Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1074/1999. (VII. 7.) Korm. határozat

a bűncselekmények áldozatai és hozzátartozóik védelme, káruk megtérülése, enyhítése érdekében teendő jogalkotási feladatokról és egyéb intézkedésekről

1999.07.07.

A Kormány – elfogadva az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ), az Európa Tanácsnak (ET) és az Európai Uniónak (EU) a bűncselekmények áldozatai állami és társadalmi gyámolítását előmozdító rangos dokumentumaiban megfogalmazott elveket, ajánlásokat – a bűncselekmények, különösen a súlyos, erőszakos bűncselekmények sértettjei és hozzátartozói (a továbbiakban együtt: áldozatok) érdekei hatékonyabb érvényesítésének elősegítése, támogatása, a jogsértések erkölcsi, egészségügyi és anyagi következményeinek enyhítése, orvoslása végett az alábbiakról határoz:

1. A Kormány felhívja az igazságügy-minisztert, hogy vizsgálja felül a büntető jogszabályokat annak érdekében, hogy a bűncselekmények áldozatai eljárási jogaikat a büntetőeljárás keretében hatékonyabban érvényesíthessék, s a bűncselekmény folytán keletkezett káruk a lehető legrövidebb időn belül megtérüljön, személyes biztonságuk fokozódjon.

Ennek során a következő intézkedések szükségesek:

a) meg kell vizsgálni, hogy a Büntető Törvénykönyv rendelkezései közé miként illeszthetők bele olyan szabályok, amelyekkel a bűncselekménnyel okozott sérelmek – elsősorban az áldozatokat ért anyagi károk – jóvátétele esetén az elkövetővel szemben enyhébb felelősségre vonást tesznek lehetővé;

b) az olyan normák rögzítését, amelyek révén a büntetőjogi szankciók érvényesítése eredményeként befolyt bevétel, illetőleg az elítéltnek a büntetés végrehajtása során végzett munkájának ellenértéke – részben vagy egészben – a bűncselekmény áldozatát illethetné;

c) meg kell vizsgálni, hogy a Büntető Törvénykönyv jelenlegi rendelkezései biztosítják-e a büntetőeljárásban részt vevő személyek, illetve az eljárást folytató hatóság tagjainak megfelelő büntetőjogi védelmét;

d) meg kell vizsgálni továbbá a bűncselekmények, különösen a súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt folyó büntetőeljárások sértettjei, terhelő vallomást tevő tanúi értesítésének kötelezettségét megteremtő szabály megfogalmazásának szükségességét annak érdekében, hogy – az érintettek kérelmére – a sértett, a tanú időben értesülhessen a szabadságvesztésre ítélt elkövető várható szabadulásának időpontjáról;

e) a büntetőeljárási szabályok felülvizsgálata során olyan rendelkezések megalkotására kell törekedni, amelyek szerint a vád képviseletét ellátó ügyész számára lehetővé válna a bűncselekmények áldozatait vagy jogutódjait megillető magánjogi igény érvényesítése minden olyan esetben, amikor ezen igény elbírálása a büntetőeljárás gyors befejezéséhez fűződő érdeket egyébként nem veszélyezteti.

Felelős: igazságügy-miniszter

Határidő: 2001. június 30.

2. A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy vizsgálják felül, milyen büntetőeljárás-jogi vagy idegenrendészet-jogi szabályok megfogalmazása szükséges, amelyek alkalmazásával a prostitúcióra kényszerített illegális migránsokkal szemben folytatott idegenrendészeti eljárás során meghozott kiutasítást elrendelő határozat végrehajtását a kerítés, a kitartottság, az üzletszerű kéjelgés elősegítése, az emberkereskedelem, az embercsempészés, a tiltott pornográf felvételek készítése miatt folyó büntetőeljárás befejezéséig – fontos bűnüldözési érdekből – fel lehessen függeszteni. A szabályozásnak rögzítenie kell az érintett külföldi magyarországi tartózkodása (megélhetése) indokolt költségei fedezésének biztosítását szolgáló rendelkezéseket is.

Felelős: belügyminiszter, igazságügy-miniszer

Határidő: 1999. december 31.

3. A Kormány szükségesnek tartja a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet hatályosulása gyakorlati tapasztalatainak megvizsgálását, s ennek eredményétől függően a tanúvédelem további formáit – így az új személyazonosság, illetve lakóhely megteremtését is – lehetővé tevő jogszabályok megalkotását; az ilyen szabályok kidolgozása esetén törekedni kell a szervezett bűnözés visszaszorítására irányuló nemzetközi együttműködés lehetőségeinek bővítésére.

Felelős: belügyminiszter, igazságügy-miniszter

Határidő: a gyakorlati tapasztalatok megvizsgálására: 2001. június 30., a szükséges jogszabályok előterjesztésére: 2001. december 31.

4. A Kormány szükségesnek tartja az olyan közigazgatási szabályok megalkotását, amelyek szerint az érintett miniszterek által meghatározott, a fokozott kriminális veszélynek kitett tevékenységet folytatni kívánó üzletek (gazdálkodó szervezetek) nem kaphatnának működési engedélyt a rendőrség előzetes szakhatósági hozzájárulása nélkül, nem működhetnének tovább e szakhatósági hozzájárulás megvonása esetén.

Felelős: gazdasági miniszter, belügyminiszter

Határidő: az érintett üzletek (gazdálkodó szervezetek) körének meghatározására: 2000. február 28., a jogszabályok módosítására irányuló előterjesztések készítésére: 2000. június 30.

5. Törekedni kell arra, hogy a polgár által igazolható, az élet-, illetőleg a vagyonvédelmi célú beruházásra fordított kiadásokat adóalapot csökkentő tényezőként lehessen figyelembe venni. Emellett meg kell vizsgálni azt is, hogy az ilyen bűncselekmények áldozatainak javát szolgáló egészségügyi, rehabilitációs kezelések költségeinek megtérítésére milyen módon kötelezhető az elkövető.

Felelős: pénzügyminiszter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, egészségügyi miniszter, szociális és családügyi miniszter

Határidő: a jogszabályok felülvizsgálatára: 2000. február 28., a jogszabályok módosítására irányuló előterjesztések elkészítésére: 2000. június 30.

6. A Kormány

a) megállapítja, hogy a bűncselekmények áldozataival a hatósági vagy más eljárás keretében foglalkozó, irányítása alatt álló szerveknek, így különösen a bűnüldözéssel, bűnmegelőzéssel, közrendvédelemmel, idegenrendészettel, menekültüggyel, gyermek- és családvédelemmel, szociális és egészségügyi ellátással megbízott szervezeteknek (a továbbiakban: az áldozatok ügyeiben eljáró hatóságok és más állami szervek) a munkájuk során segíteniük kell a bűncselekmények áldozatait annak érdekében, hogy – büntetőeljárási jogaik és kötelezettségeik megismerésén túl – átfogó ismereteket szerezhessenek a szociális, a gazdasági, az egészségügyi szolgáltatásokról, a jogi tanácsadás, segítségnyújtás további lehetőségeiről, az áldozatokat segítő társadalmi szervezetek más szolgáltatásairól, s azok igénybevételének módjáról. E célból az érintett szerveknek – a média segítségét is igénybe véve – széles körű propagandatevékenységet kell kifejteniük; gondoskodniuk kell olyan ismeretterjesztő anyag (szórólap) elkészítéséről is, amely birtokában a bűncselekmény áldozatai – az adott bűncselekménytípus sajátosságaihoz igazodva – az adott szolgáltatás nyújtásával egyidejűleg tájékozódhatnak a számukra szükséges és lehetséges további szolgáltatásokról, teendőikről;

Felelős: belügyminiszter, egészségügyi miniszter, igazságügy-miniszter, pénzügyminiszter, szociális és családügyi miniszter

Határidő: folyamatos

b) szükségesnek tartja az áldozatvédelemben érintett hatóságoknál és más szerveknél a leginkább veszélyeztetett áldozati körrel foglalkozó ügyintézői rendszer kiépítését, a kiskorú áldozatok ügyeiben pedig – a munkavállalók hátrányos megkülönböztetésének tilalmát nem sértve – a nő munkatársak szerepének fokozását, továbbá a családgondozói hálózat feladatkörének bővítését;

Felelős: belügyminiszter, egészségügyi miniszter, ifjúsági és sportminiszter, igazságügy-miniszter, pénzügyminiszter, szociális és családügyi miniszter

Határidő: 2000. június 30.

c) egyetért azzal, hogy az áldozatok ügyeiben eljáró hatóságok és más állami szervek munkájában a sértetteket, különösen az erőszakos bűncselekmények áldozatául esett nőket és kiskorúakat érintő intézkedéseket, az e személyek közreműködését igénylő eljárási cselekményeket az áldozatok emberi méltóságát, érzéseit kímélő, ugyanakkor a közreműködésüket elősegítő körülmények között kell végrehajtani. Ennek érdekében meg kell vizsgálni, milyen intézkedések igénybevétele szükséges és lehetséges az érintettek kímélete érdekében, majd ennek eredményeként ki kell dolgozni az ilyen intézkedések módszereit, meg kell teremteni a végrehajtás feltételeit;

Felelős: belügyminiszter, ifjúsági és sportminiszter, igazságügy-miniszter, pénzügyminiszter, szociális és családügyi miniszter

Határidő: az áldozatkímélő intézkedések szükségességének megvizsgálására: 2000. február 28., a végrehajtás feltételeinek megteremtésére: 2000. augusztus 31.

7. a) A Kormány egyetért azzal, hogy büntetőeljárásokkal, az áldozatok ügyeiben folyó közigazgatási eljárásokkal párhuzamosan, s azokat követően is teret kell engedni az áldozatokat segítő-támogató egyházi és egyéb társadalmi szervezetek munkájának. Ennek érdekében – szükség esetén megfelelő jogi szabályok megalkotásával – meg kell határozni azt, hogy e szervezetek miképpen, milyen eljárási rendben, milyen szabályok szerint, pontosan milyen célokat követve működhetnek együtt. Meg kell vizsgálni továbbá azt is, hogy milyen pénzügyi erőforrások mozgósíthatók az áldozatokat segítő, támogató egyházi és egyéb szervezetek támogatására.

b) Az érintett miniszterek az áldozatok ügyeiben eljáró hatóságok és más állami szervek, valamint az egyházi, illetve más társadalmi szervezetekkel való hatékonyabb együttműködés érdekében törekedjenek a jelenleg is biztosított jogi lehetőségek jobb kihasználására, továbbá vizsgálják meg, az érintettek milyen feltételekkel, milyen tartalommal köthetnek együttműködési megállapodásokat.

Felelős: belügyminiszter, igazságügy-miniszter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, nemzeti kulturális örökség minisztere, pénzügyminiszter, szociális és családügyi miniszter

Határidő: jelentésre: 2000. február 28., illetve azt követően folyamatos

8. A Kormány kiemelt figyelmet szentel a kriminálisan veszélyeztetett migránsok, különösen a nemzetközi emberkereskedelem kiskorú áldozatai sorsára. Ezért – a migráció, különösen az illegális migráció okainak, módszereinek, a migránsok helyzetének megismerése végett – fontosnak tartja, hogy az ilyen áldozatokkal hivatásszerűen foglalkozók a forrás-, illetve a célországokban szervezett tanulmányutak, képzések keretében is szerezhessenek ismereteket. Ezek során törekedni kell a szakemberek cseréjére. Mindennek érdekében az érintett szerveknek célirányosan kell kihasználni az Európai Unió által biztosítani kívánt támogatási lehetőségeket, a nemzetközi együttműködés keretében már meglévő lehetőségeket, illetve törekedniük kell a nemzetközi együttműködés bővítésére.

Felelős: belügyminiszter, egészségügyi miniszter, nemzeti kulturális örökség minisztere, szociális és családügyi miniszter

Határidő: folyamatos

9. A Kormány egyetért azzal, hogy a bűncselekmények áldozatainak védelmével kapcsolatos irányítási és egyéb koordinációs feladatokat az Országos Bűnmegelőzési Tanács (OBmT) lássa el. E feladat ellátásához szükséges igazgatási és adminisztrációs feladatokra a Belügyminisztérium 5 fő státuszt biztosít. Az OBmT éves működéséhez szükséges költségvetési előirányzatot a központi költségvetés terhére évenként, legkorábban a 2000. év költségvetésének tervezése során a Belügyminisztérium fejezetben a 19. fejezeti kezelésű előirányzatok címnél bázisba beépülő előirányzatként kell biztosítani. A Kormány felhívja a belügyminisztert, illetve a pénzügyminisztert, hogy az OBmT működésének segítése, valamint a pontos költségvetési előirányzat megállapítása érdekében az áldozatvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtását lehetővé tevő személyi és technikai feltételeket, illetve az e feltételek megteremtését szolgáló költségvetési fedezet nagyságát határozza meg.

Felelős: Országos Bűnmegelőzési Tanács elnöke, belügyminiszter, pénzügyminiszter

Határidő: az áldozatvédelemmel kapcsolatos irányítási és egyéb koordinációs feladatokat meghatározó munkaterv elkészítésére: 2000. február 28., majd azt követően minden év január 20., egyebekben folyamatos; az áldozatvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtását lehetővé tevő személyi és technikai feltételek, illetve az e feltételek megteremtését szolgáló költségvetési fedezet nagyságának meghatározására: 1999. július 30.

10. A Kormány a bűncselekmények áldozatainak védelmét szolgáló intézkedések körében továbbra is különös figyelmet szentel a bűncselekmények okozta károk megtérülésének gyakorlatára annak érdekében, hogy e károk a lehető legrövidebb időn belül megtérüljenek. A Kormány – a formális eljárások keretében biztosított lehetőségeken túl – különösképpen segíteni kíván a legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények áldozatain akként, hogy – az e határozat mellékletében meghatározott szempontok szerint, az ott rögzített eljárási rendben – enyhíti az arra rászorulókat ért károkat, ha az őket sújtó anyagi károsodás jóvátétele más forrásból – döntően a jogsértést elkövető kártérítése folytán – nem biztosítható. A Kormány egyetért azzal, hogy a kárenyhítés feladatait, így a kárenyhítést szolgáló pénzeszközök kezelését, a kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány (OKBK) lássa el. E célkitűzés megvalósítása érdekében a Kormány az OKBK áldozatvédelemre, s ennek keretében a kárenyhítés, valamint az áldozatvédelemmel összefüggő működési költségeinek fedezetét az éves költségvetési törvényekben, legkorábban 2000. év költségvetésének tervezése során a Belügyminisztérium költségvetési fejezetben a fejezeti kezelésű előirányzatok között évenként meghatározott összegben kell biztosítani. A Kormány felhívja a belügyminisztert, illetve a pénzügy-minisztert, hogy az OKBK működésének segítése, valamint a pontos költségvetési előirányzat megállapítása érdekében az áldozatvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtását lehetővé tevő személyi és technikai feltételeket, illetve az e feltételek megteremtését szolgáló költségvetési fedezet nagyságát határozza meg.

Felelős: belügyminiszter, pénzügyminiszter

Határidő: az áldozatvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtását lehetővé tevő személyi és technikai feltételek, illetve az e feltételek megteremtését szolgáló költségvetési fedezet nagyságának meghatározására: 1999. július 30.

11. A Kormány

a) különös figyelmet fordít az áldozatok ügyeiben eljáró hatóságoknál és más állami szerveknél dolgozó szakemberek különleges képzésére. Ennek érdekében meg kell határozni a tananyag, a képzés tematikáját, formáját, szervezeti kereteit. Az érintett szakemberek felkészítése során a képzésnek az áldozattá válás megelőzésének lehetőségeire, a bűncselekmények áldozatai iránti empátia fejlesztésére, az áldozatokkal való bánásmódra, az érintettek segítésének, támogatásának lehetséges módjaira vonatkozó ismeretek továbbadására kell elsősorban koncentrálnia;

b) olyan rendszeres, az áldozatvédelemmel összefüggő közös képzések szervezését tartja kívánatosnak, amelyeken mind az áldozatok ügyeiben eljáró hatóságok és más állami szervek, mind pedig az áldozatok számára egészségügyi, szociális, gazdasági segítséget és jogi támogatást nyújtó más szervek, illetve társadalmi szervezetek munkatársai egyaránt részt vehetnek;

Felelős: Országos Bűnmegelőzési Tanács elnöke, belügyminiszter, egészségügyi miniszter, oktatási miniszter, pénzügyminiszter, szociális és családügyi miniszter

Határidő: a tananyag, a képzés tematikájának, formájá- nak, szervezeti kereteinek kidolgozására: 2000. június 30., illetve a képzés beindulására: 2000. szeptember 1., azt követően folyamatos

c) egyetért azzal, hogy a közoktatás szintjeihez igazodva a Nemzeti Alaptanterv részévé kell tenni a bűncselekmények megelőzését, így különösen a kriminális kockázatok felismerését, azok elhárítását, elkerülését szolgáló, a bűnügyi helyzetre, a hazai jogi szabályozásra vonatkozó alapismeretek oktatását. Az oktatásnak – részben a hit- és erkölcstan oktatása szerepének erősítése révén – a tanulók erkölcsi fejlődését is szolgálnia kell. Az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatásban résztvevők felvilágosításában az érintett állami, egyházi és más társadalmi szervezetek közreműködését is igénybe kell venni;

Felelős: oktatási miniszter, belügyminiszter, egészségügyi miniszter, ifjúsági és sportminiszter, pénzügyminiszter, szociális és családügyi miniszter

Határidő: a tananyag, az oktatás tematikájának, formájának, szervezeti kereteinek kidolgozására: 2000. június 30., illetve az oktatás beindulására: 2000. szeptember 1., azt követően folyamatos

d) felhívja az OBmT elnökét, hogy a belügyminiszterrel közösen a minisztérium irányítása alatt álló, áldozatok ügyeiben eljáró hatóságok munkáját érintően – a média lehetőségeit is kihasználva – olyan kommunikációs stratégiát dolgozzanak ki, amely alkalmas a súlyos, erőszakos bűncselekmények kockázatának kitett személyek áldozattá válása megelőzésének elősegítésére. Ez a tájékoztatás az alapvető ismeretek terjesztése mellett hívja fel a figyelmet az áldozattá válás megelőzését szolgáló magatartási mintákra, különösen – a prostitúciós jellegű, valamint a kábítószerrel, pszichotrop anyagokkal kapcsolatos bűntettek körében – a megtévesztés forrásaira, a szexuális kizsákmányolás, a kábítószertől függőség veszélyeire, továbbá az áldozatok helyzetét megkönnyítő segítségnyújtás lehetőségeire.

Felelős: Országos Bűnmegelőzési Tanács elnöke, belügyminiszter

Határidő: a kommunikációs stratégia kidolgozására: 2000. február 28., illetve azt követően folyamatos

12. A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy

a) a bűncselekmények áldozatai emberi méltóságának, személyiségi jogai védelme érdekében a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény, illetve a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (médiatörvény) felülvizsgálata során vizsgálják meg az e törvények hatálya alá tartozó személyek jogi felelősségét megfogalmazó, s azok érvényesítését szolgáló szabályokat abból a szempontból, hogy azok elégségesek-e a kívánt cél elérésére, mindenekelőtt a jogkövető magatartás kikényszerítésére;

b) a médiatörvényt vizsgálják felül annak érdekében, hogy a követendő magatartási mintaként ábrázolt erőszakot, szexualitást korlátozó, megfékező rendelkezései kétségtelen, a jogalkalmazók számára értelmezhető fogalmakat rögzítsenek;

Felelős: nemzeti kulturális örökség minisztere

Határidő: a jogszabályok felülvizsgálatára: 2000. február 28., a jogszabályok módosítására irányuló előterjesztések elkészítésére: 2000. június 30.

c) az áldozatok ügyeiben eljáró hatóságok tevékenységét szabályozó normákat vizsgálják felül, szükség esetén pedig – a büntetőeljárás-jogi szabályokra is figyelemmel – tegyenek javaslatot annak megakadályozására, hogy a hatóságok kommunikációs tevékenysége során a bűnüldözés, illetve az áldozatok jogait, érdekeit sértő nyilatkozatok ne hangozhassanak el.

Felelős: belügyminiszter, igazságügy-miniszter, pénzügyminiszter

Határidő: a jogszabályok felülvizsgálatára: 2000. február 28., a jogszabályok módosítására irányuló előterjesztések elkészítésére: 2000. június 30.

13. Szükségesnek tartja a Kormány, hogy az áldozatvédelem hazai ügyének előmozdítása céljából – részben a látens bűnözés megismerése, az áldozattá válás okainak és annak megelőzése érdekében szervezett kutatási programok, valamint a külföldi tanulmányutak, képzések keretében – a jogalkotásban, továbbá az áldozatok ügyeiben eljáró hatóságok, illetve más állami szervek, valamint szakértői tanulmányozzák az ENSZ, az ET, valamint az EU e tárgyban született dokumentumaiban írt ajánlásai nemzetközi megvalósulásának, elsősorban az EU tagállamai jogszabályainak, joggyakorlatának, az áldozatvédelemmel foglalkozó állami és társadalmi szervezetek működésének, együttműködésének, a hazai és nemzetközi kommunikációs gyakorlatának tapasztalatait.

Felelős: igazságügy-miniszter, belügyminiszter, egészségügyi miniszter, nemzeti kulturális örökség minisztere, pénzügyminiszter, szociális és családügyi miniszter

Határidő: folyamatos

14. A Kormány felkéri a legfőbb ügyészt, ösztönözze, hogy a vádat képviselő ügyészek – amennyiben a büntetőjogi feltételek fennállnak – következetesebben kezdeményezzék a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazását az olyan esetekben, amikor a 4. pontban írottak szerint meghatározott, a fokozott kriminális veszélynek kitett tevékenységet folytató ,,üzletek'' (gazdálkodó szervezetek) tulajdonosával, vezető tisztségviselőjével, az ,,üzlettel'' (gazdálkodó szervezettel) munkaviszonyban vagy magánjogi jogviszonyban álló, az ,,üzlet'' (gazdálkodó szervezet) vendég- vagy ügyfélkörével kapcsolatba kerülő foglalkoztatottjával szemben az ,,üzlet'' (gazdálkodó szervezet) működésével összefüggésben súlyos bűncselekmény, különösen súlyos vagyon elleni, illetve nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás.

15. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

Melléklet az 1074/1999. (VII. 7.) Korm. határozathoz


I.

Kárenyhítés alapjául szolgáló, a kárenyhítés iránti kérelmek elbírálásakor figyelembe veendő bűncselekmények, valamint a kárenyhítési kérelmet előterjesztők köre

A) Kárenyhítés az élet elvesztése miatt

1. A kárenyhítés iránti kérelmek elbírálása során a halált okozó jogsértések körében az alábbi bűncselekmények esetében enyhíthető a kár:
a) a csoport tagjainak megölésével megvalósított népirtás [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 155. § (1) bek. a) pont],
b) faji csoport vagy csoportok tagjainak megölésével megvalósított apartheid [Btk. 157. § (1) bek. a) pont],
c) emberölés [Btk. 166. § (1)–(2) bek.], erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. §),
d) halált okozó magzatelhajtás [Btk. 169. § (3) bek.],
e) halált okozó testi sértés [Btk. 170. § (5) bek. második fordulata],
f) halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [Btk. 171. § (3) bek. második fordulata],
g) halált okozó emberrablás [Btk. 175/A. § (3) bek. b) pont], illetőleg emberölést is megvalósító emberrablás [Btk. 175/A. § (4) bek.],
h) halált vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [Btk. 184. § (2) bek. c)–d) pont],
i) vasúti, légi vagy vízi közlekedés halált vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó veszélyeztetése [Btk. 185. § (2) bek. c)–d) pont],
j) halált, több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti veszélyeztetés [Btk. 186. § (2) bek. c)–d) pont],
k) halált, több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés [Btk. 188. § (2) bek. c)–d) pont és (3) bek.],
l) halált, több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. § (2) bek. b)–c) pont],
m) halált előidéző közveszélyokozás [Btk. 259. § (3) bek.],
n) halált okozó terrorcselekmény [Btk. 261. § (2) bek. a) pont első fordulata],
o) légi jármű halált okozó hatalomba kerítése [Btk. 262. § (2) bek.],
p) halált okozó zendülés [Btk. 352. § (3) bek. b) pont első fordulata],
r) elöljáró, feljebbvaló, őr vagy szolgálati közeg elleni halált okozó erőszak [Btk. 355. § (4) bek.], elöljáró, feljebbvaló, őr vagy szolgálati közeg megölése [Btk. 355. § (5) bek. a) pont]
elkövetése folytán következett be.

2. Az élet elvesztése miatt kizárólag a bűncselekmény következtében elhunyt sértettel (Be. 53. §) a jogsértés időpontjáig egy háztartásban élő egyeneságbeli rokona, örökbefogadó és nevelőszülője, örökbe fogadott és nevelt gyermeke, házastársa által a kár enyhítésére irányuló kérelme teljesíthető. Kárenyhítésre tarthat igényt az a személy is, akinek eltartására a sértett jogszabály, végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat vagy érvényes szerződés alapján köteles volt.

3. A 2. pontban meghatározott személyeken kívül a sértett eltemettetésével kapcsolatos költségek az olyan kérelmező esetében is enyhíthetők, tarthat igényt az, aki a sértett eltemettetéséről gondoskodott, függetlenül attól, hogy arra jogszabály alapján köteles volt-e vagy sem, ide nem értve a települési önkormányzatokat.

B) Kárenyhítés a testi épség vagy az egészség
súlyos károsodása miatt

4. A kárenyhítés iránti kérelmek elbírálása során a testi épség vagy az egészség súlyos károsodásával járó jogsértések körében az alábbi bűncselekmények esetében enyhíthető a kár
c) emberölés [Btk. 166. § (1)–(2) bek.], halált okozó emberrablás [Btk. 175/A. § (3) bek. b) pont], emberölést is megvalósító emberrablás [Btk. 175/A. § (4) bek.], elöljáró, feljebbvaló, őr vagy szolgálati közeg megölése [Btk. 355. § (5) bek. a) pont] kísérlete,
d) életveszélyt okozó magzatelhajtás [Btk. 169. § (2) bek. első fordulata],
e) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, illetőleg életveszélyt okozó testi sértés [Btk. 170. § (4) bek. és (5) bek. első fordulata],
f) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [Btk. 171. § (3) bek. második fordulata],
g) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [Btk. 184. § (2) bek. b) és d) pont],
h) vasúti, légi vagy vízi közlekedés maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó veszélyeztetése [Btk. 185. § (2) bek. b) és d) pont],
i) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti veszélyeztetés [Btk. 186. § (2) bek. b) és d) pont],
j) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés [Btk. 188. § (2) bek. b) és d) pontja és (3) bek.],
k) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. § (2) bek. a) és c) pont],
l) elöljáró, feljebbvaló, őr vagy szolgálati közeg elleni maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy életveszélyt okozó erőszak [Btk. 355. § (3) bek.],
m) egyéb személy elleni erőszakos bűncselekmény
elkövetése folytán következett be.

5. A testi épség vagy az egészség súlyos károsodása akkor áll fenn, ha a sértettnél az életveszély, illetőleg a maradandó fogyatékosság vagy a súlyos egészségromlás tényét a büntetőügyben eljáró hatóság ügydöntő határozata, ennek hiányában az ügyben kirendelt szakértő véleményében megállapítja, vagy ha a sértett az egészségromlás, illetőleg a testi vagy szellemi fogyatékozás következtében a munkaképességét legalább 50 százalékban elvesztette, illetőleg egyhuzamban 180 napon át keresőképtelen volt.

6. Az 1. pont m) alpontja alapján kárenyhítés iránti kérelem akkor is teljesíthető, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény folytán a sértett személyisége egészséges fejlődésében visszamaradás következett be, feltéve, ha annak tényét a büntetőügyben eljáró ügydöntő határozata, ennek hiányában az ügyben kirendelt szakértő véleményében megállapítja.

7. A testi épség vagy az egészség súlyos károsodása miatt a sértett, illetve annak a személynek a kár enyhítésére irányuló kérelme teljesíthető, aki az önmagáról gondoskodni nem tudó sértettet saját háztartásában gondozza.

II.

A kárenyhítésre irányuló kérelem elbírálásakor
figyelembe veendő szempontok

8. Kárenyhítésre a 2. pontban, valamint a 7. pontban megjelölt személy (a továbbiakban: kérelmező) kérelme esetében akkor kerülhet sor, ha arra a kérelmező a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján rászorul.

9. Jövedelmi viszonyai alapján rászorultnak kell tekinteni azt a kérelmezőt, akinek jövedelme (közös háztartásban élők esetében az egy főre jutó jövedelem) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkabérének – havibér alkalmazása esetére megadott kötelező legkisebb összege, a továbbiakban: minimálbér) háromszorosát nem haladja meg.

10. A 9. pont alkalmazásában jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Jövedelemnek kell tekinteni továbbá – a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseitől függetlenül – minden olyan az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott rendszeres ellátást, amelynek célja a jogosult jövedelemszerű ellátásának (megélhetésének) biztosítása. (Ezek: öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, házastársi pótlék, árvaellátás, özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnésére tekintettel kapott végkielégítés, árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj és baleseti állandó özvegyi nyugdíj, munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, rokkantsági járadék.)

11. Az élet- és balesetbiztosítás alapján kifizetett összeget a jövedelem szerinti rászorultság vizsgálatánál figyelembe lehet venni.

12. Vagyoni viszonyai alapján rászorultnak kell tekinteni a kérelmezőt, ha a 13. pont szerinti vagyonának
a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege a minimálbér háromszorosát,
b) együttes forgalmi értéke a minimálbér negyvenszeresét
nem haladja meg.

13. A 12. pont alkalmazásában vagyonnak minősül az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír, további vagyoni értékű jog.

14. Abban az esetben, ha a kárenyhítés alapjául szolgáló bűncselekmény folytán elpusztult, megrongálódott vagyontárgy értékét a biztosító megtéríti, a kártérítés összegét a vagyontárgy helyébe lépett vagyonként kell figyelembe venni.

15. A kárenyhítés iránti kérelem akkor is teljesíthető, ha
a) a nyomozást azért kellett megszüntetni, mert a bűncselekményt nem a gyanúsított követte el, vagy a nyomozás adatai alapján az elkövető kiléte, vagy az nem volt megállapítható, hogy a cselekményt a gyanúsított követte el,
b) a bíróság az eljárást azért szüntette meg, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el, a vádat a vádirat benyújtása után azért ejtették el, mert a bűncselekményt nem a vádlott követte el,
c) a bíróság a vádlottat azért mentette fel, mert a vád tárgyává tett bűncselekményt nem a vádlott követte el, nincs bizonyítva az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el.

16. A kárenyhítés a jogosultat akkor is megilleti, ha
a) a nyomozás megtagadására, megszüntetésére, az eljárás megszüntetésére, illetőleg a vádlott felmentésére gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés, végszükség, elöljáró parancsa vagy a Btk.-ban meghatározott egyéb, a büntethetőséget kizáró ok fennállása miatt, illetőleg
b) a nyomozás megtagadására, illetve az eljárás megszüntetésére a Btk.-ban meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt került sor.

III.

A kárenyhítést kizáró okok

17. Nem teljesíthető a kárenyhítésre irányuló kérelem akkor, ha a kérelmező a bűncselekményből eredő kárigényét, biztosítási igényét érvényesítette, és a kára a kárenyhítés kérelmezéséig megtérült.

18. Nem teljesíthető a kárenyhítésre irányuló kérelem abban az esetben, ha a kérelmező
a) a bűncselekmény elkövetésében – akár tettesként, akár részesként – részt vett, vagy akinek a magatartása a bűncselekmény kiváltó oka, illetve jelentős volt a közreható magatartása a bűncselekmény elkövetésében,
b) okot adott a jogszabályban meghatározott hivatali kötelezettség teljesítésére vagy szolgálati fellépésre,
c) az elkövető tévedését maga idézte elő,
d) a büntethetőség elévülését követően tette meg a feljelentést, vagy a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt nem tette meg,
e) a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás során hamis vádat (Btk. 233. §), hatóság félrevezetését (Btk. 237. §), hamis tanúzást [Btk. 238. § (1)–(4) bek.], hamis tanúzásra felhívást (Btk. 242. §), mentőkörülmény elhallgatását (Btk. 243. §), bűnpártolást (Btk. 244. §), zártörést (Btk. 249. §), vagy az elkövető, illetőleg az elkövető hozzátartozója [Btk. 137. § t) pont] sérelmére személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követett el,
f) a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás során a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadta [Be. 81. § (1) bek.] vagy a szakértői vizsgálat során közreműködési kötelezettségének nem teljesítése [Be. 73. § (2) bek.], illetőleg az idézéssel szembeni mulasztása [Be. 113. § (1) bek.] miatt vele szemben rendbírságot szabtak ki,
g) ellen bűnszervezet tagjaként vagy megbízásából elkövetett bűncselekmény miatt eljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig, vagy ilyen bűncselekmény miatt elítélték és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

19. Ha az elkövető büntethetőségét a jogos védelem vagy a végszükség zárta ki, a kár enyhítésére irányuló kérelem nem teljesíthető akkor sem, ha a kérelmező a mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadásban részt vett, vagy akinek a vészhelyzet előidézése a terhére róható.

20. Kárenyhítésnek nincs helye, ha a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 127. §-ának (2) bekezdése vagy 127/A. §-ának (1) bekezdése alapján került sor e nyomozás megtagadására, illetőleg a Be. 139. §-ának (2) bekezdése vagy 141/C. §-ának (1) bekezdése alapján került sor a nyomozás megszüntetésére.

IV.

A kárenyhítés formái, összege

21. A kérelmező részére 50 000 forinttól 200 000 forintig, legfeljebb a bűncselekmény okozta kár mértékéig terjedő összegű pénzbeli támogatás nyújtható. Az eset összes körülményeire tekintettel, különösen ha a kérelmező körülményei a további ,,pénzbeli támogatást'' is indokolják, részére további, legfeljebb 200 000 forint ,,ismételt pénzbeli támogatás'' adható. Ha a bűncselekmény okozta kár az 50 000 forintot nem haladja meg, úgy a pénzbeli támogatás legfeljebb a kár mértékéig terjedhet.

22. Eltemettetés költségeihez való hozzájárulás érdekében, illetve, ha a bűncselekmény folytán a kérelmező körülményei az azonnali pénzbeli támogatást indokolják, az érintett ,,előzetes pénzbeli támogatásban'' is részesíthető. Ennek mértéke 20 000 forinttól 70 000 forintig terjed. Ha az érintett pénzbeli támogatásban, illetve ismételt pénzbeli támogatásban is részesül [a) pont], az előzetes pénzbeli támogatás összegét be kell számítani.

V.

A kárenyhítés eljárási szabályai

23. A kérelem
a) pénzbeli támogatás esetén a büntetőeljárást befejező határozat meghozatalától, illetve a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől,
b) az előzetes pénzbeli támogatás esetén a bűncselekmény elkövetésének napjától, ha ez nem állapítható meg, a büntetőeljárás megindításától, illetve a nyomozás megtagadásától, – az előzetes pénzbeli támogatás esetében – a temetési költségekhez való hozzájárulás esetén pedig a temetés időpontjától
számított 6 hónapon belül nyújtható be a … pontban meghatározott szervnél.

24. A kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy
a) a kárenyhítés mely formáját kéri és milyen összegre tart igényt,
b) a bűncselekménnyel összefüggésben felmerülő kára, illetve költsége az elkövetőtől vagy más forrásból megtérült-e és milyen mértékben,
c) rendelkezik-e biztosítással, ha igen melyik biztosító társasággal kötött szerződést,
d) nem kedvezményezettje-e az elhunyt sértett által kötött biztosítási szerződésnek.

25. Abban az esetben, ha a bűncselekmény a sértettel valamely jogviszony keretében történő eljárása során érte, a kérelemben közölni kell a munkáltató (megbízó) nevére (cégnevére) és címére vonatkozó adatokat.

26. A kárenyhítési feladatokat ellátó Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány (a továbbiakban: OKBK) – amennyiben az a kérelem elbírálásához szükséges – felhívhatja a kérelmezőt arra, hogy a vele egy háztartásban élő családtagjai vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, azokat igazolja.

27. A kárenyhítés iránti kérelem akkor teljesíthető, ha a kérelmező a kérelméhez csatolja
a) a jövedelmi, valamint a vagyoni viszonyairól szóló igazolást (pl. az adóigazolást, nyugdíjszelvényt), és
b) a kérelem megalapozottságát igazoló egyéb iratokat (pl. számlát, bizonylatot, a költségekről szóló nyugtát), továbbá
c) a társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám),
d) az előzetes pénzbeli támogatás iránti kérelem esetén a nyomozó hatóság vagy az ügyészség igazolását a bűncselekmény sértettjének személyi adatairól (név, anyja neve, a születés helye és időpontja, lakcím), valamint arról, hogy a büntetőeljárás a … pontokban felsorolt bűncselekmény miatt indul meg, illetőleg, hogy a nyomozás megtagadására a … pontban megjelölt okból került sor, és arról, hogy a … pontban meghatározott kizáró okok nem állnak fenn, továbbá a testi épség vagy az egészség súlyos károsodásának, illetve – a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett esetében – a személyiség egészséges fejlődésében bekövetkezett visszamaradás fennálltát igazoló szakértői véleményt vagy orvosi dokumentumokat (rokkantságot megállapító határozatot),
e) pénzbeli támogatás iránti kérelem esetén a büntetőeljárást befejező határozat egy kiadmányát és a d) pontban megjelölt egyéb iratokat, amelyek a kérelmet alapozzák meg, ideértve az igazolást arról, hogy a kérelmező keresőképtelensége hat hónapot meghaladóan fennállt,
f) az eltemettetés költségei megtérítése iránti kérelem esetén a nyomozó hatóság vagy az ügyészség igazolását arról, hogy az elhunyt a … pontban felsorolt valamely bűncselekmény következtében vesztette életét.

28. A kérelmet az OKBK székhelyén, az általa rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani.

29. A kérelem ügyében
a) 70 000 forintig terjedő pénzbeli támogatás, illetve előzetes pénzbeli támogatás esetén – a kuratórium elnöke, akadályoztatása esetén a kuratórium által választott alelnöke, e személy akadályoztatása esetén pedig a képviseleti joggal felruházott kuratóriumi tag előzetes jóváhagyásával – az OKBK Titkárságának vezetője,
b) egyéb esetekben pedig – értve itt az ismételt pénzbeli támogatás esetét is – kizárólag az OKBK kuratóriuma dönthet.

30. A kárenyhítés összegét úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a jogosult rászorultságának fokához, valamint a bűncselekmény folytán keletkezett kár mértékéhez. Káron – ideértve a tartás elmaradását is és azok a költségek és kiadások értendők, amelyek a jogosultat ért hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás