Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1999. évi CXIV. törvény

a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról1

2000.01.01.

1. § (1) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt.) 1. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet (a továbbiakban: jogszabály) által engedélyhez és névjegyzékbe vételhez (a továbbiakban együtt: jogosultság) kötött önálló mérnöki, illetve építészeti tervezői és műszaki szakértői tevékenység (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) – a (4) bekezdésben és az 52/A. §-ban foglaltak kivételével – csak az ezen törvényben szabályozott kamarai tagság alapján folytatható. A törvény alkalmazásában mérnöki, illetve építészeti tevékenységnek minősül a földmérési és térképészeti, a munkabiztonsági szakértői, a terület- és településrendezési tervezői, valamint a táj- és kertépítészeti tervezői tevékenység is.''

(2) Az Mkt. 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) Az érintett személy lakóhelye, illetve az adott szakterület szerint illetékes kamara – külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – engedélyezheti, hogy az adott tervezési szakterület tekintetében szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy kamarai tagság és névjegyzékbe vétel kötelezettsége nélkül, kivételes esetben saját maga, vagy a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói számára építészeti-műszaki tervet készítsen.''

2. § (1) Az Mkt. 2. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A megyékben (több megyére kiterjedően vagy megyénként) és a fővárosban az e törvényben szabályozott kamarai tagsági feltételeknek megfelelő természetes személyek által létrehozott területi mérnöki, illetve építész kamarák (a továbbiakban együtt: területi kamara) nyilvántartott tagsággal, önkormányzattal, területi feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestületek, amelyek közhasznú szervezetnek minősíthetők.
(2) A területi kamarák az e törvényben szabályozott módon hozzák létre az országos mérnöki kamarát (Magyar Mérnöki Kamara), illetve az országos építész kamarát (Magyar Építész Kamara) (a továbbiakban együtt: országos kamarák). Az országos kamarák országos feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestületek, amelyek közhasznú szervezetnek minősíthetők.''

(2) Az Mkt. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) Az országos kamarákon belül a Magyar Mérnöki Kamara legalább építési, tartószerkezeti, épületgépészeti, közlekedési, hírközlési, vízgazdálkodási, vízépítési, környezetvédelmi, földmérő és térképészeti, erdészeti és faipari, mezőgazdasági, gépészeti, hő- és villamosenergetikai, gázipari, elektrotechnikai, munkabiztonsági szakterületeken, illetve a jogosultsághoz kötött egyéb szakértői és tervezői mérnöki szakterületeken, a Magyar Építész Kamara legalább terület- és településrendezési, táj- és kertépítészeti, építészeti, belsőépítészeti és műemlékvédelmi szakterületeken szakmai tagozatokat hoz létre.''

3. § Az Mkt. 3. §-a (1) bekezdésének a), b), c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:]

,,a) területi összesítésben vezeti a tervezői és a szakértői névjegyzéket, ennek keretében a hatályos jogszabályok alapján az államigazgatási eljárás általános szabályait alkalmazva első fokon elbírálja a mérnöki, illetve építészeti tevékenység végzéséhez előírt feltételek teljesülését és határoz a jogosultságról;
b) figyelemmel kíséri, hogy a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet csak az arra jogosultak végezzék, ennek keretében érdekeltsége területén
ba) az építési engedélyek nyilvántartásába – a tervező jogosultságának megállapítása céljából – betekinthet, illetve
bb) az illetékes hatóságtól tájékoztatást kérhet,
bc) szükség esetén az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményezhet;
c) ellenőrzi, hogy tagjai, valamint az 1. § (3) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezetek, vállalkozók tevékenysége és annak minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek, szükség esetén saját hatáskörben eljár, vagy az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez;''

,,e) együttműködik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet érintő kérdésekben az illetékes hatóságokkal, valamint a helyi önkormányzati szervekkel,''

4. § Az Mkt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

5. § ,,(1) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) e törvény keretei között a területi alapszabály elfogadása, módosítása;
b) a területi kamarák egyesüléséről, szétválásáról szóló döntés;
c) a területi kamara elnökének – ha a taglétszám indokolja: alelnökének –, elnökségének és a bizottságok tagjainak, valamint póttagjainak megválasztása;
d) az országos kamara küldöttgyűlésébe az országos alapszabályban meghatározott számú tag után egy-egy küldött, valamint pótküldöttek megválasztása;
e) a területi kamara éves tevékenységének, költségvetési tervének és éves költségvetési beszámolójának, valamint a területi ügyintéző szervek éves tevékenységéről készített beszámolóknak az elfogadása.
(2) Törvény és az alapszabály az (1) bekezdésben meghatározottakon túl más feladat meghatározását is a taggyűlés hatáskörébe utalhatja.
(3) A taggyűlés határozatképes, ha a bejegyzett tagok több, mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt, azonos napirenddel összehívott taggyűlés határozatképes, ha azon a bejegyzett tagok több, mint egytized része jelen van. A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés időpontját követő 15. és 60. nap közötti időpontra kell összehívni.
(4) A taggyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A taggyűlésen jelen levő tagok kétharmadának egyetértő szavazata szükséges az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő kérdésekben, valamint azokban az ügyekben, amelyeknek eldöntését a területi kamara alapszabálya kétharmados egyetértő szavazathoz köti.
(5) A taggyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A területi alapszabály a taggyűlés kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.''

5. § Az Mkt. 6. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,Az eljárás során szakértőként az országos alapszabályban, illetve szabályzatokban meghatározott testületeket kell igénybe venni.''

6. § (1) Az Mkt. 11. §-a (2) bekezdésének a), b) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az országos kamarák a mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az alábbi közfeladatokat látják el:]

,,a) a hatályos jogszabályok alapján – az államigazgatási eljárás általános szabályait alkalmazva – másodfokon elbírálják a mérnöki, illetve építészeti tevékenység végzéséhez előírt feltételek teljesülését és határoznak a jogosultságról;
b) a területi kamarák évenkénti adatszolgáltatása alapján, országos összesítésben vezetik a tervezői és a szakértői névjegyzéket, és biztosítják annak nyilvánosságát;''

,,i) a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara a tevékenységüket kölcsönösen érintő ügyekben és tagjaik érdekében együttműködnek egymással, valamint más szakmai, illetve gazdasági kamarákkal.''

(2) Az Mkt. 11. §-ának (2) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

,,j) jogosultak – a kamarai tagsághoz szükséges – olyan felsőfokú szakképesítések elfogadására, amelyek jogszabályban nem meghatározottak, illetve amelyek szakiránya honosítási vagy szakképesítési elismerési eljárással nem határozhatók meg egyértelműen;
k) az elvek és feltételek országosan egységes és következetes értelmezése, illetve alkalmazása érdekében – az e törvényben meghatározottakon kívül – szabályzatot dolgoznak ki minden olyan ügykörre, eljárásra, amelynek tekintetében jogszabály a kamarák tisztségviselői vagy testületei számára mérlegelési jogkört állapít meg.''

(3) Az Mkt. 11. §-ának (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[(3) Az országos kamarák képviselik a mérnöki, illetve építészeti tevékenység érdekeit. Ennek keretében:]

,,i) figyelemmel kísérik és nyilvántartják a tevékenységi körüket érintő országos jelentőségű versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását, továbbá külön jogszabályok szerint részt vesznek azokban, szükség esetén az eljárásra jogosult hatóságnál eljárást kezdeményeznek;
j) nemzetközi mérnöki, illetve építész szervezetekben képviselik a Magyar Mérnöki Kamarát, illetve a Magyar Építész Kamarát.''

(4) Az Mkt. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) A kamarák szakterületeit érintő – jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló – előterjesztések esetében az illetékes kamarának véleményezési és kezdeményezési joga van.''

7. § (1) Az Mkt. 14. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:]

,,c) az éves költségvetési terv – ennek részeként az éves tagdíj rendszerének és összegének megállapítása és ebből az országos kamara részesedési arányának – meghatározása, továbbá az éves költségvetési beszámoló elfogadása.''

(2) Az Mkt. 14. §-a (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több, mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több, mint egyharmad része jelen van. A megismételt küldöttgyűlést az eredeti küldöttgyűlés időpontját követő 15. és 60. nap közötti időpontra kell összehívni.
(5) A küldöttgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Az (1) bekezdés a) és d) pontjában szereplő kérdésekben, továbbá az országos kamara alapszabályában megállapított ügyekben a jelenlévők kétharmados egyetértő szavazata szükséges. A küldöttgyűlés határozatai a területi kamarákra nézve kötelezőek.''

8. § Az Mkt. 15. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,Az eljárás során szakértőként az országos alapszabályban, illetve szabályzatokban meghatározott testületeket kell igénybe venni.''

9. § Az Mkt. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A kamarai felvételre jogosító szakmai feltételek a következők:
a) a mérnöki kamarák esetében:
aa) a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen szerzett oklevél és legalább két év mérnöki tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat,
ab) a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó főiskolán szerzett oklevél és legalább öt év mérnöki tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat,
ac) a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést részlegesen nyújtó egyetemen szerzett oklevél és legalább öt év mérnöki tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat;
b) az építész kamarák esetében:
ba) a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen szerzett oklevél és legalább két év építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat,
bb) a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó főiskolán szerzett oklevél, továbbá külön jogszabályban meghatározott szakirányú továbbképzés eredményes elvégzése és legalább öt év építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat.''

10. § Az Mkt. 36. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,Ha a területi kamara az eljárást a bejelentést követő 30 napon belül nem kezdi meg, a panaszos az országos kamarától kérheti másik, első fokon eljáró etikai-fegyelmi bizottság kijelölését.''

11. § Az Mkt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Nem lehet etikai-fegyelmi eljárást indítani, ha az első fokú etikai-fegyelmi bizottság az eljárást a cselekmény tudomására jutásától számított három hónapon vagy az elkövetésétől számított három éven belül nem indítja meg. Ha a cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, a három hónapos határidőt a jogerős határozatnak a kamarával való közlésétől, a három éves határidőt pedig az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.''

12. § Az Mkt. 38. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A Magyar Mérnöki Kamara és a területi mérnöki kamarák törvényességi felügyeletét a gazdasági miniszter, a Magyar Építész Kamara és a területi építész kamarák törvényességi felügyeletét a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban együtt: miniszter) gyakorolja. A gazdasági miniszter – olyan esetekben, amikor a tényállást építésügyi, földművelésügyi, környezetvédelmi, közlekedési, hírközlési, illetve vízügyi jogszabályok alapján lehet megállapítani – a törvényességi felügyelet körében gyakorolt intézkedéséhez kikéri, illetve figyelembe veszi az illetékes miniszter szakmai véleményét.''

13. § Az Mkt. a következő 52/A. §-sal egészül ki:

,,
52/A. § (1) Az 52. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy mérnöki, illetve építészeti tevékenységét – külön jogszabályban meghatározott körben – akkor folytathatja, ha
a) az illetékes szakmai kamaránál az 52. § (2) bekezdése szerint névjegyzékbe vették, vagy korábbi jogosultsága folytonosságát külön jogszabály biztosította, és
b) az 52. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározott határidő elteltét követően az engedélyhez kötött további tevékenység megkezdése előtt, de legkésőbb 2000. június 30-ig az illetékes kamaránál névjegyzéki bejegyzésének meghosszabbítását kéri, továbbá
c) a mérnöki, illetve építészeti tevékenység végzéséhez külön jogszabályban előírt díjfizetési és egyéb feltételeket folyamatosan teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.''

14. § (1) Ez a törvény – a 9. § kivételével – 2000. január 1-jén lép hatályba; egyidejűleg az Mkt. 3. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontja, valamint a 29. § (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) A törvény 9. §-a 2003. január 1. napján lép hatályba. Ez a rendelkezés az ezen időpontot megelőzően létrejött kamarai tagsági viszonyokat nem érinti.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1999. december 14-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1999. december 21. A törvényt a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 426. pontja hatályon kívül helyezte 2007. július 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás