Kifejezéskereső
1998. évi LXXII. törvény
a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről1
Az Országgyűlés, figyelemmel a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 44. Cikkében a Magyar Köztársaság által vállalt azon kötelezettségre, melynek alapján a Megállapodás 6. Cikkében rögzített első átmeneti időszak végére Magyarország biztosítja az Európai Közösségek tagállamainak állampolgárai számára az önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedés tekintetében a nemzeti elbánást, a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény alapján külföldi állampolgár önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel jogosult gazdasági tevékenységet kezdeni, illetőleg folytatni a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetőleg az általa bejegyzett egyéni cég vagy – a (3) bekezdés szerinti – önfoglalkoztatás formájában, feltéve, hogy számára e jogosultságot és e jogosultság érvényesítésére vonatkozóan a nemzeti elbánást nemzetközi szerződés kifejezetten biztosítja.
(2) A gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakmai vagy egyéb követelményeket az (1) bekezdés hatálya alá tartozó külföldi állampolgárnak is teljesítenie kell.
(3) E törvény alkalmazásában önfoglalkoztatás: minden olyan, a jogszabályok szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről az erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint maga köteles gondoskodni.
(4) A külföldi állampolgárnak az (1) bekezdés hatálya alá tartozó önálló vállalkozása – ha a devizatörvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet másképp nem rendelkezik – devizabelföldinek minősül. A belföldiekre irányadó szabályok szerint kell a külkereskedelmi szerződéseket is megkötnie, illetőleg – az engedélyköteles ügyletek esetén – az engedélyeket beszereznie.
(5) Az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából az (1) bekezdés hatálya alá tartozó külföldi állampolgár önálló vállalkozó külföldi természetes személynek minősül.
2–3. §2
4–5. §3
6. §4
7. §5
8. §6
9. §7
10. §8
11. § (1)9 Ez a törvény 1999. február 1. napján lép hatályba.
(2)10
A törvényt az Országgyűlés az 1998. december 8-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1998. december 16. A törvényt a 2009: LVI. törvény 430. § (1) bekezdés 13. pontja hatályon kívül helyezte – a hatályon kívül helyező törvény 427. § (7) bekezdése alapján – 2009. október 1. napjával.
A 2–3. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 383. pontja hatályon kívül helyezte.
A 4–5. §-t a 2006: XCVII. törvény 34. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 383. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. §-t a 2005: CXXXIII. törvény 76. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 8. §-t a 2003: XCII. törvény 180. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 9. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 383. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. §-t a 2001: XCIII. törvény 6. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 383. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 383. pontja hatályon kívül helyezte.