Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet

a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról

1998.07.01.

A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 24. §-ának (3) és 28. §-ának (1) bekezdése, valamint a 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról a következőket rendelem el:

1. § (1) A vendéglátó üzlet üzemeltetője (a továbbiakban: üzemeltető) az, akinek a részére az üzlet működési engedélyét kiállították. Az üzemeltető köteles a vendéglátó üzletet – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a rendelet mellékletében foglaltak szerint kategóriába sorolni.

(2) Az önkiszolgáló rendszerben működő, továbbá a közlekedési eszközön működő vendéglátó üzlet – kivéve a hajón lévő üzletet –, valamint a belső fogyasztótérrel nem rendelkező vendéglátó üzlet legfeljebb II. kategóriába sorolható.

(3) A belső fogyasztótérrel nem rendelkező üzleteknél a követelményeket a melléklet III. kategória 2., 3., 4. és a II. kategória 1., 2., 8. pontjában foglaltak kivételével kell teljesíteni. A közlekedési eszközön működő üzleteknél a követelményeket a melléklet III. kategória 1., 3. és a II. kategória 1., 8. pontjában foglaltak kivételével kell teljesíteni.

(4) Az üzlet kategóriába sorolásáról a vendégeket az üzletben tájékoztató táblán jól látható módon tájékoztatni kell.

2. § (1) Az üzemeltető köteles az üzlet működésének megkezdése előtt az üzlet helye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarának írásban bejelenteni az üzlet kategóriába sorolását. Ha az üzemeltető a vendéglátó üzletet átsorolja más kategóriába, ezt 15 napon belül köteles az üzlet helye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarának írásban bejelenteni. Ellenőrzéskor megfelelően igazolni kell, hogy a bejelentés megtörtént.

(2) Az üzlet helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának jegyzője (a továbbiakban: jegyző), a kereskedelmi és iparkamara, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a fogyasztóvédelmi felügyelőség jogosult ellenőrizni, hogy a kategóriába sorolás e rendelet rendelkezéseinek megfelel-e.

(3) Ha az ellenőrzésre jogosult szervezet megállapítja, hogy a vendéglátó üzlet nem felel meg a rendelet mellékletében meghatározott feltételeknek, vagy az üzemeltető nem sorolta kategóriába az üzletet, az üzemeltetőt a hiányosság megszüntetésére hívja fel. Az üzemeltető köteles legkésőbb a felhívás időpontjától számított 15 napon belül a hiányosságot megszüntetni, vagy ha a hiányosság megszüntetése nem lehetséges, a vendéglátó üzletet alacsonyabb kategóriába sorolni, és erről az üzlet helye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarát, valamint az ellenőrzést végző szervezetet értesíteni.

(4) Ha az üzemeltető az ellenőrzésre jogosult szervezet felhívásától számított 15 nap alatt a hiányosságokat nem szüntette meg, illetve a vendéglátó üzlet alacsonyabb kategóriába sorolását nem hajtotta végre, az üzlet helye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamara – hivatalból, illetve az ellenőrzést végző szervezet megkeresése alapján – a vendéglátó üzletet a megfelelő kategóriába átsorolja.

(5) Ha a vendéglátó üzlet egyik kategória követelményeinek sem felel meg, s emiatt alacsonyabb kategóriába nem sorolható, a jegyző saját hatáskörben vagy az ellenőrzésre jogosult szervezet kezdeményezésére az üzlet működési engedélyét visszavonja.

3. § (1) Az üzemeltető a vendégek tájékoztatására köteles az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)

a) 1. számú mellékletében meghatározott 211. melegkonyhás vendéglátó üzlet – a közlekedési eszközön működő melegkonyhás vendéglátó üzletek kivételével –, továbbá a 212. cukrászda, 213. bár, borozó, italbolt, kocsma, 214. egyéb vendéglátó üzlet és 215. zenés szórakozóhely bejáratán kívül az üzlet teljes étel- és italválasztékát bemutató ét- és itallapot, illetve árlapot elhelyezni;

b) 1. számú mellékletében meghatározott 211. melegkonyhás vendéglátó üzletben ét- és itallapot, a többi vendéglátó üzletben felszolgálással történő fogyasztás esetén árlapot, minden más esetben ártáblát rendszeresíteni. A gyógyüdülőhelyeken és üdülőhelyeken működő üzletekben az ét- és itallap, illetve az árlap magyar nyelven kívül két idegen nyelven – amelyek közül az egyik angol vagy német – is álljon a vendégek rendelkezésére;

c) a munkahelyi vendéglátó üzletnél az étteremben ártáblát vagy árlapot, a büfében ártáblát rendszeresíteni.

(2) A termékek kínálatának bemutatásánál egyedi árkiírást is alkalmazni kell.

4. § Ha a vendéglátó üzlet működési engedélyét az R. 8/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból a jegyző jogerősen visszavonta, a tevékenységért felelős személy ilyen beosztásban öt évig nem foglalkoztatható. A működési engedély visszavonásáról a jegyző értesíti az üzlet helye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarát.

5. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) étlap: az üzlet meleg, hideg étel, továbbá melegített kész-, illetve félkész étel, valamint cukrászati készítmény, édesipari termék választékát szakmai csoportosítás (levesek, főzelékek, frissensültek stb.) szerint tételesen felsoroló ártájékoztató, amely jól olvashatóan a termék neve mellett a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében meghatározva tartalmazza az egyes ételek, készítmények, termékek – jellegétől függően – mennyiségére vagy mértékegységére megállapított, a fogyasztói forgalomban fizetendő árát;

b) itallap: az üzlet alkoholtartalmú, illetve alkoholmentes italválasztékát szakmai csoportosítás (palackozott borok, kimért borok, röviditalok, kevert italok stb.) szerint tételesen felsoroló ártájékoztató, amely jól olvashatóan a termék neve mellett a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében meghatározva tartalmazza – az ital jellegétől függően – az egyes italok palackra (üvegre) vagy mértékegységre megállapított, a fogyasztói forgalomban fizetendő árát;

c) árlap: olyan ártájékoztató, amely együtt tartalmazza az üzlet étel- és italválasztékát, valamint a termékek fogyasztói forgalomban fizetendő árát az a) és b) pontokban foglaltak szerint;

d) ártábla: az üzletben jól látható helyen elhelyezett, nagyméretű ártájékoztató, amely az a) és b) pontokban foglaltaknak megfelelően tartalmazza az üzlet étel- és italválasztékát, valamint a termékek fogyasztói forgalomban fizetendő árát;

e) egyedi árkiírás: az üzletben bemutatásra kerülő étel, ital, cukrászati készítmény, édesipari termék előtt elhelyezett, egy egységre (darab, szelet, adag, üveg stb.) vonatkozó, a fogyasztói forgalomban fizetendő árat tartalmazó ártájékoztató.

(2) Az ét- és itallapnak, valamint az árlapnak az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell az üzlet vezetőjének és konyhafőnökének nevét is, továbbá az ét- és itallapon, az árlapon, illetőleg az ártáblán fel kell tüntetni az üzlet kategóriába sorolását.

(3) Nem azonosítható (pl. kódolt) árat tartalmazó, illetőleg a fogyasztói árat nem tartalmazó ét- és itallap, árlap, illetve ártábla használata tilos.

6. § (1) Ez a rendelet 1998. július 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésekor már üzemelő vendéglátó üzlet esetében 1998. december 31-ig kell a kategóriába sorolási követelményeknek, valamint a 2. § (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének eleget tenni.

(3) A tevékenységért felelős személyre vonatkozó rendelkezéseknek az üzemeltető 1999. december 31-ig köteles eleget tenni.

Dr. Fazakas Szabolcs s. k.,
ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter

Melléklet a 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelethez


A vendéglátó üzlettel szemben támasztott alapkövetelmények

I. kategória

I. kategóriába sorolható az a vendéglátó üzlet, amely megfelel a II. kategóriára előírt és az alábbi követelményeknek is:

1. Belső előtérrel rendelkezik. Ez a követelmény nem vonatkozik a kerthelyiségben működő vendéglátó üzletekre.
2. Az üzletbe belépésekor a vendéget fogadják.
3. A dohányzó vendégek részére elkülönített vendégteret biztosítanak. Ahol ez nem oldható meg, ott megfelelő légelszívásról gondoskodnak.
4. Az italokat a szakmai előírásoknak megfelelő hőmérsékleten szolgálják fel, ahol az ital jellege indokolja, a vendég kérése nélkül szájjeget szolgálnak fel.
5. Ülőfogyasztás esetén a magyar nyelvűn kívül két idegen nyelvű – amelyek közül az egyik angol vagy német nyelvű – ét- és itallapot, illetve árlapot is rendszeresítenek, és ezeken a nyelveken rendelést is felvesznek.
6. Melegkonyhás üzletben a konyha, illetve a cukrászat vezetője az e tevékenységre előírt szakképzettséggel és legalább ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik.
7. Zenés üzletben a zenekar vezetője legalább ,,A'' vagy kiemelt kategóriába sorolt zenész.
8. Az értékesítéssel foglalkozók helyiségenként egységes és kifogástalan formaruhát viselnek.

II. kategória

II. kategóriába sorolható az a vendéglátó üzlet, amely megfelel a III. kategóriára előírt és az alábbi követelményeknek is:

1. Elkülönített ruhatárral vagy a felsőruházat kulturált elhelyezését biztosító lehetőséggel (állófogas, ruhaakasztó) rendelkezik. Ez a követelmény nem vonatkozik azokra a vendéglátó üzletekre, amelyek kizárólag a nyári idényben működnek.
2. A berendezési és felszerelési tárgyak helyiségenként egységesek és hibátlanok.
3. Az evőeszközök kizárólag rozsdamentes anyagból készültek. Ez a követelmény nem vonatkozik a gyorskiszolgáló típusú üzletekre (pl. büfé), ahol a kínálatnak megfelelő egyszerhasználatos eszközök is alkalmazhatók.
4. A borokat kizárólag talpas (kehely) pohárban szolgálják fel (kivétel a borozó és a speciális egyedi hangulatú üzlet), a többi italt pedig a szakmai követelményeknek megfelelő módon szolgálják fel.
5. Italrendelésnél a nemzetközi kínálat mellett, mint választási lehetőség, a hazai termék kínálata is rendelkezésre áll.
6. Ülőfogyasztás esetén a magyar nyelvűn kívül legalább két idegen nyelven is (amelyek közül az egyik az angol vagy a német nyelv) ét- és itallapot, illetve árlapot rendszeresítenek, és ezen a nyelven rendelést is felvesznek.
7. Melegkonyhás üzletekben és cukrászdákban mind az ételeknél, mind a kiegészítő berendezési és felszerelési tárgyaknál biztosítják a gyermekvendégek igényeinek kielégítését, illetve kényelmét.
8. A vendégteret az üzlet elnevezésére és az üzlet típusára jellemző tárgyak, képek díszítik.
9. A vendéglátó üzletben üzletvezető vagy -helyettes beosztásban vendéglátó szakmai minősítő vizsgával rendelkező, a szakmai tevékenységért felelős személyt foglalkoztatnak.
10. A vendéggel közvetlenül foglalkozó személyek helyiségenként egységes és kifogástalan tisztaságú formaruhát viselnek.
11. Élőzene szolgáltatás esetén a zenekar vezetője legalább ,,B'' kategóriába sorolt zenész.

III. kategória

A vendéglátó üzlettel szemben támasztott alapkövetelmények a következők:

1. Az üzlet bejárata előtti terület rendezett, az időjárási viszonyoktól függetlenül tisztán tartott, továbbá az üzlet az üzletkörre és az üzlet kategóriájára utaló portállal rendelkezik.
2. A vendégtér légcseréje biztosított.
3. A vendégek részére a vendégtértől független előtérből nyíló, nemek szerint elkülönített, egészségügyi papírral, szappannal, higiénikus kéztörlési (szárítási) lehetőséggel és tükörrel ellátott WC-, mosdóhelyiséggel rendelkezik. Az ülőfogyasztást biztosító cukrászda, süteménybolt típusú üzletekben biztosítani kell a WC-használati és kézmosási lehetőséget. A WC- és mosdóhelyiség használatáért ellenérték nem kérhető.
4. Ülőfogyasztás esetén az ét- és itallap, illetve az árlap az asztalok számával arányosan folyamatosan a vendég rendelkezésére áll.
5. Ételfogyasztás esetén a vendég rendelkezésére bocsátják az étkezéshez szükséges egységes és tiszta eszközöket és a különböző ízesítőanyagokat, továbbá amennyiben a vendég italt nem rendel, úgy a vendég külön kérése nélkül is hideg ivóvizet szolgálnak fel.
6. A vendéggel közvetlenül foglalkozó személyek eleget tesznek a személyes higiéniára vonatkozó követelményeknek.
7. Az üzletvezető a tevékenységére előírt szakképzettséggel és legalább háromévi szakmai gyakorlattal rendelkezik.
8. A konyha, illetve cukrászat vezetője az e tevékenységre előírt szakképzettséggel és legalább háromévi szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az üzletben a forgalom zavartalan lebonyolításához szükséges számú szakképzett személyzet műszakonként rendelkezésre áll.
9. A számla ellenőrzésére a vendégnek lehetőségek nyújtanak.
10. A vendégek által eldobott vagy elejtett papír- és egyéb hulladékot (cigarettavég stb.) folyamatosan eltávolítják, a vendégteret tisztán tartják.
11. Élőzene és/vagy műsorszolgáltatás esetén a zenész, az énekes, a revütáncos, illetve a lemezbemutató legalább az Országos Szórakoztató Zenei Központ által szervezett szakvizsgával rendelkezik. [Ez alól kivétel, ha az említettek a 17/1990. (XII. 17.) MKM rendelet előírásainak és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott feltételeknek megfelelnek.]

A IV. kategóriába sorolás feltételei

IV. kategóriába sorolható az a vendéglátó üzlet, amely nem felel meg a III. kategória követelményeinek, de nemenként elkülönített WC- és mosdóhelyiséggel rendelkezik, ezenkívül megfelel a III. kategóriájú besorolás 4., 5., 7., 9., 10. és 11. pontjában foglaltaknak.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás