72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelet
a felsőoktatás képzési és fenntartási normatívák alapján történő finanszírozásáról
A Kormány a felsőoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/B. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed
a) az állami felsőoktatási intézményekre,
b) az egyházi felsőoktatási intézményekre, valamint
c) a külön megállapodás alapján államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzést folytató magán felsőoktatási intézményekre.
(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézményekre.
2. § Az 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt felsőoktatási intézmények az 1998/99-es tanévben az intézményekben tanuló államilag finanszírozott hallgatók, az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt felsőoktatási intézmények pedig az 1996. szeptember 1-jét követően felvett államilag finanszírozott hallgatók után normatív képzési és fenntartási támogatásban részesülnek.
3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt felsőoktatási intézmények az államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzésben részt vevő magyar állampolgárságú és – nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azokkal azonos elbírálás alá eső – külföldi állampolgárságú
a) első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú nappali, esti, levelező szakképzésben, nappali, esti, levelező első alapképzésben, nappali első szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatói után a képesítési követelmények szerinti tanulmányi időszakra,
b) nappali első kiegészítő alapképzésben részt vevő hallgatói után a választott egyetemi szaknak megfelelő képesítési követelményekben rögzített – tanulmányi okból legfeljebb egy évvel megnövelt – tanulmányi időszakra
részesülnek normatív támogatásban.
(2) A részképzésben részt vevő hallgatók – ideértve a nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárságú hallgatókat is – után a képzés tényleges időtartamára igényelhető a képzési és fenntartási támogatás.
A finanszírozott hallgatói létszám meghatározása
4. § (1) A Kormány a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztése alapján a megelőző költségvetési év márciusában – a munkaerőpiaci igények és az államilag finanszírozott összhallgatói létszám figyelembevételével – meghatározza a következő tanévben felvehető államilag finanszírozott hallgatói összlétszámot.
(2) A művelődési és közoktatási miniszter főbb szakmai csoportok szerint – a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalása alapján – a felvételt megelőző költségvetési év áprilisában dönt
a) a különféle képzési szinteken első évre felvehető, államilag finanszírozott, intézményenkénti hallgatói létszámról, és
b) az egyházi és magán felsőoktatási intézmények vonatkozásában az államilag finanszírozott, intézményenkénti hallgatói létszámról.
A képzési és fenntartási előirányzat meghatározása
5. § (1) A felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási előirányzatának költségvetési támogatási részét a (2) bekezdésben, valamint a 6–7. §-ban foglaltak szerint az éves költségvetés részeként kell megtervezni.
(2) A képzési és fenntartási előirányzat költségvetési támogatási része a finanszírozási csoportonkénti normatívák és a finanszírozási csoportonkénti egyenértékű hallgatólétszám szorzatainak összege.
(3) A nemzetiségi szakokon, valamint a – képzés sajátosságainak figyelembevételével – a mozgáskorlátozott és egyéb fogyatékos hallgatók után a szakok képzési és fenntartási normatívája 15%-ának megfelelő összegű kiegészítő támogatást kell biztosítani – pályázati rendszerben – a programfinanszírozási előirányzatokból.
6. § (1) A finanszírozási csoportokat a terhelés (a képesítési követelményekben és a tantervekben meghatározottak, továbbá a képzés szakiránya), valamint a működési, fenntartási költségek szempontjából hasonló szakok alkotják.
(2) A képzési és fenntartási normatívák a különböző finanszírozási csoportok az Ftv. 7. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltak és a képesítési követelmények szerinti oktatási – beleértve a doktori képzésben résztvevők oktatói tevékenységét –, az oktatástól el nem különíthető kutatási, valamint a működési, fenntartási feladatainak költségvetési támogatással elismert személyi és dologi költségeit tartalmazzák. A normatívák a tantervi óraszámok, az elméleti és gyakorlati foglalkozások, a különböző oktatási csoportlétszámok, a tényleges óraigény, az oktatói terhelés, a nem oktatói személyzet egy hallgatóra vetített aránya, a normatíva béregysége, továbbá a működés, fenntartás egy hallgatóra számított mértéke és a normatíva dologi egysége alapján kerülnek megállapításra.
7. § (1) Az egyenértékű hallgatólétszámot a nappali tagozatokon, illetőleg más formában (esti, levelező) folyó képzés, valamint a szakok és szakpárok eltérő terhelése alapján kell meghatározni.
(2) A felsőoktatási intézmények az (1) bekezdés szerint meghatározott éves átlagos egyenértékű hallgatólétszám alapján kapják meg a képzési és fenntartási előirányzat támogatási részét, amelyről a gazdasági év végén a tényleges, egyenértékű hallgatói átlaglétszám szerint történik az elszámoltatás. Ennek alapján az előirányzat korrekciójára a következő évben kerül sor.
8. § A finanszírozási csoportonként differenciált képzési és fenntartási normatívák támogatás mértéke az éves költségvetési törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével módosulhat.
9. § A felsőoktatási intézmények saját hatáskörben – a normatívák arányainak figyelembevételével, az államilag finanszírozott és meghirdetett szakok, valamint az intézmény működőképességének fenntartása érdekében – gazdálkodási szabályzatukban rögzítik a normatív támogatás elosztási rendjét.
Vegyes és záró rendelkezések
10. § (1) Az 1. számú melléklet tartalmazza a finanszírozási csoportonként differenciált képzési és fenntartási normatívákat, a 2. számú melléklet tartalmazza a felsőoktatásban működő szakok pénzügyi besorolását, és a 3. számú melléklet tartalmazza az egyenértékű hallgatólétszám meghatározását és a szakokhoz rendelhető szorzószámokat.
(2) A 2. számú mellékletben a 2-es szakszámmal jelölt szakok esetében 1999–2000. között évente 12,5%-kal csökken az egy szakon tanulmányokat folytató hallgatók normatívájának az összege.
(3) A 3. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt nappali első szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók után a szakiránynak megfelelő főiskolai alapképzési szak, a 3. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt nappali első kiegészítő alapképzési szak – kivéve a főiskolai szakmai tanári kiegészítő képzést – a választott szaknak megfelelő egyetemi szak normatíváját kell biztosítani.
(4) Ez a rendelet – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a képzési normatívák bevezetéséről a felsőoktatásban tárgyú 154/1996. (X. 16.) Korm. rendelet.
(5) Az 5. § (3) bekezdésében foglalt mozgáskorlátozott és egyéb fogyatékos hallgatók után a kiegészítő támogatást 1999. január 1-jétől kell biztosítani.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelethez
és fenntartási normatívák
2. számú melléklet a 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelethez
3. számú melléklet a 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelethez
és a szakokhoz rendelhető szorzószámok