8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet
a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 44. §-ának (4) bekezdésében, valamint 85. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a védett és fokozottan védett állatfajokra, alfajaikra és változataikra (a továbbiakban együtt: állatfajok), valamint azok valamennyi élő és élettelen egyedére, fejlődési alakjára, szakaszára és származékára (a továbbiakban együtt: egyed), valamint azon természetes személyekre és közhasznú szervezetekre, amelyek a védett és fokozottan védett állatfajok egyedét tartják, bemutatják, illetve hasznosítják.
(2) A védett vagy fokozottan védett és a természetvédelmi oltalom alatt nem álló állatfajok kereszteződései (hibridjei) a természetvédelmi oltalom alatt álló szülőfaj szerinti védelem alatt állnak.
(3) A nemzetközi természetvédelmi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában e rendelet hatálya kiterjed a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfajokra.
Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) védelem: a védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedének vagy állományának megőrzését, fennmaradását és fenntartását szolgáló tevékenység vagy intézkedés;
b) tartás: a védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedének birtoklása;
c) bemutatás: a védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedének természetvédelmi, oktatási, ismeretterjesztési vagy tudományos célból e célra létrehozott és engedélyezett helyen való rendszeres közszemlére tétele;
d) hasznosítás: a védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedének – a tartás kivételével történő – bármilyen igénybevétele, beleértve a bemutatást is.
(2) E rendelet, valamint a Tvt. 43. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában
a) természetvédelmi érdek: adott állatfaj természetes állományának természetes vagy természetközeli állapotú élőhelyen való fennmaradása, szaporodása, illetőleg az adott állatfaj védelme érdekében kidolgozott és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) által jóváhagyott természetvédelmi program keretében végzett tevékenység, továbbá az állatfaj egyedét, állományát veszélyeztető helyzet elhárítása, a jogszerűen kézre került egyed sorsáról való gondoskodás, beleértve az állatfajok védelme érdekében szükséges intézkedéseket;
b) közérdek: a természetvédelmi, valamint a természetvédelmi érdekekkel és célokkal összhangban álló oktatási, ismeretterjesztési, kultúrtörténeti hagyományokat megőrző, továbbá tudományos célokat szolgáló tevékenység vagy járványveszély elhárítása;
c) közhasznú tevékenység: természetvédelem, környezetvédelem, tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, valamint kulturális örökség megóvására irányuló tevékenység.
Általános rendelkezések
3. § (1) Az 1. §-ban meghatározott állatfajokkal és egyedeikkel kapcsolatos, e rendelet hatálya alá eső tevékenység csak hatósági engedéllyel folytatható.
(2) Tartás, bemutatás, hasznosítás, valamint a Tvt. 43. §-ának és 74. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tevékenység akkor engedélyezhető, ha az összhangban áll a természetvédelmi érdekekkel, és nem jár az adott állatfaj természetes állományának vagy egyedének sérelmével, illetve közérdekből szükséges.
4. § Közérdekből – annak jellegére tekintettel – elsősorban a sérült, természetes vagy természetközeli állapotú, élőhelyére vissza nem juttatható egyedek tartása, bemutatása, hasznosítása engedélyezhető.
A tartásra, bemutatásra és hasznosításra vonatkozó szabályok
5. § (1) Védett és fokozottan védett állatfaj egyedének a tartására és bemutatására közhasznú tevékenységet folytató
a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetet,
b) alapítvány,
c) közalapítvány,
d) közhasznú társaság,
e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény lehetővé teszi,
f) költségvetési szerv,
g) kizárólag közhasznú tevékenység végzésére létrehozott egyéb szervezet
[a továbbiakban a)–f) pontok együtt: közhasznú szervezet] kaphat engedélyt, amennyiben tevékenysége közérdeket szolgál, és ha rendelkezik az állat gondozását, ellátását felügyelő állandó alkalmazottal (a továbbiakban: felelős személy), továbbá az 1. számú melléklet szerinti állatfaj egyedeinek tartása esetén legalább a mellékletben meghatározott feltételeket tartósan biztosítani tudja.
(2) Természetes személy – a 8. §-ban foglalt kivétellel – kizárólag védett állatfaj egyedének tartására és bemutatására kaphat engedélyt, amennyiben tevékenysége közérdeket szolgál, és rendelkezik a 6. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban, továbbá a 6. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel, és az 1. számú mellékletben meghatározott fajok egyedeinek tartása esetén legalább a mellékletben meghatározott feltételeket tartósan biztosítani tudja.
(3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott feltételeket az állatfaj élettelen egyede és származékának esetében nem kell alkalmazni.
6. § (1) Felelős személy az lehet, aki
a) nagykorú és cselekvőképes,
b) büntetlen előéletű, és vele szemben természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési bírságot vagy természetvédelmi bírságot 2 éven belül nem szabtak ki,
c) rendelkezik a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szakirányú végzettséggel és gyakorlattal.
(2) Külföldi állampolgár felelős személy abban az esetben lehet, ha magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az állampolgársága szerinti állam igazolása szerint megfelel az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételeknek, továbbá rendelkezik az (1) bekezdés c) pontja szerinti szakirányú végzettséggel és gyakorlattal.
(3) A felelős személy személyében bekövetkezett változást a közhasznú szervezet vezetőjének a változás megtörténtét követő 15 napon belül be kell jelenteni az illetékes nemzeti park és természetvédelmi igazgatóságnak (a továbbiakban: igazgatóság).
(4) Ha az új felelős személyként bejelentett személy nem felel meg az (1) bekezdés szerinti feltételeknek, az igazgatóság 30 napon belül meghozott határozatával kötelezi a (3) bekezdés szerinti kötelezettet a feltételeknek megfelelő felelős személy alkalmazására. Ha a döntést követő 30 napon belül a kötelezett nem gondoskodik megfelelő felelős személy alkalmazásáról, továbbá, ha az e rendelet 1. számú mellékletében és az engedélyben meghatározott tartási feltételeknek az engedélyes felszólítás ellenére nem tesz eleget, az 5. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyt az igazgatóság visszavonja.
(5) Az 5. § (2) bekezdése alapján kiadott engedély visszavonására a (4) bekezdésben meghatározott előírásokat megfelelően kell alkalmazni.
7. § (1) Solymászati célra tartási engedély az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott állatfajokra adható ki.
(2) Természetes személy, közhasznú szervezet egyidejűleg legfeljebb 2 példány solymászatra használt vadászmadár és 2 pár solymászatra használt tenyészmadár tartására jogosult.
8. § (1) Solymászati célra tartási engedélyt az a természetes személy kaphat aki
a) nagykorú és cselekvőképes,
b) büntetlen előéletű, és vele szemben természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési bírságot vagy természetvédelmi bírságot 2 éven belül nem szabtak ki,
c) igazolja, hogy az Országos Magyar Vadászkamara tagja,
d) a Minisztérium által szervezett vizsgabizottság előtt sikeres természetvédelmi vizsgát tett,
e) a tartás e rendelet 1. számú melléklete szerinti feltételeit tartósan biztosítani tudja.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott vizsga feltételeit, rendjét, díját, valamint tematikáját a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
(3) Külföldi állampolgár solymászati célra az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartási engedélyt akkor kaphat, ha az állampolgársága szerinti állam igazolja, hogy megfelel az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti feltételeknek.
9. § (1) Védett állatfaj egyede bemutatásának engedélyezése során fokozottan vizsgálni kell, hogy a tartás feltételei a bemutatás teljes időtartama alatt biztosíthatók-e.
(2) Ha a (2) bekezdésben meghatározottak vizsgálata alapján valamelyik feltétel nem teljesíthető, vagy a teljesítése az állatfaj egyedének fennmaradását jelentősen veszélyezteti, a bemutatási engedély kiadását meg kell tagadni.
(3) Fokozottan védett állatfaj egyedének bemutatására kizárólag természetvédelmi érdekből létrehozott közhasznú szervezetnek adható engedély, ha a bemutatás során a (2) bekezdés szerinti feltételek biztosíthatók.
(4) Az engedéllyel tartott védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedének bemutatására irányuló engedély kiadását meg kell tagadni, ha az egyed bemutatása a természetvédelmi célokkal nem áll összhangban.
10. § (1) Védett állatfaj állományának vagy egyedének hasznosítása csak akkor engedélyezhető, ha az a természetes állomány fennmaradását, az állomány biológiai sokféleségének a megőrzését nem veszélyezteti.
(2) Fokozottan védett állatfaj állományának vagy egyedének hasznosítását, kizárólag természetvédelmi érdekből vagy közérdekből, az (1) bekezdésben meghatározottak betartásával lehet engedélyezni.
(3) Védett és rendszeresen hasznosított állatfaj állományának hosszú távú fenntartható hasznosítása érdekében a miniszter évente Tájékoztatóban határozza meg az állomány hasznosítható mennyiségét, a térbeni és időbeni határokat, a méretkorlátokat és a hasznosítás során alkalmazható módszereket.
(4) A (3) bekezdés szerinti Tájékoztatót a Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi, valamint a hasznosításban érdekeltek érdekképviseleti szervének közvetlenül is megküldi.
11. § (1) Védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedének a tudományos célú befogása, tartása, hasznosítása és jelölése engedélyhez kötött, amely engedély iránti kérelemhez kutatási tervet kell csatolni.
(2) Védett vagy fokozottan védett madárfaj, továbbá denevérfaj gyűrűzésére csak az a közhasznú szervezet kaphat engedélyt, amelynek a gyűrűzés irányításával megbízott tagja
a) a 6. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban, továbbá 6. § (2) bekezdésében felsorolt feltételeknek megfelel,
b) sikeres gyűrűző vizsgával rendelkezik.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kutatási tervnek tartalmaznia kell a tevékenységet végezni kívánó személyek, az azok irányításával megbízott személyek, mint felelős személyek nevét, a kutatás helyét, idejét, célját, módszerét.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott állatfaj egyedének természetvédelmi vagy tudományos célú gyűrűzését az a (2) bekezdés szerinti engedélyes által megbízott természetes személy végezheti, aki
a) a 6. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt feltételeknek megfelel,
b) sikeres gyűrűző vizsgával rendelkezik.
(5) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt az igazgatóság adja ki. Amennyiben a védett állatfaj jelölésére irányuló tevékenység több hatóság illetékességi területéhez tartozik, az engedélyező a Minisztérium.
(6) Védett és fokozottan védett állatfaj egyedének természetvédelmi vagy tudományos célú jelölése nem minősül befogásnak, illetve tartásnak, amennyiben az állatfaj egyedét közvetlenül a jelölést követően szabadon bocsátják.
(7) A (2) és a (4) bekezdés szerinti vizsga feltételeit, tematikáját e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
(8) Az állatfaj egyedének jelölése az e rendeletben meghatározott hatósági engedélyen túlmenően csak a tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével kötött megállapodás alapján végezhető. Vadászterület esetén a tevékenység megkezdését az azt megelőző 3 napon belül be kell jelenteni a vadászatra jogosultnak.
Védett és fokozottan védett állatfajok
sérült egyedeinek tartása
12. § (1) Sérült, beteg vagy egyéb ok miatt szabad életre alkalmatlan védett vagy fokozottan védett állatfaj egyede tartásának engedélyezésekor vizsgálni kell a természetvédelmi és tudományos célra történő felhasználás lehetőségét, az egyed bemutatásra, szaporításra való alkalmasságát.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti elhelyezésre, tartásra, hasznosításra nincs lehetőség, az egyedet a természetvédelmi, állatvédelmi és állategészségügyi feltételeket tartósan biztosító természetes személynél vagy közhasznú szervezetnél kell elhelyezni.
(3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott tartás, hasznosítás kizártsága esetén a sérült egyed életének szakszerű és fájdalommentes kioltásáról, tetemének természetvédelmi célú felhasználásáról kell gondoskodni.
Eljárási szabályok
13. § (1) Védett állatfaj egyedének befogásához, tartásához, bemutatásához, valamint állományának, egyedének hasznosításához vagy jelöléséhez a befogás, tartás, bemutatás, hasznosítás vagy – a 12. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – a jelölés helye szerinti igazgatóság engedélye szükséges.
(2) Fokozottan védett állatfaj esetén, ha a tartás, bemutatás, hasznosítás a Tvt. 43. §-a (2) bekezdésének c), f), g), i), j), m) pontjaiban meghatározott tevékenységgel kapcsolatos, a tartási, bemutatási, hasznosítási engedély kiadására a Minisztérium jogosult.
(3) Védett állat befogására irányuló hatósági eljárásban a vadászati, illetve a halászati hatóság szakhatóságként működik közre.
(4) Fehér gólya fészkének áthelyezését első fokon az igazgatóság, a solymászati célú bemutatást első fokon a Minisztérium engedélyezi.
14. § (1) A védett és fokozottan védett állat tartását, bemutatását, hasznosítását engedélyező határozatban rendelkezni kell:
a) az állatfaj egyedének tulajdonjogáról,
b) az egyed egyedi jelöléséről,
c) az egyeddel végezhető tevékenységek köréről,
d) az egyed tartásának helyéről, tartásáról, az egyedről való gondoskodásról,
e) a bemutatás, hasznosítás feltételeiről,
f) az esetleges szaporulat sorsáról,
g) az egyed elpusztulása esetére tetemének sorsáról.
(2) Az (1) bekezdés f)–g) pontjai, az állatfaj élettelen egyede és származéka esetében nem alkalmazhatók.
(3) Ha a védett vagy fokozottan védett állatfaj egyede tartási helyének a megváltoztatását rendkívüli helyzet indokolja, a tartás helyének megváltoztatását 3 napon belül be kell jelenteni az engedélyező hatóságnak, amely ezt követően határoz a tartásról.
(4) A védett és fokozottan védett állatfaj egyede tartójának személyében bekövetkező változáshoz a tartást engedélyező hatóság engedélye is szükséges.
(5) Tartásra engedélyezett fokozottan védett állatfaj egyedét, ha azt az engedélyes külföldre viszi, vagy külföldről behozza – az állatfaj élettelen egyede és származéka kivételével – az engedélyes saját költségére a természetvédelmi hatóság által kiadott microchippel kell jelölni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti jelölést a külföldre történő kivitelt vagy a külföldről történő behozatalt megelőzően legalább 15 nappal kell kezdeményezni a tartás helye szerint illetékes igazgatóságnál, és az igazgatóság előtt a jelölés megtörténtét a kivitel vagy a behozatal időpontja előtt legalább 3 nappal igazolni kell.
(7) Az engedélyes az állatfaj egyedének pusztulását vagy szaporulatát 8 napon belül köteles az engedélyező hatóságnak bejelenteni és az elpusztult állat tetemét a hatóság intézkedéséig, de legfeljebb 30 napig mélyhűtött állapotban tartani, vagy egyéb módon gondoskodni a tetem állagának megőrzéséről.
15. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) Aki védett állatfaj élettelen egyede vagy származéka kivételével védett állatfaj egyedét engedéllyel tartja, köteles az e rendelet hatálybalépésétől számított 1 éven belül új tartási engedély iránti kérelmet benyújtani.
(3) Az e rendelet 3. számú mellékletében nem szereplő solymászati célra engedéllyel tartott állatfaj egyedének tenyésztésére tenyésztési engedély nem adható.
(4) Aki az e rendelet hatálybalépésekor az e rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében megállapított mértéket meghaladó számú védett állatfaj egyedét tartja, ennek tényét e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül köteles az igazgatóságnál bejelenteni. A bejelentett egyedekről az igazgatóság nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vett védett állatfaj egyedére tenyésztési engedély, valamint új védett állatfaj egyedére tartási és tenyésztési engedély nem adható.
(5) Az e rendelet hatálybalépése előtt szerzett solymász-vadász vizsga, továbbá a gyűrűző szakvizsga a rendelet hatálybalépését követő 1 évig érvényes.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelethez
|
EMLŐSÖK |
Különböző (n) létszámú csoport |
Minden további állat |
Speciális |
|||||
|
létszám |
külső |
belső |
külső |
belső |
||||
|
méret |
térfogat |
méret |
térfogat |
|||||
|
Mókus |
2 |
x |
8 |
x |
x |
2 m3 |
x |
a) |
|
Hód |
2 |
20 |
x |
x |
x |
4 m2 |
x |
medence |
|
Menyét |
1 |
1 |
x |
x |
x |
x |
x |
a) |
|
Hermelin |
1 |
2 |
x |
x |
x |
x |
x |
a) |
|
Vidra, borz |
2 |
20 |
x |
x |
x |
4 m2 |
x |
vidra: medence, |
|
Egyéb menyétfélék |
2 |
6 |
12 |
6 |
12 |
1 m2 |
1 m2 |
a), e) |
|
Hiúz, vadmacska |
2 |
15 |
30 |
10 |
20 |
3 m2 |
3 m2 |
a), d), |
|
Medve |
2 |
80 |
x |
x |
x |
20 m2 |
x |
|
|
Farkas |
2 |
100 |
x |
x |
x |
10 m2 |
x |
c) |
|
Zerge |
8 |
300 |
x |
x |
x |
30 m2 |
x |
a) |
|
|
||||||||
|
MADARAK |
Különböző (n) létszámú csoport |
Minden további állat |
Speciális |
|||||
|
létszám |
külső |
belső |
külső |
belső |
||||
|
méret |
térfogat |
méret |
térfogat |
|||||
|
Pelikánok |
2 |
20 |
x |
x |
10 |
x |
3 |
medence |
|
Kormoránok, alkafélék |
6 |
6 |
20 |
50 |
1 |
1 |
x |
h), medence |
|
Gólyák |
2 |
100 |
30 |
120 |
25 |
10 |
5 |
medence |
|
Szürke gém |
6 |
50 |
24 |
72 |
5 |
3 |
1 |
i), medence |
|
Gémek, batla, récék, kanalasgém |
6 |
x |
12 |
30 |
x |
2 |
0,5 |
i), medence |
|
Kistestű gémek |
2 |
x |
4 |
10 |
x |
x |
x |
h), medence |
|
Flamingók |
10 |
100 |
x |
x |
5 |
x |
0,5 |
medence |
|
Óvilági keselyűk, nagytestű sasok1 |
2 |
x |
30 |
120 |
x |
10 |
3 |
i), j) |
|
Dögkeselyű, kistestű sasok, réti héják, kígyászölyv, halászsas |
2 |
x |
20 |
60 |
x |
8 |
2 |
i), j) |
|
Nagytestű sólymok, ölyvek, kányák, héják, nagytestű baglyok2 |
2 |
x |
10 |
25 |
x |
4 |
2 |
i), j) |
|
Kis sólyom, kabasólyom, közepes termetű baglyok |
2 |
x |
5 |
10 |
x |
2 |
1 |
i), j) |
|
Vércsék, kistestű baglyok3 |
2 |
x |
2 |
3 |
x |
0,5 |
x |
h), j) |
|
Darvak |
2 |
250 |
x |
x |
100 |
x |
6 |
i) |
|
Partimadarak |
12 |
x |
8 |
20 |
x |
x |
0,5 |
i), medence |
|
Nagytestű sirályok |
6 |
30 |
30 |
90 |
2 |
2 |
x |
medence |
|
Kistestű sirályok |
10 |
x |
30 |
90 |
x |
1 |
x |
medence |
|
Lappantyúfélék |
2 |
x |
2 |
3 |
x |
1 |
x |
h) |
MEDENCÉK EMLŐSÖK |
Különböző (n) létszámú csoport |
Minden |
Speciális |
||||
létszám |
terület |
mélység |
térfogat |
||||
Mennyét, hermelin |
x |
x |
x |
1 |
x |
|
|
Vidra |
x |
x |
x |
3 |
x |
|
|
Hód |
x |
12 |
0,5 |
6 |
x |
|
|
Pelikánok |
2 |
20 |
0,75 |
15 |
5 |
|
|
Kormoránok, alkafélék |
6 |
10 |
1 |
10 |
1 |
|
|
Flamingók |
10 |
10 |
0,4 |
4 |
0,5 |
|
|
|
HÜLLŐK ÉS KÉTÉLTŰEK |
Különböző (n) létszámú csoport |
Minden további állat |
Speciális |
|||||
|
létszám |
kifutó |
medence |
kifutó |
kifutó |
medence |
|||
|
terület |
térfogat |
|||||||
|
Mérges kígyók |
2 |
2/3 X 1/2 |
x |
x |
talajon |
|
|
|
2. számú melléklet a 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelethez
3. számú melléklet a 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelethez
ragadozómadár fajokról
4. számú melléklet a 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelethez
természetvédelmi vizsgáról
5. számú melléklet a 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelethez
