104/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet
1999.07.21.
1. § ,,A rendeletnek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit – az 5. §, a 27. §, a 29. § és a 35. § kivételével – a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.'' ,,(2) Közúti közlekedési szolgáltatást végző járművet az vezethet, aki a pályaalkalmassági követelményeknek is megfelel. Külön jogszabály2 egyéb esetben is kötelezővé teheti a pályaalkalmassági vizsgálatot.''
2/A. § (1) Azt, aki a közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát a) a közút, annak műtárgya, tartozéka beszennyezésével,
b) közúti jelzés vagy egyéb tárgy – a közút kezelőjének hozzájárulása nélküli vagy attól eltérő – elhelyezésével, eltávolításával, megváltoztatásával
vagy más hasonló módon sérti, vagy veszélyezteti, a közút kezelője az eredeti állapot helyreállítására, a veszély megszüntetésére és az azt előidéző magatartástól való tartózkodásra felszólítja; a közlekedési hatóság a felszólítás eredménytelensége esetében – a közút kezelőjének kérelmére – kötelezi. Ez az intézkedés nem mentesíti a közút kezelőjét a Tv. 34. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kötelezettsége alól. (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt cselekmények miatt a közlekedési hatóság eljár, az útügyi hatósági eljárási díjat annak terhére kell megállapítani, aki az eljárásra okot adott.'' 4. § A Vhr. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
5. § ,,(1) A közúthálózat fejlesztésére tervet kell készíteni. A terv készítése során figyelembe kell venni a területfejlesztési koncepciókat és programokat, valamint a terület- és településrendezési terveket. (2) A helyi közúthálózatok fejlesztésének tervezésénél biztosítani kell kapcsolódásukat az országos közúthálózathoz.
(3) A közúthálózatok fejlesztési tervének készítésére és egyeztetésére a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek készítésének és egyeztetésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az országos és a helyi közúthálózat fejlesztésére vonatkozó tervet a közlekedési hatósággal egyeztetni kell.
(4) Az országos közúthálózat fejlesztési tervét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter előterjesztése alapján az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Területrendezési Terv figyelembevételével a Kormány hagyja jóvá.
(5) A helyi közúthálózat fejlesztési tervét a településszerkezeti terv részeként a tulajdonos települési önkormányzat képviselő-testülete – több települést összekötő helyi közút esetén a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével, több megyét érintő helyi közút esetén a régió területfejlesztési koncepciója és a régió területrendezési tervének figyelembevételével a külön jogszabályban3 meghatározott szervezet – hagyja jóvá.
(6) A fővárosban a helyi közúthálózat fejlesztési tervét – a kerületi önkormányzatokkal történt egyeztetést követően – a Fővárosi Szabályozási Kerettervvel összehangoltan a Fővárosi Közgyűlés hagyja jóvá.
(7) A közúthálózat fejlesztési tervét ötévenként felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.
(8) Az elfogadott közúthálózat fejlesztési tervet a terület- és településfejlesztések és a településrendezések során figyelembe kell venni.''
6. § (1) A közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást megjelenítő jelzéshordozónak azt a – közút kezelőjének hozzájárulásával elhelyezett – berendezést kell tekinteni, amely a közúti közlekedés szabályainak betartására, az elvárt közlekedési magatartásra nevel, illetve figyelmeztet.
(2) A Tv. 12. §-ának (3)–(5) bekezdése alkalmazása szempontjából a tilalom megszegője alatt a reklámozót kell érteni. Ha a reklámozó kiléte nem állapítható meg, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására annak az ingatlannak a tulajdonosát kell kötelezni, amelynek területén a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy van. A tilalom megszegőjével szemben a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelmére – jár el.''
6. § A Vhr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
7. § ,,(1) A rendőrség, a tűzoltóság és a fegyveres erők a közút kezelőjének hozzájárulásával zárhatják le a közutat és korlátozhatják (elterelhetik) annak forgalmát. Azonnali intézkedést igénylő esetben – ha a kezelő hozzájárulása nem szerezhető be – a közút kezelőjét haladéktalanul értesíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a közút lezárása és a forgalom korlátozása (elterelése) érdekében szükséges intézkedések megtételéért és a kihelyezett jelzések eltávolításáért a kihelyező szervek felelősek. A kihelyezés okának megszűnésekor el nem távolított közúti jelzések eltávolításáról – a kihelyező szervek értesítése mellett – a közút kezelője gondoskodik. (3) Ha a közút előre tervezhető lezárása miatt terelőút kijelölése szükséges, a lezárás, illetőleg a kijelölés előtt az érintett közút kezelőjének a hozzájárulását be kell szerezni. A közút lezárásával, a terelőút kijelölésével és az elterelt forgalom elviselésére való alkalmassá tételével, valamint a szükséges jelzések elhelyezésével, eltávolításával kapcsolatban felmerülő költségeket az viseli, aki a közút lezárására okot adott, vagy akinek érdekében azt elrendelték.''
,,(2) Gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatottnak kell tekinteni a közúti közlekedési szolgáltatást végző jármű vezetőjét.''
,,(1) A járművek hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásáról, valamint nyilvántartásáról – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a rendőrhatóság gondoskodik.''
20. § ,,(1) A közlekedési hatóság a közút ideiglenes forgalomba helyezését engedélyező határozatot – amennyiben azt a közlekedésbiztonsági követelmények indokolják – azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. (2) Magánutat a közforgalom számára megnyitni csak abban az esetben szabad, ha az út a jogszabályi előírásoknak és a biztonságos közúti közlekedés követelményeinek megfelel. Magánút közforgalom számára történő megnyitását, illetőleg a közforgalom elől történő elzárását engedélyező határozatban a közlekedési hatóság feltételeket állapíthat meg.
(3) Az út elbontására vonatkozó kötelezettségről és az elbontás módjáról a megszüntetési engedélyben kell rendelkezni. A kötelezettség az út pályaszerkezetének elbontására, a bontási anyag elszállítására, az út tartozékainak eltávolítására és a földrészlet művelésre való alkalmassá tételére terjedhet ki.''
a) a forgalmi adatokat, azok változását (pl. a forgalom nagysága, a forgalom összetétele),
b) az útnyilvántartási adatokat (pl. az út száma, jele, km szelvénye, neve, helyrajzi száma, hossza, közigazgatási hovatartozása, kategóriába sorolása),
c) az út területét képező földrészlet ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapjának hiteles másolatát és térképmásolatát,
d) az átadó és az átvevő útkezelő előzetes megállapodását az átadás feltételeiről, az átmeneti intézkedésekről és az átadás-átvétellel kapcsolatos jogokról, kötelezettségekről,
e) az átadni kívánt út vagy útszakasz főbb műszaki és minőségi adatait.
(2) A változásoknak az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséhez szükséges megállapodás megkötését és az út tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését az átvevő félnek kell kezdeményeznie.''
24. § ,,Közút és vasút szintbeni kereszteződésében a vasúti átjáró burkolatának fenntartása a vasúti vágánytengelytől – több vágány esetén a külső vágánytengelytől – számított nyolc-nyolc méter, kerékpárútnál négy-négy méter távolságig, járdánál és gyalogútnál a terelőkorlátig – annak hiányában négy-négy méter távolságig – a vasút üzemeltetőjének feladata.'' ,,(2) A közút nem közlekedési célú igénybevételének feltételeiről szóló hozzájárulásában – a közút állagának védelme, illetve a közúti közlekedés biztonsága érdekében – a közút kezelője előírhatja
a) az igénybevétel idejére képviselőjének személyes jelenlétét (a továbbiakban: szakfelügyelet), továbbá azt, hogy
b) az igénybevétel miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozást és a burkolat – részben vagy egészben történő – helyreállítását kizárólag a közút kezelője végezheti el.
(3) A szakfelügyeletért, az ideiglenes forgalomszabályozásért, illetve a burkolat helyreállításáért a közút kezelője a ténylegesen felmerült, szükséges költségeit (munka, anyag, utazás, szállítás és közvetlen irányítás költsége) számolhatja fel. A költséget az igénybevevő számla alapján 15 napon belül köteles a közút kezelője részére megtéríteni.
(4) A közút nem közlekedési célú igénybevétele esetében az igénybevevőnek a közútkezelői hozzájárulás jogosítottját kell tekinteni.''
,,(1) A közút rendkívüli igénybevételét az igénybevevő köteles a közút kezelőjének – az igénybevétel megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg – bejelenteni, az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket megtenni, és az igénybe vett útterületet a közút kezelőjének előírásai szerint helyreállítani.''
29. § ,,(1) Ha a nem közlekedési célú vagy a rendkívüli igénybevétel miatt a helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belül a közúton süllyedés vagy más hiba keletkezik, a közútkezelői hozzájárulás jogosultja – amennyiben lakóhelye vagy székhelye ismeretlen, a közút területén (alatt) elhelyezett létesítmény tulajdonosa (üzemeltetője) – köteles azt kijavítani. Ha a kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelmére – a süllyedés vagy hiba kijavítását rendelheti el. (2) Ha az (1) bekezdésben szabályozott eljárás során szakértő kirendelése válik szükségessé, a szakértő költségeinek előlegezésére a kérelmező, viselésére pedig az köteles, aki az eljárásra okot adott.'' 30. § ,,(1) E rendelet alkalmazásában építménynek minősül a külön jogszabályban4 meghatározott építmény, továbbá a nyomvonal jellegű létesítmény, annak műtárgya, szerelvénye és berendezése. (2) A közút területén, az alatt vagy felett levő építmények felújítását az út korszerűsítésével vagy felújításával összehangoltan kell elvégezni. Út felújítása, korszerűsítése esetén a közút kezelője (építtetője) az építményt, illetőleg az útcsatlakozást érintő munkákat az eredeti műszaki színvonal mértékéig köteles elvégezni.
(3) Az ingatlan megközelítését szolgáló útcsatlakozás fenntartásáról annak az ingatlannak a tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni, amelyre az útcsatlakozás a járművek számára a közútról való ráhajtást lehetővé teszi.''
30/A. § Belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, valamint a szabályozási tervben szereplő, közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezése, bővítése a közút kezelőjének hozzájárulásával végezhető.'' 31. § ,,(1) A közút lakott területen kívüli szakasza mellett a közút tengelyétől számított száz méteren belül tilos tarlót, avart, szemetet vagy más anyagot égetni. E távolságon kívül, valamint lakott területen belül égetni állandó felügyelet mellett és abban az esetben szabad, ha a közúton a láthatóságot nem csökkenti. (2) Azt, aki a Tv. 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályt megszegi, a közút kezelője a tevékenység megszüntetésére vagy a közlekedés biztonsága, illetőleg a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedés megtételére felszólítja, a felszólítás eredménytelensége esetében a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelmére – kötelezi. (3) A közút lakott területen kívüli szakasza esetében a külterületre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.''
,,(1) Vasúti átjáró mellett a külön jogszabályban5 meghatározott rálátási háromszög – lakott területen a csökkentett rálátási háromszög – területén az út és a vasút szintjétől számított 50 centiméternél magasabb építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, 50 centiméternél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad.
(2) A közlekedési hatóság elrendelheti a vasúti átjáró rálátási háromszögének területén lévő fa, illetve egyéb növényzet kivágását.
(3) A közlekedési hatóság a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében – a közút kezelőjének kérelmére – az útkereszteződés beláthatóságát akadályozó fa, illetve egyéb növényzet eltávolítását rendelheti el.''
33. § (1) A közút mellett fekvő ingatlan tulajdonosa köteles a) gondoskodni arról, hogy az ingatlanáról a közútra föld, iszap, kő vagy egyéb anyag ne kerülhessen,
b) saját költségén elvégezni az ingatlanán lévő fákon és növényzeten az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében szükséges gondozási munkákat.
(2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosát a közút kezelője a közlekedés biztonsága, illetőleg a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedések megtételére felszólíthatja, a felszólítás eredménytelensége esetében a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelmére – kötelezheti.'' 21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A (4) és az (5) bekezdés rendelkezéseit 2000. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A Tv. 32. §-ának (1) bekezdésében említett kerékpárutak tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését a jogot szerző félnek kell kezdeményeznie e rendelet hatálybalépését követő 1 éven belül.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
(A belföldi közúti árufuvarozói engedélyt a területi közlekedési felügyelet visszavonja, ha a vállalkozás)
,,d) a közlekedési hatóság által – külön jogszabály6 alapján hozott – jogerős és végrehajtható határozatban előírt pótdíj fizetési kötelezettségének az esedékességét követő 30 napon belül, egy naptári év alatt kettőnél több alkalommal nem tesz eleget.''
(Nemzetközi közúti árufuvarozói engedély annak a vállalkozásnak adható)
,,d) amelynek a közlekedési hatóság által – külön jogszabály7 alapján hozott – jogerős és végrehajtható határozatban megállapított fizetési kötelezettsége nincs.''
