25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet

1. § (1) A menekültkénti és a menedékeskénti elismerést kérelmezők (a továbbiakban: kérelmező), valamint a menekültek, a menedékesek és a befogadottak létfenntartási feltételeinek megteremtése, továbbá a menekültek társadalmi beilleszkedésének elősegítése állami feladat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat a Belügyminisztérium Menekültügyi és Migrációs Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) közvetlenül, illetőleg a befogadó állomás vagy annak megfelelő más szálláshely, valamint az ellátásban vagy a támogatásban részesülő lakóhelye, szálláshelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, Budapesten a kerületi jegyző (a továbbiakban: jegyző) útján látja el.

(3) Az ellátással összefüggő feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében a Hivatal az egyes ellátási feladatok teljesítésére e rendelet 30. §-ában foglalt szervekkel az ott meghatározott feltételek szerint szerződést köthet.

2. § (1) Az ellátások és támogatások formái a következők:

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások:

(3) A pénzbeli ellátások:

(4) A pénzbeli támogatások:

3. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó térítésmentes ellátást, valamint a pénzbeli ellátást a kérelmező, a menekült, a menedékes, illetőleg a befogadott részére biztosítani kell, ha nem rendelkezik vagyonnal, jövedelemmel, illetve, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(2) A menekült az (1) bekezdésben meghatározott vagyon- és jövedelemhatártól függetlenül jogosult díjmentes magyar nyelvi oktatásra.

4. § E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetőleg vagyonnak minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott jövedelem és vagyon.

5. § (1) A kérelmező az elismerése iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg, a befogadott a befogadottkénti elismerését követő 15 napon belül a Hivatal által rendelkezésére bocsátott nyomtatvány kitöltésével köteles nyilatkozni vagyoni és jövedelmi helyzetéről.

(2) A Hivatal a menekült ellátásra jogosító okmányába, valamint a menedékes és a befogadott magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányába ,,ellátásra és támogatásra jogosult'', illetőleg ,,ellátásra és támogatásra nem jogosult'' bejegyzést tesz. A bejegyzést a Hivatal és a jegyző módosíthatja.

(3) Ha az ellátásban, illetőleg támogatásban részesülő vagyona vagy jövedelme elérte a rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértéket,

(4) A Hivatal, illetőleg a jegyző a folyósítás ideje alatt az ellátásban, illetőleg támogatásban részesülőt az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére, illetőleg vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti, aki ennek 15 napon belül köteles eleget tenni.

(5) Amennyiben a vagyoni és jövedelmi helyzetben beállt változást a jegyzőnek jelentették be, a jogosultságra vonatkozó bejegyzést a jegyző módosítja, és erről haladéktalanul értesíti a Hivatalt.

6. § (1) Ha az ellátásban, illetőleg támogatásban részesülő az 5. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a számára megállapított ellátás vagy támogatás folyósítását a Hivatal, illetőleg a jegyző a kötelezettség teljesítéséig felfüggesztheti.

(2) A vagyoni és jövedelmi helyzetről, valamint az abban bekövetkezett változásról történő bejelentés során valótlan adatok közlése esetén a Hivatal megvonhatja az ellátást és támogatást.

7. § (1) A kérelem jogerős elbírálásáig a kérelmező elhelyezéséről és ellátásáról, továbbá a menedékes és a befogadott elhelyezéséről és ellátásáról a befogadó állomás vagy annak megfelelő más szálláshely útján a Hivatal gondoskodik.

(2) Az ellátás keretében biztosítani kell:

(3) A 14. életévét betöltött kérelmező, menekült, menedékes és befogadott a befogadó állomáson tartózkodás harmadik hónapjától havonként, a belügyminiszter által meghatározott összegű, szabad felhasználású havi költőpénzben részesül. Ha a költőpénzben részesülő a befogadó állomás házirendjét ismételten vagy súlyosan megszegi, a költőpénzt meg kell vonni.

(4) A befogadó állomáson nyújtott ellátások körére vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a befogadó állomásnak megfelelő más szálláshely: a szerződés alapján működtetett szállás- vagy táborhely, illetőleg az idegenrendészeti hatóság által elrendelt és a Hivatal által engedélyezett tartási hely.

8. § Ha a menekültügyi eljárás idejére a kérelmező elhelyezéséről és ellátásáról az idegenrendészeti hatóság gondoskodott, az ellátás költségeit a Hivatal az idegenrendészeti hatóság részére megtéríti.

9. § A menekült az elismeréséről szóló jogerős határozat keltétől számított 6 hónap elteltéig a befogadó állomáson tartózkodhat, amennyiben nincs lakása vagy más szálláshelye. Ezt az időtartamot a befogadó állomás igazgatója egy ízben 6 hónappal meghosszabbíthatja. További tartózkodást a Hivatal engedélyezhet.

10. § (1) A menekült a befogadó állomáson való tartózkodás időtartama alatt – amennyiben erre térítésmentesen nem jogosult, de igényt tart rá – a 7. § (2) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak szerint térítés ellenében részesíthető ellátásban. A térítés megfizetésére a (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha a kérelmező, a menedékes és a befogadott jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezik, köteles a 7. § (2) bekezdésében foglalt szolgáltatások önköltségét utólag, minden hónap 5. napjáig megtéríteni. A megtérítés összegét a befogadó állomás igazgatója állapítja meg vagy a megbízott szervezettel kötött megállapodás rögzíti.

11. § (1) Ha a kérelmező, a befogadott, illetőleg a menedékes nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosult

(2) A kérelmező, a befogadott, a menedékes jogosult az életkorhoz kötött kötelező védőoltásra.

(3) A befogadott és a menedékes az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi ellátásokon túl jogosult az orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben gyógyászati segédeszközre, illetve annak javítására a ,,közgyógyellátásra jogosultakra'' vonatkozó feltételek szerint.

12. § (1) A kérelmező, a befogadó állomáson tartózkodó befogadott és a menedékes egészségügyi alapellátása a befogadó állomáson történik.

(2) A befogadó állomáson kívül lakó befogadott és menedékes a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerinti – a területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó – háziorvosnál jogosult az alapellátásra.

(3) A 11. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt egészségügyi szolgáltatások igénybevétele akkor térítésmentes, ha az az alapellátást végző orvos beutalására vagy a járóbeteg-szakellátás, illetve fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa visszarendelésére történt.

(4) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.

(5) A Hivatal a külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított, a 29. § a)–c) pont szerinti okirat megjelölését, számát is tartalmazó vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát téríti meg.

13. § (1) A Hivatal a 11. §-ban felsorolt egészségügyi szolgáltatások díját, illetve a szolgáltatás költségét, továbbá a menedékes és a befogadott terhesség-megszakításának költségét az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben a Magyar Köztársaság nem vállalta.

(2) A menekültügyi hatósági eljárás során elvégzett egészségügyi vizsgálat és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) által elrendelt kötelező védőoltások költségét a Hivatal az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti.

(3) A felsoroltakat meghaladó ellátás térítés díjához a Hivatal nem nyújt támogatást.

(4) A 11. §-ban és a 13. § (2) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatások díját – ha a szolgáltatást a jogosult nem a befogadó állomáson működő egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe – a Hivatal – az (5) bekezdésben foglalt elszámolási rendben – megtéríti az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak. A díj mértéke az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozására vonatkozó szabályokban az elvégzett szolgáltatás finanszírozására irányadó rendelkezések alkalmazásával, az adott szolgáltatónak járó díj, azzal, hogy a befogadó állomáson kívül egészségügyi alapellátást nyújtó háziorvos az eseti ellátás díját számolhatja el.

(5) Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet által az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon az egészségügyi szolgáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes ÁNTSZ városi (fővárosi kerületi) intézetének jelenti le. Az ÁNTSZ városi (fővárosi kerületi) intézete a teljesítés ellenjegyzése után a jelentést továbbítja a Népjóléti Minisztérium Gyógyító Ellátás Információs Központjának (a továbbiakban: GYÓGYINFOK). A jelentések alapján történő elszámolást – az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben – a GYÓGYINFOK küldi meg havonta a Hivatalnak.

14. § (1) A menedékes óvodai nevelésével, általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakmunkásképző, szakiskolai oktatásával, diákotthoni, kollégiumi és gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezésével kapcsolatos étkezési, tanfelszerelési, utazási (bérlet) költséget a Hivatal megtéríti.

(2) A magyar nevelési-oktatási intézményben történő neveléssel, illetve oktatással kapcsolatos működési és fenntartási költségekből:

(3) Ha a menedékesek részére a magyar közoktatási rendszerbe nem illeszthető oktatási intézményt hoznak létre – és a Hivatal a megbízott szervezettel szerződést kötött –, az oktatással és neveléssel összefüggő működési és fenntartási költségek teljes összegét téríti meg a Hivatal.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott – az intézménye költségvetését terhelő – költségeket az önkormányzati intézmény a jegyző útján, más intézmény pedig közvetlenül a Hivataltól igényelheti vissza.

15. § (1) A menekült kérelmére a Hivatal – legfeljebb a képzettség megszerzéséhez előírt időtartamra – átvállalhatja az első alapképzésben történő felsőfokú oktatás tandíját. A kérelemhez csatolni kell az 5. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot és a felvételről szóló igazolást.

(2) A megállapított támogatás folyósításának feltétele, hogy a menekült minden év szeptemberének, illetőleg februárjának utolsó napjáig igazolja, hogy a felsőoktatási intézménybe beiratkozott.

(3) A Hivatal az átvállalt költséget az oktatási intézmény bankszámlájára utalja át.

16. § (1) A menekültnek a Hivatal által megjelölt intézményben szervezett magyar nyelvi oktatáson (alapfokú nyelvoktatás, felzárkóztató nyelvi képzés) való részvétele díjmentes.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magyar nyelvi oktatás költségét a Hivatal az intézmény részére megtéríti.

17. § (1) A menekültnek a menekültkénti elismerésétől számított öt évig, továbbá a menedékesnek – ha befogadó állomáson vagy annak megfelelő más szálláshelyen térítésmentes ellátásra jogosult, de azt nem veszi igénybe – rendszeres létfenntartási hozzájárulás jár.

(2) A rendszeres létfenntartási hozzájárulás havi összegét úgy kell megállapítani, hogy az

(3) A rendszeres létfenntartási hozzájárulást az érintett kérelmére a Hivatal állapítja meg, és azt a jegyző havonta, a hónap 15. napjáig folyósítja.

(4) A folyósított rendszeres létfenntartási hozzájárulás összegét a jegyző igényelheti vissza a Hivataltól.

18. § (1) A menekült útiköltségének megelőlegezését vagy menetlevél kiadását, illetőleg útiköltségének utólagos megtérítését kérheti, ha

(2) A menedékes és a befogadott utazási támogatást kérhet az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott okból, vagy ha a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi ellátást vesz igénybe.

(3) Utazási támogatás csak helyközi utazáshoz, vonattal történő utazás esetén másodosztályú vasúti jegy árának erejéig nyújtható.

(4) Az utazási támogatást a Hivatal, illetőleg a jegyző folyósítja.

19. § (1) Az általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakmunkásképző és szakiskolai tanulmányokat folytató menekült, amennyiben rendszeres létfenntartási hozzájárulásban részesül, tanévkezdéskor beiskolázási támogatásra jogosult.

(2) A beiskolázási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a.

(3) A beiskolázási támogatást – kérelemre – a jegyző folyósítja, és igényelheti vissza a Hivataltól.

20. § (1) A Hivatal a menekült kérelmére személyi okmányai magyar nyelvre történő fordításának költségeit átvállalja, az idegen nyelvre történő fordítás költségeit átvállalhatja.

(2) A fordítás költségét az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda részére a Hivatal megtéríti.

21. § (1) A Hivatal a menekült kérelmére személyenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb hatszorosáig terjedő összegű egyszeri letelepedési segélyt állapíthat meg.

(2) A kérelem

(3) Az egyszeri letelepedési segélyt a Hivatal folyósítja.

22. § (1) A nagykorú menekült részére, kérelmére, a menekültkénti elismerésétől számított 5 éven belül egy alkalommal otthonteremtési támogatás adható, amennyiben a kérelem tárgyát képező ingatlan nem haladja meg a magyar állampolgárok által igénybe vehető, a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.

(2) Az otthonteremtési támogatás felhasználható:

(3) Az otthonteremtés támogatása kamatmentes kölcsön formájában történik.

(4) A támogatás összege a menekültet és a vele egy háztartásban, életvitelszerűen együttlakó az Szt. 4. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott közeli hozzátartókat (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) számításba vett öt vagy annál több tagú család esetében 800 ezer, négytagú család esetében 700 ezer, háromtagú család esetében 600 ezer, kéttagú család esetében 500 ezer, egyedülálló esetében 400 ezer forintig terjedhet, de nem haladhatja meg a vételár, építés, felújítás és bővítés költségének 70%-át.

23. § (1) A kamatmentes kölcsön 1–15 évi időtartamra nyújtható. A visszafizetést a kölcsön folyósítását követő hónap első napján kell megkezdeni. A visszafizetés megkezdésére a menekült kérelmére legfeljebb 1 évig terjedő türelmi idő állapítható meg. Különös méltánylást érdemlő esetben (különösen a menekült önhibáján kívüli súlyos és tartós egészségromlása, munkanélkülivé válása) a menekült kérelmére a visszafizetés legfeljebb öt évig terjedő időtartamra felfüggeszthető, illetőleg a kamatmentes kölcsön még nem törlesztett része vissza nem térítendő támogatásra változtatható.

(2) A támogatás visszafizetési feltételeinek megállapításánál figyelembe kell venni a menekült és közeli hozzátartozója jövedelmét, vagyonát, rendszeres pénzellátásra szóló jogosultságát, keresőtevékenységét, továbbá az igénybe vett központi, illetve önkormányzati forrásból finanszírozott kedvezményeket és támogatásokat, családi körülményeit (pl. fogyatékos családtagról történő gondoskodás).

(3) A támogatást folyósító szerv által felszámított kezelési költség a menekültet terheli.

(4) Ha a kamatmentes kölcsönt több személy közösen kapta, a kölcsön törlesztéséért, illetőleg visszafizetéséért egyetemlegesen felelősek.

24. § (1) A kamatmentes kölcsön biztosítására annak visszafizetéséig arra az ingatlanra, amelyre a támogatást igénybe vették, elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(2) Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt az ingatlant csak a Hivatal írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni, vagy megterhelni. A hozzájárulás akkor adható meg, ha a menekült

25. § (1) A Hivatal a tudomására jutástól számított 30 napon belül felszólítja a támogatásban részesítettet a támogatás egy összegben, 8 napon belül történő visszafizetésére, ha a támogatással szerzett ingatlant a támogatás folyósításától számított öt éven belül elidegeníti, építési telek vásárlása esetén akkor is, ha öt éven belül az építést nem fejezi be, kivéve, ha azt másik, saját tulajdonú ingatlanra cseréli, illetőleg másik ingatlant szerez.

(2) Egy összegben kell visszafizetni a támogatást akkor is, ha a támogatásban részesített véglegesen külföldre távozik.

26. § (1) A menekült az otthonteremtési támogatás iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőnél nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell:

(2) A kérelemhez csatolni kell:

(3) Az otthonteremtési támogatásra – menekült kérelme alapján – a jegyző tesz javaslatot. A javaslat tartalmazza:

(4) Az otthonteremtési támogatásról a Hivatal dönt.

(5) A jegyző a Hivatal döntése alapján a támogatásra szerződést köt a menekülttel, gondoskodik a támogatás pénzintézet útján történő folyósításáról, az ingatlanra jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetéséről, illetőleg törléséről.

(6) Ha a menekült a támogatás odaítéléséről szóló értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül a támogatás összegét nem veszi át, azt a támogatást folyósító pénzintézet, illetve jegyző visszautalja a Hivatalnak.

27. § (1) A településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban, szálláson lakó menekültnek a jegyzőnél benyújtott kérelmére lakbérének, albérleti díjának, szállásköltségének megfizetéséhez a jegyző javaslata alapján a Hivatal támogatást nyújthat.

(2) A támogatás hat hónapra állapítható meg. Kérelemre a támogatás időtartamát a Hivatal legfeljebb két ízben, további hat-hat hónapra meghosszabbíthatja.

(3) A támogatás összege a bérbeadó által igazolt lakbér, albérleti díj, szállásköltség 50, kivételesen indokolt esetben 70%-áig terjedhet.

(4) A támogatás összegét a jegyző havonta folyósítja, és igénylésére a Hivatal téríti meg.

28. § A Hivatal a menekült és a menedékes végleges hazatérése vagy harmadik országba történő végleges távozása esetén, kérelmére, az érintett ország külképviselete által kiállított igazolás alapján kiadott, az igazolásban megjelölt célállomásig érvényes menetjegyének árát részben vagy egészben megtérítheti.

29. § Az ellátást, támogatást kérő a következő okiratokkal igazolhatja jogosultságát:

30. § (1) A Hivatal társadalmi szervezettel, helyi önkormányzattal, egyházzal, jogi személlyel, egyesülettel, alapítvánnyal, ezek intézményével, gazdasági társasággal (a továbbiakban: szolgáltató) köthet szerződést

(2) Az (1) bekezdés c)–h) pontjában foglalt feladatokra pályázat útján kell kiválasztani a szolgáltatót. A pályázati felhívást a Hivatal bocsátja ki. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell az ellátásban részesítendők számát és körét, a nyújtandó ellátások megnevezését és időtartamát.

(3) A szerződést írásban kell megkötni. A szerződésnek a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell:

(4) A szerződéshez csatolni kell a szolgáltató jogállására vonatkozó bírósági végzés, illetőleg hatósági engedély másolatát.

31. § (1) E rendelet szerint ellátást vagy támogatást nyújtó szerv, intézmény, személy a Hivatal költségvetésének terhére teljesített kiadásait az egyéb kiadásoktól elkülönítve köteles nyilvántartani, és köteles a támogatást kérő jogosultságának fennállását ellenőrizni.

(2) A jelen rendelet alapján nyújtott ellátás, támogatás költségeit a Hivatal utólagos elszámolás alapján téríti meg. A költségtérítést – az ellátásban, támogatásban részesített nevének és a 29. §-ban felsorolt okiratok valamelyike sorszámának vagy ügyiratszámának feltüntetésével – az ellátás, támogatás biztosításától számított 1 hónapon belül, részletezett számla alapján lehet igényelni a Hivataltól, az általa meghatározott nyomtatványon.

(3) A Hivatal a külföldi ellátásához nélkülözhetetlen kiadások fedezetét az ellátást vagy támogatást folyósító szervnek megelőlegezheti.

(4) Amennyiben a menedékes és a befogadott magyarországi temetéséről a települési önkormányzat képviselő-testülete gondoskodott, ezzel járó igazolt kiadásait a jegyző igénylésére a Hivatal megtéríti.

32. § (1) A Hivatal és a befogadó állomás a külföldiek ellátására és a menekültügyi hatósági és ellátási tevékenység feltételeinek javítására szolgáló pénzbeli és természetbeni adományt fogadhat el bel- és külföldi természetes és jogi személyektől, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetektől. Befogadó állomás egy millió forintot meghaladó összegű, illetőleg értékű adományt a Hivatal előzetes hozzájárulásával fogadhat el.

(2) Az adomány felhasználásáról – amennyiben az adományozó meghatározta a felhasználás feltételeit, azok betartásával – az elfogadó szerv gondoskodik.

(3) A Hivatal és a befogadó állomás a pénzbeli és a természetbeni adományokról, valamint azok felhasználásáról elkülönített nyilvántartást vezet.

(4) Az adományok elfogadásának rendjéről, felhasználásáról, kezeléséről és nyilvántartásáról a Hivatal szabályzatot készít.

33. § (1) A rendelet hatálybalépése előtt megtérítési kötelezettséggel nyújtott támogatásokra fennálló visszafizetési igényt a támogatási szerződésben foglaltaktól függően az érintett pénzintézet, illetőleg a jegyző érvényesíti.

(2) Amennyiben a menekült a rendelet hatálybalépése előtt megkötött szerződés alapján az otthonteremtési támogatás törlesztő részleteit az önkormányzathoz fizeti be, a jegyző félévente tájékoztatja a Hivatalt a törlesztésről.

34. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg a 7. § (3) bekezdése szerinti költőpénz havi összegét.

35. § (1) Ez a rendelet 1998. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a menekülteket és a Magyar Köztársaság területén ideiglenes menedéket élvezőket megillető egyes ellátásokról szóló 129/1996. (VII. 31.) Korm. rendelet, valamint a Magyar Köztársaság területén ideiglenes menedéket élvezők pénzbeli támogatásának összegéről szóló 19/1996. (VII. 31.) BM rendelet hatályát veszti.