1999. évi CVIII. törvény
a 2001. évi népszámlálásról, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról1
Az Országgyűlés a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stt.) 6. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján a 2001. évi népszámlálásról a következő törvényt alkotja, valamint a statisztikáról szóló törvény egyes rendelkezéseit a következőképpen módosítja:
A 2001. évi népszámlálás
1. § (1) A Magyar Köztársaság területén a 2001. január 31. és február 1. napja közötti éjféli állapot alapulvételével az Stt., a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a természetes személyekről és a lakásokról általános összeírást (a továbbiakban: népszámlálást) kell tartani.
(2) A népszámlálás az ország területén élő vagy bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az ország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárokra és hontalan személyekre, valamint a menekültekre, továbbá az ország területén lévő lakó- és üdülőegységekre terjed ki, beleértve a közösségi elhelyezést szolgáló intézeteket is.
(3) A helyszíni adatfelvételt a 2001. február 1. és február 21. közötti időszakban kell végrehajtani.
(4) Az összeírásból kimaradottak pótösszeírását 2001. február 28-ig be kell fejezni.
(5) Az üdülőegységekre kiterjedő előzetes helyszíni adatfelvételt 2000. július 1. és augusztus 31. között kell végrehajtani.
2. § A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakó- és üdülőegységek, valamint a közösségi elhelyezést szolgáló intézetek (pl. diákotthon, kórház) következő adatainak összeírására terjed ki:
a) a természetes személyekre vonatkozóan: nem, születési időpont, lakóhely, családi állapot, családi állás, termékenység, iskolába járás, iskolai végzettség, személyek és háztartások megélhetési forrása, foglalkozás, munkáltató és munkahely, közlekedés, utazás, egészségi állapot, állampolgárság, vallás, nemzetiség, anyanyelv, nyelvismeret, a lakáshasználat jogcíme, üdülőtulajdon;
b) a lakó- és üdülőegységre vonatkozóan: rendeltetés (típus), tulajdoni jelleg, helyiségek száma, alapterület, kommunális ellátottság, felszereltség, karbantartás, a fűtés módja, építési év, falazat, a környezet lakóövezeti jellege;
c) a közösségi elhelyezést szolgáló intézetekre (pl. diákotthon, kórház) vonatkozóan: az intézet rendeltetése, a fenntartó gazdálkodási formája; tulajdoni jellege, dolgozói létszáma, az intézet férőhelyeinek, egészségügyi helyiségeinek száma, lakóövezeti jellege, kommunális ellátottsága, az étkeztetés formája; az intézeti épület típusa, nagysága, építési éve, falazata, felszereltsége, fűtésének módja, utolsó felújításának ideje, helyiségeinek típusa és száma, az üzemeltetés időszaka.
3. § (1) Az adatszolgáltatás – a (2) bekezdésben felsorolt kérdések kivételével – kötelező. Az adatszolgáltatók kötelesek a népszámlálás körébe tartozó adatokat a valóságnak megfelelően, az 1. §-ban meghatározott időszakban megadni.
(2) Az adatszolgáltatás az egészségi állapotra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes.
(3) A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók.
4. § (1) A népszámlálás előkészítésének és adatfelvételének szakmai irányítását, továbbá az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi.
(2) A népszámlálás előkészítéséről és az adatfelvétel végrehajtásáról a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, körjegyzője gondoskodik.
A statisztikáról szóló törvény módosítása
5. § Az Stt. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
6. § (1) Az Stt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2)2
7. § (1) Az Stt. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az Stt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Az Stt. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
8. § (1) Az Stt. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az Stt. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
9. § Az Stt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
10. § Az Stt. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11. § Az Stt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
13. § Az Stt. 19. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
14. § Az Stt. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Záró rendelkezések
15. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Stt. 3. § (2) bekezdésének h) pontja, valamint az Stt. 8. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(2) Ezen törvény hatálybalépésével egyidejűleg a KSH elnökének és elnökhelyettesének kinevezése határozott idejű kinevezéssé alakul át.
(3) Ez a jogszabály a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Bizottság 97/281/EK határozata az EUROSTAT-nak a közösségi statisztikák elkészítésében való szerepéről,
b) a Tanács 322/97/EK rendelete a közösségi statisztikáról.
16. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a népszámlálás megszervezésével kapcsolatos feladatokat, valamint a jegyzőknek és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetőinek népszámlálással kapcsolatos feladatait.3
(2) A népszámlálás költségeinek fedezésére biztosítandó összeget az éves költségvetési törvényekben kell megállapítani.
A törvényt az Országgyűlés az 1999. december 7-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1999. december 16. A törvényt a 2006: CIX. törvény 8. §-ának f) pontja hatályon kívül helyezte 2007. január 1. napjával.
A 6. § (2) bekezdését a 2006: LVII. törvény 77. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.