Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

7/1998. (XII. 2.) EüM rendelet

a klinikai szakápoló (körzeti-közösségi szakápoló, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, geriátriai szakápoló) szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról1

1998.12.07.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § Az egészségügyi ágazatba tartozó klinikai szakápoló (körzeti-közösségi szakápoló, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, geriátriai szakápoló) szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Melléklet a 7/1998. (XII. 2.) EüM rendelethez


Jegyzék
az állam által elismert – az egészségügyi miniszter ágazatához,
valamint az egyes szociális és családügyi miniszter ágazatához tartozó – szakképesítésekhez
emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről

Sor-
szám

OKJ
azonosító száma

Szakképesítés
megnevezése

Bevezetésének
kezdő napja

Alkalma-
zásának
utolsó napja

Vizsga
szervezője

Szakképesítés központi
programjának engedélyszáma

Megjegyzés

63.

54 5012 03

Klinikai szakápoló (körzeti-közösségi szakápoló)

a rendelet hatálybalépésének időpontja

visszavonásig

Egészségügyi szakképző intézmények, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet

 

A rendelet megjelenésével egyidejűleg hatályát veszti a körzeti ápoló szakképesítés 21305/93. sz. tanterv

64.

54 5012 03

Klinikai szakápoló (pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló)

a rendelet hatálybalépésének időpontja

visszavonásig

Egészségügyi szakképző intézmények, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet

 

A rendelet megjelenésével egyidejűleg hatályát veszti a pszichiátriai ápoló és gondozó szakképesítés 20092/94. és a 20712/94. sz. központi program

65.

54 5012 03

Klinikai szakápoló (geriátriai szakápoló)

a rendelet hatálybalépésének időpontja

visszavonásig

Egészségügyi szakképző intézmények, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet

 

 



A Jegyzék 63. sorszáma alatt kiadott
klinikai szakápoló (körzeti-közösségi szakápoló) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 5012 01
2. A szakképesítés megnevezése: klinikai szakápoló (körzeti-közösségi szakápoló)
3. A szakképzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
3210 Szakápoló

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
– –

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
– Az alapellátás területén a háziorvosi team tagjaként vagy önállóan a háziorvos irányításával részt vesz a praxisban a gyógyító, megelőző munkában.
– Kompetenciájának megfelelően részt vesz a praxisba bejelentkezett egyének, családok, közösség egészségmegőrzésében, preventív célú szemlélet és életmód formálásában, diagnosztikai és terápiás eljárások végzésében és az ápolásban.
– A beteg otthonában ápolási és rehabilitációs tevékenységet végez, melyekről ápolási dokumentációt vezet.
– Részt vesz a praxis gondozási programjának megvalósításában.
– Figyelemmel kíséri a praxis közegészségügyi-járványügyi viszonyait, és közreműködik a hiányosságok felszámolásában.
– Részt vesz a sürgősségi betegellátásban, életveszély esetén elsősegélyt nyújt.
– Gondoskodik a praxis eszközeinek, műszereinek készenlétéről a higiénés szabályok megtartásával.
– Kezeli a praxis dokumentumait, végzi az ügyviteli, nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatokat.
– Az ellátási területeken koordináló, szervező feladatokat lát el.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

1. A holisztikus és individuális ápolási szemlélet szem előtt tartásával tevékenységi körében végzi a következőket:
– felméri a beteg pszichés, szomatikus és szociális szükségleteit,
– megtervezi az ápolási folyamatot,
– szakszerűen – kompetenciájának megfelelően – ápol,
– a folyamat során ellenőrzi a beavatkozásokat, értékeli az eredményeket, és elvégzi a szükséges módosításokat.

2. Egészségfejlesztési feladatokat végez:
– a holisztikus szemlélet szem előtt tartásával motiválja az egyént és a közösséget a pozitív életvezetésre, az egészséges életmódra, egészséggondozásra,
– segíti és végzi a primer, secunder és tercier egészségvédelmi feladatok ellátását, szakszerű tanácsadást, mentálhigiénés tevékenységet és az ismeretterjesztést.

3. Részt vesz a gondozás tervezésében, a szűrővizsgálatok szervezésében, végrehajtásában, az eredmények és a gondozási mutatók értékelésében.

4. Közegészségügyi és járványügyi feladatok végzése:
– fertőző betegségek epidemiológiája, megelőzése és leküzdésére irányuló tevékenységek,
– fertőző betegségekkel és a fertőző betegekkel és környezetükkel kapcsolatos feladatok végzése,
– közreműködés a járványügyi jogszabályok által előírt feladatok végrehajtásában.

5. Részt vesz a praxis menedzsmentben:
– részt vállal a beteg vagy betegcsoport és a különböző szakemberek, illetve intézmények közötti kapcsolat megteremtésében és fenntartásában,
– együttműködik a praxisban szükséges dologi, tárgyi, környezeti feltételek biztosításában,
– gondoskodik az ellátáshoz szükséges műszerek, eszközök, gyógyszerek, anyagok előkészítéséről, fertőtlenítéséről, sterilizálásáról, szakszerű tárolásáról,
– megállapodás alapján végzi a praxis dokumentációit, ügyviteli feladatait.

6. Részt vesz a sürgősségi betegellátásban:
– felismeri a vészhelyzeteket,
– életveszély esetén megkezdi a szakszerű elsősegélynyújtást,
– sürgős orvosi ellátást igénylő esetekben mentőszolgálat útján szervezi meg a beteg sürgősségi ellátását.

7. Közreműködik, szükség esetén segít az egyén és a közösség egészségügyi, jogi, szociális érdekérvényesítésében.

8. Munkáját hivatásként gyakorolja:
– a szakmai és etikai normákat betartja, ismeri annak jogi következményeit,
– munkáját az egyén személyiségének maximális tiszteletben tartásával végzi,
– szakszerűen és etikusan kommunikál a beteggel, a hozzátartozókkal és a munkatársaival.

9. Folyamatos önképzésre és szakmai fejlődésre törekszik.

III/2. Szakmai követelmények

A körzeti-közösségi szakápolói végzettséggel rendelkező ápoló legyen képes:

A klinikumi és az ápolási-gondozási ismereteire építve:
– az alapellátás feladatkörét, területeit felvázolni,
– sorrendiségében meghatározni a különböző korú egyének, családok és közösségek pszichés, szomatikus, szociális változásait, szükségleteit,
– ápolási és közösségi diagnózist meghatározni,
– megtervezni az egyén vagy a közösség által igényelt ápolási-gondozási tevékenységet,
– a felmért emberi szükségleteket – a beteg állapotának megfelelően – kielégíteni,
– szakszerűen kivitelezni a tervezett alap- és szakápolási eljárásokat,
– rendszeresen és folyamatosan megfigyelni és értékelni az ellátottak fizikai, értelmi, érzelmi állapotát,
– a kapott eredmények alapján az ellátásban a szükséges módosításokat elvégezni,
– egészségfejlesztési módszereket alkalmazni,
– egészségvédelmi feladatokat ellátni, szakszerűen tanácsot adni, és a szakmai ismeretterjesztést végezni,
– egészségnevelő tevékenységével, munkájával az ellátási körbe tartozó lakosság egészségi állapotát pozitív irányban befolyásolni,
– közreműködni az egészségügyi ellátó és gondozó teamben,
– együttműködni az egyénekkel, a családokkal, a közösségekkel és egyéb más egészségügyi területen dolgozókkal az ápolói szolgáltatások tervezésében, szervezésében, irányításában, értékelésében,
– részt venni a komplex családgondozásban,
– a kliens otthoni ápolásába-gondozásába a családot, a közvetlen környezetet felkészíteni, bevonni,
– az aktuális szükségleteknek megfelelően a beteg otthonában ápolni:
= heveny megbetegedésben szenvedőknél (kiemelten a légzőszervi, a mozgásszervi, a fertőző és a kisebb sebészeti megbetegedések esetén),
= krónikus megbetegedésekben szenvedőknél (kiemelten a légzőszervi betegségek, a szív és keringési rendszer betegségei, az emésztőrendszeri és a belső elválasztású mirigyrendszer betegségei, a mozgásszervi megbetegdésekben szenvedők, a gyógyíthatatlan és terminális állapotban lévő betegek esetén),
– részt venni a fogyatékos betegek, illetve a heveny és a krónikus megbetegedésekben szenvedők rehabilitációjában,
– ápolni a beteget a rendelői munka során, és együttműködni a diagnosztikus és terápiás, műszeres és eszközös beavatkozások előkészítésénél, kivitelezésénél,
– korszerű ápolási dokumentációt vezetni, és az előírások szerinti adatkezelést ellátni.

Társadalomtudományi ismereteire alapozva:
– a lakosság demográfiai és szociális viszonyait ismerni,
– a különböző szociokultúrák jellegzetességeit megismerni, elfogadni és az ápolás megtervezésében felhasználni,
– az ellátandók állapotának megfelelően kommunikálni, kapcsolatot teremteni, az interperszonális kommunikáció elveit és módszereit alkalmazni,
– ápoláslélektani ismeretek birtokában a beteget pszichésen támogatni,
– az ápolás etikai szempontjainak megfelelő módon és szinten informálni a beteget és hozzátartozóit,
– a szakmai és etikai normákat betartani,
– az ápolás során kapcsolatot teremteni a beszédképtelen betegekkel,
– a beteget, a hozzátartozókat és a munkatársakat pszichésen támogatni,
– a kiégési szindróma tüneteit felismerni, és lehetőség szerint a megelőzés ,,technikáit'' alkalmazni.

Alapellátási ismereteire alapozva:
– a praxis menedzsmentjében részt venni,
– a vonatkozó jogszabályokat és vállalkozói ismereteket alkalmazni,
– társadalombiztosítási ismereteket alkalmazni,
– közegészségügyi és járványügyi feladatokat elvégezni, ellátni,
– az alapellátás etikai vonatkozásai szerint dolgozni,
– ismerje a szociális ellátó rendszer felépítését,
– szociális és önkormányzati ismeretek alapján segítséget nyújtani,
– együttműködni más ellátási formákkal,
– a szociális lehetőségekről a kellő tájékoztatást és támogatást a rászorulóknak megadni,
– számítástechnikai, informatikai rendszert használni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
a) Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi).
b) Szakmai előképzettség: az alább felsorolt szakképesítések valamelyike:
– diplomás ápoló,
– ápoló (1997-től),
– általános betegápoló (1979 előtt),
– felnőtt szakápoló, körzeti ápoló.
c) A szakmai követelményekben megfogalmazott területi gyakorlatokon közösségi felmérés elkészítése, gyakorlatok teljesítése a ,,Gyakorlati igazolás'' című nyomtatvány alapján.
d) Sikeresen teljesített tantárgyi vizsgák.

GYAKORLATI IGAZOLÁS
a körzeti-közösségi szakápoló képzéshez

A tanuló neve: ..................
----------------------
A: Szakmaterület
B: Intézmény
C: Időtartam (óra)
D: Dátum
E: Az igazoló aláírása P. H.
----------------------
A B C D E
----------------------
Kórházi gyakorlat:
– belgyógyászat* C: 120
– sebészet C: 40
– gyermekgyógyászat C: 40
– kötelezően választott** C: 40
----------------------
Rehabilitációs osztály vagy intézmény C: 80
Háziorvosi rendelő (Oktatókörzet) C: 120
Otthoni szakápolási szolgálat C: 120
Időskorúak otthona/Időskorúak gondozóháza C: 80
Családgondozási szolgálat C: 40
Védőnői szolgálat/Gyermek háziorvosi rendelő C: 40
Megelőző vizsgarész*** C: 80
_______
* A belgyógyászati osztályos gyakorlatból 40 órát onkológiai osztályon/részlegen kell eltölteni.
** A kötelezően választott gyakorlat a szervező intézmény által kijelölt következő terület valamelyikén kell letölteni (neurológiai osztály, pszichiátriai osztály, geriátriai osztály, fertőző betegek osztálya, sürgősségi betegellátás, hospice ellátás).
*** A megelőző vizsgarész a vizsgát szervező intézmény által kijelölt háziorvosi oktatókörzetben szervezhető.

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai követelményeket átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeleten túl nem adható.

IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai vizsgán ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározott feladatok és követelmények kérhetők számon a vizsgázótól.

IV/4. A szakmai vizsga részeinek sorrendje
Gyakorlati vizsga.
Írásbeli vizsga.
Szóbeli vizsga.

IV/5. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) és szakmai gyakorlati vizsgarészekből áll.
a) Szakmai elméleti vizsga
Tantárgyai:
– klinikumi ismeretek,
– szakápolástan,
– szociológia,
– szociálpszichológia,
– alapellátási ismeretek.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga összeállított tételsorát az Egészségügyi Minisztérium központilag adja ki a következőkben meghatározott tantárgyak és témakörök alapján.
A szakmai elméleti vizsga tantárgyainak témakörei
Klinikumi ismeretek:
– Az alapellátás fejlődése, szerkezete, helye az egészségügyi ellátás rendszerében.
– Akut és krónikus belgyógyászati (AMI, diabetes, vesebetegségek stb.) és reumatológiai (artritis, artrózis stb.) kórképekben szenvedők ellátásának lehetőségei az alapellátásban.
– Sebészeti, traumatológiai, ortopédiai megbetegedések ellátása az alapellátásban (egynapos sebészet és előkészítése, fogadása, otthoni rehabilitációs lehetőségek).
– Akut és krónikus neurológiai megbetegedésekben szenvedők ellátása (stroke, sclerosis multiplex, parkinzonizmus).
– Az időskorúak ellátása, gondozása.
– Pszichátriai megbetegedésben szenvedők ellátása.
– Sürgősségi betegellátás, elsősegélynyújtás az alapellátásban.
– Alkalmazott diagnosztikus módszerek, lehetőségek.
– A megelőzés és a szűrés lehetőségei, módszerei.
– Gondozás az alapellátásban.
Szakápolástan:
– A körzeti ápolás története, fejlődése, a fejlődés irányai.
– A körzeti ápolás filozófiája.
– Alkalmazott ápolási modellek.
– Az ápolás funkciói az alapellátásban.
– Közösségorientált ellátás.
– Ápolási diagnózisok az otthoni és a közösségi ellátásban.
– Az ápoló szerepe a megelőzésben, a szűrésben és az egészségfejlesztő munkában.
– Az ápoló feladatai a háziorvosi rendelőben.
– Az ápoló feladatai a beteg otthoni ellátása során:
= akut megbetegedésben szenvedő ápolása, ellátása a kórházi kezelés előtt és/vagy után (előkészítés, mobilizáció, rehabilitáció),
= krónikus megbetegedésben szenvedő ápolása, gondozása,
= az időskorúak ápolásának speciális szempontjai,
= rövid, közép-, hosszú távú ápolási terv készítése.
– Az ápoló szerepe és lehetőségei az alapellátásban történő gondozói és rehabilitációs munkában.
– Speciális ápolási és rehabilitációs eszközök az alapellátásban.
– Ápolási dokumentáció.
Szociológia:
– A szociológia, mint tudomány.
– Szociológiai kutatások módszertana.
– Társadalmi struktúra és az egészség.
– Az egészségügyi ellátás szociológiai nézőpontból.
– Családszociológia.
– Életmód és a devianciák.
Szociálpszichológia:
– A szociálpszichológia tárgya, történetisége.
– Az interperszonális kapcsolatok általános törvényszerűségei, szociális értékcsere. Az emberek közötti kapcsolatok szintjei.
– A szocializáció főbb színterei. A szocializáció hatása
= a személyiség alakításában,
= az érzelmi működésre (az érzelmek kondicionálása, inprinting jellege),
= hatása az önismetetre és az akarati működésre,
= hatása a viselkedésre (viselkedési minták, kulturális sémák).
– A szocializáció zavarai, a szociális deviáció.
– A verbális közlés törvényszerűségei, kódolás és dekódolás. A kommunikációs képesség ismérvei.
– A szociális szerep fogalma, főbb tulajdonságai. Szerepfeszültségek típusai, pszicho- és szociohigiénés következményei, jelentősége.
– Társkapcsolati rendszerek, a szociális csoport, csoportszervező tényezők. Kiemelkedő szerep a csoportban.
– Társkapcsolati szükségletek és motivációk, a szociális interakciók erőtere, a csoportdinamika, pedagógiai célú csoporttechnikák.
– A pszichoszociális egészség, szociohigiéne.
Alapellátási ismeretek:
– A alapellátás jelene és jövője Magyarországon és az Európai Unió tagországaiban.
– Team-munka az alapellátásban, az ápoló helye és szerepe.
– Családorvoslás.
– Praxis menedzsment.
– Jogi és vállalkozói alapismeretek.
– Egészségügyi törvény
= egészségügyi és ápolási dokumentáció,
= betegtájékoztatás,
= kapcsolattartás,
= önrendelkezés,
= betegjogi képviselet,
= egészségfejlesztés,
= a szolgáltatások igénybevételének feltételei és lehetőségei.
– Társadalombiztosítási ismeretek.
– Közegészségügyi és járványügyi ismeretek.
– Az alapellátás etikai vonatkozásai.
– Szociális ismeretek, közigazgatási alapismeretek, települési önkormányzatok kötelező és választható alapfeladatai.
– Számítástechnika, informatika.
Írásbeli vizsga
A vizsgázók az Egészségügyi Minisztérium által központilag kiadott komplex feladatlapot oldanak meg a követelményekben meghatározottak alapján.
A feladatlap megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.

b) Szakmai gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján.
A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahélyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.
A gyakorlati vizsga két részből áll.
Megelőző vizsgafeladat:
A vizsgázó tíz napig tartó értékelt szakmai feladatot végez a kijelölt háziorvosi/családorvosi oktató-praxisban. (A vizsgázó a háziorvosi/családorvosi körzet/praxis munkarendjébe illeszkedve, a követelményrendszerben meghatározott ápolói tevékenységeket végez. A megelőző vizsgarész a gyakorlat terhére – a gyakorlati igazolásban meghatározottak szerint – teljesíthető.)
Vizsgabizottság előtti vizsga:
A vizsgázó a gyakorlati vizsganapon a vizsgabizottság előtt ápolási/közösségi feladatot old meg, amely az alábbiak valamelyike szerint történhet:
– a vizsgázó a megelőző vizsgarész ideje alatt választott betegről előzetesen ápolási tervet készít (felmér, értelmez, elemez, problémákat meghatároz, ápolási diagnózisokat állít fel, rangsorol, tervez, feladatokat meghatároz, dokumentál, értékel), melyet a gyakorlati vizsgán a vizsgabizottság előtt ismertet,
– a vizsgázó a gyakorlati vizsganapon szituációs feladat (esetleírás, videofelvétel) alapján – az előző pontban meghatározottak szerint – ápolási tervet készít, és a tervet a vizsgabizottság előtt ismerteti,
– a vizsgázó – a gyakorlati helyként megjelölt intézmények egyikében és/vagy az otthoni ápolási ellátásban részesülő és a vizsgát vállaló beteg otthonában – az ellátására ápolási tervet készít, ápolási diagnózisokat állapít meg, elvégzi az ápolási feladatokat, majd dokumentálja és értékeli azokat.
A vizsgázó a gyakorlati vizsgán az előzőeken túl, ismerteti a területi gyakorlat során felvett közösségi felmérést is.

IV/6. A vizsgázó teljesítményének értékelése
A szakmai vizsga értékelését a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak és az alábbiak alapján kell elvégezni:

Szakmai elméleti vizsga:
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatainak eredménye alapján kell átlagszámítással meghatározni, 0,5 törtérték esetén a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

Szakmai gyakorlati vizsga:
A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a megelőző vizsgafeladat, a közösségi felmérés minősítése és a vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítmény alapján kell átlagszámítással meghatározni, 0,5 törtérték esetén a vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítmény felé kell kerekíteni.

Megelőző vizsgarész értékelésének szempontjai:
A gyakorlat vezetésével megbízott szakember a megelőző vizsgarészről jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza:
– a vizsgázó személyi adatait,
– a szakmai vizsga helyét, idejét,
– rövid szakmai értékelést,
– javasolt érdemjegyet,
– a javaslattevők aláírását.

A szakmai vizsga értékelésének szempontjai:
– szakmai felkészültség,
– szakmai érdeklődés,
– klinikai ismeretek alkalmazása,
– ápolási diagnózisok meghatározása,
– helyzetfelismerő képesség,
– megfigyelő képesség,
– kommunikáció,
– a team-munkába való beilleszkedés,
– ápolói attitüd (a közet betegeihez, lakosságához való viszonyulás).

Elégtelen a vizsgázó eredménye, ha
– a tevékenysége során a beteg állapotát rosszul ítéli meg, helytelen ápolási diagnózist állapít meg, s ezáltal állapotromlást, életveszélyes helyzetet teremt,
– olyan szakmai hibát vét, amellyel súlyosan veszélyezteti önmaga vagy a beteg testi épségét,
– a jogi és etikai szabályokat megszegi.

V. Egyéb tudnivalók
Az egészségügyi miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.
A jelen követelmények kiadásával egyidejűleg hatályát veszti a Népjóléti Minisztérium2 Szakoktatási és Továbbképzési Főosztály által 1983-ban kiadott ,,Körzeti Betegápolói Szak szakosító képzés'' tanterve, illetve a Népjóléti Minisztérium által 1993-ban kiadott ,,Körzeti ápoló szakképesítés'' 21305/93. számú központi programja.

* * *

A Jegyzék 64. sorszáma alatt kiadott
klinikai szakápoló (pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Oszágos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 5012 01
2. A szakképesítés megnevezése: klinikai szakápoló (pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló)
3. A szakképzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
3210 Szakápoló

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
– –

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló ápolási, gondozási és mentálhigiénés tevékenységet végez önállóan vagy a gyógyító team tagjaként az alábbi területeken:
– egészségügyi intézmények pszichiátriai fekvőbetegosztályain:
= pszichiátria,
= addiktológia,
= gerontopszichiátria,
= mentálhigiénés osztály,
= krízis intervenciós osztály,
= neurózis osztály,
= gyermekpszichiátriai osztály,
= igazságügyi megfigyelő és elmegyógyintézet,
= pszichiátriai rehabilitációs osztályok/intézmények;
– nappali ellátást nyújtó intézményekben:
= nappali szanatóriumok,
= szenvedélybetegek nappali intézménye;
– átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben:
= pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona;
– járóbeteg-ellátás területein:
= szakambulanciák,
= szakgondozók;
– az alapellátás mentálhigiénés hálózatában:
= hajléktalanok gondozási központja;
– pszichiátriai szakosított ellátásban:
= pszichiátriai betegek otthona.

A pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló tevékenysége során azokkal az egyénekkel, kliensekkel/betegekkel foglalkozik, akik pszichés támogatásra szorulnak, vagy betegségük kapcsán pszichiátriai szakellátást igényelnek.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
– Napi munkája során alkalmazza pszichiátriai ismereteit.
– Az életkori sajátosságoknak megfelelő alap- és szakápolási feladatokat végez a pszichiátria területén.
– Részt vesz a prevenció különböző színterein és szintjein végzett munkában.
– Közreműködik a szocializáció folyamatában.
– Aktívan közreműködik a szocio- és pszichoterápiában.
– Önismerete birtokában személyiségének fejlesztésére törekszik.
– A szituációnak megfelelően kommunikál.
– A gyógyító team-mel, a beteggel és környezetével kapcsolatot tart.
– Tevékenységét a vonatkozó etikai normáknak és jogi szabályoknak megfelelően végzi.
– Napi munkáját szervezési ismeretei alapján végzi.

III/2. Szakmai követelmények

A pszichiátriai és mentálhigiénés végzettséggel rendelkező ápoló legyen képes:

A klinikumi ismeretei alapján:
– felsorolni és megfogalmazni a pszichiátria szakterületeit,
– definiálni és jellemezni a pszichiátriai kórképeket,
– krízis- és veszélyeztető állapotokat felismerni és megfelelően kezelni,
– a deviáns viselkedésmódokat meghatározni és felismerni,
– ismerni a pszichiátriai diagnosztikai eljárásokat,
– a pszichológiai tesztek felvételében közreműködni.

Pszichiátriai szakápolási munkája során:
– individuális, holisztikus betegápolást megvalósítani,
– a beteg problémáját meghatározni,
– a pszichiátriai beteget az ápolási folyamat és a szakmai protokoll szerint ápolni,
– a gyógyító team tagjaként aktívan dolgozni,
– a pszichiátriai betegek alapvető szükségleteinek speciális kielégítéséhez hozzájárulni,
– a pszichiátriai betegek magasabb rendű szükségleteinek speciális kielégítését segíteni,
– pszichiátriai betegeket megfigyelni,
– pozitív és negatív állapotváltozásokat – különös tekintettel az életkori sajátosságokra – szakszerűen észlelni és dokumentálni,
– a gyógyszereléssel kapcsolatos speciális ápolói feladatokat ellátni,
– felismerni a pszichofarmakonok hatásait, mellékhatásait,
– vallási, etnikai szempontokat figyelembe véve ápolni,
– az alacsony szociális helyzetből adódó nehézségeket kezelni,
– speciális diagnosztikus vizsgálatoknál segédkezni,
– a beteget vizsgálatokra előkészíteni, orvosi beavatkozásoknál segédkezni.

A mentálhigiéné kapcsán:
– hospitalizációs ártalmakat megelőzni,
– a munkája során a prevenciós szemléletet érvényesíteni,
– részt venni a prevenció különböző színterein,
– önkárosító, lelki egészséget veszélyeztető tényezőket felismerni,
– egészséges életmódra nevelést végezni az életkori sajátosságok figyelembevételével,
– egészségmegőrzési életvezetési tanácsokat nyújtani, tájékoztatni.

A szocializáció folyamatában:
– esztétikus, terápiás környezetet biztosítani,
– reszocializációs folyamatban részt venni,
– habilitációs tevékenységet folytatni,
– rehabilitációs folyamatban részt venni,
– speciális nevelési módszereket alkalmazni a gyermekek, a serdülők és az időskorúak speciális igényeinek figyelembevételével.

A szocioterápia, pszichoterápia alkalmazása során:
– szocioterápiás és pszichoterápiás csoportok munkájában részt venni,
– értelmezni a csoporttörténéseket és jelenségeket,
– csoportvezető mellett koterapeutaként részt venni,
– szabadidős, rekreációs csoportokat vezetni,
– a betegek napi tevékenységét megszervezni,
– a team által előírt terápiára motiválni,
– a betegek pszichés támogatásában részt venni,
– a betegek önsegítő, érdekképviseleti tevékenységét támogatni.

Az önismeret–személyiségfejlesztés kapcsán:
– önismerettel rendelkezni,
– pozitívan gondolkodni,
– másságot elfogadni,
– társas viselkedés alapjait és meghatározó tényezőit ismerni,
– konfliktusokat tűrni és megfelelően kezelni,
– magatartásával hiteles viselkedési normát mutatni,
– saját mentálhigiénés állapotát szinten tartani és fejleszteni,
– a kiégési szindrómát megelőzni,
– ismereteit kollegáinak továbbadni,
– munkája során szerzett tapasztalatait átadni,
– gyakorlati oktatásban részt venni,
– önmagát továbbképezni,
– szakmai álláspontját megvédeni.

A kommunikáció során:
– a helyzetnek megfelelően verbális és nonverbális módon kommunikálni,
– a beteget meghallgatni,
– metakommunikációs technikákat alkalmazni,
– a beteg metakommunikatív jelzéseit dekódolni,
– kommunikációs zavarokat értékelni,
– a beteg családtagjaival kommunikálni.

A kapcsolattartás vonatkozásában:
– az ápolási-gondozási tevékenység során tanácsot adni,
– a beteggel és a beteg közvetlen környezetével kapcsolatot tartani,
– környezettanulmányt készíteni,
– a betegek egymás közötti kapcsolatait rendezni,
– segítő támaszt nyújtó kapcsolatokat kialakítani,
– kapcsolatot tartani az egyéb ellátási formákkal, különös tekintettel az önsegítő csoportokra.

Etikai és jogi ismeretei birtokában:
– az etikai normákat betartani,
– munkája során az egészségügyi törvény előírásai szerint eljárni,
– az egészségügyi törvény pszichiátriai vonatkozásait (a betegek jogaira vonatkozó különös szabályokat) alkalmazni,
– a szakmai szabályokat és a kompetencia határait betartani,
– a beteg személyiségjogait tiszteletben tartani és védeni,
– az információkat szakszerűen kezelni,
– a beteg értékeit kezelni.

Szervezési ismereteinek megfelelően:
– a higiénés szabályokat betartani,
– a tűz- és munkavédelmi rendszabályokat betartani,
– az ügyrendi szabályokat ismerni,
– a tevékenységét dokumentálni,
– a dokumentáció során az informatikai eszközöket kezelni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
a) Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi).
b) Szakmai előképzettség: az alább felsorolt szakképesítések valamelyike:
– diplomás ápoló,
– ápoló (1997-től),
– általános betegápoló (1979 előtt),
– pszichiátriai ápoló és gondozó,
– ideg-elme ápoló,
– felnőtt szakápoló,
– gyermekápoló,*
– csecsemő- és gyermekápoló,*
– gyermek ideg-elme ápoló,*
_______
* A szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője által előírt különbözeti vizsga után.

c) A szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a következő nyomtatványon:

GYAKORLATI IGAZOLÁS
a pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló képzéshez

A tanuló neve: ...............

----------------------
A: Szakmaterület
B: Intézmény
C: Időtartam (óra)
D: Dátum
E: Az igazoló aláírása P. H.
----------------------
A B C D E
----------------------
Általános pszichiátriai osztály C: 200
Speciális pszichiátriai osztály* C: 80 C: 80 C: 80
Járóbeteg-szakellátás
– gyermek és ifjúsági szakambulanciák C: 80
– szakambulancia vagy szakgondozó C: 80
Pszichiátriai rehabilitációs osztály vagy intézmény 80
Mentálhigiénés szolgálat C: 40
Megelőző vizsgarész** C: 80
_______
* A szakképesítés követelményének II/3.3 pont első francia bekezdésben meghatározott pszichiátriai fekvőbetegosztályok közül a gyakorlatot három, tetszőlegesen választott ellátási területen kell letölteni.
** A megelőző vizsgarész a vizsgát szervező intézmény által kijelölt fekvőbeteg-ellátó osztályokon szervezhető.

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai követelményeket átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben túl nem adható.

IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai vizsgán ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározott feladatok és követelmények kérhetők számon a vizsgázótól.

IV/4. A szakmai vizsga részeinek sorrendje
Gyakorlati vizsga.
Írásbeli vizsga.
Szóbeli vizsga.

IV/5. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) és szakmai gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) Szakmai elméleti vizsga
Tantárgyai:
– pszichiátriai klinikumi ismeretek,
– pszichiátriai szakápolástan,
– mentálhigiéné,
– szociálpszichológia,
– szocioterápia, pszichoterápia.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga összeállított tételsorát az Egészségügyi Minisztérium központilag adja ki a következőkben meghatározott tantárgyak és témakörök alapján.
A szakmai elméleti vizsga tantárgyai, témakörei
Pszichiátriai klinikumi ismeretek:
– A pszichiátria rövid története.
– Az idegrendszer működésének alapjai.
– Az idegrendszer vizsgálati módszerei.
– A pszihopatológiai alapfogalmak
= megismerés,
= affektív reakciók,
= ösztön és akarati funkciók,
= tudat,
= személyiség,
= kapcsolat.
– Mentális és viselkedési zavarok
= organikus és szimptómás mentális zavarok,
= pszichoreaktív szerek használata által okozott mentális és viselkedési zavarok, szenvedélybetegségek,
= schizofrenia, schizotípiás és paranoid rendellenességek,
= hangulatzavarok,
= neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek,
= viselkedési zavar szindróma,
= a felnőtt személyiség és viselkedés zavarai,
= mentális retardáció, érzelmi elhanyagoltság elkülönítése,
= a pszichés fejlődés zavarai,
= a viselkedés és az értelmi-hangulati élet gyermek-, serdülő- és időskori zavarai.
Pszichiátriai szakápolástan:
– Pszichiátriai szakápolás történeti áttekintése.
– Pszichiátriai szakápolás filozófiája.
– Alkalmazott ápolási modellek.
– Ápolási diagnózisok a pszichiátriai szakápolásban.
– Ápolási folyamat
= tünetekből adódó ápolási probléma értelmezése, megfogalmazása és az ehhez rendelt ápolási eljárások végrehajtása,
= alapvető és magasabb rendű szükségletekből adódó ápolási probléma értelmezése a pszichiátriai ápolásban,
= speciális ápolási feladatok végrehajtása az életkori sajátosságok figyelembevételével:
– betegfelvétel,
– kapcsolatteremtés,
– veszélyhelyzetek,
– védőfunkciók,
– gyógyszerelés,
– gyógyszerek fő- és mellékhatásainak észlelése, értelmezése.
– A pszichiátriában használatos speciális, aktív kezelések szakápolási vonatkozásai.
– A pszichiátriában használatos vizsgálati módszerek és kiegészítő vizsgálatok szakápolási feladatai.
– Rehabilitációs tevékenységek, szociális rehabilitáció.
– Szocioterápiás és pszichoterápiás feladatok ellátásában való közreműködés.
– A pszichiátriai beteg kezelésbevételének és ápolásának jogi-etikai vonatkozásai
= egészségügyi és ápolási dokumentáció,
= betegtájékoztatás,
= kapcsolattartás,
= önrendelkezés,
= betegjogi képviselet,
= egészségfejlesztés,
= a szolgáltatások igénybevételének feltételei és lehetőségei,
= a pszichiátriai betegek felvételének és gyógykezelésének formái.
Mentálhigiéné:
– A mentálhigiéné fogalma, tárgyköre.
– A szakma fejlődése, működési területei.
– A mentálhigiénés tevékenység a prevenció különböző színterein.
– Perspektivikus lehetőségek a mentálhigiénében.
– Mentálhigiénés programirodák tevékenységének ismerete.
Szociálpszichológia:
– A szociálpszichológia tárgya, történetisége.
– Az interpszichikus, interperszonális kapcsolatok általános törvényszerűségei, szociális értékcsere. Az emberek közötti kapcsolatok szintjei.
– Szocializáció. Szerepe a személyiség alakításában. A szocializáció főbb színterei.
– A szocializáció hatása az érzelmi működésre. Az érzelmek kondicionálása, ennek inprinting jellege.
– A szocializáció hatása az önismetetre és az akarati működésre.
– A verbális közlés törvényszerűségei, kódolás és dekódolás. A kommunikációs képesség ismérvei.
– A szocializáció hatása a viselkedésre. Viselkedési minták, kuturális sémák.
– A szociális szerep fogalma, főbb tulajdonságai. Szerepfeszültségek típusai, pszicho- és szociohigiénés következményei, jelentősége.
– Társkapcsolati rendszerek, a szociális csoport, csoportszervező tényezők; kiemelkedő szerep a csoportban.
– Társkapcsolati szükségletek és motivációk, a szociális interrakciók erőtere, a csoportdinamika.
– Csoportképzés és működtetés.
– Pedagógiai, pszichohigiénés, pszichoterápiás célú csoporttechnikák.
– A szocializáció zavarai, a szociális deviáció.
– A pszichoszociális egészség, szociohigiéné.
Pszichoterápia – Szocioterápia:
– Fogalma, tárgyköre.
– Terápiás közösség, terápiás és rehabilitációs módszerek.
– A pszichoterápia módszeri, működési területei
= egyéni terápiás módszerek,
= csoportos terápiás módszerek.
– A szocioterápia módszerei, területei (intézeten belüli, intézeten kívüli)
= munkaterápia,
= foglalkoztató terápia,
= klubfoglalkozás.
– A pszicho- és szocioterápiás módszerek alkalmazása a pszichiátriában.
– A pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló szerepe és tevékenysége a pszicho- és szocioterápiában.
– Önsegítő csoportosulások.
Írásbeli vizsga
A vizsgázók az Egészségügyi Minisztérium által központilag kiadott komplex feladatlapot oldanak meg a követelményekben meghatározottak alapján.
A feladatlap megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.

b) Szakmai gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján.
A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.
A gyakorlati vizsga két részből áll.
Megelőző vizsgafeladat:
A vizsgázó tíz napig tartó értékelt szakmai feladatot végez a kijelölt fekvőbeteg pszichiátriai osztályon. (A vizsgázó az osztály munkarendjébe illeszkedve, a követelményrendszerben meghatározott ápolói tevékenységeket végez. A megelőző vizsgarész a gyakorlat terhére – a gyakorlati igazolásban meghatározottak szerint – teljesíthető.)
Vizsgabizottság előtti vizsga:
A vizsgázó a gyakorlati vizsganapon a vizsgabizottság előtt ápolási feladatot old meg, amely az alábbiak valamelyike szerint történhet:
– a vizsgázó a gyakorlati vizsganapon szituációs feladat (esetleírás, videofelvétel) alapján – az előző pontban meghatározottak szerint – ápolási tervet készít, és a tervet a vizsgabizottság előtt ismerteti;
– a vizsgázó – a gyakorlati helyként megjelölt intézményben – a pszichiátriai beteg ellátására ápolási tervet készít, ápolási diagnózisokat állapít meg, elvégzi az ápolási feladatokat, majd dokumentálja, és értékeli azokat.

IV/6. A vizsgázók teljesítményének értékelése
A szakmai vizsga értékelését a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak és az alábbiak alapján kell elvégezni:

Szakmai elméleti vizsga:
Szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatainak eredménye alapján kell átlagszámítással meghatározni, 0,5 törtérték esetén a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

Szakmai gyakorlati vizsga:
Szakmai gyakorlati vizsga eredményét a megelőző vizsgafeladat és a vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítmény alapján kell átlagszámítással meghatározni, 0,5 törtérték esetén a szituatív vizsgarész eredménye felé kell kerekíteni. Ha bármely vizsgarész osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső minősítése is elégtelen. A javítóvizsgán csak az elégtelenre minősített vizsgarészt kell megismételni.

Megelőző vizsgarész értékelésének szempontjai:
A gyakorlat vezetésével megbízott szakember a megelőző vizsgarészről jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza:
– a vizsgázó személyi adatait,
– a szakmai vizsga helyét, idejét,
– rövid szakmai értékelést,
– javasolt érdemjegyet,
– a javaslattevők aláírását.

A szakmai vizsga értékelési szempontjai:
– a team-munkába való beilleszkedés,
– kommunikációképesség,
– szakmai felkészültség,
– szakmai érdeklődés,
– klinikai ismeretek alkalmazása,
– helyzetfelismerő képesség,
– megfigyelő képesség,
– konfliktuskezelő képesség,
– ápolói attitűd (az ellátottakhoz való viszonyulás).

Elégtelen a vizsgázó tevékenysége, ha
– a tevékenysége során a beteg állapotát negatívan befolyásolja,
– a tevékenysége során a beteg állapotát rosszul ítéli meg, s ezáltal állapotromlást, életveszélyes helyzetet teremt,
– olyan szakmai hibát vét, amellyel súlyosan veszélyezteti önmaga vagy a beteg testi épségét,
– a jogi és etikai szabályokat megszegi,
– a higiénés szabályokat nem tartja be.

V. Egyéb tudnivalók
Az egészségügyi miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.
A jelen követelmények kiadásával egyidejűleg hatályát veszti az Egészségügyi Minisztérium Szakoktatási és Továbbképzési Főosztálya által 1982-ben kiadott ,,Pszichiátriai ápoló és szakgondozó szak szakosító képzés'' tanterve, illetve a Népjóléti Minisztérium által 1994-ben kiadott ,,Pszichiátriai ápoló és gondozó szakképesítés'' 20092/94. számú és a 20712/94. számú központi programja.

* * *

A Jegyzék 65. sorszáma alatt kiadott
klinikai szakápoló (geriátriai szakápoló) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 5012 01
2. A szakképesítés megnevezése: klinikai szakápoló (geriátriai szakápoló)
3. A szakképzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
3210 Szakápoló

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
– –

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A geriátriai szakápoló ápolói és gondozói tevékenységet végez az alábbi területeken:
– egészségügyi intézmények fekvőbetegosztályain:
= belgyógyászat geriátriai osztály,
= geriátriai rehabilitációs osztály,
= gerontopszichiátriai osztály,
= ápolási osztály;
– szociális szakosított ellátási formák intézményeiben:
= ápolást, gondozást nyújtó intézmények (időskorúak otthona),
= nappali ellátást nyújtó intézmények (idősek klubja),
= átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (időskorúak gondozóháza);
– ápolási otthonok és terminális ellátást biztosító intézményekben:
= ápolási otthon,
= hospice;
– alapellátás területén:
= otthoni szakápolási szolgálat,
= házi segítségnyújtás.

A geriátriai szakápoló tevékenységi körében:
– a geriátria különböző területén az egészségügyi team tagjaként vagy önállóan irányítással, az ápolási folyamat lépéseinek megfelelően részt vesz az idős betegek ellátásában, melyről ápolási dokumentációt vezet,
– diagnosztikai és terápiás eljárásokban közreműködik,
– ápolási diagnózisok alapján – ápolási protokollok szerint – ápolási tevékenységet végez,
– részt vesz a geriátriai betegek egészségmegőrzésében és életmódformálásában,
– részt vesz a gondozási programok megvalósításában,
– részt vesz az időskorúak rehabilitációjában,
– részt vesz a sürgősségi betegellátásban a geriátria területén, életveszély esetén elsősegélyt nyújt,
– kapcsolatot tart a beteg hozzátartozóival és az otthoni ellátásban dolgozó szakemberekkel,
– tájékoztatja a beteget és hozzátartozóit a terápiás utasítások betartásáról, ápolási, gondozási és rehabilitációs tevékenységek kivitelezéséről,
– részt vesz a beteg és a hozzátartozók pszichés vezetésében,
– gondoskodik a haldoklás pszichés hátterének megteremtéséről.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok
– Napi munkája során alkalmazza a geriátria területéről szerzett klinikumi ismereteit.
– Ismeri az időskor pszichológiai jellemzőit és ennek alapján végzi munkáját.
– Az életkori sajátosságoknak megfelelő alap- és szakápolási feladatokat végez a geriátria területén.
– Ápolási és gondozási tevékenysége során vegye figyelembe az ellátottak életkorát, valamint a megfelelő egészséges életmód alapelveit.
– Részt vesz a betegségekhez társuló szövődmények kivédésében, az állapotromlás megelőzésében.
– Közreműködik az idős betegek napi tevékenységének megszervezésében, foglalkoztatásában.
– Képes a gyógyító team-mel, a beteggel és környezetével kapcsolatot tartani.
– Tevékenységét a vonatkozó etikai normáknak és jogi szabályoknak megfelelően végzi.
– Terminális állapotú beteget ápol.
– Ismeri a haldoklás pszichológiai és fiziológiai folyamatát, annak elviselésében szakszerű és folyamatos segítséget nyújt.

III/2. Szakmai követelmények

A geriátriai szakápoló végzettséggel rendelkező ápoló legyen képes:

Ápolási-gondozási ismereteire építve:
– munkáját az ápolási folyamatnak megfelelően végezni,
– ápolási anamnézist felvenni,
– ápolási diagnózist felállítani,
– a beteg ápolását és hazabocsátását megtervezni,
– az ellátás során leggyakrabban előforduló ápolási feladatokat, a vallási és etnikai szempontokat figyelembe véve szakszerűen elvégezni,
– ápolási dokumentációt vezetni,
– kapcsolatot tartani a családdal,
– kapcsolatot létesíteni a beteg otthoni és kórházi vagy egyéb intézményi ellátása között,
– a beteget és hozzátartozóit ápolási, gondozási és ellátási ismeretekre megtanítani,
– önállóan vagy a team tagjaként megkíséreli a közvetlen életveszélyt elhárítani.

Társadalomtudományi ismereteire alapozva:
– hatékonyan kommunikálni, beteget vezetni, tanácsot adni,
– az ápolás során kapcsolatot teremteni a beszédképtelen betegekkel,
– a beteget, a hozzátartozókat és a munkatársakat pszichésen támogatni,
– a kiégési szindróma tüneteit felismerni és lehetőség szerint megelőzni,
– szocioterápiás csoportot vezetni,
– munkája során az egészségügyi törvény előírásai szerint eljárni,
– a beteg személyiségjogait tiszteletben tartani és védeni,
– az információkat szakszerűen kezelni,
– a szakmai és etikai normákat betartani,
– a vonatkozó jogszabályokat alkalmazni,
– a lakosság demográfiai és szociális viszonyait értelmezni,
– a különböző szociokultúrák jellegzetességeit elfogadni,
– a szociális ellátó rendszer felépítését bemutatni,
– a szociális támogatás lehetőségét megjelölni.

Gerontológiai ismereteire alapozva:
– az emberi életkor szakaszait felsorolni,
– a korral járó élettani változásokat felismerni és elfogadni,
– az öregedési folyamatot leírni,
– az öregedés biológiai, pszichés és szociológiai jellegzetességeit meghatározni, és azok negatív hatásait csökkenteni.

Geriátriai ismeretei birtokában:
– a geriátria feladatkörét meghatározni,
– a geriátriai kivizsgálásban segédkezni,
– a leggyakrabban előforduló időskori kórképek tüneteit, patomechanizmusát, terápiáját felvázolni,
– az időskori és idősödési egészségesélyek és betegségkockázatok jellegzetességeit felismerni, és az ápolás során felhasználni,
– a szenvedélybetegségeket és a veszélyeztető állapotokat felismerni,
– az alternatív ellátási formákat felsorolni,
– a geriátriai ápolás speciális formáit alkalmazni,
– az idős betegek bizalmát megnyerni, problémáit feltárni, és illetékességén belül életmódbeli tanácsot adni.

Az idős betegek foglalkoztatásával, szocioterápiájával kapcsolatban:
– a rekreációs tevékenységbe bekapcsolódni,
– a readaptációt elősegíteni,
– az idős beteg napi tevékenységét megszervezni,
– a munkaterápiába és a foglalkozásterápiába aktívan bekapcsolódni.

A beteg életvitelének, életminőségének javítása érdekében:
– a beteget aktivitásra ösztönözni,
– aktivitási skálákat alkalmazni,
– az egészséges életmód alapelveit munkája során alkalmazni, illetve átadni,
– a rehabilitációba aktívan bekapcsolódni, fizioterápiás eljárásokat alkalmazni,
– a beteg gyógyulási folyamatát menedzselni,
– a beteg életminőségének javulását elősegíteni.

A haldoklás folyamatával és a halállal kapcsolatos ismereteire építve:
– a haldoklás fázisainak jellegzetességeit leírni,
– a beteget és a hozzátartozóit a haldoklás folyamán lelkileg vezetni és támogatni,
– a terminális állapotú beteget ápolni,
– a halottat ellátni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
a) Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi).
b) Szakmai előképzettség: az alább felsorolt szakképesítések valamelyike:
– diplomás ápoló,
– ápoló (1997-től),
– általános betegápoló (1979 előtt),
– felnőtt szakápoló.
c) A szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a következő nyomtatványon:

GYAKORLATI IGAZOLÁS
a geriátriai szakápoló képzéshez

A tanuló neve: ..................
----------------------
A: Szakmaterület
B: Intézmény
C: Időtartam (óra)
D: Dátum
E: Az igazoló aláírása P. H.
----------------------
A B C D E
----------------------
Belgyógyászati geriátriai osztály/geriátriai rehabilitációs osztály C: 120
Gerontopszichiátriai
osztály C: 80
Ápolási osztály C: 80
Időskorúak otthona C: 120
Idősek klubja C: 40
Időskorúak gondozóháza C: 40
Ápolási otthon C: 80
Hospice C: 80
Otthoni szakápolási szolgálat C: 80
Megelőző vizsgarész* C: 80
_______
* A megelőző vizsgarész a vizsgát szervező intézmény által kijelölt fekvőbetegosztályokon szervezhető.

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai követelményeket átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeleten túl nem adható.

IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai vizsgán ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározott feladatok és követelmények kérhetők számon a vizsgázótól.

IV/4. A szakmai vizsga részeinek sorrendje
Gyakorlati vizsga.
Írásbeli vizsga.
Szóbeli vizsga.

IV/5. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) és szakmai gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) Szakmai elméleti vizsga
Tantárgyai:
– geriátriai klinikumi ismeretek,
– geriátriai szakápolástan,
– szociálpszichológia,
– szocioterápia.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga összeállított tételsorát az Egészségügyi Minisztérium központilag adja ki a következőben meghatározott tantárgyak és témakörök alapján.

A szakmai elméleti vizsga tantárgyainak témakörei

1. Geriátriai klinikumi ismeretek:
– A geriátria történeti áttekintése.
– A geriátria rendszerelmélete és személyre szabott gyakorlata.
– Az időskor és az idősödési folyamat.
– Az öregedés okozta fiziológiás változások.
– A geriátriában használatos diagnosztikai eljárások.
– Az egyes szervrendszerek megbetegedései
= szív és keringési rendszeri elváltozások,
= légzőrendszeri elváltozások,
= mozgás szervrendszerének elváltozásai,
= gyomor és bélrendszer elváltozásai,
= belső elválasztású mirigyrendszer elváltozásai,
= kiválasztó- és ürítőrendszer elváltozásai,
= kültakaró elváltozásai,
= érszékszervek elváltozásai,
= neurológiai szervrendszer elváltozásai,
= mentális élet zavarai,
= fertőző megbetegedések.
– Az öregedés pszichoszociális tényezői.
– Klinikai farmakológia a geriátriában.
– A geriátriai betegek ellátási formái.

2. Geriátriai szakápolástan:
A geriátriai ápolás rövid története.
A geriátriai ápolás filozófiája.
Alkalmazott ápolási modellek.
Ápolási diagnózisok a geriátriában.
Ápolási folyamat:
– A tünetekből adódó ápolási probléma értelmezése, megfogalmazása, és az ehhez rendelt ápolási eljárások végrehajtása.
– Alapvető és magasabbrendű szükségletekből adódó ápolási probléma értelmezése a geriátriai ápolásban.
– Speciális ápolási feladatok végrehajtása
= ápolási anamnézis, diagnózis készítése:
– a beteg fogadása, az ápolási környezet bemutatása,
– a beteg szükségleteinek felmérése, ápolási diagnózisok megállapítása, ápolási terv elkészítése és kivitelezése,
– az ápolási folyamat dokumentálása,
– a beteg általános állapotának megfigyelése,
– a beteg életjeleinek megfigyelése, regisztrálása (vérnyomás, pulzus, légzés, hőmérséklet, testsúly, testmagasság),
= a beteg légzésének biztosítása:
– a beteg légzésének segítése, oxigénterápia alkalmazása,
– inhaláció alkalmazása,
= a beteg vizelet- és székletürítés szükségletének kielégítése:
– segédkezés az ágytál, a vizelőedény, a szobavécé használatánál,
– segédkezés az osztályos toilette használatánál,
– a vizelet- és székletürítés megfigyelése, mérése,
= a beteg komfortjának és higiénés szükségleteinek kielégítése:
– segítségnyújtás a fürdőhelyiség használatakor (a fürdésben, hajmosásban, borotválkozásban, köröm- és lábápolásban, száj- és fülápolásban),
– ülőfürdő alkalmazása,
– a fekvőbeteg személyi higiénéjének biztosítása (teljes ágyfürdő alkalmazása),
– terápiás gyógyfürdő alkalmazása,
– inkontinens beteg betétjének, nadrágjának, katéterének ellátása,
– decubitus megelőzése, kezelése,
– sebkezelés, kötözés, rugalmas pólya és haskötő alkalmazása,
– ágyneműcsere,
– speciális fetetési módok biztosítása,
– kényelmi eszközök alkalmazása,
= a beteg táplálkozásszükségletének kielégítése:
– az étkezés segítése,
– szükség esetén etetés, mesterséges táplálás (szondatáplálás),
– a folyadékbevitel megfigyelése, segítése, dokumentálása,
– speciális diéták alkalmazása,
= a beteg mozgásszükségletének kielégítése:
– a mozgást segítő segédeszközök (mankó, járókeret, támbot) használatának segítése, megtanítása,
– a beteg mobilizálása (aktív és passzív tornáztatása),
– a beteg szállításának megszervezése,
= a beteg pihenés- és alvásszükségletének kielégítése,
= a beteg biztonsági szükségletének kielégítése:
– a mindennapos beavatkozások során az orvosi asepsis szabályainak biztosítása,
– a fertőzőforrások felfedezése,
– az allergiás reakciók felismerése,
= a beteg magasabb rendű szükségleteinek kielégítése:
– szeretet és valakihez való tartozás,
– ön- és mások megbecsülése,
– tudás- és megértés szükséglete,
– önmegvalósítás.

Rehabilitációs tevékenységek.
Foglalkozásterápiában való közreműködés.

A geriátriai ápolás speciális területei:
– kórházi ellátás,
– házi betegellátás, otthoni szakápolási szolgálat,
– ápolási otthon,
– szociális ellátás,
– hospice.
A geriátriai beteg ellátásának és ápolásának jogi, etikai vonatkozásai:
– egészségügyi és ápolási dokumentáció,
– betegtájékoztatás,
– kapcsolattartás,
– önrendelkezés,
– betegjogi képviselet,
– egészségfejlesztés,
– a szolgáltatások igénybevételének feltételei és lehetőségei.

3. Szociálpszichológia:
– A szociálpszichológia tárgya, történetisége.
– Az interperszonális kapcsolatok általános törvényszerűségei, szociális értékcsere. Az emberek közötti kapcsolatok szintjei.
– Szocializáció. Szerepe a személyiség alakításában. A szocializáció főbb színterei.
– A szocializáció hatása az érzelmi működésre. Az érzelmek kondicionálása, ennek inprinting jellege.
– A szocializáció hatása az önismeretre és az akarati működésre.
– A verbális közlés törvényszerűségei, kódolás és dekódolás. A kommunikációs képesség ismérvei.
– A szocializáció hatása a viselkedésre. Viselkedési minták, kuturális sémák.
– A szociális szerep fogalma, főbb tulajdonságai. Szerepfeszültségek típusai, pszicho- és szociohigiénés következményei, jelentősége.
– Társkapcsolati rendszerek, a szociális csoport, csoportszervező tényezők.
– Kiemelkedő szerep a csoportban.
– Társkapcsolati szükségletek és motivációk, a szociális interakciók erőtere, a csoportdinamika.
– Csoportképzés és működtetés.
– Pedagógiai, pszichohigiénés, pszichoterápiás célú csoporttechnikák.
– A szocializáció zavarai, a szociális deviáció.
– A pszichoszociális egészség, szociohigiéne.

4. Szocioterápia:
– Fogalma, tárgyköre.
– Módszerei, működési területei (intézeten belüli, intézeten kívüli):
= munkaterápia,
= foglalkoztató terápia,
= klubfoglalkozás.
– A szocioterápiás módszerek alkalmazása a geriátriában.
– A geriátriai szakápoló szerepe és tevékenysége a szocioterápiában.

Írásbeli vizsga
A vizsgázók az Egészségügyi Minisztérium által központilag kiadott komplex feladatlapot oldanak meg a követelményekben meghatározottak alapján.
A feladatlap megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.

b) Szakmai gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján.
A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahélyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll.

Megelőző vizsgafeladat:
A vizsgázó tíz napig tartó értékelt szakmai feladatot végez a kijelölt geriátriai fekvőbetegosztályon (A vizsgázó az osztály munkarendjébe illeszkedve, a követelményrendszerben meghatározott ápolói tevékenységeket végez. A megelőző vizsgarész a gyakorlat terhére – a gyakorlati igazolásban meghatározottak szerint – teljesíthető.)

Vizsgabizottság előtti vizsga:
A vizsgázó a gyakorlati vizsganapon a vizsgabizottság előtt ápolási feladatot old meg, amely az alábbiak valamelyike szerint történhet:
– a vizsgázó a gyakorlati vizsganapon szituációs feladat (esetleírás, videofelvétel) alapján – az előző pontban meghatározottak szerint – ápolási tervet készít, és a tervet a vizsgabizottság előtt ismerteti,
– a vizsgázó – a gyakorlati helyként megjelölt intézményben – ápolási tervet készít, ápolási diagnózisokat állapít meg, elvégzi az ápolási feladatokat, majd dokumentálja és értékeli azokat.

IV/6. A vizsgázó teljesítményének értékelése
A szakmai vizsga értékelését a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak és az alábbiak alapján kell elvégezni:

Szakmai elméleti vizsga:
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatainak eredménye alapján kell átlagszámítással meghatározni, 0,5 törtérték esetén a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

Szakmai gyakorlati vizsga:
A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a megelőző vizsgafeladat és a vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítmény alapján kell átlagszámítással meghatározni, 0,5 törtérték esetén a vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítmény felé kell kerekíteni. Ha bármely vizsgarész osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen. Javítóvizsgán csak az elégtelenre minősített vizsgarészt kell megismételni.

Megelőző vizsgarész értékelésének szempontjai:
A gyakorlat vezetésével megbízott szakember a megelőző vizsgarészről jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza:
– a vizsgázó személyi adatait,
– a szakmai vizsga helyét, idejét,
– rövid szakmai értékelést,
– javasolt érdemjegyet,
– a javaslattevők aláírását.

A szakmai vizsga értékelésének szempontjai:
– szakmai felkészültség,
– szakmai érdeklődés,
– klinikai ismeretek alkalmazása, ápolási diagnózisok meghatározása,
– helyzetfelismerő képesség,
– megfigyelő képesség,
– kommunikáció,
– a team-munkába való beilleszkedés,
– ápolói attitüd (az idősekhez való viszonyulás).

Elégtelen a vizsgázó eredménye, ha
– a tevékenysége során a beteg állapotát rosszul ítéli meg, helytelen ápolási diagnózist állapít meg, ezáltal állapotromlást, életveszélyes helyzetet teremt,
– olyan szakmai hibát vét, amellyel súlyosan veszélyezteti önmaga vagy a beteg testi épségét,
– a jogi és etikai szabályokat megszegi.

V. Egyéb tudnivalók
Az egészségügyi miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.
1

A rendeletet a 32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelet 2. § (4) bekezdés 20. pontja hatályon kívül helyezte 2008. augusztus 15. napjával. Lásd e rendelet 2. § (3) bekezdését.

3

A Magyar Közlöny 1998. évi 114. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás