3/1998. (II. 11.) KHVM rendelet
a közlekedési, hírközlési és vízi építmény-tervezési jogosultság részletes szabályairól1
2000.11.24.
1. § (1) A rendelet hatálya az R. 10. §-ában foglalt tervezési szakterületek közül
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az építési, létesítési engedélyhez nem kötött építmények tervezésére, valamint a tervpályázatokra.
2. § (1) A rendelet mellékleteiben meghatározott, az egyes szakterületekhez sorolt közlekedési, hírközlési és vízi építmény-tervezési munkák önálló végzésére az a természetes személy jogosult, aki a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki kamarától a szakterületre vagy szakterületen belüli részterületre vonatkozó tervezői engedélyt (a továbbiakban: engedély) kapott, és szerepel a kamara által vezetett hivatalos tervezői névjegyzékben.
(2) Engedély a mellékletekben felsorolt – egy vagy több – szakterületre adható, az alábbi besorolással:
a) ,,A'' kategóriás tervező: teljes körű tervezési tevékenységre jogosult a szakterületen belül,
b) ,,B'' kategóriás tervező: a mellékletekben meghatározott körű tervezési tevékenységre jogosult a szakterületen belül.
3. § (1) Az engedélyt szakmai jellel és nyilvántartási számmal kell ellátni.
(2) A szakmai jel kifejezi:
a) a mellékletekben rögzített tervezési szakterületet,
b) a tervező besorolását.
(3) A nyilvántartási szám kifejezi:
a) a tervező lakóhelye szerinti megye KSH jelzőszámát,
b) a névjegyzéki bejegyzés azonosító számát.
4. § (1) ,,A'' kategóriás tervezői engedély annak adható, aki rendelkezik:
a) a tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket kielégítő szakirányú egyetemi végzettséggel és legalább 5 éves szakirányú tervezői gyakorlattal, vagy
b) a tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket kielégítő szakirányú főiskolai végzettséggel és legalább 10 éves szakirányú tervezői gyakorlattal, vagy
c) a tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket részlegesen kielégítő szakirányú egyetemi végzettséggel és legalább 10 éves szakirányú tervezői gyakorlattal,
továbbá igazolta szakmai jártasságát2 az önálló tervezési tevékenységben és a ,,B'' kategóriát meghaladó tervezési feladatok végrehajtásában tervező munkatársként (kivéve, ha a szakterületen nincs ,,B'' kategória).
(2) ,,B'' kategóriás tervezői engedély annak adható, aki rendelkezik:
a) a tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket kielégítő szakirányú egyetemi végzettséggel és legalább 2 éves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy
b) tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket kielégítő szakirányú főiskolai végzettséggel és legalább 5 éves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy
c) tervezési szakágnak megfelelő képzettségi követelményeket részlegesen kielégítő szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 5 éves szakirányú szakmai gyakorlattal.3
5. § A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott tervezői engedélyek – amennyiben a tervező a rendeletben, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényben, valamint az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendeletben rögzített feltételeknek megfelel – a rendelet hatálybalépésétől számított 5 évig érvényesek az engedélyben feltüntetett szakterületre.
6. § Közlekedési, hírközlési vagy vízi építmény tervezésének részét képező, de más szakterülethez tartozó műszaki tervezés, az adott szakterületre vonatkozó jogszabályok alapján kiadott tervezői engedéllyel végezhető.
7. § (1) A rendelet 1998. április 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a távközlési építménytervezési, továbbá a távközlési és postaforgalmi tervezési jogosultságról szóló, többször módosított 5/1988. (V. 19.) MP rendelkezés, valamint a vízilétesítmények tervezésére vonatkozó jogosultság részletes feltételeiről szóló, többször módosított 6/1988. (IX. 24.) KVM rendelet.4
(Az engedélyező hatóság az engedély kiadása előtt köteles megvizsgálni, hogy)
,,d)a kérelem részét képező valamennyi tervrészlet felelős tervezője rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal.''
(Az engedélyező hatóság az elvi építési engedély megadását megtagadja, ha)
,,i) a kérelem részét képező bármely tervrészlet felelős tervezője nem rendelkezik a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal.''
(Az engedélyező hatóság az építési engedély megadását megtagadja, ha)
,,d) a kérelem részét képező bármely tervrészlet felelős tervezője nem rendelkezik a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal.''
1. számú melléklet a 3/1998. (II. 11.) KHVM rendelethez
A közlekedési építmény-tervezési tevékenységek szakterületi besorolása
1. ,,A'' kategóriás tervezői jogosultság keretében a szakterületen belül teljeskörűen végezhetők az alábbi tervezési munkák:
1.1. Általános közlekedéstervezési szakterület:
– komplex közlekedési rendszerek,
– kombinált szállítási rendszerek,
– nemzetközi, országos és regionális közlekedési hálózatok,
– terület- és településrendezési tervek közlekedési munkarésze,
– országos vagy regionális forgalmi vizsgálatok,
– komplex építési feladatok és közlekedésüzemi létesítmények organizációs és techológiai
– valamennyi országos és helyi közút, a közforgalom elől el nem zárt magánút tervezése, beleértve azok csomópontjait, útcsatlakozásait, vízelvezetését, berendezéseit, tartozékait és üzemi létesítményeit (töltőállomások, közúti határátkelők, pihenőhelyek, díjfizető helyek, parkolók, zajvédelmi létesítmények),
– gyalogosút, kerékpárút, építményeket kiszolgáló utak és térburkolatok tervezése,
– az előzőek forgalomtechnikai tervezése.
1.3. Közúti műtárgy szakterület:
1.4. Vasúti pálya szakterület:
– az országos közforgalmú vasutak, helyi vasutak, saját használatú vasutak, iparvágányok, földalatti vasutak pályatervezése,
– az előzőek üzemi létesítményeinek (állomások, pályaudvarok, rendezők, rakodók, átfejtők, tárolók, közúti és gyalogos forgalom átvezetés) tervezése,
– az előzőek üzemviteli forgalmi és környezetvédelmi tervezése,
– különleges vasutak mint személyszállító függőpálya, teherszállító függőpálya, sikló és sífelvonó tervezése.
1.5. Vasúti felépítmény-szerkezeti szakterület:
– a vasúti sínleerősítések, kitérők, dilatációs szerkezetek tervezése,
– különféle vágányelzáró szerkezetek tervezése.
1.6. Vasúti műtárgy szakterület:
– vasúti terhet viselő egyéb szerkezetek (rakodó, vagonbuktató, tolópad, mérlegelő stb.)
1.7. Vasútvillamosság szakterület:
– villamos üzemű városi közlekedési rendszerek,
– villamosenergia-ellátás,
– villamos üzemű biztosító berendezések
1.8. Földalatti-vasúti szakterület:
– földalatti-vasúti alagutak, állomások, mozgólépcső lejtaknák, térszín alatti műtárgyak, gyalogos aluljárók szerkezeti és vízszigetelési
1.9. Légiközlekedési szakterület:
– repülőtér létesítés, fejlesztés,
– repülőtéri védőterület,
– futópálya, gurulóút, légijármű-állóhely,
– repülőtéri tárolóterek,
– fénytechnikai rendszerek és telepítés,
– irányítástechnikai rendszerek és telepítés
1.10. Víziközlekedési szakterület:
– hajókikötők parti műtárgy és közlekedési létesítményeinek tervezése.
2. ,,B'' kategóriás tervezői jogosultság keretében a szakterületen belül az alábbi tervezési munkák végezhetők, legfeljebb a meghatározott körben:
2.1. Általános közlekedéstervezés szakterület. Csak ,,A'' kategóriás tervezői jogosultság keretében végezhető.
– az 1.2. pontban leírtak a gyorsforgalmi utak és azok üzemi létesítményei kivételével,
– tervezői művezetés korlátozás nélkül.
2.3. Közúti műtárgy szakterület:
– 30 m szabadnyílás alatti közúti hidak,
– 3 m átmérő alatti átereszek,
– 6 m szerkezeti magasság alatti támfalak
2.4. Vasúti pálya szakterület:
– helyi és saját használatú vasúti pályák tervezése.
2.5. Vasúti felépítmény-szerkezet. Csak ,,A'' kategóriás tervezői jogosultság keretében végezhető.
2.6. Vasúti műtárgy szakterület:
– 12 m szabadnyílás alatti vasúti hidak,
– 3 m átmérő alatti átereszek,
– 6 m szerkezeti magasság alatti támfalak
2.7. Vasútvillamossági szakterület. Csak ,,A'' kategóriás tervezői jogosultság keretében végezhető.
2.8. Földalatti-vasúti szakterület:
– földalatti-vasutak föld- és víznyomásnak ki nem tett szerkezeteinek tervezése.
2.9. Légiközlekedési szakterület:
– repülőtéri gurulóutak és belső üzemi utak tervezése.
2.10. Víziközlekedési szakterület. Csak ,,A'' kategóriás tervezői jogosultság keretében végezhető.
2. számú melléklet a 3/1998. (II. 11.) KHVM rendelethez
A hírközlési építmény-tervezési tevékenységek szakterületi besorolása
1. ,,A'' kategóriás tervezői jogosultság keretében a szakterületen belül teljeskörűen végezhetők az alábbi tervezési munkák:
1.1. Távközlő hálózatok műtárgyai szakterület:
– kábelhálózatok alépítményei és műtárgyai,
– antenna tartószerkezetek,
– távközlés-technikai acélszerkezetek
1.2. Nyomvonalas átviteltechnikai szakterület:
– az országos gerinchálózat és regionális (két vagy több megyét érintő) hálózat tervezése,
– helyi hálózatok tervezése,
– kábeles kép- és hangjelelosztó rendszerek tervezése.
1.3. Nyomvonal jellegű átviteltechnikai szakterület:
– mikrohullámú rendszerek tervezése és a kapcsolatos frekvencia-engedélyezési tervek készítése,
– mikrohullámú összeköttetés tervezése és a kapcsolatos frekvencia-engedélyezési tervek készítése,
– műholdas földi állomások (VSAT hub és műholdas feladó állomások)
1.4. Pont-többpont közötti átviteltechnikai szakterület:
– műsorszóró adók frekvencia- és besugárzási tervezése,
– országos, regionális és helyi mobil rádiótelefon rendszerek frekvencia- és besugárzási tervezése,
– vezeték nélküli állandó helyű szolgáltatás hozzáférés tervezése,
– országos, regionális és helyi személyhívó rendszerek frekvencia- és besugárzási tervezése.
1.5. Kapcsolástechnikai szakterület:
– kapcsolástechnikai rendszerek tervezése,
– kapcsoló rendszerek forgalmi tervezése,
– központok áramellátásának tervezése.
2. ,,B'' kategóriás tervezői jogosultság keretében a szakterületen belül az alábbi tervezési munkák végezhetők, legfeljebb a meghatározott körben:
2.1. Távközlő hálózatok műtárgyai szakterület:
– kábelhálózatok alépítményei és műtárgyai tervezése 12 csőnyílásig,
– 30 m magasság alatti és 10 m-nél kisebb átmérőjű antennák tartószerkezetének tervezése,
– távközlés-technikai acélszerkezetek tervezése.
2.2. Nyomvonalas átviteltechnikai szakterület:
– helyi hálózatok tervezése,
– kábeles kép- és hangjelelosztó rendszerek tervezése.
2.3. Nyomvonal jellegű átviteltechnikai szakterület:
– mikrohullámú összeköttetés tervezése és a kapcsolatos frekvencia-engedélyezési tervek készítése,
– műholdas földi állomások (VSAT hub és műholdas feladó állomások)
2.4. Pont-többpont közötti átviteltechnikai szakterület:
– helyi műsorszóró adók frekvencia- és besugárzási tervezése,
– helyi rádiótelefon rendszerek frekvencia- és besugárzási tervezése,
– helyi személyhívó rendszerek frekvencia- és besugárzási tervezése.
2.5. Kapcsolástechnikai szakterület:
– alközponti kapcsolástechnikai rendszerek tervezése,
– alközponti kapcsoló rendszerek forgalmi tervezése,
– alközpontok áramellátásának tervezése.
3. számú melléklet a 3/1998. (II. 11.) KHVM rendelethez
A vízi építmény-tervezési tevékenységek szakterületi besorolása
1. ,,A'' kategóriás tervezői jogosultság keretében a szakterületen belül teljeskörűen végezhetők az alábbi tervezési munkák:
1.1. Vízépítési nagy-műtárgyak tervezési szakterület:
– folyók és egyéb vízfolyások duzzasztó- és vízerőművei,
– hajózsilipek, árvízkapuk,
– hajókikötők vízilétesítményeinek
1.2. Mezőgazdasági vízhasznosítás tervezési szakterület:
– halastavak, tógazdaságok,
– az előzőek földműveinek és műtárgyainak
1.3. Víziközmű tervezési szakterület:
– víziközművek közüzemi hálózatai (beleértve az ipari, ivó- és tűzivíz hálózatokat, az egyesített és elválasztott rendszerű csatornahálózatokat, a nyílt és zárt rendszerű csapadékvíz elvezető hálózatokat),
– szennyvíztisztító telepek,
– korszerű helyi szennyvízelhelyezés létesítményei,
– vízkezelő létesítmények,
– hévízhasznosítási létesítmények
1.4. Vízkárelhárítás tervezési szakterület:
– folyó- és tószabályozás,
– sík-, domb- és hegyvidéki vízrendezés, belvízmentesítés,
– nagytérségi vízelosztás,
– árvízvédelmi szükségtározók,
– árvízvédelmi, folyó- és tószabályozási, vízrendezési és vízkormányzó földművek, műtárgyak és vízimunkák tervezése.
1.5. Hidrogeológia szakterület:
– valamennyi hidrogeológiai munka.
2. ,,B'' kategóriás tervezői jogosultság keretében a szakterületen belül az alábbi tervezési munkák végezhetők, legfeljebb a meghatározott körben:
2.1. Vízépítési nagy-műtárgyak tervezési szakterület. Csak ,,A'' kategóriás tervezői jogosultság keretében végezhető.
2.2. Mezőgazdasági vízhasznosítás tervezési szakterület:
– 1 m3/s teljesítménynél kisebb öntözőtelep és öntözőcsatorna,
– az előzőek földműveinek és műtárgyainak
2.3. Víziközmű tervezési szakterület:
– a 150 l/s vízszállítást meg nem haladó vezetékű víziközművek közüzemi hálózatai,
– kémiai szennyvíztisztítási fokozattal nem rendelkező és az 5000 m3/d kapacitást meg nem haladó szennyvíztisztító telepek,
– 10 000 m3/d kapacitást meg nem haladó víztermelő telepek,
– 5000 m3/d kapacitást meg nem haladó önálló vízkezelő létesítmények,
– 2000 m3/d kapacitást meg nem haladó víztárolók
2.4. Vízkárelhárítás tervezési szakterület:
– árvízvédelmi művek az elsőrendű védvonalak kivételével,
– 100 ha-nál kisebb terület vízrendezése,
– kül- és belterületi csapadékvíz-elvezetés,
– az előzőek földműveinek és műtárgyainak
2.5. Hidrogeológia szakterület. Csak ,,A'' kategóriás tervezői jogosultság keretében végezhető.
