1998. évi LXXX. törvény
az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról1
2003.07.19.
A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ALAPJÁN ÁTVETT, VAGY NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ALAPJÁN KÉSZÜLT MINŐSÍTETT, VALAMINT KORLÁTOZOTTAN MEGISMERHETŐ ADAT VÉDELME
5/A. § Nemzetközi kötelezettségvállalás alapján átvett, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített (a továbbiakban: külföldi minősítésű) adat más állam vagy nemzetközi szerződés alapján a külföldi részes fél által meghatározott minősítésű és jelölésű, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 3. §-ának b) pontja szerinti közfeladatot ellátó szerv vagy személy részére átadott, rendeltetésszerűen annak irattárába tartozó adat.
Külföldi minősítés és jelölés
5/B. § (1) A külföldi minősítés és jelölés a Magyar Köztársaság Kormánya által az információbiztonság tárgyában kötött nemzetközi szerződésekben meghatározott minősítés és jelölés. (2) A NATO-ban használatos minősítés és jelölés, illetve a magyar megfelelője:
a) „COSMIC TOP SECRET” – „KIEMELTEN SZIGORÚAN TITKOS”;
b) „NATO SECRET” – „NATO TITKOS”;
c) „NATO CONFIDENTIAL” – „NATO BIZALMAS”;
d) „NATO RESTRICTED” – „NATO KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”.
(3) A Nyugat-Európai Unióban (a továbbiakban: NYEU) használatos minősítés és jelölés, illetve a magyar megfelelője:
a) „FOCAL TOP SECRET” – „KIEMELTEN SZIGORÚAN TITKOS”;
b) „WEU SECRET” – „NYEU TITKOS”;
c) „WEU CONFIDENTIAL” – „NYEU BIZALMAS”;
d) „WEU RESTRICTED” – „NYEU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”.
(4) A Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi szerződésben meghatározott minősítést és jelölést, illetve annak magyar megfelelőjét a szerződés kihirdetéséről szóló törvény tartalmazza.
Külföldi minősítés
és jelölés alkalmazására jogosultak
5/C. § (1) A külföldi minősítés és jelölés alkalmazására a kibocsátó és a felhasználó jogosult. (2) A hazai felhasználónak az általa készített adathordozón, ha az a kibocsátó minősített adatát is tartalmazza, a külföldi adathordozó minősítésénél és jelölésénél alacsonyabb minősítést és jelölést nem alkalmazhat.
(3) E törvény alkalmazásában:
a) kibocsátó: a nemzetközi szerződésben részes fél, aki az adat minősítését meghatározza,
b) felhasználó: a címzett, illetőleg akinek a külföldi minősítésű adatot a címzett további felhasználásra jogosultan átadta,
c) címzett: akinek a nemzetközi szerződésben részes fél az általa minősített adatot átadja.
A külföldi minősítésű adat kezelése
5/D. § A külföldi minősítésű és jelölésű adatot a nemzetközi szerződés alapján meghatározott előírások és e törvény szerint kell kezelni.
Titoknak minősülő külföldi minősítésű adat
(3) A 6. § (1) bekezdés v) pontjának alkalmazásában államtitok, valamint szolgálati titok minősítésére feljogosított személy a vonatkozó nemzetközi szerződésekben meghatározott szerv vagy személy. Amennyiben a szerződés eltérően nem rendelkezik, minősítésre jogosultnak az adat kibocsátóját kell tekinteni. (4) A külföldi minősítésű adat minősítésének és jelölésének érvényessége a kibocsátó rendelkezése szerinti ideig tart, ennek hiányában államtitok esetén 50 évnél, szolgálati titok esetén 20 évnél hosszabb nem lehet.
Titoknak nem minősülő külföldi minősítésű
adat
Korlátozottan megismerhető adat
Hozzáférés a külföldi minősítésű és a korlátozottan megismerhető adathoz
5/I. § (1) A korlátozottan megismerhető adat védelmét az 5/D. § szerint kell biztosítani. (2) A külföldi minősítésű, valamint a korlátozottan megismerhető adatok védelmének szakmai felügyeletét a nemzetközi szerződés alapján a felügyeletre kijelölt szerv látja el.”
„(2) Államtitoknak vagy az 5/B. § (2), (3) és (4) bekezdéseiben szereplő nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékű megismerése előtt a jogosult személy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározottak szerint köteles magát biztonsági ellenőrzésnek alávetni, ha a biztonsági ellenőrzést még nem folytatták le, vagy érvényes ellenőrzéssel nem rendelkezik.” (A titokbirtokos szerv vezetője)
„h) Államtitoknak vagy az 5/B. § (2), (3) és (4) bekezdéseiben szereplő nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékű megismeréséhez, a megismerés előtt kezdeményezi az erre jogosultra vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben előírt ellenőrzés lefolytatását.” 4. § Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásáról, és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvény 2. §-a hatálybalépésének napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Ttv. 5. §-a és az azt megelőző alcím.3
5. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített, valamint a korlátozottan megismerhető adatok védelmére vonatkozó eljárási szabályokat rendeletben szabályozza.4
„(3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény” „(4) Ha az adatvédelmi biztos eljárása során az adat minősítését – a nemzetközi szerződés alapján keletkezett minősített adatok kivételével – indokolatlannak tartja, a minősítőt annak megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére szólítja fel. A felszólítás megalapozatlanságának megállapítása iránt a minősítő 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben zárt tárgyaláson soron kívül jár el.”
