Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

86/1998. (V. 6.) Korm. rendelet

a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek használata tilalmának szabályairól1

1998.08.01.

A Kormány a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) 42. §-a (2) bekezdésének b), illetve e) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed az Stv. 1. §-ának 2. pontja szerinti versenysportban részt vevő természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, ideértve a sportoló felkészítésében, illetve annak irányításában résztvevőket is.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) dopping: a Doppinglista szerinti hatóanyagot tartalmazó teljesítményfokozó szer, készítmény vagy nem megengedett mennyiségű élettani vegyület, továbbá a melléklet szerinti módszer;

b) doppingolás: dopping alkalmazása abból a célból, hogy mesterségesen növeljék a sporttevékenység során elérhető teljesítményt; doppingolásnak minősül az is, ha valamely doppingot megkísérelnek felhasználni, függetlenül attól, hogy az az elvárt eredményre vezet-e;

c) doppingellenes tevékenység: az az ellenőrző, felvilágosító és nevelő tevékenység, amelynek célja, hogy a sportoló sportteljesítménye fokozása érdekében doppingot ne használjon fel;

d) kockázat: a doppingolás következtében fellépő egészségkárosodás bekövetkezésének valószínűsége;

e) Doppinglista: a népjóléti miniszter2 tájékoztatójában közzétett azon hatóanyagok jegyzéke, amelyek a sportoló vérében vagy vizeletében történő kimutatása esetén a doppingolás megállapítást nyer;

f) közreműködő: az Stv. 1. §-ának 2. pontja szerinti versenysportban részt vevő természetes és jogi személy, ideértve a sportoló felkészítésében vagy annak irányításában résztvevőket is, kivéve a sportolót;

g) versenynaptár: az Országos Testnevelési és Sporthivatal (a továbbiakban: OTSH) által kiadott adattár, a tárgyévre szervezett hazai, külföldi és nemzetközi versenyekről.

Általános szabályok

3. § (1) A sportoló – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az 1. számú melléklet szerinti teljesítményfokozó szereket, készítményeket nem használhat fel, módszereket nem alkalmazhat, még akkor sem, ha az adott doppingfajta egészségügyi kockázattal nem jár.

(2) Tilos a sportoló részére sportteljesítménye fokozása érdekében az (1) bekezdés szerinti szerek és készítmények előállításához, beszerzéséhez, felhasználásához, illetve ilyen módszerek alkalmazásához segítséget nyújtani.

(3) A doppingellenes tevékenységben köteles részt venni a sportoló és a közreműködő egyaránt.

(4) Ha a közreműködő tudomására jut, hogy a sportoló doppingol, illetve valaki a sportolónak doppingoláshoz segítséget nyújt, azt köteles bejelenteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervnek, amely haladéktalanul értesíti a bejelentésről a sportág sportszövetségét, a közreműködő munkáltatóját, illetve szakmai felügyeleti szervét, orvos esetében a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságát is.

(5) A versenytől való visszalépés, illetve a verseny előtt vagy a versenyen történt sérülés sem mentesíti a sportolót a doppingellenőrzéstől. Ha a sportoló vagy a közreműködő a doppingellenőrzésről való tudomásszerzés előtt feltárja a doppingolás tényét, sporttevékenységet a dopping hatásának megszűnéséig nem folytathat.

A doppingellenes tevékenység szervei

4. § (1) Az OTSH elnöke feladatkörében eljárva – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB), az Európa Tanács Doppingellenes Megfigyelő Csoportjának, valamint a nemzetközi sportszövetségek szabályai és elvei alapján –

a) meghatározza a doppingellenes tevékenység alapelveit;

b) kidolgozza és alkalmazza az általános, továbbá a sportágakra egységesen előírt felvilágosítási, nyilvántartási, ellenőrzési és szankcionálási elveket;

c) ajánlásokat tesz a részletes szövetségi szabályok megalkotására és azoknak az egységes hazai és nemzetközi szakmai elvekkel való összehangolására;

d) jóváhagyja a doppingellenes tevékenység programját, ami alapján gondoskodik:

da) a sportszervezetektől független mintavételi csoport irányításáról,

db) a doppingellenőrzések összehangolásáról,

dc) a nemzetközi kapcsolattartásról,

dd) a megelőzésre irányuló, felvilágosító, információs nevelő tevékenység szervezéséről,

de) a doppingra vonatkozó nyilvántartások vezetésének szervezéséről és ellenőrzéséről,

df) a szankcionálás felügyeletéről.

(2) Az országos sportági szakszövetség, illetve a sportszövetség (a továbbiakban: szövetség) elnöksége belső szabályzatban rendelkezik a sportolók és a közreműködők doppingolással összefüggő feladatait, kötelezettségeit tartalmazó szabályokról. A szabályozás

a) tartalmazza a nyilvántartásra és a sportolók tájékoztatására, illetve felvilágosítására vonatkozó (sportági) előírásokat,

b) előkészítése során figyelemmel kell lenni az (1) bekezdés szerinti elvekre és ajánlásokra.

A doppingellenes tevékenység szabályai

5. § (1) A doppingellenőrzés (a továbbiakban: ellenőrzés) lehet előre bejelentett és bejelentés nélküli.

(2) Ellenőrzés tartható versenyidőszakban, a versenyidőszakon kívül és a felkészülési időszakban is.

(3) Ellenőrzés elrendelésére

a) az OTSH elnöke,

b) a sportág hazai és nemzetközi szövetsége, illetve az általuk erre feljogosított szervezet vagy személy

jogosult.

(4) A szövetség az ellenőrzési program alapján elkészíti a sportág ellenőrzési tervét. Az ellenőrzési terv tartalmazza, hogy a versenynaptárban szereplő mely felkészülési időszakban, versenyen, mérkőzésen kell az ellenőrzést végrehajtani, továbbá azt, hogy ezek közül melyiket jelentik be előre. A szövetség elrendelheti, hogy a hazai versenyen meghatározott eredményt elért sportolót ellenőrzésnek vessék alá.

(5) Ha a sportági szabályzat értelmében versenyen, mérkőzésen az ellenőrzés kötelező, a mintavételhez szükséges helyiséget a verseny, illetve a mérkőzés rendezője köteles biztosítani, minden más – ellenőrzéssel kapcsolatos – személyi és tárgyi feltétel biztosítása az ellenőrzést elrendelő feladata. A feltételek meglétét a versenybíróság a verseny, illetve a mérkőzés előtt ellenőrzi. Ha a verseny, illetve a mérkőzés a személyi vagy tárgyi feltételek hiányában nem tartható meg, az ebből eredő többletköltségeket a mulasztó fél viseli.

(6) Ellenőrzés elrendelésére sor kerülhet akkor is, ha a fiatalkorú sportoló törvényes képviselője kéri azt. A kérelem teljesítése nem tagadható meg.

(7) Az ellenőrzés költségeit – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – az ellenőrzést elrendelő viseli.

6. § (1) Az ellenőrzés mintavétellel történik, amelyet a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell végrehajtani. Ha az adott sportág nemzetközi szövetsége azt elfogadta, vérvétel útján is lehet mintát venni ellenőrzés céljából. A mintát két külön lezárt edénybe – ,,A'', illetve ,,B'' minta elnevezéssel – veszik le.

(2) Az 1. számú melléklet szerinti egyes doppingszerek, vegyületek és módszerek alkalmazásával kapcsolatos tilalmakat és korlátozásokat – tekintettel a (3) bekezdésben foglaltakra is – a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, az 1. számú melléklet I. pontjában szereplő, az A, B, C, D, E, F osztályokhoz tartozó tiltott szerek bármilyen jogellenesen felhasznált, kimutatható mennyiségének jelenléte a versenyen történő mintavételkor doppingolásnak minősül. Versenyen kívüli doppingmintavétel esetén csak a C, D, E, F osztályokba tartozó tiltott szerek kimutatása minősül doppingolásnak.

7. § (1) Az adott versenyből ki kell zárni azt a sportolót, aki

a) az ellenőrzés alól magát kivonja, vagy

b) az ellenőrzést meghiúsítja, illetve

c) a mintavétel rendjét nem tartja be, illetőleg

d) az a)–c) pont alattiakat megkísérli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti magatartás esetén, illetve, ha az ellenőrzés pozitív eredménnyel zárult, a sportoló versenyen elért eredményét meg kell semmisíteni.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti magatartást a csapatsportban részt vevő sportoló tanúsítja, akkor a csapatnak azt az eredményét meg kell semmisíteni, amit azon a versenyen ért el, amin a sportoló részt vett.

(4) Azokban a sportágakban, ahol a versenyző eredményének alakításában állat vesz részt, azt a sportolót is ki kell zárni, akinek tudomásával az állatot doppingolták, illetve az állat doppingellenőrzését meghiúsították.

(5) Az eredményt akkor is meg kell semmisíteni, ha a versenyző nem tudott az állat doppingolásáról. Ha a csapatversenyben állat is részt vesz a (3) bekezdés szerinti szabályt értelemszerűen kell alkalmazni.

8. § (1) Ha a 6. § (1) bekezdése szerinti ,,A'' minta doppingellenőrzésének eredménye pozitív volt, úgy a sportoló vagy

a) a vizsgálat eredményét elismeri,

b) a ,,B'' minta vizsgálatát kéri, és jogosult a minta vizsgálatán részt venni, külső szakértő egyidejű bevonásával.

(2) Ha a doppingellenőrzés eredménye pozitív volt, vagy a sportoló, illetve a közreműködő a 7. § (1) bekezdés szerinti magatartást tanúsította, illetve a doppingolást elismerte, vele szemben a fegyelmi eljárásról szóló külön jogszabály szerint kell eljárni.

(3) Ha a doppingellenőrzés során megállapították, hogy a sportoló társadalombiztosítási támogatással rendelt szert használt doppingolásra, az ellenőrzést végző szerv erről a tényről, a mintavétel dátumáról és az alkalmazott hatóanyag megnevezéséről értesíti az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat.

Átmeneti és záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet 1998. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) A népjóléti miniszter a Doppinglistát tájékoztatóban teszi közzé.

1. számú melléklet a 86/1998. (V. 6.) Korm. rendelethez


Tiltott doppingfajták és módszerek

I. Hatóanyag-tartalom alapján tiltott doppingfajták
A. stimulánsok
B. narkotikumok
C. anabolitikus hatású szerek
D. vizelethajtók
E. peptid hormonok
F. cannabioidok
és származékaik

II. Tiltott módszerek
A. vérdopping
B. gyógyszeres, vegyi és fizikai manipulációk (beavatkozások)

III. Korlátozások alá tartozó vegyületek
A. alkohol
B. helyi érzéstelenítők
C. corticosteroidok
D. béta-blokkolók
és származékaik

2. számú melléklet a 86/1998. (V. 6.) Korm. rendelethez


Dopping-mintavételi eljárási rend

Az eljárási rend célja, hogy
1. operatív egységesített eljárás keretében minden érdekelt számára biztosítsa az egységes és korrekt mintavételt,
2. segítse elő a doppingellenőrzés folyamatos végrehajtását és egy egységes nemzetközi mintavételi modell kialakítását.

Főbb tartalmi elemek

1. Mintavételi csoportok
1.1. A mintavételt képzett és erre a tevékenységre az állami sportvezetés által felhatalmazott, független személyeknek kell végezni, akiknek rendszeres továbbképzésben kell részt venniük meghatározott időszakonként. Ennek megszervezése a doppingellenes tevékenységért felelős szervezet kötelessége.
1.2. Az ellenőrzésnél a mintavevő csoport két tagjának jelenléte szükséges, figyelembe véve az ellenőrizendők nemét.
1.3. A doppingellenőrök rendelkezzenek megfelelő igazolvánnyal, illetve megbízólevéllel, amelyet az erre hivatott nemzeti vagy nemzetközi sportszervek, szövetségek állítanak ki.

2. Ellenőrzésre történő kijelölés
2.1. Az ellenőrzéseket a versenyeken és a felkészülési időszakban is el lehet rendelni a nemzeti doppingellenes rendelkezéseknek, illetve szövetségek alapszabályainak megfelelően.
2.2. Az igazolt, illetve versenyeken rendszeresen részt vevő sportolókat bármikor előzetes figyelmeztetés nélkül ismételten is alá lehet tesztvizsgálatnak vetni.
2.3. Tilos a sportoló előzetes tájékoztatása a várható ellenőrzésről.

3. Doppingmintát kísérő nyomtatványok
3.1. A sportolót szóban és írásban is fel kell szólítani doppingvizsgálatra. A szóbeli felszólítást is dokumentálni kell. A felszólító nyomtatványon rögzíteni kell a mintatvétel idejét, helyét és módját, és azt a versenyzővel alá kell íratni.
3.2. A felszólító nyomtatványnak tartalmaznia kell a sportoló adatait és a versenyző által kiválasztott kísérőszemély nevét.
3.3. A doppingellenőrzés megtagadását – amely a pozitív esettel egyenlő elbírálás alá esik – a felszólító nyomtatványon dokumentálni kell.
3.4. A versenyen kívüli ellenőrzésre történő kijelölés szabályai:
3.4.1. A sportoló bármikor kijelölhető ellenőrzésre.
3.4.2. Amennyiben vizelet-mintavétel történik, úgy azt a kijelöléstől számított 24 órán belül el kell végezni.
3.4.3. Az ellenőrzésre történő kijelölés után a sportoló mellé ki kell rendelni egy kísérőt a vizsgálószervezet részéről, aki a mintavételre való megjelenésig a sportoló mellett tartózkodik.
3.5. Versenyen történő mintavétel:
3.5.1. A doppingellenőrzésre történő kijelölést közvetlenül a verseny befejezése után kell megtenni.
3.5.2. A kijelölés, illetve a mintavétel egyes sportágaknál más időpontban is megtörténhet (pl. súlycsoporthoz kötött sportágaknál mérlegeléskor is).

4. Megjelenés mintavételre
4.1. A verseny befejezésekor a kijelölő adatlapon jelzett időben a sportolónak meg kell jelennie a doppingellenőrző állomáson (rendszerint azonnal, de max. 1 órán belül; ebben az esetben a versenyző mellé kísérőt kell adni).
4.2. A megjelenés idejét, a kísérő személyi adatait, illetve az esetleges távolmaradás tényét a mintavételi űrlapon is dokumentálni kell.

5. Mintavételi helyiség
5.1. A versenyen, illetve az azon kívül történő ellenőrzés során a mintavételi helyiségnek az esemény színhelyéhez olyan közel kell lennie, amennyire az lehetséges. Verseny esetén erről a rendező szervnek kell gondoskodnia.
5.2. A mintavétel helyének elszigeteléséről és biztonságáról gondoskodni kell.
5.3. Célszerű biztosítani egy elkülönített váró- és adminisztratív helyiséget, valamint külön mosdót.
5.4. A mintavételi helyiségben csak arra felhatalmazott személyek tartózkodhatnak, a vizeletmintát csak azonos nemű veheti le. Szükség esetén tolmács segítsége igénybe vehető.
5.5. A vizsgálóhelyiségben egy időben csak egy sportoló vizsgálata történhet.

6. A mintavételi eljárás
6.1. A mintavételi felszerelésnek eleget kell tennie az egyedi azonosítás, a biztonságos tárolás és a sérthetetlenség követelményeinek.
6.2. Az eljárás lényegét és folyamatát a mintavétel előtt a sportolóval ismertetni kell.
6.3. A vizelet-mintavétel egy lezárt, ellenőrzött mintavételi edénybe történik, az adminisztratív helyiségben tartózkodó ellenőr jelenlétében. A korrekt analízis végzéséhez min. 75 ml vizeletre van szükség, amelyből 50 ml-t az ,,A'' feliratú, 25 ml-t pedig a ,,B'' feliratú mintavételi edénybe kell tölteni.
6.4. A manipuláció, illetve a csalás elkerülése érdekében a felesleges ruhadarabokat a versenyzőnek le kell vennie. Mindig azonos nemű doppingellenőr jelenléte szükséges a vizsgálat során.
6.5. A versenyző által kiválasztott, előre megszámozott mintaszállító edénypárba tölti a versenyző a vizeletmintát. Mindkét üveget a sportoló jelenlétében le kell zárni, és az egyedi kódot a kísérő űrlapon fel kell tüntetni, amit a versenyző és az általa választott kísérője ellenőriz.
6.6. Ha valamelyik nemzeti, illetve nemzetközi szövetség előírja, akkor a gyűjtőedényben lévő maradék vizelet pH-ját, illetve fajsúlyát meg kell mérni. Ennek eredményét a kísérő űrlapon fel kell tüntetni (a pH 5–7, a fajsúly 1010 vagy e fölött elfogadható). Ezeknek az értékeknek nem megfelelő értékek esetén új vizsgálatot kell végezni.
6.7. A sportolónak nyilatkoznia kell azokról a gyógyszerekről vagy egyéb készítményekről amelyeket a vizsgálatot megelőző 3 napon szedett. Ezeket egyeztetni kell az illetékes nemzetközi szövetség részéről hivatalosan kiadott gyógyszerjegyzékkel. Az adatokat bizalmasan kell kezelni, de feltüntetésük a mintavételi űrlapon szükséges.
6.8. A doppingellenőr által kitöltött mintakísérő űrlapot a sportoló és az őt kísérő személy láttamozza. Bármilyen észrevételt az ellenőrzéssel kapcsolatban ezen az űrlapon kell dokumentálni.
6.9. Az űrlapból példányt kap
– a sportoló,
– a nemzeti doppingellenőrzési szervezet,
– a nemzeti sportági szövetség, és
– a laboratórium (ezen a példányon név nem szerepel, csak kódszám).

7. A laboratóriumba történő mintaszállítás
A mintákat a nemzetközi doppingellenes szervezetek által elfogadott módon, a biztonság szabályainak megfelelően kell a laboratóriumba küldeni az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kíséretében, a mintavétel után a lehető legrövidebb időn belül, hűtött és biztonságosan becsomagolt állapotban.

8. Az ellenőrzés megtagadása, az ellenőrzés visszautasítása
Ennek tényét az ellenőrzési űrlapon dokumentálni kell, lehetőleg a sportoló és a kísérő aláírásával együtt. Visszautasítás vagy téves, illetve megkésett megjelenés az ellenőrzés színhelyén a pozitív esettel azonos elbírálás alá esik.

3. számú melléklet a 86/1998. (V. 6.) Korm. rendelethez


Doppingszerek, vegyületek és módszerek tilalmáról, illetve korlátozásáról

I. Hatóanyag-tartalom alapján tiltott doppingfajták
a) Stimulánsok
Alkalmazásuk sportversenyen tiltott (gyógykezelés céljából is), helyette a doppinglistán nem szereplő, hasonló hatású készítmény alkalmazása engedélyezett. Versenyidőszakon kívül a fenti szerek gyógykezelés céljából alkalmazhatók.
b) Narkotizáló analgetikumok
Alkalmazásuk versenyen tiltott, versenyidőszakon kívül gyógykezelés céljából a Magyarországon gyógyászati célra törzskönyvezett készítmények alkalmazhatók.
c) Cannabioidok és származékaik
A cannabioidok és származékaik fogyasztása versenyen és versenyidőszakon kívül is tilos.
d) Anabolikus hatású szerek
1. Anabolikus szteroidok
Alkalmazásuk versenyen és versenyidőszakon kívül is tilos.
2. Béta–2 agonisták
Alkalmazásuk versenyen és versenyidőszakon kívül csak aerosolos formában engedélyezhető, előzetes orvosi nyilatkozat alapján.
e) Vizelethajtók
Alkalmazásuk versenyen és versenyidőszakon kívül egyaránt tilos.
f) Peptid és glycoprotein vegyületek
Alkalmazásuk versenyen és versenyidőszakon kívül egyaránt tilos.

II. Tiltott módszerek
a) Vérdopping
Tilos a vér – ideértve a saját vért is – és vérkészítmények intravénásan történő beadása. Az eljárás alkalmazása versenyen és versenyidőszakon kívül tilos. Orvosi indikációra történő alkalmazása (betegség, sérülés) esetén felhasználását igazolni kell.
b) Pharmacológiai és fizikai beavatkozások
Tilos minden olyan szer vagy módszer használata, amely arra irányul, hogy a doppingellenőrzés során felhasználandó
– vizeletmintát
= más személytől származó vizeletmintával elcseréljék,
= más vizeletéből állítsák elő,
– vérmintát más személytől származó vérmintával elcseréljék, vagy összetételében megváltoztassák, illetve a minta valódiságát egyéb módon meghamisítsák.
Alkalmazásuk versenyen és versenyidőszakon kívül egyaránt tilos.

III. Korlátozások alá tartozó vegyületek
a) Alkohol
Az íjászat, lövészet, öttusa, vívás, biatlon versenyen alkalmazása tilos.
b) Helyi érzéstelenítő szerek
Helyi vagy ízületi injekció alkalmazható helyi érzéstelenítés céljából,
– ha a helyi érzéstelenítő adása orvosszakmai szempontból indokolt (a diagnózist, a beadott dózist és a beadás módját tartalmazó jelentést közvetlenül a beavatkozás után írásban be kell nyújtani a versenyorvosi bizottságnak),
– ha a használt helyi érzéstelenítő nem kokain.
c) Corticosteroidok
Alkalmazható helyileg (fülészeti, szemészeti és bőrgyógyászati alkalmazás, inhalációs terápia) vagy ízületbe történő befecskendezés formájában. A corticosteroidokat helyileg vagy ízületbe alkalmazni kívánó orvosnak a verseny megkezdése előtt írásbeli tájékoztatást kell benyújtania a versenyorvosi bizottságnak. Versenyidőszakon kívül alkalmazásuk – orvosi javallat alapján, betegség esetében – nem tilos.
d) Béta-blokkolók
A hazai szakszövetségek és a nemzetközi szövetségek szabályzata alapján alkalmazhatók.
1

A rendeletet a 99/2001. (VI. 20.) Korm. rendelet 13. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás