1113/1999. (XI. 19.) Korm. határozat¹

1. Az infláció további érdemi mérséklése a gazdaságpolitika egyik elsőrendű célja, ami egyben az Európai Unióhoz való csatlakozás alapvető feltétele is. 2000-ben a makrogazdasági feltételek alapján és a monetáris politika támogatása mellett a fogyasztói árszintemelkedés éves átlagban 6–7%-ra csökkenhet. Ezt a mértéket kell a jövedelempolitikában és az érdekegyeztetés során, valamint az árfolyampolitikában figyelembe venni.

Felelős: pénzügyminiszter, gazdasági miniszter, felkérésre a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Határidő: folyamatos

2. A kormányzati ár- és pénzügyi intézkedések inflációs hatásának csökkentését szem előtt tartva a miniszteri ármegállapítások irányelvei a következők:

– a hatósági áras termékeknél (szolgáltatásoknál) 2000-ben legfeljebb 6%-os áremelés engedélyezhető, azt is figyelembe véve, hogy a fogyasztói árstatisztika rendszerében mért árszintemelkedés a megfigyelt aggregátumokban ennél nem lehet nagyobb;

– a díjstruktúrák átalakítását e keretek között – a szociális problémákat és életszínvonal-politikai követelményeket mérlegelve – lehet folytatni;

– ahol a hatósági árak megállapítása, változtatása képlethez, árindexhez kötött, ott az előremutató árindexek alapján, illetve a hatékonysági követelmények szigorításával kell a fentieknek érvényt szerezni a jogszabályokban;

– ahol a hatósági árak megállapítása a ráfordításokra épül, a csökkenő termelői inflációból és a személyi jellegű ráfordítások növekedésének mérséklődéséből kiindulva a felülvizsgált költségindex legyen az áremelés alapja; fejlesztési célzatú forrásteremtés, illetve a gazdálkodásban jelentkező feszültség csak kivételesen – a 6%-os áremelés keretein belül – lehet az áremelés indoka;

– a hatósági árintézkedéseket nem indokolt az év elejére koncentrálva végrehajtani, hanem azokat az áremelés időpontját külön is mérlegelve, a szükséges vizsgálatokat követően lehet életbe léptetni; ha a költségfelülvizsgálatok, egyeztetések nem fejeződnek be, a szakmai vitákat a Gazdasági Kabinetben kell lezárni;

– a hatósági eljárási díjak, felügyeleti díjak általános érvénnyel 2000. december 31-ig nem emelhetők, kivételesen a pénzügyminiszter a díjemeléshez hozzájárulhat, ha ilyen javaslat elkerülhetetlen, azt előzze meg a költségvetési intézmény átvilágítása.

Felelős: érintett miniszterek, pénzügyminiszter

Határidő: 2000. december 31-ig folyamatosan

3.²

4. Felkéri a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, hogy az ármegállapító rendeletek véleményezésében vegyen részt; nyújtson segítséget ahhoz, hogy a javasolt árváltoztatások fogyasztói árakat érintő hatásai a követelményekkel összhangban legyenek.

Felelős: a Központi Statisztikai Hivatal elnöke

Határidő: folyamatos

5. A Kormány felkéri a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseleteket, hogy az Országos Munkaügyi Tanácsban jöjjön létre átfogó megállapodás a 2000. évi dezinflációs cél, az éves átlagban 6–7%-os fogyasztói árszintemelkedés elérésére. A Kormány a hatáskörébe tartozó szabályozott áraknál garantálja, hogy intézkedései révén az áremelés nem lesz nagyobb 6–7%-nál. A piaci árszintemelkedés további lényeges csökkentésének eléréséhez ugyanakkor azt várja a munkavállalói és a munkáltatói oldaltól, hogy az átlagkeresetek 8–9%-os³ emelése révén ennek egyik alapvető feltételét garantálják. Az állami tulajdonos saját hatáskörében hasonló magatartást tanúsítson.

A Kormány felkéri az önkormányzatokat, hogy a hatáskörükbe tartozó hatósági ármegállapításoknál és a béremelési döntéseknél ezt tekintsék irányadónak.

Felelős:

6. A külkereskedelmi-világpiaci árak (elsősorban az energiahordozók) alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Ha a makroszámításokhoz képest számottevő eltérés van, az inflációra, a jövedelempolitikára, a monetáris politikára gyakorolt hatásokat és a makrogazdasági következményeket a Gazdasági Kabinet tekintse át, és tájékoztassa a Kormányt.

Felelős: gazdasági miniszter, pénzügyminiszter, felkérésre a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Határidő: 2000. február 29.