Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1998. évi LXXXVI. törvény

a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról1

1999.01.01.

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény 4. §-ában foglaltakra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 8. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A Kormány meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.”

2. § Az Flt. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a MAT a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a hatáskörébe tartozó
a) a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze központi pénzügyi keretének felosztásáról a gazdasági miniszter,
b) az a) pontban meghatározott körbe nem tartozó többi kérdésben a szociális és családügyi miniszter
dönt.”

3. § Az Flt. 10/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A MAT tagjait a munkaadók képviselői tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselői tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részéről teljesített munkaadói, illetve munkavállalói járulékfizetés arányának figyelembevételével. A MAT tagjait a szociális és családügyi miniszter bízza meg, valamint hívja vissza. A Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetőleg a visszahívásra két tag esetében a gazdasági miniszter, egy-egy tag esetében az oktatási miniszter, illetve a pénzügyminiszter tesz javaslatot.”

4. § Az Flt. a következő új címmel és 14/A. §-sal egészül ki:

„
Intenzív álláskeresés támogatása

14/A. § Az a munkanélküli (ideértve a pályakezdő munkanélkülit is), aki a munkaügyi központtal való együttműködés keretében – igazoltan – maga is részt vesz a munkahely felkutatásában, támogatásként a munkahely kereséssel, illetve a munkába állást elősegítő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott költségei megtérítését kérheti.”

5. § Az Flt. 16/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egy évi időtartamra állapítható meg. A munkavállaló ezen munkaviszonya megszűnését, illetve megszüntetését követő két éven belüli ismételt, bármely munkaadónál történő foglalkoztatásához az (1) bekezdés alapján támogatás abban az esetben nyújtható, ha a közhasznú munkára történő közvetítés időpontjában nem jogosult munkanélküli járadékra. Az (1) bekezdés c) pontjában említett megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámba nem számít be az a munkavállaló, akinek foglalkoztatása az (1) bekezdésben meghatározott támogatással történt.”

6. § (1) Az Flt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szociális és családügyi miniszter – a MAT véleményének meghallgatásával – rendeletben határozza meg a 14–19. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait.”

(2) Az Flt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gazdasági miniszter – a munkaerőpiaci szervezetet érintő feladatok tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben – a MAT véleményének meghallgatásával rendeletben határozza meg a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből nyújtható, a munkahelyteremtést, munkahely-megőrzést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elősegítő programok és támogatások szabályait.”

7. § Az Flt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Ha a 16–18/A. §-ban meghatározott támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének
a) központi kerete szolgál, a Gazdasági Minisztérium,
b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége
köt megállapodást a támogatás felhasználására vonatkozóan.
(2) Ha a 19. §-ban meghatározott támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének
a) központi kerete szolgál, a Szociális és Családügyi Minisztérium vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége,
b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége
köt megállapodást a támogatás nyújtásának részletes feltételeiről.
(3) A megállapodás tartalmazza a támogatás mértékét, időtartamát, feltételeit és a megállapodás megszegésének következményeit.
(4) Ha a 20. § (2) bekezdésének alapján kiadott rendelet értelmében a támogatás visszakövetelhető, a támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától a határozatban megállapított határidőig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. A határidőre meg nem fizetett tartozást a kötelezettségszegés időpontjától befizetés időpontjáig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. A megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamat, továbbá – a munkanélküli részére nyújtott támogatás esetén – a támogatás visszakövetelésétől.
(5) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója a (4) bekezdésben meghatározott jogkörét az eljárás bármely szakaszában gyakorolhatja.
(6) Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító szervnek haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.”

8. § Az Flt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § A munkanélküli részére (ideértve a pályakezdő munkanélkülit is) a munkanélküli járadék megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől a munkaügyi központhoz történő oda- és visszautazást, valamint a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni.”

9. § (1) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül – a pénzeszközök felhasználásának célja szerint – a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

„a) szolidaritási alaprészt, a munkanélkülieket e törvény alapján megillető ellátások (munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelő, társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék és a külön törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulás) finanszírozására. Ezt az alaprészt terheli továbbá a munkanélküli járadékban részesülők kiegészítő segélye [58. § (9) bekezdés].”

(2) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül – a pénzeszközök felhasználásának célja szerint – a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

„f) rehabilitációs alaprészt, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott módon történő elősegítésére, továbbá foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok támogatására, valamint a foglalkoztatási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására,”

(3) Az Flt. 39. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Munkaerőpiaci Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetők.”

10. § (1) Az Flt. 39/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Munkaerőpiaci Alappal a szociális és családügyi miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát
a) a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi kerete tekintetében a gazdasági miniszterrel,
b) a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint a MAT-tal,
c) a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprésze tekintetében az oktatási miniszterrel
megosztva gyakorolja.”

(2) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdése b) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében

b) dönt]

„3. a gazdaságfejlesztést, területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való csatlakozásról,”

(3) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]

„d) véleményezi a Kormány foglalkoztatási koncepciójának és irányelvének tervezetét, a munkanélküli ellátásokra, foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, a gazdasági miniszter egyedi döntéseinek tervezetét. A szociális és családügyi miniszter a munkanélküli ellátásokra, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó, illetve a gazdasági miniszter a munkahelyteremtést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elősegítő programok és támogatások szabályaira vonatkozó miniszteri rendeletet a MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a MAT álláspontja az erről szóló előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül nem született meg;”

(4) Az Flt. 39/A. §-a (3) bekezdése a) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A MAT

a) a foglalkoztatási alaprész tekintetében dönt]

„2. központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok indításáról, valamint a programokhoz kapcsolódó költségekről,”

(5) Az Flt. 39/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szociális és családügyi miniszter
a) az éves költségvetési törvényjavaslathoz kapcsolódóan benyújtja a Kormánynak a Munkaerőpiaci Alap éves – a foglalkoztatási alaprész tekintetében a gazdasági miniszterrel, a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel egyetértésben kialakított –, a MAT javaslatának megfelelő költségvetését. A MAT javaslatától eltekinthet, ha az a tárgyévet megelőző év szeptember 15-éig nem született meg, feltéve, hogy az előterjesztést legkésőbb augusztus 16-áig a MAT megkapta. Amennyiben a MAT javaslata nem született meg, a szociális és családügyi miniszter a Kormánynak benyújtott előterjesztéshez csatolja a munkaadói és munkavállalói oldal véleményét;
b) dönt a Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításról – a foglalkoztatási alaprész tekintetében a gazdasági miniszterrel egyetértésben –, ha a MAT döntése
1. jogszabályba ütközik,
2. veszélyezteti a munkanélküli ellátások kifizetésének biztonságát,
3. az előterjesztés benyújtásától számított 30 napon belül nem születik meg;
c) a foglalkoztatási és rehabilitációs alaprész tekintetében – a foglalkoztatási alaprészt illetően a gazdasági miniszter egyetértésével – dönt a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizálás elveiről, ha a MAT döntése
1. jogszabályba ütközik,
2. nem születik meg a tárgyév január 30-áig, illetve az előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül;
d) dönt a rehabilitációs alaprész központi pénzeszközeinek felhasználásáról;
e) a MAT-nak a (2) bekezdés g) pontja szerinti kezdeményezésére szakértői vizsgálatot rendel el.”

11. § Az Flt. 39/A. §-a a következő új (5)–(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)–(7) bekezdésének helyébe (7)–(9) bekezdésként a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A gazdasági miniszter dönt
a) – a b) pontban meghatározott kivétellel – a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi keretének felhasználásáról;
b) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok indításáról és költségeiről, a hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedését segítő központi programok tekintetében a szociális és családügyi miniszter javaslata alapján, ha a MAT döntése
1. jogszabályba ütközik,
2. nem születik meg a tárgyév január 30-ig, illetve az előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül.
(6) Az oktatási miniszter a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprésze tekintetében:
a) előkészíti, illetőleg a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben kiadja a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló jogszabályokat;
b) felelős a szakképzési alaprész
ba) központi pénzeszközei felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért,
bb) bevételei beszedésének elrendeléséért,
bc) követeléseinek behajtásáért (ideértve a pénzügyi garanciák érvényesítését);
c) dönt a szakképzési alaprész központi és decentralizált keretre történő felosztásáról, a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keret nagyságáról, a szakképzési alaprészen belüli átcsoportosításról, és ezekről tájékoztatja a Szociális és Családügyi Minisztériumot;
d) tájékoztatja a MAT-ot az Országos Szakképzési Tanács javaslatairól.
(7) A Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály szerint a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok gondoskodnak.
(8) A Munkaerőpiaci Alap összesített bevételi és kiadási előirányzatát és annak az alaprészek közötti megosztását az Országgyűlés összevont jogcímenként (kiemelt előirányzatokként) az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszter, a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi kerete tekintetében a gazdasági miniszter, a többi alaprész tekintetében a szociális és családügyi miniszter állapítja meg.
(9) A Munkaerőpiaci Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait a szociális és családügyi miniszter – a foglalkoztatási alaprész központi kerete tekintetében a gazdasági miniszterrel, a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel egyetértésben – határozza meg.”

12. § (1) Az Flt. 39/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei – a szakképzési alaprész kivételével – a MAT, illetőleg a szociális és családügyi miniszter – a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi kerete tekintetében a gazdasági miniszterrel egyetértésben hozott – döntése szerint, – a működési alaprészt illetően e törvényben meghatározott módon – egymás közt átcsoportosíthatók feltéve, ha erre az eredeti előirányzatokon felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt.”

(2) Az Flt. 39/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakképzési alaprészből kifizetések az adott naptári évben, a szakképzési hozzájárulási kötelezettség jogszabályban meghatározott időpontját követően csak a ténylegesen befolyt bevételek erejéig teljesíthetők.”

13. § Az Flt. 39/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló behajthatatlan követelést az ellátást, támogatást megállapító munkaügyi központ igazgatója, illetőleg – a hatáskörébe tartozó támogatások esetében – a Szociális és Családügyi Minisztérium, illetőleg az Oktatási Minisztérium törli.”

14. § Az Flt. 41/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az 1999-et követő tárgyévi rehabilitációs hozzájárulásnak e törvény szerint meghatározott mértékét a Szociális és Családügyi Minisztérium 100 Ft-ra kerekítve a tárgyévet megelőző augusztus 31-éig a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében teszi közzé.”

15. § Az Flt. 42/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először előlegfizetést teljesíteni.”

16. § (1) Az Flt. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható:
a) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások támogatására;
b) foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatására;
c) a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben megnevezett forrásból
1. a gazdasági miniszter rendeletében meghatározott munkahelyteremtést, munkahelymegőrzést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elősegítő támogatások és programok finanszírozására,
2. foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására,
3. az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulásra;
d) a Kormány által a 8. § (2) bekezdése alapján kiadott foglalkoztatáspolitikai irányelvek végrehajtását elősegítő, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő programok támogatására;
e) munkaerőfejlesztő és -képző központok létrehozásának támogatására;
f) 1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre.”

(2) Az Flt. 43. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)–(4) bekezdés számozása (4)–(5) bekezdésre változik:

„(3) A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének központi kerete felhasználható
a) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott módon történő elősegítésére,
b) a foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok támogatására,
c) foglalkozási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására.”

17. § (1) Az Flt. 56. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló tartozás adók módjára behajtandó köztartozás.”

(2) Az Flt. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szociális és családügyi miniszter, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a gazdasági miniszter, a Gazdasági Minisztérium, a munkaügyi központ központi szervezeti egysége, valamint kirendeltsége által mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.”

18. § Az Flt. 58. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A 39. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő segélyre az 1999. évben munkanélküli járadékban részesülők a járadék folyósításával megegyező időtartamra, de legfeljebb 1999. december 31-ig jogosultak. A kiegészítő segély egy napra járó összege 33 forint. A kiegészítő segélyt a munkanélküli járadékkal együtt – a segély megállapítására irányuló külön határozat nélkül – kell kifizetni. A kiegészítő segélyt a személyi jövedelemadóról szóló, 1998. évi LXV. törvénnyel módosított 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 1.3. pontjában meghatározott állami szociális rendszer keretében nyújtott szociális segélynek kell tekinteni.”

19. §

c) az Flt. 25. §-ának (5) bekezdésében „– a (3) bekezdésben” szövegrész „– a (4) bekezdésben” szövegrészre, a 27. §-ának (1) bekezdésében „– a 25. § (5) bekezdésében” szövegrész „– 25. § (6) bekezdésében” szövegrészre, a 27. §-ának (8) bekezdésében „az (5)–(6) bekezdésben” szövegrész „az (5) bekezdésben” szövegrészre, a 29. §-a (1) bekezdésének e) pontjában „a 25. § (6) bekezdésében” szövegrész „25. § (7) bekezdésben” szövegrészre, a 30. §-a (1) bekezdésének f) pontjában „a 25. § (3) bekezdésben” szövegrész „25. § (4) bekezdésben” szövegrészre,

változik.

II. Fejezet

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi CVII. törvény módosítása

20. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi CVII. törvény 37. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az e törvény alapján első ízben megalakított munkaügyi tanácsok megbízatása – az Flt. 11. §-a (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – külön törvényben meghatározott időpontban jár le.”
III. Fejezet

A szakképzési hozzájárulásról
és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló
1996. évi LXXVII. törvény módosítása

21. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Szht.) 4. §-ának (7) bekezdésében „a Munkaerőpiaci Alap kezelőjének (a továbbiakban: alapkezelő)” szövegrész „Oktatási Minisztériumnak” szövegrészre változik.

(2) Az Szht. 4. §-ának (8) bekezdésében a „munkaügyi miniszter” szövegrész „oktatási miniszter” szövegrészre, az „alapkezelő” szövegrész „Oktatási Minisztérium” szövegrészre változik.

(3) Az Szht. 4. §-ának (9) bekezdésében a „munkaügyi miniszter” szövegrész helyébe az „oktatási miniszter” szövegrész lép.

(4) Az Szht. 5. §-ának (5) bekezdésében az „alapkezelőnek” szövegrész „Oktatási Minisztériumnak” szövegrészre változik.

22. § Az Szht. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szakképzési alaprész működtetése költségeinek finanszírozására a szakképzési alaprész kiadási előirányzatának legfeljebb 3%-a használható fel.”

23. § Az Szht. 9. §-ának (4) bekezdésében a „munkaügyi miniszter” szövegrész „oktatási miniszter” szövegrészre változik.

24. § (1) Az Szht. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megyék (főváros) javára meghatározott decentralizált résszel kapcsolatos pályázatok kiírására és értékelésére a megyékben (fővárosban) szakképzési bizottság jön létre.”

(2) Az Szht. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A megyei (fővárosi) szakképzési bizottság a megyei (fővárosi) munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, valamint a szakképző iskolát fenntartó önkormányzatok és a területi gazdasági kamarák három-három képviselőjéből, továbbá a megyei (fővárosi) közoktatás-fejlesztési közalapítvány kuratóriumának egy delegált képviselőjéből áll, tagjait a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok javaslatára – 3 éves időtartamra – az oktatási miniszter kéri fel legkésőbb 1999. március 31-ig.”

25. § (1) Az Szht. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakképzési alaprész felhasználásáról és a támogatásról, ha
a) az OSZT tesz javaslatot, a javaslat alapján az oktatási miniszter,
b) a megyei (fővárosi) szakképzési bizottság tesz javaslatot, a javaslat alapján a megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója
dönt.”

(2) Az Szht. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott szerződést, ha a döntés
a) az (1) bekezdés a) pontja szerint történik, a szerződést az Oktatási Minisztérium,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerint történik, a szerződést a megyei (fővárosi) munkaügyi központ
köti meg a támogatásban részesülővel.”

26. § Az Szht. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakképzési alaprészből kapott beruházási célú támogatással létrehozott ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára a támogatás mértékéig.”

27. § Az Szht. 15. §-ának (3) bekezdésében a „munkaügyi miniszter” szövegrész „oktatási miniszter” szövegrészre változik.

IV. Fejezet

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása

28. § (1) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 4. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakképzés központi irányítását az oktatási miniszter látja el, amelynek keretében a szakképzés egészére kiterjedően a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben ...”

(2) Az Szkt. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az oktatási miniszter
a) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskörét a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben,
b) a (2) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott hatásköreit a szakképesítésért felelős miniszter javaslata alapján
gyakorolja.”

(3) Az Szkt. 5. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl a 4. § (2) bekezdés c)–f) pontjaiban meghatározott hatásköröket]

„b) A földművelésügyi és vidékfejlesztési ágazat tekintetében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter;”

(gyakorolja.)

(4) Az Szkt. 4. §-ának (2) bekezdésében, az 5. §-ának (2) bekezdésében, a 6. §-ának (1) bekezdésében és a 9. §-ának (2) bekezdésében a „munkaügyi miniszter” szövegrész helyébe az „oktatási miniszter” szövegrész, az Szkt. 9. §-ának (5) bekezdésében, a 12. § (3) bekezdésében a „Munkaügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „Oktatási Minisztérium” szövegrész lép.

V. Fejezet

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

29. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 33. §-a (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A közös igazgatású közoktatási intézményben a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, – e törvény 121. § (1) bekezdésének 22. pontjában felsorolt – nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is működhet.”

(2) A Kt. 33. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az általános művelődési központban egységes vagy összetett iskola feladatait, továbbá a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, – e törvény 121. § (1) bekezdésének 22. pontjában felsorolt – nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is működhet.”
VI. Fejezet

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

30. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ft.) 74. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében]

„a) részt vesz a felsőoktatási politika és fejlesztés állami döntéseinek előkészítésében, illetőleg kialakításában, irányítja az ágazat tudománypolitikáját, annak megvalósítását, koordinálja az országos tudománypolitikai koncepció kialakítását és ezzel összefüggésben előterjesztést tesz;”

(2) Az Ft. 74. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében]

„o) dönt a felsőoktatási szövetség létesítésével, működésével kapcsolatban e törvény alapján meghatározott kérdésekben; a felsőoktatási szövetség szenátusának meghatalmazása alapján átadja a szövetségi elnökök megbízását;”
VII. Fejezet

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

31. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 37/F. §-ának (2) bekezdésében, 85. §-ában, 124. §-ának (4) bekezdésében, valamint 132. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „Népjóléti Minisztérium” szövegrész helyébe a „Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész lép.

(2) Az Szt. 31. §-ában, 117/B. §-ának (1) bekezdésében, 132. §-ának (2) bekezdésében a „népjóléti miniszter” szövegrész helyébe a „szociális és családügyi miniszter” szövegrész lép.

(3) Az Szt. 132. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a közgyógyellátás keretében rendelhető gyógyszerek körét [49. § (2) bekezdés] a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.”
VIII. Fejezet

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

32. § (1) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A Tanács tagjai:]

„a) a Belügyminisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselője;”

(2) A Fot. 25. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A Tanács tagjai:]

„e) a fogyatékosok érdekében működő nonprofit szervezetek által delegált három fő.”

(3) A Fot. 25. §-ának (2) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében, valamint 30. §-ának (2) bekezdésében a „népjóléti miniszter” szövegrész helyébe a „szociális és családügyi miniszter” szövegrész lép.

(4) A Fot. 25. §-ának (5) bekezdésében a „Népjóléti Minisztérium” szövegrész helyébe a „Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész lép.

IX. Fejezet

A magzati élet védelméről szóló
1992. évi LXXIX. törvény módosítása

33. § (1) A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: tv.) 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A terhesség megszakításáért fizetendő díjat – ideértve a szociális helyzettől függő kedvezmények mértékét is –, valamint a díj megfizetésének részletes szabályait az egészségügyi miniszter – a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg.”

(2) A tv. 3. §-ának (3) bekezdésében, 10. §-ának (6) bekezdésében, 12. §-ának (3) bekezdésében és 13. §-ának (3) bekezdésében „a népjóléti” szövegrész helyébe „az egészségügyi” szövegrész lép.

X. Fejezet

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló
1996. évi XXI. törvény módosítása

34. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tfrt.) 8. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A tanács munkájában]

„d) a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi, a belügy-, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, az egészségügyi, a szociális és családügyi, az oktatási, a pénzügyminiszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, valamint a nemzeti kulturális örökség minisztere,”

(vesznek részt.)

(2) A Tfrt. 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A regionális fejlesztési tanács tagjai:]

„b) a miniszter, a belügy-, a környezetvédelmi, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a szociális és családügyi, az egészségügyi, az oktatási, a pénzügyminiszter és a nemzeti kulturális örökség miniszterének képviselője,”

(3) A Tfrt. 17. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A tanács munkájában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter képviselője tanácskozási joggal vesz részt.”
XI. Fejezet

A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény módosítása

35. § A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 7. §-a (4) bekezdésének második és harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ÁPV Rt.-től átvett ingatlanrészre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre vonatkozó szerződést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal köti meg. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az ingatlanrészt – a Kormány döntésének megfelelően – kizárólag az országos állami tervdokumentációs irattár és adattár működtetési céljaira jogosult felhasználni.”
XII. Fejezet

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

36. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Mérnöki Kamara törvényességi felügyeletét a gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter), a Magyar Építészeti Kamara törvényességi felügyeletét a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.”
XIII. Fejezet

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló
1992. évi LXXXIII. törvény módosítása

37. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alappal a környezetvédelmi miniszter rendelkezik; az Alap év végi maradványa nem vonható el. Az Alap építésügyi bírságból származó bevétele a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési törvényben meghatározott fejezetének előirányzatát képezi.”
XIV. Fejezet

A világ kulturális és természeti örökségéről szóló,
az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos
és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről rendelkező
1985. évi 21. törvényerejű rendelet módosítása

38. § A világ kulturális és természeti örökségéről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1985. évi 21. törvényerejű rendelet 3. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Végrehajtásáról a nemzeti kulturális örökség minisztere – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben, továbbá más érdekelt miniszterekkel együttműködve – gondoskodik.”
XV. Fejezet

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

39. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a „Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.” alcím alatti felsorolás a „Szerencsejáték Rt. 100%” szövegrésszel, a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter; földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter” alcím alatti felsorolás pedig a „Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Kht. 100%” szövegrésszel egészül ki.

XVI. Fejezet

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

40. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül az a), az f) és az i) pontban említetteket a Kormány; a b), a c), a d) és a k) pontban említetteket a vízgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és – a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerinti rendben – az érdekelt miniszter együttesen; az e), a g), a h) és a j) pontokban említetteket a miniszter látja el.”

41. § A Vgtv. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vízügyi igazgatási szervezet látja el – a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények kivételével – azoknak az állam tulajdonában lévő vizeknek és vízilétesítményeknek a kezelését, amelyek nem minősülnek az állam vállalkozói vagyonának, és így más gazdálkodó szervezet használatába nem adhatók. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények tekintetében a kezelésről a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.”

42. § A Vgtv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vízügyi igazgatási szervezet feladata – a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízilétesítmények kivételével – a folyók vízkárelhárítási célú szabályozása, a kettőnél több települést szolgáló vízkárelhárítási létesítmények – az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkárelhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban: védművek) – építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízilétesítmények esetében a feladat ellátásáról a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.”

43. § A Vgtv. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a társulat megszűnését követően a közfeladatot az állam látja el, az ehhez szükséges vagyont a vízügyi igazgatás területi szerve, illetőleg a vizek és vízilétesítmények kezelésére létrehozott kizárólagos vagy többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek veszik át a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vagyon kivételével, amelynek átvételéről a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.”

44. § A Vgtv. 45. §-a (8) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(8) Felhatalmazást kap a miniszter]

„e) a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszterrel együttesen a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetésének;”

(rendeletben történő megállapítására.)

45. § A Vgtv. 1. számú melléklete a következő új 13. ponttal egészül ki, egyidejűleg az 1. számú melléklet jelenlegi 13–28. pontjainak számozása 14–29. pontra változik:

„13. Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás: a mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység, a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és közcélú vízilétesítményekkel összefüggő feladatok, valamint a vízügyi hatósági hatáskör gyakorlása kivételével;”
XVII. Fejezet

A szerencsejáték szervezéséről szóló
1991. évi XXXIV. törvény módosítása

46. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzügyminiszter ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását, valamint képviseli az államot az (1) bekezdés b) pontja tekintetében.”

(2) Az Szjtv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az SZF a Kormány által kijelölt miniszter felügyelete alatt működik, vezetőjét a Kormány nevezi ki. A felügyeletet ellátó miniszter
a) javaslatot tesz a Kormánynak az SZF vezetőjének személyére vonatkozóan,
b) jóváhagyja az SZF szervezeti és működési, valamint ellenőrzési szabályzatát.”
XVIII. Fejezet

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

47. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. §-ának (2)–(4) és (8)–(9) bekezdésében a „pénzügyminiszter” szövegrész helyébe a „gazdasági miniszter”, a (3) bekezdésben az „ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter” szövegrész helyébe a „pénzügyminiszter” szövegrész lép.

XIX. Fejezet

A kulturális javak védelméről
és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása

48. § (1) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kjvt.) 29. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Védetté nyilvánításhoz védett természeti területen a környezetvédelmi miniszter, mezőgazdasági rendeltetésű területen a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyetértése szükséges.”

(2) A Kjvt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Ásatási Bizottság 7 tagú szakmai tanácsadó testület, amelynek elnökét, titkárát és két tagját a miniszter, egy tagját a környezetvédelmi miniszter, két tagját a Magyar Tudományos Akadémia elnöke bízza meg.”

(3) A Kjvt. 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Muzeális intézmény alapításához, már létező intézmény muzeális intézménnyé nyilvánításához a miniszter engedélye szükséges (a továbbiakban: működési engedély).”

(4) A Kjvt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Muzeális intézmény megszüntetéséhez a miniszter engedélye szükséges.”

(5) A Kjvt. 2. számú mellékletében a „Magyar Irodalom Háza, Magyar Irodalmi Múzeum,” szövegrész helyébe a „Petőfi Irodalmi Múzeum és” szövegrész lép.

XX. Fejezet

A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény módosítása

49. § (1) A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kormány a műemlékvédelem központi szakmai irányítását a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja.”

(2) Az Mvt. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A miniszter:]

„a) gondoskodik a műemléki értékek miniszteri rendelettel történő védetté nyilvánításáról;”

(3) Az Mvt. 28. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A miniszter:]

„d) előkészíti és a Kormány elé terjeszti a műemlékvédelemre vonatkozó jogszabályokat, valamint kidolgozza a műemlékvédelem szakmai szabályait, és gondoskodik azok érvényesüléséről;”

(4) A Mvt. 28. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A miniszter – az oktatási miniszterrel egyetértésben – gondoskodik a műemlékvédelemmel kapcsolatos közoktatási feladatok megszervezéséről és ellátásáról.
(5) A miniszter a tudomány és a közművelődés jeles szakembereiből álló Országos Műemlékvédelmi Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre.”

(5) Az Mvt. 29. §-a (3) bekezdése a) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az OMvH elnökét
– a miniszter nevezi ki, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
– műemlékvédelmi igazgatási feladatai ellátásában szakmai bizottság segíti, amelynek állandó tagjait a miniszter nevezi ki.”

(6) Az Mvt. 29. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) A Műemlékfelügyeleti Igazgatóság
– igazgatóját a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára nevezi ki, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
– döntéseit szakmai testületi állásfoglalások segítik,
– köztisztviselői tekintetében az igazgató a kinevezési és munkáltatói jogok gyakorlója.”

(7) Az Mvt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A műemlékek kutatási, tervezési, fenntartási és helyreállítási munkálatait a miniszter rendeletében meghatározott minősítéssel rendelkező kutató, tervező, kivitelező, illetve restaurátor végezheti.”
XXI. Fejezet

A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény
módosítása

50. § (1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bizottság elnöke a Kormány által megbízott személy, társelnöke az egyház képviselőinek vezetője, tagjai az oktatási miniszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, a belügyminiszter, az igazságügy-miniszter, a szociális és családügyi miniszter, az egészségügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatal egy-egy megbízottja, valamint az egyház képviselői a Kormányt képviselő tagokkal azonos számban.”

(2) Az Etv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bizottság előterjesztése alapján az egyháznak átadásra kerülő ingatlanok jegyzékét a 2011. december 31-ig terjedő időszakra a Kormány hagyja jóvá 1999. szeptember 30-ig. Az előterjesztést a bizottság 1999. június 30-ig nyújtja be a Kormányhoz.”

(3) Ahol az Etv. a „Miniszterelnöki Hivatal” megjelölést, illetve ennek ragozott formáját használja, azon a „Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” megjelölést, illetve ennek ragozott formáját kell érteni.

XXII. Fejezet

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének
anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

51. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 8. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „Miniszterelnökség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” szövegrész, 9. §-ában pedig a „Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárának” szövegrész helyébe a „nemzeti kulturális örökség miniszterének” szövegrész lép.

XXIII. Fejezet

A személyi jövedelemadó meghatározott részének
az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

52. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6. §-ának (5) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatalt” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát” szövegrész lép.

XXIV. Fejezet

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló
1993. évi LXXVII. törvény módosítása

53. § (1) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 55/A. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A közalapítvány legfőbb döntést hozó szerve a Kuratórium. Ennek tagjai a következők:]

„c) belügyminiszter, a külügyminiszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, az oktatási miniszter és a Kormány ifjúsági és sportfeladatokat ellátó tagja, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt egy-egy személy.”

(2) A Nektv. 55/A. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) A Közalapítvány ellenőrzésére jogosult szervének (Felügyelő Bizottság) tagjai a következők:]

„b) az igazságügy-miniszter által kijelölt személy.”

(3) A Nektv. 55/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Felügyelő Bizottság elnöke az igazságügy-miniszter által kijelölt személy.”
XXV. Fejezet

A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény módosítása

54. § A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § A minisztert akadályoztatása esetén
a) az Országgyűlés ülésén a politikai államtitkár – annak akadályoztatása esetén a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter – helyettesíti;
b) a Kormány ülésén a politikai államtitkár helyettesíti; a politikai államtitkár akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár, tárca nélküli miniszter esetében a tárca nélküli miniszter hivatalának vezetője tanácskozási joggal részt vehet a Kormány ülésén;
c) az Országgyűlés bizottsága ülésén a politikai államtitkár, akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt állami vezető vagy állásfoglalásra jogosult köztisztviselő, illetve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 42. §-a (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetén a hivatásos állomány tagja képviselheti;
d) a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter helyettesíti;
e) a jogszabály kiadásában a helyettesített miniszter politikai államtitkára helyettesíti.”
XXVI. Fejezet

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

55. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 121. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Pénztártanács tagjai:]

„a) a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium egy-egy képviselője,”
XXVII. Fejezet

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

56. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 56. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a nemzeti kulturális örökség minisztere útján, az általa – a miniszterrel és a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben – létrehozott és működtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közreműködésével látja el.”
XXVIII. Fejezet

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény módosítása

57. § (1) A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Mftv.) 1. §-ának felsorolása a „Honvédelmi Minisztérium” szövegrészt követően az „Ifjúsági és Sportminisztérium” szövegrésszel egészül ki.

(2) Az Mftv. 2. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály)

„g) Országos Testnevelési és Sporthivatalt, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökét említi, ott Ifjúsági és Sportminisztériumot, illetőleg ifjúsági és sportminisztert”

(kell érteni.)

(3) Az Mftv. 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az Ifjúsági és Sportminisztérium megalakulásával az Országos Testnevelési és Sporthivatal megszűnik. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal általános jogutódja az Ifjúsági és Sportminisztérium.”
XXIX. Fejezet

A Gyermek és Ifjúsági Alapról, valamint
a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról szóló 1995. évi LXIV. törvény módosítása

58. § A Gyermek és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról szóló 1995. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: GYIA tv.) címe a következő címre változik:

„A Gyermek és Ifjúsági Alapról,
a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről”

59. § A GYIA tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Az Alapprogram pénzügyi fedezetével az ifjúsági és sportminiszter rendelkezik.
(2) Az Alapprogram pénzeszközeit az Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alatt álló önálló költségvetési szerv kezeli.
(3) Az Alapprogram éves felhasználásának irányairól és arányairól, a pályázatok elbírálásáról, a támogatás odaítéléséről az Alapprogram Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) dönt.
(4) A Tanács elnökét és tagjait az ifjúsági és sportminiszter bízza meg az Alapprogram céljai szempontjából érintett kormányzati szervek és az ifjúsági, illetve e korosztályt segítő szervezetek kiemelkedő személyiségei közül. A Tanács összetételét az ifjúsági és sportminiszter úgy állapítja meg, hogy abban a kormányzati szerveket és a nem-kormányzati szervezeteket egyenlő számú képviselő képviselje. A Tanács elnökének és tagjainak megbízatása három évre szól.”

60. § A GYIA tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Az Alapprogram bevételi forrásaiból a következő célokat lehet támogatni:
a) a gyermekek testi, lelki, szellemi fejlődését segítő programokat, azon belül különösen:
– a gyermekek egészséges szabadidőeltöltésével kapcsolatos tevékenységeket,
– a gyermekek iskolán kívüli nevelésével összefüggő tevékenységeket,
– a gyermekek testi és lelki egészségét veszélyeztető jelenségek elleni fellépéssel kapcsolatos kezdeményezéseket,
b) a honismeretet, a helyismeretet elősegítő, a haza szeretetére nevelő programokat,
c) a természeti és épített környezet megóvását, védelmét segítő programokat,
d) az ifjúság közösségi kezdeményezéseit, saját szervezeteik és csoportjaik kezdeményezéseit és tevékenységét,
e) az ifjúság érdekében tevékenykedő intézmények, nem-kormányzati szervezetek olyan programjait, amelyek építenek a részvételre, a demokratikus döntéshozatalra, az együttműködésre,
f) a demokráciára neveléssel, a demokratikus működés gyakorlásával és az állampolgári neveléssel kapcsolatos programokat és kezdeményezéseket,
g) a fiatalok saját problémamegoldó képességének erősítését elősegítő programokat,
h) az európai integrációs folyamatban való ifjúsági részvételt, valamint az európai kapcsolatok kiépítését segítő kezdeményezéseket,
i) a kábítószer, az alkohol, a dohányzás és más egészségkárosító szerek fogyasztásának veszélyeivel kapcsolatos megelőző, figyelemfelhívó programokat,
j) hátrányos helyzetben lévő gyermekek és fiatalok felzárkóztatását segítő programokat,
k) az ifjúság társadalmi helyzetének változásait nyomon követni képes információs és elemző rendszer kiépítését és működtetését.
(2) Az Alapprogramból nyújtható támogatások és kedvezményezettek körét, a Tanács által meghirdetett pályázatokat, valamint a támogatásban részesültek névsorát és támogatásuk célját, mértékét az országos sajtó útján közzé kell tenni.”

61. § A GYIA tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A Közalapítvány legfőbb döntéshozó szerve a Kuratórium, amely 7 főből áll. Tagjai:
a) az országos gyermek, diák-, valamint ifjúsági szervezetek képviselői által jelöltek közül 4 személy,
b) az alapító által felkért 3 személy.
(2) A Kuratórium tagjait és a Közalapítvány ellenőrzésre jogosult szervének (Felügyelő Bizottságának) tagjait és elnökét az alapító nevében az ifjúsági és sportminiszter jelöli ki.
(3) A Kuratórium elnökét – aki nem lehet az alapító képviselője vagy alkalmazottja – a Kuratórium maga választja meg.
(4) A Közalapítvány Kuratóriuma mellett Tanácsadó Testület működik, amelynek véleményezési joga van a Közalapítvány éves munkatervével, költségvetésével összefüggő kérdésekben, valamint javaslattételi joga van szakmai programok megvalósítására. A Tanácsadó Testület tagjait az országos ifjúsági szervezetek javaslata alapján az ifjúsági és sportminiszter kéri fel. A Tanácsadó Testület elnökét maga választja meg.
(5) A Közalapítvány szervezetét és működésének szabályait e törvény keretei között a Kuratórium állapítja meg.
(6) A Közalapítvány köteles évente egyszer a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben nyilvánosságra hozni éves programját, az előző évi program teljesítésének értékelését, vagyonának alakulását és pénzügyi mérlegét.
(7) A Kormány a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül gondoskodik az alapító okirat módosításáról, a Kuratórium, a Felügyelő Bizottság és a Tanácsadó Testület jelöléséről.”

62. § A GYIA tv. a 7. §-t követően a következő III. résszel, címmel és 7/A–7/B. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi III. részének számozása IV. részre változik:

„
III.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium feladatai

7/A. § Az Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) az ifjúsággal összefüggő feladatai keretében:
a) ellátja a gyermekeket és fiatalokat (a továbbiakban: ifjúság) érintő kérdésekben a kormányzati programok összehangolásának feladatait;
b) biztosítja a fiatalok képviselőinek részvételét az ifjúságot közvetlenül érintő kormányzati döntések előkészítésében;
c) feladatainak ellátása során rendszeres kapcsolatot tart az országos hatáskörű szervekkel, közhasznú szervezetekkel, társadalmi szervezetekkel, közalapítványokkal és alapítványokkal, szakmai műhelyekkel, a települési, valamint a területi önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal;
d) ellátja a Kormány képviseletét a nemzetközi kormányközi ifjúsági kapcsolatokban;
e) gondoskodik az ifjúság társadalmi helyzetének változásait követő ifjúsági információs rendszer működtetéséről, az ifjúság helyzetéről szóló elemzések és jelentések elkészítéséről és ezek nyilvánosságra hozataláról;
f) a Kormány nevében ellátja a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben foglaltak végrehajtásának összehangolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

7/B. § (1) A Minisztérium az ifjúsági korosztályok öntevékenységének támogatása, a települési és területi önkormányzatok ifjúsági munkájának ösztönzése és segítése érdekében Regionális Ifjúsági Irodákat (a továbbiakban: Iroda) működtet.
(2) A Minisztérium az Irodák útján támogatást, valamint tanácsadási, képzési és információs szolgáltatást nyújt az Irodák illetékességi területén működő ifjúsági szervezeteknek, valamint az ifjúságnak segítséget nyújtó szervezeteknek, intézményeknek.
(3) A Minisztérium az Irodák útján ösztönzi és támogatja az ifjúság számára kiírt pályázatokon a (2) bekezdésben megjelölt szervezetek és intézmények részvételét, továbbá segítséget nyújt az Irodák infrastrukturális eszközei használatának biztosításával a szervezetek és intézmények ifjúsági programjainak megvalósulásához.”

63. § A GYIA tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § E törvény alkalmazásában:
gyermek: a 0–14 éves korosztályokhoz tartozó személy;
fiatal: a 15–26 éves korosztályokhoz tartozó személy.”

64. § A GYIA tv. 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Felhatalmazást kap az ifjúsági és sportminiszter, hogy az Alapprogram működésével, a Tanács összetételével, a döntéshozatali rendjével és a döntések nyilvánosságával összefüggő szabályokat rendeletben megállapítsa.”
XXX. Fejezet

A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosítása

65. § (1) A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: St.) 1. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„1. sporttevékenység: meghatározott szabályok szerint időtöltésként vagy hivatásszerűen végzett testedzés, szellemi gyakorlat, amely az egyetemes kultúra része;”

(2) Az St. 1. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„5. szabadidős sportoló: az a természetes személy, aki sporttevékenységet nem hivatásos sportolóként végez;”

66. § (1) Az St. 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítése érdekében az állam)

„c) támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a fogyatékosok sportját, a szabadidősportot és az olimpiai mozgalmat;”

(2) Az St. 2. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítése érdekében az állam)

„g) működteti a sport információs rendszerét;”

(3) Az St. 2. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítése érdekében az állam)

„j) támogatja az olimpiai felkészülést és egyes központi sportlétesítmények működtetését;”

67. § Az St. 3. §-a (2) bekezdésének e)–f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a megyei, a fővárosi önkormányzat a testnevelési és sportszervezési feladatai körében]


„e) segíti a főváros, illetőleg a megye területén (a továbbiakban: illetékességi területén) működő testnevelési, diák- és szabadidősport, valamint természetjáró szervezetek tevékenységét, biztosítja az illetékességi területén a diáksport, valamint a sportági szakszövetségek működésének alapvető feltételeit;
f) közreműködik a diák- és szabadidősport, valamint a természetjáró események lebonyolításában, illetőleg szervezi azokat;”

68. § Az St. 4. § előtti címe, továbbá 4–6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„
Ifjúsági és Sportminisztérium”

4. § „Az Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) látja el az e törvényben és más jogszabályban számára meghatározott központi állami feladatokat.”

5. § „A minisztérium
a) irányítja az alá rendelt intézményeket, összehangolja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztását;
b) előkészíti és végrehajtja a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket, ellátja a nemzetközi sportkapcsolatokkal összefüggő állami feladatokat;
c) gyakorolja az e törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott sportirányítási jogköröket.”

6. § „Az ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter) munkáját a sport szakmai szervezeteinek képviselőiből, valamint a sportélet kiemelkedő személyiségeiből álló tanácsadó testület segíti.”

69. § (1) Az St. 16. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A szakszövetség a sportágában kizárólagosan jogosult]

„c) a nemzetközi sportszövetség alapszabályával összhangban kialakítani a versenyrendszert, és annak alapján szervezni a hivatásos és szabadidős sportversenyeket, a Nemzeti (Hivatásos, Professzionális) Liga Bajnokságot, a Nemzeti (Magyar, Országos) Bajnokságot és a Magyar (Köztársasági) Kupa Versenysorozatot;”

(2) Az St. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A versenyszabályzat (versenykiírás) tartalmazza, hogy a hivatásos vagy a szabadidős sport versenyrendszerében csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs három hónapot meghaladó lejárt köztartozása, továbbá – ha gazdasági társaság – nem áll felszámolás alatt. Az indulási jogosultságot az érintett sportszervezet másra nem ruházhatja át.”

70. § Az St. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Polgári Törvénykönyv 74/G. § (10) bekezdése, illetve 74/E. § (6) bekezdése alapján kezdeményezze a bíróságnál a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány (a továbbiakban: NSKA) és a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány (a továbbiakban: NISZKA) egyesítését.
(2) Az új közalapítvány neve Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány (a továbbiakban: SKA). Az SKA az NSKA és a NISZKA általános jogutódja.
(3) Az SKA az utánpótlás-nevelés, a gyermek, ifjúsági és szabadidősport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatásával foglalkozik, és működteti a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszert.
(4) A közalapítvány kuratóriuma kilenc főből áll. Elnökét és tagjait a miniszter javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel a sportélet, illetve az alapítvány célja szempontjából érintett társadalmi területek kiemelkedő személyiségei közül.”

71. § Az St. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A sportszervezet megszűntét követő két évig nem lehet sportszervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan sportszervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.”

72. § Az St. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi források elsődlegesen a következő célokra használhatók fel:
a) a MOB szakmai együttműködésével az olimpiai felkészülés és részvétel támogatására, valamint a látványsport, a szabadidősport, az utánpótlás-nevelés, a gyermek- és ifjúsági sport, továbbá a fogyatékosok sportjának támogatására;
b) sportlétesítmények fejlesztésére és fenntartására;
c) a minisztérium működési kiadásaira;
d) a sport információs rendszerének működtetésére, a sporttudomány és a sportegészségügy támogatására;
e) a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalmának ellenőrzésére;
f) a nemzetközi kapcsolatok és a sportdiplomáciai feladatok ellátására;
g) sportvállalkozás-ösztönzési programok finanszírozására.”

73. § Az St. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) A gyermek-, ifjúsági és szabadidősport, az utánpótlás-nevelés, a fogyatékosok sportjának támogatása, valamint a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszer működtetése az SKA útján történik.
(2) Az SKA bevételi forrásai:
a) Az 1997. január 1-jei hatállyal létrehozott Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány, és az ugyancsak 1997. január 1-jei hatállyal létrehozott Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány számára a Kormány által biztosított egyszeri induló vagyon és hozadéka,
b) az éves költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás,
c) a sorsolásos játékok játékadójának 12%-a és a totó játékadójának 100%-a,
d) önkormányzatok hozzájárulásai,
e) adományok,
f) támogatási befizetések,
g) magánszemélyek hozzájárulásai.
(3) A kuratórium a forrásokat a következők szerint használhatja fel:
a) normatív támogatás,
b) cél- és címzett támogatás,
c) pályázati rendszeren alapuló feladatfinanszírozás,
d) magánszemélyek számára nyújtott Gerevich Aladár sportösztöndíjak,
e) Közalapítvány működési kiadásai, amelyek nem haladhatják meg az a)–c) pontban meghatározott támogatás éves összegének 4%-át.”

74. § Az St. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A sport versenyrendszerében a sporttevékenységet megkezdő és folytató személy külön jogszabályban foglaltak szerint köteles
a) a sportorvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni,
b) alávetni magát a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek használatát ellenőrző vizsgálatnak.”

75. § (1) Az St. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány gondoskodik a 29. §-ban meghatározott közalapítvány alapításával kapcsolatos feladatokról.”

(2) Az St. 42. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]

„
g) a sportesemények rendezésével és a nézők biztonságával kapcsolatos rendelkezések”

(szabályait.)

XXXI. Fejezet

Egyéb törvények módosítása

76. § Ahol 1998. július 8-át megelőzően hatályba lépett törvény a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárát vagy államtitkárát, mint a szervezet vezetőjét említi, ott a továbbiakban a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjét kell érteni.

XXXII. Fejezet

Záró rendelkezések

77. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Flt. 8. §-ának (3) bekezdése, 12. §-a (7) bekezdésének utolsó mondata, 13. §-ának (2) bekezdése, a 39/C. §-a (1) bekezdésének g) pontjában „az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok” szövegrész, 43/A. §-ának (2) bekezdése;

d) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: környezetvédelmi miniszter” alcím alatti felsorolásból a „Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Kht. 100%” szövegrész, valamint a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: pénzügyminiszter” alcím alatti felsorolásból a „Szerencsejáték Rt. 100%” szövegrész;

e) a Kt. 11. §-a (1) bekezdésének m) pontjában „a szakképzés kivételével” szövegrész, 36. §-ának (5) bekezdésében „a munkaügyi miniszter és” szövegrész és „a munkaügyi miniszter kivételével” szövegrész, a 81. §-ának (9) bekezdésében „a munkaügyi miniszter és” szövegrész, a 91. §-a (4) bekezdésének b) pontjából „a munkaügyi minisztert, illetve” szövegrész, a 93. §-a (1) bekezdésének d) pontjából a „– a szakképzés kivételével –” szövegrész, továbbá e) pontjából „a szakképzés szakmai, tartalmi kérdései kivételével –” szövegrész, g) pontjából „a szakképzés szakmai, tartalmi követelményei kivételével –” szövegrész, h) pontjából „– a szakképzés kivételével –” szövegrész, a 93. §-ának (2) bekezdésében „– a szakképzési évfolyamok kivételével –” szövegrész, a 94. §-a (1) bekezdésének e) pontjából a „szakképzés kivételével” szövegrész, g) pontjából „a szakmai vizsga kivételével” szövegrész, (2) bekezdésében a „a munkaügyi miniszterrel, illetve” szövegrész, a 95. §-a (1) bekezdésének b) pontjából és a 99. §-ának (1) bekezdéséből „a szakmai vizsgák kivételével” szövegrész, a 96. §-a (5) bekezdésének a) pontjából „a munkaügyi miniszter” szövegrész, a 99. §-ának (1) bekezdésében „a szakmai vizsga kivételével” szövegrész, a 101. §-ának (6) bekezdésében „a szakképzés szakértői névjegyzéke tekintetében a Munkaügyi Minisztérium” szövegrész, továbbá „a munkaügyi miniszter, illetve” szövegrész, a 107. §-a (8) bekezdésének a) pontjában „a munkaügyi miniszter, illetve” szövegrész, 108. §-ának (6) bekezdésében a „– szakközépiskola és szakiskola esetén a munkaügyi miniszter egyetértésével –” szövegrész;

f) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXIII. törvény, továbbá az Mvt. 60. §-a (2) bekezdésének bevezető rendelkezéséből az „– a művelődési és közoktatási miniszterrel együttesen –” szövegrész;

h) az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény;

j) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. §-a (5) bekezdésének „– a Sporttanács véleményének figyelembevételével –” szövegrésze.

(3) Ha az e törvény hatálybalépése előtt a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből nyújtott támogatásban részesülő munkaadó az Flt. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kötött megállapodásban foglalt feltételeket megszegi, a támogatás folyósításának megszüntetéséről, illetve a támogatás visszaköveteléséről a megyei (fővárosi) munkaügyi központ rendelkezik.

(4) A Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből nyújtott támogatásra vonatkozóan, a Munkaügyi Minisztérium által kötött szerződésben meghatározott, a támogatót megillető jogokat 1999. január 1-jétől az Oktatási Minisztérium gyakorolja és a kötelezettségek őt terhelik. A szerződés eredményeként befolyt pénzeszközök a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészét illetik meg.

(5) Az 1999. január 1-jét megelőzően létrejött szakképzési bizottságok az új szakképzési bizottságok megalakulásával megszűnnek.

(6) A 70. §-nak az St. 29. §-ának (2)–(4) bekezdését megállapító rendelkezései az SKA bírósági nyilvántartásba vételének napján lépnek hatályba.

(7) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa az ifjúsági szervezetek kormányzati döntések előkészítésében való részvételének képviseleti szabályait és rendjét;

b) az ifjúsági és sportminiszter, hogy rendeletben megállapítsa a Regionális Ifjúsági Irodák működésére, feladataira, döntéshozatali eljárásaira vonatkozó részletes szabályokat.

Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,
az Országgyűlés elnöke

1

A törvényt az Országgyűlés az 1998. december 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1998. december 24.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás