Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

5/1998. (III. 11.) KHVM rendelet

a Területi Vízgazdálkodási Tanácsról

1998.03.19.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 5. §-ában foglaltakra figyelemmel – az állami vízügyi igazgatási szervezet területi szerve – a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: VÍZIG) által létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező Területi Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) működési területe megegyezik a VÍZIG külön jogszabály1 szerinti illetékességi területével.

(2) A Tanács nevét, székhelyét és kapcsolatait e rendelet melléklete tartalmazza.

(3) A Tanács vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

A Tanács tagjai és szervezete

2. § (1) A Tanács tagja:

a) a közlekedési, hírközlési és vízügy miniszer,

b) a VÍZIG,

c) a helyi önkormányzatok, illetve önkormányzati érdekképviseleti szervek,

d) környezet- és természetvédelmi szervek, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei intézetének,

e) a megyei földművelésügyi hivatalok,

f) a megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomások,

g) a megyei területfejlesztési tanács,

h) a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok,

i) az agrár-, az ipari, valamint a mérnökkamara,

j) a vízgazdálkodási társulatok, illetőleg a közműves ivóvízellátást és szennyvízelvezetést végző gazdálkodó szervezetek

képviselője.

(2) A Tanács legfeljebb 25 tagból áll.

(3) A Tanács tagjai az első ülésen a tagok többségének szavazatával maguk közül elnököt választanak.

(4) A Tanács titkárságának teendőit a VÍZIG látja el.

(5) A Tanács elnöke – tanácskozási joggal való részvételre – meghívhatja az egyes napirendi pontok tárgyalására más szervek képviselőit.

A Tanács feladata

3. § (1) A Tanács a Vgtv.-ben, e rendeletben, valamint a tagok kétharmados többségével elfogadott szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározott feladatokat látja el.

(2) A Tanács az (1) bekezdésben megjelölt feladatkörében elősegíti a vízgazdálkodás területi szakmai feladatainak, egységes és összehangolt végrehajtását, a vízügyi tervezés, a vízépítés és a szolgáltató tevékenység összehangolt működését.

(3) A Tanács működési területén

a) véleményezi:

aa) a regionális vízgazdálkodás-fejlesztési terveket,

ab) a regionális vízkészlet-megosztási terveket,

ac) a regionális szennyvíztisztítási és szenyvízelvezetési programokat,

ad) a térség szempontjából jelentős helyi vízgazdálkodási beruházásokat, fejlesztéseket és programokat, ideértve a fejlesztési programok pénzügyi konstrukciójára vonatkozó javaslatot,

ae) a határvízi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat;

b) javaslatot tesz:

ba) jogszabályok előkészítésére, módosítására,

bb) nemzetközi egyezmények tekintetében prioritások megfogalmazására,

bc) a régió, illetve a régiók közötti kapcsolatot érintő vízgazdálkodási problémák kezelésére;

bd) a Tanács – Magyarország települési szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei alapján – a készülő programok összehangolására;

c) értékeli a működési területén végzett árvíz- és belvízvédekezésben, vízminőség kárelhárítási terveket és tevékenységeket;

d) szakmailag értékeli a címzett és céltámogatással támogatott önkormányzati beruházások megvalósíthatósági tanulmányait.

(4) A Tanács tevékenységét önállóan, a megyei területfejlesztési, továbbá a regionális fejlesztési tanáccsal összehangoltan végzi.

A Tanács működése

4. § (1) A Tanács a vonatkozó jogszabályok, valamint az SZMSZ, továbbá az éves munkaterv alapján működik. Üléseit – legalább a tagok felének részvételével – szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja.

(2) Az SZMSZ-ben kell meghatározni a Tanács összetételével és működésével kapcsolatos alapvető szabályokat (így például a szavazati és tanácskozási jogokat a határozatképességet a térségben működő egyéb szervezetekkel való kapcsolattartást).

(3) Indokolt esetben az elnök vagy öt tag a Tanácsot összehívhatja.

(4) A meghívóhoz mellékelni kell mindazokat a dokumentumokat, amelyeknek ismerete az érdemi – legalább a tagok felének részvételével folytatott – tanácskozáshoz szükséges.

(5) A Tanács üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a tagoknak, illetőleg a résztvevőknek az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.

5. § (1) A Tanács a 3. § (3) bekezdésében megjelölt feladatai körében a részt vevő szervekre, illetőleg szervezetekre kötelező döntéseket nem hozhat.

(2) A Tanács az arra illetékes szervnek, illetőleg szervezetnek javaslatokat tehet, amelyek figyelembevételéről az érintett szervek, illetőleg szervezetek vezetőitől tájékoztatást kérhet.

6. § (1) A Tanács tagja az őt delegáló szervnek, illetőleg szervezetnek (testületnek) a Tanács tevékenységéről évente legalább egy alkalommal beszámol.

(2) A Tanács elnöke

a) a Tanács működéséről a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert a tárgyévet követő március 31-éig,

b) a közvéleményt a sajtó útján évente legalább egyszer

tájékoztatja.

7. § A Tanács működésének pénzügyi fedezetét a létrehozó VÍZIG költségvetésében kell biztosítani.

8. § (1) A Tanács a 3. § (3) bekezdésében megjelölt feladatok elősegítése érdekében albizottságokat hozhat létre, melynek vezetője az illetékes önkormányzat képviselője.

(2) A Tanács az egyes vízgazdálkodási feladatokkal összefüggésben tagjaiból eseti bizottságot hozhat létre.

Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül a VÍZIG vezetőjének a Tanács megalakításáról gondoskodnia kell.

(3) A Tanácsnak a szervezeti és működési szabályzatát a megalakulástól számított 3 hónapon belül el kell fogadnia.

Dr. Lotz Károly s. k.,
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

Melléklet az 5/1998. (III. 11.) KHVM rendelethez


A Területi Vízgazdálkodási Tanácsok neve, székhelye
és kapcsolatrendszere

1. Északdunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Győr
Kapcsolatok: Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok; Győr-Moson-Sopron, valamint Komárom-Esztergom megye

2. Középdunavölgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Budapest
Kapcsolatok: Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város; Pest és Nógrád megye

3. Alsódunavölgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Baja
Kapcsolatok: Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye

4. Középdunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Székesfehérvár
Kapcsolatok: Székesfehérvár, Dunaújváros, Szekszárd és Veszprém megyei jogú városok, Fejér, Tolna és Veszprém megye

5. Déldunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Pécs
Kapcsolatok: Pécs, Kaposvár megyei jogú városok; Baranya és Somogy megye

6. Nyugatdunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Szombathely
Kapcsolatok: Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala megye

7. Felsőtiszavidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Nyíregyháza
Kapcsolatok: Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

8. Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Debrecen
Kapcsolatok: Debrecen megyei jogú város; Hajdú-Bihar megye

9. Északmagyarországi Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Miskolc
Kapcsolatok: Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye

10. Középtiszavidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Szolnok
Kapcsolatok: Szolnok megyei jogú város; Jász-Nagykun-Szolnok megye

11. Alsótiszavidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Szeged
Kapcsolatok: Szeged, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád megye

12. Körösvidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Gyula
Kapcsolatok: Békéscsaba megyei jogú város, Békés megye
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás