Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 9/1998. (IV.15.) önkormányzati rendelete

a lakossági kezdeményezésű közműépítések önkormányzati támogatásáról

2014.12.19.
Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatoktól szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a lakossági kezdeményezésű közműépítések önkormányzati támogatásáról az alábbi rendeletet (a továbbiakban: rendelet) alkotja:
1. §
A rendelet hatálya a Budapest Főváros XV. kerületében ingatlan tulajdonnal és bérleti joggal rendelkező természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok anyagi hozzájárulásával megvalósuló csatornák (szennyvízelvezető törzshálózat, szennyvíz bekötővezetékek) és gázelosztó vezetékek építésére (a továbbiakban: közműépítésekre) terjed ki.
2. §
A rendelet célja, hogy a lakossági pénzeszközök bevonásával történő közműépítések önkormányzati támogatásának rendjét és mértékét meghatározza, elősegítve ezzel a közműépítések megvalósulását.
3. §
(1) Az Önkormányzat a támogatást évente a költségvetésben e célra elkülönített keretösszegből biztosítja.
(2) Az Önkormányzat által nyújtott támogatás a közműépítés tervezési és építési költségeinek a lakossági hozzájárulással és esetleges külső forrással (céltámogatás, stb.) csökkentett része.
(3) A lakossági hozzájárulás mértékeit a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
4. §
A támogatás feltételei:
(1) Az építkezésben résztvevők a beruházás bonyolítói feladatainak ellátásával
a)1 csatorna építés esetén a Bp. XV. kerületi Önkormányzatot,
b) gázelosztó vezeték építés esetén a Fővárosi Gázművek Részvénytársaságot bízzák meg.
(2) A rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott lakossági hozzájárulást a közműépítésben érdekelt ingatlantulajdonosok/bérlők legalább 2/3 része a bonyolító számlájára befizeti.
Nem követelmény a 2/3-os részvételi arány, ha a megépítendő vezeték hossza az 50 m-t nem haladja meg.
5. §
(1) Az 1. sz. melléklet szerinti lakossági hozzájárulás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente felülvizsgálja és szükség szerint módosítja.
(2) A közműépítést igénylők az 1. sz. mellékletben meghatározott értékeknél magasabb hozzájárulás fizetését is vállalhatják.
6. §
(1)2 A támogatás iránti kérelmet az Önkormányzathoz kell benyújtani. Az osztály a kérelmeket érkezési sorrendben nyilvántartásba veszi.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építendő közmű funkcióját (csatorna/gáz), helyét és szakaszhatárait (közterületi nevek)
b) a közműépítéssel érintett ingatlantulajdonosok/bérlők felsorolását (név, cím, aláírás) és nyilatkozatát a fizetendő lakossági hozzájárulás vállalására, vagy elutasítására,
c) Az igénylők képviselőjének megnevezését
d) gázvezeték építés esetén a Fővárosi Gázművek RT. előzetes írásbeli nyilatkozatát a vezetéképítés lehetőségéről és várható költségeiről.
(3)3 Amennyiben a kért közműépítésre az illetékes közműtársaság nyilatkozata alapján nincs műszaki lehetőség, (a megadott szakaszhatárokon nincs megfelelő kapacitású, továbbvezetésre alkalmas csatorna vagy gázelosztó vezeték) az Önkormányzat az igénylők képviselőjét erről írásban tájékoztatja és a kérelmet nyilvántartásából törli.
7. §
(1)4 A közműépítésben való részvétel iránti kérelmeket a Városüzemeltetési, Intézményműködtetési, Köztisztasági és Közrendvédelmi Bizottság rangsorolja.
(2)5 A közműépítések meghatározására a Városüzemeltetési, Intézményműködtetési, Köztisztasági és Közrendvédelmi Bizottság által felállított rangsor ismeretében az éves költségvetési javaslat részeként a képviselő-testületnek a polgármester tesz javaslatot.
(3) Az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében dönt a lakossági kezdeményezésű közműépítések önkormányzati támogatásának odaítéléséről.
(4) A kérelem elbírálásának szempontjai:
a) a kérelem beérkezésének időpontja,
b) az igényelt önkormányzati támogatás összege,
c)6 a kerületi városrendezési, építési szabályzattal és az adott terület keretszabályozási tervével való összhang,
d) az építkezésben résztvevőknek a beruházással érintett útszakasz mentén ingatlantulajdonnal/bérlettel rendelkezőkhöz viszonyított aránya (részvételi arány),
e) műszaki vagy egyéb körülmény, indok,
f) a vállalt lakossági hozzájárulásnak a rendeletben meghatározott összeget meghaladó értéke.
8. §
(1)7 A rendelet szabályai szerint épülő, illetve a Bp. Főv. XV. kerületi Önerős Közműépítési Szabályzat alapján korábban megvalósult közműépítéseknél az Önkormányzat legfeljebb 24 havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat e rendelet 1. számú melléklete szerinti lakossági hozzájárulás befizetéséhez. Akik szociális helyzetük alapján erre rászorulnak és az önrész 20%-át befizetik, a fennmaradó rész kifizetéséhez támogatást igényelhetnek, amit a Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság bírál el és átmeneti segélyként biztosít.
(2) 8A szociális helyzet alapján adható támogatás feltételeit és mértékének megállapítását e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza, melyet a Képviselő-testület minden év február 28-ig felülvizsgál és szükség szerint módosít
(3)9 Mentesül az 1. sz. melléklet (2) bekezdése szerinti gázelosztó vezeték építés hozzájárulási díjának befizetése alól az, aki háztartási tüzelőolaj fűtésről vezetékes gáz fűtésre tér át és az Önkormányzat nyilvántartása alapján a tüzelőolajjal való fűtéshez támogatásban részesült.
(4)10 A Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság a befizetett 20% feletti fedezetlen összegre legfeljebb 24 havi kamatmentes részletfizetési kedvezményt biztosíthat.
(5)11 A megítélt támogatás a „Társadalmi Összefogással Megvalósuló Közműépítés”- i számlára kerül átutalásra.
9. §
1. A rendelet alapján megvalósuló közműépítéseknél bekötés, illetve elosztó vezeték leágazás épül minden - a közművezetékkel ellátandó közterület mentén, a közművezeték szakaszhatárai között fekvő - önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanhoz, amennyiben az ilyennel még nem rendelkezik. Szolgalmi joggal biztosított meglévő bekötéseket e szempontból nem kell figyelembe venni. Egymás melletti ingatlanokhoz közös bekötés is létesíthető, ha
a. az műszakilag megoldható,
b. az érintett ingatlantulajdonosok annak létesítésére írásbeli szerződést kötnek,
c) az illetékes közműtársaság ahhoz előzetesen hozzájárul.
(2) Az az ingatlantulajdonos/bérlő, aki a rendelet alapján, vagy a XV. kerületi Önerős Közműépítési Szabályzat alapján megépült közművezetékre a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott, illetve az Önerős Közműépítési Szabályzat szerinti lakossági hozzájárulást az építkezés megkezdéséig nem fizeti(fizette) be, az érintett közművezeték szempontjából pótcsatlakozónak minősül.
(3) Pótcsatlakozók a rendelet alapján épült közművezetékekre, a jelentkezésük idején érvényes, az 1. sz. mellékletben meghatározott hozzájárulási díjat kötelesek megfizetni. Ha csatornaépítésnél a pótcsatlakozó jelentkezése az eredeti befizetők már megkezdett részletfizetési időszakára esik, a hozzájárulási díj 40%-át és a részletfizetési időszakból a jelentkezés időpontjáig eltelt hónapok részletfizetési díját egy összegben kell kifizetnie.
(4) A XV. kerületi Önerős Közműépítési Szabályzat alapján megépült közművezetékek pótcsatlakozói
a.)12közcsatornák esetében,
ha az ingatlanhoz bekötőcsatorna kiépült, a rendelet 1. sz. melléklete szerinti, jelentkezésük idején érvényes hozzájárulási díjat kötelesek befizetni a kerületi önkormányzat számlájára.
b) -
c) gáz elosztóvezetékek esetén,
- ha a költségfelosztás ingatlanonként történt, a rendelet 1. sz. melléklete szerinti, jelentkezésük idején érvényes hozzájárulási díjat kötelesek megfizetni.
- ha a költségfelosztás mérőhelyenként történt, a fizetendő hozzájárulási díj egy ingatlanon belül 3 mérőhelyig, a rendelet 1. számú melléklete szerinti, a jelentkezés idején érvényes összege,
4 mérőhelynél annak 80%-a,
5 mérőhelynél annak 70%-a,
6 és annál több mérőhelynél annak 60%-a.
Az Önerős Közműépítési Szabályzat alapján épült gáz elosztóvezetékek pótcsatlakozói hozzájárulási díjukat a kerületi Önkormányzat számlájára fizetik.
(5) A rendelet 8. § (1), (2) bekezdése szerinti szociális kedvezmények, valamint (3) bekezdése szerinti fizetésmentesség a pótcsatlakozókra is érvényesek.
(6) A pótcsatlakozók által befizetett hozzájárulási díjak az adott közművezeték építéséhez korábban hozzájárulási díjat fizetők (építőközösségi, társulati tagok) részére nem kerülnek visszaosztásra.
10. §
Záró rendelkezések:
1. A lakosság által befizetett hozzájárulási díjakat a kerületi Önkormányzat elkülönített számlán kezeli és közműépítés céljára fordítja.
(2) A rendelet 1998. június 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő azon közműépítésekre is alkalmazni kell, amelyek kivitelezési szerződése még nem jött létre.
(3) A rendelet életbe lépésével egyidejűleg a XV. kerületi Önerős Közműépítési Szabályzat hatályát veszti.

Dr. Nagy Antal sk.

Hajdu László sk.

jegyző

polgármester
1. sz. melléklet
A lakossági hozzájárulás összege:
(1) Csatornaépítéshez:
Bekötésenként 60.000.-Ft, melynek 40%-a az építkezés megkezdéséig, a fennmaradó 60% pedig 18 hónap alatt, kamatmentes részletekben fizetendő.
(2) Gázelosztó vezeték építéshez:
Mérőhelyenként 5 m3/ó gázfogyasztásig 50.000.-Ft, 5 m3/ó fölötti gázfogyasztás esetén, minden további megkezdett m3/ó után + 5.000.-Ft.
2. melléklet a 9/1998. (IV.15.) ök. rendelethez13
A lakossági kezdeményezésű közműépítéshez nyújtott szociális alapú támogatás feltételei és mértéke:
Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meg nem haladó, egy főre eső, havi nettó jövedelem alatt
az érdekeltségi hozzájárulás 80 %-a;
Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege + 1 Ft egy főre eső havi nettó jövedelemtől, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,3-szeres értékével megegyező, egy főre eső havi nettó jövedelemig
az érdekeltségi hozzájárulás 65 %-a;
Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,3-szeres értéke + 1 Ft egy főre eső havi nettó jövedelemtől, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,6-szeres értékével megegyező, egy főre eső havi nettó jövedelemig
az érdekeltségi hozzájárulás 45 %-a;
Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,6-szeres értéke + 1 Ft egy főre eső havi nettó jövedelemtől, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,8-szeres értékével megegyező, egy főre eső havi nettó jövedelemig
az érdekeltségi hozzájárulás 35 %-a;
Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,8-szeres értéke + 1 Ft egy főre eső havi nettó jövedelemtől, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,1-szeres értékével megegyező, egy főre eső havi nettó jövedelemig
az érdekeltségi hozzájárulás 15 %-a.
1

Módosította a 26/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 11.§ (4) bekezdése, hatályos 2011. augusztus 1-től.

2

Módosította a 26/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 11.§ (4) bekezdése, hatályos 2011. augusztus 1-től

3

Módosította a 26/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 11.§ (4) bekezdése, hatályos 2011. augusztus 1-től.

4

Módosította a 37/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 4.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

5

Módosította a 37/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 4.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

6

Módosította a 2/2002. (II. 4.)ök. rendelet 2.§-a, hatályos 2002. február 15-től.

7

Módosította a 37/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 4.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

8

Módosította a 2/2002. (II.4.) ök. rendelet 4.§-a, hatályos 2002. február 15-től

9

Módosította a 26/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 11.§ (4) bekezdése, hatályos 2011. augusztus 1-től.

10

Módosította a 37/2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 4.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

11

Módosította a 2/2002. (II.4.) ök. rendelet 5.§-a, hatályos 2002. február 15-től

12

Módosította a 6/2003. (III.4.)ök. rendelet 2.§-a, hatályos 2003. március 15-től

13

Módosította a 10/2009. (III.27.) ök. rendelet 1. §-a. Hatályos 2009. április 1-től.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás