221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról1
2006.09.01.
a) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP), a Megyei (fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár és a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: MEP), valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) és a Megyei (fővárosi) Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: MNYI) a következők szerint:
aa) a Tbj. 23. §-a szerinti nyilvántartás és adatszolgáltatás tekintetében az OEP és az ONYF, (4) Az (1)–(3) bekezdések rendelkezéseinek alkalmazásánál a kifizetéskor érvényes járulékmértékeket kell alapul venni. 5/A. § (1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a Tbj. 19. §-ának (5) bekezdése szerinti táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja, és azt a tárgyhavi összesítő bevalláson a járulékkal együtt elszámolja. (2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes MEP határozza meg. A fizetési meghagyással megállapított táppénz-hozzájárulást a jogerőre emelkedést követően a foglalkoztató az illetékes járulékigazgatóságnál vezetett járulék-folyószámlájára fizeti be. A fizetési meghagyás egy példányát – a jogerőre emelkedést követően – a MEP az illetékes járulékigazgatóság részére megküldi.
5/B. § (1) A Tbj. 24. §-ának (5) bekezdése szerinti arányos elszámolás elvégzéséhez meg kell állapítani az adott naptári évben a biztosítási jogviszony azon naptári napjainak a számát, amely alatt a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozott, és nyugdíjjárulékot volt köteles fizetni. E napok számának és a járulékfizetési felső határ napi összegének a szorzata adja a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék fizetés szempontjából figyelembe vehető éves felső határt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás szerint meg kell állapítani a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség kezdő napjától az év végéig terjedő időszak azon naptári napjainak a számát, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. E napoknak és a járulékfizetési felső határ napi összegének a szorzata adja a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés szempontjából figyelembe vehető éves felső határt.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint megállapított felső határok figyelembevételével kell az arányos elszámolást teljesíteni oly módon, hogy a túlfizetésként jelentkező nyugdíjjárulék összegét az illetékes járulékigazgatóságtól önellenőrzési lapon kell visszaigényelni, és a következő havi tagdíjbevallásban történő feltüntetés mellett, egyidejűleg átutalni a magánnyugdíjpénztár részére.
(4) Az elszámolásra a 7/B. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
''
5/D. § A Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti nyugdíjbiztosítási járulék fizetése szempontjából azt a személyt kell egyházi személynek és szerzetes rendi tagnak tekinteni, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít, és akire a Tbj. 5. §-ának rendelkezései szerint egyidejűleg nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, illetőleg egyéb címen nem szerez szolgálati időt. 7/A. § (1) A Tbj. 31. §-a szerinti biztosított mindaddig köteles nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni, illetőleg a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmeiből a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot levonni, ameddig a biztosított nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeget.
(3) Ha az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. A naptári évi összeghatár megállapításánál – a naptári éven belül – az egyidejűleg fennálló (fennállt) biztosítással járó jogviszonyok esetében is csak azokat a naptári napokat lehet figyelembe venni, amely napokra a biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme volt. Az (1) bekezdésben említett igazolást a biztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a járulékkülönbözetet elszámolni és a biztosítottnak visszafizetni, továbbá ennek tényét a nyilvántartásba bejegyezni.
(4) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, az (1)–(3) bekezdés alkalmazása szempontjából a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az elszámolás az illetékes járulékigazgatóságot terheli.
''
(2) A foglalkoztató a Tbj. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíjkülönbözetet a biztosítottnak visszafizetni, és a többletbefizetés összegét a következő havi tagdíjbevallásban a magánnyugdíjpénztárral elszámolni. (3) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az elszámolás az egyéni vállalkozót terheli.
(4) A foglalkoztatói tagdíjkiegészítés különbözetét (túlfizetés összegét) a magánnyugdíjpénztár értesítése alapján a foglalkoztató igényli vissza.
(5) Az elszámolásra a 7/A. § szerinti rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. 8. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
8. § ,,(1) A Tbj. 34. §-ának (1) és (4)–(5) bekezdései szerinti megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy lakóhelye szerinti MNYI az illetékes. A megállapodást kötő személy a megállapodás megkötésekor, illetőleg fennállása alatt köteles bejelenteni a magánnyugdíjpénztári tagságát, a szerződés egyidejű bemutatásával. 9. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
9. § ,,Abban az esetben, ha a 4. § (1) bekezdése szerint a biztosítási jogviszony fennállását utólag állapítják meg, a biztosítás időszakára a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján már befizetett 11 százalékos mértékű járulék a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett az illetékes járulékigazgatóságtól visszaigényelhető.'' 10/A. § ,,(1) A foglalkoztató székhelye szerint illetékes járulékigazgatóság a magánnyugdíjpénztár, illetőleg a PF megkeresésére saját nyilvántartásával egyezteti a foglalkoztató adatait és arról tájékoztatja a megkeresőt. (2) A rendszeres adategyeztetés módjáról a PF és az állami adóhatóság megállapodást köt.''
11. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
12. § ,,(1) A Tbj. 39. §-ának (2) bekezdésében említett személy a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének kezdő napját követő három napon belül – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – az illetékes járulékigazgatósághoz jelenti be a nyilvántartáshoz előírt adatokat. 12. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
13/A. § Az illetékes járulékigazgatóság a folyószámlaszám kiadását követő 15 napon belül értesíti az illetékes MEP-et a foglalkoztató adatairól, ideértve azok változását is. ,,(1) A Tbj. 50. §-ának (2) és (4) bekezdésében foglaltak végrehajtására az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges számítógépes programot, vagy formanyomtatványt, informatikai utasítást és adatszerkezetet az állami adóhatóság a járulékfizetők rendelkezésére bocsátja. (2) Az (1) bekezdés szerinti bevallásokat elsősorban postai úton kell benyújtani az illetékes járulékigazgatósághoz.'' 17/A. § (1) A Tbj. 51. §-ának (1) bekezdésében foglaltak végrehajtására a bevallás teljesítéséhez szükséges formanyomtatványt vagy számítógépes programot, informatikai utasítást és az adatszerkezetet a PF a Pénzügyi Közlönyben és a Társadalombiztosítási Közlönyben közzéteszi és a foglalkoztatók, a tagdíjat fizetők rendelkezésére bocsátja. (2) Az (1) bekezdés szerinti bevallásokat elsősorban postai úton kell benyújtani a magánnyugdíjpénztárhoz. (3) A mágneses lemezen elkészített bevalláshoz csatolni kell a Tbj. 51. §-ának (1) bekezdése szerinti bevallás összesített adatainak egy kinyomtatott, aláírással hitelesített példányát. A foglalkoztatónak egyidejűleg írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a mágneses lemez az előírt bevallásokat tartalmazza. (4) Ha az illetékes járulékigazgatóság a foglalkoztató részére a járulékbevallás teljesítési határidejére halasztást engedélyez, ez az engedély a foglalkoztatónak a Tbj. 51. §-ának (1) bekezdése szerint teljesítendő bevallására is érvényes. Az engedély egy másolati példányát a foglalkoztató a magánnyugdíjpénztárhoz teljesítendő, az engedély kézhezvételét követően esedékes bevalláshoz mellékeli. 16. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
18. § ,,A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó a tanulói, hallgatói jogviszonyát a vállalkozói tevékenység kezdetét követő 15 napon belül, ezt követően évente szeptember 30-ig az oktatási intézmény által kiállított igazolással köteles az illetékes járulékigazgatóságnál igazolni.'' 17. § Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
20. § ,,A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járulékigazgatóságot értesíti, ha a foglalkoztató a tagdíjbevallásnak és/vagy -befizetésnek nem, vagy nem megfelelően tett eleget. Az értesítéshez a magánnyugdíjpénztár csatolja az intézkedéshez szükséges okiratok másolatát.'' 18. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
21. § ,,(1) Az illetékes járulékigazgatóság a magánnyugdíjpénztártól érkezett megkeresést megvizsgálja, és lefolytatja a Tbj. 54. §-a szerinti eljárást. A járulékigazgatóság az általa kibocsátott fizetési meghagyásban a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárt jelöli meg. A fizetési meghagyás egy példányát meg kell küldeni a jogosult magánnyugdíjpénztárnak. (2) Ha a foglalkoztató a bevallott tagdíjat, illetőleg a jogerős fizetési meghagyással kirótt összeget nem, vagy nem teljes összegben fizette be, a tartozás végrehajtására a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járulékigazgatóságot keresi meg.''
(2) Az egyéni vállalkozók és a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdésében említett személyek esetében az adatok átadására az állami adóhatóság és az OEP megállapodást köt. [(1) A 22–23. §-ban említetteken kívül bejelentésre kötelezett:]
,,(1) A biztosított, valamint a Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének a)–j) pontjaiban említett személy a nagykorú – külföldi állampolgár biztosított esetén valamennyi – eltartott közeli hozzátartozóját az előírt nyomtatványon a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes MEP-nél jelenti be.'' ,,(1) A 22–24. §-okban előírt bejelentést a bejelentésre kötelezett szervek (személyek) az OEP által rendszeresített nyomtatványon teljesíthetik. A nyomtatványt két példányban kell kiállítani. A kitöltött nyomtatvány egy példányát a) a MEP-nél történő benyújtás esetén azonnal,
b) posta útján történő teljesítés esetén
a MEP a bejelentőnek visszaadja az átvétel igazolásával. A bejelentésre kötelezett a bejelentőlapot az átvétel igazolásával együtt öt évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrzésre jogosult személynek bemutatni.''
29. § (1) A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított esetében a foglalkoztatás 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti időtartamának szolgálati időként történő elismerésére a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet legkésőbb 1999. június 30-ig lehet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MNYI-nél (kirendeltségnél), a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóságnál (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) előterjeszteni. A kérelemben nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztató mely személy(ek) után, milyen időtartamra (naptári évre, évekre, hónapra, hónapokra, napra, napokra) kívánja a megállapodást megkötni, illetőleg vállalni a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék megfizetését. Az előterjesztett kérelemben közölni kell a) a foglalkoztató nevét, címét, székhelyét (telephelyét), folyószámlaszámát (törzsszámát), a társadalombiztosítás kifizetőhely működésének tényét,
b) a biztosítottak személyi adatait [TAJ szám, születési év, hónap, nap, neve (előző név), leánykori neve, anyja neve, születési helye], a fennálló (fennállt) biztosítási jogviszony időtartamát, ezen időtartamon belül a külföldi foglalkoztatás idejét és tényét, alkalmazásának minőségét,
c) személyekként mely ,,tól–ig'' terjedő időtartamra [évre (évekre), hónapra (hónapokra), napra (napokra)] vonatkozóan kéri a megállapodás megkötését,
d) a külföldön foglalkoztatott biztosított(ak) munkaszerződésében meghatározott személyi alapbérét.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat közölni kell a biztosított által előterjesztett kérelemben is, a foglalkoztató igazolásának egyidejű benyújtásával. (3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a megállapodás megkötése és a befizetett nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék alapján intézkedik a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartólap kiállításáról.
(4) Ha az (1) bekezdésben említett kérelem előterjesztésére, illetőleg a megállapodás megkötésére csak 1999. június hónapban kerül sor, a járulékfizetés 1999. július 15-ig még teljesíthető. Ha a megállapodást kötő foglalkoztató, vagy a biztosított a megállapodás alapján vállalt járulékfizetési kötelezettségét az előírt határnapig nem teljesíti, a megállapodás érvénytelenné válik. A járulékfizetés csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a megállapodás szerinti nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetése egyaránt megtörtént. 24. § (1) Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1999. január hónapra vonatkozó járulékfizetések vonatkozásában kell alkalmazni.
(2) Egyidejűleg az R. 4/B. §-a, 10. §-a, 14–15. §-ai, az R. 17. §-ának (4) bekezdése, az R. 22. §-ának (2) bekezdéséből a ,,és a Tbj. 50. §-ának (3) bekezdésében'' szövegrész, az R. 23. §-ának (1) bekezdéséből ,,a gyermeknevelési támogatásban'' szövegrész, az R. 25. §-a és az R. 26. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
(3) Az R. 19. §-ának (1) bekezdésében ,,a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpéntárakról szóló 1997. évi LXXXII. (a továbbiakban: Mpt.)'' szövegrész helyébe ,,az Mpt.'' szövegrész lép, az R. 22. § (1) bekezdésében, az R. 23. § (1) és (2) bekezdésében, az R. 24. § (2) bekezdésében ,,a hónap 10.'' szövegrész helyébe ,,a hónap 12.'' szövegrész lép.
