Kifejezéskereső
1060/1999. (V. 28.) Korm. határozat
a Szociális Tanács átalakításáról
1. a) A Kormány a társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszéd folyamatossá tétele érdekében kezdeményezi a Szociális Tanács megújítását.
b) A Szociális Tanács működésének célja a társadalmi szervezetek és a Kormány együttműködésének elősegítése a szociális szférában. Feladata az álláspontok feltárása, a vélemények és információk cseréje, valamint a különböző törekvések ismertetése, egyeztetése, a területet érintő jogalkotási munka előkészítésében a jogalkotási törvényben meghatározottak szerinti részvétel, a szociális problémák megfelelő kezelése és a szociális feszültségek enyhítése érdekében. Továbbá azoknak a jogszabálytervezeteknek a megtárgyalása, amelyek több társadalmi réteget, különösen a szociálisan hátrányos helyzetben lévő rétegeket érintenek. Ugyanakkor azokat a jogszabálytervezeteket, amelyek kifejezetten egy-egy társadalmi réteg helyzetét befolyásolják (pl. nyugdíjakkal összefüggő, fogyatékos ügyekkel kapcsolatos, családtámogatásról szóló törvényjavaslatokat) az adott ügyben érdekelt testületek vitassák csak meg.
2. A Szociális Tanács a szociális kérdésekkel kapcsolatos társadalmi párbeszéd legátfogóbb fóruma, amelyben a Kormány meghatározott képviselői országos jelentőségű, a társadalom több rétegét érintő kérdésekben konzultálnak az egyes rétegek szociális érdekképviseletét ellátó, országos működési körű társadalmi szervezetek képviselőivel.
3. A Szociális Tanácsot a Kormány és a rétegtanácsok következő delegáltjai alkotják:
a) A Szociális Tanácsban a Kormányt állandó tagként
a Belügyminisztérium,
az Egészségügyi Minisztérium,
a Gazdasági Minisztérium,
az Ifjúsági és Sportminisztérium,
a Miniszterelnöki Hivatal,
az Oktatási Minisztérium,
a Pénzügyminisztérium,
a Szociális és Családügyi Minisztérium
egy-egy fő, állásfoglalásra jogosult delegáltjai képviselik. A Tanács kormányzati oldalának elnöke egyben a Szociális Tanács társelnöke a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára. Az egyéb minisztériumok képviselői a Tanács munkájában eseti jelleggel vesznek részt akkor, ha az adott napirendi pont az ő hatáskörüket érinti.
b) A Szociális Tanácsban az egyes rétegek szociális érdekképviseletét a rétegtanácsok – maguk által meghatározott kritériumok szerint és módon választott delegáltjaik útján – valósítják meg.
A rétegtanácsokban résztvevők kijelölését a delegáló szervezetek saját hatáskörükben, szabályozásuk szerint teszik meg, figyelembe véve a létszámkorlátot.
A létrehozás, illetve működés tekintetében jogszabályi hivatkozást nem tartalmazó rétegtanácsok megalakítása a Szociális és Családügyi Minisztérium kezdeményezése.
I. Rétegtanács: Idősügyi Tanács
Az Idősügyi Tanács az 1116/1996. (XII. 6.) Korm. határozat alapján működik. A civil szervezeteit egy fő képviseli a Szociális Tanácsban.
II. Rétegtanács: Országos Fogyatékosügyi Tanács és az egészségkárosodottak képviselői
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács az 1998. évi XXVI. törvény alapján működik. A nem-kormányzati tagjait egy fő, valamint az egészségkárosodással élőket egy fő képviseli a Szociális Tanácsban.
III. Rétegtanács: Nőképviseleti Tanács
A Nőképviseleti Tanács az 1059/1999. (V. 28.) Korm. határozat alapján működik. A nem-kormányzati tagjait egy fő képviseli a Szociális Tanácsban.
IV. Rétegtanács: Család-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szakmai Kollégium
A Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium az 1997. évi XXXI. törvény 103. §-a alapján működik. A nem-kormányzati tagjait és más, e területen működő szervezeteket egy-egy (azaz két) fő képviseli a Szociális Tanácsban.
V. Rétegtanács: Szociális Szolgáltatást és Szociális Képzést Nyújtók Tanácsa
A szociális szakmai szövetségeket, az egyházi és más karitatív szervezeteket, továbbá a mentálhigiénés szervezeteket egy-egy (azaz összesen három) fő képviseli a Szociális Tanácsban.
VI. Rétegtanács: Szociálisan Sajátos Élethelyzetben Lévők Tanácsa
A munkanélküliek és hajléktalanok szervezeteit, érdekképviseleteit két fő képviseli a Szociális Tanácsban.
VII. Rétegtanács: Munkaadók és Munkavállalók Szociális Szervezeteinek Tanácsa
A munkaadók és munkavállalók szociális szervezeteit egy-egy (azaz két) fő képviseli a Szociális Tanácsban.
4. A Kormány felkéri a helyi önkormányzati szövetségeket, hogy egy fő közös képviselőt delegáljanak a Szociális Tanácsba.
5. A rétegtanácsok delegáltjai maguk közül az alapszabálynak megfelelően megválasztják a Tanács civil oldalának elnökét, aki egyben a Szociális Tanács társelnöke.
6. A Szociális Tanács munkáját a Szociális és Családügyi Minisztérium hangolja össze.
A Szociális Tanács munkarendjét és munkamódszereit maga alakítja ki, amelyet Alapszabályában rögzít. Tevékenységének feltételeiről a Szociális és Családügyi Minisztérium gondoskodik.
7. A Szociális Tanács tagjainak névsorát a szociális és családügyi miniszter a Magyar Közlönyben, valamint a Szociális és Munkaügyi Közlönyben közzéteszi.
8. A Szociális Tanács jelen határozat szerinti átalakítását legkésőbb 1999. június 30-ig kell befejezni, amelyért a szociális és családügyi miniszter a felelős.
9. Ez a határozat a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; ezzel egyidejűleg az 1060/1990. (XII. 20.) Korm. határozat 1999. június 30-án hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
