményezett haladéktalanul köteles jelenteni a 85. § (5) bekezdésében megjelölt döntéshozóknak.
(6) Amennyiben a támogatott program, projekt megvalósítása a kedvezményezettnek fel nem róható okból meghiúsul vagy tartós akadályba ütközik az (5) bekezdés szerinti jelentési kötelezettség teljesítése mellett az igénybe nem vett támogatásról le kell mondani.
(7) A szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszűnéséről az előirányzat kezelője, illetve a szerződéskötésre feljogosított szerv a szükséges adatokat tartalmazó dokumentumok csatolásával 5 munkanapon belül – az e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott, értelemszerűen kitöltött adatlapon – értesíti a Kincstárat.
(8) A Kincstár a köztartozások figyelemmel kísérése érdekében az e rendelet 8. számú melléklete szerinti, az 1 millió forint összeget meghaladó támogatás kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), adószámára, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére és társadalombiztosítási folyószámla számára vonatkozó adatokat megyei bontásban megküldi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Járulékigazgatóságai, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, valamint az OEP és az ONYF, illetve területileg illetékes szervei részére.
(9) Amennyiben a program, projekt összköltsége (kiadása) csökken a tervezethez képest, a támogatási összeget – a szerződés módosításával – megfelelő arányban az előirányzat kezelőjének is csökkentenie kell, több támogatási forrás esetén az eredeti támogatási arányoknak megfelelően. Ha az adott pályázati rendszerben a program megvalósításához a lehetséges legnagyobb támogatási összeg került jóváhagyásra az előirányzat kezelője jogosult a támogatás csökkentés mértékének meghatározására.
(10) A kedvezményezett az adólevonási jogosultságában bekövetkezett változást a támogatási szerződés módosítása végett haladéktalanul köteles a támogatást nyújtó előirányzat kezelőjének írásban bejelenteni. A támogatásban – a változás bejelentéséig – igénybe vett áfa összeget a támogatási szerződés módosításakor rögzített módon a kedvezményezett köteles visszafizetni.
(11) Amennyiben fizetési könnyítés (halasztás, részletfizetés) engedélyezése esetén a teljesítésre a 92. § (4) bekezdésében megjelölt szervek határozatukban új esedékességi határidőt állapítanak meg, az új időpontig a határozatban megjelölt összeget e rendelet alkalmazása során nem kell lejárt köztartozásként kezelni.
88. § (1) Amennyiben a kedvezményezett – neki fel nem róható okból – a szerződésben vállalt kötelezettségeit csak részben, de számszerűen megállapított kötelezettségek esetén legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti, az igénybe nem vett támogatás – törvény, illetve kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – annak zárolásával, törlésével visszavonásra kerül. Ha a kedvezményezett neki felróható okból nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, az igénybe vett támogatás egészét vagy arányos részét a (3) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szankciók mellett a kedvezményezett meghatározott időre – de legfeljebb öt évre – kizárható az érintett előirányzatok támogatási rendszeréből, ha az alábbiakban meghatározott feltételekből legalább egy bekövetkezik:
a) a szerződésben rögzített kötelezettség teljesítése egyáltalán nem vagy csak részben – számszerűen megállapított kötelezettségek esetén 75%-ot el nem érő arányban – valósul meg,
b) a kedvezményezett az elfogadott céltól eltérő feladatot valósít meg,
c) a kedvezményezett a 87. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének az ott előírt határidőig nem tett eleget.
(3) A kamat – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a támogatásnak az (1)–(2) bekezdés alapján történő visszavonása, illetve a szerződéstől való elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese.
(4) Az (1)–(2) bekezdés alapján visszavont támogatás és a szerződéstől való elállás esetén alkalmazott kamat megfizetésére irányuló követelés érvényesítése azonnali beszedési megbízás alkalmazásával történik, és annak a támogatási szerződésben meghatározott előirányzatnak javára kell teljesíteni, amelyet az előirányzatról szóló szabályozás szerint a támogatás folyósítása terhelt.
(5) Több előirányzatból együttesen nyújtott támogatás esetén a (4) bekezdés szerint visszavont támogatást és a kamatot a folyósított támogatások arányában kell megosztani.
(6) Az előirányzat kezelője jogosult pályázati rendszerében további szankciókat meghatározni, és a szerződéses kötelezettségek nem teljesítése esetén azt érvényesíteni.
89. § (1) Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába kerül – csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, vagy adható bérbe.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vissza nem térítendő támogatásban részesült beruházás elidegenítése esetén a bevételből a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget kell az előirányzatról szóló szabályozás szerint a 88. § (4)–(5) bekezdésében megjelölt előirányzat javára és módon befizetni az eladó részére történő teljesítést követő 5 munkanapon belül.
A támogatások folyósítása
90. § (1) Az esedékes támogatásnak az Áht. 13/A. § (6) bekezdése szerinti visszatartására a támogatást nyújtó szerv akkor jogosult, ha a folyósítás a 92. § (5) bekezdésében foglalt felfüggesztésére már legalább három alkalommal sor került. A visszatartás a kedvezményezettnek a támogatás ellenében a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.
(2) Az átutalási megbízások mellékleteként a Kincstárba el kell juttatni a folyósításra vonatkozó – az e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott – adatlapot.
91. § (1) A támogatás csak abban az esetben igényelhető az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségének a saját résszel csökkentett összege után, ha a kedvezményezettnek – külön jogszabály szerint – a támogatásból finanszírozott beszerzése kapcsán áfa levonási joga nincs. Amennyiben a kedvezményezett áfa levonási joggal rendelkezik, úgy az a 83. § (1) bekezdése b) pontjának 3. és 4. alpontjában meghatározott összeggel csökkentve igényelhető. A támogatás a támogatási szerződésben rögzített – az igénylésben, illetve a pályázatban megjelölt forrásösszetétel szerinti – pénzügyi és időbeli ütemezésben vehető igénybe.
(2) A támogatás igénybevétele – a kamattámogatás kivételével – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet.
(3) Támogatási előleg csak rendkívül indokolt esetben, a program, projekt elindításához szükséges legkisebb összegben – amely nem haladhatja meg a támogatás 25%-át, kutatás, műszaki fejlesztés esetén 50%-át – nyújtható, ha az erre vonatkozó igényét a kedvezményezett már – összegszerűen és részletesen megindokolva – az igénylésben, illetve a pályázatban is jelezte, valamint a támogatás ennek figyelembevételével került jóváhagyásra, és a támogatási szerződés ezt tartalmazza. A programfinanszírozás körébe vont előirányzatokra támogatási előleg nem folyósítható.
(4) Előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás adott évi ütemezés szerinti összegét – a 79. § (2) bekezdésében foglalt szabályozásban meghatározott módon – igazoltan felhasználta, és elszámolt az előleggel.
92. § (1) A támogatások folyósítása – a kamattámogatás kivételével – teljesítésigazolás alapján az előirányzattal való rendelkezésre jogosult, illetve jogszabály külön rendelkezése alapján az általa írásban felhatalmazott utalványozása és átutalási megbízása alapján az érintett előirányzat terhére történik a következő módok valamelyikének megfelelően:
a) a benyújtott számlák közvetlen kiegyenlítéseként,
b) a finanszírozásba bevont, a támogatott számláját vezető hitelintézeten keresztül,
c) közvetlenül a kedvezményezett bankszámlája javára.
(2) Az előző évben fel nem használt támogatással növelt éves ütemezést, illetve a támogatások szerződésben rögzített halmozódását meghaladó támogatás nem folyósítható, ilyen támogatás folyósítását a Kincstár a támogatási szerződés módosításáig nem teljesíti.
(3) Amennyiben a folyósítás során a Kincstár észleli, hogy a támogatások, illetve azok halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti a támogatást biztosító érintett előirányzatokat kezelő szerveket, amelyek egyeztetve – szükség esetén a 88. §-ban foglaltak alkalmazásával – intézkednek a szerződésben meghatározott mértékének betartásáról.
(4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Járulékigazgatóságai, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei, valamint az OEP és az ONYF megyei igazgatási szervei a Kincstár 87. §-ának (8) bekezdésében foglalt tájékoztatása alapján számszerű adatot szolgáltatnak az utalványozónak és a Kincstárnak, amikor a kedvezményezettnek 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása alakul ki, illetőleg azt megfizette, vagy arra időközben fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott.
(5) A (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás alapján a kedvezményezett 60 napon túli köztartozása esetén – a köztartozás fennálltáig – az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását.
A program lezárása
93. § Egy program, projekt befejezettnek, illetve megvalósultnak akkor tekinthető, ha a szerződésben megjelölt és támogatott feladat, cél a szerződésben meghatározottak szerint és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően teljesült, és az érintettek jóváhagyásával a záró-jegyzőkönyv elkészül.
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK BANKSZÁMLAVEZETÉSI RENDJE
A kincstári egységes számla
94. § A Kincstár pénzforgalmilag teljesítendő feladatainak ellátására a Magyar Nemzeti Bank által vezetett Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ), valamint az Áht. és a devizáról szóló törvény szerinti devizaszámla szolgál, amellyel a Kincstár rendelkezik.
95. § (1) Nem tekintendő a KESZ elszámolási körbe tartozónak az államháztartás alrendszerei költségvetésének végrehajtása során
a) a költségvetési szervek hitelintézetnél vezetett lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számláján – külön jogszabályban foglaltak alapján – lebonyolított pénzforgalom;
b) a helyi, helyi kisebbségi önkormányzat és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek bankszámláin lebonyolított pénzforgalom;
c) a költségvetési szervek részére a hitelintézeteknél vezetett devizaszámlákon lebonyolított pénzforgalom.
(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontban foglalt pénzügyi műveletekről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, és arról a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó jogszabályok alapján, illetve adatszolgáltatás keretében számot kell adni.
(3) A kincstári ügyfelek egymás közötti fizetéseit (kiadásait és bevételeit) a KESZ egyenlegét nem módosító átvezetéssel kell elszámolni.
96. § A KESZ-hez kapcsolódó nemzetgazdasági számlák megnyitására, megszüntetésére, a számlákon bonyolítható pénzforgalom meghatározására, a számlák feletti rendelkezésre, év végi lezárásukra a pénzügyminiszter jogosult rendelkezni, aki e jogosultságát a Kincstár elnöke részére átadhatja.
A kincstári számlák
97. § (1) A Kincstár a kincstári körbe tartozók részére a 98–99. §-okban és a 105–107. §-okban megjelölt számlákat vezeti.
(2) A Kincstár a kincstári körbe nem tartozó ügyfele részére
a) pénzforgalmának lebonyolítására folyószámlát,
b) a fedezetigazolásnak megfelelő összegű pénzügyi biztosítékok elkülönített kezelésére fedezetbiztosítási számlát
vezethet.
(3) A Kincstár jogosult a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 80–81. §-a szerint zárolt számlát nyitni a bíróság átutalási végzése alapján, és arra az adós ügyfél számlájáról elkülöníteni a végzésben feltüntetett követelés összegét. A számla felett a Kincstár ügyfelei nem rendelkezhetnek.
A központi költségvetési szervek felügyeleti szervének számlái
98. § (1) A Kincstár a központi költségvetési szervek felügyeleti szerve részére a következő számlákat vezetheti:
a) fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla (a továbbiakban: elosztási számla),
b) fejezeti maradványelszámolási számla,
c) fejezeti befizetési számla,
d) fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla,
e) fejezeti célelszámolási forintszámla,
f) fejezeti fedezetbiztosítási számla,
g) fejezeti központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla,
h) fejezeti programfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla,
i) fejezeti devizaszámla,
j) fejezeti letéti számla.
(2) Az (1) bekezdés a)–i) pontjában megjelölt fejezeti számlák megnyitására és megszüntetésére a Pénzügyminisztérium jogosult.
(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt számlák a fejezeti költségvetési irányítás számlái, operatív gazdálkodás e számlákról nem folytatható.
(4) A Kincstár az általa a költségvetési szervek részére megállapított előirányzat-felhasználási kereteket az elosztási számlán keresztül vezeti át a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlájára.
(5) A fejezeti maradványelszámolási számlán kell kezelni a fejezetet és költségvetési szerveit meg nem illető maradványokat. A számlán jóváírt bevételek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a fejezet felügyeletét ellátó szerv az előirányzat-maradvány Pénzügyminisztérium által történt jóváhagyását követően köteles intézkedni.
(6) A fejezeti befizetési számlára kell a költségvetési szervnek teljesítenie a költségvetési jogszabályokban meghatározott bevételeket terhelő kötelezettségeket. A számla egyenlege év végén átvezetésre kerül a központi költségvetés javára.
(7) A fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla a programfinanszírozás körébe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belüli és kívüli felhasználására szolgál.
(8) A célelszámolási forintszámla a belföldre pénzben beérkezett külföldi segélyek és adományok elkülönített kezelésére szolgál. A számla csak abban az esetben nyitható, ha az adományozó a külön számlán történő kezelést kikötötte. A fejezet részére több célelszámolási forintszámla is vezethető.
(9) A fedezetbiztosítási számla a kötelezettet terhelő, a fedezetigazolásnak megfelelő összegű pénzügyi biztosítékok elkülönített kezelésére szolgál. A fejezet részére több fedezetbiztosítási számla is vezethető. A számlára fedezet az előirányzat-felhasználási keret számla és a célelszámolási számla terhére különíthető el. A számláról közvetlen kifizetés a pénzforgalomról szóló, és a pénzügyi szolgáltatások Magyar Államkincstárban történő teljesítésének rendjéről kiadott hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthető.
(10) A fejezeti központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla a központi beruházások költségvetési előirányzataival összefüggő pénzforgalom lebonyolítására szolgál. A számláról kiadás – a számlatulajdonos kezdeményezése alapján – a Kincstár Központ intézkedésére teljesíthető.
(11) A fejezeti programfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla – a (10) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatokkal összefüggő pénzforgalom lebonyolítására szolgál. A számláról kiadás – a számlatulajdonos kezdeményezése alapján – a Kincstár Központ intézkedésére teljesíthető.
(12) A fejezeti devizaszámla az Áht. 18/B. §-ának (10) bekezdés szerinti külföldi pénzeszközök nyilvántartására és azok felhasználásának lebonyolítására szolgál. A devizaszámla vezetés feltételeit a Kincstár és a számlatulajdonos közötti bankszámlaszerződésben kell rögzíteni.
(13) A letéti számla e rendelet 108. §-ában foglaltak szerinti letéti pénzeszközök kezelésére szolgál.
A központi költségvetési szervek számlái
99. § (1) A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a költségvetésük végrehajtásához
a) előirányzat-felhasználási keretszámlát,
b) köztartozás zárolt fedezeti számlát,
c) fedezetbiztosítási számlát,
d) célelszámolási forintszámlát,
e) központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámlát,
f) programfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámlát,
g) kincstári kártyafedezeti számlát,
h) devizaszámlát,
i) a költségvetésen kívüli pénzeszközök kezelésére letéti számlát
vezethet.
(2) Az előirányzat-felhasználási keretszámla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről – a központi költségvetési szerv létrehozásának, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül – a felügyeleti szerv intézkedni köteles. A központi költségvetési szerv az előirányzattal nem rendelkező elkülönült szervezeti egysége részére előirányzat-felhasználási keretszámla nyitását a felügyeleti szervnél kezdeményezheti.
(3) Az (1) bekezdés a), c)–h) pontjában megjelölt számlák megnyitása, illetve megszüntetése a felügyeleti szerv feladata. A b) pontban megjelölt számla megnyitásáról a Kincstár hivatalból intézkedik.
(4) A költségvetési szerv költségvetésén kívüli pénzeszközök kezelésére szolgáló – az (1) bekezdés i) pontjában foglalt – számlák megnyitását és vezetését a pénzügyminiszter engedélyezi. A számlák megnyitása, illetve megszüntetése a felügyeleti szerv feladata.
(5) Az előirányzat-felhasználási keretszámla a központi költségvetési szerv gazdálkodásának lebonyolítására szolgál. A kincstári költségvetéssel rendelkező önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kincstári költségvetéssel nem rendelkező költségvetési szerve, egysége részére
a) előirányzat-felhasználási keretet juttathat a Kincstáron keresztül, illetve
b) pénzforgalmi betétkönyvet nyithat, amelyről csak kiadást teljesíthet,
c) kincstári kártyát igényelhet.
(6) A köztartozás zárolt fedezeti számla e rendelet 109. § (2) bekezdésében meghatározott zárolt összegek kezelésére szolgál. A számla felett a központi költségvetési szerv közvetlenül nem rendelkezhet.
(7) A fedezetbiztosítási számla a rendelet 98. § (9) bekezdésében foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál. A központi költségvetési szerv részére több fedezetbiztosítási számla is vezethető.
(8) A célelszámolási forintszámla a rendelet 98. § (8) bekezdésben foglalt pénzeszközök elkülönített számlán történő kezelésére szolgál. A központi költségvetési szerv számára több célelszámolási forintszámla is vezethető.
(9) A központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla a 98. § (10) bekezdésében foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál.
(10) A programfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla a 98. § (11) bekezdésben foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál.
(11) A kincstári kártyafedezeti számla a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgáló, kártyatípusonként nyitható számla. A pénzügyi fedezet biztosításáról a számlatulajdonos a Kincstárban vezetett számlája terhére benyújtott átutalási megbízással köteles gondoskodni. A számlatulajdonos a kártyafedezeti számlára elkülönített fedezetet a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet útján vezetheti vissza az előirányzat-felhasználási keret számlája javára. A központi költségvetési szerv számára indokolt esetben – a pénzügyminiszter engedélyével – több kártyafedezeti számla is vezethető.
(12) A devizaszámla az Áht. 18/B. §-ának (10) bekezdés szerinti külföldi pénzeszközök nyilvántartására és azok felhasználásának lebonyolítására szolgál. A devizaszámla vezetés feltételeit a Kincstár és a számlatulajdonos közötti bankszámlaszerződésben kell rögzíteni.
(13) A letéti számla a rendelet 108. §-ában foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál. A központi költségvetési szerv számára több letéti számla is nyitható.
100. § (1) A központi költségvetési szerv a dolgozói lakásépítésének munkáltatói támogatásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására hitelintézetnél Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számlát vezethet. A számla vezetéséhez külön engedély nem szükséges.
(2) A számla javára, illetőleg terhére kell elszámolni a költségvetési szerv által hitelintézetnél vezetett számla javára kezdeményezett átutalásokkal, a dolgozók számára folyósított támogatásokból, kölcsönökből a költségvetési szervet terhelő kezelési költségek elszámolásával, a dolgozók kölcsöntörlesztésével, kamat- és biztosítási díj fizetésével, a dolgozót terhelő kezelési költségek elszámolásával, esetleges késedelmi kamattal, továbbá a számla egyenlege után járó kamatbevétellel kapcsolatos műveleteket.
(3) A központi költségvetési szerv a hitelintézetnél vezetett számlára a kölcsönfolyósítás időpontjához és nagyságához igazodó átutalást kezdeményezhet.
(4) A hitelintézetnél vezetett számla állományáról, illetve a kölcsönállományról és a munkáltatói lakásépítési támogatásokról a központi költségvetési szerv az éves költségvetési beszámoló szöveges értékelése keretében ad számot.
101. § (1) A Kincstár vezeti az önkormányzatok megbízásából
a) a TÁKISZ-ok által végzett központi illetményszámfejtéssel összefüggő kifizetésekre, illetve
b) a TÁKISZ-ok által a számfejtési körükbe tartozó önkormányzatok és intézményeik vonatkozásában megfizetendő magánnyugdíjpénztári tagdíj pénzforgalmának lebonyolítására
szolgáló pénzforgalmi letéti számlát.
(2) A TÁKISZ-ok az (1) bekezdésben szereplő számlákon lebonyolított pénzforgalom nyilvántartásáról számviteli rendszerükben gondoskodnak.
102. § (1) A központi költségvetési szerv devizabetét számlát – az Áht. 18/C. § (10) bekezdésében meghatározott esetekben – belföldön működő hitelintézetnél, külföldön működő szervezeti egysége részére pedig annak székhelyén nyithat.
(2) A kincstári körbe tartozók belföldi hitelintézetnél vezetett devizaszámlájukról történt felhasználásukról forintban a Kincstár által e célra rendszeresített bizonylaton kötelesek adatot szolgáltatni a Kincstár területileg illetékes fiókja részére, a számla terhére történő kifizetést követő 3 munkanapon belül. Az adatszolgáltatásban a devizaszámláról teljesített kiadás összegével a megjelölt bevételi és kiadási jogcímek teljesítési adatait a Kincstár azonos összegben megemeli.
A helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok számlái
103. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete szabadon választja meg számlavezető hitelintézetét. A helyi kisebbségi önkormányzat csak e hitelintézetnél vezetheti számláit.
(2) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási és a (6)–(7) bekezdésben foglalt számlákat, alszámlákat – a meghatározott kivételekkel – egy hitelintézetnél nyithat, és csak egy költségvetési elszámolási számlával rendelkezhet. Költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán – ideértve az elszámolási számla alcímű számláit is – köteles lebonyolítani.
(3) A helyi önkormányzat a választott számlavezető hitelintézetet a naptári év első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében e döntéséről a törzskönyvi nyilvántartást vezető TÁKISZ-t az előző év október 31-ig köteles írásban tájékoztatni a választott hitelintézettel kötött szerződésben megjelölt bankszámlaszám egyidejű közlésével. A TÁKISZ a Pénzügyminisztérium kijelölt szervét 8 napon belül értesíti a változásról.
(4) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat megszüntetése esetén a jogutód helyi önkormányzat a megszűnés időpontját követő 15 napon belül kezdeményezni köteles a költségvetési elszámolási számla megszüntetését.
(5) A helyi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit – a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével – bármely hitelintézetnél betétként elhelyezheti.
(6) A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan – általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására – alcímű számlákat nyithat a következők szerint:
a) az állami tulajdonból az önkormányzatok tulajdonába került lakóépületek, illetve lakások elidegenítéséből származó bevételek elkülönítésére,
b) helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos pénzforgalom elszámolására,
c) háziorvosi szolgálat ellátásának kimutatására,
d) fogorvosi szolgálat ellátásának kimutatására,
e) az állami hozzájárulások jogszabályban meghatározott esetekben történő elkülönítésére,
f) fedezetbiztosításra történő elkülönítésre,
g) rövid lejáratú betétek elkülönítésére,
h) egyéb, meghatározott célú pénzeszközök – ideértve a helyi kisebbségi önkormányzatok adományait is – elkülönítésére.
(7) A helyi önkormányzat a (2) és (6) bekezdésben felsorolt számlákon kívül a nem közvetlenül a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok pénzforgalmának kimutatására
a) a társadalombiztosítási pénzeszközök elosztási számlát,
b) az önkormányzat által ellátott, nem kötelező feladatok közé tartozó és túlnyomórészt nem önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások, fejlesztések megvalósítására lebonyolítási számlát,
c) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,
d) az általa kivetett, illetve őt teljes egészében vagy részben megillető adók, illetékek beszedésére iparűzési beszedési számlát, egyéb helyi adó beszedési számlát, gépjárműadó beszedési számlát, illetékbeszedési számlát,
e) nem a helyi önkormányzatot megillető adók módjára behajtandó köztartozások kezelésére idegen bevételek elszámolási számlát,
f) letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,
g) bármely felhatalmazott hitelintézetnél devizabetét számlát
vezethet.
(8) A helyi kisebbségi önkormányzat részére a helyi önkormányzat a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott számlát vezethet. A helyi kisebbségi önkormányzat döntése alapján és forrásai terhére
a) költségvetési elszámolási számlát és ehhez kapcsolódóan alcímű számlákat,
b) letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,
c) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,
d) bármely felhatalmazott hitelintézetnél devizabetét számlát
vezethet.
(9) A hitellel rendelkező, azt felvenni szándékozó, illetve készfizető kezességet vállaló helyi önkormányzat a támogatásokkal kapcsolatos pénzforgalmát – a normatív hozzájárulás, állami támogatás és személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belül működési célra átvett pénzeszközt – a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán köteles elkülöníteni. Az alszámla – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. § b) pontja alapján – a helyi önkormányzat részéről hitel fedezetéül nem szolgálhat, illetve alszámláról hiteltörlesztés, kezességbeváltás nem teljesíthető.
A helyi és helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek számlái
104. § (1) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv pénzeszközeit az Áht. 99. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az önkormányzat által meghatározott hitelintézetnél nyitott bankszámlán kezeli, más hitelintézetnél bankszámlát nem nyithat.
(2) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv számára bankszámla a törzskönyvi nyilvántartásba vétel után nyitható. A bankszámla megnyitása, illetve megszüntetése – a költségvetési szerv létesítésének, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül – a helyi önkormányzati hivatal feladata. A bankszámla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az önkormányzati hivatal 5 napon belül köteles tájékoztatni a TÁKISZ-t. A TÁKISZ a Pénzügyminisztérium kijelölt szervét a változásról 8 napon belül értesíti.
(3) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető hitelintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le.
(4) A költségvetési elszámolási számlával nem rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint az önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv, amelynek költségvetési elszámolási számláját nem a székhelyén, telephelyén lévő hitelintézet vezeti, a helyi postahivatalnál – külön engedély nélkül – pénzforgalmi betétkönyvet nyithat. A betétkönyv nyitása, illetve megszüntetése az önkormányzati költségvetési szerv feladata.
(5) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan a 103. § (6) bekezdés c)–d) és f)–h) pontjaiban megnevezett alcímű számlákat vezethet.
(6) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlán – ideértve az (5) bekezdésben szereplő alcímű számlákat is – kívül
a) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,
b) a letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,
c) külföldi támogatás, segély fogadására nyitott devizaszámlát,
d) a részjogkörű költségvetési egysége pénzeszközeinek kezelésére alszámlát vezethet.
Az elkülönített állami pénzalapok számlái
105. § (1) Az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap pénzügyi gazdálkodását a Kincstárban vezetett központi és megyei előirányzat-felhasználási keretszámlán bonyolítja.
(2) Az alap számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az alapot felügyelő miniszter – az alap létesítésének, működési és lebonyolítási rendje változását, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül az alap kezelője a pénzügyminiszter egyetértésével – gondoskodik.
Az Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap számlái
106. § (1) A Kincstár az Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap részére a következő számlákat vezeti:
a) Lebonyolítási számla,
b) Célelszámolási számla,
c) Ellátási bevételi számla,
d) Ellátási célú kiadási számla,
e) Technikai számla,
f) Megelőlegezési számla.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti Lebonyolítási számlára kerülnek átutalásra az APEH-től naponta átutalt bevételek, innen kerül visszautalásra a jogosulatlan bevétel az APEH részére. Erre a számlára kell átvezetni év végén az (1) bekezdés b)–d) pontjában megjelölt számlák egyenlegét.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti Célelszámolási számla a sajátos bevételek és kiadások teljesítésére szolgál.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti Ellátási bevételi számla az APEH közreműködése nélkül beérkező megyei járulékbevételek fogadására szolgál.
(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti Ellátási célú kiadási számla a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai éves költségvetési törvényében részletezett – kiemelt előirányzat mélységű –, valamint a nem társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások kiadásai és a visszaérkezett ellátások teljesítésének kimutatására szolgál.
(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti Technikai számla a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz visszaérkezett nyugellátások technikai kezelésére szolgál.
(7) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti Megelőlegezési számla a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak napi likviditását biztosító hitelek felvételére, törlesztésére szolgál.
(8) A számlavezetéssel és adatszolgáltatással kell biztosítani a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásainak és bevételeinek teljes körű információs rendszerét.
(9) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai számláinak megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az OEP és az ONYF gondoskodik.
A társadalombiztosítási költségvetési szervek
számlái
107. § (1) A Kincstár a társadalombiztosítási költségvetési szervek, valamint az OEP és ONYF – mint felügyeleti szerv – részére a következő számlákat vezeti:
a) Előirányzat-felhasználási keret elosztási számla (a továbbiakban: Elosztási számla),
b) Köztartozás zárolt fedezeti számla,
c) Előirányzat-felhasználási keretszámla,
d) Kincstári kártyafedezeti számla,
e) Fedezetbiztosítási számla.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt Elosztási számláról operatív gazdálkodás nem folytatható. A Kincstár a havi előirányzat-felhasználási kereteket az Elosztási számlán keresztül vezeti át a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keret számlájára.
(3) A Köztartozás zárolt fedezeti számla e rendelet 109. § (2) bekezdésében meghatározott zárolt összegek kezelésére szolgál. A számla felett a költségvetési szerv közvetlenül nem rendelkezhet.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt Előirányzat-felhasználási keretszámlák az operatív gazdálkodást biztosító számlák.
(5) Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt Kincstári kártyafedezeti számla a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgál. A számlára a 99. § (11) bekezdésében foglalt szabályok irányadók.
(6) Az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt Fedezetbiztosítási számla a rendelet 98. § (9) bekezdésében foglalt pénzeszközök elkülönített kezelésére szolgál. A költségvetési szerv részére több fedezetbiztosítási számla is vezethető.
(7) A társadalombiztosítási költségvetési szerv számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről – a költségvetési szerv létesítésének, működési rendje változásának, illetve megszüntetésének időpontját követő 15 napon belül – az érintett társadalombiztosítási költségvetési szerv közvetlen felettes szerve gondoskodik.
(8) A társadalombiztosítási költségvetési szerv részére – a felügyeleti szerv engedélyével – pénzforgalmi betétkönyv nyitható.
(9) A társadalombiztosítási költségvetési szerv dolgozói lakásépítésének, -vásárlásának támogatásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására hitelintézetnél Lakásépítés- és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számlát vezethet. A számla vezetéséhez külön engedély nem szükséges. E számlákra a 100. §-ban foglalt szabályok irányadók.
A letéti számlák
108. § (1) A letéti pénzkezelés az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtására szolgáló pénzeszközöktől elkülönített, megbízásból történő átmeneti pénzkezelés.
(2) Letéti pénzeszköz elkülönített számlán való kezelését – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –
a) a KESZ felett rendelkezési jogokat gyakorló részére a Kormány,
b) a központi költségvetési szerv részére a pénzügyminiszter,
c) a helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv részére jogszabályban előírt letéti kezelés esetén a helyi önkormányzat képviselő-testülete, más esetben a pénzügyminiszter,
engedélyezi.
(3) Pénzeszköz letéti kezelése és letéti pénzforgalom lebonyolítására letéti számla megnyitása és vezetése akkor engedélyezhető, ha
a) jogszabály írja elő valamely pénzeszköz letéti számlán való kezelését;
b) a költségvetési szerv intézményi ellátottainak tulajdonát képező pénzeszközök átmeneti vagy tartós elhelyezése szükségessé válik.
(4) A felügyeleti szerv és az önkormányzati hivatal egy-egy letéti számla vezetésére – külön engedély nélkül – jogosult.
(5) A letéti számlán lévő pénzeszközökkel pénzügyi műveletek a letevő rendelkezése szerint végezhetők.
(6) A letéti számlával rendelkező költségvetési szerv köteles gondoskodni a számlán lebonyolított letéti pénzforgalom analitikus nyilvántartásáról. Az analitikus nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a letét keletkezésének időpontja,
b) a letét megnevezése, jogcíme, célja és összege,
c) a kedvezményezett neve, címe,
d) a letét elrendelt kiutalásának időpontja, illetve határideje, a tényleges kiutalás időpontja.
(7) A letéti számlával rendelkező költségvetési szerv az éves költségvetési beszámolás részeként – a pénzügyminiszter által meghatározott módon – számot ad a letéti számla
a) év elejei nyitó állományáról;
b) a bevételi pénzforgalomról jogcímenként, illetve összevont jogcímenként;
c) a letétek visszautalásáról jogcímenként, illetve összevont jogcímenként;
d) a letéti pénzeszköz hozambevételének a költségvetési szerv költségvetése javára történt átutalásokról és felhasználásáról;
e) az év végi záró állományról és annak jogcímenkénti, illetve összevont jogcímenkénti megoszlásáról.
A KINCSTÁRI FINANSZÍROZÁS RENDJE
A központi költségvetési szervek felügyeleti szerve
és költségvetési szerveik finanszírozási rendje
109. § (1) A Kincstár a központi költségvetési szerv (beleértve a társadalombiztosítási költségvetési szervet is) kiadási és bevételi előirányzatának különbözeteként a (2)–(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel havi időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keretet (a továbbiakban: keret) nyit. A Kincstár a keretet automatikusan állapítja meg és utalja át a fejezeti elosztási számlákon keresztül a kincstári ügyfelek előirányzat-felhasználási keret számlájára.
(2) Ha a központi költségvetési szervnek a 161. §-ban foglaltak szerinti tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatása alapján az állammal vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben tartozása van, a Kincstár az időarányos előirányzat-felhasználási keret megnyitásakor a tartozás összegét, legfeljebb azonban a megnyitandó havi előirányzat-felhasználási keret 50%-át – a köztartozás zárolt fedezeti számlán történő elkülönítéssel – zárolja.
(3) A Kincstár a havi keretnyitást követően írásban tájékoztatja az APEH-ot, a hozzá bejelentett tartozásállományok összegéről, amely a Kincstárnál bejelentett köztartozás hitelességét saját nyilvántartása alapján megvizsgálja és a felülvizsgálat eredményéről írásban tájékoztatja a Kincstárt. Amennyiben a felülvizsgálat megállapította, hogy a központi költségvetési szerv tartozásállománya magasabb az általa bejelentett összegnél, a Kincstár jogosult további előirányzat-felhasználási keret zárolására az Áht. 102. § (6) bekezdésében meghatározott mérték figyelembevételével.
(4) A zárolt keret felszabadítható, ha
a) a központi költségvetési szerv a tartozásállományt csökkentő átutalási megbízást nyújt be a Kincstár Központnál,
b) a központi költségvetési szerv a Kincstár Központ részére igazolja, hogy a tartozásállomány már nem áll fenn, vagy annak átütemezésére a bevételbeszedő jogosult szervezettel megállapodás történt,
c) az APEH azonnali beszedési megbízással él a központi költségvetési szervvel szemben. Ebben az esetben is a központi költségvetési szervnek kell kezdeményeznie a keret megnyitását.
(5) A Kincstár a felügyeleti szerv adatszolgáltatása alapján automatikusan keretet nyit a 13. havi illetményre és a munkaadókat terhelő járulékra.
(6) Ha a felügyeleti szerv az automatikusan megállapított kereten korrekciót kíván végrehajtani költségvetési szervei között, azt a Kincstár elnöke által tárgyévre kiadott naptári rendben meghatározott időpontban közli a Kincstárral. Korrekciót csak az (1) bekezdés szerint számított éves keret 8%-át meg nem haladó mértékben és legfeljebb 3 havi visszapótlás mellett lehet kezdeményezni. A felügyeleti szerv korrekciót minden hónapban fejezeti szinten csak 0 egyenleggel hajthat végre.
(7) Az időarányos havi ütemezéstől az (5) bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (előrehozást) fejezet összesenben csak a Pénzügyminisztérium engedélyezhet. Az ezzel kapcsolatos jóváhagyó bizonylatot a havi és kincstári ügyfelenkénti bontású előirányzat-felhasználási korrekcióval együtt kell benyújtani. Az előrehozás időarányos visszapótlás mellett történik, kivéve, ha a Pénzügyminisztérium eltérő módon rendelkezik.
(8) A (7) bekezdés vonatkozásában a fejezet összes előirányzat-felhasználási keretének megállapítása során a fejezet előirányzatai közül figyelmen kívül kell hagyni a központi kezelésű előirányzatokat, valamint a programfinanszírozásba bevont előirányzatokat.
(9) A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a nem programfinanszírozás körébe tartozó, a fejezethez tartozó költségvetési szerv részére előirányzat-módosítással átadott előirányzatok finanszírozása a módosítást követően időarányosan történik az (1) bekezdésben foglaltak szerint.
(10) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő fejezeten kívüli, valamint a fejezet által közvetlenül teljesített kifizetések előirányzat-felhasználási terv alapján teljesítésarányosan vehetők igénybe. Az igénybevétel fejezeti szinten összességében a halmozott havi időarányos mértéket csak a pénzügyminiszter engedélyével haladhatja meg. Az előirányzat-felhasználási tervet – a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott formában – a felügyeleti szervnek negyedévente a negyedévet megelőző hónap 10. napjáig kell benyújtania a Kincstárhoz.
(11) A fejezeti kezelésű programfinanszírozási körbe vont előirányzatok finanszírozása teljesítésarányosan, a tényleges felmerüléskor történik.
(12) A Kincstár a zárlati műveletek keretében a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keretet jóváírja az előirányzat címzettjének megfelelő számláján.
110. § (1) A Kincstár a fizetési megbízások teljesítése során havonta – a tárgyhónap 1-je és 20-a között teljesített fizetési megbízások feldolgozása alapján, a tárgyhónap 21-ei állapotnak megfelelően – figyelemmel kíséri, hogy a központi költségvetési szervek köztartozásai befizetésének mértéke – a kincstári költségvetés éves aktuális személyi juttatások előirányzata 1/14 részéhez viszonyítva – eléri-e
a) az SZJA előleg esetében a 18%-ot,
b) a munkaadói járulék esetében a 2%-ot,
c) a munkavállalói járulék esetében a 0,8%-ot,
d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető járulékok esetében a 20%-ot.
(2) A Kincstár indokolt esetben (szezonalitásból, foglalkoztatottak összetételéből adódóan) jogosult az (1) bekezdésben meghatározott mértékektől eltérő mértéket megállapítani a központi költségvetési szerv kezdeményezése alapján.
(3) Amennyiben befizetés nem történt, illetve annak összege nem éri el az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott mértéket, a Kincstár haladéktalanul értesíti a kincstári költségvetéssel rendelkező központi költségvetési szervet és annak felügyeleti szervét. A felügyeleti szerv és az érintett költségvetési szerv képviselője köteles az értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül egyeztetni a Kincstár központjával. Amennyiben az egyeztetés eredményeként tartozást állapítanak meg jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell a be nem fizetett köztartozásokat – fajtánként részletezve –, a köztartozások rendezésének közösen megállapított módját és az abból eredő kötelezettségeket és határidőket. A jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg – eltérő megállapodás kivételével – a jegyzőkönyvhöz kell csatolni és a Kincstárnak benyújtani a fennálló köztartozások kiegyenlítésére vonatkozó elkészített, aláírt átutalási megbízásokat.
(4) Ha a központi költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keret számláján a (3) bekezdés szerint megállapított köztartozások átutalásához szükséges pénzügyi fedezet nem áll rendelkezésre, a Kincstár a fizetési kötelezettséget nyilvántartásba veszi és a szükséges pénzügyi fedezet megléte esetén teljesíti és erről a költségvetési szervet írásban értesíti.
(5) Ha a kincstári költségvetéssel rendelkező központi költségvetési szerv kiemelt kiadási előirányzatán nem áll rendelkezésre a teljesítéshez szükséges előirányzati fedezet, a Kincstár – más pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén – függő kiadásként teljesíti az átutalást.
(6) Azon költségvetési szervek esetében, amelyek egyeztetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a jegyzőkönyvhöz nem csatolják a (3) bekezdés szerinti átutalási megbízásokat, a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére a Kincstár közvetlenül intézkedik az átutalásról a köztartozás jogosultja javára. Egyidejűleg megterheli a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv megfelelő kiemelt kiadási előirányzatát is. Az átutalás teljesítéséről a Kincstár a költségvetési szervet írásban értesíti.
(7) Amennyiben a költségvetési szerv havi előirányzat-felhasználási keretének 50%-át a Kincstár a (2) bekezdésben foglaltak szerint a tárgyhónapban zárolja, ugyanabban a hónapban nem kerülhet sor a (3)–(6) bekezdésben foglalt intézkedésre.
Likviditás és fedezetvizsgálat
111. § (1) A Kincstár a fizetési megbízások teljesítését megelőzően likviditási és kiemelt előirányzatonkénti fedezetvizsgálatot végez.
(2) A likviditási vizsgálat során vizsgálni kell, hogy a költségvetési szerv terhelendő számláján van-e elegendő fedezet a megbízás teljesítéséhez.
(3) A kiemelt előirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a költségvetési szerv megfelelő kiadási előirányzatából, a felhasználások alapján rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges szabad keret. A kiemelt előirányzat terhére vállalt – a közbeszerzések költségvetési törvényben meghatározott értékhatárát elérő – bejelentett kötelezettségvállalások összege csökkenti az előirányzati szabad keretet.
Az elkülönített állami pénzalapok
finanszírozási és befizetési rendje
112. § (1) A Kincstár az elkülönített állami pénzalapok kiadásait – a költségvetési törvényben meghatározott kivételekkel – az alapok bevételei és előző évi maradványa együttes összegéig teljesítheti. Az alapok fedezeti vizsgálatára a 111. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter által elkészített előirányzat-felhasználási tervet a pénzügyminiszter hagyja jóvá negyedéves bontásban, melyet az alapok a tárgynegyedév első hónapjának 5. munkanapjáig, az első negyedévre vonatkozóan január 15-ig küldenek meg a Pénzügyminisztériumhoz. Az előirányzat-felhasználási tervnek havi bontásban, kiemelt előirányzatonként kell tartalmaznia a tárgyidőszakban várható kiadásokat és bevételeket.
(3) A Pénzügyminisztérium az alap jóváhagyott negyedéves előirányzat-felhasználási tervét a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig, az első negyedévre vonatkozóan január 20-ig megküldi a Kincstárnak.
113. § Az alapnak a számára előírt költségvetési befizetési kötelezettséget – ha törvény másként nem rendelkezik – az előirányzat felhasználási tervében figyelembe kell vennie.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
finanszírozási rendje
114. § (1) Az APEH elkülönített számláira társadalombiztosítási járulék címén befolyt bevételeket, illetve a számlákon lévő egyenleget a Kincstár naponta az OEP és az ONYF Lebonyolítási számlájára átutalja a (2) bekezdés szerinti arányban.
(2) A napi átutalás arányairól az OEP és az ONYF főigazgatói a tárgyévet megelőző hó 15. napjáig megállapodást kötnek, melyet a Kincstár és az APEH részére kell megküldeni. Szükség esetén a megállapodás év közben is módosítható.
(3) Az egészségügyi hozzájárulás címén az APEH elkülönített számlájáról a Kincstár naponta átutalja az egyenleget az OEP Lebonyolítási számlájára.
(4) A végrehajtásból származó bevételeket az APEH havonta átutalja az OEP és az ONYF Lebonyolítási számlájára.
(5) Az APEH adatokat szolgáltat:
a) a járulékbevételekről, hozzájárulásokról és az üzemi kifizetőhelyeken folyósított ellátásokról a bevallások feldolgozása alapján jogcímenként az OEP és az ONYF részére a tárgyhónapot követő hónap 20-áig;
b) a járulékbevételek és hozzájárulások havi adatairól – jogcímenkénti bontásban – a pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter és a társadalombiztosítás igazgatási szerveit felügyelő személy részére a tárgyhónapot követő hónap 20-áig;
c) negyedévenként a folyószámlákon kimutatott tartozások és túlfizetések állományáról alaponkénti bontásban az OEP, ONYF és a Pénzügyminisztérium részére, a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig (időközi mérlegjelentéshez).
(6) Az APEH az OEP és az ONYF között a bevételek napi megosztása és a jogcímenként ténylegesen elszámolható járulékbevételek eltérése miatti különbözetet a tárgyhónapot követő hó 20-áig pénzügyileg is rendezi.
115. § (1) Az OEP és az ONYF a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzforgalomban tervezhető bevételeiről, kiadásairól, valamint a társadalombiztosítás által folyósított, nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő ellátások bevételeiről és kiadásairól, a szükséges napi hitelről a tárgyhónapot megelőző hónap 25-éig finanszírozási tervet készítenek és megküldik a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott formában. A finanszírozási tervben meg kell indokolni a várhatóan időarányostól eltérő kiadásokat.
(2) A Szociális és Családügyi Minisztérium költségvetésében ,,A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátások'', a Pénzügyminisztérium fejezetben a ,,Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz'' címen jóváhagyott előirányzatok utalványozására a pénzügyminiszter jogosult.
116. § (1) A Kincstár a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásait a naponta befolyt bevételből a tényleges napi hitelszükséglet jóváírásával teljesíti.
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai napi bevételi többletét a Kincstár a hitel törlesztésére automatikusan leemeli.
117. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási célú kifizetéseit, valamint a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap központi igazgatási szervéhez rendelt központi Ellátási célú kiadási számláról és az ehhez kapcsolódó megyei igazgatási szervek ellátási kiadási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül és a nem túlléphető előirányzatok esetében a központi számlához kapcsolódó előirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.
(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási célú kifizetéseit megelőzően a Kincstár előirányzati fedezetvizsgálatot nem végez.
(3) A nem túlléphető aktuális előirányzatot a Kincstár a jóváhagyott finanszírozási terv alapján vezeti.
(4) Az Egészségbiztosítási Alapból a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozására szolgáló támogatások utalásához szükséges megbízásokat az igazgatási szervek a tárgyhót megelőző hónap utolsó munkanapjáig átadják a Kincstárnak, amelyeket a Kincstár a tárgyhónap első munkanapján teljesít.
(5) Az egészségügyi szolgáltatások ártámogatásának kincstári teljesítéséhez a megbízásokat a teljesítést egy munkanappal megelőzően kell a Kincstárnak átadni.
Egyéb kiadások, támogatások finanszírozási rendje
118. § A költségvetési törvényben meghatározott, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatokon az előirányzatot meghaladó kifizetések teljesítése esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet automatikusan emeli meg.
A helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok
finanszírozási és költségvetési befizetési rendje
119. § (1) A helyi önkormányzatokat megillető átengedett személyi jövedelemadó, normatív állami hozzájárulás, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatokból származó, költségvetési törvényben meghatározott és e rendelet 16. számú mellékletében részletezett támogatások, a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok és hozzájárulások (a továbbiakban: közterhek), továbbá az önkormányzatok által a TÁKISZ részére a központosított illetményszámfejtés miatt engedélyezett forgótőke összegével – csökkentett módon kell a helyi önkormányzat részére folyósítani az e rendelet 10. számú mellékletében meghatározott arányok és időpontok szerint 13 részletben, illetve esedékesség szerint. A TÁKISZ forgótőke tárgyhavi visszapótlását a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az önkormányzatokat megillető, nettó finanszírozásánál figyelembe vett állami támogatások és hozzájárulások összege – a köztartozások, valamint az előző időszak halmozott nettó tartozása levonásán felül – fedezetet nyújt.
(2) A következő évi költségvetési törvény kihirdetése időpontjától függően, a következő év első folyósításának összege megegyezhet az előző év utolsó folyósításának összegével. A különbözet a következő utaláskor kerül rendezésre. A folyósítást a Kincstár a TÁKISZ-ok által szolgáltatott információk alapján a Belügyminisztérium utalványozásával és a Kincstár ellenjegyzésével az APEH útján végzi. Az adatszolgáltatás elmulasztása miatt felfüggesztett folyósítás a pótlást követő 25-én teljesíthető. Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt a Kincstár megelőlegezi és az Áht. 63. § (6) bekezdésében szabályozott módon szedi be.
(3) Ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt a helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek adott át, illetve vett át, és az állami hozzájárulás előirányzata módosult, részére az állami hozzájárulás a módosított előirányzat alapján folyósítandó.
(4) A normatív állami hozzájárulás, az állami támogatások és az átengedett személyi jövedelemadó évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését, az egymás közötti év közbeni feladatátadást. Az ezekkel kapcsolatos finanszírozást a helyi önkormányzatok egymás közötti megállapodás útján kötelesek rendezni.
(5) Év végén a tényleges helyzetnek megfelelően az az önkormányzat számol el a normatív állami hozzájárulással, amelyik számára a folyósítás történt.
(6) A Kincstár az önkormányzatokat terhelő személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaadói járulék és a munkavállalói járulék átutalásáról minden hónap 20-áig intézkedik.
(7) A magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetéséről – számfejtési körébe tartozó munkáltatók esetén – a TÁKISZ-ok gondoskodnak minden hónap 20-áig. A megfizetési kötelezettség teljesítéséhez a Kincstár minden év január 19-ig – a Belügyminisztérium adatszolgáltatása alapján – előleget biztosít, mellyel a TÁKISZ legkésőbb a tárgyév december 28-áig köteles elszámolni a Kincstárnak.
(8) A nettó finanszírozási körbe tartozó, adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatók (munkáltatók) a magánnyugdíjpénztári tagdíjat minden hónap 20-áig fizetik meg.
120. § A címzett és céltámogatásokat a Kincstár – az önkormányzat számlavezető hitelintézete útján – teljesítményarányosan és kapcsolódó saját forrásokkal arányosan, közvetlenül a törvényben, illetve kormányközleményben megjelölt önkormányzatnak folyósítja. A támogatás központi folyósítása nem követi az önkormányzatok szétválását, vagy egyesülését.
121. § (1) A helyi önkormányzatok központosított és egyéb előirányzatai terhére megállapított támogatások utalványozója a Belügyminisztérium. Folyósítása – ha jogszabály másként nem rendelkezik – teljesítményarányosan minden hónap 10-éig vagy 25-éig történik.
(2) A támogatások fedezetét a Kincstár a megállapított időpontokhoz, illetve a támogatások felhasználására vonatkozó döntésekhez igazodóan elszámolási kötelezettséggel bocsátja rendelkezésre.
122. § (1) Azon önkormányzati egészségügyi intézmények köztartozásai, amelyeket az OEP és önkormányzat egybehangzó megállapítása szerint 75%-nál nagyobb arányban finanszíroz az OEP, az Egészségbiztosítási Alap terhére teljesített támogatásból kerülnek nettósításra. A TÁKISZ-ok a nettósításhoz szükséges adatokat minden hónap 15-éig átadják az intézmény finanszírozását végző Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: MEP) részére.
(2) A MEP-ek
a) minden hónap 20-áig rendelkeznek a Kincstár felé az adatszolgáltatás hónapjában esedékes köztartozások APEH részére történő átutalásáról;
b) minden hónap 25-éig az OEP által utalványozott – a következő hónapra esedékes – működési támogatásból levonják a TÁKISZ adatszolgáltatásában kimutatott magánnyugdíjpénztári tagdíjat, közterheket és az intézmény által a TÁKISZ részére engedményezett forgótőke összegét és
c) minden hónap utolsó munkanapjáig rendelkeznek a Kincstár felé a nettó támogatásnak az intézmények részére, illetve a magánnyugdíjpénztári tagdíjnak és a TÁKISZ forgótőkének a TÁKISZ részére a következő hónap első munkanapján történő átutalásáról.
(3) A TÁKISZ forgótőke tárgyhavi visszapótlását a MEP csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az OEP által finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézményeket megillető, nettó finanszírozásánál figyelembe vett támogatások összege – a köztartozások, valamint az előző időszak halmozott nettó tartozása levonásán felül – fedezetet nyújt. A magánnyugdíjpénztári tagdíj átutalásáról – a számfejtési körébe tartozó egészségügyi intézmények esetében – a TÁKISZ intézkedik minden hónap 20-áig.
(4) Az OEP által folyósított, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveket megillető támogatásból levonandó tételeknek a jogosult szervezetek számára történő teljesítésénél az utalás sorrendje a következő:
1. magánnyugdíjpénztári tagdíj,
2. kifizető által teljesített társadalombiztosítási ellátás,
3. munkaadói és munkavállalói járulék,
4. személyi jövedelemadó,
5. egészségügyi hozzájárulás,
6. önellenőrzési pótlék,
7. a társadalombiztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatosan TÁKISZ-t megillető kifizetőhelyi költségtérítés és postaköltség,
8. a társadalombiztosítási alapokat megillető járulékok, csökkentve a 7. pont szerinti összeggel,
9. TÁKISZ forgótőke visszapótlás.
123. § (1) Az adóhatóság a TÁKISZ-oknak azonosítót ad a számfejtési körén belüli adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez.
(2) A MEP-ek kifizetőhelyi azonosítót adnak a TÁKISZ-oknak az elkülönített finanszírozási körökben az adatszolgáltatás teljesítéséhez.
(3) A TÁKISZ-t mint a társadalombiztosítási ellátások folyósítását végző kifizetőhelyet megillető térítési díjat és postaköltségeket e rendelet 16. számú mellékletének 3. és 3/c. számú adatlapja szerint meghatározott összegben – a Kincstár és a MEP-ek a TÁKISZ-ok megfelelő bevételi számlájára utalják a helyi önkormányzatoknak, illetve az egészségügyi intézményeknek történő nettó utalással egy időpontban.
124. § (1) Az illetékhivatalok a költségvetési törvény szerint, a központi költségvetést megillető illetékbevételt az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően minden hónap 10. napjáig utalják át a KESZ kijelölt alszámlájára.
(2) A Fővárosi Illetékhivatal minden hónap 10-éig átutalja az előző hó végi állapotnak megfelelően a Fővárosi Önkormányzatot megillető illetékbevételt az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.
(3) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az előző hó végéig beszedett illetékbevételből a költségvetési törvény alapján jogosult önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára átutalja az önkormányzatot közvetlenül megillető összeget. Egyidejűleg azt a bevételrészt, amely a költségvetési törvény rendelkezései alapján országos összesítés után elosztva illeti meg a megyei önkormányzatokat, az illetékhivatal a KESZ kijelölt alszámlájára utalja át. A Kincstár e bevételrészt a költségvetési törvényben szabályozott módon felosztja és a tárgyhónap 20. napjáig utalja át a megyei önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.
(4) A költségek fedezetére a költségvetési törvényben szabályozott módon visszatartott bevételeket a megyei illetékhivatal a hivatalt működtető megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át minden hónap 10. napjáig.
125. § (1) Az önkormányzat iparűzési, egyéb helyi adó beszedési számláján hó végén – kivéve június és december hónapot – rendelkezésre álló összeget legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napjáig az önkormányzat költségvetési elszámolási számlája javára át kell utalni. Félév végén és év végén a számla csak 0 egyenleget tartalmazhat. Az indokolt visszatérítéseket a következő időszakban az iparűzési és egyéb helyi adó bevételekből kell teljesíteni a beszedési számlákról. Amennyiben a beszedési számla nem nyújt fedezetet a kiutaláshoz a költségvetési elszámolási számláról a beszedési számlára kell a megfelelő átutalást teljesíteni.
(2) Az önkormányzat gépjárműadó beszedési számláján a március 31-i, a június 30-i, a szeptember 30-i és a december 31-i állapot szerint rendelkezésre álló összeget a következő hónap 10. napjáig kell az önkormányzati költségvetési elszámolási számla, illetve a 10032000-01079043 APEH ,,Belföldi gépjárműadó'' bevételi számla javára átutalni.
(3) Ha a gépjárműadó beszedési számláról az önkormányzati költségvetési elszámolási számlára a (2) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérő időpontban történik az átutalás, egyidejűleg a központi bevételi számlát megillető hányadot is utalni kell.
(4) Az önkormányzat idegen bevételek elszámolási számlájáról szükség szerint, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10-éig kell a rendelkezésre álló összeget a behajtást kérő szerv megfelelő számlájára átutalni.
126. § (1) A normatív állami hozzájárulások és a támogatások év végi elszámolása alapján
a) az önkormányzat a központi költségvetést megillető összeget az éves költségvetési beszámolójának a TÁKISZ-hoz történt benyújtását követő 15 napon belül fizeti vissza;
b) az önkormányzatot megillető pótlólagos állami hozzájárulás és támogatás kiutalásáról a TÁKISZ által összesített éves költségvetési beszámoló kézhezvételét követő 15 napon belül a Kincstár – az APEH útján – gondoskodik.
(2) Az állami hozzájárulásnak és a támogatásnak az Áht. 64. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott különbözet – visszafizetési kötelezettség, illetve pótlólagos igény – és a különbözet után fizetendő – a költségvetési törvényben meghatározott mértékű – kamat összegének számítási módszerét a pénzügyminiszter teszi közzé.
(3) Az állami hozzájárulásnak és a támogatásnak az Áht. 64. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott különbözet után fizetendő – a költségvetési törvényben meghatározott mértékű – kamat fizetésének módjára és időpontjára a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
127. § A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a vállalkozási tevékenység eredménye utáni befizetést a tárgyévet követő év március 31-éig teljesíti a KESZ számlájára.
KÉSZPÉNZKÍMÉLŐ FIZETÉSI RENDSZER
A kincstári kártya típusai
128. § A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek a kincstári kártya két típusát vehetik igénybe:
a) az Intézményi kártyát, amely a készlet- és kis értékű tárgyi eszközök beszerzésére, a nem rendszeres kisösszegű szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére és készpénz felvételére szolgáló forint alapú, kizárólag belföldön használható elektronikus módon elfogadható fizetési eszköz,
b) VIP ezüst vagy arany kártyát, amely a minisztériumok, külképviseletek, illetve költségvetési szervek vezető beosztású, valamint az intézmény vezetője által kártyahasználatra feljogosított dolgozóinak reprezentációs és utazási kiadásai kiegyenlítésére és készpénz felvételére szolgáló, külföldön és belföldön egyaránt használható elektronikus és hagyományos módon is elfogadható fizetési eszköz
(a továbbiakban együtt: kincstári kártya).
A kincstári kártyarendszer alkalmazásában közreműködők kötelezettségei
129. § A kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet
a) a Kincstár közreműködésével bankkártya-szerződést köt a számlatulajdonossal,
b) a kártyabirtokosok rendelkezésére bocsátja a kincstári kártyát (kártyákat) és a PIN-kódot (kódokat),
c) fogadja a kártyafedezeti számlatulajdonosok részéről a keret-visszavezetésre irányuló rendelkezéseket,
d) a kincstári kártyával végzett műveletekről és az előirányzat-felhasználási keret-visszavezetésekről minden banki napon tájékoztatja a Kincstárat,
e) a kincstári kártyákkal végzett műveletek összegét átutalja az elfogadóhelyek számára,
f) a kincstári kártyával végzett műveletekről és az előirányzat-felhasználási keret-visszavezetésekről tételes tükörszámla kivonatot ad a kártyafedezeti számlatulajdonos részére, amely a számlatulajdonosnál kizárólag egyeztetési és analitikus nyilvántartási célokat szolgál, valamint reklamációs ügyek alapját képezi,
g) a kincstári kártyákra, annak részletes szabályai szerint biztosítást nyújt,
h) biztosítja a számlatulajdonosoknak a kincstári kártyával végzett műveletekkel összefüggő reklamációk ügyintézését,
i) biztosítja a kártyák használatát, és gondoskodik a kártyával végzett tranzakciók kártyatársaság előírásainak megfelelő elszámolásáról.
130. § A Kincstár:
a) a kincstári kártyafedezeti számlák megnyitásáról, egyenlegének változásáról, keretátvezetésekről, minden banki napon tájékoztatja a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézetet,
b) a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet adatszolgáltatása alapján:
1. a követeléseket a kártyafedezeti számlán rendelkezésre álló keret erejéig kiegyenlíti,
2. jogosult a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keret számláját megterhelni (utóterhelés), amennyiben a kártyafedezeti számlán esetlegesen kerettúllépés következik be,
3. végrehajtja a kártyafedezeti számláról a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézetnél kezdeményezett előirányzat-felhasználási keret-visszavezetést,
c) a kincstári kártyafedezeti számla forgalmáról számlánként összesített számlakivonatot ad a számlatulajdonosok részére minden olyan napról, amelyen a számlán forgalom volt. A számlakivonat a számlatulajdonosok számára könyvelési bizonylatként szolgál.
131. § A kártyafedezeti számlatulajdonos
a) köteles gondoskodni arról, hogy a kártyabirtokos a kincstári kártyát a bankkártya-szerződésben foglalt szabályoknak megfelelően használja, és a kincstári kártya őrzéséről a szerződésben rögzített szabályok szerint gondoskodjon,
b) köteles a kártyafedezeti számlá(k)ra időben elkülöníteni a kártyahasználathoz szükséges fedezetet és biztosítani, hogy a kártyabirtokos a kártyát a kártyafedezeti számla mindenkori aktuális egyenlege, illetve a számlatulajdonos által meghatározott összeg erejéig vegye igénybe,
c) a kincstári kártyaforgalomban keletkezett tranzakciókról köteles a kártyabirtokost elszámoltatni,
d) köteles kezdeményezni a kártya azonnali bevonását a kártyabirtokos munkaviszonyában bekövetkezett változás esetén,
e) jogosulatlan művelet(ek)kel történő kincstári kártyaterhelések esetén köteles eljárni a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézetnél,
f) köteles előírni, hogy a kártyabirtokosnak bejelentési kötelezettsége áll fenn a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet és számlatulajdonos felé, ha észlelte, hogy a kincstári kártya vagy a használatához szükséges egyéb eszköz adatai kikerültek a kizárólagos tudomása alól és azokkal jogosulatlan harmadik személy visszaélhet.
A kártyaforgalom elszámolása
132. § (1) A kincstári kártyával végzett műveletek összegét a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet egyenlíti ki az elfogadóhelyek számára.
(2) A kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet értesítése alapján a Kincstár a műveletek és a műveleti díjak összegével megterheli a számlatulajdonos kártyafedezeti számláját.
(3) A kártyafedezeti számlatulajdonos szerződésszegés esetén a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet és a Kincstár kezdeményezheti a kincstári kártyák letiltását.
Az előirányzatok készpénzben történő felhasználása
133. § (1) A kincstári körbe tartozó kincstári ügyfél készpénzt vehet fel házipénztárába.
(2) Készpénz igényelhető
a) a személyi juttatások, az azokkal együtt fizetendő társadalombiztosítási ellátások nettó összegének kifizetésére,
b) a készlet- és kis értékű, valamint a felügyeleti szerv szabályozása szerint egyéb tárgyi eszköz beszerzésekre, a kiküldetési, reprezentációs kiadásokra, továbbá egyes kisösszegű szolgáltatási kiadások készpénzben történő teljesítésére a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában meghatározott házipénztári keret nagyságára is figyelemmel,
c) a társadalom- és szociálpolitikai juttatások, az ellátottak pénzbeli juttatásainak készpénzben kifizetendő összegére.
(3) A felvett készpénz-ellátmánnyal a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elszámolni.
(4) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a házipénztárba befolyt bevételeket a kiadások teljesítésére nem használhatja fel, azt naponta be kell fizetni a befizetés jogcímének megfelelő bevételi számlára. A napi befizetéstől el lehet tekinteni, amíg a házipénztárba befizetett összeg nem éri el az 50 000 forintot és ezen összeg készpénzben történő tartására a pénzkezelési szabályzat lehetőséget ad.
(5) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a (4) bekezdésben rögzített értékhatárt felemelheti, ha a költségvetési szerv megtette a szükséges intézkedéseket a készpénzforgalom csökkentésére.
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS, ÉRVÉNYESÍTÉS
134. § (1) Költségvetési szerv nevében, a költségvetési szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) – törvényben meghatározott és a (3) bekezdés szerinti kivétellel – az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezető testülete által megbízott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) jogosult.
(2) A kötelezettségvállalás – a törvényben meghatározott és a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése után, és csak írásban történhet.
(3) A helyi önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat; a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. A körjegyzőség – mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv – esetében kötelezettségvállalásra a körjegyző vagy az általa felhatalmazott személy, annak ellenjegyzésére a pénzügyi, gazdasági ügyintéző jogosult.
(4) Az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet ,,a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt'' záradékkal kell ellátnia, s erről a (2) bekezdés szerinti esetben központi költségvetési szerv esetén a felügyeleti szerv vezetőjét, egyéb költségvetési szerv esetén a pénzellátást végző költségvetési szerv vezetőjét, a (3) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat képviselő-testületét, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerve esetében a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét 8 napon belül értesítenie kell. A felügyeleti szerv és a pénzellátást végző költségvetési szerv e jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül, a képviselő-testület pedig soron következő ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
(5) Ha a költségvetési szervhez kincstári, illetve önkormányzati biztost jelöltek ki, akkor a kötelezettségvállalás – a kötelezettségvállaló és annak ellenjegyzésére jogosult személy aláírása mellett – a kincstári, illetve önkormányzati biztos külön írásbeli ellenjegyzése mellett érvényes.
(6) A helyi kisebbségi önkormányzatok kötelezettségvállalására, ellenjegyzésére, utalványozására és az érvényesítésre az Áht. 74/A. §-ban foglaltak az irányadók.
135. § (1) A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, és – a (4) bekezdésre figyelemmel – érvényesíteni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét, és azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e.
(2) Érvényesítést csak az ezzel írásban megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozó végezhet. A helyi kisebbségi önkormányzat esetében az érvényesítést az önkormányzati hivatal ezzel megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozója végzi.
(3) Az érvényesítésnek – az ,,érvényesítve'' megjelölésen kívül – tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is.
(4) Az érvényesítés a teljesítés szakmai igazolásán alapul.
136. § (1) A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozás) – törvényben meghatározott és a (2) bekezdés szerinti kivétellel – az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője, vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezető testülete által felhatalmazott személy jogosult.
(2) A helyi önkormányzati hivatalnál utalványozásra a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. A körjegyzőség – mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv – esetében utalványozásra a körjegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(3) Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel (a továbbiakban: utalvány) lehet.
(4) A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetni
a) a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a megnevezését;
b) az ,,utalvány'' szót;
c) a költségvetési évet;
d) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát;
e) a fizetés időpontját, módját és összegét;
f) a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését;
g) a keltezést, valamint az utalványozó és az ellenjegyző aláírását.
(5) Az érvényesített okmányra vezetett rendelkezésben (rövidített utalványban) a (4) bekezdésben meghatározottak közül az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.
(6) Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján – befolyó bevétel beszedését.
137. § (1) Az utalvány ellenjegyzésére – törvényben meghatározott és a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetőleg az általa kijelölt személy jogosult.
(2) Helyi önkormányzati hivatalnál az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy, körjegyzőség esetében pedig a pénzügyi, gazdasági ügyintéző jogosult.
(3) Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet ,,az utalványozás ellenjegyzése utasításra történt'' záradékkal kell ellátnia, s erről az (1) bekezdés szerinti esetben központi költségvetési szerv esetén a felügyeleti szervet, egyéb költségvetési szerv esetén a pénzellátást végző költségvetési szervet, a (2) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat képviselő-testületét, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerve esetében a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét 8 napon belül értesítenie kell.
(4) A felügyeleti szerv és a pénzellátást végző költségvetési szerv a (3) bekezdés szerinti jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül, a képviselő-testület pedig a soron következő ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
(5) Ha a költségvetési szervhez kincstári, illetve önkormányzati biztost jelöltek ki, akkor az utalványozás – az utalványozó és annak ellenjegyzésére jogosult személy aláírása mellett – a kincstári, illetve önkormányzati biztos külön írásbeli ellenjegyzése mellett érvényes.
138. § (1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet.
(2) Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személlyel.
(3) Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja], vagy a maga javára látná el.
A KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁNAK ÉVKÖZI ÜTEMEZÉSE, MEGFIGYELÉSE
A költségvetési előirányzatok éven belüli teljesítésének, illetve felhasználásának ütemezése
139. § (1) A kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv a saját költségvetésének, a felügyeleti szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok – kivéve a piaci intervenciós célelőirányzatot – költségvetésének végrehajtásához negyedéves előirányzat-teljesítési, illetve -felhasználási tervet köteles készíteni, amelynek havi bontásban tartalmaznia kell a tárgyidőszakban várható kiadásokat és bevételeket kiemelt előirányzatonként. Az előirányzat-teljesítési és -felhasználási tervben a fejezeti kezelésű előirányzatokat – ideértve a beruházási és a programfinanszírozási körbe vont előirányzatok teljesítésének becsült összegét is – összevontan, kiadási és bevételi kiemelt előirányzati részletezés nélkül kell szerepeltetni.
(2) Az előirányzat-teljesítési, illetve -felhasználási tervnek a számlavezető kincstári fiók és a felügyeleti szerv részére történő eljuttatásáról a költségvetési szerv, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a felügyeleti szerv gondoskodik a pénzügyminiszternek a pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló rendelete mellékletében meghatározott formában a tárgynegyedévet megelőző 5. naptári napig, az első negyedévre vonatkozóan január 15-éig.
Kincstári költségvetési és pénzügyi jelentés
140. § (1) A Kincstár a kincstári költségvetések végrehajtásáról havonta kincstári költségvetési jelentést készít.
(2) A kincstári költségvetési jelentés magában foglalja a kincstári költségvetéssel rendelkező éves előirányzatait, a tárgyhónap végéig igénybe vehető előirányzat-felhasználási kereteit, a tárgyhónap végéig teljesített kiadásait, bevételeit teljeskörűen.
(3) A kincstári költségvetési jelentést a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi:
a) a kincstári költségvetéssel rendelkezőnek,
b) a kincstári költségvetéssel rendelkező felügyeleti szervének,
c) a Pénzügyminisztériumnak,
d) az Állami Számvevőszéknek.
(4) A Kincstár a KESZ állományának, külső-belső forgalmának alakulásáról, a kincstári körbe tartozó és a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos kincstári ügyfelek szerinti csoportosításával, illetve részletezésével kincstári pénzügyi jelentést készít a Pénzügyminisztérium részére a tárgynapot követő napon.
Havi pénzforgalmi jelentés
141. § Az elkülönített állami pénzalap a kiadásai és bevételei teljes pénzfogalmának alakulásáról havi pénzforgalmi jelentést készít a pénzügyminiszter tájékoztatójában előírt adattartalommal, formában és módon.
142. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelője az általa kezelt alap költségvetésének végrehajtásáról, a működési költségvetés végrehajtásáról, valamint a társadalombiztosítás által folyósított, nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátásokról – a pénzügyminiszterrel közösen megállapított formában – havi jelentést nyújt be a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig a Pénzügyminisztériumhoz, az Egészségügyi Minisztériumhoz, a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz, a társadalombiztosítási pénzügyi alapokat felügyelő személyhez, az Állami Számvevőszékhez, a KSH-hoz és a Kincstárhoz. Az I–III. hónap adatairól összevontan kell benyújtani a havi jelentést.
143. § (1) A vagyonkezelő szervezet az állami vagyon kezelésével kapcsolatos valamennyi számlájának pénzforgalmáról havi jelentést nyújt be a tárgyhót követő hónap 10. napjáig a Pénzügyminisztériumhoz. Az adatszolgáltatás részletes tartalmát a pénzügyminiszter állapítja meg.
(2) A KESZ pénzforgalmának lebonyolításában közreműködő szervezet az általa kezelt előirányzatok teljesítéséről, illetve felhasználásáról havi jelentést nyújt be a tárgyhót követő hónap 10. napjáig a Pénzügyminisztériumhoz. Az adatszolgáltatás részletes tartalmát a pénzügyminiszter állapítja meg.
Időközi költségvetési jelentés
144. § (1) A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzat az e rendelet 11. számú mellékletének megfelelő időközi költségvetési jelentést – a költségvetési szerveket is magában foglaló – önkormányzati szintre összesítve állítja össze és küldi meg a TÁKISZ-hoz a tárgyév I–III. hónapjáról április 15. napjáig, az I–V. hónapjáról június 15. napjáig, az I–IX. hónapjáról október 15. napjáig.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatásokból a TÁKISZ – a megyei és a fővárosi adatok feldolgozását követően – az összesítéseket április 20., június 20., illetve október 20. napjáig mágneses adathordozón juttatja el a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez.
(3) A (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatásokból készített összesítéseket a kijelölt szerv április 25. napjáig, június 25. napjáig és október 25. napjáig küldi meg a Pénzügyminisztériumnak.
Időközi mérlegjelentés
145. § (1) A költségvetési szerv, az alap, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelője, a vagyonkezelő szervezet az eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból összeállított mérlegjelentést készít az e rendelet 12. számú melléklete szerint. Az évközi mérlegjelentést az első és a harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a második és negyedik negyedévre vonatkozóan a féléves, illetve az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a felügyeleti szervhez benyújtani.
(2) A felügyeleti szerv, illetve a TÁKISZ a mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, illetve a féléves és éves beszámoló továbbításának határidejével megegyezően juttatja el feldolgozásra a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez.
(3) A mérlegjelentést a TÁKISZ-ok tárgynegyedévet követő hónap 30. napjáig, illetve a féléves beszámoló továbbításának határidejével egyezően juttatják el feldolgozásra a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez.
A KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÁS
A kincstári költségvetési beszámoló készítése
146. § (1) A költségvetési beszámolókészítési kötelezettséget teljesítők zárszámadási munkálataihoz a Kincstár kincstári költségvetési beszámolót készít, melyet a tárgyidőszakot követő hónap 30. napjáig egyeztetés céljából megküld:
a) a kincstári költségvetéssel rendelkezőnek,
b) a kincstári költségvetéssel rendelkező felügyeleti szervének.
(2) A Kincstár az egyeztetett kincstári költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év február 15. napjáig megküldi:
a) a kincstári költségvetéssel rendelkezőnek,
b) a kincstári költségvetéssel rendelkező felügyeleti szervének,
c) a Pénzügyminisztériumnak,
d) az Állami Számvevőszéknek.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt tájékoztatási és egyeztetési kötelezettség a kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfél kincstári számláinak egyenlegére és forgalmára, valamint a kincstári költségvetés kiemelt előirányzatainak aktuális összegére és az előirányzatok teljesítésének összegére vonatkozik. Eltérés esetén a kincstári költségvetéssel rendelkező az elemi beszámolójában a saját könyvvezetésének megfelelő adatokat szerepelteti és indokolásban tételesen rögzíti az eltérést. Az eltérés dokumentumát az elemi beszámoló benyújtásával egyidejűleg megküldi felügyeleti szerve és a Kincstár részére.
Az elemi beszámoló készítése
147. § A költségvetési szerv, az alap és a központi kezelésű előirányzat kezelője költségvetési beszámolási kötelezettségének a számvitelről szóló törvényben és a végrehajtását szolgáló rendeletekben foglalt módon és határidőre tesz eleget. Az éves beszámoló kiegészítő melléklete szerinti szöveges indokoláshoz a pénzügyminiszter szempontokat állapíthat meg.
148. § (1) A költségvetési szerv, az alap és a központi és a Fejezeti kezelésű előirányzat kezelője a számvitelről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint éves, féléves beszámolót készít a 42. §-ban megnevezett nyomtatványgarnitúrák Pénzügyminisztérium által meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón.
(2) A nyomtatványgarnitúrák, illetve számítástechnikai programok közreadásáról a Pénzügyminisztérium a féléves beszámoló esetében legkésőbb június 30-ig, az éves beszámoló esetében a tárgyévet követő év január 31-éig gondoskodik.
A költségvetési szervek elemi beszámolója
149. § (1) Az elemi költségvetés készítésére kötelezett az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásáról a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet előírásai szerint évközi (féléves) és éves beszámolót készít.
(2) A költségvetési szerv felügyeleti szerve a költségvetési szervei részére
a) meghatározza az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határidejét, kitűzi a felülvizsgálat időpontját a beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettséget szabályozó jogszabályok alapján;
b) előírja az éves költségvetési beszámoló szöveges indokolásának részletes – a szakmai feladatok és a költségvetés teljesítésére vonatkozó – tartalmi és formai követelményeit a szakmai feladatokat érintő jogszabályok és a Pénzügyminisztérium zárszámadásra vonatkozó tájékoztatójának figyelembevételével;
c) megküldi – a központilag előírt nyomtatványokon túl – a költségvetési beszámoló összeállításához szükséges, felügyeleti hatáskörében elrendelt, a számszaki és szöveges beszámolók további mellékletét képező adatszolgáltatás űrlapjait.
(3) A felügyeleti szerv a költségvetési szervei beszámolóját – a tárgyévet követő év április 30-áig – felülvizsgálja. A felülvizsgálat
a) a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott – alaptevékenységbe tartozó – feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére,
b) a költségvetési előirányzat megállapításának módjától (normatív, feladat-, intézményfinanszírozás) függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára,
c) az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére,
d) a számszaki beszámoló belső, valamint annak a költségvetési szerv felügyeleti szerve által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjára
terjed ki.
(4) A felülvizsgálat nem terjed ki a költségvetési szerv nyilvántartásaiban szereplő adatok valódiságára. A jóváhagyás nem jelenti egyben azok valódiságának az elfogadását is.
(5) A felügyeleti szerv a költségvetési szervet éves számszaki beszámolójának és működésének elbírálásáról, jóváhagyásáról a (3) bekezdésben foglaltak alapján – a pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány jóváhagyásának megfelelő időpontig – írásban értesíti.
A KINCSTÁRI ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI BIZTOS
A kincstári biztos
150. § (1) A pénzügyminiszter, továbbá – a Kormány irányítási és felügyeleti hatáskörébe nem tartozó szervek, testületek költségvetési szervei esetében a Kormány kezdeményezésére – az Országgyűlés (a továbbiakban együtt: kijelölő szerv) kincstári biztost jelöl ki a központi költségvetési szervhez, ha
a) annak elismert, az esedékességet követő 60 napon túli tartozásállománya meghaladja az éves eredeti költségvetés kiadási előirányzatának 4%-át, vagy összege meghaladja az 50 millió forintot,
b) zárójelentéssel lezárult kincstári biztosi tevékenység után egy éven belül a költségvetési szervnél ismételten az a) pont szerinti mértékű adósságállomány keletkezik.
(2) A kincstári biztos kijelölését az (1) bekezdésben foglalt tartozásállomány elérése esetén a pénzügyminiszternél a Kincstár kezdeményezi. A Kormány irányítási és felügyeleti hatáskörébe nem tartozó kincstári körbeli szerv, testületek költségvetési szerve esetében a pénzügyminiszter a javaslatot a Kormány elé terjesztése előtt a felügyeleti szervvel egyezteti.
(3) A kincstári biztos tevékenységét a kijelölő szerv nevében egy, a Pénzügyminisztérium, a felügyeleti szerv és a Kincstár kijelölt vezetőiből álló ad hoc bizottság irányítja és ellenőrzi.
(4) Kincstári biztosnak
a) azt a büntetlen előéletű, magyar állampolgárt lehet kijelölni, aki felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettséggel és a kijelölés évét megelőző 10 évben legalább 5 éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik, és írásban nyilatkozik, hogy a (7) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot,
b) azt a jogi személyiségű társaságot, illetve annak név szerint megnevezett felelős személyét lehet kijelölni, akinek ágazati besorolása szakirányú, költségvetési szervnél referenciával rendelkezik és a (7) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak igazoltan megfelel.
(5) A kincstári biztosnak jelölteket a kijelölő szerv nyilvános pályázat alapján választja ki, nevüket és költségvetési gyakorlatuk szakirányát tájékoztatóban közzéteszi.
(6) A (5) bekezdésben megjelölt személyek közül a kincstári biztost a kijelölő szerv a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével határozott időtartamra jelöli ki az adott költségvetési szervhez. Kivételes esetben a tájékoztatóban nem szereplő személy (illetve szerv) is kijelölhető, ha megfelel a (4) bekezdésben foglalt előírásoknak és a tájékoztatóban megjelentek közül a kijelölés nem biztosítható.
(7) Kincstári biztosként nem jelölhető ki:
a) aki az adott költségvetési szerv dolgozója,
b) aki a kijelölést megelőző 3 évben az adott költségvetési szerv dolgozója volt,
c) aki rendszeres és tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, vagy állt a kirendelést megelőző 3 évben az adott költségvetési szervnél,
d) aki az (1) bekezdésben megállapított tartozásállomány jogosultjai tekintetében családi kapcsolat, üzleti érdekeltség vagy munkavégzésre irányuló jogviszony miatt érintett,
e) a költségvetési szerv vezetőjének, gazdasági vezetőjének vagy dolgozójának a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja szerint hozzátartozója, e minőségének fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított 3 évig.
151. § (1) A kincstári biztossal megbízási, illetve vállalkozási szerződést kell kötni, és megbízólevéllel kell ellátni. A megbízólevélnek tartalmaznia kell
a) a költségvetési szerv megnevezését, székhelyét,
b) a megbízatás időtartamát,
c) a kincstári biztos feladatait, jogkörét.
(2) A kincstári biztos jogosult a gazdálkodással összefüggésben
a) a költségvetési szerv vezetőitől és valamennyi dolgozójától írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni,
b) a költségvetési szerv valamennyi okmányába betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíttetni,
c) a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni,
d) rögzíteni a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés megbízásának időtartama alatti eljárási szabályait,
e) a kötelezettségvállalás, az utalványozás ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet,
f) szakértőt igénybe venni.
(3) A kincstári biztos köteles
a) figyelemmel kísérni megbízatásának időpontjától kezdve a költségvetési szerv gazdálkodását, a jogszabályokban előírt feladatainak ellátását,
b) feltárni azokat az okokat, amelyek a tartós fizetésképtelenséghez vezettek, ennek alapján azonnali végrehajtásra irányuló intézkedési tervet készíteni, melyet az ad hoc bizottság fogad el,
c) azonnali intézkedéseket kezdeményezni és írásbeli utasításokat kiadni a tartozásállomány felszámolására, a gazdálkodás egyensúlyának biztosítására, a követelések behajtására, ezek ütemezésére oly módon, hogy azok az alaptevékenység ellátását ne akadályozzák,
d) kezdeményezni és részt venni a c) pontban foglaltak megvalósítására a fejezet felügyeletét ellátó szervvel, az adóhatósággal, a vám- és pénzügyőrség szerveivel, a szállítókkal, a megrendelőkkel folytatott egyeztető tárgyalásokon,
e) kezdeményezni a c) pontban foglaltak megvalósítására, a d) pont szerinti átütemezés végrehajtására az előirányzat-átcsoportosítást,
f) kezdeményezni a költségvetési szerv vezetőjének, valamint gazdasági vezetőjének a munkából való felfüggesztését, illetve felmentését, ha megállapítja, hogy a tartozásállomány nevezetteknek felróható okok miatt jött létre,
g) kidolgozni intézkedési tervjavaslatot – a költségvetési szervvel, illetve a fejezet felügyeletét ellátó szervvel együttműködve – a gazdálkodás, a feladatellátás hosszabb távú ésszerűsítésére, amennyiben a b) és c) pont alatti intézkedések a fizetésképtelenség okainak tartós megszüntetésére nem elegendőek,
h) betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.
(4) A kincstári biztos tevékenységéről a kijelölő szervnek és a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének havonta – munkájának költségvetési szerv általi akadályoztatása esetén soron kívül – beszámol. A beszámolóban számot kell adni a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek alakulásáról, illetve javaslatot tenni e szervek hatáskörébe tartozó intézkedésekre.
(5) A kincstári biztos megbízásának megszűnésekor – határidőben vagy a (9) bekezdés szerinti lejárata előtt – záró értékelést kell készíteni, amelyet – a (3) bekezdés g) pontjában megjelölt intézkedési tervvel együtt – egyeztető tárgyaláson kell elfogadni a kijelölő, a felügyeletet ellátó szerv és az érintett intézmény részvételével.
(6) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az ad hoc bizottság által elfogadott, az adósság újraképződését megakadályozó intézkedési tervben foglaltak végrehajtására az elfogadást követő 15 napon belül köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, illetve kezdeményezni az illetékes szervnél azok megtételét. A felügyeletet ellátó szerv köteles a megtett intézkedések hatásáról a vizsgálatot követő 2 évig, negyedévente a Pénzügyminisztériumot – külön határozat alapján a Kormányt – tájékoztatni.
(7) A (3) bekezdés f) pontja alapján a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője köteles vizsgálatot elrendelni a költségvetési szerv vezetője és gazdasági vezetője személyi felelősségének megállapítására a tartozásállomány létrejöttével összefüggésben.
(8) A költségvetési szerv vezetője köteles a kincstári biztos (2) bekezdésben foglalt jogai teljesítését elősegíteni, részére biztosítani:
a) az épületbe, helyiségekbe való állandó bejutást,
b) irodahelyiséget, a munkavégzés személyi (ügyviteli alkalmazott) és tárgyi feltételeit (kommunikációs, irodai eszközök stb.)
(9) A kincstári biztos megbízásának megszüntetésére – a megbízási szerződésben meghatározott időtartam letelte előtt – akkor kerülhet sor, ha
a) a költségvetési szervnek a szokásos, illetve a szerződésekben (megállapodásokban) foglalt fizetési határidőkön belüli tartozásállományon felül egyéb tartozása nincs,
b) működése a költségvetési szerv gazdálkodásában javulást nem eredményezett a kincstári biztosra felróható okok miatt, vagy
c) a költségvetési szerv pénzügyi helyzete a kincstári biztos közreműködésével sem javítható.
(10) A kijelölő szerv
a) a (9) bekezdés b) pontjában foglalt esetben új kincstári biztos kijelöléséről gondoskodik,
b) a (9) bekezdés c) pontja szerinti esetben intézkedést kezdeményez a költségvetési szerv pénzügyi helyzetének javítására, átszervezésére, illetve a költségvetési szerv megszüntetésére.
152. § (1) A kincstári biztos kijelölésével összefüggő valamennyi kiadás – a kincstári biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező, költségvetési szervet terhelő kiadásokat kivéve – a Pénzügyminisztérium fejezetben e célra elkülönített előirányzatot terheli.
(2) A kincstári biztost megillető havi megbízási díj összegét, a költségelszámolás rendjét és az abba bevonható költségek körét a megbízási szerződés tartalmazza. A havi megbízási díj összege nem lehet kevesebb, mint azon központi költségvetési szerv vezetőjének havi alapilletménye, ahová a kincstári biztost kijelölték.
Az önkormányzati biztos
153. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete – amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy hitelezői nem kezdeményezték – önkormányzati biztost rendel ki a felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert tartozásállománya a rendeletében meghatározott időt és mértéket eléri.
(2) Az önkormányzat rendeletét arra figyelemmel alkotja meg, hogy a folyamatosan 28 napig elismert tartozásállományban ne legyen 30 napon túli tartozás, és mértékét tekintve a költségvetési szerv éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, de legfeljebb a 100 millió forintot.
(3) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben foglalt elismert tartozásállomány elérése esetén a képviselő-testületnél kezdeményezi:
a) az önkormányzat képviselő-testületének pénzügyi bizottsága,
b) a polgármester,
c) a helyi önkormányzat jegyzője a polgármesteren keresztül,
d) a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megbízott könyvvizsgáló,
e) a költségvetési szerv vezetője.
(4) Önkormányzati biztos az a büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettséggel és a kijelölés évét megelőző 10 évben legalább 5 éves költségvetési gyakorlattal rendelkezik. A községi önkormányzatok esetében a képviselő-testület eltekinthet a felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettségtől, amennyiben az önkormányzati biztos felsőfokú pénzügyi szakképesítéssel rendelkezik.
(5) Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyileg szokásos módon teszi közzé.
(6) A képviselő-testület (5) bekezdés szerinti jogát a pénzügyi bizottságra átruházhatja.
(7) Az önkormányzati biztosra, illetve azon költségvetési szervre, amelyhez önkormányzati biztost rendeltek ki a 150. § (7) bekezdésében, a 151. § (1)–(5) és (7) bekezdésében és a 152. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a pénzügyminiszter hatáskörébe utalt eljárási szabályokat a képviselő-testület – a rendeletében meghatározott módon – gyakorolja, az önkormányzati biztos kirendelésével összefüggő valamennyi kiadás – a költségvetési szervet terhelő, az önkormányzati biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező kiadásokat kivéve – a kirendelő önkormányzatot terheli, amennyiben a (2) bekezdésben megjelölt rendelet erről másképp nem intézkedik.
(8) Az önkormányzat rendeletében szabályozza az általa fenntartott intézmények körében az önkormányzati biztos további tevékenységére vonatkozó eljárás rendjét, amennyiben az önkormányzatnál időközben az (1) bekezdés szerinti adósságrendezési eljárást kezdeményezték.
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZERE
154. § (1) Az államháztartás pénzügyi információs rendszere az államháztartás egészének és az államháztartás költségvetésével kapcsolatba kerülő természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek e kapcsolatára kiterjedő
a) adminisztratív azonosítási jellegű adatokat, információkat,
b) költségvetési, pénzügyi, számviteli adatokat és információkat,
c) a költségvetési adatokhoz és információkhoz kapcsolódó naturális mutatószámokat
gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató információs rendszere.
(2) Az államháztartás pénzügyi információs rendszere az alábbi egymáshoz illeszkedő részekből áll:
a) az államháztartás alrendszereit képező szervek, szervezetek, alapok, előirányzatok államháztartási egyedi azonosítását szolgáló államháztartási törzskönyvi nyilvántartások rendszere;
b) az államháztartáson kívüli természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek államháztartási kapcsolatára kiterjedő egyedi azonosítást szolgáló regiszterek (adószám, társadalombiztosítási szám) és az államháztartási kapcsolatok lebonyolítását szolgáló nyilvántartások rendszere;
c) az államháztartás alrendszerei költségvetésének tervezését, az éves és többéves költségvetés előirányzatainak kialakulását és változását nyomon követő és az ehhez kapcsolódó rendszeres és eseti adatokat és információkat felölelő tervezési rendszer;
d) az államháztartás éves költségvetésének végrehajtását és az ehhez kapcsolódó rendszeres és eseti adatokat és információkat felölelő költségvetési végrehajtási rendszer, ideértve a kincstári egységes számla pénzforgalmának lebonyolításában közreműködő szervezetek e feladatkörében ellátott tevékenységek végrehajtásáról szóló beszámolást is;
e) az államháztartáson kívüli természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek államháztartási kapcsolatára kiterjedő, azokat folyószámla-, adós-, hitelező-, vevő-, szállító-könyvelésben rögzítő és a pénzügyi kapcsolatok előkészítését és lebonyolítását szolgáló nyilvántartások rendszere.
155. § (1) A rendelet hatálya alá tartozók rendszeresen ismétlődő adat- és információszolgáltatása
a) a törzskönyvi és adminisztratív jellegű nyilvántartásokba történő bejegyzéshez,
b) a költségvetési tervezéshez,
c) a költségvetési előirányzatok évközi módosításához,
d) a költségvetési előirányzatok éven belüli teljesítésének, illetve felhasználásának ütemezéséhez,
e) a pénzellátáshoz,
f) a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásához,
g) a költségvetési folyamatok alakulásának évközi megfigyeléséhez,
h) a költségvetési beszámoláshoz,
i) a statisztikai adatgyűjtéshez
kapcsolódik.
(2) A rendszeresen ismétlődő adatszolgáltatás során az (1) bekezdés a)–h) pontjaiban foglalt és országos összesítésre kerülő számszerű információk elkészítéséhez és továbbításához a Pénzügyminisztérium vagy a Kincstár által előírt nyomtatványokat, azok kitöltési útmutatóit, a Pénzügyminisztérium és kijelölt szerve által közreadott számítástechnikai programokat és adathordozókat, információtovábbítási módokat kell alkalmazni.
(3) Az eseti adatszolgáltatásra – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a rendszeresen ismétlődő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A felügyeleti szerv vezetője, az ágazati irányító miniszter – a pénzügyminiszterrel és a KSH elnökével egyetértésben – sajátos költségvetési, ágazati, illetve funkcionális jellegű információkat is kérhet.
(5) Az adatszolgáltatás kötelezettsége nem vonatkozik a törvényi rendelkezések alapján állam-, szolgálati, adó-, vám- és banktitoknak minősülő, továbbá a személyes adatokra.
(6) A Pénzügyminisztérium és a Kincstár által előírt nyomtatványok helyettesíthetők az elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével készített és kinyomtatott formában megjelenő, azonos tartalmú dokumentumokkal. Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell ezen dokumentumok, illetve adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáról, ezért a gazdasági, pénzügyi vezető felelősséggel tartozik.
156. § (1) Az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv adatszolgáltatása nem foglalja magában a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv e rendeletben meghatározott adatszolgáltatásait. A részben önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv a saját költségvetésére vonatkozó teljes körű adatszolgáltatást az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv által továbbítva teljesíti.
(2) Az önállóan gazdálkodó nem központi költségvetési szerv adatszolgáltatása magában foglalja a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv e rendeletben meghatározott adatszolgáltatását.
157. § (1) Az e rendeletben meghatározott adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért és a költségvetési kapcsolatok bemutatásának valódiságáért
a) a fejezet tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője és pénzügyi vezetője,
b) a felügyeleti szerv hatáskörébe tartozók tekintetében a felügyeleti szerv, illetve a meghatározott költségvetési jogosítványokat gyakorló felügyeleti szerv vezetője és pénzügyi vezetője,
c) a hozzá rendelt részben önálló költségvetési szerv és a költségvetési szerv telephelye tekintetében az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője és a gazdasági szervezet vezetője,
d) a központi kezelésű előirányzat tekintetében az előirányzat kezelője
felelős.
(2) A szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért
a) a költségvetési szerv tekintetében a költségvetési szerv vezetője és a gazdasági szervezet vezetője,
b) az elkülönített állami pénzalap tekintetében az elkülönített állami pénzalapot kezelő szerv vezetője és pénzügyi vezetője,
c) a helyi önkormányzat tekintetében a helyi önkormányzat (fő)polgármestere (a megyei közgyűlés elnöke) és (fő)jegyzője;
d) a helyi kisebbségi önkormányzat tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke, a helyi önkormányzat polgármestere és jegyzője,
e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében a társadalombiztosítás központi hivatalainak vezetői és ezek pénzügyi helyettesei,
f) a központi előirányzat tekintetében az előirányzat kezelője és a felügyeleti szerv, illetve a meghatározott költségvetési jogosítványokat gyakorló felügyeleti szerv vezetője és pénzügyi vezetője
együttesen felelős.
A TÖRZSKÖNYVI ÉS ADMINISZTRATÍV JELLEGŰ NYILVÁNTARTÁSOK
158. § (1) Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek, alapok, központi kezelésű előirányzatot kezelők (a továbbiakban: az államháztartás alrendszereibe tartozók) teljes köréről a pénzügyminiszter törzskönyvi nyilvántartást vezet.
(2) A törzskönyvi nyilvántartás adatait és az adatszolgáltatás rendjét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása
159. § (1) A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vételét a felügyeleti szervnek kell
a) központi költségvetési szerv esetén – a (2) bekezdésben megjelöltek kivételével – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal Számítástechnikai és Adó-elszámolási Intézetétől (a továbbiakban: APEH SZTADI),
b) a helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a TÁKISZ-tól
kérnie.
(2) A belügyminiszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását a Belügyminisztérium, a honvédelmi miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi Számviteli Hivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokét a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, illetve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a hozzá tartozó költségvetési szervekét saját hatáskörben vezeti.
(3) Újonnan alapított kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv esetében a Kincstárnál, az 1. § (2) bekezdés b) és f) pontjaiban megjelölt költségvetési szerv esetében hitelintézetnél csak akkor nyitható számla, ha a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.
(4) A törzskönyvi nyilvántartás adatait érintő változásokat – ideértve a nyilvántartásból való törlést is – a felügyeleti szerv a változást követő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, amely – kivéve a TÁKISZ-t – azt a bejelentés alapján 5 munkanapon belül köteles átvezetni a nyilvántartáson.
(5) A TÁKISZ a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok törzskönyvi változásairól minden hónap 25-éig értesíti az APEH SZTADI-t. A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek esetében felügyeleti szervnek a Kincstárat is 5 munkanapon belül értesítenie kell a Kincstárat is érintő változtatásokról. Nem kincstári körbe tartozó költségvetési szerv esetében e változásokról a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek a számlavezető hitelintézetet is értesítenie kell.
(6) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltoztatását az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv útján kezdeményezheti.
Adminisztratív nyilvántartások
160. § (1) Az államháztartás alrendszereibe tartozók és az államháztartás alrendszereinek költségvetéséből támogatásban részesített államháztartáson kívüli szervezetek adminisztratív (azonosító) jellegű adatairól a pénzügyminiszter nyilvántartásokat vezet.
(2) Az államháztartás alrendszereibe tartozókat – a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatokat és költségvetési szerveiket kivéve – a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott módon államháztartási egyedi azonosító számmal látja el.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartások az államháztartás költségvetési kapcsolatainak lebonyolítását, az ehhez kapcsolódó követelések és tartozások folyamatos regisztrálását szolgálják.
ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK
Adatszolgáltatás a tartozásállomány alakulásáról
161. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a tartozásállományáról az e rendelet 13. számú melléklete szerinti formában és adattartalommal köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A helyi önkormányzati költségvetési szerv az e rendelet 13. számú melléklete figyelembevételével a (2) bekezdés b) pontja szerint teljesít adatszolgáltatást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást
a) a kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv az általa elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta, a tárgyhó 25-ei állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-éig a számlavezető kincstári fiókja és a fejezet felügyeletét ellátó szerv,
b) a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv az önkormányzat rendeletében meghatározott tartozásállományára nézve az önkormányzat
részére teljesíti.
A kötelezettségvállalás bejelentési rendje
162. § (1) A kincstári körbe tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező és kincstári költségvetéssel nem rendelkező költségvetési szerv köteles a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó tárgyévben megvalósuló közbeszerzései költségvetési törvényben meghatározott egyedi értékhatárát elérő dologi és intézményi felhalmozási kiadásokat terhelő kötelezettségvállalásait egyedileg bejelenteni a számlavezető kincstári fiók részére az e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában, a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül.
(2) A bejelentést a kötelezettségvállalásra jogosult és ellenjegyzője írja alá.
(3) Ha a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, a költségvetési szerv az e rendelet 15. számú mellékletében meghatározott formában köteles azt bejelenteni a Kincstár területileg illetékes fiókja részére.
(4) A Kincstár a kiemelt előirányzati szabad keret rendelkezésre állása esetén a kötelezettségvállalást befogadja (visszaigazolja), majd a kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi és a kötelezettségvállalásnak megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton az előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét leköti.
(5) A kötelezettségvállalás bejelentés alá eső kiadások teljesítésekor a Kincstár megvizsgálja az előzetes bejelentés meglétét, amennyiben a költségvetési szerv a bejelentést elmulasztotta az adott kötelezettségére vonatkozóan a Kincstár a fizetési megbízás teljesítését – a bejelentés pótlásáig – megtagadja.
(6) A Kincstár az általa nyilvántartott kötelezettségvállalásokról és az erre történt teljesítésekről adatszolgáltatást készít a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a kötelezettségvállaló költségvetési szervek, felügyeleti szervek, valamint a Pénzügyminisztérium részére.
(7) A tárgyévben bejelentett, de részben vagy egészben nem teljesülő kötelezettségvállalásokat a következő évben ismételten be kell jelenteni az áthúzódó kiadások összegével.
Adatszolgáltatás az önkormányzatok nettó finanszírozásához
163. § (1) A helyi önkormányzatoknak a központi költségvetésből történő nettó finanszírozásához szükséges információkat a központosított illetményszámfejtésből rendelkezésre álló adatok, illetve a központosított számfejtést nem igénylő önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a TÁKISZ szolgáltatja a Belügyminisztérium útján a Kincstár részére, illetve a MEP útján az OEP részére.
(2) Az OEP által folyósított támogatás nettó finanszírozásához szükséges információkat a központosított illetményszámfejtésből rendelkezésre álló adatok alapján a TÁKISZ önmaga által előállított, illetve a központosított számfejtést nem igénylő költségvetési intézményre vonatkozóan a (7) bekezdés szerint szolgáltatott adatokból biztosítja a MEP részére.
(3) A központosított számfejtést nem igénylő helyi önkormányzat, illetőleg a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek tárgyhavi személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási bevallását alátámasztó analitikus bérnyilvántartásának adatait a fenntartó helyi önkormányzat a TÁKISZ-nak az e rendelet 16. számú mellékletében szereplő ,,1/b. Adatközlő lapon'' tárgyhó 5-éig küldi meg.
(4) Az adatszolgáltatás alapján a TÁKISZ – külön a központi költségvetésből és külön az OEP által finanszírozott körről – tárgyhónap 20-áig az APEH részére, valamint az ezzel kapcsolatos elszámolás adatainak egyeztetéséhez költségvetési szervenként helyi önkormányzati szinten aggregált adatokról tárgyhó 25-éig az APEH részére az e rendelet 16. számú mellékletében szereplő 3/b., 3/d., valamint az önkormányzatok részére a 4. számú táblázat szerint információt biztosít.
(5) A (3) bekezdésben szereplő adatközlés elmulasztása esetén a helyi önkormányzat, illetőleg költségvetési szerve részére az APEH késedelmi pótlékot számol fel.
(6) A TÁKISZ a helyi önkormányzat adatszolgáltatása alapján a központi költségvetésből a helyi önkormányzatot – az Áht. 63. §-ának (2) bekezdése és 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján – nettó módon megillető pénzügyi teljesítésről az e rendelet 16. számú mellékletében szereplő ,,2. Elszámolás'' táblázatot, valamint a ,,2/e. Elszámolás'' adatlapot a tárgyhó 25-éig a helyi önkormányzat részére megküldi. A TÁKISZ a ,,3. Megyei összesítő'' és a 3/e. Megyei összesítő információs táblázatot a tárgyhó 15-éig a Belügyminisztérium részére, továbbá a ,,2/b) Tájékoztató'' című információs táblázatot tárgyhó 25-éig a helyi önkormányzat részére megküldi.
(7) A TÁKISZ azokra a költségvetési szervekre vonatkozóan, amelyek finanszírozását az Áht. 63. §-ának (2) bekezdése alapján az OEP végzi, a központosított illetményszámfejtésből, valamint azt nem igénylő költségvetési szervekről – a nettó finanszírozáshoz szükséges – információk alapján az e rendelet 16. számú mellékletében szereplő ,,2/a) Adatszolgáltatás az OEP által folyósított támogatás nettó módon történő meghatározásához'' című táblázatot a MEP-nek, a ,,3/d) Megye összesítő az OEP támogatásból finanszírozott költségvetési szervek adatszolgáltatásáról'' című táblázatot a MEP, valamint a megyei APEH részére tárgyhó 15-éig megküldi.
(8) A MEP az OEP által folyósított támogatás költségvetési szervet nettó módon megillető pénzügyi teljesítéséről az érintett költségvetési szervet, az OEP-t, valamint a megyei TÁKISZ-okon keresztül a Belügyminisztériumot legkésőbb a támogatás folyósításának időpontjáig az e rendelet 16. számú mellékletében szereplő 2/c) és 3/c) táblázatok szerint tájékoztatja.
(9) A Belügyminisztérium tárgyhó 11-éig a megyei TÁKISZ részére a nettósítás finanszírozáshoz a tárgyhavi aktuális előirányzat adatait az e renelet 16. számú melléklete szerinti ,,1/a. ,,Előirányzat adatközlő lap'', valamint a ,,2/d. Tájékoztatás'' elnevezésű adatlapon megküldi.
(10) A Belügyminisztérium az e rendelet 16. számú mellékletében szereplő 3. számú adatlap alapján a helyi önkormányzatok részére szükséges átutalásokat a tárgyhó 18-áig utalványozza.
Adatszolgáltatás a nemzetközi kapcsolatokkal
összefüggő kiadásokról és bevételekről
164. § (1) Az Európai Unióhoz történő csatlakozással, valamint a különféle nemzetközi segélyekkel kapcsolatos kiadásokról és forrásokról az e rendelet 17. számú melléklete szerinti formában és tartalommal adatszolgáltatást kell teljesíteni és megküldeni az APEH SZTADI-nak.
(2) Az adatszolgáltatást a tárgyév eredeti előirányzatairól január 20-ig, a teljesítésről a tárgyévet követő év február 28-áig kell teljesíteni.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
165. § (1) A pénzügyminiszter és a felügyeleti szerv vezetője az e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit belső szabályzatban meghatározott módon átruházhatja. A különböző adatszolgáltatásokkal kapcsolatosan a bejelentésre, aláírásra jogosultak jegyzékét – külön tájékoztatóban foglaltak szerint – a Kincstár, illetve a Pénzügyminisztérium rendelkezésére kell bocsátani.
(2) A korábban a programfinanszírozás körébe vont előirányzatokat (programokat) a teljes felhasználásig e szabályok szerint kell finanszírozni függetlenül attól, hogy a tárgyévi költségvetési törvényben címzetten van-e előirányzata, vagy az előző évi előirányzat-maradvány felhasználására kerül sor.
(3) A korábban nem a programfinanszírozás keretében finanszírozott előirányzatok maradványait – amennyiben a feladat a tárgyévben a programfinanszírozás körébe tartozik – a tárgyévi előirányzattal azonos szabályok szerint kell felhasználni.
(4) A pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé
a) a 155. § (1) bekezdés a)–h) pontjaiban foglaltak alapján az e rendeletben elrendelt adat- és információ-szolgáltatások előírt tartalmát, nyomtatványait, azok kitöltési útmutatóit, a Pénzügyminisztérium és kijelölt szerve, valamint a Kincstár által közreadott számítástechnikai programok és adathordozók közreadásának és az információtovábbításának módját;
b) a 160. § (2) bekezdésében meghatározott államháztartási egyedi azonosító szám alkalmazását;
c) az adatszolgáltatásra jogosultak bejelentésének, aláírásának rendjét;
d) a költségvetési tervezés és beszámolás szöveges indokolásának tematikáját, a költségvetési előirányzatok tervezésének és módosításának szempontjait.
(5) A Kincstár és a Pénzügyminisztérium között a rendszeres, illetve eseti, kölcsönös, illetve egyirányú adat- és információszolgáltatás az e rendeletben nem foglaltakra is kiterjedhet.
(6) A pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé
a) a nemzetgazdasági számlák – ideértve az önkormányzati visszafizetések teljesítésére szolgáló számlákat is –,
b) az előirányzat-felhasználási keretszámlák,
c) a maradvány- és letéti számlák,
d) a pénzforgalmi számlák,
e) a 124. §-ban megjelölt befizetésre szolgáló számlák
rendjét.
(7) A Kormány felhatalmazza a Kincstár elnökét, hogy a kincstári kártyaforgalommal kapcsolatos részletes szabályokat hirdetményben, a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében tegye közzé, továbbá a kártyahasználat és alkalmazás érdekében tájékoztatót adjon ki.
(8) A központi beruházások előirányzat-felhasználási keret számlán, valamint a programfinanszírozási előirányzat-felhasználási keret számlán lévő egyenleget 1999. december 31-én egy számlára kell összevezetni.
(9) A 114. § (5) bekezdésének a) pontja szerinti adatszolgáltatást – kivéve a kifizetőhelyen folyósított ellátásokat – első ízben 1999. június 20-ig kell teljesíteni az I–V. havi adatokról. A kifizetőhelyen folyósított ellátásokról első ízben 1999. április 15-ig kell adatot szolgáltatni.
166. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 1999. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 117. § (4) bekezdése az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelettel egyidejűleg lép hatályba. A hatálybalépésig az 1998. évben érvényes utalási rend szerint kell eljárni.
167. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 5–7. §-a, 8. §-ának (1)–(5) bekezdése, 9–14. §-a, valamint a 15. §-ának (2) bekezdése;
b) a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 156/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 212/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 254/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet, és a 90/1997. (V. 30.) Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdése;
c) a központi beruházások költségvetési előirányzatainak megtervezéséről és az ezek felhasználásával megvalósuló beruházási kiadások finanszírozásának rendjéről szóló 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 261/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet és a 218/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet;
d) az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 210/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 255/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet és a 151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet 11. §-ának (4) bekezdése;
e) a programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatok megtervezéséről, az ezek felhasználásával megvalósuló kiadások finanszírozásának rendjéről szóló 208/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 262/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet és a 65/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet;
f) az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről szóló 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 256/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet;
g) a fejezeti kezelésű előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok egymáshoz kapcsolódó célú, rendeltetésű előirányzatainak összehangolt felhasználásának szabályairól szóló 263/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 16/1998. (I. 30.) Korm. rendelet.
1/a. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez
az előirányzatokkal és azok teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatásra2
|
9 |
8 |
|
1 |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
űrlap |
oldal |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
szerv, előirányzat megnevezése |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adatlap az előirányzatokkal és azok teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatásra |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||
szektor |
|
fejezet |
|
cím/alcím |
|
PIR-törzsszám |
|
pénzintézeti azonosító |
|
számlatulajdonos azonosító |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
Államháztartási egyedi azonosító |
|
szakágazat |
adatközlő |
adatközlés időpontja adatközlés sorszáma |
|
év |
|
időszak |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ezer forintban |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
M e g n e v e z é s |
Sor- szám |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
a főkönyvi számlákra való hivatkozással |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Személyi juttatások (51-52) (=02/41) |
01 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Társadalombiztosítási járulék, egészségügyi és táppénz hozzájárulás (531,533-536) (=02/42+44+45+46+47) |
02 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Munkaadói járulék (532) (=02/43) |
03 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Dologi kiadások (54-56) (=03/36) |
04 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyéb folyó kiadások (kamatkiadások nélkül) (57, kivéve 573) (=03/44+48) |
05 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ellátottak pénzbeli juttatásai (58) (=04/17) |
06 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Működési célú pénzeszközátadás központi költségvetési szervnek (372-ből) (=04/03-ból) |
07 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Működési célú pénzeszközátadás fejezeti kezelésű előirányzatnak (372-ből) (=04/03-ból) |
08 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Működési célú pénzeszközátadás elkülönített állami pénzalapnak (372-ből) (=04/03-ból) |
09 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Működési célú pénzeszközátadás társadalombiztosítási alapnak (372-ből) (=04/03-ból) |
10 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Működési célú pénzeszközátadás helyi önkormányzatoknak (372-ből) (=04/03-ból) |
11 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Működési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (374-ből) (=04/02-ből) |
12 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Működési célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (374-ből) (=04/02-ből) |
13 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Működési célú pénzeszközátadás háztartásoknak (374-ből) (=04/02-ből) |
14 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Működési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (374-ből) (=04/02-ből) |
15 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Működési célú pénzeszközátadás külföldre (374-ből) (=04/02-ből) |
16 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Társadalom-, szociálpolitikai juttatások és egyéb társadalombiztosítási ellátások (38) (=04/10+18+19+20+21) |
17 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tervezett maradvány, eredmény, tartalék (591-592, 5941) (=06/29) |
18 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyéb működési célú támogatások, kiadások |
(07+…+18) |
19 |
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kamatkiadások (573) (=03/51) |
20 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felújítás (124, 126, 134, 136, 144, 146, 181) (=05/05) |
21 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Intézményi beruházási kiadások (113, 115, 123, 125, 133, 135, 143, 145, 182-ből) (=05/11+39) |
22 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyéb központi beruházás (151-158-ból) (=05/17+40) |
23 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lakástámogatás (376) (=05/19) |
24 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lakásépítés (153-ból) (=05/21+41) |
25 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Beruházási célprogramok (151-158-ból, 377) (=05/29+42) |
26 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kiemelt jelentőségű beruházások (151-158-ból 378) (=05/37+43) |
27 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Központi beruházások |
(23+…+27) |
28 |
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felhalmozási célú pénzeszközátadás központi költségvetési szervnek (373-ból) (=04/05-ből) |
29 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felhalmozási célú pénzeszközátadás fejezeti kezelésű előirányzatnak (373-ból) (=04/05-ből) |
20 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felhalmozási célú pénzeszközátadás elkülönített állami pénzalapnak (373-ból) (=04/05-ből) |
31 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felhalmozási célú pénzeszközátadás társadalombiztosítási alapnak (373-ból) (=04/05-ből) |
32 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felhalmozási célú pénzeszközátadás helyi önkormányzatoknak (373-ból) (=04/05-ből) |
33 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felhalmozási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (375-ből) (=04/04-ből) |
34 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felhalmozási célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (375-ből) (=04/04-ből) |
35 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (375-ből) (=04/04-ből) |
36 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
9 |
8 |
|
2 |
|
||||||||
|
űrlap |
oldal |
|
||||||||||
|
ezer forintban |
||||||||||||
M e g n e v e z é s |
Sor- szám |
|
|
|
|||||||||
a főkönyvi számlákra való hivatkozással |
|||||||||||||
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
|||||||||
Felhalmozási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (375-ből) (=04/04-ből) |
37 |
|
|
|
|||||||||
Felhalmozási célú pénzeszközátadás külföldre (375-ből) (=04/04-ből) |
38 |
|
|
|
|||||||||
Intézményi egyéb felhalmozási kiadások (159, 183) (=05/38+44+45) |
39 |
|
|
|
|||||||||
Felhalmozási kiadások |
(29+...+39) |
40 |
|
|
|
||||||||
Kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (191-192-ből, 271-272-ből) (=06/03) |
41 |
|
|
|
|||||||||
Kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (193-194-ből, 273-274-ből) (=06/06) |
42 |
|
|
|
|||||||||
Kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (435-436-ból, 456-457-ből) (=06/09) |
43 |
|
|
|
|||||||||
Pénzügyi befektetések kiadásaiból részesedések vásárlása (171) (=05/48) |
44 |
|
|
|
|||||||||
Törvény szerinti kiadások (01+02+03+04+05+06+19+20+21+22+28+40+41+42+43+44) |
45 |
|
|
|
|||||||||
Működési bevételek (91, kivéve 916) (=07/05+09+17+22+25) |
46 |
|
|
|
|||||||||
Kamatbevételek (916) (=07/28) |
47 |
|
|
|
|||||||||
Működési célú pénzeszközátvétel a társadalombiztosítási alapoktól (462-ből) (=09/13-ból) |
48 |
|
|
|
|||||||||
Működési célú pénzeszközátvétel az elkülönített állami alapoktól (462-ből) (=09/13-ból) |
49 |
|
|
|
|||||||||
Költségvetési kiegészítések, visszatérülések (461) (=09/11) |
50 |
|
|
|
|||||||||
Működési célú pénzeszközátvétel központi költségvetési szervtől (462-ből) (=09/13-ból) |
51 |
|
|
|
|||||||||
Működési célú pénzeszközátvétel fejezeti kezelésű előirányzattól (462-ből) (=09/13-ból) |
52 |
|
|
|
|||||||||
Működési célú pénzeszközátvétel helyi önkormányzatoktól (462-ből) (=09/13-ból) |
53 |
|
|
|
|||||||||
Működési célra átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (464-ből) (=09/12-ből) |
54 |
|
|
|
|||||||||
Működési célra átvett pénzeszközök pénzügyi vállalkozásoktól (464-ből) (=09/12-ből) |
55 |
|
|
|
|||||||||
Működési célra átvett pénzeszközök háztartásoktól (464-ből) (=09/12-ből) |
56 |
|
|
|
|||||||||
Működési célra átvett pénzeszközök non-profit szervezetektől (464-ből) (=09/12-ből) |
57 |
|
|
|
|||||||||
Működési célra átvett pénzeszközök nemzetközi szervezetektől (464-ből) (=09/12-ből) |
58 |
|
|
|
|||||||||
Működési célra átvett pénzeszközök egyéb külföldi forrásból (464-ből) (=09/12-ből) |
59 |
|
|
|
|||||||||
Egyéb működési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek |
(50+...+59) |
60 |
|
|
|
||||||||
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel a társadalombiztosítási alapoktól és kezelőitől (463-ból) (09/15-ből) |
61 |
|
|
|
|||||||||
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel az elkülönített állami alapoktól (463-ból) (09/15-ből) |
62 |
|
|
|
|||||||||
Felhalmozási és tőke jellegű bevételek (931, 934) (=08/06+07+14) |
63 |
|
|
|
|||||||||
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel központi költségvetési szervtől (463-ból) (09/15-ből) |
64 |
|
|
|
|||||||||
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel fejezeti kezelésű előirányzattól (463-ból) (09/15-ből) |
65 |
|
|
|
|||||||||
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel helyi önkormányzatoktól (463-ból) (09/15-ből) |
66 |
|
|
|
|||||||||
Felhalmozási célra átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (465-ből) (09/14-ből) |
67 |
|
|
|
|||||||||
Felhalmozási célra átvett pénzeszközök pénzügyi vállalkozásoktól (465-ből) (09/14-ből) |
68 |
|
|
|
|||||||||
Felhalmozási célra átvett pénzeszközök háztartásoktól (465-ből) (09/14-ből) |
69 |
|
|
|
|||||||||
Felhalmozási célra átvett pénzeszközök non-profit szervezetektől (465-ből) (09/14-ből) |
70 |
|
|
|
|||||||||
Felhalmozási célra átvett pénzeszközök nemzetközi szervezetektől (465-ből) (09/14-ből) |
71 |
|
|
|
|||||||||
Felhalmozási célra átvett pénzeszközök egyéb külföldi forrásból (465-ből) (09/14-ből) |
72 |
|
|
|
|||||||||
Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek |
(63+...+72) |
73 |
|
|
|
||||||||
Kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről (191-192-ből, 271-272-ből) (=10/04,05) |
74 |
|
|
|
|||||||||
Kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről (193-194-ből, 273-274-ből) (=10/03) |
75 |
|
|
|
|||||||||
Kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről (435-436-ból, 456-457-ből) (=10/06,07) |
76 |
|
|
|
|||||||||
Osztalékok, koncessziós díjak (933-ból, 935) (=08/08) |
77 |
|
|
|
|||||||||
Pénzügyi befektetések bevételeiből részesedések (933-ból) (=08/09) |
78 |
|
|
|
|||||||||
Adók és adójellegű bevételek (96-ból, 97-ből) (=07/30+31+32) |
79 |
|
|
|
|||||||||
Törvény szerinti bevételek (46+47+48+49+60+61+62+73+...+79) |
80 |
|
|
|
|||||||||
|
9 |
8 |
|
3 |
|
|||||||||
|
űrlap |
oldal |
|
|||||||||||
|
ezer forintban |
|||||||||||||
M e g n e v e z é s |
Sor- szám |
|
|
|
||||||||||
a főkönyvi számlákra való hivatkozással |
||||||||||||||
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
||||||||||
Törvény szerinti kiadások és bevételek egyenlege |
(45-80) |
81 |
|
|
|
|||||||||
Működési költségvetés támogatása (941-ből) (=09/01-ből) |
82 |
|
|
|
||||||||||
Intézményi felhalmozási kiadások támogatása (941-ből) (=09/02-ből) |
83 |
|
|
|
||||||||||
Központi felhalmozási kiadások támogatása (941-ből) (=09/03-ből) |
84 |
|
|
|
||||||||||
Fejezeti kezelésű (speciális) előirányzatok támogatása (=09/01-ből) |
85 |
|
|
|
||||||||||
Költségvetési támogatás (82+83+84+85) |
86 |
|
|
|
||||||||||
Kiadások és bevételek egyenlege (költségvetési támogatással) (81+86) |
87 |
|
|
|
||||||||||
Kiadásból: működésből felhalmozás keresztfinanszírozása |
88 |
|
|
|
||||||||||
Kiadásból: felhalmozásból működés keresztfinanszírozása |
89 |
|
|
|
||||||||||
Működési költségvetés előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele (98) (=10/31-ből) |
90 |
|
|
|
||||||||||
Intézményi felhalmozási kiadások előirányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/31-ből) |
91 |
|
|
|
||||||||||
Központi felhalmozási kiadások előirányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/31-ből) |
92 |
|
|
|
||||||||||
Fejezeti kezelésű (speciális) előirányzatok előirányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/31-ből) |
93 |
|
|
|
||||||||||
Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele (90+91+92+93) |
94 |
|
|
|
||||||||||
Rövid lejáratú hitelek törlesztése (451-454-ből) (=06/13,14,15,16) |
95 |
|
|
|
||||||||||
Hosszú lejáratú hitelek törlesztése (431-432-ből) (=06/11+12) |
96 |
|
|
|
||||||||||
Rövid lejáratú értékpapírok kiadásai (291, 292, 293-ból, 298-ból, 455-ből) (=06/18+19) |
97 |
|
|
|
||||||||||
Hosszú lejáratú értékpapírok kiadásai (172-ből, 173, 174-ből, 434-ből) (=05/49+50+51, 06/17) |
98 |
|
|
|
||||||||||
Hiteltörlesztés külföldre (433) (=06/25) |
99 |
|
|
|
||||||||||
Egyéb finanszírozás kiadásai (39) (=06/33) |
100 |
|
|
|
||||||||||
Finanszírozási kiadások |
(95+...+100) |
101 |
|
|
|
|||||||||
Rövid lejáratú hitelek bevételei (451-454-ből) (=10/10+12+14+15) |
102 |
|
|
|
||||||||||
Hosszú lejáratú hitelek bevételei (431-432-ből) (=10/09+11) |
103 |
|
|
|
||||||||||
Rövid lejáratú értékpapírok bevételei (291, 292, 298-ból, 455-ből) (=10/18+19) |
104 |
|
|
|
||||||||||
Hosszú lejáratú értékpapírok bevételei (434-ből, 933-ból) (=08/10+11, 10/20) |
105 |
|
|
|
||||||||||
Hitelfelvétel külföldről (433) (=10/27) |
106 |
|
|
|
||||||||||
Egyéb finanszírozás bevételei (933-ból, 48) (=10/35) |
107 |
|
|
|
||||||||||
Finanszírozási bevételek |
(102+...+107) |
108 |
|
|
|
|||||||||
Finanszírozás összesen (94+101+108) = (87) |
109 |
|
|
|
||||||||||
Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra |
110 |
|
|
|
||||||||||
|
K I T Ö L T É S I Ú T M U T A T Ó |
|
01. sor: |
Személyi juttatások (02/41) |
|
02. sor: |
Társadalombiztosítási járulékok, egészségügyi és táppénz hozzájá- |
|
03. sor: |
Munkaadói járulék (02/43) |
|
04. sor: |
Dologi kiadások (03/36) |
|
05. sor: |
Egyéb folyó kiadások (kamatkiadások nélkül) (03/44+48) |
|
06. sor: |
Ellátottak pénzbeli juttatásai (04/17) |
|
07. sor: |
Működési célú pénzeszközátadás központi költségvetési szervnek (04/03- |
|
08. sor: |
Működési célú pénzeszközátadás fejezeti kezelésű előirányzatnak (04/03- |
|
09. sor: |
Működési célú pénzeszközátadás elkülönített állami pénzalapnak (04/03- |
|
10. sor: |
Működési célú pénzeszközátadás társadalombiztosítási alapnak (04/03- |
|
11. sor: |
Működési célú pénzeszközátadás helyi önkormányzatoknak (04/03-ból) |
|
12. sor: |
Működési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (04/02-ből) |
|
13. sor: |
Működési célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (04/02-ből) |
|
14. sor: |
Működési célú pénzeszközátadás háztartásoknak (04/02-ből) |
|
15. sor: |
Működési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (04/02-ből) |
|
16. sor: |
Működési célú pénzeszközátadás külföldre (04/02-ből) |
|
17. sor: |
Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb társadalombiztosítási ellátások |
|
18. sor: |
Tervezett maradvány, eredmény, tartalék (06/29) |
|
19. sor: |
Egyéb működési célú támogatások, kiadások |
|
20. sor: |
Kamatkiadások (03/51) |
|
21. sor: |
Felújítás (05/05) |
|
22. sor: |
Intézményi beruházási kiadások (05/11+39) |
|
23. sor: |
Egyéb központi beruházás (05/17+40) |
|
24. sor: |
Lakástámogatás (05/19) |
|
25. sor: |
Lakásépítés (05/21+41) |
|
26. sor: |
Beruházási célprogramok (05/29+42) |
|
27. sor: |
Kiemelt jelentőségű beruházások (05/37+43) |
|
28. sor: |
Központi beruházások |
|
29. sor: |
Felhalmozási célú pénzeszközátadás központi költségvetési szervnek |
|
30. sor: |
Felhalmozási célú pénzeszközátadás fejezeti kezelésű előirányzatnak |
|
31. sor: |
Felhalmozási célú pénzeszközátadás elkülönített állami pénzalapnak |
|
32. sor: |
Felhalmozási célú pénzeszközátadás társadalombiztosítási alapnak |
|
33. sor: |
Felhalmozási célú pénzeszközátadás helyi önkormányzatoknak |
|
34. sor: |
Felhalmozási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (04/04-ből) |
|
35. sor: |
Felhalmozási célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak |
|
36. sor: |
Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (04/04-ből) |
|
37. sor: |
Felhalmozási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek |
|
38. sor: |
Felhalmozási célú pénzeszközátadás külföldre (04/04-ből) |
|
39. sor: |
Intézményi egyéb felhalmozási kiadások (05/38+44+45) |
|
40. sor: |
Felhalmozási kiadások |
|
41. sor: |
Kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (06/03) |
|
42. sor: |
Kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (06/06) |
|
43. sor: |
Kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (06/09) |
|
44. sor: |
Pénzügyi befektetések kiadásai (05/48) |
|
45. sor: |
Törvény szerinti kiadások |
|
46. sor: |
Működési bevételek (07/05+09+17+22+25) |
|
47. sor: |
Kamatbevételek (07/28) |
|
48. sor: |
Működési célú pénzeszközátvétel a társadalombiztosítási alapoktól |
|
49. sor: |
Működési célú pénzeszközátvétel az elkülönített állami alapoktól |
|
50. sor: |
Költségvetési kiegészítések, visszatérülések (09/11) |
|
51. sor: |
Működési célú pénzeszközátvétel központi költségvetési szervtől (02/13- |
|
52. sor: |
Működési célú pénzeszközátvétel fejezeti kezelésű előirányzattól (02/13- |
|
53. sor: |
Működési célra átvett pénzeszközök helyi önkormányzatoktól (02/13-ból) |
|
54. sor: |
Működési célra átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (09/12-ből) |
|
55. sor: |
Működési célra átvett pénzeszközök pénzügyi vállalkozásoktól (09/12- |
|
56. sor: |
Működési célra átvett pénzeszközök háztartásoktól (09/12-ből) |
|
57. sor: |
Működési célra átvett pénzeszközök non-profit szervezetektől (09/12- |
|
58. sor: |
Működési célra átvett pénzeszközök nemzetközi szervezetektől (09/12- |
|
59. sor: |
Működési célra átvett pénzeszközök egyéb külföldi forrásból (09/12-ből) |
|
60. sor: |
Egyéb működési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek |
|
61. sor: |
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel a társadalombiztosítási alapok- |
|
62. sor: |
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel az elkülönített állami alapoktól |
|
63. sor: |
Felhalmozási és tőke jellegű bevételek (08/06+07+14) |
|
64. sor: |
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel központi költségvetési szervtől |
|
65. sor: |
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel fejezeti kezelésű előirányzattól |
|
66. sor: |
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel helyi önkormányzatoktól |
|
67. sor: |
Felhalmozási célra átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (09/14-ből) |
|
68. sor: |
Felhalmozási célra átvett pénzeszközök pénzügyi vállalkozásoktól |
|
69. sor: |
Felhalmozási célra átvett pénzeszközök háztartásoktól (09/14-ből) |
|
70. sor: |
Felhalmozási célra átvett pénzeszközök non-profit szervezetektől |
|
71. sor: |
Felhalmozási célra átvett pénzeszközök nemzetközi szervezetektől |
|
72. sor: |
Felhalmozási célra átvett pénzeszközök egyéb külföldi forrásból |
|
73. sor: |
Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek |
|
74. sor: |
Kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről (10/04,05) |
|
75. sor: |
Kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről (10/03) |
|
76. sor: |
Kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről (10/06,07) |
|
77. sor: |
Osztalékok, koncessziós díjak (08/08) |
|
78. sor: |
Pénzügyi befektetések bevételeiből részesedések (08/09) |
|
79. sor: |
Adók és adó jellegű bevételek (07/30+31+32) |
|
80. sor: |
Törvény szerinti bevételek |
|
81. sor: |
Törvény szerinti kiadások és bevételek egyenlege |
|
82. sor: |
Működési költségvetés támogatása (09/01-ből) |
|
83. sor: |
Intézményi felhalmozási kiadások támogatása (09/02) |
|
84. sor: |
Központi felhalmozási kiadások támogatása (09/03) |
|
85. sor: |
Fejezeti kezelésű (speciális) előirányzatok támogatása (09/01-ből) |
|
86. sor: |
Költségvetési támogatás |
|
87. sor: |
Kiadások és bevételek egyenlege (költségvetési támogatással) (81-86) |
|
88. sor: |
Kiadásból: működésből felhalmozás keresztfinanszírozásra |
|
89. sor: |
Kiadásból: felhalmozásból működés keresztfinanszírozásra |
|
90. sor: |
Működési költségvetés előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybe- |
|
91. sor: |
Intézményi felhalmozási kiadások előirányzat-maradvány igénybevétele |
|
92. sor: |
Központi felhalmozási kiadások előirányzat-maradvány igénybevétele |
|
93. sor: |
Fejezeti kezelésű (speciális) előirányzatok előirányzat-maradvány igény- bevétele |
|
94. sor: |
Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele |
|
95. sor: |
Rövid lejáratú hitelek törlesztése (06/13+14+15+16) |
|
96. sor: |
Hosszú lejáratú hitelek törlesztése (06/11+12) |
|
97. sor: |
Rövid lejáratú értékpapír-műveletek kiadásai (06/18+19) |
|
98. sor: |
Hosszú lejáratú értékpapírok kiadásai (05/49+50+51, 06/17) |
|
99. sor: |
Hiteltörlesztés külföldre (06/25) |
|
100. sor: |
Egyéb finanszírozás kiadásai (06/33) |
|
101. sor: |
Finanszírozási kiadások |
|
102. sor: |
Rövid lejáratú hitelek bevételei (10/10+12+14+15) |
|
103. sor: |
Hosszú lejáratú hitelek bevételei (10/9+11) |
|
104. sor: |
Rövid lejáratú értékpapírok bevételei (10/18+19) |
|
105. sor: |
Hosszú lejáratú értékpapírok bevételei (08/10+11, 10/20) |
|
106. sor: |
Hitelfelvétel külföldről (10/27) |
|
107. sor: |
Egyéb finanszírozás bevételei (08/12, 10/35) |
|
108. sor: |
Finanszírozási bevételek |
|
109. sor: |
Finanszírozás összesen |
|
110. sor: |
Foglalkoztatottak létszáma (fő) – időszakra |
1/b. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez
ellátási költségvetésére és az Alap által folyósított ellátásokra4
|
Kincstári költségvetés az Egészségbiztosítási Alap |
1/ b. számú adatlap (A) |
||||||||
|
…év |
Millió Ft- ban |
||||||||
|
Cím |
Alcím |
Előir. |
Kiemelt |
Előirányzat neve |
1999. évi |
ebből |
|
||
|
Pénzforga- |
Pénzforga- |
|
|||||||
|
|
|
|
|
Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egészségbiztosítási Alap bevételei összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem az E. Alap forrásaiból finanszírozott ellátások bevételei |
|
|
|
|
|
|
Kincstári költségvetés az Egészségbiztosítási Alap |
1/ c. számú adatlap (B) |
||||||||
|
…év |
Millió Ft- ban |
||||||||
|
Cím |
Alcím |
Előir. |
Kiemelt |
Előirányzat neve |
1999. évi |
ebből |
|
||
|
Pénzforga- |
Pénzforga- |
|
|||||||
|
|
|
|
|
Egészségbiztosítási ellátások kiadásai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egészségbiztosítási Alap kiadásai összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem az E. Alap forrásaiból finanszírozott ellátások kiadásai |
|
|
|
|
|
1/c. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez
ellátási költségvetésére és az Alap által folyósított ellátásokra5
|
Kincstári költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap |
1/ c. számú adatlap (A) |
||||||||
|
…év |
Millió Ft- ban |
||||||||
|
Cím |
Alcím |
Előir. |
Kiemelt |
Előirányzat neve |
1999. évi |
ebből |
|
||
|
Pénzforga- |
Pénzforga- |
|
|||||||
|
|
|
|
|
Nyugdíjbiztosítási ellátások bevételei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem a Ny. Alap forrásaiból finanszírozott ellátások bevételei |
|
|
|
|
|
|
Kincstári költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap |
1/ c. számú adatlap (B) |
||||||||
|
…év |
Millió Ft- ban |
||||||||
|
Cím |
Alcím |
Előir. |
Kiemelt |
Előirányzat neve |
1999. évi |
ebből |
|
||
|
Pénzforga- |
Pénzforga- |
|
|||||||
|
|
|
|
|
Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem a Ny. Alap forrásaiból finanszírozott ellátások kiadásai |
|
|
|
|
|
2. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez
Az A), B) és C) jelű elemi költségvetés nyomtatványgarnitúrája |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A fejezet megnevezése, székhelye:
…………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… |
|
A felügyeleti szerv:
…………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
számjel |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
|
|
|
PIR-törzsszám |
|
szektor |
|
fejezet |
|
cím/alcím |
|
szakágazat |
|
|
|
|||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….………… |
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
………… évi |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
A) INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉS |
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
...........................................................….............., ........év........…................….................hó........…...................nap |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
........................…........................……..................…….. a szerv gazdasági vezetője |
................................................................……….. a szerv vezetője |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Készítette, ill. felvilágosítást nyújt: |
|
|
A felügyeleti szerv részéről ellenőrizte: |
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
........................................................……….........(név) ..........................................................………..(telefon) |
|
|
.....…….............................…...............................(név) ......................................…...........……...........(telefon) |
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
TARTALOM |
||||
|
|
|
A) Űrlapok |
Jelzés |
|
|
|
száma |
megnevezése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
02 |
Személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok |
|
|
|
03 |
Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások előirányzata és teljesítése |
|
||
|
04 |
Végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai |
|
||
|
05 |
Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések előirányzata és teljesítése |
|
||
|
06 |
Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása, |
|
||
|
06R |
Támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése |
|
||
|
07 |
Működési bevételek előirányzata és teljesítése |
|
||
|
08 |
Felhalmozási és tőke jellegű bevételek előirányzata és teljesítése |
|
||
|
09 |
Támogatások, kiegészítések és véglegesen átvett pénzeszközök |
|
||
|
10 |
Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele, |
|
||
|
|
||||
|
10R |
Támogatási kölcsönök részletezése |
|
||
|
21 |
Kiadások tevékenységenként |
|
||
|
21R |
Működési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások |
|
||
|
22 |
Bevételek tevékenységenként |
|
||
|
22R |
Működési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek |
|
||
|
34 |
Költségvetési szerveknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma, |
|
||
|
35 |
Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai |
|
||
|
37 |
Feladatmutatók állománya |
|
||
|
98 |
Adatlap az előirányzatokkal és azok teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatásra |
|
||
|
Az "R" betűvel megjelölt űrlapokat csak a beszámoló készítésekor kell kitölteni! |
|
|||
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A megye megnevezése, székhelye:
…………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
számjel |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
|
PIR-törzsszám |
|
szektor |
|
megye |
|
településtípus |
|
szakágazat |
|
|
|
||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….………… |
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
………… évi |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
B) ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS |
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
...........................................................….............., ........év........…................….................hó........…...................nap |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
........................…........................……..................…….. a szerv gazdasági vezetője |
................................................................……….. a szerv vezetője |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
Készítette, ill. felvilágosítást nyújt: |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
........................................................……….........(név) ..........................................................………..(telefon) |
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
TARTALOM |
||||
|
|
|
B) Űrlapok |
Jelzés |
|
|
|
száma |
megnevezése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
02 |
Személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok |
|
|
|
03 |
Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások előirányzata és teljesítése |
|
||
|
04 |
Végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai |
|
||
|
05 |
Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések előirányzata és teljesítése |
|
||
|
06 |
Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása, |
|
||
|
06R |
Támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése |
|
||
|
07 |
Működési bevételek előirányzata és teljesítése |
|
||
|
08 |
Felhalmozási és tőke jellegű bevételek előirányzata és teljesítése |
|
||
|
09 |
Támogatások, kiegészítések és véglegesen átvett pénzeszközök |
|
||
|
10 |
Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele, |
|
||
|
|
||||
|
10R |
Támogatási kölcsönök részletezése |
|
||
|
12 |
Önkormányzatok által folyósított ellátások részletezése |
|
||
|
16 |
Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése |
|
||
|
17 |
Helyi kissebségi önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek alakulása |
|
||
|
21 |
Kiadások tevékenységenként |
|
||
|
21R |
Működési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások |
|
||
|
22 |
Bevételek tevékenységenként |
|
||
|
22R |
Működési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek |
|
||
|
26 |
Helyi kissebségi önkormányzatok kiadásai és bevételei tevékenységenként |
|
||
|
34 |
Költségvetési szerveknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma, |
|
||
|
35 |
Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai |
|
||
|
37 |
Feladatmutatók állománya |
|
||
|
40 |
Önkormányzatok lakóingatlanhoz kapcsolódó bevételei és kiadásai |
|
||
|
43 |
A működési és fejlesztési célú bevételek és kiadások 1999-2000-2001. évi |
|
||
|
|
||||
|
80 |
Költségvetési jelentés |
|
||
|
Az "R" betűvel megjelölt űrlapokat csak a beszámoló készítésekor kell kitölteni! |
|
|||
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A megye megnevezése, székhelye:
…………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… |
|
A felügyeleti szerv:
…………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
számjel |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||
|
|
|
PIR-törzsszám |
|
szektor |
|
megye |
|
településtípus |
|
szakágazat |
|
|
|
|||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….………… |
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
………… évi |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
C) ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉS |
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
...........................................................….............., ........év........…................….................hó........…...................nap |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
........................…........................……..................…….. a szerv gazdasági vezetője |
................................................................……….. a szerv vezetője |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Készítette, ill. felvilágosítást nyújt: |
|
|
A felügyeleti szerv részéről ellenőrizte: |
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
........................................................……….........(név) ..........................................................………..(telefon) |
|
|
.....…….............................…...............................(név) ......................................…...........……...........(telefon) |
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
TARTALOM |
||||
|
|
|
C) Űrlapok |
Jelzés |
|
|
|
száma |
megnevezése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
02 |
Személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok |
|
|
|
03 |
Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások előirányzata és teljesítése |
|
||
|
04 |
Végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai |
|
||
|
05 |
Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések előirányzata és teljesítése |
|
||
|
06 |
Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása, |
|
||
|
06R |
Támogatási célú kölcsönök nyújtásának, törlesztésének részletezése |
|
||
|
07 |
Működési bevételek előirányzata és teljesítése |
|
||
|
08 |
Felhalmozási és tőke jellegű bevételek előirányzata és teljesítése |
|
||
|
09 |
Támogatások, kiegészítések és véglegesen átvett pénzeszközök |
|
||
|
10 |
Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele, |
|
||
|
|
||||
|
10R |
Támogatási kölcsönök részletezése |
|
||
|
21 |
Kiadások tevékenységenként |
|
||
|
21R |
Működési és felhalmozási célú teljesített pénzeszközátadások |
|
||
|
22 |
Bevételek tevékenységenként |
|
||
|
22R |
Működési célra kapott juttatások és felhalmozási célú végleges pénzeszközátvételek |
|
||
|
34 |
Költségvetési szerveknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma, |
|
||
|
35 |
Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai |
|
||
|
37 |
Feladatmutatók állománya |
|
||
|
80 |
Költségvetési jelentés |
|
||
|
Az "R" betűvel megjelölt űrlapokat csak a beszámoló készítésekor kell kitölteni! |
|
|||
A Pénzügyminisztérium 3/1994. (P. K. 6.) tájékoztatója.
Lásd 1998. MK 121. szám 8348–8350. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8351–8358. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8359–8360. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8361–8362. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8363–8411. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8412–8413. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8414–8429. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8430–8435. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8436. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8437–8451. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8452–8455. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8456. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8457. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8461–8465. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8466–8470. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8471–8472. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8473–8480. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8481. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8482. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8503. oldal.
Lásd 1998. MK 121. szám 8504. oldal.