1035/1999. (IV. 21.) Korm. határozat
az 1999. január 1. és 2002. december 31. közötti időszakra szóló középtávú terv a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről
1999.04.21.
A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 33. §-ának (6) bekezdése, valamint a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-ának (4) bekezdése alapján a következő határozatot hozza:
1. A Kormány elfogadta az e határozat mellékletét képező, az 1999. január 1. és 2002. december 31. közötti időszakra szóló középtávú tervet a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről.
2. A Kormány felhívja az R. 9. §-ának (1) bekezdésében foglalt szervek vezetőit, hogy az 1. pontban foglaltakra figyelemmel a határozat közzétételétől számított 60 napon belül az éves továbbképzési tervet készítsék el.
3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Melléklet az 1035/1999. (IV. 21.) Korm. határozathoz
A köztisztviselők továbbképzése és a közigazgatási vezetőképzés középtávú terve
az 1999. január 1. és 2002. december 31. közötti időszakra
az 1999. január 1. és 2002. december 31. közötti időszakra
I.
1. A magyar köztisztviselők továbbképzésének és a közigazgatási vezetőképzésnek az a stratégiai célja, hogy – a folyamatos önművelés igényére és követelményére építve, a munkáltatói kötelezettségekre figyelemmel, központi költségvetési és egyéb pénzügyi források felhasználásával – olyan felkészültségű közigazgatási kar álljon a nemzet szolgálatára, amely a polgárok ügyeit és a közigazgatás más feladatait a fejlett közigazgatási rendszerek színvonalán, hatékonyan és eredményesen, szakszerűen és etikusan képes intézni.
2. E távlati célt szem előtt tartva, a középtávú terv célja, hogy a 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően az éves továbbképzési tervek elkészítésének alapjául és segítésére a Kormány meghatározza a tervciklusra szólóan a köztisztviselők továbbképzésének általános elveit, céljait, a vezetőképzéssel kapcsolatos kormányzati igényeket, továbbá rögzítse az országosan kiemelt továbbképzési főirányokat, a kormányzati érdekből, illetve valamennyi – vagy több – ágazatot és az önkormányzatok köztisztviselőit egyaránt érintő továbbképzéseket, a vezetőképzés kiemelt feladatait, valamint a továbbképzéshez szorosan kapcsolódó, a rendszer működőképességét és hatékonyságát segítő, a továbbképzés színvonalát javító egyéb feladatokat.
II.
A fejlett országokban elterjedt különböző karriertípusú közszolgálati rendszerekhez hasonlóan a rendszerelemek közül kitüntetett szerepet kell biztosítani a köztisztviselői továbbképzésnek és a közigazgatási vezetőképzésnek, mivel annak minősége meghatározó módon befolyásolja az érdemeken alapuló előmenetel összes többi elemét (stabilitás, függetlenség, teljesítményértékelés és elismerés stb.).
Ezért a távlati és középtávú célok érdekében az alábbi általános elvek érvényesítendők a ciklus során a továbbképzésben:
1. Általános elvek
a) Az állami felelősségvállalás elve
Az állam hatékony és eredményes igazgatásának előfeltétele, hogy központi költségvetési források biztosításával is kifejezésre juttassa a személyi állomány minőségi fejlesztéséért viselt felelősségét.
– Ezért a köztisztviselők továbbképzése alapvetően és elsősorban állami feladat. Ennek megfelelően évről évre – lehetőleg normatív módon – gondoskodni kell a rendszeres és színvonalas továbbképzés pénzügyi feltételeinek biztosításáról.
A Kormány által vagy az éves továbbképzési tervben elrendelt kötelező továbbképzés költségei a központi költségvetést terhelik.
– Az állami költségvetési források kiegészítéseként kell igénybe venni az erre a célra felhasználható más forrásokat is, központilag koordináltan.
– A köztisztviselő maga is köteles önképzéssel folyamatosan bővíteni és korszerűsíteni igazgatási-szakmai ismereteit. Ehhez korlátozott mértékben – az állami források kiegészítéseként – személyes anyagi hozzájárulása is igényelhető a továbbképzés költségeihez, elsősorban akkor, ha az egyéni érdeke a szervezetinél nagyobb (pl. idegennyelv-tanulás).
b) A tervszerűség elve
Érvényesítése jelenti egyrészt a jogszabályban meghatározott tervezési feladatok ellátását, másrészt azt, hogy a tervezést olyan módon kell elvégezni, hogy a ciklus végén mérhető módon megállapítható legyen, miként valósultak meg a kitűzött célok a kiinduló állapothoz viszonyítva.
Ennek érdekében világosan meg kell határozni a középtávú és az ezekhez illeszkedő éves célokat, az azok elérését biztosító eljárásokat, formákat és forrásokat oly módon, hogy a központi és helyi célok összhangja biztosított legyen.
c) A minőségbiztosítás elve
Abból a tényből kiindulva, hogy a továbbképzés is piacként működik (bizonyos korlátozásokkal), e területen is szükséges a ,,fogyasztók'' (közigazgatási szervek, önkormányzatok, köztisztviselők) védelme. Ez úgy biztosítható, hogy a központi költségvetési forrásokból támogatott programokkal szemben kezdettől fogva meghatározott szakmai-minőségi követelményeket kell támasztani – ezeket előírásokhoz, eljárásokhoz kötve –, s érvényesülésüket ellenőrizni. Így biztosítható, hogy a ,,pénzért értéket'' elv e területen is érvényesüljön. Ezt az elvet a ciklus során fokozatosan érvényesíteni kell az éves tervekben nem szereplő, de köztisztviselők számára szervezett továbbképzéseknél is.
d) A tájékozottság biztosításának elve
A továbbképzési tevékenység minden fázisában (tervezés, szervezés, ellenőrzés) biztosítani kell a feladatellátáshoz elégséges mértékű információt a célok, az igények, a tartalom, a formák, a résztvevők, a költségek és források stb. vonatkozásában.
Ennek érdekében alapvető feladat, hogy a ,,felhasználó'' közigazgatási szervek, illetve köztisztviselők elégséges mennyiségű és részletezettségű információt kapjanak a továbbképzési lehetőségekről, a felhasználható forrásokról, a továbbképzések tartalmáról, követelményeiről és lebonyolítóiról, ugyanakkor a tervezéshez ismertek legyenek a helyi továbbképzési igények, szükségletek.
e) A hatékonyság és eredményesség elve
Az elvet többféle megközelítésben szükséges érvényesíteni.
– A források centralizálása szempontjából: a hatályos jogszabályi rendelkezések a köztisztviselők továbbképzéséért felelős belügyminisztert hatalmazzák fel a központi források tervezésére és a felhasználást meghatározó döntésre.
A ciklus során évről évre fokozatosan ki kell terjeszteni a kormányzati tervezési mechanizmust – amely a forrásfelhasználást meghatározza – az egyéb pénzügyi források központilag koordinált felhasználására is, illetve minden, a köztisztviselők számára indítandó továbbképzési program előzetes minőségi kontrolljára.
– Az éves tervek összeállítása során biztosítani kell olyan mértékű továbbképzési programválasztási lehetőséget, amely módot ad a munkáltatók számára a teljesítmények egyéni értékeléséhez kötve a folyamatos egyéni pályagondozásra, a szervezeti szakmai célok megvalósítására, az alul- és túlképzettség elkerülésére.
– A továbbképzési programok akkreditációja és az éves tervek összeállítása során külön figyelmet kell fordítani a gazdaságosságra és a munkaidőalap kímélésére.
f) A partnerség elve
A továbbképzéshez szükséges tananyagok, jegyzetek, oktatási módszerek kidolgozása és a továbbképzési programok végrehajtása során a továbbképzési rendszer irányító szervezetei és az éves továbbképzési terv készítésére kötelezettek a partnerségi követelmények keretei között kötelesek együttműködni a szakmai testületekkel, a felsőoktatási és tudományos szervezetekkel, valamint a továbbképzési programok tulajdonosaival.
g) A prioritás elve
A tervidőszak során a központi költségvetési támogatások odaítélésénél – az egyéb követelményeknek való megfelelés esetén – elsőbbséget élveznek azok a továbbképzési programok, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozással, a számítástechnikai-informatikai elméleti és gyakorlati ismeretekkel, a jogalkotási tevékenység minőségének javításával, a közszolgálati etikával kapcsolatosak.
III.
A középtávú terv végrehajtásához kitűzött
kormányzati célok és kiemelt főirányok
kormányzati célok és kiemelt főirányok
a) A tervciklus végére el kell érni, hogy a köztisztviselői kar alkalmassá váljék az EU-csatlakozásból és taggá válásból következő közigazgatással szembeni követelmények teljesítésére, az új feltételrendszerhez igazodó feladatellátásra.
Ennek érdekében:
– Alapismereti szinten minden köztisztviselőnek el kell sajátítania az Európai Unió intézményrendszerére, működésére, valamint az egyes köztisztviselők feladatkörével összefüggő, közösségi szektorpolitikára vonatkozó legfontosabb ismeretanyagot.
Ezt a közigazgatási alap- és szakvizsga tananyagán, követelményrendszerén keresztül kell biztosítani, illetve a vizsgát korábban teljesítőknél és a vizsgára nem kötelezetteknél számonkéréssel záruló külön továbbképzés keretében.
– A központi közigazgatásban az ,,acquis'' végrehajtásának kulcsterületein dolgozó köztisztviselők képesek legyenek az e téren adódó közigazgatási feladatok ellátására.
– A közigazgatás bármely szintjén dolgozó vezetők rendelkezzenek az Európai Unió által igényelt vezetési-szervezési-irányítási ismeretekkel, az adott közigazgatási szintnek és szervezeti típusnak megfelelően.
– A területi és a helyi közigazgatásban meg kell teremteni a továbbképzés révén a személyi állomány felkészültségét arra, hogy az önkormányzatok hozzájuthassanak az Európai Uniós támogatásokhoz, s hatékonyan tudják azokat felhasználni. Ehhez programot kell kidolgozni és még a ciklus során beindítani az Európai Unió támogatási rendszerével, a Strukturális Alapokkal és a Kohéziós Alappal összefüggő ismeretek elsajátítására.
– A csatlakozási tárgyalásokban résztvevők és szakértők EU-csatlakozási ismeretekre történő felkészítését a Kormány külön továbbképzési programok keretében valósítja meg, amelyről a külügyminiszter gondoskodik.
b) A tervciklus végére mérhetően javítani kell a köztisztviselői kar idegennyelv-tudását.
Ennek érdekében:
– A ciklus végére el kell érni, hogy a központi közigazgatásban az ,,acquis'' kulcsterületei által érintett szervezeti egységek vezetői az angol, francia, német nyelvek valamelyikéből legalább középfokú nyelvvizsgával, vagy tárgyalóképes szintű szakmai nyelvismerettel rendelkezzenek.
– A ciklus végére el kell érni, hogy a központi közigazgatásban az ,,acquis'' kulcsterületei által érintett ügyintézők az angol, francia, német nyelvek valamelyikéből tárgyalóképes szintű szakmai nyelvismerettel rendelkezzenek.
– Az egyéb közigazgatási szerveknél a személyzetpolitika eszközeivel kell ösztönözni az idegennyelv-ismeret javítását.
c) A közigazgatási munka hatékonyságának javítása céljából a szervezetrendszer minden szintjén növelni kell a személyi állomány számítástechnikai-informatikai elméleti és gyakorlati ismereteit.
Ezen belül ösztönözni kell – elsősorban az ügykezelői állománynál – hogy minél többen szerezzék meg az Európai Számítógéphasználói Jogosítványt.
d) A központi költségvetésből támogatott továbbképzések segítsék elő
– az állami személyzetpolitika és a közigazgatás-fejlesztés kormányzati stratégiájának megvalósulását,
– a köztisztviselők körében az ügyfélközpontú, szolgáltatói szemlélet megerősödését, a hatékony munkavégzéshez szükséges – a közigazgatás-tudomány eredményeire és a kiemelkedő gyakorlati megoldások elterjesztését szolgáló szervezeti és működési modellekre épülő – új ismeretek és korszerű igazgatási módszerek elsajátítását,
– a vezetői magatartásban az optimális, költségtakarékos szervezeti, személyzeti működési feltételek megteremtését célul tűző menedzseri szemlélet kialakulását, továbbá a vezetési ismeretek és készségek továbbfejlesztését.
A vezetési ismeretek és vezetési kultúra javítására a ciklus első évében ki kell dolgozni a közigazgatási vezetőképzés (és a vezetőutánpótlás-képzés) követelményrendszerét és a képzés alapjául szolgáló törzsanyagot,
– a közigazgatást érintő jelentősebb új jogszabályok megismerését az egységes jogalkalmazási és jogértelmezési gyakorlat biztosítása érdekében.
e) A továbbképzés eszközeivel javítani kell a jogalkotási tevékenység minőségét.
Ezen belül külön program segítse elő, hogy az önkormányzatok szakemberei képesek legyenek az önkormányzati joganyagot eurokonformmá tenni.
f) Központi képzési programot kell kidolgozni a közigazgatási gyakornoki intézmény működtetésére, s azt a ciklus során be kell indítani.
g) A továbbképzésben oktatóként közreműködők rendszeres továbbképzésével biztosítani kell, hogy felnőttpedagógiai, felnőttoktatás-módszertani ismeretekkel rendelkezzenek, s azokat a közigazgatási továbbképzésben alkalmazzák.
h) A továbbképzési programkínálatban biztosítani kell a közszolgálati etikai ismeretek oktatására alkalmas ismeretanyagot.
i) A ciklus folyamán fokozatosan biztosítani kell a hatékony továbbképzési rendszer működéséhez szükséges tárgyi-személyi feltételeket.
A fentiekben megfogalmazott célok egyben a középtávú tervidőszak főirányai.
IV.
Kormányzati érdekből szervezett továbbképzések
Kormányzati érdekből szervezett továbbképzésnek minősülnek a III. pontban részletezett, a kormányzati célokkal összhangban lévő és a kiemelt főirányokba illeszkedő továbbképzési programok, valamint a Kormány által a ciklus időtartamára, vagy egy-egy évére külön elrendelt továbbképzések.
V.
Több ágazatot érintő továbbképzések
Ilyennek minősülnek: a teljesítményértékelés és hatékonyságelemzés; informatika-számítástechnika; kodifikáció; közigazgatás-korszerűsítés; közigazgatási vezetés-szervezés-irányítás; emberi erőforrás-gazdálkodás; államháztartás; költségvetés; területfejlesztés és -szervezés; oktatók felkészítése témakörökben szervezett továbbképzési programok.
A több ágazatot érintő továbbképzések megszervezése és az érintett kapcsolódó szakterületekkel való összehangolása a továbbképzés tárgyköre szerint illetékes tárca feladata, együttműködve a Magyar Közigazgatási Intézettel. A továbbképzések hozzáférhetősége érdekében a programot szervező köteles a részvételi lehetőségekről az érintett éves továbbképzési terv készítésére kötelezetteket tájékoztatni. Az e körbe tartozó továbbképzések költségeit – a központi támogatás kivételével – a részt vevő köztisztviselők munkáltatói (eltérő megállapodás hiányában) a részvétel arányában viselik.
A Kormány a felsoroltakon kívül külön is meghatározhat a ciklus során több ágazatot érintő továbbképzési tárgyköröket.
VI.
A továbbképzéssel összefüggő egyéb feladatok
– A továbbképzési rendszer működőképességének biztosítása érdekében a tervezési ciklus során az éves célelőirányzat terhére – a források függvényében – fokozatosan meg kell erősíteni a köztisztviselői továbbképzési rendszer országos irányítását, koordinálását és a célelőirányzat felhasználását pénzügyileg biztosító szervezeti egységeket, valamint a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalokat. Ehhez szorosan kapcsolódóan kell gondoskodni a Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatóságának a továbbképzési rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi, személyi, dologi feltételeinek javításáról.
– A ciklus első évében ki kell választani a továbbképzési programok akkreditációjában közreműködő szakértőket és a programok lebonyolításában részt vevő oktatókat. A szakértőket és a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium tagjait a tervciklus első évében fel kell készíteni a program-akkreditációval és a továbbképzési tervekkel kapcsolatos feladataik ellátására.
– Külön továbbképzési program keretében fel kell készíteni a ciklus első évében az éves továbbképzési tervek összeállításáért, a tervek végrehajtásáért felelős közigazgatási szakembereket.
VII.
Vezetőképzés, jegyzőtovábbképzés,
vezetőutánpótlás képzése
vezetőutánpótlás képzése
Az éves tervekben – első alkalommal a 2000. évre szólóban – a közigazgatási vezetőképzés (vezetőutánpótlás-képzés) követelményrendszerét és a képzés alapjául szolgáló törzsanyagot felhasználva biztosítani kell a vezetőképzés megszervezését a közigazgatás minden szintjén:
– a vezetőképzésben a központi közigazgatásban dolgozó főosztályvezetők és helyetteseik számára az állami vezetők részére kidolgozott központi tematika alapján a Magyar Közigazgatási Intézet koordinálásával kell biztosítani az európai uniós csatlakozással kapcsolatos ismeretek átadását;
– az egyéb közigazgatási vezetők számára központilag kifejlesztett törzsanyag felhasználásával általános szervezési-vezetési ismeretek mellett a közigazgatás korszerűsítésével, a regionális együttműködéssel, az integrációval és az informatikával-számítástechnikával, valamint az adott szakterülethez szorosan kapcsolódó speciális vezetői ismeretekkel kell a vezetőképzést megszervezni;
– a jegyzők számára a központilag kifejlesztett törzsanyag felhasználásával általános szervezési-vezetési ismeretek mellett a közigazgatás korszerűsítésével, a regionális együttműködéssel, az európai integrációval és az informatikával, számítástechnikával, valamint a helyi kodifikációval kapcsolatos ismereteket kell a továbbképzések során biztosítani;
– a vezetőutánpótlás képzése keretében országosan egységes, általános szervezési, vezetési, valamint államháztartási ismereteket biztosító központi továbbképzési programokkal kell a vezetői ismeretek megalapozását biztosítani.
