Kifejezéskereső
5/1998. (II. 18.) MKM rendelet
a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – szakképzés keretében a munkaügyi miniszterrel és a szakképesítésért felelős miniszterrel, az eljárási díj tekintetében pedig a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) fenntartóra, tekintet nélkül az általános iskolákra, a szakmunkásképző iskolákra és szakiskolákra, a gimnáziumokra és szakközépiskolákra, az alapfokú művészetoktatási intézményekre a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre (a továbbiakban együtt: iskola),
b) az iskola tanulóira, pedagógusaira és más alkalmazottaira (a továbbiakban együtt: alkalmazottak),
c) a tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülők),
d) a tankönyvkiadásban részt vevő kiadókra, szerzőkre és iskolai tankönyvterjesztőkre.
(2) Könyvet az e rendeletben meghatározott eljárás szerint lehet tankönyvvé nyilvánítani.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) beszerzési ár a tankönyvjegyzékben az adott tankönyvnél feltüntetett, az iskolai terjesztésben alkalmazott ár;
b) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, kollégium, illetve iskolai tagozat, osztály, csoport;
c) iskolai tankönyvterjesztő az a tankönyvterjesztő, amelyik az iskolával közvetlenül köt megállapodást az iskolai tankönyvellátásra;
d) munkatankönyv az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben kell az előírt feladatot megoldania;
e) nyomdakész kézirat a szerkesztett kézirat, ábra, kép;
f) segédkönyv az a könyv, szöveggyűjtemény, atlasz, munkafüzet, szótár, album, példatár, feladatlap-gyűjtemény stb., amely segítséget nyújt a tanulónak a tankönyv alkalmazásához, illetve a pedagógusnak a nevelő és oktató munkájához;
g) speciális célú tankönyv az, amelynek előállítását a tankönyv által feldolgozott tananyag elsajátításában érdekelt tanulók kis létszáma miatti piaci kereslet hiánya akadályozhatja (a nemzeti etnikai kisebbségi oktatáshoz, a két tanítási nyelvű oktatáshoz, a fogyatékos gyermekek oktatásához, a művészeti oktatáshoz készített tankönyv stb.);
h) szociálisan rászorult az a tanuló, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 129. §-a alapján rendszeres támogatásra jogosult;
i) tankönyv az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelent és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított
ia) könyv, amely a tanulók részére – a közoktatásról szóló törvény követelményrendszerére építve – pedagógiai szempontból feldolgozza, továbbá rendszerezi valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület ismereteit,
ib) szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány stb., amelynek az alkalmazása nélkül a tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el, illetve amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület ismeretanyagának átadásához (irodalmi szöveggyűjtemény, matematikai feladatgyűjtemény, földrajzi és történelmi atlasz, képlet- és táblázatgyűjtemény stb.);
j) tartós tankönyv az a tankönyv, amelyik tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy több tanuló, több tanéven keresztül alkalmazza (a továbbiakban a d) és az i)–j) pontokban szabályozottak együtt: a könyv megjelenési formája).
(2) Tankönyvvé nyilvánítható az elektronikus és képi ismerethordozó, ha tartalmánál fogva megfelel az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott követelményeknek.
A tankönyvvé nyilvánítás,
illetve a tankönyvvé nyilvánítás megszűnése
3. § (1) A tankönyvvé nyilvánítás iránti kérelmet a kiadónak kell benyújtania a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a könyvet milyen iskolatípus, mely évfolyam, illetőleg műveltségi terület, szakképzési szakterület, tantárgy tanításához készítették, továbbá a tankönyv megjelenési formájáról. Ha a 2. § ib) pontjában felsoroltak tankönyvvé nyilvánítását kérik, meg kell jelölni azt a tankönyvet, ismeretanyagot, amelynek alkalmazásához nélkülözhetetlen. Abban az esetben, ha a könyv több iskolatípusban, évfolyamon, műveltségi területen, szakképzési szakterületen alkalmazható, illetve a szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, atlaszt stb. több tankönyv alkalmazásához, több ismeretanyag elsajátításához nélkülözhetetlen, a kérelemben valamennyit fel kell tüntetni.
(2) A tankönyvvé nyilvánítás iránti kérelemhez csatolni kell
a) a könyv három példányát,
b) a 2. § ib) pontjában felsoroltak tankönyvvé nyilvánítása esetén – az Országos Köznevelési Tanács kérésére – három példányban azt a tankönyvet, amelynek alkalmazásához a szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, atlaszt stb. nélkülözhetetlen,
c) a könyvhöz készített lektori véleményt és szerkesztői jelentést,
d) az eljárási díj befizetésének igazolását,
e) a kiadó és a szerző – harminc napnál nem régebbi – nyilatkozatát arról, hogy a könyv kiadásának jogával rendelkezik a kiadó,
f) a kiadó nyilatkozatát a javasolt beszerzési árról, a tankönyv forgalmazásának módjáról és feltételeiről,
g) ha a könyvet a gyakorlatban előzetesen kipróbálták, a közreműködő iskola nyilatkozatát.
(3) Az eljárási díj a tankönyvvé nyilvánítási eljárással felmerülő költségek fedezetét szolgáló átalány, melynek összege szerzői ívenként a kérelem benyújtásakor érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) huszonöt százaléka, fellebbezés esetén – a szerzői ívek számától függetlenül – a legkisebb munkabér (minimálbér) huszonöt százaléka.
(4) A kérelmeket, mellékleteivel együtt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium továbbítja az Országos Köznevelési Tanács részére.
4. § (1) A könyv tankönyvvé nyilvánításáról és a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről a művelődési és közoktatási miniszter az Országos Köznevelési Tanács javaslata alapján dönt.
(2) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban – a közoktatásról szóló törvény 122. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak mellett – vizsgálni kell, hogy
a) a könyv alkalmas-e
– a Nemzeti alaptantervben meghatározott követelmények közvetítésén túl, az alapműveltségi vizsgára, középiskolák részére készített tankönyv esetén továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítésre,
– a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén, a ,,Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében'' meghatározottak szerint a kisebbségi oktatás sajátos céljainak megvalósítását szolgáló követelmények közvetítésére,
– két tanítási nyelvű iskolai oktatás esetén, a ,,Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében'' meghatározottak szerint a két tanítási nyelvű iskolai oktatás céljainak megvalósítását szolgáló követelmények közvetítésére,
– fogyatékos tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén, a ,,Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében'' meghatározottak szerint a tanulók fogyatékosságához igazodó sajátos felkészítésre, felkészülésre,
– alapfokú művészetoktatás esetén, az ,,Alapfokú művészetoktatás követelményeiben és tantervi programjában'' meghatározottak szerint a művészeti ismeretek közvetítésére,
– a szakképzés központi programjában (tantervében) meghatározottak szerint a szakmai vizsgára történő felkészítésre, felkészülésre,
– az Alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzata és az Érettségi vizsga vizsgaszabályzata szerint akkreditált tantárgy, vizsgatantárgy követelményeihez készült könyv esetén a tantárgy, vizsgatantárgy tananyagtartalmának közvetítésére;
b) ha az iskolában a nevelő és oktató munka a közoktatásról szóló törvény 23. §-ában meghatározottak szerint kiadott engedély alapján folyik, a könyv alkalmas-e az átadni kívánt – az engedély kiadásához alapuló szolgáló – ismeretek közvetítésére.
(3) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – vizsgálni kell a tankönyv terjesztési, forgalmazási feltételeit és lehetőségeit.
5. § (1) Az Országos Köznevelési Tanács valamennyi tankönyvvé nyilvánításra irányuló kérelmet – javaslatával együtt – megküldi a művelődési és közoktatási miniszter részére. Az Országos Köznevelési Tanács javasolhatja
a) a könyv tankönyvvé nyilvánítását,
b) a tankönyvvé nyilvánítási kérelem elutasítását.
(2) Az Országos Köznevelési Tanács az (1) bekezdésben meghatározott döntésének meghozatala előtt legalább két szakértőt kér fel a benyújtott könyv bírálatára (a továbbiakban: bírálók), és további bírálókat is felkérhet. A két bíráló közül az egyiket az adott szakterület tudományának képviselői, a másikat a gyakorló pedagógusok közül kell felkérni. A bírálók díját és költségeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fizeti.
(3) Abban az esetben, ha van olyan – a közoktatásról szóló törvény 97. §-ának (2) bekezdése szerint a Közoktatáspolitikai Tanács titkárságára bejelentkezett – pedagógus szakmai szervezet, amelynek működési területét érintik a könyv által feldolgozott ismeretek, bírálóként – ha a pedagógus szakmai szervezet a jegyzéket az Országos Köznevelési Tanács részére megadta – a jegyzékben szereplő gyakorló pedagógust kell felkérni. Abban az esetben, ha a pedagógusképzésben érdekelt felsőoktatási intézmények a jegyzéket elkészítik, és az Országos Köznevelési Tanácshoz eljuttatják, az adott szakterület tudományának képviselői közül a pedagógusképzésben érdekelt felsőoktatási intézmények által elkészített jegyzékben szereplő szakértőt – ha van olyan, akinek a szakterületébe tartoznak a könyv által feldolgozott ismeretek – kell bírálónak felkérni. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha a felkérésre az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések miatt nincs lehetőség.
(4) Az Országos Köznevelési Tanácsnak a bírálók felkérésében részletesen meg kell állapítania azokat a szempontokat, kérdéseket, amelyek alapján a könyvről ki kell alakítani a bírálatokat, illetve amelyekre a választ meg kell adni. A felkérésben meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül el kell készíteni a bírálatot, illetve a szakvéleményt.
(5) Az Országos Köznevelési Tanács az (1) bekezdésben meghatározott döntésének meghozatala előtt megfelelő határidő kitűzésével
a) meghatározhatja azokat a tartalmi, technikai vagy más feltételeket, amelyek teljesítése esetén a könyv tankönyvvé nyilvánítását javasolni fogja a művelődési és közoktatási miniszter részére,
b) javasolhatja, hogy a könyvet a kiadó más megjelenési formában adja ki.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott javaslatot az Országos Köznevelési Tanács megküldi a kiadónak. Ha a javasolt változtatások végrehajtását a kiadó vállalja, annak teljesítése után az átdolgozott könyvet – újabb tankönyvvé nyilvánítási kérelem benyújtása nélkül – be kell nyújtani az Országos Köznevelési Tanács részére.
6. § (1) Az Országos Köznevelési Tanács javaslatáról, ha az nem támogatja a könyv tankönyvvé nyilvánításárt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyolc napon belül értesíti a kiadót. Az Országos Köznevelési Tanács felkérésére elkészített bírálatokat, szakvéleményeket, az Országos Köznevelési Tanács javaslatát az iratoknak a művelődési és közoktatási miniszter részére történő megküldése előtt a kiadó megtekintheti, és kérelmére azok másolatát részére át kell adni. A kiadó a bírálatban, szakvéleményben, az Országos Köznevelési Tanács javaslatában foglaltakkal kapcsolatosan nyolc napon belül írásban kifejtheti véleményét, melyet – az 5. § (1) bekezdésében meghatározott iratokkal együtt – a művelődési és közoktatási miniszter részére meg kell küldeni.
(2) A tankönyvvé nyilvánítás öt évre szól (a továbbiakban: tankönyvvé nyilvánítás időszaka). Megszűnik a tankönyvvé nyilvánítás abban az esetben, ha a könyvet akár tartalmában, akár kivitelében megváltoztatják. Nem tekinthető változtatásnak a tankönyvben található hibák javítása. Ha a változtatás a könyv – szerzői ívben mért – kevesebb, mint huszonöt százalékát érinti, a kérelemhez csak a változtatott és a változtatás megértéséhez szükséges részeket kell benyújtani, s a változtatás terjedelmének megfelelő eljárási díjat kell befizetni. Az Országos Köznevelési Tanács kérésére a kiadónak – további eljárási díj befizetése nélkül – a megváltoztatott könyvet teljes egészében be kell nyújtania.
(3) Abban az esetben, ha a tankönyvvé nyilvánítási időszak letelt, a kiadó kérheti a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítását. Változatlan tankönyv esetén – a tankönyvvé nyilvánítás első alkalommal történő meghosszabbításakor – a kérelemhez nem kell a mellékleteket csatolni, és eljárási díjat sem kell fizetni. Abban az esetben, ha a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbításához az Országos Köznevelési Tanács bíráló kirendelését tartja szükségesnek, felhívására az eljárási díjat be kell fizetni.
7. § (1) A kiadó a 3. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kérheti a könyv nyomdakész kéziratának tartalmi szempontból történő előzetes elbírálását. A kérelemhez a 3. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett csatolni kell a könyv végső formájának részletes ismertetését.
(2) Ha a kiadó a nyomdakész kézirat előzetes elbírálását kéri, az Országos Köznevelési Tanács a kéziratot tartalmi szempontból vizsgálja meg. Ennek eredményeképpen tájékoztatja a kiadót arról, hogy a kéziratot alkalmasnak tartja-e arra, hogy könyv formájában tankönyvvé nyilvánítsák, illetve milyen változtatásokat tart szükségesnek.
(3) Az elkészült könyvet az 5. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint be kell nyújtani az Országos Köznevelési Tanács részére.
8. § (1) Az Országos Köznevelési Tanács kezdeményezheti a kiadónál a tankönyv tartalmi vagy technikai átdolgozását.
(2) A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésére – kérelemre vagy hivatalból – az Országos Köznevelési Tanács tehet javaslatot a művelődési és közoktatási miniszter részére.
(3) A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetését – beleértve azt az esetet is, amikor a tankönyvet akár tartalmában, akár kivitelében megváltoztatták – az Országos Köznevelési Tanácsnál kezdeményezheti a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a kiadó és a szerző. A kezdeményezést meg kell indokolni. Az Országos Köznevelési Tanács szükség esetén bírálókat kérhet fel, vagy más szakvéleményt készíttethet.
(4) Ha a tankönyvvé nyilvánítás időszaka eltelt, a tankönyvvé nyilvánítás külön eljárás nélkül megszűnik. Erről a tényről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium értesíti a kiadót.
9. § Nem működhet közre a tankönyvvé nyilvánítással, tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésével kapcsolatos eljárásban a könyv szerzője, továbbá az, aki az adott tankönyv kiadásában és forgalmazásában érdekelt, így különösen
a) a szerző közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §-ának d) pontja],
b) a kiadó képviselője,
c) aki a kiadóval munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll,
d) aki a kiadó tulajdonosa, résztulajdonosa vagy annak közeli hozzátartozója.
A tankönyvjegyzék
10. § (1) A tankönyvekről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium évente jegyzéket készít (a továbbiakban: tankönyvjegyzék), amelyet a tanévet megelőző naptári év december hó utolsó napjáig eljuttat az iskolákhoz.
(2) A tankönyvjegyzéknek tartalmaznia kell a mű címét, szerzőjét, raktári számát, azt az iskolatípust, évfolyamot, szakképesítést, amelyben oktatás céljára felhasználható, annak az ismeretkörnek, műveltségi területnek, műveltségi részterületnek, szakképzési szakterületnek, szakképzési részszakterületnek a megjelölését, amelyben a nevelő és oktató munkához igénybe vehető, a kiadót és forgalmazót, a tankönyv megjelenési formáját, az első kiadási évet, az átdolgozást és az átdolgozás évét, a beszerzési árat. Abban az esetben, ha a könyv több iskolatípusban, évfolyamon, műveltségi területen, szakképzési szakterületen alkalmazható, a jegyzékben valamennyit fel kell tüntetni.
(3) A tankönyvjegyzékben szereplő beszerzési ár tartalmazza a terjesztés költségeit is.
11. § (1) A tankönyvjegyzékbe történő felvételt – kivéve a tankönyvvé nyilvánítás évét – a kiadónak kell kérnie a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megküldött adatlapon, minden év július hónap utolsó napjáig.
(2) A tankönyvvé nyilvánítás évében a tankönyvet külön kérelem nélkül – a szükséges adatok közlése után – fel kell venni a tankönyvjegyzékbe. A tankönyvjegyzékbe első alkalommal azt a könyvet kell felvenni, amelynek tankönyvvé nyilvánításáról az adott év szeptember hó 30-áig döntött a művelődési és közoktatási miniszter.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben meg kell jelölni a tankönyv beszerzési árát, továbbá a 3. § (2) bekezdés e) pontja szerint igazolni kell, hogy a kiadó továbbra is rendelkezik a tankönyv kiadásának a jogával. Közölni kell továbbá a tankönyv forgalmazására vonatkozó adatokat.
12. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter – a kiadók képviselőinek bevonásával – minden évben meghatározza azt a legmagasabb beszerzési árat, amely felett a könyvet nem lehet felvenni a tankönyvjegyzékbe. A művelődési és közoktatási miniszter több beszerzési árat is megállapíthat, külön a tartós tankönyvekre, speciális célú tankönyvekre, tankönyvcsaládokra, műszaki kivitelre tekintettel. A beszerzési árat a tanévet megelőző naptári év március 31-éig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(2) Nem vehető fel a tankönyvjegyzékbe az a könyv, amelynek
a) beszerzési ára meghaladja a művelődési és közoktatási miniszter által meghatározott összeget,
b) az előző évhez képest indokolatlanul megnövelték a beszerzési árát.
13. § (1) A tankönyvjegyzékkel egyidejűleg el kell készíteni a segédkönyvek jegyzékét is. A segédkönyvek jegyzékébe való felvételt a kiadó kérheti minden év július hónap utolsó napjáig.
(2) A fakultatív hit- és vallásoktatás céljait szolgáló könyveket, segédkönyveket az egyházi jogi személy kérésére fel kell venni a segédkönyvek jegyzékébe.
(3) A segédkönyvek jegyzékébe való felvételért eljárási díjat kell fizetni, amelyik a jegyzék összeállításával és az iskolák részére történő kiküldésével kapcsolatos költségek fedezését szolgáló átalány. Az eljárási díj összege – könyvenként, segédkönyvenként – a kérelem benyújtásakor érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) öt százaléka.
14. § A Művelődési és Közoktatási Minisztérium október hó 31-ig elkészíti és a kiadók részére hozzáférhetővé teszi a tankönyv- és segédkönyvjegyzék tervezetét. A tervezetben – a saját adatait – minden kiadó november hó 15-ig megtekintheti és javíthatja.
A tanulói tankönyvtámogatás rendje és az iskolai tankönyvellátás
15. § (1) Az éves költségvetésről szóló törvény kihirdetésétől számított harminc napon belül a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni – a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (5) bekezdése alapján, a piaci áron forgalomba kerülő tankönyvek megvásárlásához az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott előirányzatból, a helyi önkormányzatok részére az egyes normatív állami hozzájárulások megállapításakor a nappali rendszerű iskolai oktatásnál figyelembe vett mutatószám alapján meghatározott – egy tanulóra jutó éves – tankönyvtámogatás összegét. Az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összege eltérő lehet iskolai évfolyamonként, továbbá, ha a tanulónak speciális célú tankönyvet kell vásárolnia.
(2) A tankönyvtámogatás összegét – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megadott adatok alapján – az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint kell eljuttatni a fenntartók részére.
16. § (1) Az iskolának biztosítania kell, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv, segédkönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.
(2) Az iskola minden év május 31-éig felméri, hogy hány tanuló kíván kölcsönözni az iskolai könyvtárból, iskolai könyvtár hiányában az iskolától tartós tankönyvet, segédkönyvet.
(3) A felmérés eredményéről a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot június 15-ig tájékoztatni kell.
(4) A nevelőtestület minden év június hó 30-áig – a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (5) bekezdésében meghatározott eljárási rend szerint – meghatározza a tankönyvtámogatás módját, azzal a megkötéssel, hogy az e rendelet 15. §-ának (1) bekezdése alapján az iskola részére jutó összeg legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, továbbá a tanulók által alkalmazott segédkönyv vásárlására kell fordítani.
(5) A (4) bekezdés alapján megvásárolt tankönyv, segédkönyv az iskola tulajdonába, s ha működik, az iskolai könyvtár állományába kerül.
(6) Az iskolának közzé kell tennie azoknak a tartós tankönyveknek, továbbá segédkönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból, ennek hiányában az iskolától a tanulók kikölcsönözhetnek.
(7) Az iskola a (2) bekezdésben meghatározott felméréssel egyidejűleg felméri azt is, hogy hány szociálisan rászoruló tanuló jár az iskolába, illetve hány tanuló igényel tankönyvtámogatást, s a felmérés eredményéről a (3) bekezdésben foglaltak szerint tájékoztatást ad.
(8) Az iskola – a gyermekek védelméről szóló törvény 18. §-ának (4) bekezdése alapján – kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
17. § (1) Az iskola igazgatója minden év február hó 15-éig elkészíti az iskolai tankönyv- és segédkönyv rendelést (a továbbiakban: tankönyvrendelés). A tankönyvrendelés alapján a nevelőtestület meghatározza, hogy a 16. § (4)–(5) bekezdése alapján tartós tankönyv, segédkönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv, segédkönyv vásárlására fordítsák.
(2) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskola igazgatója beszerzi – ha működik – az iskolaszék véleményét.
(3) A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni.
(4) Az igazgató a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg kidolgozza az iskolán belüli tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásának rendjét (a továbbiakban: tankönyvterjesztés rendje).
(5) A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni és a tankönyvterjesztés rendjét úgy kell kialakítani, hogy minden tanuló – kivéve, aki szorgalmi időben átvétellel kerül az iskolába – a tankönyvjegyzékben szereplő beszerzési áron hozzájuthasson az iskolai tanulmányaihoz szükséges tankönyvekhez, segédkönyvekhez.
(6) A tankönyvterjesztés rendjének elkészítésével egyidejűleg az iskola igazgatójának ki kell jelölnie és meg kell bíznia azt az alkalmazottat, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Az alkalmazottal kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Díjazás illeti meg azt az alkalmazottat is, aki elkészítette az iskolai tankönyvrendelést. A díjazás összege nem lehet kevesebb az ügyeleti díj összegénél. A díjazás forrása a beszerzési árba beépített terjesztési költségnek – a tankönyvterjesztéssel kapcsolatosan kötött megállapodás alapján – az iskolát megillető része.
(7) A tankönyvrendelés elkészítésének – e rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A szabályozásnál az iskolaszéket – ha működik – egyetértési jog illeti meg.
A tankönyvkiadás támogatása
18. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott keret terhére a – tankönyvjegyzékben lévő – tankönyv előállításához vissza nem térítendő támogatást nyújthat.
(2) A tankönyvkiadás támogatásának elnyeréséhez a művelődési és közoktatási miniszter nyilvános pályázatot ír ki. A pályázatot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni. A pályázatokról az Országos Köznevelési Tanács javaslata alapján a művelődési és közoktatási miniszter dönt.
(3) A pályázathoz csatolni kell a tankönyv előállításának részletes költségkimutatását, a beszerzési árat meghatározó költségtényezőket, továbbá, hogy a támogatás megadása esetén miképpen módosul a tankönyv beszerzési ára. A támogatás elnyerésére vonatkozó pályázat benyújtásával egyidejűleg – az Országos Széchényi Könyvtár által kiállított igazolással – igazolni kell, hogy az eddig kiadott könyvei tekintetében a kiadó eleget tett a kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettségének.
(4) A tankönyvkiadás támogatására benyújtott kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni a speciális célú tankönyv kiadását.
(5) A tankönyvkiadás támogatására benyújtott kérelem elbírálásánál előnyben kell részesíteni a tartós tankönyvet abban az esetben, ha ugyanabban az iskolatípusban, ugyanahhoz a műveltségi területhez, tantárgyhoz egyidejűleg nyújtanak be kérelmet könyv, illetve tartós tankönyv támogatásához.
(6) A támogatás folyósítására a kiadóval a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szerződést köt. A szerződésben ki kell kötni az elszámolás módját és idejét, továbbá azt, hogy a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését milyen módon kell igazolni. A szerződés megkötése előtt be kell szerezni azokat a szakmai, gazdasági, jogi információkat, amelyekből megállapítható, hogy a kiadó teljesíteni tudja a szerződésben vállalt kötelezettségeket. A támogatás felhasználásáról a szerződésben meghatározott módon és időre el kell számolni. Ha a kiadó az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a támogatást nem a szerződésben meghatározott módon használja fel, a támogatás összegét, illetve a szerződéstől eltérő módon felhasznált részét – a Ptk. 232. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékű – késedelmi kamattal együtt köteles visszatéríteni. Szerződés csak azzal a kiadóval köthető, amelyik igazolja, hogy eleget tett a külön jogszabályban meghatározott kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettségének.
(7) A (6) bekezdésben meghatározottak szerint a fakultatív hit- és vallásoktatás céljait szolgáló könyvek kiadásához is adható támogatás.
19. § A Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyilvános pályázatot ír ki tankönyvkiadásra azokon a területeken, amelyeken a tankönyvellátás nem megoldott.
A szakmai tankönyvekre vonatkozó
külön rendelkezések
20. § (1) A szakképzés szakmai tankönyveit a szakképzésről szóló – többször módosított – 1993. évi LXXVI. törvény 4. §-a (2) bekezdésének d) pontjában és az 5. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkamegosztás szerinti szakképesítésért felelős miniszter (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter) nyilvánítja tankönyvvé. Az e rendeletben foglaltakat a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) az Országos Köznevelési Tanács feladatait a szakképesítésért felelős miniszter által létrehozott – legalább öt tagból álló – szakmai bizottság gyakorolja,
b) a szakmai bizottság bírálónak az 5. § (3) bekezdésében meghatározottak mellett a szakterület más kiváló ismerőit is felkérheti, továbbá a pedagógus szakmai szervezetek mellett más szakmai szervezet is összeállíthatja a bírálók jegyzékét, amelyet megküld a szakképesítésért felelős miniszternek,
c) a 3. § (1) és (4) bekezdésében, az 5. § (2) bekezdésében, a 6. § (1) bekezdésében, a 8. § (3)–(4) bekezdésében, a 11. § (1) bekezdésében, a 18. § (6) bekezdésében, 19. §-ában a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyett a szakképesítésért felelős miniszter által irányított minisztériumot (a továbbiakban: szakképesítésért felelős minisztérium) kell érteni,
d) az 5. § (1) bekezdésében, a 8. § (2) bekezdésében, a 11. § (2) bekezdésében, a 12. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a) pontjában, a 18. § (1)–(2) bekezdésében a művelődési és közoktatási miniszter helyett a szakképesítésért felelős miniszter jár el,
e) a 18. § (2) bekezdésében szabályozott pályázati felhívást a szakképesítésért felelős minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni,
f) az eljárási díjat az e rendelet mellékletében megjelölt számlára kell befizetni, amely a szakmai bizottság és a szakképesítésért felelős minisztérium e rendeletben meghatározott feladatainak az ellátásához, a személyi és a tárgyi kiadások fedezetére használható fel.
(2) A szakképesítésért felelős miniszter abban az esetben, ha a könyv a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai neveléséhez és oktatásához készült, a szakképesítésért felelős miniszter beszerzi az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét.
(3) A szakképzés szakmai tantárgyainak tankönyveit, segédkönyveit a szakképesítésért felelős miniszter kezdeményezése alapján fel kell venni a tankönyvjegyzékbe, segédkönyvjegyzékbe.
Vegyes rendelkezések
21. § (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai neveléssel és oktatással összefüggő ügyekben az Országos Kisebbségi Bizottság gyakorolja az Országos Köznevelési Tanács részére e rendeletben meghatározott jogköröket.
(2) Az Országos Kisebbségi Bizottság megkeresésére a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak a tankönyvkiadásra nyilvános pályázatot kell kiírnia, ha a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás valamely területén a tankönyvellátás nem megoldott.
(3) Az Országos Kisebbségi Bizottság kezdeményezésére a 18. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás külföldön kiadott tankönyvnek is adható a 18. § (6) bekezdése szerinti feltételekkel, ha a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás tankönyvellátása így biztosítható.
(4) Ha a könyv nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás céljára készült, a tankönyvvé nyilvánítás iránti kérelemhez – a 3. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – be kell csatolni az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatát.
(5) A nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásban alkalmazható tankönyveket, segédkönyveket a többi tankönyvtől, segédkönyvtől elkülönítetten kell feltüntetni a tankönyvjegyzékben, a segédkönyvek jegyzékében.
(6) A külföldön kiadott tankönyveket – külön kérelem nélkül – az Országos Kisebbségi Bizottság kezdeményezésére fel kell venni a segédkönyvek jegyzékébe.
22. § (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt tankönyvvé nyilvánított könyvek tekintetében – a közoktatásról szóló törvény 9. §-ában szabályozott követelményrendszernek a bevezetésével párhuzamosan – a tankönyvvé nyilvánítási eljárást e rendeletben meghatározottak szerint le kell folytatni. Nem kell eljárási díjat fizetni abban az esetben, ha a kérelem benyújtásakor a tankönyvvé nyilvánítás óta öt év még nem telt el. Ha a tankönyvvé nyilvánítási eljárást nem indítják meg, a tankönyvvé nyilvánítás az új követelményrendszernek az adott iskolai évfolyamon történő bevezetését követő év december 31. napján megszűnik. A megszűnésre e rendelet 8. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében oly módon kell alkalmazni, hogy az eljárást az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés központi programjának megjelenését követő egy éven belül kell megindítani.
(3) Abban az esetben, ha a könyvet e rendelet hatálybalépése előtt, az új követelmények alapján nyilvánították tankönyvvé, az (1)–(2) bekezdésben meghatározott eljárást nem kell lefolytatni. A tankönyvvé nyilvánítás 2003. december 31-ig érvényes.
23. § (1) Az e rendeletben megállapított eljárási díjat – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak az e rendelet mellékletében felsorolt bankszámlájára kell befizetni, a rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson. A befizetett eljárási díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalási rendjéről szóló 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint történik.
(2) A befizetett eljárási díj – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium bevétele.
(3) A befizetett eljárási díj a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő bírálók felkéréséig, a tankönyvvé nyilvánítási kérelem visszavonása esetén visszaigényelhető. A visszaigényelt eljárási díjat – az adott üggyel összefüggésben keletkezett költségekkel csökkentve – vissza kell fizetni a befizetőnek. A fellebbezéssel befizetett eljárási díjat vissza kell fizetni, ha az államigazgatási vagy a bírósági eljárásban felülvizsgált határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
(4) Az eljárási díj – a 20. § (1) bekezdése f) pontjának kivételével – az Országos Köznevelési Tanács és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium e rendeletben meghatározott feladatainak az ellátásához, a személyi és a tárgyi kiadások fedezetére használható fel.
24. § (1) A kiadóknak új tankönyvük, segédkönyvük egy-egy példányát – a megjelenést követő tizenöt napon belül – meg kell küldeniük ellenszolgáltatás nélkül a fővárosi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények részére.
(2) Az e rendeletben meghatározott könyv-, tankönyv-szolgáltatási kötelezettség nem mentesít a kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettség alól.
(3) A tankönyvön, segédkönyvön fel kell tüntetni a mű azonosító számát, a könyvészeti adatokat (ISBN, ISSN, kolofon, copyright), valamint az engedélyezési számát.
25. § (1) A tankönyvvé és a segédkönyvvé nyilvánítással és a tankönyvvé, segédkönyvvé nyilvánítás megszüntetésével kapcsolatos eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A tankönyvek, segédkönyvek készítésével és kiadásával összefüggő egyéb, – e rendeletben nem szabályozott kérdésekre – a szerzői jogra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
a) a tankönyvek hatósági fogyasztói áráról szóló 10/1991. (VIII. 6.) MKM rendelet,
b) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 1/1994. (II. 3.) MKM rendelet, valamint az ezt módosító 11/1995. (XI. 9.) MKM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 50. §-ának (1)–(2) bekezdése.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt megkezdett tankönyvvé nyilvánítási eljárást a kérelem benyújtásának napján hatályban lévő rendelkezések alapján kell elbírálni.
(3) A rendelet hatálybalépése után megkezdett tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a közoktatásról szóló törvény 123. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálni kell, hogy a könyv alkalmas-e a több tanéven keresztül történő felhasználásra.
Dr. Magyar Bálint s. k.,
művelődési és közoktatási miniszter
Melléklet az 5/1998. (II. 18.) MKM rendelethez
