1125/1999. (XII. 13.) Korm. határozat
az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról
1999.12.13.
1. A Kormány az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 20. §-a alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyja és e határozat mellékleteként közzéteszi.
2. Ez a határozat a közlése napján lép hatályba, egyidejűleg a Kormány az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 1076/1995. (VIII. 8.) Korm. határozatot, valamint az azt módosító 1058/1996. (V. 30.) Korm., 1029/1997. (III. 12.) Korm., 1056/1997. (V. 28.) Korm., 1031/1998. (III. 27.) Korm. és 1103/1998. (VII. 31.) Korm. határozatokat hatályon kívül helyezi.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 1125/1999. (XII. 13.) Korm. határozathoz
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Szervezeti és Működési Szabályzata
Az Igazgatóság üléseinek rendje
A Felügyelő Bizottság feladatköre és működése
A Felügyelő Bizottság üléseinek rendje
Az ÁPV Rt munkaszervezetének vezetésére vonatkozó általános szabályok
A munkaszervezet irányítása
A vezető alkalmazottakra vonatkozó közös szabályok
A vezérigazgató-helyettesekkel kapcsolatos közös szabályok
A gazdasági vezérigazgató-helyettes feladat- és hatásköre
A vagyonkezelési vezérigazgató-helyettes feladat- és hatásköre
A tranzakciós vezérigazgató-helyettes feladat- és hatásköre
A funkcionális vezérigazgató-helyettes feladat- és hatásköre
A hitelintézeti és tőkepiaci vezérigazgató- helyettes feladat- és hatásköre
A vezető jogtanácsos feladat- és hatásköre
Az ÁPV Rt működését meghatározó fontosabb szabályok
A kiadmányozási jogok gyakorlása
Az utalványozási és pénzügyi kötelezettség vállalási jogkör
Az ÁPV Rt. munkavállalóira vonatkozó általános szabályok
A munkavégzés főbb szabályai
A munkakör átadás-átvételének szabályai
A titoktartási kötelezettség
A képviselet és cégjegyzés
Hatálybalépés, vegyes rendelkezések
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) jogállását, szervezeti felépítését és működését – különösen – az alábbiak szabályozzák:
– az éves költségvetési törvények.
Az ÁPV Rt. Igazgatóságának feladata az ÁPV Rt. tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó jogszabályokban, a kormányhatározatokban, az alapítói határozatokban, a részvényesi jogok gyakorlójának határozataiban, illetve a saját határozataiban foglaltaknak megfelelően szervezni, irányítani és ellenőrizni a Társaság tevékenységét és gazdálkodását.
Az ÁPV Rt. Igazgatósága dönt minden olyan ÁPV Rt. álláspont kialakításában, amelynek eredménye az ÁPV Rt. által kezdeményezett kormány-előterjesztés alapján kormányhatározat, törvénymódosítás vagy törvény lesz, így különösen:
(1) az ÁPV Rt. Szervezeti és Működési Szabályzata, illetve annak módosítása (a továbbiakban: SZMSZ),
(2) az ÁPV Rt. belső ellenőrzési rendszeréről szóló szabályzata, illetve a Versenyeztetési Szabályzata,
(3) a Kormány éves országgyűlési beszámolójához, az ÁPV Rt. tevékenységéről, a tulajdonában álló, valamint a hozzárendelt vagyon alakulásáról, hasznosításának eredményéről készült jelentés,
(4) a tartós állami tulajdon körének módosítása.
Az ÁPV Rt. Igazgatósága dönt:
(1) az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyonnal kapcsolatos tranzakciós ügyekben, ha annak értéke (a vagyon könyvszerinti értéke, vagy a könyvszakértő által elfogadott vagyonérték, illetve az ajánlati vagy szerződéses érték közül a legnagyobb) eléri vagy meghaladja az 500 M Ft-ot:
a) értékesítés (ideértve a cserét is),
e) portfolió csomagok összeállítása, illetve módosítása,
f) a Privatizációs tv. által biztosított lehetőség alapján a hozzárendelt vagyon értékesítéséből származó bevételből társasági részesedések, ingatlanok vásárlása, (2) a Privatizációs tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján az érintett miniszterek véleményének figyelembevételével, az ÁPV Rt.-hez rendelt társaságok közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspontról (mandátum kiadás), ha a) a társaság saját tőkéjén belül az ÁPV Rt. tulajdoni részesedése az 500 M Ft-ot meghaladja, vagy
b) a társaság tartós állami tulajdoni körbe tartozik, továbbá
d) az ÁPV Rt.-nek, illetve elődszervezeteinek saját alapítású cégei, valamint
e) azon társaságok, ahol a részvények valamilyen többlet jogot [Gt. 183. § (1) bekezdése] biztosítanak az alábbi kérdések bármelyikében: – a Gt., illetve alapszabály (alapító okirat, társasági szerződés) szerint 3/4-es szótöbbséget igénylő kérdések, – üzleti terv, éves beszámoló (konszolidált is),
– végelszámolás, felszámolás,
(3) értékhatárra tekintet nélkül a (2) bekezdés a)–f) alpontokban meghatározott társaságok részvényeinek, üzletrészeinek értékesítése, apportálása, vagyonkezelésbe adása, (4) értékhatártól függetlenül a zártkörű pályázat elrendelése, a zártkörű elhelyezés, a részvények Épt. tv. szerinti nyilvános forgalomba hozatala és a tőzsdei értékesítés, (5) az ÁPV Rt. által közvetlenül, illetve közvetve alkalmazott tanácsadók, illetve az Épt. alapján alkalmazott befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázat feltételeinek, a pályázat eredményének elfogadása, a szerződések megkötése és kifizetése, amennyiben a tervezett tanácsadói, illetve befektetési szolgáltatói díj összességében eléri vagy meghaladja a 100 M Ft-ot. (Tanácsadónak kell tekinteni e rendelkezés vonatkozásában a szerződés alapján az ÁPV Rt. részére munkát végző külső szakértőt, valamint az ÁPV Rt. részére szolgáltatást teljesítő más személyt vagy szervezetet is. A devizában meghatározott tanácsadói, illetve befektetési szolgáltatói díj összegét az MNB-nek a döntés időpontjában megállapított hivatalos deviza középárfolyamának alapul vételével kell kiszámítani.), (6) a Privatizációs törvény 31/A. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó esetben a pályázat eredménytelenné nyilvánítása, (7) a Privatizációs tv. 70. §-ában meghatározott, gazdasági társasággá még át nem alakult állami vállalatok csődbejelentésével, végelszámolásával, felszámolásával kapcsolatban a tulajdonosra (alapítói jogok gyakorlójára) háruló kötelezettségek ellátása, az állami vállalatok gazdasági társasággá történő átalakulása, a) gazdasági társaság, befektetési rendeltetésű alap létesítése,
b) illetve ilyen gazdasági társaságban részesedés megszerzése,
c) vagy e társaság részére nem pénzbeli hozzájárulásként vagyon rendelkezésre bocsátása,
(10) az ÁPV Rt. saját vagyona terhére történő részvény, üzletrész, illetve ingatlan vásárlása, amennyiben a 100 M Ft-ot meghaladja (a vagyon könyvszerinti értéke vagy a könyvszakértő által elfogadott vagyonérték, illetve az ajánlati vagy szerződéses érték közül a legnagyobb),
(11) az ÁPV Rt. általi kötvénykibocsátás és a felveendő hitelek értékhatártól függetlenül,
(12) a Privatizációs tv. 23. § (3) bekezdése szerinti ügyekben, a pénzügyminiszter előzetes egyetértése alapján az ÁPV Rt.-hez rendelt társaságok privatizációjához kapcsolódó kezesség, szavatosság, ide nem értve a Ptk. szerinti, az ÁPV Rt.-t mint eladót terhelő jog- és kellékszavatosságot, (13) a reorganizációval, gazdaságpolitikával, vagyonkezeléssel és környezetvédelemmel kapcsolatosan, valamint minden egyéb, a költségvetési törvényben meghatározott kereteken belüli kötelezettségvállalás és annak kifizetése ha az értékhatár a 100 M Ft-ot meghaladja,
(14) peren kívüli és perbeli egyezség létrehozása, ha az egyezséggel érintett követelés vagy kötelezettség mértéke járulékaival együtt eléri vagy meghaladja az 500 M Ft-ot,
(15) az ÁPV Rt. által pályázat alapján összeállított szakértői névjegyzékek elfogadása és módosítása,
(16) a vezérigazgatóval kapcsolatos munkáltatói jog kérdése az Alapító számára fenntartott kérdések kivételével,
(17) az ÁPV Rt.-n belül igazgatóságok létrehozása és megszüntetése,
(18) az Igazgatóság és az általa alakított bizottságok ügyrendje,
(19) a Privatizációs tv. 7. § (4) bekezdésében meghatározott – az e törvény melléklete szerint tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter által tartós állami tulajdonrészt maghaladó állami részesedés privatizációjának ütemére és menetére vonatkozó döntése alapján – privatizációs feladatok végrehajtása.
Az ÁPV Rt. Igazgatósága irányítási, ellenőrzési és tájékoztatási tevékenysége keretében:
(1) az ÁPV Rt. Etikai Kódexének, számviteli politikájának, pénzügyi és gazdálkodási, továbbá iratkezelési szabályzatainak elfogadása,
(2) a privatizációért felelős miniszter számára az ÁPV Rt.-nek a számvitelről szóló törvényben megfogalmazottak szerint összeállított éves beszámolójának és a hozzárendelt vagyonról szóló éves beszámolónak az elfogadása, valamint az ÁPV Rt. éves üzleti-pénzügyi tervének jóváhagyása,
(3) az ÁPV Rt. könyvvizsgálójával kötött megbízási szerződés jóváhagyása,
(4) az ÁPV Rt. a tulajdonában álló és a hozzárendelt vagyon változásáról, hasznosításáról félévenként készülő tájékoztatás az Állami Számvevőszék számára, illetve az Állami Számvevőszék észrevételeire adandó írásbeli válasz megadása,
(5) az Országgyűlés illetékes bizottságának, illetve az országgyűlési képviselők legalább 20%-ának indítványára bármely privatizációs ügyben az Országgyűlés számára beszámoló elkészítése,
(6) az ÁPV Rt. Felügyelő Bizottsága részére negyedéves beszámoló készítése az ÁPV Rt. tevékenységéről,
(7) az ÁPV Rt. vezérigazgatójának negyedévenkénti beszámoltatása az ÁPV Rt. tevékenységéről, illetve vezérigazgató-helyettesek beszámoltatása a hozzájuk tartozó társaságok működéséről és az alárendelt igazgatóságok feladatainak végrehajtásáról,
Az Igazgatóság üléseinek rendje
Az Igazgatóság legalább kéthetente egyszer ülést tart. Az Igazgatóság ülését legalább 4 nappal, rendkívüli esetben 2 munkanappal az ülést megelőzően az elnök hívja össze az írásbeli meghívó megküldésével. A meghívóban meg kell jelölni az ülés időpontját, helyét, a napirendet és csatolni kell az előterjesztéseket is.
Az Igazgatóság ügyrendjében meghatározott rendben soron kívüli ülés is összehívható. Legalább három igazgatósági tag kezdeményezésére az Igazgatóság ülését össze kell hívni.
Az Igazgatóság ülésére az érintett minisztert meg kell hívni. Az ülésen a Gazdasági Versenyhivatal elnöke vagy megbízott képviselője, valamint az ÁPV Rt. Felügyelő Bizottságának elnöke vagy megbízott képviselője állandó meghívottként vesz részt.
Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak többsége részt vesz. Az ülés vezetője az ülés megkezdésekor köteles megállapítani annak határozatképességét, azt folyamatosan figyelemmel kell kísérnie.
A határozathozatal szavazással történik. A döntés meghozatalához a jelen lévő tagok többségének szavazata szükséges, kivéve a 3. § (6) bekezdésében szabályozott döntést, ahol az igazgatósági tagok 2/3-ának ,,igen'' szavazata szükséges a pályázat eredménytelenné nyilvánításához. Az Igazgatósági ülésen szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az ülésről a hozzászólások lényegét és a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyv készül. Az Igazgatósági tag eltérő véleményét a jegyzőkönyvben kérésére külön meg kell jeleníteni.
Az Igazgatóság legalább két tagjának kezdeményezésére jogosult az ÁPV Rt. hatáskörébe tartozó bármely ügyben a döntés jogát magához vonni, kivéve azon ügyeket, amelyekben a döntés joga az Alapítót, illetve a privatizációért felelős minisztert illeti meg.
Az Igazgatóság ülésének részletes eljárási szabályait ügyrendjében szabályozza.
Az Igazgatóság elnökének feladatai:
(1) összehívja és vezeti az Igazgatóság üléseit,
(2) meghatározza az Igazgatóság üléseinek tervezett napirendjét,
(3) felfüggesztheti a döntéshozatalt és a privatizációért felelős miniszterhez fordulhat a Kormány döntésének kezdeményezése érdekében,
(4 megfogalmazza és aláírja az Igazgatóság határozatait,
(5) képviseli az Igazgatóságot,
(6) kapcsolatot tart a Felügyelő Bizottsággal és a könyvvizsgálóval,
(7) gyakorolja a szakmai felügyeletet az Igazgatóság munkáját segítő szervezeti egység felett,
(8) ellát minden egyéb feladatot, amelyet az Igazgatóság a hatáskörébe utal.
(1) Az elnököt az igazgatósági feladatainak ellátásában való akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt igazgatósági tag helyettesíti.
(2) Az elnök, illetve az (1) bekezdés szerint eljáró helyettese az igazgatósági ülés vezetésével más igazgatósági tagot is megbízhat.
Az ÁPV Rt.-nél az igazgatóság elnöki, illetve vezérigazgatói tisztséget ugyanazon személy is betöltheti.
Az ÁPV Rt. működését a tizenegy tagból álló Felügyelő Bizottság ellenőrzi. A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak kinevezéséről, visszahívásáról, megbízatásuk időtartamáról és a velük kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokról a Privatizációs törvény rendelkezik.
A Felügyelő Bizottság feladatköre és működése
(1) Ellenőrzi az ÁPV Rt. Igazgatóságának, illetve Ügyvezetésének tevékenységét. Ennek keretében az Igazgatóság tagjaitól, valamint az Ügyvezetéstől jelentést, illetőleg felvilágosítást kérhet, az ÁPV Rt. üzleti könyveit és iratait megvizsgálhatja, melynek során szakértőt is igénybe vehet.
(2) Megvizsgál a Részvényesi Jogok Gyakorlója kizárólagos hatáskörébe tartozó valamennyi, az ÁPV Rt. Igazgatósága által készített előterjesztést, jelentést.
A Felügyelő Bizottság írásban köteles véleményezni az ÁPV Rt. üzletpolitikájáról szóló évenkénti jelentéseket, éves beszámolóját és a vagyonkimutatásról készült jelentéseit. Az e pontban foglaltak betartása nélkül a jelentésekről, az éves beszámolóról és a nyereség felosztásáról érvényesen nem hozható határozat.
(3) Ellenőrzi az ÁPV Rt. által lefolytatott versenyeztetési eljárások szabályszerűségét.
(4) Elősegíti az Állami Számvevőszék Privatizációs törvényben előírt ellenőrzési tevékenységét, ennek keretében véleményezi az állam vállalkozói vagyonának változásáról és hasznosításáról félévenként az Állami Számvevőszéknek elkészítendő tájékoztatót.
(5) A Felügyelő Bizottság az ÁPV Rt. minden gazdasági tevékenységét jogosult megvizsgálni. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai a Bizottság által kezdeményezett vizsgálatokat érintő üzleti titok körébe tartozó ügyiratokba is betekinthetnek.
(6) Szakmailag irányítja az ÁPV Rt. belső ellenőrzési tevékenységét.
(7) A Részvényesi Jogok Gyakorlójának bármely kérdésben indítványt tehet, illetve eljárást kezdeményezhet.
(8) Hatáskörében eljárva megtesz minden olyan intézkedést, amely az ÁPV Rt. eredményes működésének biztosítása érdekében szükséges.
A Felügyelő Bizottság saját működésének részletes eljárási szabályait ügyrendjében határozza meg.
A Felügyelő Bizottság elfogadja saját ügyrendjét és jóváhagyásra a Részvényesi Jogok Gyakorlója elé terjeszti.
A Felügyelő Bizottság jogait testületileg gyakorolja. Ellenőrzési feladatait állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között.
(1) Abban az esetben, ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma nyolc fő alá csökken, ezt a tényt a Felügyelő Bizottság elnöke – a szükséges intézkedések megtétele céljából – haladéktalanul köteles bejelenteni a Részvényesi Jogok Gyakorlójának.
(2) Abban az esetben, ha a Felügyelő Bizottság egy olyan tagjának szűnik meg a bizottsági tagsága, aki a Privatizációs törvényben meghatározott jelölésre jogosult jelöltje, úgy ezt a tényt a Felügyelő Bizottság elnöke haladéktalanul köteles bejelenteni a Részvényesi Jogok Gyakorlójának.
A Felügyelő Bizottság üléseinek rendje
(1) A Felügyelő Bizottság üléseit annak elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Az elnököt a felügyelő bizottsági tagságának megszűnése esetén az új elnök kinevezéséig az FB által megválasztott tag helyettesíti. A Felügyelő Bizottság ülése szükség esetén bármikor összehívható. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
(1) A Felügyelő Bizottság a hatáskörébe tartozó kérdésekben határozattal dönt. A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak kétharmada – ezen belül az elnök vagy a helyettesítésére meghatalmazott tag – jelen van. A határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
(2) A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ebben minden esetben ki kell térni a szavazás módjára, menetére, személy szerint utalva arra, hogy ki hogyan szavazott.
Az ÁPV Rt.-nél a Privatizációs törvény erejénél fogva kötelező az éves beszámoló könyvvizsgálói felülvizsgálata, auditálása.
A független könyvvizsgáló jogállására, működésére és kötelezettségeire a Gt. törvény, a Privatizációs törvény, az Alapító Okirat, a könyvvizsgálókra vonatkozó jogszabályok, illetve a vele kötött szerződések rendelkezései az irányadók.
AZ ÁPV RT. MUNKASZERVEZETÉNEK VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
A munkaszervezet irányítása
(1) Az ÁPV Rt. munkaszervezetét a munkaviszonyban álló vezérigazgató vezeti, a Privatizációs tv., a hatályos jogszabályok, az ÁPV Rt. Alapító Okirata, a Részvényesi Jogok Gyakorlójának határozatai, valamint az Igazgatóság döntéseinek keretei között. (2) A vezérigazgató feladatait a vezérigazgató-helyettesekkel munkamegosztásban látja el, illetve az Ügyvezetés keretében szervezi és irányítja az ÁPV Rt. tevékenységét, gazdálkodását.
(3) A munkaszervezet feladatait a vezérigazgató, a vezérigazgató-helyettesek, az ügyvezető igazgatók irányításával működő szervezeti egységek látják el. Ezek igazgatóság szervezeti egység formában működnek.
(4) A vezérigazgató egyes feladatok ellátására elkülönült szervezettel nem rendelkező bizottságot vagy munkacsoportot hozhat létre.
(1) Az ÁPV Rt. Vezetői Értekezlete (a továbbiakban: Ügyvezetés) a vezérigazgatóból, a vezérigazgató-helyettesekből, a vezető jogtanácsosból álló testület. Az előterjesztő ügyvezető igazgató, az Igazgatósági Titkárság vezetője, a belső ellenőrzési szervezet vezetője, valamint a Kommunikációs és Nemzetközi Igazgatóság vezetője tanácskozási joggal vesz részt az Ügyvezetésen.
(2) Az Ügyvezetés feladata az ÁPV Rt. gazdálkodására vonatkozó jogszabályoknak, az alapítói határozatoknak, az Igazgatósági határozatoknak és a vezérigazgató által megjelölt feladatoknak megfelelően szervezni és irányítani a szervezet tevékenységét és gazdálkodását.
(3) Az Ügyvezetés tevékenységét a vezérigazgató irányítja, megállapítja munkarendjét, üléseinek gyakoriságát és napirendjét. A vezérigazgató távollétében az Ügyvezetés ülésének irányítását és a vezérigazgatói jogok gyakorlását a vezérigazgató által írásban kijelölt helyettes látja el. A vezérigazgató-helyettesek és a vezető jogtanácsos a testület ülésén gyakorolható jogaikat átruházhatják.
(1) Az Ügyvezetés ülése akkor határozatképes, ha azon a vezérigazgató vagy a helyettesítésére feljogosított vezérigazgató-helyettes személyesen és legalább még két vezérigazgató-helyettes jelen van.
(2) Az Ügyvezetés döntéseit és határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a vezérigazgató szavazata dönt. Az Ügyvezetés által hozott döntésekkel és határozatokkal szemben a vezérigazgatónak vétójoga van. A vezérigazgató ,,nem'' szavazata egyben a vétójog gyakorlásának minősül.
(3) Az Ügyvezetés üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell az Ügyvezetés által hozott határozatokat.
(1) az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyonnal kapcsolatos tranzakciós ügyekben, ha annak értéke (a vagyon könyvszerinti értéke, vagy a könyvszakértő által elfogadott vagyonérték, illetve az ajánlati vagy szerződéses érték közül a legnagyobb) eléri vagy meghaladja az 250 M Ft-ot, de nem éri el az 500 M Ft-ot:
a) értékesítésről (ideértve a cserét is),
e) portfolió csomagok összeállításáról, illetve módosításáról,
f) a Privatizációs tv. által biztosított lehetőség alapján a hozzárendelt vagyon értékesítéséből származó bevételből társasági részesedések, ingatlanok vásárlásáról, (2) a Privatizációs tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján az érintett miniszterek véleményének figyelembevételével, az ÁPV Rt.-hez rendelt társaságok közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspontról (mandátum kiadás), a társaság saját tőkéjén belül az ÁPV Rt. tulajdoni részesedése a 250 M Ft-ot eléri vagy meghaladja, de az 500 M Ft-ot nem éri el, (3) az ÁPV Rt. által közvetlenül, illetve közvetve alkalmazott tanácsadók, illetve az Épt. tv. alapján alkalmazott befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázat feltételeinek, a pályázat eredményének elfogadásáról, a szerződések megkötéséről és kifizetéséről, amennyiben a tervezett tanácsadói, illetve befektetési szolgáltatói díj összességében eléri vagy meghaladja a 50 M Ft-ot, de nem éri el a 100 M Ft-ot. (Tanácsadónak kell tekinteni e rendelkezés vonatkozásában a szerződés alapján az ÁPV Rt. részére munkát végző külső szakértőt, valamint az ÁPV Rt. részére szolgáltatást teljesítő más személyt vagy szervezetet is. A devizában meghatározott tanácsadói, illetve befektetési szolgáltatói díj összegét az MNB-nek a döntés időpontjában megállapított hivatalos deviza középárfolyamának alapul vételével kell kiszámítani.), (4) minden egyéb a tulajdonosi jogkör gyakorlását érintő ügyekben, amely nem tartozik az Igazgatóság hatáskörébe, így különösen a szerződésekkel kapcsolatos intézkedések megtételéről, ha az elidegenítésre kerülő vagyon értéke, illetve a szerződéses érték közül a legnagyobb a 250 M Ft-ot eléri, vagy azt meghaladja, de az 500 M Ft-ot nem éri el,
(5) minden olyan ügyben, amelyben az Igazgatóság vagy a vezérigazgató döntési jogkörrel felruházza.
(6) Az (1)–(3) bekezdésekben megállapított döntési hatásköröket az Ügyvezetés a vezérigazgató-helyettesekre átruházhatja. Az Ügyvezetés az Igazgatóság vagy a vezérigazgató által átruházott hatáskörét nem adhatja át a vezérigazgató-helyetteseknek.
A vezető alkalmazottakra vonatkozó közös szabályok
(1) Az ÁPV Rt.-nek az Mt. 188. § (1) bekezdésében meghatározott vezető állású munkavállalói a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek.
A 29. §-ban meghatározott vezető alkalmazottak (a továbbiakban: vezetők) általános feladatai: (1) közreműködnek az ÁPV Rt. stratégiai céljainak meghatározásában, az éves operatív tervek kidolgozásában, az általuk közvetlenül irányított szakmai területek, illetve szervezetek feladatainak meghatározásában,
(2) megszervezik, kialakítják és összehangolják az irányításuk alá tartozó szakterületek munkafolyamatait, javaslatot tesznek ezen munkafolyamatok végrehajtását biztosító szervezet kialakítására és működési feltételeinek biztosítására,
(3) részt vesznek az irányításuk alá tartozó szervezet információs-kommunikációs rendszerének kialakításában. Ennek keretében meghatározzák az adott szakmai feladatok ellátásához szükséges adatok és információk körét, tartalmát és jellegét, kialakítják a külső és belső információs és kommunikációs kapcsolatokat, biztosítják az ÁPV Rt. működéséhez és ellenőrzéséhez adatok és információk szolgáltatását, betartják és betartatják az adat- és titokvédelmi előírásokat,
(4) a rendelkezésükre álló döntés-előkészítő adatok és információk ismeretében döntenek mindazon kérdésekben, amelyeket jogszabályok, belső szabályzatok a hatáskörükbe utalnak, illetve amelyek az irányításuk alá tartozó szervezet hatékony működéséhez szükségesek,
(5) részben a munkafolyamatokba épített ellenőrzések rendszerével, részben a rendszeres és eseti közvetlen ellenőrzésekkel folyamatosan vizsgálják és értékelik az irányításuk alá tartozó szervezet tevékenységét és működését, szükség esetén beavatkoznak, vagy kezdeményezik az indokolt intézkedések megtételét.
A vezetők általános feladatai az általuk közvetlenül irányított szakmai terület, illetve szervezet vonatkozásában:
(1) a hozzájuk tartozó szervezeti egységek irányítása,
(2) az irányításuk alá tartozó szakmai terület szervezeten belüli képviselete,
(3) az ÁPV Rt. képviselete harmadik személyekkel szemben, a cégjegyzési rendelkezések figyelembevételével,
(4) az ÁPV Rt. célkitűzéseinek, hosszú és rövid távú feladatainak az adott szervezeti egységre vonatkozó érvényesítése,
(5) a szervezet tevékenységével kapcsolatos célkitűző, koncepcióalkotó, tervezési, szervezési, irányítási, ellenőrzési és értékelési feladatok elvégzése,
(6) a szervezet munkafeltételeinek és hatékony működésének biztosítása, gazdálkodás az anyagi és munkaerőforrásokkal,
(7) az ÁPV Rt. integrált információs rendszerének kiszolgálása, az operatív információrendszer és az együttműködési kapcsolatok kialakítása és működtetése,
(8) a szervezeti egység által foglalkoztatott munkavállalók munkaköri feladatainak meghatározása, a szervezet létszámkeretének kialakítása,
(9) a konkrét feladatok megfogalmazása, rendszerezése és kiadása,
(10) a feladatok végrehajtására legalkalmasabb munkamegosztás kialakítása, a részfeladatok összehangolása, a működés szabályozása,
(11) a szervezet működési hiányosságainak feltárása, munkamódszerének javítása, a fejlődőképesség és a szakszerűség biztosítása,
(12) az ÁPV Rt. humánpolitikai és érdekeltségi elképzeléseinek a szervezeti egységre történő adaptálása,
(13) a beosztottak munkájának minősítése, értékelése,
(14) saját képzettségének és vezetési módszereinek fejlesztése.
A vezetők az irányításukkal működő szervezeti egységek tekintetében felelősek:
(1) a feladatkört és működést szabályozó jogszabályi és belső kötelező erejű előírások betartásáért és betártatásáért,
(2) a vezetői ellenőrzés hatékony érvényesítéséért,
(3) a munkafegyelem és a bizonylati fegyelem betartásáért és betartatásáért,
(4) a munkafeladatok határidőben történő szakszerű elvégzéséért, illetve elvégeztetéséért,
(5) az adatszolgáltatások valódiságáért és pontosságáért,
(6) a szervezet munkájának eredményességéért, a feladatkörbe utalt feladatok színvonalas és hatékony elvégzéséért,
(7) a szervezeti egységek közötti hatékony együttműködés biztosításáért,
(8) az ÁPV Rt. érdekeinek mindenkori érvényesítéséért,
(9) az üzleti titok megőrzéséért, a biztonsági intézkedések betartásáért,
(10) az etikai előírások maradéktalan betartásáért és betartatásáért,
(11) a tűz-, vagyon-, adat-, titok- és munkavédelmi előírások betartásáért.
A vezető állású munkavállalók munkavégzésére vonatkozó különleges szabályokat a Munka Törvénykönyvének 188–193/A. §-ai tartalmazzák.
A vezérigazgató közvetlen irányítása alatt működnek:
(1) vezérigazgató-helyettesek,
(3) kontrolling szervezet,
(4) vezérigazgató munkáját segítő titkársági szervezet,
(5) kommunikációs és nemzetközi kapcsolatokért felelős szervezet.
A vezérigazgató feladata annak biztosítása, hogy az ÁPV Rt. tevékenysége a vonatkozó törvények előírásainak, valamint az Igazgatóság határozatainak megfeleljen.
(1) az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyonnal kapcsolatos tranzakciós ügyekben, ha annak értéke (a vagyon könyvszerinti értéke vagy a könyvszakértő által elfogadott vagyonérték, illetve az ajánlati vagy szerződéses érték közül a legnagyobb) eléri vagy meghaladja az 50 M Ft-ot, de nem éri el a 250 M Ft-ot:
a) értékesítésről (ideértve a cserét is),
e) portfolió csomagok összeállításáról, illetve módosításáról,
f) a Privatizációs tv. által biztosított lehetőség alapján a hozzárendelt vagyon értékesítéséből származó bevételből társasági részesedések, ingatlanok vásárlásáról, (2) a Privatizációs tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján az érintett miniszterek véleményének figyelembevételével, az ÁPV Rt.-hez rendelt társaságok közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspontról (mandátum kiadás), ha a társaság saját tőkéjén belül az ÁPV Rt. tulajdoni részesedése eléri vagy meghaladja az 50 M Ft-ot, de nem éri el a 250 M Ft-ot, (3) az ÁPV Rt. által közvetlenül, illetve közvetve alkalmazott tanácsadók, illetve az Épt. tv. alapján alkalmazott befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázat feltételeinek, a pályázat eredményének elfogadásáról és a szerződések megkötéséről és kifizetéséről, amennyiben a tervezett tanácsadói, illetve befektetési szolgáltatói díj összességében eléri vagy meghaladja a közbeszerzési törvény által előírt határt, de nem éri el az 50 M Ft-ot. (Tanácsadónak kell tekinteni e rendelkezés vonatkozásában a szerződés alapján az ÁPV Rt. részére munkát végző külső szakértőt, valamint az ÁPV Rt. részére szolgáltatást teljesítő más személyt vagy szervezetet is. A devizában meghatározott tanácsadói, illetve befektetési szolgáltatói díj összegét az MNB-nek a döntés időpontjában megállapított hivatalos deviza középárfolyamának alapul vételével kell kiszámítani.), (4) minden egyéb a tulajdonosi jogkör gyakorlását érintő ügyekben, amely nem tartozik az Igazgatóság hatáskörébe, így különösen a szerződésekkel kapcsolatos intézkedések megtételéről, ha az elidegenítésre kerülő vagyon értéke, illetve a szerződéses érték közül a legnagyobb az 50 M Ft-ot eléri vagy azt meghaladja, de a 250 M Ft-ot nem éri el,
(5) a jogszabályokon alapuló, illetve a jogerős bírósági ítéletek alapján előírt kötelezettségek kifizetéséről, ha a kifizetendő összeg eléri vagy meghaladja a 250 M Ft-ot,
(6) peren kívüli és perbeli egyezség létrehozásáról, ha az egyezséggel érintett követelés vagy kötelezettség mértéke járulékaival együtt eléri vagy meghaladja a 250 M Ft-ot, de nem éri el az 500 M Ft-ot,
(7) minden olyan ügyben – indokolt esetben vezérigazgatói utasítások vagy körlevelek kiadásával, – amelyet jogszabály, az Alapító Okirat, az SZMSZ nem utal az Igazgatóság hatáskörébe, valamint azokban az ügyekben, amelyekben az Igazgatóság döntési jogkörrel felruházza.
(8) Az (1)–(5) bekezdésekben megállapított döntési hatásköröket a vezérigazgató a vezérigazgató-helyettesekre átruházhatja. A vezérigazgató az Igazgatóság által átruházott hatáskörét nem adhatja át a vezérigazgató-helyetteseknek.
A vezérigazgató az irányítási, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenysége keretében:
(1) gondoskodik arról, hogy az Igazgatóság és az Ügyvezetés döntéseinek és határozatainak végrehajtása a megfelelő színvonalon és határidőben megtörténjen,
(2) gyakorolja az ÁPV Rt. alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat,
(3) javaslatot tesz az Igazgatóságnak a munkaszervezet kialakítására és az SZMSZ tervezetének elfogadására,
(4) rendelkezik a vezérigazgató-helyettesekkel való munkamegosztásról és a helyettesítés rendjéről,
(5) az Igazgatóság által megállapított keretek között meghatározza a munkaszervezet és a szervezeti egységek létszámát, a létszám- és bérgazdálkodás alapelveit, valamint a jutalmazás és az anyagi ösztönzés feltételrendszerét,
(6) az üzleti terv alapján meghatározza az ÁPV Rt. szervezeti egységeire jutó költségvetési kereteket,
(7) önállóan képviseli a Társaságot,
(8) teljeskörűen gyakorolja a kiadmányozási jogokat,
(9) előkészíti az ÁPV Rt. Igazgatóságának döntéseit, továbbá végrehajtja az Igazgatóság által meghatározott feladatokat,
(10) figyelemmel kíséri az ÁPV Rt. alaptevékenységét (privatizáció, vagyonkezelés), a társaságok kezdeményezéseit is figyelembe véve állásfoglalásokat alakít ki, javaslatot tesz a privatizációra és a vagyonkezelésre,
(11) az önkormányzatok tulajdonjogának rendezése céljából kapcsolatot tart és megállapodást dolgoz ki az illetékes önkormányzatokkal,
(12) közreműködik a kárpótlási törvényben meghatározott és az ÁPV Rt.-t érintő feladatok ellátásában,
(13) biztosítja a munkavállalói érdekképviseletek részvételi jogosítványainak érvényesülését, a Privatizációs tv. 31. §-ában a munkavállalók érdekképviseletével összefüggő egyéb kötelezettségek teljesítését, (14) időszakonként, illetve felkérésre tájékoztatja az Igazgatóságot az ÁPV Rt. tevékenységéről, gondoskodik mindazon kérdések előterjesztéséről – időszerű beszámolók, jelentések, javaslatok –, melyekben a döntési hatáskör az Igazgatóságot illeti,
(15) tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot az ÁPV Rt. és a tulajdonosi érdekeltségeivel működő társaságok tevékenységét érintő külső (parlamenti, számvevőszéki vagy más) szervezetek megkereséseiről,
(16) meghatározott feladatok ellátására szükség szerint állandó vagy ideiglenes munkacsoportokat, bizottságokat hoz létre,
(17) irányítja a közvetlenül alá tartozó kontrolling- és ellenőrzési tevékenységet, a hozzárendelt vagyonhoz kapcsolódó kontrolling feladatokat, elemzi, értékeli az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságok vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetét, ellenőrzi az ÁPV Rt. szakmai tevékenységét, kivizsgálja, illetve kivizsgáltatja a hozzárendelt vagyon privatizációjával, kezelésével vagy hasznosításával kapcsolatos egyéni és közérdekű bejelentéseket,
(18) ezen §-ban meghatározott hatáskörét a vezérigazgató átruházhatja a vezérigazgató-helyettesekre, a vezető jogtanácsosra, valamint az ügyvezető igazgatókra.
Az országgyűlési és kormányzati munkával kapcsolatosan:
(1) a privatizációért felelős miniszter felkérésére segítséget nyújt – a feladatkör szerint illetékes szervezeti egység bevonásával – az interpellációkra, kérdésekre adandó válaszok előkészítéséhez, közreműködik a Kormánynak, a Gazdasági Kabinetnek készített előterjesztések elkészítésében, beszámolók összeállításában,
(2) koordinálja az államigazgatás, illetve a szakmai és érdekképviseleti szervek által véleményezésre megküldött előterjesztésekkel, tervezetekkel és más dokumentumokkal kapcsolatos egységes álláspont kialakítási folyamatát,
(3) közreműködik az állami vagyonkezelő szervezetek és a tulajdonosi jogot gyakorló szervek kapcsolattartásában, az összehangolt szabályozás megteremtésében és érvényesítésében,
(4) kapcsolatot tart önkormányzati és társadalmi szervezetekkel,
(5) nyilvántartja az Alapító és a privatizációért felelős miniszternek az ÁPV Rt.-re vonatkozó határozatait.
Ellát minden egyéb feladatot, amelyet az Igazgatósági határozatok vagy belső utasítások a hatáskörébe utalnak.
A vezérigazgató-helyettesekkel kapcsolatos közös szabályok
A vezérigazgató-helyettesek, a vezető alkalmazottakra vonatkozó közös szabályok 30–33. §-ában meghatározott általános vezetői feladatokon és felelősségen túlmenően: (1) a vezérigazgatót a helyettesítési rendnek megfelelően helyettesítik,
(2) gondoskodnak az Igazgatóság és a vezérigazgató hatáskörébe tartozó ügyek döntésre előkészítéséről és a döntések végrehajtásáról,
(3) szervezik és koordinálják, továbbá szakmailag irányítják, ellenőrzik és értékelik a hozzájuk tartozó szervezeti egységek tevékenységét,
(4) előzetes véleményezési jogot gyakorolnak az alárendelt szervezeti egységek vezetőivel kapcsolatos munkáltatói kérdések tekintetében (munkaviszony létesítése, megszüntetése stb.) a vezérigazgató munkáját segítő titkárság egyidejű tájékoztatásával,
(5) kapcsolatot tartanak a hozzájuk tartozó szakmai terület munkáját érintő külső szervekkel (minisztériumok, önkormányzatok stb.),
(6) egyes hatáskörükbe tartozó feladatok ellátására szükség szerint munkabizottságot (véleményező, koordináló, tanácsadó stb.) hoznak létre,
(7) részt vesznek – az Igazgatóság döntésétől függően – az Igazgatóság és minden esetben az Ügyvezetés ülésein,
(8) döntenek és intézkednek a vezérigazgató és az Ügyvezetés által rájuk átruházott ügyekben,
(9) szükség szerint kezdeményezik a hatáskörükbe tartozó feladatokkal kapcsolatosan igazgatósági, ügyvezetési, illetve vezérigazgatói döntések meghozatalát,
(10) a végrehajtott feladatokról negyedévenként beszámolnak a vezérigazgatónak.
A vezérigazgató-helyettesek döntenek a vezérigazgató által hozzájuk rendelt társaságok tekintetében:
(1) az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyonnal kapcsolatos ügyekben, ha a tranzakció értéke (a vagyon könyvszerinti értéke vagy a könyvszakértő által elfogadott vagyonérték, illetve az ajánlati vagy szerződéses érték közül a legnagyobb) nem éri el az 50 M Ft-ot,
a) értékesítésről (ideértve a cserét is),
e) portfolió csomagok összeállításáról, illetve módosításáról,
f) a Privatizációs tv. által biztosított lehetőség alapján a hozzárendelt vagyon értékesítéséből származó bevételből társasági részesedések, ingatlanok vásárlásáról, (2) a Privatizációs tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján az érintett miniszterek véleményének figyelembevételével, az ÁPV Rt.-hez rendelt társaságok közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspontról (mandátum kiadás), ha a társaság saját tőkéjén belül az ÁPV Rt. tulajdoni részesedése nem éri el az 50 M Ft-ot, (3) az ÁPV Rt. által közvetlenül, illetve közvetve alkalmazott tanácsadók, illetve az Épt. tv. alapján alkalmazott befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázat feltételeinek, a pályázat eredményének elfogadásáról és a szerződések megkötéséről és kifizetéséről, amennyiben a tervezett tanácsadói, illetve befektetési szolgáltatói díj összességében nem éri el a közbeszerzési törvény által előírt határt. (Tanácsadónak kell tekinteni e rendelkezés vonatkozásában a szerződés alapján az ÁPV Rt. részére munkát végző külső szakértőt, valamint az ÁPV Rt. részére szolgáltatást teljesítő más személyt vagy szervezetet is. A devizában meghatározott tanácsadói, illetve befektetési szolgáltatói díj összegét az MNB-nek a döntés időpontjában megállapított hivatalos deviza középárfolyamának alapulvételével kell kiszámítani.), (4) minden egyéb a tulajdonosi jogkör gyakorlását érintő ügyekben, amely nem tartozik az Igazgatóság, az Ügyvezetés vagy a vezérigazgató hatáskörébe, ha az elidegenítésre kerülő vagyon értéke, illetve a szerződéses érték közül a legnagyobb nem haladja meg az 50 M Ft-ot.
A vezérigazgató-helyettesek az irányítási, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységük keretében:
(1) közreműködnek az ÁPV Rt. Igazgatósága, az Ügyvezetés és a vezérigazgató döntéseinek előkészítésében, továbbá végrehajtják az Igazgatóság, az Ügyvezetés és a vezérigazgató által meghatározott feladatokat,
(2) gondoskodnak arról, hogy megtörténjen az irányításuk alá tartozó szervezeti egységeknél az Igazgatóság, az Ügyvezetés és a vezérigazgató döntéseinek és határozatainak végrehajtása a megfelelő színvonalon és határidőben,
(3) javaslatot tesznek a vezérigazgatónak az irányításuk alá tartozó munkaszervezet kialakítására,
(4) javaslatot tesznek a vezérigazgatónak az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek számára, a létszámra, bérgazdálkodására, jutalmazására és anyagi ösztönzésére,
(5) az ÁPV Rt. által nyilvántartott listáról kiválasztják az igénybe venni kívánt szakértőt,
(6) amennyiben az igénybe venni kívánt szakértő ügyvéd, kiválasztásához és megbízásához megszerzik a vezető jogtanácsos egyetértését,
(7) negyedévenként beszámolót készítenek a vezérigazgató által hozzájuk rendelt társaságok, illetve az irányításuk alá tartozó szervezetek működéséről,
(8) a vezérigazgató-helyettesek döntési hatáskörüket – az átruházott hatáskör kivételével – az ügyvezető igazgatókra átruházhatják.
A gazdasági vezérigazgató-helyettes feladat- és hatásköre
Ellátja az ÁPV Rt. saját és hozzárendelt vagyonával kapcsolatos pénzügyi és számviteli tevékenység irányítását és ellenőrzését.
Irányítja az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó részvények és értékpapírok, valamint az ÁPV Rt. részére benyújtott kárpótlási jegyek őrzését, nyilvántartását és kezelését, kárpótlási jegyek esetében a jogszabálynak megfelelő megsemmisítését.
(1) Dönt a vezető jogtanácsossal együttesen a jogszabályokon alapuló és a jogerős bírósági ítéletek alapján előírt kötelezettségek kifizetéséről, ha a kifizetendő összeg nem éri el a 250 M Ft-ot.
(2) Dönt a vezető jogtanácsossal együttesen peren kívüli és perbeli egyezség létrehozásáról, ha az egyezséggel érintett követelés vagy kötelezettség mértéke járulékaival együtt nem éri el a 250 M Ft-ot.
Irányítja a privatizációs elszámolási és nyilvántartási tevékenységet, koordinálja és ellenőrzi a szerződés menedzsment munkáját.
Kapcsolatot tart az ÁPV Rt.-hez tartozó, felszámolás alatt álló társaságok felszámolóival.
Ellátja az ÁPV Rt. működésével, saját és hozzárendelt vagyonával kapcsolatos közgazdasági tevékenység szakmai irányítását és ellenőrzését, valamint a tulajdonosi ellenőrzést.
Ellátja az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonával kapcsolatos könyvvizsgálati, vagyonértékelési és üzletértékelési munka felülvizsgálatát, szakmai irányítását és koordinálását.
Koordinálja a hozzárendelt vagyonba tartozó társaságokhoz, vagyontárgyakhoz kapcsolódó környezetvédelmi feladatok elvégzését, gondoskodik a jogszabályok által az ÁPV Rt.-t terhelő kötelezettségek teljesítéséről.
Felügyeli a PHARE támogatással kapcsolatos tevékenységet.
Ellát minden olyan feladatot, amelyet Igazgatósági határozatok vagy belső utasítások a hatáskörébe utalnak.
A vagyonkezelési vezérigazgató-helyettes
feladat- és hatásköre
Vagyonkezelési tevékenység keretein belül irányítása alá tartozik a Privatizációs tv. által tartós állami tulajdonba sorolt minden olyan társaság, ahol az ÁPV Rt. szavazati jogának mértéke meghaladja az 50%+1 szavazati arányt, és amely társaságokkal kapcsolatos irányítási és vagyonkezelési feladatokat jogszabály vagy belső szabályzat nem sorol más szervezet hatáskörébe, valamint az ÁPV Rt. Igazgatósága által hozzárendelt társaságok. Ezen társaságokra kidolgozza az ÁPV Rt. vagyonkezelési tevékenységének alapelveit, meghatározza azokat az irányítási és ellenőrzési feladatokat, amelyeket a vagyonkezelés során érvényre juttat.
Felügyeli az ÁPV Rt.-hez rendelt vállalatok és társaságok használatában (haszonbérletében) és egyéb földhasználóknál lévő termőfölddel kapcsolatos feladatok teljesítését. A termőfölddel kapcsolatos ügyekben feladatát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egyetértésével gyakorolhatja, figyelemmel a termőföld tulajdonosát megillető jogokra és kötelezettségekre.
Indokolt esetben kezdeményezi az ÁPV Rt.-hez tartozó, tartós állami tulajdonba sorolt társaságok körének módosítását.
Ellát minden olyan feladatot, amelyet Igazgatósági határozatok vagy belső szabályzatok a hatáskörébe utalnak.
A tranzakciós vezérigazgató-helyettes feladat- és hatásköre
A Privatizációs törvény által szabályozott keretek között ellátja a hozzá tartozó társaságok tulajdonrészeinek privatizációjával összefüggő feladatokat (az értékesítés technikájának meghatározása, az értékesítés lebonyolítása stb.).
A privatizációig ellátja a hozzátartozó társaságok vonatkozásában a vagyonkezelési feladatokat, a Gt.-ben meghatározott részvényesi (tulajdonosi) és egyéb közgyűlési (taggyűlési) jogosítványokat.
Ellátja a hozzá tartozó társaságok végelszámolásának megindításával, a végelszámolási folyamatban felmerülő vagyonértékesítéssel és lezárással kapcsolatos feladatokat.
Ellát minden olyan egyéb feladatot, amelyet Igazgatósági határozatok vagy belső szabályzatok a hatáskörébe utalnak.
A funkcionális vezérigazgató-helyettes
feladat- és hatásköre
Ellátja, irányítja és ellenőrzi az ÁPV Rt. humánpolitikai tevékenységét a társaság belső szervezetére, valamint a hozzárendelt társaságok tisztségviselőire és vezetőire vonatkozóan.
(1) Irányítja és felügyeli az ÁPV Rt. saját és hozzárendelt vagyonába tartozó ingatlanok (a mezőgazdasági művelésű földterületek kivételével) nyilvántartásával, értékesítésével, kezelésével, üzemeltetésével és hasznosításával kapcsolatos feladatokat.
(2) Irányítja és felügyeli az ÁPV Rt. saját és hozzárendelt vagyonába tartozó, fő tevékenységi körében ingatlanhasznosítással foglalkozó társaságokat.
(3) Közreműködik az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságok tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos közgyűlési, taggyűlési mandátumok kiadásának előkészítésében.
Irányítja és felügyeli az ÁPV Rt. székházával kapcsolatos működési feladatokat, az ÁPV Rt. biztonsági és logisztikai tevékenységét, valamint informatikai rendszerét.
Ellát minden olyan egyéb feladatot, amelyet Igazgatósági határozatok vagy belső szabályzatok a hatáskörébe utalnak.
A hitelintézeti és tőkepiaci vezérigazgató-helyettes
feladat- és hatásköre
Irányítja és felügyeli az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó hitelintézeti, illetőleg biztosítási tevékenységet végző társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi tevékenységet.
A tőkepiaci tevékenység keretein belül portfolió, hazai és nemzetközi tőkepiaci, valamint tőzsdei elemzéseket végez, irányítja a nyilvános forgalomba hozatal és tőzsdei bevezetések készítését és lebonyolítását.
Előkészíti a kárpótlási, illetve vagyonjuttatási célból létrehozandó befektetési társaságok, illetve alapok alapítását, ezek felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat, szükség esetén előkészíti a privatizációjukat.
Ellát minden olyan egyéb feladatot, amelyet Igazgatósági határozatok vagy belső szabályzatok a hatáskörébe utalnak.
A vezető jogtanácsos feladat- és hatásköre
A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3.törvényerejű által megállapított keretek között ellátja az ÁPV Rt. jogi képviseletét, a jog eszközeivel elősegíti a szervezet eredményességét, közreműködik a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújt a jogok érvényesítéséhez, valamint a kötelezettségek teljesítéséhez.
A vezérigazgató közvetlen irányítása alatt áll vezérigazgató-helyettesi rangban, akire a vezérigazgató-helyettesekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Irányítja az ÁPV Rt. jogi tevékenységét. Javaslatot tesz az ÁPV Rt.-nél alkalmazott szerződéses feltételek kialakítására. Közvetlenül vagy megbízott személyen keresztül közreműködik az ÁPV Rt. által kötendő szerződések megtárgyalásában, az ÁPV Rt. nevében kötött szerződéseket ellenjegyzi.
A vezető jogtanácsos a jogi-szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan 10 M Ft egyedi ügyértékig önállóan, 250 M Ft egyedi ügyértékig a gazdasági vezérigazgató-helyettes ellenjegyzésével – figyelemmel a 45. §-ban foglaltakra is – jogosult tartozás elismerésére, egyezség megkötésére.
Ellát minden egyéb feladatot, amelyet Igazgatósági határozatok vagy belső szabályzatok a hatáskörébe utalnak.
Az ügyvezető igazgatók a vezető alkalmazottakra vonatkozó közös szabályokban meghatározott általános vezetői feladatokon és felelősségen kívül:
(1) döntésre előkészítik az Igazgatóság, a vezérigazgató, Ügyvezetés, illetve a vezérigazgató-helyettesek hatáskörébe tartozó ügyeket,
(2) feladatkörükben közreműködnek a testületi döntések előkészítésében, szervezik azok végrehajtását,
(3) fezdeményezhetik a hatáskörükbe tartozó feladatkörökkel kapcsolatosan döntés meghozatalát,
(4) előzetes véleményezési jogot gyakorolnak az alárendelt szervezeti egységeket illetően a munkáltatói kérdések tekintetében,
(5) kapcsolatot tartanak a feladatkörükbe tartozó szakmai terület munkáját érintő külső szervekkel.
Ellátnak minden egyéb feladatot, amelyet Igazgatósági határozatok vagy belső szabályzatok a hatáskörükbe utalnak.
AZ ÁPV RT. MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ FONTOSABB SZABÁLYOK
(1) Az ÁPV Rt. Szervezeti és Működési Szabályzatát, Versenyeztetési Szabályzatát, valamint Belső Ellenőrzési Szabályzatát a Kormány hagyja jóvá.
(2) Az elkülönített vagyonnyilvántartás rendjét, továbbá a Felügyelő Bizottság ügyrendjét a privatizációért felelős miniszter hagyja jóvá.
(3) Az Igazgatóság és más állandó testületek eljárás rendjüket az általuk jóváhagyott ügyrendben szabályozhatják.
(4) Vezérigazgatói utasítást kizárólag a vezérigazgató adhat ki az ÁPV Rt. tevékenységét, működését, szervezetét, illetve – az Üzemi Tanács véleményét figyelembe véve – valamennyi dolgozóját vagy azok jelentős részét érintő kérdésekben.
(5) Az Igazgatóság és a vezérigazgató határozatot hozhat a hatáskörébe tartozó ügyekben.
(6) A vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek szakterületük vonatkozásában általános érvényű írásbeli rendelkezéseket adhatnak ki.
(7) Körlevélben kell kiadni az egységes gyakorlat kialakítását elősegítő irányelveket, tájékoztatásokat, egyes feladatok végrehajtásához szükséges szabályokat. Körlevél kiadására a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek jogosultak.
(8) Konkrét ügyekben utasítási joggal általában a szervezeti egység vezetője rendelkezik az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatársai vonatkozásában.
A kiadmányozási jogok gyakorlása
(1) A kiadmányozási jog az adott ügyben érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozás magában foglalja a döntés kialakításának, az érdemi döntésnek, valamint az ügyirat irattárba helyezésének jogát. Kiadmányt csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával lehet kiadni. A kiadmányozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadmányozó felelős.
(2) Az ÁPV Rt.-től kimenő irat és a szervezeti egységek közötti iratok, feljegyzések kiadmánynak tekintendők. Kiadmányként kell kezelni a dolgozók részére kiadott hivatalos iratokat is.
(3) Általános és korlátlan kiadmányozási joga a vezérigazgatónak van. A vezérigazgató eseti vagy állandó jelleggel ezen jogát a vezérigazgató-helyettesekre átruházhatja.
(4) A szervezeti egységek vezetői a hatáskörükbe utalt ügyekben és az ÁPV Rt. munkaszervezetén belüli szervezeti egységek irányában, valamint az irányításuk alá tartozó szervezeti egység tekintetében kiadmányozási joggal rendelkeznek, amennyiben az a vezérigazgató kizárólagos hatáskörében nincs fenntartva.
(5) A kiadmányozási jog részletes szabályairól az ÁPV Rt. iratkezelési szabályzata rendelkezik.
Az utalványozási és pénzügyi kötelezettségvállalási jogkör
(1) Az utalványozás a kiadás teljesítésének, valamint a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelése. Az éves gazdasági tervben szereplő előirányzatok terhére kiadást utalványozni csak jogszabály, jogerős bírósági ítélet, teljesített szállítás vagy szolgáltatás, illetve elvégzett munka alapján szabad.
(2) Az utalványozással kapcsolatos eljárásra a Pénzkezelési és Utalványozási Szabályzat tartalmaz részletes rendelkezéseket.
(3) Az ÁPV Rt. nevében vezető beosztású munkavállalói – vezérigazgatói utasításban szabályozott mértékben – pénzügyi, illetve anyagi kötelezettséget vállalhatnak. A pénzügyi, illetve anyagi kötelezettségvállalás részletes szabályairól vezérigazgatói utasítás rendelkezik.
AZ ÁPV RT. MUNKAVÁLLALÓIRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
(1) A munkáltatói jogok gyakorlását az ÁPV Rt. vezérigazgatója a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseivel összhangban, valamint az ÁPV Rt. Munkaügyi Szabályzatának vonatkozó rendelkezései szerint, közvetlenül és személyesen gyakorolja.
(2) E jogok gyakorlását a vezérigazgató a vezérigazgató-helyettesekre, illetve a szervezeti egységek vezetőire vezérigazgatói utasításban átruházhatja.
A munkavégzés főbb szabályai
(1) A munkafeladatok megállapítására és teljesítésére, a munkavégzés jogszerűségére, szakszerűségére, a vezetők és beosztottak viszonyára, munkakapcsolatára, a felettes által adott utasítás végrehajtására, illetőleg annak megtagadására az SZMSZ-ben, a Munkaügyi Szabályzatban és az egyes munkavállalók munkaköri leírásaiban foglaltak az irányadók.
(2) Az ÁPV Rt. munkaszervezetének munkavégzésére általános elv az együttműködési kötelezettség az egyes szervezetek, azok vezetői, illetve a munkatársak között. Ha az együttműködés során egyenrangú szervezeti egységek (azok vezetői között) véleményeltérés marad fenn, az egy szinttel feljebb álló vezetők elé kell utalni az ügyet döntésre.
A munkakör átadás-átvételének szabályai
(1) A vezető állású dolgozó, az érdemi munkatárs és az ügyviteli alkalmazott munkaviszonyának megszűnése, illetőleg az ÁPV Rt. munkaszervezetén belüli munkahely megváltozása esetén munkaköri feladatait, a folyamatban lévő ügyeket, valamint az ügyiratokat – az erre vonatkozó jegyzőkönyv felvételével egyidejűleg – átadás-átvételi eljárással – legkésőbb az átadó adott munkakörben eltöltött utolsó munkanapján – kell átadni. Az eljárást a közvetlen irányítást gyakorló felettes vezető részvételével kell lefolytatni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az eljárásban részt vevő személyek nevét és az eljárás időpontját,
b) az átadott munkakörrel kapcsolatos általános jellegű tájékoztatást,
c) az átadott iratok megnevezését, tételes jegyzékét,
d) a még folyamatban lévő ügyekben a soron következő szükséges intézkedéseket,
e) az átvevő és az átadó, illetve az eljárásban részt vevő valamennyi személy aláírását.
(1) A helyettesítési rendnek megfelelően a vezérigazgató távollétében, bármely okból történő akadályoztatás esetén, utólagos beszámolási kötelezettség mellett az általa írásban esetileg vagy általános jelleggel kijelölt vezérigazgató-helyettes helyettesíti.
(2) A helyettesítéssel megbízott vezérigazgató-helyettest mindazok a vezérigazgatói jogosítványok megilletik és kötelezettségek terhelik, amelyeket a vezérigazgató nem tart kizárólagos hatáskörében, és amelyekre vonatkozóan a helyettesítési jogosultságot nem korlátozta.
(3) A vezérigazgató-helyettesek, az ügyvezető igazgatók távollétük vagy akadályoztatásuk esetére kötelesek írásban kijelölni – a helyettesítési jogosultság terjedelmének meghatározásával egyidejűleg – azt a személyt, aki a helyettesítésről gondoskodik.
(4) A (2) bekezdésben meghatározottakon kívüli munkavállalók, érdemi munkatársak és más beosztott dolgozók helyettesítéséről ezen személyek munkaköri leírása rendelkezik.
A titoktartási kötelezettség
(1) A titoktartási kötelezettség az ÁPV Rt. valamennyi munkavállalóját terheli.
(2) Az üzleti titokról az üzleti titokvédelmi szabályzat, az államtitokról, a szolgálati titokról és a számítástechnikai adatok védelméről külön vezérigazgatói utasítás rendelkezik.
Az ÁPV Rt. Igazgatóságának, Felügyelő Bizottságának tagjaira és vezető állású dolgozóira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat a Privatizációs tv., a Ptk., a Gt., valamint a Munka Törvénykönyvének előírásai szerint kell alkalmazni.
A képviselet és cégjegyzés
(1) Az ÁPV Rt. képviseletére vonatkozó szabályokra az Alapító Okirat 4.1. pontjában foglaltak irányadók.
(2) A vezérigazgató előterjesztést tehet az Igazgatóság részére a vezető állású munkavállalók képviseleti jogával kapcsolatban.
(1) A cégjegyzés vonatkozásában az Alapító Okirat 4.2. pontjában foglaltak az irányadók.
(2) A vezérigazgató előterjesztés útján javaslatot tehet az Igazgatóságnak az ÁPV Rt. azon alkalmazottaira, akik az Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelően jogosultak a cégjegyzésre.
HATÁLYBALÉPÉS, VEGYES RENDELKEZÉSEK
(1) Jelen szabályzat a Kormány jóváhagyó határozatának közlése napján lép hatályba.
(2) A vezérigazgató-helyettesek irányítása alá tartozó szervezeti egységeket a vezérigazgató előterjesztése alapján az Igazgatóság állapítja meg.
(3) A vezérigazgató köteles az SZMSZ-ben megjelölt szabályzatok és utasítások hatályba léptetéséről a Kormány jóváhagyásától számított 60 napon belül gondoskodni.