5/1998. (III. 11.) KHVM rendelet
a Területi Vízgazdálkodási Tanácsról
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 5. §-ában foglaltakra figyelemmel – az állami vízügyi igazgatási szervezet területi szerve – a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: VÍZIG) által létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező Területi Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) működési területe megegyezik a VÍZIG külön jogszabály1 szerinti illetékességi területével.
(2) A Tanács nevét, székhelyét és kapcsolatait e rendelet melléklete tartalmazza.
(3) A Tanács vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
A Tanács tagjai és szervezete
2. § (1) A Tanács tagja:
a) a közlekedési, hírközlési és vízügy miniszer,
b) a VÍZIG,
c) a helyi önkormányzatok, illetve önkormányzati érdekképviseleti szervek,
d) környezet- és természetvédelmi szervek, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei intézetének,
e) a megyei földművelésügyi hivatalok,
f) a megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomások,
g) a megyei területfejlesztési tanács,
h) a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok,
i) az agrár-, az ipari, valamint a mérnökkamara,
j) a vízgazdálkodási társulatok, illetőleg a közműves ivóvízellátást és szennyvízelvezetést végző gazdálkodó szervezetek
képviselője.
(2) A Tanács legfeljebb 25 tagból áll.
(3) A Tanács tagjai az első ülésen a tagok többségének szavazatával maguk közül elnököt választanak.
(4) A Tanács titkárságának teendőit a VÍZIG látja el.
(5) A Tanács elnöke – tanácskozási joggal való részvételre – meghívhatja az egyes napirendi pontok tárgyalására más szervek képviselőit.
A Tanács feladata
3. § (1) A Tanács a Vgtv.-ben, e rendeletben, valamint a tagok kétharmados többségével elfogadott szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározott feladatokat látja el.
(2) A Tanács az (1) bekezdésben megjelölt feladatkörében elősegíti a vízgazdálkodás területi szakmai feladatainak, egységes és összehangolt végrehajtását, a vízügyi tervezés, a vízépítés és a szolgáltató tevékenység összehangolt működését.
(3) A Tanács működési területén
a) véleményezi:
aa) a regionális vízgazdálkodás-fejlesztési terveket,
ab) a regionális vízkészlet-megosztási terveket,
ac) a regionális szennyvíztisztítási és szenyvízelvezetési programokat,
ad) a térség szempontjából jelentős helyi vízgazdálkodási beruházásokat, fejlesztéseket és programokat, ideértve a fejlesztési programok pénzügyi konstrukciójára vonatkozó javaslatot,
ae) a határvízi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat;
b) javaslatot tesz:
ba) jogszabályok előkészítésére, módosítására,
bb) nemzetközi egyezmények tekintetében prioritások megfogalmazására,
bc) a régió, illetve a régiók közötti kapcsolatot érintő vízgazdálkodási problémák kezelésére;
bd) a Tanács – Magyarország települési szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei alapján – a készülő programok összehangolására;
c) értékeli a működési területén végzett árvíz- és belvízvédekezésben, vízminőség kárelhárítási terveket és tevékenységeket;
d) szakmailag értékeli a címzett és céltámogatással támogatott önkormányzati beruházások megvalósíthatósági tanulmányait.
(4) A Tanács tevékenységét önállóan, a megyei területfejlesztési, továbbá a regionális fejlesztési tanáccsal összehangoltan végzi.
A Tanács működése
4. § (1) A Tanács a vonatkozó jogszabályok, valamint az SZMSZ, továbbá az éves munkaterv alapján működik. Üléseit – legalább a tagok felének részvételével – szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja.
(2) Az SZMSZ-ben kell meghatározni a Tanács összetételével és működésével kapcsolatos alapvető szabályokat (így például a szavazati és tanácskozási jogokat a határozatképességet a térségben működő egyéb szervezetekkel való kapcsolattartást).
(3) Indokolt esetben az elnök vagy öt tag a Tanácsot összehívhatja.
(4) A meghívóhoz mellékelni kell mindazokat a dokumentumokat, amelyeknek ismerete az érdemi – legalább a tagok felének részvételével folytatott – tanácskozáshoz szükséges.
(5) A Tanács üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a tagoknak, illetőleg a résztvevőknek az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.
5. § (1) A Tanács a 3. § (3) bekezdésében megjelölt feladatai körében a részt vevő szervekre, illetőleg szervezetekre kötelező döntéseket nem hozhat.
(2) A Tanács az arra illetékes szervnek, illetőleg szervezetnek javaslatokat tehet, amelyek figyelembevételéről az érintett szervek, illetőleg szervezetek vezetőitől tájékoztatást kérhet.
6. § (1) A Tanács tagja az őt delegáló szervnek, illetőleg szervezetnek (testületnek) a Tanács tevékenységéről évente legalább egy alkalommal beszámol.
(2) A Tanács elnöke
a) a Tanács működéséről a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert a tárgyévet követő március 31-éig,
b) a közvéleményt a sajtó útján évente legalább egyszer
tájékoztatja.
7. § A Tanács működésének pénzügyi fedezetét a létrehozó VÍZIG költségvetésében kell biztosítani.
8. § (1) A Tanács a 3. § (3) bekezdésében megjelölt feladatok elősegítése érdekében albizottságokat hozhat létre, melynek vezetője az illetékes önkormányzat képviselője.
(2) A Tanács az egyes vízgazdálkodási feladatokkal összefüggésben tagjaiból eseti bizottságot hozhat létre.
Záró rendelkezések
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül a VÍZIG vezetőjének a Tanács megalakításáról gondoskodnia kell.
(3) A Tanácsnak a szervezeti és működési szabályzatát a megalakulástól számított 3 hónapon belül el kell fogadnia.
Dr. Lotz Károly s. k.,
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
Melléklet az 5/1998. (III. 11.) KHVM rendelethez
és kapcsolatrendszere